udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 100621-100650 | 100651-100680 | 100681-100710 ... 131881-131894
Névmutató:
2013. július 18.
Közel húsz új román–magyar határátkelő
A magyar–román határon EU-támogatásból kiépített 18 határátkelő megnyitásának felgyorsításáról és az EU 2014-2020 közötti időszakának közös fejlesztéseiről egyeztettek az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar–román tagozatának országgyűlési képviselői szerdán Gyulán – közölte Simonka György magyar országgyűlési képviselő, a Magyar–Román IPU tagozat elnöke az egyeztetés után.
Tájékoztatása szerint Békés megyében Gyulán, Dombegyházán, Eleken és Körösnagyharsányban épültek ki határátkelők hatmillió euró támogatásból, és hasonló beruházások valósultak meg a romániai oldalon is. Jelezte: a schengeni előírások szerint a határnyitáshoz nemzetközi megállapodás szükséges, ennek felgyorsításában akar segítséget nyújtani az IPU magyar-román tagozata, azzal is, hogy a képviselők javaslataikkal megkeresik saját kormányukat. Van esély arra, hogy december 31-éig megnyílik a 18 határátkelőhely Magyarország és Románia között – jelentette ki.
Mint arról korábban több ízben is írtunk, Magyarország és Románia határ menti megyéiben 2007 és 2013 között 211 millió euró forrás állt rendelkezésre, ebből számos beruházás történt a határ két oldalán. A 2014 és 2020 közötti EU költségvetési időszakra a két ország IPU-képviselői hasonló nagyságrendű támogatási összeg elkülönítését javasolják nemzeti kormányaiknak.
Az IPU romániai tagozatának elnöke, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: a sikeres forráslehívás érdekében javasolják a határon átívelő közös fejlesztések szakmai titkárságának bővítését, valamint képviseletek nyitását mind a két ország számára a határ másik oldalán. Romániában és Magyarországon most készülnek a 2014 és 2020 között megvalósuló uniós ágazati fejlesztési programok. Az IPU román–magyar tagozata javasolja a két kormánynak a határ menti térségeket érintő nagy projektek harmonizációját – ilyen például a Békéscsaba–Arad és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasútvonal fejlesztése.
Szabó Ödön ugyanakkor közölte: a magyar képviselők augusztus végén, szeptember elején Nagyváradon egyeztetnek, majd a bukaresti parlamentbe látogatnak. „A kormányközi diplomácián túl ugyanis a parlamenti diplomácia eszköztárát is alkalmazni kell a két ország közötti jó kapcsolat elmélyítése érdekében" – jegyezte meg.
Krónika (Kolozsvár)2013. július 18.
Kitartóan tüntetnek
Nem látványosan, de napról napra nő az egységes székelyföldi régióért a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt tiltakozók száma: tegnap estére már közel százan gyűltek össze, a csendes tiltakozást időnként szavalatokkal színesítették, de még a Kossuth Lajos azt üzente is felcsendült.
Mintha valamiféle összefogás is kezdene kibontakozni a téren: tegnap ugyanis már a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi vezetőit is ott láttuk a tüntetők körében. Az akció ma is folytatódik délután öttől, utána pedig hét órakor autós-motoros felvonulással hívják fel a figyelmet a szombati tüntetésre.
(Farcádi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. július 18.
Nehezedett, de vonzó a véglegesítés
Ezen a nyáron legalább 8-as minősítést kell szerezniük a véglegesítő vizsgára jelentkező tanároknak, az előző években megszabott 7-es küszöb már nem elegendő a sikerhez – közölte Keresztély Irma főtanfelügyelő.
Megyénkben az idén 146 pedagógus iratkozott be a véglegesítő vizsgára, az így elnyerhető státusnak ugyanis sokféle előnye van, többek között a címzetes állás megtartásával és fizetésemeléssel is jár. Érthető, hogy sokan pályáznak véglegesítésre, hiszen kiemelten védett munkahelyet jelent, bár sajnos, nem minden esetben az oktatás minőségét szolgálja – tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy bizonyos helyzetekben a tanfelügyelőség tehetetlen: a nemtörődöm tanárok büntetési jogát az új törvény az igazgatók hatáskörébe utalta, de a rendelkezések annyira a munkavállalókat védik a munkaadókkal szemben, hogy még a feladataikat elhanyagoló pedagógusok is – több ilyen akad, nem csak ama kovásznai romántanárnő, akinek magas jegyekkel rendelkező diákjai kétharmados arányban elhasaltak a román érettségi vizsgán (a téma kapcsán az osztályfőnök, Cseh Béla közölt vitaindító cikket július 12-ei lapszámunkban) – sorra megnyerik a pereiket, és megmaradnak állásaikban. Minden sikertelenséget nem lehet a tanárok nyakába varrni, de olykor a teljesen világos kötelességmulasztást sem lehet számon kérni, és amíg a tanügyben véglegesíthető állások vannak – márpedig ezen kevesen akarnak változtatni, a szakszervezetek is ragaszkodnak hozzá –, addig sajnos előfordulhat az is, hogy a diákok fizetik meg a merev oktatási rendszer hibáit.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. július 18.
Felavatták a Jancsó Noémi Egyesület székhelyét
Hármas esemény helyszíne volt tegnap délután Magyarvista: hivatalosan is megnyitották a Jancsó Noémi Egyesület székhelyét, a II. Kolozsvári és Magyarvistai Jancsó-találkozót, valamint a Kalotaszegi Európa Küldetés ifjúsági tábort.
Papp Annamária
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 18.
Erdélyi adományok az árvízkárosultaknak
A júniusi dunai árvíz miatt bajbajutottak megsegítésére csaknem kétmillió forintnak megfelelő román lejt adott át a partiumi Bihari Református Egyházmegye a Magyar Református Szeretetszolgálatnak (MRSZ) kedden, Debrecenben. Az egyházmegye adományát sajtótájékoztatón nyújtotta át Mikló Ferenc esperes Pál Sándornak, az MRSZ kuratóriuma elnökének.
Mikló Ferenc elmondta: mind az 59 gyülekezetük adakozott, még a legkisebbek is. Példaként említette Magyarcséke szórványgyülekezetét, amely összesen 8 tagot számlál, ők száz lejt, azaz mintegy hétezer forintot gyűjtöttek össze.
Pál Sándor szerint példaértékű volt az az összefogás, amelyet az árvíz idején, és azóta is tapasztalnak határokon belül és túl is. Kárpátalján is csaknem kétmillió forintot gyűjtöttek össze, és távolabbról, Amerikából is érkezett adomány az árvízvédelemre és a helyreállításra.
A Kanadai Magyar Református Egyház 5000 dollárt, míg a miami református gyülekezet 600 dollárt adományozott a szeretetszolgálatnak. Az Amerikai Magyar Szervezetek Szövetségének társelnöke, Balogh Gyula pedig több ezer dollárt ad az MRSZ-en keresztül azoknak a kistermelőknek, akiknek a gazdasága szenvedett kárt az árvíz miatt – ismertette Pál Sándor.
Osgyán Dániel a szolgálat vészhelyzet-kezelési és nemzetközi fejlesztési igazgatója a védekezéssel kapcsolatban elmondta, több ezer önkéntessel összesen 25 településen segédkeztek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi vezetői – a sajtó jelenlétében – ma átnyújtják Dunabogdány község polgármesterének, Pályi Gyulának az árvízi károk enyhítésére gyűjtött erdélyi pénzadományt. A rekordáradás idején a két szervezet által toborzott közel kétszáz erdélyi önkéntes egy jelentős része ezen a településen segített a kármegelőzésben és az értékmentésben. Ugyanakkor összesen 865 410 lej gyűlt össze, közel száz magánszemélytől. A Nagyváradon első ízben megszervezett Szent László Napokon is lehetett adományozni, itt 690 lej gyűlt össze. A pénzt az adakozók névsorával együtt nyújtják át a település polgármesterének.
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 18.
17 ezren utazhatnak a Határtalanul programban
A Határtalanul tanulmányi kirándulás programban mintegy 14 ezer tanuló látogat határon túli magyar közösségekhez, és a cserekapcsolat keretében hazánkba is több ezer külhoni fiatal érkezik. A Kőrösi Csoma Sándor program 47 ösztöndíjasa távoli magyar diaszpórákban végez kulturális szervezőmunkát, illetve tanít a helyi magyar közösségekben. A programok célja a kapcsolat és a kommunikáció erősítése a külhoni és a hazai magyarság között. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Rádió Orientben hangsúlyozta, a hazánkról kialakult hiteles képért a médiánál is többet tehetnek a világban élő magyarok.
A költségvetésből határon túli célokra kiszabott 15 milliárd számos pályázat megvalósítását teszi lehetővé, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, a hosszú távú működést biztosító támogatásokra fektetik a hangsúlyt, elsősorban az oktatás területére koncentrálják a forrásokat. Tavaly az óvodák éve volt, idén a külhoni magyar kisiskolásokat célzó program keretében szólítják meg a határon túli magyar szülőket. „Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy nem csak a nemzeti identitás továbbörökítése szempontjából fontos magyar nyelvű iskola választása, hanem a gyermek egyéni fejlődése szempontjából is” – mondta el Répás Zsuzsanna. A Kárpát-medence 22 helyszínét érintő körúton népszerűsítette a programot a helyettes államtitkár, mintegy 5000 diák, szülő és pedagógus számára. A program célja az oktatás révén a közösség megerősítése is. 2011-ben a Magyar Állandó Értekezlet megállapította, élő magyar közösségek magyar intézmények mellett működnek.
Alacsony a magyar kivándorlás a régióban
A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárként többnyire a szomszédos országokban működő kisebbségi vegyesbizottságokkal tárgyal, de fontosnak tartja a helyi magyar szervezetekkel való kapcsolatot. „Sosem egy kétoldalú kapcsolatnak kell elképzelni, hanem egy háromoldalú viszonynak.” Az államközi tárgyalások előtt mindig meghallgatják a helyi közösség vezetőit, milyen problémát kell a tárgyalóasztalhoz vinni. „Fontos, hogy a nemzetpolitika harmóniában legyen a szomszédságpolitikával” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
2011 óta 470 ezren kaptak magyar állampolgárságot egyszerűsített honosítási eljárásban, közülük 400 ezren már letették az állampolgársági esküt. Az év végére ez a szám eléri a félmilliót a KIM helyettes államtitkára szerint. Egy nemrég készült felmérés szerint régiós összehasonlításban is alacsony a magyar kivándorlás, régiónkban egyedül Csehországot hagyják el kevesebben.
17 ezren utazhatnak a Határtalanul programban
Az idén meghirdetett Határtalanul tanulmányi kirándulás program 500 milliós forrásából több mint 17 ezer diák utazását finanszírozza. Mintegy 14 ezer tanuló látogat határon túli magyar közösségekhez, cserekapcsolat keretében pedig hazánkba is érkeznek külhoni magyar fiatalok. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a mai generáció a média és az oktatás révén tájékozódhat a határainkon túli magyarok kulturális és politikai helyzetéről, de ez nem jelent személyes tapasztalatot. „Ki kell vinni őket ezekhez a közösségekhez.” Az osztálykirándulás élménye a gyerekeken keresztül az egész családé, a szülőké és nagyszülőké is. A nemzeti identitás kérdésében hazánk sok szempontból rosszabbul áll, mint a szomszédos országok magyarjai, így a személyes találkozás és kapcsolatfelvétel erősítheti az összetartozás érzését, csakúgy mint az együttgondolkodásnak terepet adó ifjúsági találkozók. Idén júliusban kárpátaljai Felsőszinevéren, a vajdasági Kishegyesen és erdélyi Tusnádon szerveznek szabadegyetemet.
Tavares: a diaszpóraszervezetek kiálltak hazánk mellett
Népszámlálási adatok alapján tudjuk, a szomszédos országokban kb. 2,5-3 millió magyar él, a diaszpórában az Amerikai Egyesült Államok és Kanada rendelkezik a legnagyobb magyar közösséggel. A Kőrösi Csoma Sándor program 47 ösztöndíjasának feladata, hogy elsősorban a tengerentúli közösségek kulturális életében aktív szervezőmunkával vegyenek részt. A nemzetpolitika a diaszpóraszervezetek kérésére néptánctanárok, könyvtárosok és magyartanárok cserkészvezetők munkája révén igyekszik megszólítani a diaszpóra közösségét, amely elsősorban az egyház és a cserkészet köré szerveződik.
A magyar alkotmányosság leépüléséről szóló Tavares-jelentés kapcsán Répás Zsuzsanna elmondta, a diaszpóraszervezetek kiálltak hazánk mellett, a svájci magyar szervezetek például aláírásgyűjtéssel szerveztek tiltakozó akciót. hazánkról kialakult hiteles képért a médiánál is többet tehetnek a világban élő magyarok. „Minden diaszpórában élő magyar ember egy nagykövet” – mondta a helyettes államtitkár.
OrientPress.hu2013. július 18.
Megszűnik a magyar nyelvű képzés a kolozsvári BBTE két szakán
Megszűnik a következő tanévtől a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) két magyar nyelvű tanulmányi program: a távoktatásos képzés a filozófia szakon és a nappali képzés a Sepsiszentgyörgyre kihelyezett környezetmérnöki szakon.
Megszűntetésüket szerdán javasolta hivatalosan az egyetemi oktatásért felelős tárca nélküli miniszternek a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS), mert működésük nem felel meg az akkreditációs követelményeknek. Hasonló sors vár országszerte további 181 tanulmányi programra összesen 37 felsőoktatás intézményből – közölte a Mediafax.
Bartalis Ildikó, a BBTE sepsiszentörgyi kihelyezett környzettudományi karának programfelelőse a maszol.ro-nak elmondta: idén már felvételit sem hirdettek tavasszal sem a magyar, sem a román nyelvű képzésre a környezetmérnöki szakon. Mint mondta, a szak megszűntetését a kolozsvári kari vezetők már tavaly eldöntötték.
Az eddig is csak ideiglenes akkreditációval működő képzésnek idén 28 magyar és 12 román végzőse volt. A korábbi terveknek megfelelően idén 25-25 helyet hirdettek volna meg, ám Bartalis Ildikó szerint a BBTE karának kolozsvári vezetői stratégiát változtattak: eldöntötték, hogy a környezetmérnöki helyett környzetföldrajzi szakot indítanak Sepsiszentgyörgyön, 25 nappali tagozatos magyar hellyel. Az akkreditációs dossziét szeptemberben állítják össze, így ez a szak várhatóan csak jövőre indul majd be.
Bartalis Ildikó nem kívánt részleteket elárulni a kihelyezett környezetmérnöki szak megszűnésének okairól. „Ez egy összetett dolog” – jelentette ki, majd a kar kolozsvári vezetőihez irányított. A maszol.ro egyébként úgy tudja, a BBTE kolozsvári környzettudományi karának magyar oktatói – ahogy egyikünk lapunknak fogalmazott – nem lelkesedtek a Sepsiszentgyörgyön zajló képzésért.
Demeter M. Attila, a Történelem és Filozófia Kar keretében működő Magyar Filozófiai Intézet vezetője a maszol.ro-nak elmondta: a magyar nyelvű filozófiai távoktatás „de facto” évek óta megszűnt, nem is akkreditálták újra. „Megszűntetését maga az egyetem javasolta. Csak most került oda az ügy, hogy a megszűntetését hivatalosítsák” – magyarázta az oktató.
Cs. P. T.
maszol.ro2013. július 18.
Nem gondoskodnak a kastélyról, de visszaadni sem akarják
Az állam már nem használja, csak fizet a mezőzáhi Ugron-kastély őrzéséért, de még így sem hajlandó visszajuttatni az 1909 és 1911 között épült ingatlant a tulajdonosainak. A megyei önkormányzat illetékesei egy procedurális mulasztásra hivatkozva tagadják meg a középkor francia kastélyaira emlékeztető impozáns épület restitúcióját.
Az Ugron család és ügyvédje, Sărăcuţiu Edit abban reménykednek, hogy előbb-utóbb, – Romániában, vagy szükség esetén Strasbourgban – csak érvényesül a tulajdonjog tiszteletben tartása. E közben a román többségű mezőségi falu lakói is remélik, hogy a hajdanán a település ékességének számító kastély elkezdi vonzani a látogatókat. Addig is a naptári számok misztikumát rejtő épület a maga négy tornyával, tizenkét bejáratával, négy teraszával, ötvenkét helyiségével és 365 ablakával egy alapos restaurálásra szorul.
Alig két kilométer választ el a pazar kastélyával, egyedülálló sztyeppei bazsarózsa-rezervátumával és hatalmas halastavával jobb helyen turistaparadicsomnak beillő Mezőzáhtól, amikor a Nagysármást Marosludassal összekötő, toldott-foldott megyei út mentén egy kidőlt kilométerkő jelzi a község közelségét. Aztán a falu bejáratánál már a valamikor piros-sárga-kékre festett, mára jócskán megkopott oszlopra kiaggatott tábla jelzi, hogy jó helyen járunk. A központban egyetlen, az Ugron-kastélyra utaló turistajelt sem találunk, de a kocsmából kilézengők mutogatásai könnyen rávezetnek az erdő övezte, Burszána nevű domboldalra vezető, szőnyegbombázás utáni állapotokat idéző keskeny útra. A szebb napokat megért kastélykert elhagyatott főbejárata lakattal és tiltó táblával fogad: sem bemenni, de még csak fényképezni vagy filmezni sem szabad. A kerítésen való átjutásra egy kamaszkori mozdulatra van szükség. Odabenti magányában már-már az az érzése támad a látogatónak, hogy egy elvarázsolt kastély udvarára pottyant, ahol minden élőlény kihalt, csak a bokrok és futók nőnek kényük-kedvük szerint, de aztán az épület túlsó oldalára kerülve, két, láncra kötött vakkantó eb és egy szemmel láthatóan megzavart őr visszaszólítják a való világba. A valamikor több mint háromszáz árva és elhagyatott sorsú gyereknek otthont adó épület egy éve teljesen kiürült. Utoljára mindössze 56 rászoruló élt az ódon falak között; a gyerekek többségét a tavaly ilyenkor Mezőrücsre vagy Erdőszentgyörgyre, családi típusú házakba helyeztek át, akit meg lehetett, hazaküldtek az évekig szinte semmi érdeklődést nem mutató szülőkhöz.
A váltásban dolgozó négy őr egyike, Alexandru Mureşan akkor válik barátságosabbá, amikor felmutatjuk „a megyétől kapott papirost”, amiben a hatvanöt évvel ezelőtti államosítás haszonélvezői beleegyeznek tulajdonuk meglátogatásába. A hátsó homlokzaton lévő márványtábla szövege (ÉPÍTETTE / ÁBRÁNFALVI UGRON ISTVÁN / AUSTRIA MAGYARORSZÁG / R. K. KÖVETE ÉS M. H. MINISZTERE / CS. ÉS KIR. KAMARÁS / SÓGORÁNAK / LOSONCZI BÁRÓ BÁNFFY JÁNOS NAK / RAJZAI UTÁN / MDCDXI.) még a száz évvel ezelőtti eredeti állapotokról tanúskodik, a benti, voroneţi kékre festett falak és az egyik moldvai kolostor hatalmas, berámázott képe viszont egyből elárulja, hogy itt valamikor tulajdonoscsere történt. A kastély építtetője, báró Ugron István, a dualista korszak moszkvai nagykövete nem érte meg birtoka államosítását, nem sokkal a kommunisták kisemmiző 1948-as akciója előtt, 86 évesen elhunyt. A nagyon öregek még emlékeznek arra, amint a nagy gonddal és művészi érzékkel összeválogatott berendezési tárgyak legjavát éppen az azok megőrzésére és leltári átadására hivatott személyek hordták szét. A kastélyban 1954-ig gabonagyűjtő központ, majd öt éven keresztül iskola, 1959 és ’62 között gazdasági líceum működött. Ötven évvel ezelőtt, 1963-ban gyerekotthont létesítettek, amit a tavaly nyáron számoltak fel.
Meggyalázott családi kápolna, elmenekített sírkövek
Bár Lakó Jenő helyi református lelkész szerint a záhi kis, alig több mint kétszáz lelket számláló magyarság nem érzi magáénak az épített örökséget, az emberek ilyen vagy olyan módon mégiscsak kötődnek a kastélyhoz. „Mindaddig amíg a román állam tulajdonában van, és a jelek szerint nem is szándékszik megválni tőle, a helyi közösség nincs ahogy a magáénak érezze a kastélyt” – magyarázza a fiatal lelkész. Pedig szinte nincs olyan tősgyökeres záhi, akinek nagyszülei vagy dédszülei ne vették volna ki részüket az épület felhúzásában vagy működtetésében. Ioan Porim, a 68 éves nyugalmazott történelem szakos tanár nagyapja például téglát hordott a gróf birtokára.
„A nagy sürgölődésben el is törte az öreg a lábát, de hát ilyen egy építkezés, időnként az ember, ha nem figyel oda, megsérülhet” – idézi fel a nagyapja által hallottakat Porim, aki szerint a helyiek, nemzetiségüktől függetlenül, tisztelték Ugron Istvánt. A férfi azt is nagyon jól tudja, hogy a nemes család kápolnáját előbb a ’70-es, majd a ’80-as években nem a cigányok dúlták fel, mint ahogy egyesek ma beállítják a sírgyalázást. „A románok tették tönkre, azt is lehet tudni, hogy kik. A koponyákkal fociztak a réten és ezzel még dicsekedtek is” – mondja Porim.
Nem csak a hamvak, maga a kápolna is a rendszerváltást követő magyarellenes hangulat áldozatává vált. Ma már mindössze egyetlen fala áll, de környéke sokkal inkább szemétdombra, mint kegyhelyre utal. Az, hogy az Ugronok sírkövei nem jutottak a kápolna sorsára, csak a gyülekezeti tagoknak köszönhető, akik a református templom kertjébe menekítették. A Marosi Református Egyházmegye esperese, Lőrincz János most is hátborzongva idézi fel azt az 1990 eleji lincshangulatot, amely a faluban uralkodott. A záhi gyülekezet akkori lelkésze és családja hetekig nem mert a parókián aludni, és a településre is csak egy becsületes román ember hívására tért vissza. Ioan Pop és családja voltak azok, akik befogadták és oltalmazásuk alá vették Lőrinczéket. „Már a marosvásárhelyi véres események előtt kénytelenek voltunk elmenekülni a faluból, majd egy derék román családhoz visszatérni. A magyarellenes diverzió része volt az is, hogy mindeközben a hatóságok a parókián házkutatást tartottak, fegyvert keresve” – meséli a huszonhárom évvel ezelőtti mezőzáhi lelkész. Lőrincz János ’90 májusától már Marosvásárhelyen szolgált, de utódjának, Décse Ferencnek máig is ismeretlen tettesek betörték az ablakát. „Nem tudom, hogy mivel érdemeltük ezt ki, hisz a forradalom után tetemes mennyiségű külföldi segélyt osztottunk ki magyaroknak, románoknak egyaránt. A forradalomig pedig a román emberek talán még inkább tiszteltek, mint a híveim” – mondja. Az átélt borzalmak dacára az esperesi székbe került lelkész a mai napig is szoros kapcsolatot ápol egykori gyülekezetével és azzal a faluval, ahol pályafutását kezdte.
A kastélyból és legendájából is virágozhatna a falu
Az Ugron-kastély és tulajdonosa története is Lőrincz Jánosnak köszönhetően került be az egyház historia domusába. A pedagógus Ioan Porim is jó történelemtanárhoz illően, kívülről fújja az Ugron István körül keringő, immár évszázados legendát. A báró, aki az Osztrák-Magyar Monarchia moszkvai nagyköveteként egy orosz hercegkisasszonyba lett szerelmes, amikor azt feleségül akarta venni, pompás, de egyben különleges fogadtatásban is akarta részesíteni. Ezért engedélyt kért a császártól, hogy aranypénzekkel teríthesse be az utat a záhi vonatállomástól a dombtetőn lévő kastélyig. A császár beleegyezett az őrült tervbe, egyetlen kikötése az volt, hogy az aranypénzeket élükre állítsák, hogy senki ne léphessen a király arcképére. Bármennyire is gazdag ember volt a báró, nem tudta megvalósítani tervét. Nemsokára, az orosz forradalom következtében, 1918-ban a cár családját, így Ugron nagy szerelmét is kivégezték, így teljesen remény nélkül maradt a báró. Szomorúan és visszavonultan élte élete hátralévő részét, s a halál is magányosságban, egy kolozsvári aggmenházban érte 1948-ban.
„Persze, tudom, hogy ez nem feltétlenül igaz szóról szóra, inkább csak legenda. De akkor is a mi legendák, a mezőzáhiak legendája, és attól szép!” – állítja büszkén a tanár. Az idős pedagógus szerint, ha az illetékesek okosan gondolkodnának, a falu képes lenne megélni történelmi örökségéből, flórájából és faunájából. A kastély mellett – egy kis jó reklámmal – az Európában egyedülállónak számító sztyeppei bazsarózsa-rezervátum vonzhatna még több látogatót, mint ahogy a határban lévő hatalmas halastó is több horgásznak biztosíthatna kikapcsolódási lehetőséget, ha tulajdonosai nem csak a díj bezsebeléséről, hanem a halállomány pótlásáról is gondoskodnának. Hasonlóan vélekedik Octavian Călugăr is, aki 2005 óta teljesen önkéntes alapon gondozza a rezervátum három és fél hektáros területét. Mint mondja, már csak azért is jó volna helyreállítani a kastélyt, mert a százéves épület a környék egyetlen műépítészeti látványosságának számít. „Az nem megoldás, hogy a megyei önkormányzat négy őrt is fizet, de nem tesz semmit annak érdekében, hogy a kastély visszakapja régi pompáját: se nem adja vissza a tulaj leszármazottjainak, se nem tatarozza. Ha nem történik semmi, a penész megeszi a falakat, de az is lehet, hogy még azelőtt az egész épület leérkezik a völgybe” – próbálja megkongatni a vészharangot a település egykori polgármestere, jelenlegi helyi önkormányzati képviselője.
Se restitúció, se restaurálás?
Ha nem lennének az őrök, a kerítés, a megfigyelő kamerák és a kutyák, az épület állaga még ennél is rosszabb lenne. „Mindent ellopnának, ajtót, ablakot, cserepet, mindent” – mondja az őr, Alexandru Mureşan miközben a szüntelenül ugató kutyákat próbálja csitítani. A kastély udvarán futkosó ebek nagyon elszaporodtak, de nem is baj, véli az őr, mert így legalább a tolvajok is elbátortalanodnak. A négylábúak etetésükről ő és kollégái gondoskodnak, mint ahogy az épületen megjelenő kisebb hibák kijavításáról is. „Ezt-azt mi is meg tudunk oldani, de nézzen oda fel – mutat a tetőre –, látja, hova csúsztak a kupás cserepek? Oda már egyikünk sem mer felmászni”.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat alelnöke elismeri, hogy a tanácsnak kellene lépnie, de pénzhiány miatt az épületőrzésnél többre nem futja. Az ingatlan műemlék jellege csak bonyolítja az ügyet, hisz bármilyen kis beavatkozáshoz minisztériumi engedély szükségeltetik. Lokodi szerint a kastélyban egy önmagát fenntartani képes öregotthont lehetne működtetni, ugyanis a Mezőségen egyetlen ilyen jellegű szociális létesítmény sincs. Hasonló véleményen van Schmidt Lóránd is, a megyei szociális gondozási és gyermekjogvédelmi hatóság igazgatója, aki úgy tudja, az Ugron családnak már semmi esélye nincs a kastély visszaszerzésére.
A család ügyvédje, Sărăcuţiu Edit viszont másként látja a helyzetet: azt tapasztalja, hogy az épület körüli jogi vita igencsak bonyolult, de mint mondja, egyáltalán nem reménytelen. Már a telekkönyvbe iktatott bejegyzés is furcsán hangzik, miszerint az ingatlant ideiglenesen államosították a báró fogadott fiától és egyetlen örökösétől, az akkor még kiskorú Ugron Bánffy Istvántól. „Rég a pályán vagyok, de ilyen jogi kifejezést még nem hallottam. Hogy lehet valamit ideiglenesen államosítani?” – csodálkozik el a marosvásárhelyi ügyvédnő, aki 2001 óta képviseli különböző jogi ügyekben a családot. Sărăcuţiu Edit elismeri, hogy Ugronék lekéstek a kastély 2001/10-es törvény alapján való visszaigényléséről, de ez még nem lenne ok a tulajdonjog megtagadására, az ugyanis soha nem évül el. Ezért polgári per útján szándékoznak visszaszerezni jussukat. „Mind a mezőzáhi községháza, mind a megyei önkormányzat ott akadályoz, ahol csak tud. Bármilyen, számunkra fontos okiratot kérünk, csak nagy késéssel szoktak válaszolni. Arról nem is beszélve, hogy a kastély körüli, visszaszerzett területekre a birtoklevelet még 2005 óta nem adták ki” – panaszolja az ügyvédnő, hozzáfűzvén, hogy még szerencse, hogy a családtagok nem csak jogtisztelők, de rendkívül türelmesek is.
Ugron Béla Magyarországon élő örökös, aki mint állítja, utólag került képbe, tudatában van annak, hogy édesanyja, Ugron Istvánné Bánffy Mária későn adta le a visszaigénylési kérést, azonban a határidő be nem tartását nem tekinti a kastélyról való lemondásnak. Mint mondja, egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy utcára tegye az árvákat, és most is azon gondolkozik, hogy milyen közösségi célra fordítsa a kiürített ingatlant. „Az Ugron család bármit is kapott vissza a Székelyföldön, nem herdálta el és nem is tartotta meg kizárólagosan csak magának, hanem a 2005-ben létrehozott alapítványán keresztül közösségi célokra fordította. Ehhez tartanánk magunkat a mezőzáhi kastély esetében is” – szögezi le. Ugron Béla szerint ezzel a helyiek többsége is tisztában van, hisz ottjártakor, annak ellenére, hogy ő már nem Mezőházon született, mindenki örömmel és reményteljesen fogadta.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2013. július 18.
Törvényesítenék a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását
Lehetővé kívánja tenni a kormány a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását: Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön közölte, támogatja párttársa, a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă által benyújtott törvényjavaslatot, amely biztosítaná a lehetőséget a hírszerző szolgálatok számára a nem előfizetéses SIM-kártyával üzemelő maroktelefonok lehallgatására is.
Sebastian GhiţăVictor Ponta a téma kapcsán csütörtökön kifejtette, erről még tavaly augusztusban született döntés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT). „Jelenleg több mint tízmillió PrePay-kártya van forgalomban, a törvényt pedig nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A CSAT tavaly augusztusi határozatáról van szó. Nem csupán támogatom, hanem ismétlem: a CSAT határozatáról van szó, ha nem tévedek, akkor született, amikor Crin Antonescu töltötte be az ügyvivő államfői tisztséget. A döntést rögtön a bulgáriai bombamerénylet után hozták, amelynél feltöltőkártyás telefonokat használtak” – ecsetelte a miniszterelnök. Hozzátette: mivel jelenleg tízmillió feltöltőkártya van forgalomban, „még van min dolgozni”.
Sebeastian Ghiţă törvénytervezetében tételesen az áll, hogy amikor valaki feltöltőkártyát vásárol, be kell diktálnia a személyi számát, ha pedig utólag egy bíróság úgy dönt, hogy indokolt a telefon lehallgatása, akkor a hírszerző szolgálatoknak már könnyű dolguk van, hiszen tudják, kihez köthető az illető szám.
Ghiţă egyébként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő házközi bizottság tagja, és korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatná egy, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Szolgálata (NSA) által alkalmazott, az elektronikus kommunikáció nyomon követésére használt PRISM-programhoz hasonló romániai program megvalósítását, amely lehetővé tenni az internetes kommunikáció nyomon követésén olyan esetekben, amikor terrorizmus vagy gazdasági bűncselekmény gyanúja merül fel. Kritikusainak azzal válaszolt, hogy sokan a magánélet sérthetetlenségére hivatkoznak, ám gyakran „a bűnelkövetés szabadságát” védelmezik. A feltöltőkártyák lehallgatásának szükségességét azzal indokolja, hogy ez a szegmens „teljesen lefedetlen”, és gyakorta használják gazdasági bűncselekmények elkövetésére, és fennáll a veszélye annak is, hogy terrorcselekményekhez is felhasználják őket.
Mint arról beszámoltunk, tavaly július 18-án bomba robbant egy izraeli turistákat szállító buszon a bulgáriai Burgasz repülőterének parkolójában. A merényletben az elkövetőn kívül még hat személy vesztette életét.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2013. július 19.
Minden eszközzel mozgósítanak – Autós felvonulás Sepsiszentgyörgyön
Székely, magyar, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt zászlóival felszerelkezve, tülkölve vonult végig tegnap este Sepsiszentgyörgy főbb utcáin mintegy húsz személygépkocsi. Az akció része annak a figyelemfelkeltő megmozdulássorozatnak, amellyel a huszonegy háromszéki – mintegy száz erdélyi – településen esedékes szombat esti tüntetésre próbálják mozgósítani a lakosságot.
Tegnap délután a már megszokott forgatókönyv szerint zajlott a sepsiszentgyörgyi kormányhivatal előtti békés tiltakozás, a résztvevők szavalatokkal, énekléssel, autonómia-skandálással nyomatékosították az egységes székelyföldi régióért való kiállásukat.
A székely és a magyar himnusz eléneklését követően a résztvevők egy része a prefektúra előtt sorakozó autókba ült, és közel egy órán át végigvonultak a városon. Mint Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a fogadtatás jó volt, többen megtapsolták őket (akadtak azért bekiabálók is), így az akciót szombat este hat órától megismétlik, ily módon is próbálják felhívni a figyelmet a tüntetésre.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma2013. július 19.
Július 20., 20 óra 20 perc
Tüntetés a régiósítás ellen, illetve az autonómia mellett
Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke, Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke és Kirsch Attila, a marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője sajtótájékoztatón jelentette be tegnap, hogy július 20-án 20 órakor 20 perces tüntetésre kerül sor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, illetve a közigazgatási palota előtti téren, valamint a megye öt más településén.
Maros megyében, a Néppárt kezdeményezésére hat településen tartanak hasonló rendezvényt, ezek csatlakoznak az országos szinten közel száz településen, ugyanabban az órában megtartott megmozduláshoz. A megyében Marosvásárhely mellett Jedden, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Székelyberében, illetve a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőinek szervezésében Makfalván szerveznek tiltakozó megmozdulást a kormány régiósító tervei ellen, nyilatkozta Portik Vilmos. – A régiósítást ellenző megmozdulások lesznek, kifejezetten a román kormány ez irányú törekvéseit kifogásoljuk, és ilyen értelemben azt óhajtjuk elmondani, hogy ezzel a fajta régiós tervvel nem értünk egyet, sokkal inkább a történelmi régióknak a figyelembevételével tudjuk elképzelni a régiós átalakítást. Ezeknek a megmozdulásoknak ez lesz az üzenete, aláírást is gyűjtünk ezeken a helyszíneken a régiósító törekvések ellen, és el fogjuk mondani azt is, hogy a mi meglátásunk szerint az autonómia a megoldás, csak egységes Székelyföldben tudunk gondolkodni.
Húsz galambot is felröppentenek
Jakab István elmondta, hogy a Kultúrpalota és a prefektúra között sorra kerülő szombat esti tiltakozó megmozdulást kultúrműsorral fogják színesíteni, beszédek hangzanak el, felolvassák a kormányhoz címzett petíciót, majd a végén aláírást gyűjtenek, és galambokat fognak felröppenteni. – A rendezvény azt akarja kifejezni, hogy mi békés módon és párbeszéd útján akarjuk az elképzeléseinket megvalósítani. Újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy legkevesebb húsz galambot szándékoznak szélnek ereszteni.
A kormány figyelmen kívül hagyja másfél millió magyar akaratát
Cseh Gábor szerint az EMNT minden hasonló rendezvényt felkarol. Most is felzárkózott a Néppárt mellé, mert a 2013-as esztendőt a tanács az autonómia évének hirdette meg. – A román kormány felülről erőltetné ránk saját közigazgatási átalakítási tervét. Úgy akarják meghúzni a régió határait, hogy figyelmen kívül hagyják másfél millió magyar akaratát és érdekeit. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy egységes nemzetstratégiára van szükség, és ezt az egységes nemzetstratégiát mi csak közös fellépéssel, összefogással érhetjük el.
Ugyanakkor elmondta, hogy az EMNT több mint 2000 aláírást gyűjtött össze a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése ellen, amit benyújtottak a megyei tanácshoz.
Kirsch Attilától megtudtuk, hogy megkapták az engedélyt a demonstrációra, amelyre kb. 500 résztvevőt várnak. Ha többen gyűlnének össze, arra is engedélyük van, hogy lezárják az Enescu utcát.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2013. július 19.
Pofon
Újabb pofont kapott a kormány Brüsszeltől, miután csütörtökön az Európai Bizottság immár másodszor elfogadhatatlannak minősítette a Pontáék által küldött dokumentációt a 2014–2020-as EU-s pénzalapok felhasználására.
Április végén a brüsszeli bizottság a Ponta-kormány első okmány-csomagjáról megállapította, hogy még a minimális minőségi elvárásoknak sem felel meg, most pedig inkoherensnek és konkrét prioritásokat nélkülözőnek minősítette a másodikat. Winkler Gyula EP-képviselő szerint még a tárcák között sem egyeztettek, az egyik minisztérium dokumentumai ellentmondanak egy másikéinak.
A bizottság mindenesetre felszólította a kormányt, hogy szeptemberig készítse el a szükséges fejlesztési stratégiát: megalapozott fejlesztési elképzeléseket, konkrét irányelveket, hosszú távú prioritásokat. . Különben Románia elveszítheti a kialkudott kb. 39 milliárd eurót.
Mekkora hisztit csapott Ponta a februári csúcs után, mert Băsescu „csak” annyit alkudott ki a 2014–2020-as időszakra!
Az államfő a források lehívásával kapcsolatos aggodalmai megalapozottnak bizonyultak, az Európai Bizottság újabb figyelmeztetése egyértelműen rávilágít az USL-s kormány inkompetenciájára.
Míg eddig inkább politikai téren és a korrupcióhoz való viszonyulás kapcsán botránkoztatta meg Brüsszelt a romániai hatalom, most gazdasági-kormányzási téren is „sikerült” csapnivaló teljesítményt produkálnia. Vajon külön igyekeztek, vagy ez a megszokott USL-s színvonal?
Sikerül-e szeptemberig valós fejlesztési stratégiát kidolgozni, hogy az EU-s pénzalapok ne ússzanak el? Az eddigiek alapján fölöttébb kétséges. Ami hatalmas veszteség lenne Romániának. Bár a kudarc egyértelműen az USL-s kormányé, annak következményeit az egész ország viseli.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)2013. július 19.
Megnyitotta kapuit a Félsziget Fesztivál
Először félszigetezik Kolozsvár polgármestere
Egy új kezdet, egy új helyszín a Félsziget Fesztivál történetében – mondta Bodor László fesztiváligazgató a tegnap délelőtti nyitó sajtótájékoztatóján. A tízéves marosvásárhelyi múlt után idén Kolozsváron, a Gorbó völgyében nyitotta meg kapuit a rendezvénysorozat. A legkíváncsibbak, körülbelül kétezer ember már szerdán, a nulladik napon kilátogatott ki a Bükkbe, és bepillantott az előkészületi munkálatokba, sőt háromszázan már a sátraikat is felhúzták a kempingben. A fesztivál első napján Emil Boc polgármester és Horváth Anna alpolgármester is kilátogatott a helyszínre, és Bodor László vezetésével körbejárták a területet. Boc elmondta: először vesz részt a Félszigeten, de a hétvége alatt még biztosan kilátogat a családjával, hiszen egy olyan kis várost sikerült felépíteni, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozási lehetőséget.
Bodor László fesztiváligazgató elmondta: a rendezvény összköltségvetése 700 ezer euró, ennek körülbelül 60 százalékát a szponzorok bocsátották a rendelkezésükre, a maradék összeget pedig a jegyeladásból igyekeznek fedezni. Kifejtette, hogy eddig körülbelül ötezer heti bérletet, és kétezer napi-jegyet adtak el, ez nagyjából megfelel az előző években tapasztaltaknak, és remélik, hogy az elkövetkező napokban még sokan kilátogatnak a helyszínre.
A fesztivál egész területe egy hektárral nagyobb, mint Marosvásárhelyen, csupán azért tűnik kisebbnek, mert míg ott egy sík területen helyezkedett el, itt egy völgyben alakították ki a helyszínt.
A fesztiválozókat a közszállítási vállalat autóbuszai szállítják a Gorbó-völgybe, elméletileg félóránként és minimum tíz utassal, így előfordulhat, hogy ötven percet, vagy még többet is kell várni a Monostor negyed végén az indulásra.
Belépve a fesztivál területére, balról máris az Életfa Alapítvány sátra várja a gyerekeket, majd feltűnik egy furcsa jármű, egy gyro copter, amelynek segítségével – elég borsos áron – felülről is vethetünk egy pillantást a városra. Sörsátrak és lacikonyhák sokasága várja az enni-inni vágyókat, levesekkel, péksüteményekkel, gulyással és lángossal. Bodor László elmondta: számára a legkedvesebb hely a borudvar, amely árnyékos, csendesebb helyen fekszik. Emil Boc polgármester pedig megmártózott a Janis által kialakított „tengerparton”.
A vizes szórakozást egyébként a The Soviet Pub biztosítja, bár nem tankot hoztak a fesztiválra, hanem egy traktort, amelynek utánfutójába egy medencét helyeztek. Ezzel óránként tíz percet bárki utazhat a fesztivál területén ingyen. Az Independence Zone sátrában a drogfogyasztás veszélyeivel, a függőség leküzdésével kapcsolatos előadásokat tartanak, de számos más művészeti programmal, kiállításokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel, és egyéb tevékenységekkel várják a fesztiválozókat.
„A Félsziget immár megvalósulás, tulajdonképpen egy város, amely négy napig otthont ad nemcsak a kolozsváriaknak, hanem minden erdélyinek” – foglalta össze véleményét Emil Boc polgármester a fesztivál területének bejárása után. – Bizonyára minden zenei irányzat kedvelői megtalálják a kedvükre való szórakozási lehetőséget. Meg vagyok győződve róla, hogy a Félsziget fesztivál Kolozsvár autentikus brendjévé válik, és a továbbiakban is támogatni fogjuk a kezdeményezést. Mindenkit arra biztatok, hogy látogasson ki a hétvégén. Legalább egy napra, de lehet, hogy többre. Én kijövök a családommal, bevallom, most először fogok részt venni ezen a fesztiválon. Itt mindenki jól érezheti magát – fejtette ki Emil Boc.
A polgármester szerint a két lemondott koncert nem befolyásolja a Félsziget sikerét, hiszen rengeteg a fellépő, ő többek között a Sarmalele Reci koncertjét várta, akik a tegnap este koncerteztek.
Mint kiderült, az önkormányzat 150 ezer euróval támogatta a rendezvényt, ezenkívül pedig biztosítja az elektromos áramot, illetve útjavítási munkálatokat is végeztek. A szervezők elmondták: az eddigiekhez képest először történik meg, hogy az elektromos áramot nem generátorok segítségével szolgáltatják, ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtésre való tekintettel több mint száz ilyen jellegű konténert helyeztek el.
HÁROMSZÉKI ESZTER
Szabadság (Kolozsvár),2013. július 19.
Ünnepet lopna az RMDSZ
Még a Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevének és logójának levédetését. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás, Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)2013. július 19.
Megkezdődött a restitúciós törvény alkalmazása
Megkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök.
Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg.
Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket.
A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól.
Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben.
Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra.
Maszol.ro2013. július 19.
A Brassó megyei szórványt is támogatja Kovászna Megye Tanácsa
Az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program bővíti partneri körét. Fehér, Hunyad és Szeben megyék mellett a Brassó megyei magyarságot is szeretné támogatni Kovászna Megye Tanácsa. Július 21-én, a brassói unitárius templomban, a fél tizenegykor kezdődő istentiszteletet követően írják alá az erre vonatkozó együttműködési megállapodást. Aznap Székely Mózes erdélyi fejedelem születésének 460, halálának 410 éves évfordulójára is szerveznek emlékünnepséget.
(közlemény)
Transindex.ro2013. július 20.
Erdély-szerte tüntettek Székelyföldért
Marosvásárhelyen és Erdély szerte, 100 más helyszínen tartott villámtüntetést péntek este 8 órától az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A székely fővárosban közel 500-an gyűltek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány régióátszervezési tervei ellen és, hogy hangsúlyozzák és újra kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett.
Erdély-szerte a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállítását követeli. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben. A szervezők arra is figyelmeztették a kormányt, hogy a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – hangzott el a tüntetéseken, melyre a tömeg tapssorozattal válaszolt.
Szatmárnémetiben is nagy számban vettek részt a tüntetésen
Az ország regionális felosztását megcélzó tervekről az elmúlt hónapokban értesülhettünk, Székelyföldet, azaz a jelenlegi Maros, Hargita, Kovászna megyéket más megyékkel alkotandó régióba sorolnák. A 20 percre, Erdély-szerte összegyűlt tömegek hangsúlyozni szeretnék a magyarság azon érdekét, hogy Székelyföld egy önálló régiót alkothasson.
Az elkövetkezendőkben további tüntetésre is sor kerül az RMDSZ, az EMNP, az EMNT, és az SZNT szervezésében, a tervezett régióátalakítás eredményének kedvező befolyásolására.
Az Erédélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi tüntetésén hangsúlyozták, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek lesznek, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba.
A tüntetés végén a szervezők több tucat galambot engedtek a levegőbe, ezzel hangsúlyozván, hogy egy békés akcióról van szó és ugyanilyen békésen szeretnének tárgyalni a román kormánnyal. Harasztovics Arnold
Erdély.ma2013. július 20.
Erdélyi kiáltvány a történelmi régiókért
A kétharmados parlamenti többséggel bíró román kormány azt tervezi, hogy átszervezi az ország közigazgatását, és a jelenlegi fejlesztési régiókból kiindulva nyolc életidegen tartományra osztja fel Romániát. Az eljárás ismerős: Bukarestben íróasztal mellett eldöntik, hogy Erdély belső régióinak határai hol húzódnak, majd a nyakunkra ültetnek egy-egy kiskirályt vagy vörös bárót.
Nem hagyhatjuk!
Ki kell mondanunk: a Kárpát-medence „tündérkertje”, Erdély nem Bukarest gyarmata!
Részei – a Partium, Bánság, Máramaros, Mócvidék, Szász Királyföld, Székelyföld – Erdély népeinek közös öröksége: önálló történetiséggel bíró, sajátos kultúrával, hagyománnyal és identitással rendelkező természetes régiók.
Mi, erdélyi magyarok bármiféle felülről diktált közigazgatási átalakításnak csak vesztesei lehetünk. Egy országnyi őshonos közösségnek a többszintű autonómiára vonatkozó, köze negyedszázada következetesen kinyilvánított akaratát veszi újból semmibe a román hatalom.
De a felülről kikényszerített átalakításnak vesztesei lesznek az erdélyi románok is. Nem elég, hogy befizetett adónknak csak a töredékét osztják nekünk vissza Bukarestből, és évtizedek óta Erdély tartja el Romániát. És mit kaptunk érte cserébe? Alig több mint 50 kilométer autópályát. Szétvert egészségügyet és lezüllesztett oktatást. Mérhetetlen, az államigazgatás egészét behálózó korrupciót. Európa helyett Balkánt.
Erdély helye a 21. századi Európában van.
Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk.
Autonómiát akarunk! Azt akarjuk, hogy a saját sorsunkról mi dönthessünk. Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel, adólejeinkkel és emberi erőforrásainkkal mi gazdálkodhassunk. Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropoliszok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa!
Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió!
Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!
Céljaink európai célok és elérésükért készek vagyunk valamennyi demokratikus eszközt igénybe venni.
Először tárgyalni akarunk a román kormány illetékeseivel Románia természetes régióin alapuló területi-közigazgatási reformjáról.
Közben, ha kell, utcára vonulunk.
Ha másként nem figyelnek szavunkra, útlezárásokat tartunk.
Ha nem hisznek nekünk, helyi népszavazást kezdeményezünk.
Ha ez sem elég, élni fogunk a polgári engedetlenség megannyi eszközével.
De a jövőnket többé nem tesszük feltétel nélkül a bukaresti zavarosban halászó politikusok kezébe. Az elmúlt évtizedekben volt alkalmuk bizonyítani. Megbuktak.
Bebizonyították, hogy képtelenek az ország ügyeit jól intézni.
Ráment a jelenünk. Gyermekeink és unokáink jövőjét nem adjuk!
Erdély az erdélyieké!
Elhangzott 2013. július 20-án, Erdély-szerte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett tiltakozó megmozdulások alkalmával.
Erdély.ma2013. július 20.
„Tiszta” Romániát! (1.)
A balkáni politizálás gyökerei
Amikor 1877-ben Románia elnyerte függetlenségét, az ország politikai elitje készen állt a román nemzetállam alapjainak lerakására. Ez csak erőszakos, nemzetiségellenes beolvasztási politikával volt lehetséges. Kiváló eszköznek bizonyult a vajdaságok korában kialakult balkáni politikai kultúra. A fél évezredes török függőség, a görög kereskedők soraiból származó fanarióta vajdák uralma idején csiszolódott, formálódott ki a sajátos jellegű román politikai mentalitás. A vajdaságokra, később Romániára is jellemzővé vált a határtalan korrupció, a sok rendelet, a sok pecsét és az örökös bizalmatlanság, hatalmat és pénzt szerezni bármi áron!
Beder Tibor találóan mutat rá, hogy Bizáncban a hazugság és az ügyeskedés erénynek számított. A román politikában – Bizánchoz hasonlóan – az őszinteség ismeretlen fogalom, az érvényesülés eszköze. „Az ortodox hitű államok, köztük Románia is ugyanebből a diplomáciai iskolából került ki. Ebben a diplomáciában semmi sem volt szent és soha semmit sem tartott maga felett kötelezőnek… ha érdekeik úgy kívánták, mindent megengedhetőnek véltek. Vesztegettek, ajándékoztak… Aki ismerte Bizánc diplomatáit, tudta, hogy egy szavukat sem lehet hinni. Tudnia kellett, hogy amit mondanak, biztosan nem igaz.”
„Ügyes” román diplomácia?
A román királyságot 1883-tól katonai szövetség kötötte a központi hatalmakhoz, melyek katonai védelmet ígértek egy ki nem provokált (orosz) agresszió esetére. Ennek ellenére e szövetség oldalán Románia – az első világháború kitörése után – nem lép be a háborúba, két évig tartó semlegességét pedig arra használja fel, hogy titkos tárgyalásokat folytasson az ellentáborral. Az első árulásra 1916 augusztusában vetemedik, amikor az oroszok megígérik Erdély Romániához csatolását. A román politikai vezetés – a gyors győzelem reményében – orvul hátba támadja szövetségesét, Magyarországot. Ez utóbbi, mivel nem számít a vele 33 éve katonai szövetségben álló Románia katonai offenzívájára, védelem nélkül hagyta a magyar–román határt. Az első napok meglepetése után a magyar és a német csapatok gyors katonai vereséget mérnek az Erdélybe betolakodó román hadseregre, megszállják Bukarestet, a román hadsereg és adminisztráció kénytelen Észak-Moldvába menekülni. Itt az orosz hadsereg támogatásával ideig-óráig megakasztják a német–magyar előnyomulást. Románia fegyverszünetet kér, majd különbékét köt.
A központi hatalmat maga mögött tudó Románia kihasználja az 1917-es bolsevik forradalom miatt káoszban vergődő Oroszország helyzetét, és 1918 januárjában megkezdi Besszarábia megszállását. Mindezt akkor, amikor korábban, 1917 nyarán az oroszok súlyos véráldozatok árán védték a román államiságot. Miután a Monarchia 1918. november 3-án letette a fegyvert, a román hadsereg november 10-én parancsot kapott – a nemzetközi jog durva megszegésével – Magyarország megtámadására.
E balkáni diplomácia eredménye: Románia minden szomszédja rovására terjeszkedhet, és megtarthatja a második Balkán-háború idején szerzett Cadrilatert is. Ernst Hemingway, aki sem magyarbarátsággal, sem románellenességgel nem gyanúsítható, aki még csak nem is volt európai, a román diplomáciát és annak sikerességét így mutatta be: „A románok bevetésre kész gyors beszélők és történelmi precedensidézők… megkapták minden iránybéli szomszédaiknak mindazon területeit, amelyeknek nevét román küldött valaha is kiejtette a száján.”
A bizánci jellegű román diplomácia szószegései, szövetségeseinek elárulása, a félrevezetés, az ámítás, az ígérgetés, a szerződések be nem tartása a háború idején és a békeszerződések előkészítése során olyan színvonalú, amelyre a világtörténelemben kevés példát lehet találni. Az „ügyes” román diplomáciát iskolapéldaként lehetne oktatni!
A történelem propagandaeszköz
A diplomáciai gerinctelenség mellett a román politikai elit minden eszközt felhasznál a „tiszta” Románia megteremtésére. Egyik ilyen eszköz a 18. század végén kiagyalt dákoromán ősiség propagandája. Ennek oktatása a 21. században tudatos félrevezetés! A szélsőséges nacionalizmus oltárán azonban semmi sem szent! Az ábrándozó nacionalista ködevők számára a „tiszta Románia” megteremtésének víziója olyan vágyálom, amelyért képesek feláldozni népük valós történelmének ismeretét is. A nevelés fő célja elhitetni a románokkal, hogy Erdély ősi román föld, így a széles tömegek helyeslése mellett folytathatják az erdélyi magyarság közösségi jogoktól való megfosztását.
Napjainkban a felerősödő sovén nacionalizmus a régiósítás bárányának álarcában tör a magyar többségű Székelyföld és a Partium magyarságának szétverésére. A régióátszervezés ismertetése során gyakran elhangzó hazug és pimaszul arcátlan érv, hogy a nagyrégió a székelyek gazdasági felemelését szolgálja. Úgy tűnik, hogy a nacionalista politikai vezetés számára fontosabb a jólétben élő, egyenrangú polgárok demokratikusan szervezett államának létrehozása helyett a román alkotmányokban meghirdetett egységes román nemzetállam megteremtése. Nem akarják észrevenni, hogy a románság milliói a jobb élet reményében – minden mesés történelmet hátrahagyva – Európa-szerte keresik boldogulásukat.
Érdekes, ahogy a nagy román író, Ion Luca Caragiale (1852–1912) a Moftul român szatirikus folyóiratban a korabeli román társadalom nacionalizmusát bemutatja. Ezt olvasva úgy tűnik, a román politikai elit gondolkodásmódja száz év alatt nem változott. Érdemes idézni Caragiale egyik írását: „Mi, törzsökös románok a nemzeti haladás alapfeltételeiből indulunk ki: a maga nemzetét csakis az szeretheti igazán, aki gyűlöl minden más nemzetet. Valamely nemzetnek nem ellenségei a saját hibái; ellenségei csakis a más nemzetek erényei. Ezért teljesen fölösleges azon törnie a fejét, hogy miképpen küszöbölhetné ki a hibáit és gyarapíthatná erényeit; ennél sokkal hasznosabb tennivalói vannak: számon kell tartania más nemzetek hibáit, és becsmérelnie, de még inkább tagadnia azok erényeit... Innen tehát a legszélsőségesebb nemzeti kizárólagosság parancsoló szükségessége.”
Lucian Boia professzor úgy látja, egy olyan korban, amikor fel kellene építeni egy versenyképes Romániát, „a románoknak kevesebbet kellene áldozniuk a történeti mitológia oltárán; sem az ősökre hivatkozás, sem a másokra szórt szemrehányás nem lehet hasznukra”. Ugyancsak Boia mutat rá arra is, hogy „a nacionalizmus kibogozhatatlan konfliktusok vállalását jelenti”, célja a más nemzetiségűek „fölötti primátus érvényesítése”. Az elképzelt történelem ismerete a románokat visszafelé és nem előreviszi. Sajnos, ennek szenvedő alanyai vagyunk mi, erdélyi magyarok és székelyek is.
(folytatjuk) Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma2013. július 20.
Marosvásárhelyen született az első magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent szakácskönyv
Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve
Mai ismereteink szerint a Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári műhelyében 1695-ben készült, 1698-ban újból kiadott Szakácsmesterégek könyvecskéje a legrégibb, nyomtatásban is megjelent magyarnyelvű szakácskönyv. Ugyanakkor, ahogyan Tótfalusi is jelzi 1695-ös könyvének címlapján, könyve egy régebbi szakácskönyv újabb, kibővített változata. Minden idők egyik legsikeresebb magyar szakácskönyve, változatlan szöveggel, tíz újabb kiadást is megért a XVIII. században (Nagyszombaton, Kolozsváron és Kassán). A szakácskönyv sikerének több oka is lehetett. Ahhoz a középosztályhoz szólt, amely megengedhetett magának egy gazdagabban terített asztalt, viszont nem állt módjában külön szakácsot tartani, sőt egy- egy drágább hozzávaló beszerzése is gondot jelenthetett. Ugyanakkor korának legnépszerűbb erdélyi receptjeit tartalmazta. A közölt ételek nevének nagy részét megtalálhatjuk Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című művében "a régi magyar étkek" felsorolásnál.
A szakácskönyv kiadója jól ismert, viszont mindmáig tisztázatlan a könyvet összeállító szerkesztő személye. Harmadfél évszázadon keresztül Tófői Zsófia szakácskönyveként ismerték a Tótfalusi által kiadott művet. Szakácskönyvszerzőként jelenik meg a XIX. századi forrásokban is. "Tofaeus-Dobos Zsófia, a fennebbinek (Tofaeus, másképp Dobos Mihály püspök, J.A.) rokona vagy tán nővére, régibb írónőink egyike, élt a XVII. század alkonyán. Szakácskönyvet írt, melly Vásárhelyen, 1692-ben s másodszor 1693-ban jelent meg" – olvashatjuk Danielik József 1858-ban kiadott Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény című munkájában, átvéve Nagy Iván Magyar írónők című dolgozatának adatait. Ugyanezt olvashatjuk Szinnyei József 1893- ban megjelent Magyar írók élete és munkái című életrajzi lexikonában.
Mivel Tófői Zsófia szakácskönyvének egyetlen példánya sem maradt fenn, az utóbbi évtizedekben megjelent tanulmányok szerzői erősen megkérdőjelezik a Nagy Iván által "felröppentett" adatot: "Ebből az állítólagos marosvásárhelyi szakácskönyvből eleddig nem került elő példány, sehol sem találhatni rá vonatkozó adatot, joggal hiszik tehát úgy a régi magyarországi nyomtatványok számontartói, hogy létezése több mint bizonytalan" – olvashatjuk Király Erzsébet és Kovács Sándor Iván Szakácsmesterségnek könyvecskéje című könyvében. "Ez az adat azonban több mint kétséges. Ebből az állítólagos szakácskönyvből ugyanis egyetlen példány sem maradt fenn, ráadásul a megjelenés éve is problematikus: az első marosvásárhelyi nyomdát ugyanis csak száz év múlva, 1785-ben alapították" – írja Varga András a Magyar könyvszemle 2008/3-as számában.
Régi magyar recepteket keresni tértünk be a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Bányai Réka tudományos kutató hívta fel a figyelmünket Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári szakácskönyve egy későbbi kiadásának a Tékában őrzött példányára (0-33496). Az újrakötött könyvritkaságnak hiányzik a címoldala. Deé Nagy Anikó ceruzával írt bejegyzése szerint a könyvet Nagyszombaton adták ki 1785-ben. A jeles kutató bejegyzése mellett egy régebbi, más kéztől származó, szintén ceruzával írt bejegyzést is olvashatunk:
"Szakácskönyv
közrendű konyhára
az 1700 as (?) év elejéról
Tóffeji Zsuzsánnának (?)
1692. évben megírt
Szakács könyve."
Tófeji Zsófia neve a Tótfalusi szakácskönyvében lévő bejegyzésen azonnal felkeltette az érdeklődésünket. Bányai Réka jelezte, hogy a könyvtárban őrzik Tófői Zsófia szakácskönyvének egy kézírásos másolatát is. Lázok Klárának, a neves könyvtár igazgatójának szíves segítségével sikerült kézbe is venni a páratlan értékű kéziratos másolatot (Thq – 104. MS. 353.). A 111 oldalas, kéziratos könyv szép, rajzzal is díszített címlapjának felirata szerint egyértelmű, hogy az eddig nem létezőnek vélt Tófői- szakácskönyv másolatát tartjuk a kezünkben:
"SzAKÁTS : KÖNYV
melly
1692 ben M : VÁSÁRHELyEN
Concinnált
TOFFEI: SOFIA
SzAKÁTS: KÖNYVÉBÖL
Irataott le
1772 dik ESZTENDÖBeN
G. Bethlen Susanna"
A concinnált szó összeállítást, szerkesztést jelent. Így már a címlapból is világosan kitűnik, hogy Tófői Zsófia szakácskönyvét Marosvásárhelyen szerkesztette. A könyv kiadására máshol kerülhetett sor. A címlap legalján iktári Bethlen Zsuzsannának, a könyvtáralapító Teleki Sámuel feleségének az aláírása látható. Érdekes módon a Tékában őrzött szakácskönyv mindmáig elkerülte a témával foglalkozó kutatók figyelmét, annak ellenére, hogy Deé Nagy Anikó több könyvében is ír az iktári Bethlen Zsuzsanna könyvtárában lévő kézírásos szakácskönyvről. "Némi tájékoztatásul szolgál Bethlen Zsuzsanna receptkönyve, melyet egy régi szakácskönyvből másoltat ki magának Sáromberkén 1772-ben" (A könyvtáralapító Teleki Sámuel, 1997); "Egy 111 oldalas kézirat ételrecepteket őriz, amelyet Toffei Sofia 1692-es szakácskönyvéből írat ki magának" (Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából, 2007).
Utoljára maradt a legizgalmasabb kérdés eldöntése: valóban Tófői Zsófia a szerzője (összeállítója) a Tótfalusi által kiadott szakácskönyveknek? A Téka olvasótermében egymás mellé tettük a Tótfalusitól és a Tófőitől származó könyveket, majd kinyitottuk őket az első oldalakra. És úgy volt, ahogy háromszáz éve tudták Erdélyben! A két könyvben olvasható receptek, azok sorrendje, pár apró, jelentéktelen részletkülönbséget és természetesen az utolsó fejezetekben lévőket leszámítva, szinte szóról szóra megegyezett!
Mindkét szakácskönyv a kor legnépszerűbb étkeivel, a káposztás-húsos ételekkel kezdődik, mutatóban közünk is egy receptet.
Tófői Zsófia recepteskönyve: "Káposztát közönséges modon. Végy sos Káposztát, az ormoját metéld le azaz a’ torsátskát metéld le, és szép apron apritsd meg, avagy pediglen tsak ugy levelenként két vagy három darabokra metélvén ted fel a fazékban igen szép kövér szalonnával tehén vagy berbéts hussal, ezeket elsőben fel foralván abárold meg, ’s ugy ted a’ káposzta közébe, vagy pedig tsak szalonnával tedd fel, egy darabotska avast is tégy beléje, hogy jobb izt adgyon, bort beléje, és mikoron meg fő, ad fell, felyül egy kis törött borsal ha tetszik hintsd meg."
Tótfalusi Kis Miklós szakácskönyve: "Káposztát közönséges módon. Végy sós káposztát, az ormóját vedd-el, az az, a’ levelekről a’ torsátskát metéld-le, és szép aprón metéld-fel, vagy pediglen tsak úgy levelenként, két vagy három darabokra metélvén, tedd-fel a’ fazékba igen szép kövér szalonnával, Tehén vagy Berbécs hússal: ezeket elsőben fel-forralván, abárold-meg, és úgy tedd a’ káposzta kőzibe; vagy pedig tsak szalonnával tedd-fel; egy darabotska avast- is tegy belé hogy izt agyon: bort belé, és mikor meg fő, add-fel, fellyűl egy kevés törött borssal, ha tetszik hintsd-meg."
A szakácskönyvet összeállító Tófői Zsófia személyéről mindmáig igen keveset tudunk. Az életrajzi lexikonok két sorában több a téves adat, mint a valós információ. Mindezért fontosabb életrajzi adatainak és természetesen főművének, a szakácskönyvnek az ismertetésére későbbi írásainkban még visszatérünk.
Józsa András
Népújság (Marosvásárhely)