udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 100711-100740 | 100741-100770 | 100771-100800 ... 131881-131894
Névmutató:
2013. július 27.
„Ugye, jöttök még?” – kérdezte a csángó kislány
Csángó-magyar településeken tanító önkéntesek élményei
Ebben az interjúsorozatban olyan vállalkozó kedvű tanárokat, fiatalokat, pályakeresőket szólaltatunk meg, akik úgy döntöttek, hogy elutaznak Moldvába a csángó-magyar települések valamelyikébe, hogy részt vegyenek a csángó gyermekek oktatásában. A csángóoktatás részleteiről számos helyen lehet tájékozódni (ajánljuk az olvasó figyelmébe a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapját: www.csango.ro), ezért az interjúk során nem törekszünk erről egy teljes, egységes képet és sok adatot tartalmazó leírást nyújtani. Célunk elsősorban az, hogy teret engedjünk a különböző személyes tapasztalatok és élmények kifejezésre juttatásának. Az első interjút hétfői lapszámunkban olvashatják, amelyben Botos Erzsébet mesél nagypataki élményeiről. Ezúttal egy beszámolólevélből közlünk: Magyarországról, Hajdúnánásról egy önkéntes csapat járt nemrég három moldvai csángó faluban, ők foglalták össze tapasztalataikat.
„Csángó magyart el ne veszítsd....”
Románia keleti részén, az „üveghegyeken innen, ott, ahol a kurta farkú malac túr”, még Székelyföldön is túl, létezik egy kis híján elfeledett népcsoport, kiknek egy része az Árpád-korban vándorolt oda, mások Dél-Magyarországról menekült husziták, és megint más részük a Rákóczi-szabadságharc és az 1848–as forradalom menekültjei. Soraikat a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították.
Anyanyelvükről az idők folyamán folyamatosan szoktatták le őket, ezt hivatalos rendeletekkel is sokszor megerősítették. A másfél évszázados erőszakos beolvasztási politika megtörte a moldvai magyarságot: ma a 250 ezer moldvai katolikusból már csak 60 ezren beszélik őseik nyelvét. Magyar iskoláik 1947-55 között működtek, de csángó dialektusukat anyanyelvükkel és a román nyelvvel megtűzdelve ötvözték. A szakirodalom szerint a kutatók többféle elnevezést adtak nekik, elsősorban földrajzi életterük alapján. Az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó (Bacău) városa közelében lakókat (kb. 30 falu) a kutatás, egy részük erős székelyes jellegét megállapítva, „déli csángók”-ként tartja számon.
A magyar nyelvet még ismerő moldvai közösség folyamatosan asszimilálódott, napjainkban pedig ez már sokszor tudatos választás eredménye: a legtöbb családban a szülők a jobb érvényesülési lehetőségek reményében otthon sem anyanyelvükön beszélnek a gyermekekkel, de egyes közösségek magyarságtudata erősödést mutat. Ez köszönhető a szövetségeknek, az oktatást és a megélhetést segítő alapítványoknak, akik állandó és figyelemre méltó – legfőképpen – önkéntes segítőikkel azon munkálkodnak, hogy öntudatukat, hovatartozásukat erősítsék, sorsukat megkönnyítsék, s ha lehetséges segítsék, a sok-sok év során tartó beolvadásukat megállítsák, s – esetleg – visszafordítsák.
Ennek érdekében kelt útra egy csapat városunkból is, hogy az előzetes gyűjtésekből, valamint saját forrásból származó adományaikat – ruhaneműt, tanszereket, tartós élelmiszert, kerékpárokat – 3 moldvai csángó településre (Máriafalva, Magyarfalu, Gajdár) eljuttassa.
Elhatározásukat a Csángó-Magyar Szövetség erősítette, ottlétüket a magyar tanítást végző önkéntesek segítették, akik hely- és emberismeretüket latba vetve szállást biztosítottak számukra helybéli családoknál. Megérkezésükkor Gajdárban meleg vacsorával, szőlőlevélbe töltött csángó galuskával várták őket. Még aznap este egy helyi családnál „biotakarmányon hizlalt disznyót” vásároltak, melyet másnap a csapat egy része feldolgozott a saját és a falubeli emberek élelmezése céljából.
A csapat másik fele a Gajdártól nem messze fekvő Magyarfaluba látogatott, ahol előző évben voltak hasonló elhatározásból. A helybeliek nagy szeretettel várták őket, hálás szívvel köszönték meg a nánásiak ajándékait. Visszatérve bázishelyükre, az Aranyszalma néptáncegyüttes egy része csatlakozott hozzájuk, s az este közös programmal folytatódott. A gajdári és a nánási gyerekek kedvenc játékaikra és dalaikra tanították egymást az ottani iskola udvarán.
Harmadnap Máriafalvára, a Gajdártól – légvonalban – 4 km-re lévő falucskába szekerezett a csapat a nánási gyerekekkel együtt. Innen a gyerekek télben-hóban gyalog teszik meg az utat nap mint nap, mivel Gajdárra járnak iskolába. A festői szépségű erdők-hegyek övezte falu lakói, az alpolgármester és a Csángó Szövetség megbízottja is tárt karokkal fogadta őket, ahol a csapat disznótoros ebédet főzött-sütött, közben egy játszóteret is felépített a gyerekek óriási örömére.
Ottlétük utolsó napján Gajdárban is felépítették az itthonról szállított alapanyagból készült játszóteret, amelyet a gyerekek hatalmas lelkesedéssel vettek birtokukba.
Viseletüket, dialektusukat, népdalaikat az ott élő önkéntes tanító (aki a tanítási időszakban naponta foglalkozik velük, tanítja őket anyanyelvükre a mesék, versek, hagyományaik, történelmük megismerése által) kezdeményezésére mutatták be a nánásiaknak.
A csapat ott-tartózkodásáról szólt ez a beszámoló, hazatérésük után a szívekben hagyott érzések ellentmondásosak voltak – szívszorítóan felemelőek, örömtelien szomorkásak. Mosolyt vittek magukkal, de vajon ebből maradt-e ott is? A gyerekek, akik még soha nem ültek hintán, biciklin, akiknek nem volt saját iskolatáskájuk, tolltartójuk, labdájuk, vajon mennyi ideig lesznek képesek megőrizni ezt az emléket, amelyet a nánási csapat tagjai soha nem felejtenek el. A gyönyörű csángó kislány szavaival azonban megerősítést nyert a nánásiak ottléte: „Ugye, jöttök még?”
Útjuk és céljuk természetesen nem valósulhatott volna meg a számos, segítő szándékú felajánló – intézmények, cégek, vállalkozók, magánemberek – nélkül.
Fekete Andrea
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 27.
„Verespatak Románia Bős-Nagymarosa”
Eckstein-Kovács: Băsescu azt kérdezte, mi ez a Verespatak-mánia?
Az elmúlt évek során határozott, egyértelmű és céltudatos fellépés volt tapasztalható a politikai és civil diskurzus terén, de kevés a lehetőség a probléma megoldására, a tervezett befektetés megakadályozására – a hallgatóságban ez fogalmazódott meg azon a Verespatakól zajló beszélgetésen, amelyen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, illetve Hupa Félix, az EMNP és Para Zoltán Róbert, az EMNT képviselője vett részt. A politikusok a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) címmel tartottak előadást.
A moderátor-témafelvezető Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke diplomatikusan felrótta, hogy az elmúlt években „igen gyenge volt a magyar részvétel” a tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban.
Illés Zoltán elmondta: Románia számára Verespatak lesz az, amit Magyarországnak Bős-Nagymaros jelentett. (A Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszának hasznosítására tervezett építményről van szó, amely végül csak részben valósult meg, s maradandó környezeti károkat eredményezett – szerk. megj.) – A szennyezés nem válogat, mindenkire kihat – fogalmazott.
Hozzátette: mindenki emlékszik arra, kik támogatták a Csehszlovákiával kötött megállapodás kivitelezését. Kifejtette: a nemzetközi előírások alapján Románia meghallgatta a magyar felet, de ennek semmi követkeyménze nem volt. – Ugyanúgy cselekszik tovább, mert szuverén állam. Joga van döntést hozni, amilyent akar. Rövidtávú érdekeket érvényesítenek. A kanadaiak kibányásszák az aranyat, s elviszik a pénzt. A cianidos technológia akkor is elfogadhatatlan, ha annak használata, mondjuk, Nagy-Magyarország területén történne – fogalmazott. Emlékeztetett: Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az Európai Unió egész területén. – Az Európai Bizottság nem akarja ennek a végrehajtását, ugyanis többek között Spanyolországban és Svédországban is ciánt használnak az arany kitermelésére. Más technológiával 10–15 százalékkal drágább a kitermelés. Nem számít az élet, az ember, minden a pénz érdekében történik – fogalmazott Illés Zoltán.
Szokásához híven Eckstein-Kovács színes elemekkel tarkította beszédét. Elmesélte például, hogy „amikor bekopogtam Băsescuhoz, s elbeszélgettünk Verespatakról, illetve kifejtettem ellenző álláspontomat, akkor megkérdezte: mi ez a Verespatak-mánia?” – Négy hegyet bedarálnak, s mindenhol kőhegyek maradnak. Háromszáz hektáron terül majd el a zatytározó, amely legalább száz évig ott marad. A palagáz kitermelése kapcsán Franciaország azt mondta: jamais! (soha!) Romániában tengerparti üdülőtelepek közelében akarják azt kitermelni. Alkotmányellenes és veszélyes, hogy a parlament állami kisajátítási előjogokkal akarja felruházni a bányavállalatokat. Şova miniszter azt mondta: a román állam részesedése 70 százalék lesz. Ilyen Isten nincs! – fogalmazott Eckstein-Kovács. Azt is szóvá tette, hogy Victor Ponta a parlamentnek próbálja átpasszolni a felelősséget.
Verespatak kapcsán a moderátor által kért EMNP-álláspontra Hupa Félix csak annyit mondott: Tőkés László a politikai alakulat védnöke… Az utolsóként szóló Para Zoltán Róbert az oktatás szerepét emelte ki a környezetvédelmi kérdések tudatosításában.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 27.
Eredményt hirdettek a MOGYE-n
A tandíjköteles helyeket jobbára a román hallgatók foglalták el
Szerdán este hat órakor eredményt hirdettek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A 450 tandíjmentes helyre 1417-en iratkoztak fel, százzal többen, mint az elmúlt évben. Az Általános Orvosi Kar román tagozatán meghirdetett 135 helyre 559 jelentkező volt. A felvételizők bevallása szerint azért jöttek Marosvásárhelyre olyan városokból is, ahol van orvosi egyetem, mivel itt csak egy tantárgyból kellett felvételizni, míg más egyetemi központokban két tantárgyat kértek a vizsgára. A legelső bejutónak 9,96 volt az átlaga, az utolsónak, aki tandíjmentesen végezheti tanulmányait, 8,61. A tesztvizsgán elért jegy 50, az érettségi jegy szintén 50 százalékot számított. A magyar tagozaton 230-an versenyeztek a 135 helyre, a legjobb jegy 9,97 volt, az utolsó tandíjmentes helyre 7,76-os átlaggal jutottak be. A katonaorvosi szakra tíz hallgatót vettek fel.
A Fogorvosi Karon meghirdetett 35 helyre a román tagozaton 152-en vizsgáztak, a magyaron levő 35 helyre 83-an. A román hallgatók 9,89 és 8,25 közötti általánost értek el, a magyar tagozatra felvételizők 9,72 és 6,48 közötti átlagot.
A Gyógyszerészeti Karon is magasabb volt az utolsó román tagozatos hallgató átlaga, a legjobb 9,72-t, az utolsó bejutó 7,65-öt ért el. A magyar tagozaton 9,81–6,32 közötti jeggyel töltötték be az államilag finanszírozott helyeket. Tíz hallgatót a tantárgyversenyeken elért eredményei miatt vizsga nélkül vettek fel, közöttük egy magyar volt. Az egyetemre két Moldva köztársasági diák vizsgázott sikeresen, a roma jelöltekből egy sem teljesítette az elvárt eredményt.
Mivel a román tagozaton magasabb volt az utolsó jegy, a tandíjköteles helyeket néhány kivételtől eltekintve jobbára a román hallgatók foglalhatták el. Az általános orvosin 12, a fogorvosin 3, a gyógyszerészeten 20 tandíjköteles hely maradt üresen, amelyeket az ötös fölötti átlagot elért felvételizők foglalhatnak el, természetes a médiák sorrendjében. Tandíjköteles üres helyek az egyéb szakokon is maradtak betöltetlenül.
Az óvások eredményét hétfőn du. 3 óráig függesztik ki.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)2013. július 27.
A román régióátalakítás és a magyar választások voltak a kiemelt témák
A román kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette Toró T. Tibor, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szenátusának társelnöke a 24. tábor legfontosabb témáinak.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a tábor végén az MTI-nek elmondta, hogy ebben a két kérdésben hasznos háttérbeszélgetéseket is sikerült folytatni, és érik a konszenzus az erdélyi magyar politikai pártok között. Hozzátette, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusainak “mondvacsinált okokkal alátámasztott” távolmaradása ellenére egyetértenek az RMDSZ-szel abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.
Az idei Tusványos sajátosságaként említette Toró T. Tibor a megszokottnál több nyugat-európai szakértő és politikus jelenlétét. Az MTI kérdésére, hogy ez összefügg-e az erdélyi magyarság által kidolgozott európai polgári kezdeményezésekkel, amelyek sikerre viteléhez más európai országok polgárainak a szolidaritására van szükség, Toró azt válaszolta, hogy csak részben. Szerinte a tábor nemzetköziesülése mögött az EMNP külügyi kabinetjének munkája és az Székely Nemzeti Tanács székely diplomáciája áll.
A táborban sikerrel mutatkozott be az erdélyi autonómiát népszerűsítő infografikai kampány egyik eleme, a labirintus-installáció. A labirintust legközelebb augusztus közepén a Kolozsvári Magyar Napokon állítják fel, utána pedig Erdély több városába viszik el – mondta el az MTI-nek Kató Lenke, a projekt vezetője. Hozzátette, az autonomia.neppart.eu honlapon a magyar mellett angolul és románul is találhatók információk például arról, hogy az EMNP miként képzeli el Erdély regionalizációját.
Fazakas Imola, a tábor sajtófelelőse sajnálattal állapította meg, hogy a politikai események árnyékában kevesebb figyelem esik a tábor szabadidős programjaira, pedig – mint megjegyezte – az érdeklődés a szabadidős tevékenységek iránt szinte akkora, mint a közéleti témák iránt. A sajtófelelős szerint a tábor 23 sátra közül mindössze négyben folyt politikai, gazdasági, közéleti témákról a beszélgetés, 19-ben a társszervezők biztosítottak olyan programokat, amelyek a fiatalok kikapcsolódását is szolgálták.
Az idei tábor egyik érdekességeként említette a sajtófelelős, hogy két fiatal pénteken tutajjal érkezett az Olton, Csíkszeredából. A harminc kilométeres tutajozással a folyó szennyezettségére akarták ráirányítani a figyelmet.
(MTI)
erdon.ro2013. július 27.
Kelemen: az összes fontos kérdést átbeszéltük Orbánnal
A Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit átbeszélték azon a tusnádfürdői munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken – nyilatkozta az RMDSZ elnöke a tanácskozás után az MTI-nek. Kelemen Hunor elmondta: a kormány és a Fidesz-KDNP válasza minden kérdésre pozitívnak minősíthető.
Az RMDSZ elnöke közölte: délután kétoldalú találkozón is fogadta őt Orbán Viktor, ahol sorba vették az erdélyi magyarságot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, és azokat a lehetőségeket, amelyek e kérdésekkel kapcsolatban a magyar politikának rendelkezésére állnak. "Beszéltünk a régióátalakításról, a kisebbségi szimbólumok használatáról, és abban maradtunk, hogy ezeket a találkozókat folytatjuk" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI-nek elmondta, tájékoztatta a miniszterelnököt a november 8-i szlovákiai megyei választások fontosságáról, és arról, hogy Szlovákiában is területi átrendezést tervez a kormány.
Az MKP elnöke elmondta, arról is tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a felvidéki magyarság jelöltet akar állítani a közelgő köztársaságielnök-választáson.
FRISSÍTÉS:
Az RMDSZ sajtóirodájának szombati tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyaránt támogatását és segítségét ajánlotta fel Kelemen Hunornak az RMDSZ által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési akciójának megszervezésében és lebonyolításában.
A kétoldalú tárgyalások során Kelemen Hunor és Orbán Viktor abban állapodtak meg, hogy a nyár folyamán újabb találkozóra kerül sor, ezúttal Budapesten. Az RMDSZ elnöke a kétoldalú találkozót követően részt vett azon a közös megbeszélésen, amelyet a magyar kormányfő a határon túli magyar vezetőkkel folytatott.
Maszol.ro 2013. július 27.
Újabb perek a székely zászló miatt
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Kovászna Megyei Tanács ellen is pert indított a megyei prefektusi hivatal, amely azt nehezményezi, hogy a két intézmény homlokzatán székely zászló lobog – írta pénteken a maszol.ro hírportál.
A portál szerint a kormány helyi megbízottja már januárban felszólította az önkormányzatokat a székely zászló eltávolítására, de a felszólításoknak nem tettek eleget.
A hivatal szerint a nemzeti kisebbségek használhatják nemzeti jelképeiket, de csak ünnepek alkalmából, így a székely zászló nem lenghet állandóan az önkormányzati épületeken.
A Kovászna megyei prefektúra május óta hat település önkormányzatát perelte be a székely zászló használata miatt, a kézdivásárhelyi, a baróti, a csernátoni, a kökösi, a lemhényi és az árkosi polgármesteri hivatalt.
Ugyanakkor a prefektus felszólítására a kovásznai, a gelencei, az ozsdolai és a vargyasi polgármester bevonatta a székely zászlót. Utóbbi kettő azonban egy idő után újra kifüggesztette, ezért őket ismét felszólította a zászló visszavonására Dumitru Marinescu prefektus – írta a portál.
MTI
erdon.ro2013. július 27.
Mindegy milyen, csak egyetemi diploma legyen?
A humánerőforrás szakemberek szerint a román munkaerőpiacon műszaki szakemberekből és informatikusokból van nagy hiány, ennek ellenére az erdélyi magyar felsőoktatásban a természet- és a társadalomtudományok viszik a prímet. Ennek okairól felsőoktatási szakembereket kérdeztünk.
Évi sokmillió euró veszítenek a hazai informatikai cégek, mivel rendszeresen megtörténik, hogy az elégtelen létszámú munkaerő miatt megbízásokat kell visszautasítaniuk – állítják az ágazatban dolgozó menedzserek. „Az informatikai szakemberképzést támogató kormányprogramra lenne szükség, több oktatóra és egyetemi épületre, hogy nőhessen a végzősök száma. Mindezek mellett adókönnyítéssel kellene ösztönözni a cégeket, hogy fektessenek az oktatásba, működjenek együtt az oktatási intézményekkel” – véli Andrei Pitiş, a szoftveripar szakmai érdekvédelmi testületének (ANIS) az elnöke, hozzátéve, hogy Romániában jelenleg 6 000-7 000 informatikus végez évente, ám ennél lényegesen többre lenne szükség.
Hasonlóan látja a helyzetet Călin Văduva, a kolozsvári Fortech informatikai cég vezetője: „Frusztráló azt látni, hogy egy menedzser asszisztensi álláshirdetésre 400-an jelentkeznek, akiknek több mint a fele filozófiát, pszichológiát, menedzsmentet vagy marketinget végzett, egyeseknek doktorátusuk is van. A fizetés, amit ajánlani tudok nekik lényegesen kevesebb, mint amit egy informatikusnak ki tudok fizetni. Sajnálatos, hogy intelligens emberek nem tudnak érvényesülni a szakterületükön, mert nincs rájuk igény a munkaerőpiacon.”
A 300 embert foglalkoztató Fortech is azon cégek közé tartozik, amelyek évről-évre jelentős összegű szerződéséktől esnek el, mert az informatikai szakemberhiány miatt nem tudnak minden megbízást elvállalni. „Nem vállalhatunk többet, mint amennyit teljesíteni tudunk” – sommázza Călin Văduva.
A számítástechnikai szakemberekből mutatkozó munkaerőpiaci hiány már csak azért is furcsa, mert a frissen diplomázottak kezdő fizetése, a Ziarul Financiar gazdasági napilap adatai szerint 500-600 euró között mozog, míg a tapasztalt szoftverfejlesztők 2000 eurót is megkereshetnek.
Olaj és mechatronika
A hazai munkaerőpiacon nem csak az informatika számít hiányszakmának, a végzősök számát lényegesen meghaladó a kereslet a felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki szakemberek, agrár-, gépész-, élelmiszeripari-, textil- és kőolajipari mérnökök, ipari logisztikában és mechatronikában jártas diplomások iránt is. „Nem népszerűek azok az egyetemek melyek a termelésben dolgozó szakembereket képeznek, főleg az élelmiszer-, a textil- és a gépgyártó ipar számára. Ez sajnálatos, mivel az iparban dolgozó szakemberek túlnyomó többsége közel van a nyugdíjkorhatárhoz, nagyon kevés a fiatal mérnök” – nyilatkozta Realitatea.Net hírportálnak Madi Rădulescu, az MMM Consulting tanácsadó cég munkatársa.
„Nagy igény van olaj- és gázipari szakemberekre, és a mechatronika szintén keresett, arról nem is beszélve, hogy 7-8 évvel a diplomázás után akár 3000 eurót is meg lehet keresni vele” – mondja Daniela Necefor, a Total Business Solutions képviselője, hozzátéve, hogy a vegyipari szakemberek is kapósak.
A Manpower Románia munkaerő-közvetítő cég felmérése szerint a legnagyobb hiány szakmunkásokból van, majd a mérnökök következnek. A hiányszakmák tízes listájának ötödik helyén a könyvelők és pénzügyi szakemberek, nyolcadik helyén pedig az informatikusok állnak. „A munkáltatók fele nehezen talál megfelelő alkalmazottakat, ami meglepő, figyelembe véve a 7,3 százalékos munkanélküliséget. Heveny szakemberhiány van, nagy az eltolódás az álláskeresők kompetenciája és a piac igényei között” – állítja Valentin Petrof, a Manpower vezérigazgatója.
Földrajz és szociológia
Az erdélyi, magyar nyelvű képzést nyújtó felsőoktatási intézmények illetékesei némiképpen másként látják a munkaerőpiaci igényeket, mint a humán erőforrás szakemberek. Ha a beiskolázási számokból indulunk ki, akkor úgy tűnhet, hogy a turizmusföldrajzban képzett szakemberekre van idehaza a legnagyobb kereslet, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ugyanis nem kevesebb mint 200 helyet hirdetett meg erre a szakra, ennek felét a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozaton. Magyar szakos filológusi helyből 180 lesz a 2013/2014-es tanévben, 125 a BBTE-en, 55 pedig a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
Informatika alapszakra idén 150 hallgató iratkozhat be. Szociológusokra, úgy tűnik, szintén égető szükség van, ugyanis ez a szakképzés egyik erdélyi magyar egyetem kínálatából sem hiányzik, idén összesen 110 helyet hirdettek meg. A filozófia diplomások úgyszintén kapósak lehetnek a munkaerőpiacon, hiszen a BBTE és a Partiumi Keresztény Egyetem is meghirdetett 25-25 helyet.
Mivel az alapokat minden szakterületen le kell fektetni, az alapképzés tekintetében relatíve kicsi a mozgástér, ám a mesteri programok könnyen alakíthatóak és a munkaerőpiachoz igazodnak – mondja Soós Anna, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Az intézménynek azoktól a cégektől van visszajelzése a munkaerőpiac igényeiről, melyekkel a hallgatók szakmai gyakorlata kapcsán együttműködik. Az, hogy az egyetemek kínálata és a munkaerőpiac igényei között eltérések vannak, nem csak az oktatási intézményeknek tudható be. „A természettudományi szakoknak gyengébb a vonzerejük, mint a humán szakoknak és a társadalomtudománynak. Informatikából például hiába hirdetnénk meg több helyet, mert a jelenlegi 100 is elég nehezen telik be. Annak ellenére, hogy biztos munkahelyük lenne, sok fiatal nem meri felvállalni azt a plusz erőfeszítést, amit az informatika feltételez. A mérnöki szakokkal is hasonló a helyzet” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Soós Anna.
A rektorhelyettes elismeri, hogy mérnöki és agrárszakokból nagy a hiány, az intézményeknek ebben az irányban kellene bővíteniük a kínálatukat, ám, lévén tudományegyetem, a Babeş-Bolyai lehetőségei ezen a téren korlátozottak. A megoldás a magyar nyelvű képzést nyújtó intézmények oktatási stratégiájának összehangolása volna.
„Próbálunk egyeztetni, de elég nehezen megy. A párhuzamosságoknak nagy értelmük nincs, ha egy képzést államilag támogatott helyeken meg lehet valósítani, akkor azt ott kellene elérni. Az igazság az, hogy az intézmények előnyben részesítik azokat a szakokat, amelyeket infrastrukturálisan, logisztikailag könnyebb megvalósítani” – mondja a rektorhelyettes.
Fő az alkalmazkodóképesség
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) folyamatosan egyeztet a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével azért, hogy kínálata összhangban legyen a munakerőpiaci kereslettel – állítja János Szabolcs rektor, a képzésbe igyekeznek minél több szakmai gyakorlatot belefoglalni, a tudást alkalmazhatóvá tenni. „A filozófia szakos diplomások többsége nem lesz egy új Heidegger, de lehet belőle egy jó újságíró vagy programszervező. A végzősök legnagyobb erénye az alkalmazkodóképesség, az, hogy képesek legyenek folyamatosan újra értelmezni önmagukat” – válaszolta a rektor arra az észrevételre reagálva, hogy vélhetően elenyésző számú bihari cég keres filozófiában vagy szociológiában jártas munkatársat.
„A számok minket igazolnak. Három éven belül a végzőseink 90 százaléka elhelyezkedik, 60-70 százalékuk a szakterületükön belül” – nyilatkozta János Szabolcs. A PKE-n az agrármérnöki kivételével gyakorlatilag csak olyan szakok vannak, amelyek a BBTE keretében is működnek. A Sapientia ezzel szemben egy sor olyan, hiányszakmának minősülő műszaki szakterületen is kínál képzést, mint mechatronika, élelmiszeripari mérnök, ipari biotechnológia, közélelmezési mérnök stb.
Pszichológusból pályázatíró
A munkaerőpiac és az egyetemek szerkezete között a viszony relatív – véli Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese.
A szakember szerint ma már az egyetemi szakok és az egyes munkahelyek között változó a viszony. Emlékeztetetett arra, hogy vannak szakok, amelyek elvégzése szükséges bizonyos állások betöltéséhez. Például főállású, címzetes tanító csak tanítóképző egyetemi szakot elvégző személy lehet, orvos pedig köztudottan csak orvosi egyetemet végzett személy. De jól kereső pályázatíró lehet szociológus, pszichológus, politológus, matematikus, fizikus vagy közgazdász. Ugyanakkor nőtt a diplomák szimbolikus értéke is, ami azt jelenti, hogy önmagában egyetemet végezni számíthat a munkaerőpiacon.
„Például egy állást kínáló cégben azt mondják, hogy szeretnének valami fontos munkára egyetemet végzett személyt alkalmazni. Jó, de milyen szakot végzett személyt? Azt mondják erre: majdnem mindegy, csak legyen diplomája, mert ha képes volt elvégezni egy egyetemet Kolozsváron, akkor biztos a szervező munkához, a logikus gondolkodáshoz, a dokumentálódáshoz szokott, ügyes személyről van szó” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Magyari, aki korábban a BBTE rektorhelyettese volt. Meglátása szerint az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények fizika- és kémiatanárból, filozófia, szociológia és történelem szakosokból képez kevesebbet annál, mint amennyit a piac be tudna fogadni.
maszol.ro 2013. július 27.
Magyar kolónia él a Duna-delta kellős közepén
Talán még a horgászsport erdélyi szerelmesei közül is csak a beavatottabbak tudják, hogy a Duna-delta Szulina ágának jobb partján, Tulcea és Sulina között félúton van egy kis eldugott falu, Gorgova, ahol egy 30 családból álló magyar kolónia él: székelyföldiek, magyarországiak.
Igaz, nem egész évben, mert ősszel mindannyian otthagyják a falut, ám ilyenkor, július végén szinte csak magyar szót hallani az amúgy lipovánok lakta településen. Turistaszezonban megtelnek magyar vendégekkel a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, marosvásárhelyiek, budapestiek és bajaiak által épített hétvégi házak, amelyek közül egyik hivatalosan is panzióként működik.
Tulajdonosa udvarhelyi, Szabó Lászlónak hívják, és ő volt az első székely „telepes” Gorgován. Előbb telket vett a faluban, faházikót épített rá, majd a faházikóból korszerű, 19 ágyas panzió lett. Közben pedig elvitte a duna-deltai horgászparadicsom hírét Székelyföldre, majd Magyarországra. Buzdítására az elmúlt tizenöt évben sokan követték példáját: telket vettek a lipovánoktól, majd hétvégi házat építettek rá, ahol családostul a nyarakat töltik, s egy-két szobát kiadnak – szintén magyar – horgászvendégeknek.
„Édesapámmal rendszeresen jártunk le a Duna-deltába a kilencvenes években horgászni, akkor fedeztük fel ezt a csodálatos kis falut. Meguntuk a sátorozást, és 1995-ben úgy döntöttünk, veszünk egy kis telket, építünk egy házikót, legyen ahol megszállnunk” – idézte fel a kezdeteket a maszol.ro-nak Szabó László.
A Székelyudvarhelyen horgászboltot működtető vállalkozó a kilencvenes évek végén döntött úgy, hogy turizmussal is szeretne foglalkozni a Duna-deltában. Ekkor építette panzióját, és ekkor ismert meg egy bajai üzletembert, aki szintén látott fantáziát a magyarországi horgászok deltai nyaraltatásában. „Az udvarhelyi boltomban is meséltem az ügyfeleknek Gorgováról. Eljutott a híre Csíkba, majd Vásárhelyre is. A bajai barátom révén pedig magyarországiak is kezdtek érdeklődni a deltai lehetőségek iránt” – mesélte a panziós.
Mint mondta, a lipovánok eleinte kissé gyanakodva fogadták az egymással furcsa nyelvet beszélő idegeneket. Mára már azonban teljes mértékben befogadta a magyarokat a helyi közösség. Szabó László szerint gyanakvásuk a 2006-os árvíz idején szűnt meg. „Vállvetve védtük akkor a falut. Hordtuk a gátra a homokzsákokat, beleadtunk anyait, apait. Később segélyeket is hoztunk nekik Székelyföldről, Magyarországról” – mondta a magyar kolónia alapítója.
A lipovánok időközben arra is rájöttek: a turizmus számukra is üzlet lehet. Egy részük rendbehozatta házát, s nyaranta szintén fogad vendégeket. „Így van az, hogy ha ilyen tájban, júliusban kimegy az utcára, 95 százalék, hogy magyarul válaszolnak, ha valami iránt érdeklődik. A lipovánok ugyanis szép csendben a nyelvünket is megtanulják” – magyarázta a székelyudvarhelyi vállalkozó.
Szabó László már jó ideje második otthonának érzi Gorgovát. Kedvét most csak az szegi, hogy gyenge az idei turistaszezon. Ennek részben a Duna júniusi áradása az oka, a megemelkedett vízszint miatt ugyanis nem húznak a halak. „Meg aztán nincs is annyi hal már, mint tíz évvel ezelőtt” – tette hozzá. Alapjáratban azonban optimista. „Ezen a hétvégén már jön egy nagyobb vendégcsoport, a víz is lassan visszahúzódik, és augusztusban szerintem már teltházam lesz” – mondta a maszol.ro-nak Szabó László.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2013. július 28.
Hasznos párbeszéd
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája közleményben tudatta, hogy hagyományos „tusványosi” találkozóra került sor 2013. július 27-én, szombat délután Tusnádfürdőn a magyar kormány vezetői, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségének részvételével.
Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárral, Németh Zsolt államtitkárral, valamint Hidvégi Balázzsal, a Fidesz stratégiai igazgatóhelyettesével, az EMNT részéről Tőkés László elnök és Sándor Krisztina ügyvezető elnök, a Néppárt részéről pedig Toró T. Tibor elnök, valamint Papp Előd, Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula alelnökök találkoztak.
A megbeszélésen sikerként értékelték a kedvezményes honosítási folyamat eddigi eredményeit, Orbán Viktor pedig elismerően szólt az EMNT demokrácia-központjainak tevékenységéről.
Megállapodtak abban, hogy a honosítást folytatni kell mindaddig, amíg igény mutatkozik iránta.
A magyar kormány, a Néppárt és az EMNT képviselői egyetértettek abban, hogy a határom túli magyar közösségek esetében az a legfontosabb, hogy minél több külhoni állampolgár vegyen részt a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon. A miniszterelnök értékelte, hogy konszenzus van abban, hogy nem csak a politikai pártoknak, hanem például a civil szervezeteknek is feladata a szavazásra jogosult kettős állampolgárok tájékoztatása a választásokról, illetve a segítség a regisztrációban. A Néppárt képviselői hangsúlyozták: az alakulat minden eszközével segíteni fog ebben a tájékoztatási és mozgósítási folyamatban.
A találkozón szó esett a Romániában esedékes régiósításról is, a Néppárt delegációja pedig ismertette az alakulat elképzeléseit a regionális átszervezéssel kapcsolatban. A résztvevők ugyanakkor megállapították, hogy az erdélyi magyar politikai szereplők között konszenzus van abban az értelemben, hogy mindannyian elutasítják a bukaresti kormány régiósítási tervét.
Ennek kapcsán Orbán Viktor együttműködésre, közös cselekvésre biztatta az erdélyi magyar politikai szereplőket.
A magyar miniszterelnök nagyra értékelte az Erdélyi Magyar Néppárt kitartását és törekvését arra, hogy aktív fellépésre biztassa az erdélyi magyar közösséget, példaként említve a július 20-i megmozdulásokat, amelyek keretében a Néppárt hívására 119 erdélyi településen vonultak az utcára az emberek, hogy tiltakozzanak a román kormány régiósítási elképzelései ellen.
A tusnádfürdői találkozón megállapodtak abban, hogy a résztvevők ősszel folytatják az egyeztetést annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség egységesen vegyen részt a 2014-es Európai Parlamenti választásokon.
A fentiekhez még annyit megjegyeznék, a Duna TV két alkalommal, délelőtt, és este közvetítette Orbán Viktor igen figyelemre méltó értékelő beszédét.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro 2013. július 28.
Megújult a nagyváradi Posticum
Reklámfilmekkel hívja fel az emberek figyelmét a nagyváradi Posticum a létesítményben kiaknázható lehetőségekre.
Posticum nagyváradi épületét felújították a közelmúltban, ennek nyomán jött az ötlet, hogy a létesítményben rejlő lehetőségekre felhívják a nagyközönség figyelmét is. Rencsik Imre a Possticum vezetője elmondta, hogy az épületet Kertész Attila belső építész tervei alapján alakították át. Ezt követően Szaladják István operatőr, rendező, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola oktatójának vezetésével múlt pénteken több rövid filmecskét forgattak le, melyekben azt kívánják megmutatni, hogy milyen rendezvényeknek tud helyet adni a Posticum. „Nem a programokat akarjuk most reklámozni, hanem azokat az egységeket, amelyek egy kissé háttérbe szorultak, és előtérbe kell hoznunk egy kicsit, mert ezek hivatottak arra, hogy fenntartsák a házat” – fogalmazott Rencsik Imre, hozzátéve, hogy a Posticum a vendégházon kívül az esküvői rendezvények, osztálytalálkozók, bankettek, előadások, szemináriumok megszervezésének helyszínéül szolgál, és a kínálat bővül azáltal, hogy a teraszt is hangulatosan berendezik ”. Eddig az események zöme a Jazzlandben voltak berendezve, de onnan most úgymond feljövünk a fényre, és a Jazzland inkább a bulik, koncertek helyszíne marad csupán, míg az ünnepélyes rendezvényeket fent fogjuk megrendezni” – mondta.
Változatos lehetőségek
Szaladják István lapunknak elmondta, hogy a Budapaesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti tanszéke elsőéves kameraman osztályának diákjaival érkezett Nagyváradra leforgatni a reklámfilmeket. A rendező elárulta, hogy e filmekben bemutatjuk a Posticum széles körű tevékenységi körét. „Több film készül, különböző potenciális látogatók számára” – mondta Szaladják István hozzátéve azt, hogy a rövidfilmekkel azt kívánják bemutatni, hogy azok is eljöhetnek a Posticumba, akik elvonulni szeretnének ide, vagy hosszabb lelkigyakorlatot folytatni, illetve azoknak is, akik csak turistaként jönnek. A filmekkel meg kívánják mutatni azt, hogy milyen hangulata van a helynek, mit kaphatnak azok, akik keresztelőt, esküvőt, bankettet, esetleg halotti tort szerveznének itt. A filmeket a Budapestről érkezett hétfős stáb több mint negyven önkéntes statiszta közleműködésével forgatta le. A rövidfilmeket a Posticum honlapján lehet majd megtekinteni.
Pap István
erdon.ro2013. július 28.
Felvidéki vendégek Várad-Őssiben
A révkomáromi gyülekezet közel ötven tagja volt a vendége a Nagyvárad-Őssi Református Egyházközségnek. Július 28-án közös istentiszteleten vettek részt.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének vezetésével a komáromi gyülekezet tagjai egy erdélyi kirándulás keretében tértek be a Várad-Őssigyülekezethez. A látogatás részeként a felvidékiek részt vettek a vasárnapi istentiszteleten is, melyen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a 85. Zsoltárból választott igerészek alapján. Prédikációjában kifejtette, hogy az emberek hajlamosak háttérbe szorítani Istent és az Ő tanításait, de mindenkinek el kell jutnia addig a pontig, mikor rájön, hogy az Úr és irányítása nélkül nem boldogulhatunk. „A 85. Zsoltár megrajzolja a reményteljes jövendőt, hogy Isten mellettünk áll és segítségünkre siet”- hirdette Csűry István, majd hozzátette, hogy az ember hajlamos panaszkodni és szemrehányást tenni Istennek egyes problémák, nehézségek miatt, viszont tudnunk kell, hogy az embernek is változtatnia kell, anélkül nem számíthat gyökeres változásokra. „Meg kell hallani Isten szavát, Ő szerinte kell élnünk, és mindig követnünk, hogy ne térjünk vissza az átkos állapotba, amelyből Isten segítségével sikerült megszabadulni” – tette hozzá végezetül a püspök.
Gyülekezeti hét
Az igehirdetést követően Fazekas László püspök ismertette a komáromi gyülekezet útját és célját. Mint elmondta, a gyülekezeti hét keretében a gyülekezeti tagok, szülők, nagyszülők, gyerekek elindultak egy kirándulásra, melynek célja, hogy hídszerűen kapcsolatot létesítsenek Erdély és Felvidék között. A gyülekezeti hét központi gondolata az Istennel való kapcsolat megerősítése, valamint közösség- és családépítés. A kirándulások délelőtti előadásokkal és beszélgetésekkel teltek, a délutánok során pedig meglátogatták többek között Parajdot, Szovátát, Korondot, a Medve tavat. A kirándulás keretében betértek a Várad-Őssi gyülekezethez is, ahol tárt karokkal fogadták a felvidéki testvéreket. Az istentiszteletet követően közös bográcsgulyás főzésre került sor.
Nagy Noémi2013. július 28.
Pálffy Ilona: Nem fordulhat elő, hogy valaki mások nevében adhasson le szavazatot
Nem fordulhat elő, hogy valaki igazolás nélkül, mások nevében adhasson le szavazatot a választáson – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek, cáfolva azt, hogy választási csalást lehetővé tévő technikai megoldások lennének a külhonban élő kettős állampolgárok szavazásával kapcsolatban.
Az Együtt-PM vasárnap, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint választási csalást lehetővé tevő technikai megoldásokra utalt egy tévéinterjúban Pálffy Ilona. A választások lebonyolításáért felelős szerv vezetője e szerint így fogalmazott a külhonban élő, kettős állampolgárok szavazataival kapcsolatban: azokat eljuttathatja "(...) a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre. Ott majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat. Áthozhatják Magyarországra, ott is fel lehet adni postán."
Az Együtt-PM hangsúlyozza, hogy bárkiről is legyen szó, ha mindenféle igazolás nélkül, akár mások nevében is adhat le szavazatot, akkor azzal sérülhet a választás tisztasága, ha viszont beazonosítható, hogy mely szavazat kihez tartozik, azzal sérülhet a választás titkossága.
Pálffy Ilona az MTI-nek vasárnap hangsúlyozta, hogy mindenütt a világon szavaznak levélben. A választási eljárási törvény tartalmazza ennek szabályait.
Ez úgy történik, hogy a szavazólapot beteszik egy teljesen üres borítékba, amire nincsen ráírva semmi. Ezt a lezárt borítékot pedig belerakják egy másik borítékba, amelyben benne van az, hogy ki az, aki szavazott.
Ezt a levélcsomagot kell feladni a Nemzeti Választási Iroda címére. Azt, hogy abban mi van, hogy ki kire vagy melyik pártra szavazott, senki nem láthatja. Ugyanis a levelek feldolgozásakor csak a külső borítékot bontják fel, amelyben ott van a neve annak, aki szavazott, megnézik, hogy valóban regisztrált-e a választásra, és megfelel-e minden feltételnek, például, hogy a belső boríték le van-e ragasztva.
Hangsúlyozta, ennél a feldolgozásnál minden pártnak a megfigyelője ott lehet – tette hozzá. Mint mondta, a belső borítékokat senki nem nézheti meg.
A lezárt, azaz a szavazatokat tartalmazó belső borítékokat "egy nagy kupacba" összegyűjtik, és majd csak a választás estéjén, a szavazás befejezése után nyitja ki azokat a választási bizottság – hangsúlyozta Pálffy Ilona.
MTI2013. július 29.
Tusványos üzenetei
Ha egyetértünk valamiben mi, erdélyi magyarok, az még mindig nem biztosíték arra, hogy képesek vagyunk közösen fellépni annak érdekében – egyebek mellett ez derült ki Tusványos többnapos forgatagából.
Hiszen az erdélyi, sőt, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között nincs lényeges véleménykülönbség a magyar nemzetpolitika alapvető dolgaiban, az autonómiatörekvések időszerűségében, a kettős állampolgárság kiterjesztésében, a jövő évi magyarországi választások ügyében vagy éppen a romániai régióátszervezési törekvések elleni kemény és határozott kiállás szükségességében. Senki sem vitatja például, hogy a könnyített honosítási eljárás igen fontos a külhoni magyarok és az anyaország számára, a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőinek nagy része abban is egyetért, hogy folytatni kell azt a nemzetpolitikai fordulatot, amely 2010-ben, az Orbán-kormány hivatalba lépésével kezdődött. Az erdélyi magyar pártok pedig egybehangzóan állítják: a magyarság elleni merényletet jelentenek a kormány régiósítási elképzelései, és hogy ez ellen minden eszközzel fel kell lépnünk. Mégis, az elmúlt időszakban valamiért nem sikerül az a fajta közös fellépés, amit az ilyen horderejű nemzeti ügyek megkövetelnének. Nincs közös javaslatuk az erdélyi magyar szervezeteknek a régióátszervezés ügyében, a marosvásárhelyi márciusi autonómiatüntetés után a július 20-i tiltakozások lebonyolításába sem kapcsolódott be mindenki, újabban pedig érdemi párbeszéd sem nagyon folyik. Ezen még az egykoron tartalmas vitáknak teret adó Tusványos sem változtatott – látványos sértődések, gyerekes civódás, álságos indokokra hivatkozó RMDSZ-es bojkott tépázta idén a szabadegyetem hírnevét, melyet talán szélesebbre tárt kapukkal, több román és nyitott beszélgetésre képes magyar meghívottal lehet és kellene helyreállítani. Jellemző egyébként, hogy talán a Schweighofer-ügyet leszámítva idén vita sem nagyon alakult ki Tusványoson, pedig a szabadegyetem varázsa éppen abban rejlik, hogy egy asztal mellé ültetné a különböző véleményeken levőket. És talán a párbeszédtől való elzárkózás a legfájóbb Tusványos üzenetei közül – melyet csak részben ellensúlyoz, hogy elégedetten nyugtázhattuk: Magyarország erősödik, továbbra is törődik velünk, nemzetpolitikai kérdésekben pedig nincsenek áthidalhatatlan szakadékok vezetőink elképzelései között.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. július 29.
Létünk a tét (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson)
Magyarország megerősödése, gazdasági stabilitása összmagyar érdek, az anyaország akkor tudja kellőképpen támogatni a határain túl élő nemzetrészek érdekeit, ha sikerül lefaragnia államadósságát, és folytatódik a beindult fellendülés – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. Előadásában kormánya eddigi lépéseit indokolta, s magyarázattal szolgált arra is, miért vállalta a folyamatos konfliktust Brüsszellel. Tőkés László arra kérte a magyar kormányt, vállaljon védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, amint megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Tőkés azt is megfogalmazta: összefogásra szükség van, „de nem bárkivel és nem bármi áron”.
Nagyon sokan összegyűltek szombat délelőtt Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záró előadásán, melynek főszereplője immár megszokott módon ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői (kivéve Kelemen Hunort, aki pénteken egyeztetett Orbánnal, de szombatra már nem maradt Tusnádon), s ezúttal tiszteletüket tették a háromszéki RMDSZ-es vezetők is, akik korábban sértődötten elutasították a tusványosi előadásokon való részvételt. Háttérinformációk szerint Tamás Sándort és Antal Árpádot Semjén Zsolt „békítette meg”.
A tömeg jóformán nem is észlelte azt az incidenst, amelyet később felfújtak a román hírtévék, a két fiatal paradicsomdobálását legfeljebb az első sorban ülők vették észre. Az éjszakai buli mámorából még ki nem józanodott fiúk egyébként sem tudtak magyarázatot adni tettükre. Európa hibái és esélyei
Az apró incidens nem zavarta meg az előadást, amely pontban 11 órakor kezdődött Orbán Viktor beszédével. Tusványoson elsősorban azok gyűlnek össze, akik nem az okokat, hanem a célokat keresik, az itt meghonosodott kötetlen forma ritka és értékes lehetőség a politikusok számára – kezdte felszólalását Magyarország miniszterelnöke. A huszadik században három nagy fordulat tanúi lehettünk, az első és második világháború után az 1989-es változások voltak azok, melyek nemcsak némely országok, de az egész világ berendezkedését megváltoztatták. 1990-ben a szovjet birodalom megszűnésével véget ért a kétpólusú világrend, Európa az unió kiterjesztésével az egységesülés útjára lépett, ez jó válasz volt, de két súlyos hiba történt: Közép-Európát túl későn vették fel, ha ez megtörténik a 90-es évek közepén, a gazdasági válság erősebb Európát talált volna. A második hiba, hogy létrehoztak ugyan egy pénzügyi uniót, de ezt nem átgondoltan tették, a válsággal a gyengeségek felszínre kerültek – magyarázta Orbán Viktor, aki megfogalmazta előadása első fontos állítását: ma egy ugyanilyen súlyú, ugyanilyen radikális átalakulás idejét éljük – kontinensünk elveszítheti több évszázados pozícióját. Sokan úgy gondolják, ennek ellenszerét az EU-ban, intézményeiben kell megtalálni, ő azonban megtanulta, ez nem lehetséges, ezek az intézmények alkalmatlanok, hogy válaszoljanak az Európa előtt álló történelmi kihívásokra. A sikeres európai válasz a sikeres nemzetek válaszának összességében áll – fogalmazott a miniszterelnök.
Szemben a nagyhatalmi törekvésekkel
A nagyhatalmak törekvése a történelem során mindig az volt, hogy a világban fellelhető erőforrásokat maguk felé irányítsák, Magyarország nem nagyhatalom, így nem fogalmazhat meg más célt, mint ezekkel a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállást. Ezen múlik, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai lesznek a bekövetkező változásoknak. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit jelent: kikerülnek a hazában előállított javak, és másokat gazdagítanak” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Igazságtalannak nevezte, hogy egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy egy főre számítva mennyi terméket állít elő, de figyelmen kívül hagyják, hogy ebből mennyi marad az adott államban. „A nemzeti össztermék és a rendelkezésre álló érték között különbség van, a nagy országoknál az utóbbi nagyobb, a magunkfajta országok esetében kisebb, mert kiviszik. Magyarország esetében ez a különbség jelenleg kétezermilliárd forint, ezt megtermeli ugyan az ország, de mások a haszonélvezői – mutatott rá a miniszterelnök. A pénz kipumpálásának jogosulatlan eszközei között említette a bankok profitját (ha ez magasabb a világ más részein előállítottnál), a forint árfolyamának mesterséges lerontását, a monopóliumokat, melyeket a privatizáció során nagy nemzetközi cégek szereztek meg a közszolgáltatások terén, illetve a devizahiteles konstrukciót.
Új gazdasági rendszert építenek
Miközben minden ország arról beszél, hogyan akarja kezelni a válságot, Magyarország arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondotta Orbán, majd több pontban sorolta fel kormánya ilyen irányú lépéseit: a nemzeti alkotmány megalkotását, az államadósság csökkentését (85 százalékról levitték 79 százalékra, és a nyár folyamán egész összegben visszafizetik az IMF-hitelt is, határidő előtt), a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodást, a magyar nemzeti tőke megerősítését, stratégiai magyar cégek létrehozatalát, megpróbálták a korábban igazságtalanul szétosztott közterheket igazságosan szétosztani, demográfiai programot dolgoztak ki a magyar társadalom elöregedése ellen, ide sorolta a devizahitelek kivezetését, és azt, hogy míg más államok úgy értékelik, ha lesz gazdasági növekedés, lesznek munkahelyek is, ők ezt éppen fordítva látják, ha lesz mindenkinek munkája, akkor következhet be a gazdasági növekedés, éppen ezért bevezették a közmunkát, és Magyarországon ma már 300 ezer ember van, aki nem segélyből, hanem közmunkából él. Nagyon fontosnak nevezte, hogy kormányzásuk jobb létet is hozzon az embereknek, „hogy azok, akik egy zászló alá állnak, tudják, hogy amíg az van fent, jobban élnek”. Vitájuk az unióval nem volt öncélú, kiderült, megérte a konfliktust vállalni, a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vehettek vissza”.
Világnemzetté válni
A kettős állampolgárság kérdése kapcsán kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, ami a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
Ideje van a cselekvésnek
Nincs tovább helye a halogatásnak, eljött a cselekvés ideje – hangsúlyozta előadásában Tőkés László. Utalt azokra az „MSZP-típusú erdélyi alakulatokra”, amelyek bojkottálták az EMNP által július 20-án a régiósítás ellen tartott tüntetéseket, arra hivatkozva, hogy ezeknek még nem jött el az idejük. „Azok teszik ezt, akik huszonhárom éve halogatják a cselekvést” – hangsúlyozta. „Ez a játék időre megy. Ha nem akkor cselekszünk, amikor időnk van, akkor végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, amelynek nemcsak mi, hanem a gyermekeink, az unokáink is meg fogják inni a levét” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: „aki időt nyer, életet nyer”.
A mostani román hatalom a mesterséges régiósítási terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze nem létrehozni a székely többségű Hargita és Kovászna megyét. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Kiemelte, az EMNT és az EMNP folytatja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a régiósításról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.
Kérdések össztüzében
Tusványos szombat délelőttjén minden alkalommal lehetősége nyílik a közönségnek is kérdéseket intézni az előadókhoz, ezeket idén három csoportba sorolta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára: az erdélyi magyar–magyar viszonyra vonatkozóakra, a magyar nemzetpolitika jövőjével, illetve a magyar külpolitikával kapcsolatosakra. Nagyon sokan fordultak Tőkés Lászlóhoz, arról érdeklődtek, miként látja a magyar összefogást, szükség volt-e három magyar pártra Erdélyben, milyen formában lehetne egyesíteni a Kárpát-medencei jobboldali erőket, illetve miért nem vonják be jobban az RMDSZ-t elképzeléseik megvalósításába. „Elérkezett az idő az összefogásra, vagy pártpolitikai csatározások emésztik fel az autonómiát?” – hangzott egy másik felvetés. Amikor 2010-ben Orbán Viktor meghirdette a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt ki akarták terjeszteni a határon túli magyarságra is, de olyan erős a megosztottság posztkommunista öröksége, hogy ezt a kedvező helyzetet sem tudják kihasználni, nem tud egy táborba állni a maga pluralitásával, egy plurális egységbe az összes határon túli magyar politikai erő. „Ezt bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – fogalmazta meg válaszában Tőkés László. „A föltétlen egység nem járható út” – mondotta, és kitért arra is, hogy az RMDSZ hosszú időre elsüllyesztette az autonómia ügyét, ’96-ban az egyoldalú kormányzati részvétel mellett döntött, 2003 után sikerült csak a formálódó ellenzéknek újra felszínre hoznia ezt. Az autonómiaügyet csak hiteles emberek képviselhetik, nem politikailag erodálódott emberek – hangsúlyozta, majd megemlítette azokat, akik „tönkretették Maros megyét, részt vettek Marosvásárhely elrománosításában”, illetve a Bihar megyei RMDSZ-es politikai maffiát. Azért hozták létre az EMNP-t, mert a Szász Jenő vezette MPP letért az útról, s most már odajutott, hogy az RMDSZ-nek kampányol – indokolta a harmadik magyar párt szükségszerűségét. „Nem mindenáron kell egység, de az alapvető célok körül kialakulhat az, és ezen legyünk. Kérjük az Orbán Viktor vezette kormányt és magyarországi barátainkat, segítsenek, hogy aki nem korrupt, azokat gyűjtsük össze, fogjunk kezet, fogjunk össze” – mondotta.
Arra kérte a miniszterelnököt, építsék tovább a nemzeti együttműködés rendszerét, vállaljanak védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, ahogy megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Felvetette azt is, szakemberekre kellene bízni, hogy alkossák meg Erdély zászlóját. „Megvan a székely zászló, legyen erdélyi zászló, és keressük az összefogást Erdély autonómiája ügyében, Erdély regionalizálása ügyében, Székelyföld autonómiája ügyében, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély ügyében. Az EMNP tervei ott vannak az asztalon, ezeknek a modern politikai elveknek és céloknak a megvalósításában találjuk meg az összefogást” – hangsúlyozta Tőkés László.
Összmagyar érdek Magyarország megerősödése
Orbán Viktor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetleges támogatása kapcsán kifejtette: támogatják a magyar oktatást óvodától egyetemig, de egyelőre a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek. Javulnak Magyarország gazdasági mutatói, szívesen mondanának azonnal igent mindenre, de ez nem lehetséges. Az elmúlt három évben arra voltak képesek, hogy pótolják, amit az előző kormány nem támogatott vagy lerombolt. A bővülés ezután következhet. Megállapodást kötöttek a fennálló dolgok megmentéséről és fejlesztéséről, megfelelő ütemezésben vállalták ezek pénzügyi támogatását. Erősebb Magyarország, de nem állnak rendelkezésére korlátok nélkül erőforrások a határon túli nemzeti célok megvalósítására. Az erő beosztása a kulcskérdés. Az államadósság csökkentése tehát nemcsak magyarországi kérdés, hanem az összmagyarság érdeke – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az erdélyi magyar összefogás ügyére nem tért ki, de egy focihasonlatba elrejtette elvárásait, a katalánok példáját ajánlotta az erdélyiek figyelmébe, azaz neveljünk ki jó játékosokat, csak akkor érdemes nemzeti válogatottat a pályára küldeni.
Zárszóként Németh Zsolt kitért a jövő évi magyarországi választásokra, amelyeket a kettős állampolgárságnak köszönhetően „össznemzeti élménnyé” tehetünk. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Tusványos „a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében”, bejelentette a jövő nyári 25. nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondatát: Történetekből történelem lesz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. július 29.
„Isten adott nekem egy ajándékot: Moldvát”
Botos Erzsébet nagypataki éveiről mesél
A csángóoktatás témájában szombati lapszámunkban elkezdett cikk- illetve interjúsorozatunkban olyan vállalkozó kedvű tanárokat, fiatalokat, pályakeresőket szólaltatunk meg, akik úgy döntöttek, hogy elutaznak Moldvába a csángó-magyar települések valamelyikébe, hogy részt vegyenek a csángó gyermekek oktatásában. A csángóoktatás részleteiről számos helyen lehet tájékozódni, ezért az interjúk során nem törekszünk erről egy teljes, egységes képet és sok adatot tartalmazó leírást nyújtani. Célunk elsősorban az, hogy teret engedjünk a különböző személyes tapasztalatok és élmények kifejezésre juttatásának. (Szombati lapszámunkban egy önkéntes csapat élményeiről olvashattak, a csapat tagjai Magyarországról, Hajdúnánásról mentek Máriafalvára, Magyarfaluba és Gajdárra.) Botos Erzsébet néprajz szakos hallgatóként ment ki Moldvába. A Maros megyéből származó lány két évet töltött Nagypatakon, majd Gajdárban, ahol a „magyar házban” tartott magyarórákat és játékos foglalkozásokat különböző korosztályú gyermekeknek. A vele készült interjúban leginkább az első évről emlékezik.
– Kezdjük a kezdetnél. Mikor mentél ki a moldvai csángókhoz, és milyen volt az első időszak?
– Életemben először Pozsony Ferencz tanár úrral és néhány évfolyamtársammal jártam Moldvában terepgyakorlaton, talán 2008-ban. Már akkor sok minden megfogott és kíváncsivá tett. Majd 2011 augusztusában újra elmentem, ekkor Nagypatakra és a környező falvakba, körülnéztem, beszélgettem leendő kollégáimmal, s rá egy hétre ki is költöztem. Nem volt sok időm mérlegelni, belevágtam. Szinte egyből beleszerettem Nagypatakba, hogy miért, azt nem is tudom teljesen megmagyarázni.
A helybéliek nagyon „prietyenoszok”, ezt tanácsolta nekem is a szomszéd néni, legyek prietyenosz. Már kezdetben megismerkedtem több „kölökkel” és „cinkával” (fiúgyermek, lánygyermek), összebarátkoztunk hamar. Egy helybéli idős házaspárral, bácsi Mihályékkal (és nem fordítva) pedig annyira összemelegedtünk, hogy moldvai nagyszüleimnek érzem őket, ott lesznek majd az esküvőmön is. A gyerekek nagyon közvetlenek, reggelente gyakran a kapumon „csengettek”: – „Tanítónini!” – kiáltották („rikoltották”), s valami ürüggyel beköszöntek.
Azt láttam a legfontosabbnak, hogy nyitott legyek mindenki irányába.
Kezdetben megtorpantam, amikor a sok költözési doboz között egyedül maradtam a házban. Aztán úgy éltem meg a helyzetem, hogy Isten adott nekem egy ajándékot: Moldvát. Jó nagy dobozban kaptam. Talán túl nagynak tűnt, és lassacskán bontogattam kifele, téptem le a csomagolópapírt. Egyre kíváncsibb lettem, hogy mit rejtegethet ez az ajándék.
Nagyon tetszett, mert egy különleges és „becsapi” ajándék: miután lefejtettem a csomagolópapírt, akkor jöttem rá, hogy ez egy több dobozból álló ajándékcsomag, csak nekem. Mindenik doboz rejtett valamit.
– Milyen volt a napi programod és munkád a gyermekekkel?
– Attól függetlenül, hogy egyedül éltem, nagyon színesek voltak a napjaim. Reggelente takarítottam, rendbe szedtem a házat, készültem az aznapi óráimra, mert délben már jöttek az ovisok. Velük kis egyszerű játékokat játszottunk – főleg népi gyermekjátékokat –, mondókákat, verseket tanultunk. Rengeteget játszottunk közösen, nagyon lekötötte őket a játék. Mindegyik csoportban volt valami, ami nagyon tetszett nekem. A kisiskolások a legragaszkodóbbak, tőlük kaptam a legtöbb ölelést, kedvességet. A 6–7. osztályosok voltak a legcsintalanabbak, nagyon életrevalóak voltak, sok fiú volt ebben a csoportban, akik mindig azt keresték, hogyan tudnának túljárni az eszemen. A nagyobbakkal inkább barátnők voltunk, órák után és hétvégén is találkoztunk, sokat főztünk együtt, teáztunk, sétáltunk stb., bármiben számíthattam rájuk. Besegítettek sok mindenbe, például a tanterem takarításába is. Igazi csapat volt. A napi hatvan perc sok mindenre nem elég, a szabadidőben beszélgethettünk igazán magunkról, családról, kapcsolatokról.
A magyar óra eléggé ránk volt bízva, nekünk kellett kitalálni, hogyan szervezzük meg. A kisebbeknél tehát játék, vers, mondóka, a nagyobbaknál mesék és énekek voltak a taneszközeim. Idővel azonban sokat változtak módszereim, óráim. Eleinte például az ábécével kezdtem, és általam használt szavakkal tanítottam, aztán ahogy kezdtem megismerni a csángó kultúrát, egyre inkább saját „csángós” szavaikat használtam én is tanítás közben (A nyulat például felváltotta a füles), és saját énekeiket tanítottam az addig általam ismert népdalok helyett.
Fontosnak érzem a kicsiknél az alapozást, hogy már kisgyermekkorban hallják, használják a magyar szavakat, ilyenkor fogékonyabbak erre, és később otthonosabban mozognak majd benne.
Egy darabig egyáltalán nem voltam tisztában azzal, hogy vajon jól tanítok-e, vártam volna a kollégák visszajelzését, tanácsait. De egyikük rávezetett, hogy figyeljem a gyermekek visszajelzését. Így hát próbáltam óra után a gyerekeket figyelni, hogyan mennek haza, fel vannak-e dobódva, örülnek vagy szomorúak? Hamar hazaszaladnak, vagy még maradnak velem picit? A szókincsfejlesztés is csak úgy volt lehetséges, ha valami érdekessel, mókással tettem vonzóvá, mivel mindezek a magyar órák fakultatívak voltak számukra.
Aztán meg igazából most jövök rá, hogy tulajdonképpen most, két év után menne a legjobban a tanítás Moldvában, azaz a leghatékonyabban. Azonban most hazaköltözöm, tanulni fogok, később viszont mindenképp vissza szeretnék még menni.
– Úgy tűnik, egészen otthonra leltél.
– Tényleg elmondhatom, hogy ott megtaláltam a helyem. Nagyon fel kellett találnom magam, mert teljesen újszerű volt az az élet, a körülmények és a feladataim. Az első napokban egyszerűen nem értettem az emberek nyelvét. Aztán füleltem, volt egy kicsi „csángó szótáram”, minden újdonságot feljegyeztem. Majd észrevettem, hogy önkéntelenül én is használom ezeket a szavakat. Még ma is előfordul, ha például csángóval beszélek telefonon, vagy az ebédnél elmesélem a szüleimnek, hogy a csirke nekem sokáig pislen volt.
A csángó kultúrát nagyon megszerettem, furamód teljesen sajátomnak érzem. Nem mintha jól járnék mindenféle ottani táncot, de nagyon kedvelem, az énekeiket is. Egy kedves csángó legény azt mondta nekem nemrég, hogy: „mindenki közénk tartozik, aki szereti a csángó énekeket, táncokat, csángó embereket”. Ez a megfogalmazás nagyon tetszett. És valóban, második otthonomnak érzem Moldvát. Nehéz most eljönni. Számomra most ez az egyszerű élet érdekesebb volt, mint a civilizáció. Megtanít néhány jó, életszerű dologra.
Érdekes, több feladattal bíró Cinkának éreztem ott magam: voltam néprajzkutató, tanító néni, háziasszony, turista, és férfias munkákat is el kellett végeznem. És közben gyerek is voltam.
– Említetted, hogy most új tanulmányokba kezdesz.
– Igen, pedagógia szakra fogok járni, annak ellenére, hogy régebben pontosan ettől idegenkedtem leginkább. Csángálásom közben jöttem erre rá, előtte nem volt időm mindent végiggondolni, hogy valójában ezt szeretném: kicsikkel, ovisokkal foglalkozni. Ez egy folyamat volt, amelyből az első évben sok mindent meg kellett tanulnom a gyakorlatban. Most pedig két év gyakorlat után jöhet az elmélet!
Jobban megismertem tehát magam, tükröt állított nekem Moldva. Az, hogy rájöttem, mit szeretnék ezután csinálni – talán ez a legértékesebb azok közül az ajándékok közül, amelyek fokozatosan tárultak fel számomra.
Bán Attila
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 29.
Az SZNT kezdeményezését elutasították
Elutasította az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
A honlapján közzétett, csütörtöki keltezésű levélben a bizottság arról tájékoztatja a beterjesztőket, hogy a kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A polgári kezdeményezés intézményét a nemrégiben életbe lépett Lisszaboni Szerződés vezette be az EU-ban. Lényege, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtésével a lakosság is kezdeményezheti uniós jogszabályok módosítását vagy újak megalkotását.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta, reménykedtek a kezdeményezésük bejegyzésében, és abban, hogy elkezdhetik az egymillió aláírás összegyűjtését, de az elutasításra is felkészültek.
Az SZNT elnöke elmondta, elemzik az európai bizottságtól kapott háromoldalas dokumentumot, és az elemzést követően döntenek arról, hogy nyújtsanak-e be fellebbezést az Európai Unió Bíróságánál, vagy folyamodjanak az ombudsmanhoz. Izsák Balázs azt is lehetségesnek tartotta, hogy az Európai Bizottság indoklását felhasználva elkészítik és benyújtják a kezdeményezésnek egy újabb változatát.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Népújság (Marosvásárhely) 2013. július 29.
Identitásőrző nemzetpolitika
A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton. A kormányfő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az identitásőrző nemzetpolitika.
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta a kormányfő. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.
Bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Hangsúlyozta: bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön, a végtörlesztés még nyár folyamán megtörténik. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
Kérdésekre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az államadósság csökkentése összmagyar érdek. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, "világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket" – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a "nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak" a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy "alakulófélben van". Traian Basescu román államfővel ugyanakkor "nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik" – tette hozzá.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy "össznemzeti élménnyé tudjuk tenni" a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság "igazi premierje a választásokon való részvétel lesz" – tette hozzá.
A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, Tamás Sándor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Az MSZP szerint Orbán Viktor kampányolni ment Tusnádfürdőre, és beszédében "semmi olyan üzenete nem volt a magyarságnak, amely a felemelkedésre vagy az autonómia kérdésére vonatkozott volna".
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető- helyettese az MTI-nek azt mondta, a miniszterelnök a Tusnádfürdőn elmondott beszédével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól próbálta meg elterelni a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy a kormánynak az Európai Unióval szemben folytatott politikája "nevében szabadságharc, valójában ostoba elzárkózás".
Az Együtt-PM választási szövetség szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene.
Az ellenzéki szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet: Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nemzeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM véleménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető – írják –, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellentétes gazdaságpolitikát immár három éve. Véleményük szerint a pénzszivattyú, amelyre hivatkozva Orbán Viktor "igazolni akarja a romboló-rabló kormányzati működést, nem külföldi ellenségek, hanem az Orbán-Simicska-rezsim kezében van". Azt írják, Orbán Viktor teljhatalmat akar, és ennek ma még például az Európai Unió a korlátja, ezért támadja olyan hevesen az EU-t és az európai értékrendet a kormány.
Népújság (Marosvásárhely) 2013. július 29.
Erdélyi pártvezérekkel találkozott a magyar miniszterelnök
Orbán tárgyalt Kelemen Hunorral
Elsősorban a romániai magyar közösséget érintő legfontosabb kihívásokról tárgyalt pénteken este a két politikus Tusnádfürdőn azon a kétoldalú találkozón, amelyet a magyar kormányfő kezdeményezett.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, elsősorban a romániai régióátszervezés tervezetéről és annak lehetséges hatásairól tájékoztatta Orbán Viktort.
"A régiók átszervezése a politikai és nemzetiségi asszimiláció kezdetét jelentheti, ezt akarja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minden lehetséges eszközzel megakadályozni. Az alkotmánymódosítás őszi, parlamenti vitáján a Szövetség ismételten megpróbálja a különleges státusú régiók fogalmát bevinni az alaptörvénybe, amely Székelyföldre és Partiumra vonatkozna. Az RMDSZ elsősorban gazdasági-fejlesztési régiókban gondolkodik, a közigazgatási hatáskörrel ellátott régiókat továbbra sem tartja elfogadhatónak" – ismertette a kétoldalú találkozó legfontosabb témáját az RMDSZ elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyaránt támogatását és segítségét ajánlotta fel az RMDSZ által kezdeményezett Európai Polgári Kezdeményezés aláírásgyűjtési akciójának meg-szervezésében és lebonyolításában. A kétoldalú tárgyalások során Kelemen Hunor és Orbán Viktor abban állapodtak meg, hogy a nyár folyamán újabb találkozóra kerül sor, ezúttal Budapesten.
Az EMNP és MPP vezetőivel istanácskozott Orbán Viktor
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tanácskozás után az MTI-nek elmondta, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemhez kötődő hagyománynak számít a tanácskozás a miniszterelnökkel. Mint beszámolt róla, a megbeszélésen áttekintették a honosítás kérdését, és megállapították, hogy a folyamatot folytatni kell.
Toró T. Tibor a jövő évi magyarországi parlamenti választásokról elmondta, megegyeztek abban, hogy ez nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés. "Az lenne kívánatos, ha Erdélyben a mozgósításra kerülne a hangsúly, és nem a pártpreferenciákra" – nyilatkozott.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a kétoldalú találkozó után az MTI-nek elmondta, elsősorban nemzetpolitikai kérdésekről egyeztettek. "Az a legfontosabb, hogy 2014 után is folytatódjon az a nemzetpolitika, amelyet az Orbán-kormány elindított. E köré kell felépíteni a jövőre vonatkozó cselekvési tervet" – fogalmazott Biró Zsolt.
Népújság (Marosvásárhely) 2013. július 29.
Temesváron ismét köztérre kerül a "szégyenszobor"
Ismét köztérre kerül Temesváron a Hűség oszlopa nevű – a korabeli magyar lakosság által "szégyenszoborként" emlegetett – emlékmű, amelyet 1853-ban Ferenc József osztrák császár adományozott Temesvárnak hálája jeléül, amiért a város védői 1849-ben ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának – közölte hétfőn a Nyugati Jelen hírportál.
A gótikus stílusú emlékművet 1936-ban száműzték a vár területén lévő Jenő herceg térről a város egyik temetőjébe, most azonban a Balcescu (volt Lahovary) téren állítják fel. A honlap beszámolója szerint Nicolae Robu polgármester július 26-án aláírta a tér korszerűsítését célzó munkálatok kivitelezési szerződését. A tervek szerint az Erzsébet- város központi terén körforgalmat alakítanak ki, ennek közepére kerül a Hűség oszlopa.
Az 1853-ban felavatott emlékművet Josef Kranner, a prágai Szent Vitus dóm restaurálója tervezte, szobrait pedig Josef Max készítette, akinek egyik alkotása a prágai Károly hídon látható. Az oszlop négy oldalán négy allegorikus alak, a Becsület, az Engedelmesség, az Éberség és az Önfeláldozás szimbolizálta az osztrák katona fő jellemvonásait – írja a hírportál.
Az emlékoszlop építményében egy, a Hűséget ábrázoló fiatal nő alakja látható a vár kulcsaival. Az emlékmű talapzatáról szörnyalakok acsarkodtak felfelé, amelyek a magyar honvédeket jelképezték. A magyar lakosság többször megrongálta az alkotást, ezért az emlékmű szörnyalakjait 1885-ben eltávolították – idézte fel a Nyugati Jelen.
Népújság (Marosvásárhely)2013. július 29.
PRM: véget ért a Tudor-éra
Véget ért Corneliu Vadim Tudor pályafutása a Nagy-Románia Pártban (PRM): a szélsőségesen nacionalista, de a parlamentből már a 2008-as választások alkalmával kiesett párt szombati, Gyulafehérváron megtartott rendkívüli kongresszusán kizárták az alakulatból az alapító elnököt.
A kongresszusi küldöttek Gheorghe Funart, Kolozsvár egykori polgármesterét választották meg a PRM új elnökévé. A mintegy hétszáz küldött közöl csupán négyen szavaztak Vadim kizárása ellen, és hárman tartózkodtak.
A voksolást követően Funar úgy nyilatkozott, hogy a kongresszus munkálatai az egység és a jóindulat jegyében zajlottak, egyben kifejezte reményét, hogy a PRM-ben megvan az erő az újjászületéshez. Hozzátette: a kongresszuson megjelent küldöttek agybehangzó véleménye az volt, hogy a pártnak egységre van szüksége, ugyanakkor egyetlen személy, Corneliu Vadim Tudor volt elnök egyszemélyes diktatúráját demokratikus, a párt alapszabályát tiszteletben tartó vezetőségre kell lecserélni. Az alapító elnök Corneliu Vadim Tudor kapcsán úgy nyilatkozott: egy pártelnök nem maradhat „száz évig" a tisztségében. Azt is elmondta, hogy olyan alapszabály-módosításra tett javaslatot, amelynek értelmében két, egymást követő mandátumra korlátoznák a pártelnök, az alelnökök és a főtitkár hivatali idejét. Ezt szintén az" egyszemélyi diktatúra" elkerülése érdekében javasolta.
Vadim Tudor viszont törvénytelennek nevezte a szombati kongresszust, és közölte: nem zárhatják ki a pártból, mivel annak nevét az ő nevére jegyeztette be a szabadalmi hivatalban. Elmondta, bíróságon kívánja igazát bebizonyítani.
Mint arról beszámoltunk, a PRM országos választmánya még június közepén leváltotta a párt teljes elnökségét, Vadim Tudorral együtt. A 24 területi szervezet részvételével, ám Tudor távollétében Bukarestben rendezett akkori pártgyűlésen rendkívül éles bírálatok fogalmazódtak meg a szélsőségesen nacionalista alakulat alapító elnökével szemben.
Dumitru Badea, a PRM Neamţ megyei elnöke – a rendkívüli választmányi ülés egyik kezdeményezője – szerint Tudor okolható a part mélyrepülésével, mindössze 1-2 százalékos támogatottságával. Sőt a moldvai politikus azzal vádolta az elnököt, hogy a tavalyi választásokon miatta nem jutottak vissza a parlamentbe – ahonnan 2008-ban hullott ki az alakulat –, mivel kampányrendezvények helyett többnyire televíziós showműsorokban mutatkozott.
Vadim meg is kísérelte visszaszerezni a hatalmat: két nappal a rendkívüli kongresszus előtt, csütörtökön a Tricolorul című lapban azt írta, hogy a pártelnökség kizárta a PRM-ből Gheorghe Funart. Vadim a cikkben keményen bírálta az egykori kolozsvári polgármestert, úgy fogalmazva, hogy kígyót melengetett a keblén, amikor befogadta a pártba. Funar viszont még pénteken jelezte: mivel az elnökséget már leváltották, az nem zárhatta ki őt a pártból, és már akkor előre vetítette, hogy a rendkívüli kongresszuson Vadim Tudor kizárásáról is döntés születhet. Azt is közölte, hogy indul a pártelnöki tisztségért, mivel „most, amikor Magyarország közel áll ahhoz, hogy elvegye Erdélyt, szükség van a PRM-re." A kettejük közötti viszony megromlását többek között azzal indokolta, hogy Tudor egyrészt azért orrolt meg rá, mert keveset mosolyog, másrészt pedig azért, mert egyszer úgy nyilatkozott, hogy Jézus nem zsidó volt, hanem „dák ivadék."
Vadim Tudor és Funar: szélsőséges karrierek
Az 1949-ben Bukarestben született ex PRM-elnök, Corneliu Vadim Tudor 1967-ben érettségizett a bukaresti Sfântul Sava Gimnáziumban, majd 1971-ben a Bukaresti Egyetem filozófia szakán diplomázott, államvizsga-dolgozatát a vallásszociológia témájában írta. 1975-ben a tartalékos tisztek számára fenntartott bukaresti intézményben tanult, majd 1978-ban Herder-ösztöndíjjal Bécsben folytatott történelmi tanulmányokat. Számos verseskötete jelentetett meg, több költeményében dicsőítette Románia akkori diktátorát, Nicolae Ceauşescut. A rendszerváltás után megalapította a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Pártot, amely 1992-től kezdve 2008-ig folyamatosan parlamenti párt volt. Legjobb eredményét 2000-ben érte el a párt, amikor 121 parlamenti mandátumot szerzett, Vadim Tudor pedig bejutott az elnökválasztás második fordulójába, ahol a voksok 33 százalékát megszerezve alulmaradt Ion Iliescuval szemben. A PRM a 2008-as választásokon kiesett a parlamentből, az egy évvel későbbi európai parlamenti választásokon viszont 8,65 százalékot szerzett, így három képviselőt – köztük magát Tudort – küldhetett az európai törvényhozásba.
Az 1949-ben a Temes megyei Nagyszentmiklóson született Gheorghe Funar közgazdász diplomát szerzett. 1989 előtt a Kommunista Párt tagja volt. A rendszerváltást követően beiratkozott a soviniszta, magyarellenes Román Nemzeti Egység Pártjába (PUNR), amelynek 1992 és 1997 között az elnöke volt. 1998-ban belépett a Nagy-Románia Pártba, amelynek a hétvégi rendkívüli kongresszuson való elnökké választásáig főtitkára volt.1992 és 2004 között Kolozsvár polgármestere volt, ezen időszak alatt magyarellenes megnyilvánulásai miatt vált hírhedté.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)