udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
180
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-180
Névmutató:
Szondy Zoltán
1992. március 23.
Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./1992. május 5.
1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./1993. január 11.
Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./1993. január 12.
Az RMDSZ kongresszusa előtti kerekasztal-beszélgetésre jöttek össze Kolozsváron az RMDSZ vezetői. Erről nyilatkozott Somai József elnökségi tag. Az RMDSZ elnöksége közleményt adott ki, ebben elhatárolták magukat attól, hogy ismeretlenek átfestették Kolozsvár román feliratát. Egyértelműen provokációnak tartják ezt az esetet. Az RMDSZ törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységnévtáblát intézményesítéséért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ-kongresszus előtti beszélgetés. = Pesti Hírlap, jan. 12./1993. január 16.
Jan. 15-én Kolozsváron a Korunk szerkesztőit nem engedték be munkahelyükre. Kiutaltak számukra egy szobát, de azt nem lehet szerkesztőségnek használni. /(N. J.): Az utcán a Korunk szerkesztői. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármesterének utasítására a rendőrök nem engedték be a Korunk munkatársait a városháza épületében található szerkesztőségbe. Funar így akarja rákényszeríteni a szerkesztőséget arra, hogy költözzön el. Az általa felajánlott helyiség azonban nem megfelelő. A törvényességre jellemző, hogy rendőrök segédkeztek, ezzel a törvénytelenség bűnrészesei lettek. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Kántor Ljais a Korunk szerkesztőségéről. = Pesti Hírlap, jan. 20./1993. február 20.
Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ 1993. április 1.
Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./1993. április 22.
Iliescu elnök egyik szövetséges pártjának antiszemita programja van. A Nagy Románia Párt lapjában, a Romania Mare hetilapban Corneliu Vadim Tudor durva, antiszemita verssel emlékezett meg a holocaust áldozatairól. Ebben szerepel: "Aki románul érez, az gyűlöli ellenségeit: a cigányokat, magyarokat és zsidókat..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Zsidógyűlölők előnyben! = Pesti Hírlap, ápr. 22./1993. május 11.
Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./1993. június 10.
A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./ 1993. június 19.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./1993. szeptember 10.
Szept. 10-én Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke kijelentette: "A kormányfővel való tárgyalások rendben folynak, optimisták vagyunk." Amennyiben a kormány teljesíti az RNEP 17 pontos követelését, hajlandók részt venni a kormányzásban, ha nem, megbuktatják a kormányt. Ugyancsak szept. 10-én nyilatkozott Vadim Tudor is: "az egyedüli egészséges lépés az RMDSZ terrorista alakulatának törvényen kívül helyezése". /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Mit választ a román hatalom? = Pesti Hírlap, szept. 13./1993. október 4.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./1996. november 12.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./1998. december 4.
A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.2000. február 19.
Németh Zsolt államtitkár látogatása során febr. 19-ét Székelyföldön töltötte. Kifejtette, hogy a Székelyföldnek vállalnia kell egyfajta "belső anyaország" szerepét a szórványmagyarság számára, a magyar kormány ennek a szerepnek a kialakításához megadja a kellő támogatást. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a ciánszennyezés kérdése nem politikai, hanem jogi ügy. Az egyik ország felelőssége alapján történt egy nagyon komoly környezeti kár a másik ország területén, ezért a román állam és az érintett vállalat kártérítési felelősséggel tartozik, kártérítési ügyeket pedig vagy peres eljárásban, vagy peren kívüli megegyezésben, de mindenképpen a jog eszközeivel lehet rendezni. - Elmondta, hogy megindító volt a moldvai csángó-magyarokkal találkozni. Örvendetesnek tartja, hogy rendeletet fogadtak el a magyar nyelvű oktatás helyreállításáról a csángók körében. 1945-58 között volt magyar oktatás Moldvában, sőt, tanítóképző is működött Bákóban, ezért itt az ideje annak, hogy 2000-ben újraindulhasson a magyar oktatás a moldvai magyarság által lakott települések iskoláiban. - Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben Magyarország volt a legnagyobb romániai tőkebefektető. Azonban a legkevésbé Székelyföld magyar területei részesülnek ebből a tőkéből. /Szondy Zoltán: Belső anyaországként kell működnünk - Beszélgetés Németh Zsolt államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./2000. április 11.
A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./2000. július 5.
Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2000. augusztus 3.
Ismeretlenek megrongálták a Gál Sándor-szobrot Csíkszeredában: elhasadt egy márványlap, maga a szoboralak nem csorbult. /Szondy Zoltán: Megcsúfolt szobor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2000. szeptember 29.
Mi lesz a csángókkal, mit tehetünk az ügyben mi, csíkiak? - tette fel a kérdést Szondy Zoltán, a lap munkatársa. Szerinte Csíkból nem tehetnek semmit a magyar nyelvű oktatásért, "hiszen erre semmi, de semmi jogunk nincs." Mi lesz a csángókkal? Az RMDSZ-nek fontosabb dolgai is vannak, tette hozzá az újságíró ironikusan: előválasztások dúltak, a csúcsvezetés és a csúcsellenzék dermedten várta egy bizonyos Verestóy-Kolumbán affér végét.. Azonban dolgozni kell, a csángókért is, ha erre éppen akad idő és alkalom. /Szondy Zoltán: De mi lesz a csángókkal? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./