udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 100801-100830 | 100831-100860 | 100861-100890 ... 131881-131894
Névmutató:
2013. augusztus 6.
A magyar a legnagyobb nemzeti kisebbség Romániában
A magyar és a roma lakosság a legtöbb tagot számláló kisebbség Romániában a 2011-es népszámlálás csütörtökön közzétett végleges eredményei szerint. A magyar nemzetiségű lakosság 1 227 600 tagot számlál, a lakosság 6,5%-át téve ki, a magukat romának valló személyek száma 621 600 (3,3%).
A Románia stabil lakosságát kitevő 20 121 641 személy közül összesen 18 884 000 személy nyilatkozott nemzetiségéről a 2011. október 20-án zárult népszámláláson, tekintve, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező válaszolni – jelentette be csütörtökön az Országos statisztikai hivatal (INS).
A 2011-es népszámláláson 16 792 900 személy vallotta magát románnak, azaz a lakosság 88,9%-a.
A magyar lakosság népszámláláskor rögzített száma 1 227 600 volt (6,5%), míg a magukat romának vallók száma 621 600 volt (3,3%).
A 2002-es népszámláláshoz képest 2,5-ről 3,3 százalékra emelkedett a roma nemzetiségű lakosság aránya, míg a német nemzetiségű lakosság aránya 0,28-ról 0,20 százalékra csökkent.
A következő etnikai közösségek esetében rögzítettek 20 000-nél magasabb létszámot: ukrán – 50 900, német – 36 000, török – 27 700, lipován-orosz – 23 500 és tatár – 20 300 személy.
Az anyanyelvre vonatkozó kérdésre szabad akaratából 18 891 600 személy válaszolt: 90,9 százalékuknak román az anyanyelve, 6,7 százalék magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 1,3 százalék romának, 0,3 százalék ukránnak.
nyugatijelen.com
Erdély.ma2013. augusztus 6.
EMI-tábor az autonómia jegyében
Szerdán nyitja kapuit Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja, az EMI-tábor a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre fekvő borzonti Dorka Panzióban. A kilencedik rendezvény a szervezők szándéka szerint még hangsúlyosabban kíván közéleti fórummá válni, így a tábor zárónapját, augusztus 11-ét – a Székely Nemzeti Tanáccsal társszervezésben – az autonómiának szentelik. A katalán függetlenségi törekvésekről Marc Gafarot katalán képviselő tart előadást, az autonómia gazdasági vetületeiről Philipp Erschbaurner dél-tiroli, Daniel Laspra katalóniai, valamint Molnár Judit erdélyi meghívott beszél, délután pedig az erdélyi autonómia kerül górcső alá, különös tekintettel a polgári kezdeményezésekre: előadást tart Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Az idén is lesznek a különböző tematikus sátrak (ifjúsági és művészsátor, kézműves sátor, Keskeny út sátor), a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Csép Sándor emlékének adózva a róla elnevezett sátorban népesedési kérdések kerülnek terítékre, de nem maradnak el a délutáni borkóstolók, és a nap végén a Kis-színpadon is különleges produkciók szórakoztatják a táborozókat. Esténként a nagy színpad előtt magyar élőzenére bulizhatnak a látogatók, lesz Kárpátia- és Az Ismerős Arcok-koncert, fellép az Edda Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadára lép a Romantikus Erőszak, az erdélyi magyar zenét a Transylmania és a Knock Out képviseli, a fesztivál zárónapján a Hooligans zenekar koncertezik. (Bővebben a www.emitabor.hu/erdely honlapon.)
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. augusztus 6.
Eszmei alapvetések Tusványoson
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, népszerű nevén a Tusványos társadalmi-politikai részének csúcspontja évről évre az utolsó nap, amikor Orbán Viktor és Tőkés László Németh Zsolt moderálása mellett elemzik az elmúlt évet, a világpolitikai és Kárpát-medencei helyzetet, a magyar nemzet létesélyeit, kilátásait.
A magyar miniszterelnök idei beszédét élőben közvetítette a közmédia, s beszéd is ennek megfelelően volt megkomponálva. Első látásra lovagiatlannak tűnhet, hogy a kormányfő a közmédiát felhasználva kampányol, de ismerve az utóbbi évtizedek történetét, gesztusát csak helyeselni lehet. Hiszen a másik oldalnak sem voltak gátlásai a közmédiának a politikai harcban való fegyverként használatát illetően, miközben uralta a sajtó nagy részét és a kereskedelmi médiát is. A 2006. október 23-i rendőrterror idején pedig – a média mellett – privát hadseregként vetette be a rendőrséget, felhasználta a titkosrendőrséget és valamilyen módon megnyerte magának az alapfokú bíróságokat is, amelyek sorozatban ítéltek el a megtámadottakat.
Retorikák és közmédia
Erővel csak erőt lehet szembeszegezni a politikában, propagandával pedig csak propagandát, ha a győzelem és az ország sorsának kedvező irányba való befolyásolása a célunk. A hatékonyság szempontjából már mellékes: a propaganda arra szolgál, hogy tényleges céljainkat leplezzük, mint a „baloldal”, amely időnként nemzeti retorikát használ nemzetellenes céljainak elrejtéséhez, vagy alapvetően a tényleges üzenetet igyekszünk minél többekhez eljuttatni, mint a jelenlegi kormány. Mely, ha téved is, hibázik is, de meghirdetett programja, céljai valamint a gyakorlati politikája között korántsem feszül olyan széles és mély szakadék, mint a másik oldal esetében.
Orbán Viktor idei beszéde a gazdaságpolitika és a nemzetpolitika összefüggéseit boncolgatta, arra helyezve a hangsúlyt, hogy mekkora különbség van a Magyarországon megtermelt érték és a helyben maradt érték között, ha nemzeti kormányok irányítják az ország életét, illetve ha a „baloldal” jut döntési pozícióba. Nem meglepő – amint Orbán fogalmazott –, hogy a nemzeti kormányok esetében e különbség kisebb, hiszen e kormányok arra törekednek, hogy a megtermelt érték minél kisebb részét vigyék ki a befektetők. A miniszterelnök hosszan sorolta azon intézkedéseket a bankadótól a rezsicsökkentésig, amelyek az elmúlt három évben e nemzetpolitikai célt szolgálták, s az unióval való konfliktust is nagyrészt erre vezette vissza.
Nagyrészt, mondom, mert a kérdésekre válaszolva – sokak szerint ez az előadás legizgalmasabb része, amikor „csípőből” kell reagálni a kérdezetteknek – szóba került még egy szempont: az eszmei-ideológiai. Itt a legsúlyosabbak és legnehezebben feloldhatók az ellentétek, vélte a kormányfő. Gazdasági kérdésekben csak-csak meg lehet egyezni az érdekek összehangolása vagy kölcsönös kompromisszumok mentén, de a vallott értékrendszerre visszavezethető ideológiai kérdésekben, amikor a két fél álláspontja gyökeresen különbözik egymástól, a megegyezés sokkal nehezebb.
Értékszemléleti síkok
E hasábokon szó volt már arról, hogy az európai politikát bizonyos mértékben ma is meghatározó ideológiák a szociál-demokrácia/szocializmus, a liberalizmus és a konzervativizmus. A szocializmus lényegében megbukott, helyén a szociálisan érzékeny liberalizmus maradt. A liberalizmus, mint programadó eszmerendszer azonban kiürült, hiszen célkitűzései – az emberi és polgári szabadságjogok – megvalósultak, mi több, Európa-szerte intézményes, alkotmányjogi védelemben részesülnek. Megmaradt viszont az alapszemlélet, amelyet a magukat baloldalinak mondó politikai erők is átvettek.
A liberalizmus és konzervativizmus értékszemléletét elméleti síkon elemezve, hadd idézzük John Grayt, a liberalizmus egyik monográfusát, aki tetszetős és könnyen kezelhető szempontrendszert kínál. „A liberális hagyomány minden változatában megtalálható az ember és társadalom egy sajátos, jellegzetesen modern felfogása. (...) Ez az elképzelés individualista, mivel azt állítja, hogy a személy erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség követeléseivel szemben. Egalitárius, mivel minden embernek ugyanolyan erkölcsi státuszt biztosít (…) Univerzalista, mivel az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti és meliorista mivel azt állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható és tökéletesíthető.”
A konzervativizmus ezzel szemben – legalábbis egy másik gondolkodó, Anthony Quinton szerint – három alapelvben ragadható meg: tradicionalizmus (hagyománytisztelet), organicizmus (szerves társadalomfelfogás) és politikai szkepticizmus. Ez utóbbi lényegében a meliorizmus ellentéte, s a konzervativizmus azon alapállását jelenti, hogy eme ideológia képviselői kétségekkel figyelik a liberálisok és szocialisták „társadalommérnökségét”, inkább a gyakorlatban bevált társadalmi intézményekben hisznek, mint az absztrakt eszmékből levezetett teóriákban.
Támogatandó alapegységek
Izgalmas lenne e síkon ütköztetni a két ideológia megfontolásait a valóság eseményeivel, de térjünk inkább vissza Orbán Viktor beszédére, pontosabban az utolsó, kérdésre adott megnyilatkozására, amelyben e két ideológia alapállásából következő gyakorlati konzekvenciákat vette számba közérthetően egy lényegre törő ideológiai alapvetés erejéig. A magyar miniszterelnök szerint az európai véleményformáló értelmiség és politikum, a „mainstream”, amely, tegyük hozzá, hagyományosan liberális szempontokból indul ki: a világ működésére kizárólag az anyagi világban keres magyarázatot, világképébe nem fér bele az Isten, ennek megfelelően a vallásra és az egyházra úgy tekint, mint fokozatos elhalásra, megszűnésre ítélt társadalmi jelenségekre. Hasonlóan vélekedik a nemzetről is, mint társadalomformáló erőről, a közösségi értékteremtés keretéről, a család helyett pedig az egyént helyezi a középpontba. Orbán a baloldali gyökerű ideológiáknak a (liberalizmus, szociáldemokrácia, szocializmus, kommunizmus) a felvilágosodás korabeli fogantatására visszavezethető egyház-, vallás-, nemzet- és családellenességére mutatott rá, amit ezen eszmerendszerek képviselői hellyel-közel leplezni próbálnak, de politikájukban jellemzően tetten érhető. A konzervativizmus, s így a magyar kormány is, mindennek épp a fordítottját teszi: az egyházakra, mint fontos társadalomszervező erőre tekint, a nemzet szolgálata, a nemzeti érdekek képviselete és érvényesítése a politikájának tulajdonképpeni célja, a család pedig a társadalom erősítendő, támogatandó alapegysége.
Ez a problémája az Európai Uniónak és az európai balliberális fősodornak a magyar alkotmánnyal, a magyar kormánypolitikával, amit jó, ha minél több magyar ember integrál politikai gondolkodásába – határon innen és túl.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. augusztus 6.
Világnemzet anyaországi háttérrel
Román–magyar párbeszédet alig, magyar–magyar párbeszédet egyáltalán nem hozott a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Tusványos azonban így is megőrizte gondolatébresztő és műhelymunka szerepét.
Sikeres 24. Tusványoson vagyunk túl. A rendezvény bebizonyította, hogy folyamatosan képes fejlődni – jelentette ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „szenátusának” társelnöke, Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az önrendelkezés kérdéskörét, kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette a 24. tábor legfontosabb témáinak. Azzal maga is egyetért, hogy idén kissé háttérbe szorult a román–magyar párbeszéd. „Nem kell politikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, mennyire ingatag lábakon áll a kormánykoalíció, bármelyik pillanatban széteshet, és ebben az esetben mindkét párt számít az RMDSZ-re. Ilyen helyzetben nem jönnek el a szabadegyetemre számukra kényes témákról értekezni” – próbált magyarázatot találni a román politikusi távollétre.
Toró T. Tibor sajnálatosnak nevezte, hogy a tusnádfürdői rendezvényen nem adódott lehetőség a romániai magyar politikai szervezetek közti párbeszédre. „Bár az EMNP mindent megtett annak érdekében, hogy ez a párbeszéd létrejöhessen, az RMDSZ – annak ellenére, hogy a rendezvény előtt néhány nappal még úgy tűnt, csúcsvezetési szinten is képviselteti magát – mondvacsinált okokból távol maradt. A hivatalos indoklás – úgymond szolidaritást vállaltak Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével –, szerintem a kérdésben testületi döntés született. Stratégiai lépés volt, ami arra utal, hogy az RMDSZ továbbra sem akarja elismerni a Néppárt szerepét. A háttérbeszélgetések alapján azonban kiderült ki, hogy az RMDSZ is egyetért velünk abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.”
Macitól a MISZSZ-ig
Csűrdörmögő, a szavazás nyomán elkeresztelt tusványosi kabalamaci idén a kakukkos óra szárnyas állatának szerepét is átvette és az egyre tágabb értelemmel rendelkező székely zászló alatt pontos időjelzést adott július 23-án: a „mi időnk” tartott is négy napon és öt éjszakán át. A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több mint ötven oldalas idei programfüzete legalábbis erről tanúskodik, s aki bele is kóstolt a programokba, megállapíthatta: zsúfolt, de tartalmas tusványosi forgatag volt az idei is. Bár a politikai paletta idén nem volt túl színes – az óvodai civakodásra hasonlító egymásra mutogatásból csak a valódi okok maradtak ki a meghívás és/vagy távolmaradás mesei (szó)fordulatokkal tarkított történetéből – a program apolitikus része így is sokaknak szólhatott: pártszimpátiától, nemtől és életkortól függetlenül. Magyar-román párbeszédre pedig olyan témák szolgáltattak alapot, mint nemzeti jelképeink – Sabin Gherman és Lucian Mândruţă publicisták is letették a garast egymás kultúrája és közös értékeink mellett ‒ vagy az online „rom-magyar” barátság. Határainkon túlról pedig nem csak magyarországi politikusok és közéleti szereplők, hanem olyan külföldi személyiségek is ellátogattak Tusnádfürdőre, mint például a moldovai Gagauzia kormányzója, Mihail Formuzal.
A főszervező Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács negyedszáz hivatalos partnerével karöltve 25 helyszínen forgatta a mi időnk kerekét. A Lőrincz Csaba sátor idén is a rendezvénysorozat vezérhajójának számított: a sepsiszentgyörgyi születésű, 49 esztendősen elhunyt politológus nevét viselő, egykori Fősátor szolgált a legfontosabb előadások és beszélgetések helyszínéül. Az esti koncertek helyszíne pedig szintén a szokásos, azaz a nagyszínpad volt. Bár ez utóbbi helyszínhez idén a szokásosnál is több koncert és buli társult: a Magna Cum Laude vagy a Csík zenekar utolsó akkordjai után sem maradt csendes a tusnádfürdői völgy. A MISZSZ-sátor színpada mellett a mindig zsúfolt csűr, az idén debütáló Cseh Tamás sátor és a már szintén „bejáratott” DEPO-T-Systems sátor a maga rendjén kiakaszthatta volna a „megtelt” táblát. Ha lettek volna fizikai korlátai a bulihelyszíneknek, de szerencsére nem voltak. A DEPO, vagyis Design Pont&Kreatív műhely napközben olyan témáknak szolgált otthonul, mint az animációk, építészet, divat, este viszont a jó zenéknek hódolt, akárcsak az a sok száz fiatal, aki a zuhanyzók melletti, Medve-köznek keresztelt terepen bulizott a dj-k, vagy a Szempöl együttes zenéjére. A MISZSZ-sátor zenei kínálatát ‒ előbb elő koncertek, majd dj-session-ök ‒ pedig minden sátorozó élvezhette, akár akarta, akár nem, mivel idén is kiérdemelte a táborozókhoz legközelebbi, leghangosabb és leghosszabb ideig zenét szolgáltató sátor megtisztelő címét.
Átlényegült focipálya
A futballpályán kapott helyet a több könyv bemutatójához is otthonul szolgáló Tilos kávéház, és a Cseh Tamás sátor, ahol napközben találkozni lehetett az esti nagykoncertek előadóival. Átellenben, az Erdély Caféban naponta más-más tematika szerepelt: az erdélyi örökség, erdélyi termék és Erdély jövőjét is taglaló előadások a Magyar Turizmus Zrt. helyszínének szomszédságában zajlottak, ahol magyarországi régiókat követett a napi kínálat. Látvány és hangzás szempontjából is teljesen újnak számított viszont az MTVA látványos rádióstúdiója: a Kossuth és a Petőfi Rádió élő műsorokkal is jelentkezett az erdélyi táborból.
A tágabb szomszédságot a főként gazdasági témákat tárgyaló Wekerle-Mikó sátor és a napközben ifjúságot képviselő, ám a „komolyságot” estére teljesen levetkőző MISZSZ-sátor jelentették: ez utóbbi helyszínen napszállta idején a dumaszínház műfajának jeles és méltán „kinevetett” képviselői vették át az irányítást. Néha túlságosan is, hiszen a szemközt álló Kós Károly sátor kevésbé vicces, ám mindenképp érdeklődésre számot tartó előadásainak furcsa aláfestésként szolgált a fel-felhangzó kacajhullám. A Kós Károly sátor közéleti, politikai témáit viszont jól kiegészítették a Commitmentesek oktatásügyi beszélgetései.
Arcok Erdélyből
Elhagyva a focipálya és a sportcsarnok területét, valamint a Gyöngyvirág lassan már mitikussá emelkedett teraszát, a faházikók változatlanságot sugalló sora között kapott helyet az MTVA élménysarka: itt nem csak meséket vagy filmeket lehetett nézni, hanem mesehősökként is lehetett pózolni, sőt, részt lehetett venni azon az arcfotózáson is, amelynek eredményeit a köztévé reklámszüneteiben láthatjuk. Szóval, ha erdélyi arcok bukkannak fel a képernyőn, a felvételek valószínűleg Tusványoson készültek.
A „térség” további kínálatát adta a nappali vetítések és éjszakai „duhajkodások” otthona, a Csűr, az irodalmi fókuszú Csűr-terasz, a minden évben Tusványoson szolgáló keresztény Keskeny út sátor, a főleg édesanyáknak és csemetéiknek szóló CsAK EGY sátor, az Integratio Alapítvány EU-karavánja, de a két erdélyi magyar magánegyetemet képviselő programhelyszínek is. Utóbbiak fiatalos lendülettel és témákkal várták a táborozókat, így aki arrafelé tévedt, mindaddig tán fel sem merült tudományos kérdésekre is választ kaphatott.
A névsorolvasás nem volna teljes Tusványos egyik legsokoldalúbb helyszíne nélkül: a Magyar Teátrum színházi sátra nem csak a szó szoros értelmében vett színházi produkcióknak adott otthont, sőt, előtere nappal a kisgyerekes szülők számára hozhatott megnyugvást: a sok színes gyerekjátékot sok apró kéz szorongatta a négy nap alatt, miközben mellettük a felnőttek sem unatkoztak, például ördöglakatot próbáltak nyílásra bírni. A Nemzeti Színház épülettörténeti kiállítása és a Weöres-centenárium olvasósarka hozta az idei Tusványos Teátrum újdonságait, de eleddig nem látott látványosságot hozott az a bejárható „labirintus installáció” is, ami az infógrafika sűrített színes nyelvén vázolta Erdély történelmi esélyét, az autonómiát. A tábor ‒ több értelemben véve is ‒ legegyedibb pontját idén is a Corvina sátor borkóstolói jelentették, s ezzel körbe is jártuk a helyszínt, amelyet egyszer azért csak meglátogatott egy élő „der medve”, ám szerencsésen távozott is.
Sátortalanul
A helyszínek sora természetesen csak egy a több Tusványos-tényező közül, hiszen az úton, vagy sörcsap mellett töltött idő, az idei fehér egyenpólót viselő két fiatal hulladék pillepalackokból készített tutajának érkezése, vagy „Az autonómia a megoldás” feliratú karszalag beszerzése, illetve a „Tusványos rabja vagyok” üzenetű fénykép készítése sátorfüggetlenül zajlott. Akárcsak az a sok-sok köszöntés és bemutatkozás is, ami Tusnádfürdőn minden évben változatlanul zavarba hozza az embert. Rendkívüli premierként Tusványoson mutatták be a Kriza János Vadrózsák című székelyföldi népköltészeti gyűjtésének második részét – 150 évvel az első kötet megjelenése után.
„Tusványos forevör! Millió köszönet minden szervezőnek! Jövőre ott vagyunk! Ilyen képeket meg ne tegyetek fel, mert megszakad a szívünk” ‒ áll a tábor több mint 12 ezres „Facebook-táborának” egyik lakója által közölt hozzászólásban, utalva egy olyan felvételre, melyen a nyüzsgő helyszín immár elárvulva emlékezik az épp csak elmúlt szép időkre. Az időre, amelyik a miénk volt, és közel egy hét együtt töltött idő után bizton állítható: a miénk is lesz. Nem csak Románia legkisebb városában, Tusnádfürdőn, hanem kinek-kinek az otthonában is.
A kettős állampolgárság kérdése
„A 20. századi történelem Magyarországot szétszórt nemzetté tette, úgy, hogy egyes nemzetrészek közé csak választóvonalakat húztak. Ha a magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
A rendezvény keretében felszólaló Tőkés László azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar kormány vállaljon védhatalmi státust Erdély felett, ahogyan Ausztria is tette Dél-Tirol esetében. A kérés heves román bírálatokat váltott ki, sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat. Tőkés egyébként már-már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnökeként a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
Martonyi János külügyminiszter idén a Krónikának és az Erdélyi Naplónak adott interjúban áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, olyan nemzetközi jogi kategória ez, amit Budapest nem vet föl.
Koncert „terem” A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor mindkét alappillére ‒ a fesztivál hangulatú esti koncertek és a szabadegyetemet idéző nappali panelek ‒ jól teljesített. Nem kellett lasszóval fogni az előadások hallgatóságait, mint ahogyan koncerteken sem lehetett panasz a nézők jelenlétére, vagyis a létszám példásan alakult. Szerencsére ehhez párosult a kellő hangulat is: a beszélgetéseken tán kevésbé tudott megnyilvánulni, ám estére mindig a közeli Sólyomkő tetejére hágott. Első este a felvidéki Semi Holsen vendégeskedett az Olt partján, majd a Magna Cum Laude tért vissza a táborba, és melegítette a még bátortalan hangokat. Második este már nem volt pardon: a Budapest Bár és a Csík Zenekar kombinációja sokak szerint felülmúlhatatlan maradt. Bárhogy is, jó volt végigénekelni a 25 esztendős Csík zenekar egyedi feldolgozásait ‒ köztük a méltatlan epigonok által agyonismételt, ám a „források” által vége mégis rehabilitált Most múlik pontosant is ‒, mint ahogy a különösebb műfaji csavart nélkülöző Én vagyok az, aki nem jó című népdalt is hűségesen dalolta a teljes közönség.
Csütörtök estére a Beatrice frontembere, Nagy Feró teremtett kvázi tehetségkutató hangulatot azzal, hogy egy színpadra merészkedő fiatalembernek nemes egyszerűséggel odaajándékozta a gitárját. Pénteken a tusványosi bérlettel rendelkező hazai Role után Demjén Ferenc hódította és vonatoztatta a tömeget, szombaton pedig mesterhármassal búcsúzott a szabadegyetem fesztiváloldala: az erdélyi szálakkal is rendelkező Magashegyi Underground után az utánozhatatlan Ghymes játszott határok nélküli és túli muzsikát. S hogy a terek, s területek keveredése teljes legyen, a Balkan Fanatik eklektikus zenéjének akkordjai zárták a tábort, amelynek mai helyszínén már a Krisztus előtti második században laktak.
Ellenszerek Európára A hagyományoknak megfelelően idén is koncertközönségnyi hallgatóság követte figyelemmel Orbán Viktor tusványosi beszédét. A magyar miniszterelnök mondandójának súlypontjait az Európa előtt állótörténelmi kihívásokra adandó válaszok, valamint a jövő évi anyaországi választások jelentették.
A magyar kormányfő „rögtön a dolgok közepébe vágva” igyekezett megfelelő értelmezési keretbe foglalni mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez. Szerinte ennek az ellenszernek a megtalálására az EU intézményei alkalmatlanok. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta Orbán. A miniszterelnök szerint a nemzetstratégia első számú kérdése: Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz-e a küszöbön álló átalakulásnak? „Az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de Magyarország mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Kiszolgáltatott országnak lenni pedig annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán. Okfejtésében úgy fogalmazott: a kulcskérdés az, hogy az előállított termékből és értékből mennyi marad az országban. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség” – érzékeltette az anyaországi valóságot.
Rámutatott: azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. A jövedelmek másik része a bankok profitja, aminek nagy részét ugyancsak kiviszik, ezért indokoltnak nevezte a bankadó bevezetését. Hasonló „pénzszivattyú” működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. A monopol pozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározása is fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció is hasonló típusú.
E logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. Orbán fontosnak nevezte, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos elemként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését.
Csinta Samu, Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. augusztus 6.
Megszólalt a magyar sajtónak az állásából kitett „magyarbarát” kutató
„A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) volt munkatársa, akit kitettek állásából, miután bepanaszolta az intézményt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Mint ismert, Cristian Gojinescu azért fordult a CNCD-hez, mert a CESPE két olyan tanulmányt is közölt igazgatója, Radu Baltasiu szakmai irányításával, amely a magyarságot sértő állításokat tartalmazott. A diszkriminációellenes tanács júliusban igazat adott a kutatónak: figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt.
Gojinescu a hetilapnak elmondta, azért érezte szükségét annak, hogy védelmébe vegye a magyarokat, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához.
„November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
Radu Baltasiu replikája. A román lapoknak szétküldött állásfoglalásában Radu Baltasiu azt állítja: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu. Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Az Erdélyi Riport megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte a lapnak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Maszol.ro2013. augusztus 6.
Régiók: Traian Băsescu is támadta Tőkés Lászlót
A miniszterelnök és más román politikusok után az államfő is támadta Tőkés László Európai Parlamenti képviselőt a tusnádfürdői szabadegyetemen elhangzott kijelentései miatt. Traian Băsescut a kormány régiósítási terveiről és a romániai magyar politikusok ellenszegüléséről is kérdezte hétfőn este a Digi24 riportere.
„A hetven százalékos parlamenti többségnek túl kellett volna lépnie a magyar politikusok és – elnézést, amiért így fogalmazok – ennek a nevetséges embernek a felfuvalkodottságán, aki védhatalmat kér Erdély fölé” – utalt arra az államfő, hogy Tőkés Tusványoson arra kérte Orbán Viktor kormányfőt: Magyarország vállaljon védhatalmi státust Erdély felett.
Băsescu az erdélyi magyar politikusok által kért Székelyföld régió kialakításával kapcsolatban ismét arról beszélt: a Hargita megyei településeknek ugyanakkora autonómia jár, mint Caracalnak és Konstancának. „Nem hozhatunk létre országot az országon belül, ezt a magyar politikusoknak meg kell érteniük” – fogalmazott.
Az államfő egyébként úgy véli: a Szociál-Liberális Szövetség (USL) képtelen lesz véghezvinni régiósítási terveit. „Ez az óriási hetven százalékos parlamenti többség megmutatta korlátait. Ez a többség képtelen a fejlődés útjára állítani Romániát” – jelentette ki.
Maszol.ro2013. augusztus 6.
Nagy Botond a MIET új elnöke
Szoros versenyben 20 támogató és 19 ellenszavazattal Nagy Botondot választották a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET – MIÉRT tagszervezet) elnökévé augusztus 5-én délután. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában tartott küldöttgyűlésen 17 tagszervezet küldöttei vettek részt. A Mai Generáció Ifjúsági Szervezet jelölésében induló Nagy Botond mellett Kovács Mihály Levente pályázott a tisztségre. A frissen megválasztott elnök köszönetet mondott a leköszönő elnökség tagjainak, akik egy olyan működő rendszert adtak át, „amelyben élet van, amelyet bővíteni fejleszteni lehet”. Az elkövetkezendő időszak prioritásának tekinti a tagszervezetek kommunikációjának segítését, a szervezet kiépítését, minél hatékonyabb tevékenységét. A küldöttgyűlésen jelen volt Brassai Zsombor, a Maros Megyei RMDSZ elnöke, Bodor László RMDSZ főtitkár-helyettes, volt MIÉRT-elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége, Szabó József elnök és Jakab Adorján elnökhelyettes. A tisztújítás mellet a küldöttgyűlés napirendjén szerepelt Csép Éva Andrea leköszönő elnök, illetve a tagszervezetek beszámolója. Nagy Botond 2008 óta a Mai Generáció Ifjúsági Szervezetének a tagja, melyben jelenleg több mint 50 aktív fiatal és 60 szimpatizáns tevékenykedik. Az egyesület soraiban leginkább rendezvényszervezéssel, szervezetépítéssel foglalkozik. (mti)
Transindex.ro2013. augusztus 6.
Akkrediálták az első magyar mesterképző szakot a MOGYE-n
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) döntése értelmében ősztől elindulhat az első magyar tannyelvű mesterképző szak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A gyógyszerészeti karon induló, egyéves képzést nyújtó orvosi biotechnológia szakon húsz fizetős és öt tandíjmentes helyet hirdettek meg a magyar nyelven tanulni akaró fiatalok számára.
Szilágyi Tibor rektorhelyettes az MTI-nek elmondta, bizonyos fokú áttörést jelent a szak elindítása. Eddig a klasszikus orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon felül indított új képzések mind román nyelvűek voltak. Az új szakok pedig fokozatosan a román tagozat javára billentették az egyensúlyt az intézményen belül – magyarázta a rektorhelyettes.
Szilágyi Tibor az MTI kérdésére elmondta, az ARACIS egyelőre nem adott választ az orvosi szak újraakkreditálása ügyében májusban benyújtott kérésre. Az akkreditációs kérelmet az egyetem román vezetése a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva nyújtotta be. A rektorhelyettes szerint az akkreditáció folyamatához tartozó helyszíni szemle az őszi tanévkezdés utánra várható. Többek között ennek a kimenetelétől függ, hogy a magyar tagozat elkezdi-e a júliusban kilátásba helyezett tiltakozásokat, s ha igen, milyen formában.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás pontjai csak részben teljesültek.
MTI2013. augusztus 7.
Első diplomások a PKE Magyar Nyelv- és Irodalom szakán
Az idén végeztek a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom szakának első diplomásai.
A Partiumi Keresztény Egyetem a 2009-2010-es egyetemi évtől Magyar nyelv és irodalom szakot indított. A szak rendelkezik a szükséges működési engedélyekkel, ami lehetővé teszi azt, hogy a felvételt nyert hallgatók Nagyváradon államvizsgázzanak, és szerezzenek államilag elismert oklevelet.
A hallgatóknak színvonalas képzést biztosítanak: komoly szaktudással rendelkező, országos és nemzetközi szinten is elismert oktatók, neves magyarországi vendégtanárok, külföldi ösztöndíj-lehetőségek és egy gazdag, folyamatosan fejlődő könyvtár segítik szakmai fejlődésüket.
Erdély.ma2013. augusztus 7.
Nemzetállam
Olvasom a hazai sajtó egyik baloldali kötődésű orgánumának hasábjain, hogy ellentmondás van Orbán Viktor erdélyi híveinek gondolkodásában, hisz Románia esetében helytelenítik a nemzetállam intézményét, míg a példaképük, a magyar miniszterelnök a nemzetállamok erősítését tartja célszerűnek és a nemzetállamok Európájában gondolkodik.
A szembeállítás éppen olyan mesterkélt, mint a kettős állampolgárság szembeállítása az autonómiával, és valójában csak arra jó, hogy összezavarja a következes nemzeti program híveinek gondolkodását. De ez nem új eljárásmód azok körében, akik minden nemzeti cél esetében azt igyekeznek megmagyarázni, hogy azt miért nem lehet elérni.
Az autonómia nem egy semleges intézményrendszer, annak az a célja, hogy biztosítsa esetünkben az erdélyi magyarság megmaradását, számbeli és kulturális gyarapodását. A magyar állampolgárság intézménye ugyanezt szolgálja, mint ahogy a határokon átívelő politikai integráció is, beleértve 2014-től a közösen megválasztott magyar országgyűlést, mely ezen évtől a magyar integráció kiemelt intézménye lesz a formális legitimitás tekintetében is.
Románia esetében az a gond, hogy a trianoni étvágy következtében (melyet egyébként nem is csillapított teljesen a békediktátum, hiszen a román fél a Tiszát szerette volna határként elfogadtatni a két ország között, s némi csalódottsággal vette tudomásul a döntést) Románia többnemzetű állammá vált: fennhatósága alá kulturális–anyagi önfenntartásra képes nemzeti közösségek kerültek. Mára a németek lélekszáma elsősorban a kivándorlás miatt a kritikus küszöb alá apadt, de a magyarságé még mindig meghaladja az EU több tagállamának lélekszámát, államalkotó, önsorsformáló politikai erőnk pedig aligha csökkent a közel évszázados elnyomatás alatt.
Tehát igen: a nemzetállam ellenállhat a globalizmusnak, az EU föderalizálási kísérleteinek, s ettől függetlenül az erdélyi magyarság tiltakozhat az ellen, hogy Romániát egységes nemzetállamként határozzák meg a román döntéshozók, mert az lényegében a magyarság jogos autonomista törekvéseinek tagadásaként is értelmezhető, és a nemzetállami öndefiníció amúgy sem felel meg a valóságnak.
Borbély Zsolt Attila
Székely Hírmondó
Erdély.ma2013. augusztus 7.
Felelősségre vont kommunisták
Óriási jelentőségű kezdeményezésre szánta el magát a Komminizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER): az intézmény rendeltetésének megfelelően nyomozást indított 35 olyan, egykor az Országos Börtönparancsnokság kötelékében tevékenykedő személy felderítésére, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy az ötvenes években, illetve a hatvanas évek elején politikai bűncselekményeket követett el a rendszer ellenségeként számon tartott rabok ellen. Első lépésként különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés gyanúja miatt feljelentést tettek a hírhedt Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnoka, Alexandru Vişinescu ellen.
A Mensura Transylvanica politikaelemző csoport által közzétett kommentárban leírják: az akció horderejében felülmúlja az 1989-es forradalom idején a forradalmárok elleni katonai fellépést irányító tábornokok jogerős börtönbüntetésre ítélését, hiszen megteremti a lehetőségét annak, hogy olyan emberek kerüljenek felelősségre vonásra, akik közvetlen részesei voltak a kommunizmusnak nevezett terrorrendszert működtető körnek.
Hiszen ahogy a második világháború idején a nácik és a nácik szimpatizánsai által elkövetett gyilkosságok sem évülnek el, ugyanúgy nem évülhetnek el azon gaztettek sem, amelyeket a nácizmussal édes testvérnek tekinthető utópisztikus ideológia, a kommunizmus nevében követtek el. Persze ellenérvként felhozható, hogy Vişinescu ma már 88 éves öregember, aki magányosan tengődik bukaresti otthonában, de bizonyosak lehetünk benne, hogy annak idején, a kommunisták egyenruhás pribékjeként az ilyesmi az ő szemében nem jelentett volna enyhítő körülményt.
Az IICCMER kezdeményezése tehát mindenképpen pozitívnak tekinthető, ugyanakkor furcsa lenne, ha ennyivel elintézettnek tekintenék a kommunista érában elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonást. Hiszen Vişinescu és a többi börtönparancsnok – még ha magas beosztásban is – de csak középszinten állt a rendszer működtetőinek sorában. Ugyanezen az alapon tehát érdemes lenne belefogni még élő egykori feletteseinek, a rendszer politikai irányítóinak a felkutatásába, mint ahogy arról sem szabadna letenni, hogy a kommunista rendszer titkosrendőrségének, a Securitaténak a még ma is szabadon – akár befolyásos üzletemberként, akár politikusként – tevékenykedő tagjait felelősségre vonják. Hiszen a besúgók csupán a legalsó, gyakran megzsarolt, megfélemlített emberekből álló szintet képviselték – nem igazságos, a kommunista múlt feltárása, az azzal való szembenézés szempontjából pedig szintén nem üdvös, hogy csak őket hurcolják meg, miközben a zsarolók és megfélemlítők megússzák.
reggeliujsag.ro
Erdély.ma2013. augusztus 7.
Összesítették a Borbolynak gyűjtött aláírásokat
Udvarhelyszéken több mint 15 ezer ember írta alá azt a petíciót, melyet annak érdekében kezdeményeztek, hogy a hivatásából felfüggesztett Borboly Csaba újból betölthesse a megyei önkormányzat elnöki funkcióját.
Több Hargita megyei településen aláírásgyűjtést szerveztek Borboly Csabáért, akit a korrupcióellenes ügyészség vizsgálata nyomán felfüggesztettek tanácselnöki tisztségéből. Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere kezdeményezte az akciót, mellyel jelezni szeretnék a tanácselnöknek, hogy visszavárják. „Mivel egy választott tisztségviselőről van szó, akinek ügyében nincs ítélet, nem tartjuk méltányosnak, hogy akadályozzák feladatának ellátásában, mert őt a nép választotta meg” – közölte korábban Szentes Csaba.
Udvarhelyszéken több településen is megszervezték az aláírásgyűjtést, összesen 16 357 személy támogatta az indítványt. Legtöbben Székelyudvarhelyen írták alá az ívet, de ezernél több személy támogatta a kezdeményezést Székelykeresztúron, Szentegyházán, Parajdon, Zetelakán, illetve Korondon is – tudtuk meg Bíró Barna Botondtól, az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének ügyvezető elnökétől.
Ezeket az aláírásokat elküldik a megyei szervezetnek, ahonnan majd eljuttatják Borboly Csabának. „Szolidarizálunk Borboly Csabával, megpróbáljuk így kifejezni nemtetszésünket az ügyészség eljárása ellen. Három hónapja húzzák az ügyet. Így próbálják kizökkenteni munkájából a megyei tanács elnökét. Úgy gondoljuk, ez egy irányított magyarellenes tevékenység. Láthattuk, hogy az elmúlt héten is mit leműveltek a csíkszeredai polgármesterrel is. Elég szomorú, hogy ilyen nyomást próbálnak gyakorolni a magyar köztisztviselőkre” – mondta még el Bíró Barna Botond. Információink szerint a Gyergyói-medencében több mint hatezer aláírást gyűjtöttek össze, Csíkszeredában pedig csak pénteken összesítenek.
Székelyhon.ro2013. augusztus 7.
Olosz Gergely: kafkai rémálom
A sajtónak küldött tájékoztatóban közölt pontosításokat Olosz Gergely tegnap, miután előző nap nyilvánosságra került az ügyében hozott ítélet bírói indoklása. Mint ismert, Olosz Gergely volt felső-háromszéki RMDSZ-es szenátort befolyással való többrendbeli üzérkedésért ítélte hét év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti törvényszék, a július 17-én hozott döntést Olosz másnap megfellebbezte. Tegnapi közleményében Olosz Gergely kifejti: „a bírói indoklás nyilvánosságra kerülését követően a sajtóban számos csúsztatás látott napvilágot, amelynek kiigazítását fölöttébb szükségesnek tartom”. Felidézi, hogy 2008. október 20-ig volt az energiaügyi hatóság elnöke, a Korrupcióellenes Ügyészség pedig 2010. november 10-én kezdte el a nyomozást „egy olyan ügylet kapcsán, amely a vádirat szerint 2010 májusában kezdődött. Tehát a hatóság elnökeként semmiféle befolyással nem üzérkedhettem, és ez a vádban sincs megfogalmazva. Az ügylet, amit célkeresztjébe vett a korrupcióellenes ügyészség, két magáncég között zajlott, semmiféle közpénz nem szerepel benne” – állítja Olosz Gergely. Hozzáteszi, a korrupcióellenes ügyészség feljelentés nélkül, azaz „hivatalból” kezdte el a nyomozást, és kiemeli: az első idézést a 2011-es RMDSZ-kongresszus előtti napon kapta kézbe, a vádiratot pedig akkor adták át a bírósági szerveknek, amikor bejelentette indulását a szenátori tisztségért. A továbbiakban a tárgyalás menetében zajlott furcsaságokra hívja fel a figyelmet, megmagyarázhatatlannak nevezve, hogy „a Bukaresti Törvényszéken mindössze 18 munkanap alatt tartottak öt tárgyalást, és már a második tanúmeghallgatási napon megszületett az ítélet, anélkül hogy ismertették volna velem a vádat, miközben minden, a védelmemet alátámasztó bizonyíték bemutatását elutasították”. „Minden, ami eddig történt, számomra egy kafkai rémálommal ér fel, de nem adom fel a harcot, mert ártatlan vagyok” – zárja közleményét Olosz Gergely.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. augusztus 7.
Gödöllőn találkoznak a külhoni magyar fiatalok
Erdélyi ifjakat is várnak az idén 18. alkalommal megszervezett külhoni magyar fiatalok találkozójára: augusztus 15–22. között mintegy 350-en kaphatnak ízelítőt a magyar kultúrából és mutatkozhatnak be az anyaországi közönségnek.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára a magyar fiatalok egymással történő találkozásának lehetőségét emelte ki a programot beharangozó tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. Elmondta, a 16 és 22 év közötti fiatalok a Kárpát-medencéből, a környező országokból, a diaszpóra területeiről érkeznek, várnak vendégeket többek között Lengyelországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Görögországból, Dániából, Macedóniából. Megjegyezte: a diaszpórából nagyon sokaknak ez az egyetlen alkalom, amikor Magyarországra látogathatnak. Hozzátette: fontos, hogy ezek a fiatalok megismerkedhetnek azzal az országgal, amelynek kultúráját több ezer kilométer távolságból, vagy akár több generáció óta ápolják. Azt is kiemelte, fontos, hogy ezek a fiatalok lássák, a magyarok a világ különböző pontjain hogyan tudják megélni a magyarságukat, hiszen más lehetőség van erre a Kárpát-medencében, és más több ezer kilométerre az anyaországtól. Kitért arra is, hogy a fiatalok ebben a korban a legnyitottabbak, ilyenkor a legkönnyebb megszólítani őket.
A fiatalokat vendégül látó Gödöllő polgármestere, Gémesi György kiemelte: nagy büszkeség és öröm, hogy a város otthont adhat a találkozónak. Ez azért is fontos számukra, mert a város szellemiségének szerves része a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás. Kálóczy Andrea, a program szervezéséért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. képviseletében arról beszélt, hogy idén érkeznek csoportok Argentínából és Uruguayból is. A városnézés mellett kulturális és sportprogramokkal várják őket, és három helyszínen szerveznek fellépéseket számukra: a budai Várban, a Mesterségek Ünnepén, Székesfehérváron, a Királyi Napokon, illetve Gödöllőn. Lesz továbbá Gárdonyi-emlékest is, amelyet az író dédunokája nyit majd meg, és a fiatalok részt vesznek az augusztus 20-i programokon is. Az eddigi találkozókon 30 országból mintegy 9600-an vettek részt
Molnár Judit
Krónika (Kolozsvár)2013. augusztus 7.
“Fontos a külső nyomás”
– Az amerikai külügyminisztérium jelezte: Washington prioritásként kezeli a magyar egyházak 1945 után Romániában elkobzott javainak visszaszolgáltatásának kérdését. Az ügyben korábban John Kerry külügyminiszterhez fordult több amerikai kongresszusi képviselő is. Hogy látja, minek tulajdonítható ez a figyelem Washington részéről?
– Az Amerikai Egyesült Állomok már a kilencvenes évektől folyamatosan figyeli a romániai visszaszolgáltatási folyamatot. A Mikó-ügy csak felkavarta a kedélyeket, hiszen Amerika mindig is érzékeny volt a tulajdonjogi és az egyházi kérdésekre. Nekem személyesen hosszú ideje jó munkakapcsolatom van az amerikai diplomáciával, 2007-ben Fullbright-ösztöndíjas voltam, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és elnöke, Hámos László voltak a kapcsolattartóim, az amerikai nagykövetség ajánlásai sokat segítettek. A követségen belül a politikai tanácsadók, a különböző szakemberek mindig hívtak, sokat beszélgettünk a magyarság kérdéseiről, az egyházi ügyekről és természetesen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról is. Később a Mikó-per összekapcsolta mindezt. Úgy érzem, egyértelműen fontos számukra, hogy mi lesz a per kimenetele. Én itthon, Erdélyben mindig éreztem a magyar közösség szolidaritását, és emellé most diplomáciai kiállás is társul. Ha én itthon nem éreztem magam egyedül, mert folyamatosan mellettem állt a magyar közösség egy része, akkor mi erdélyi magyarok sem kell azt érezzük, hogy magunkra maradtunk, mert mellettünk áll a komoly demokráciák széles skálája Európától az Egyesült Államokig. Jó érzés, hogy sok oldalról kiállnak egy elv, egy ügy mellett.
– Hogy látja, az amerikai kormány hatással tud lenni a romániai restitúciós folyamatra?
– A húsz amerikai kongresszusi küldött levele már felkavarta Romániában az állóvizet. Akkor a miniszterelnök is reagált, és azt mondta, foglalkoznak az üggyel, komolyan veszik azt. Az egyházi bizottság az utóbbi időben többször is ülésezett, sőt döntéseket is hozott, tehát valamerre kimozdult az ügy a holtpontról. Amikor a román kormány kártalanításra vonatkozó törvénye felelősségvállalással átment a parlamenten, akkor is azt mondtam, ha mást nem is eredményez, legalább kimozdítja az ügyeinket, miután éveken át nem történt semmi, leállt a teljes egyházi visszaszolgáltatási folyamat. Aztán az elmúlt időszakban egy-két kérés terítékre került, a törvényt kezdték alkalmazni, tehát vannak reménykeltő megmozdulások, és ebben nyilvánvaló, hogy az amerikai küldöttek levele és Kerry hivatalának a válasza óriási szerepet játszott. Beszédes az is, hogy a romániai külügy azonnal reagált, elmondták a véleményüket, hogy Románia komolyan veszi a visszaszolgáltatást. Az ügy kimenetele szempontjából, sőt akár még a Mikó-perben is nagyon fontos a téma életben tartása. Fontos, hogy folyamatosan legyenek jelzések. A Mikó-perben minél többen mondjuk ki, hangosan, hogy igazunk van, a romániai rendszer annál inkább kénytelen lesz odafigyelni magára. Látok arra esélyt, hogy az amerikai, európai nyomásra a hazai rendszer javulni tud. Az amerikai álláspont mellett ott van a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság tavalyi döntése, amikor huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot, amiért nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot. Ha minél több oldalról kap jelzést Románia, hogy ebben a kérdésben nem lehet elpunnyadni, nem szabad félrelépni, látok arra esélyt, hogy előbb-utóbb nagyvonalakban rendeződni fog a visszaszolgáltatás.
– Mit gondol, a Mikó-per kimenetelének lehet-e hatása a restitúciós folyamatra?
– A per indulásakor minden folyamatot leállítottak. Azt mondta akkor a román állam: több református kollégiumot nem adunk vissza. Ha Markó Attila börtönbe kerül, akkor a református kollégiumokat soha nem adják vissza az egyháznak. Ha ebben a perben nyerünk – és nyernünk kell, mert nekünk van igazunk, –, akkor a kollégiumokat mind visszakapja az egyház. Erre már különben is van precedens, hiszen Nagyenyeden pert nyert az egyház, mint ahogy Marosvásárhelyen a Bolyai Kollégium ügyében is, ezért nem látom a logikáját a buzău-i bíróság alapfokú döntésének, hogy visszaállamosította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. A per eddig csak hátráltatta a visszaszolgáltatást. Azt látom, hogy ideje Románia az igazságügyet próbálja felhasználni arra, hogy etnikai kérdésekben bizonyos dolgokat visszaléptessen. Sok olyan ügy van, ahol azt mondja a román kormány: nem mi döntöttünk így, hanem a független, befolyás- és politikamentes bíróság. Gyakorlatilag az történik, hogy bírósággal kapartatják ki a gesztenyét. A román kormány nem vállal felelősséget azért, hogy intézményesen leállítson egy a visszaszolgáltatási folyamatot, viszont a bíróság alkalmas arra, hogy minket megpróbáljon sarokba szorítani, elhallgattatni.
– Bukarestből hogyan látszik, van-e jelenleg politikai akarat az egyházi vagyon visszaszolgáltatására?
– Romániában a politikai akarat azon múlik, hogy milyen a külső és belső nyomás. Amikor Romániát az Európai Bizottság valamilyen ügyben rángatja, akkor Románia kényszerűségből lép valamit. Magától az ország az utóbbi huszonvalahány évben soha nem lépett előre. Voltak próbálkozások, de nem voltak határozott, egyértelmű, vissza nem fordítható lépései. Voltak jó törvényeink, de az alkalmazás során mindig meghátrált az ország, szükség volt külső nyomásra a demokratikus folyamatok eredményes véghezvitelében.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2013. augusztus 7.
Szembeszáll a BBC-vel az ortodox egyház
Élénk felháborodást váltott ki a román ortodox egyház részéről a BBC brit közszolgálati csatorna hétvégén sugárzott riportja, amelyben szembe állítja az alacsony romániai életszínvonalat azzal, hogy az országban gombamód szaporodnak az ortodox templomok.
A riport megállapítja: bár Romániát az Európai Unió legszegényebb államaként tartják számon, az országban háromnaponta épül fel egy ortodox templom. „Bár Románia az Európai Unió legszegényebb tagállama, ez nem akadályozta meg az egyház vezetőit, hogy több millió eurónyi állami támogatást fogadjanak el. Ezek olyan kiadások, amelyeket sem az állam, sem a polgárok nem engedhetnének meg maguknak" – állapítja meg a riport.
A brit riporterek ennek nyomán két, eltérő közegben, vidéken, valamint a városokban is megkérdezték az embereket, hogyan vélekednek minderről. A tradicionális környezetben élő válaszadók szerint a legfontosabb az Istennel szembeni odaadás, függetlenül az ország helyzetétől, és attól, hogyan viselkednek az ortodox egyház képviselői. A Bukarest utcáin megkérdezett járókelőknek viszont nem tetszik, hogy a kormány eurómilliókkal támogatja az ortodox egyházat, és úgy vélik, sokkal hasznosabb lenne, ha ezeket az összegeket az egészségügy, az oktatás, valamint a szociális ellátás fejlesztésére fordítanák.
A román ortodox egyház felháborodott hangvételű közleményben reagált a riportra. A hétfőn kiadott kommüniké szerint a templomok azért épülnek, mert a híveknek szüksége van rájuk, főleg a városokban, ahol a kommunizmus idején nem lehetett egyházi célú épületeket felhúzni. Az egyház azt is elárulja, hogy 1990 óta országszerte összesen 2000 templom épült fel vagy van épülőfélben, az erre szánt pénzt pedig – az egyház szerint – nagyrészt maguk a hívek adták össze. Másrészt rámutatnak: amennyiben megszűnne az egyházak állami támogatása, az államnak minden, tőlük elkobzott ingatlant vissza kellene szolgáltatnia.
Az egyház egyúttal cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a Bukarestben épülő Nemzet Megváltásának Katedrálisa – amelynek építését szintén jelentő összegekkel támogatja az állam – 600 millió euróba kerülne. Az ortodoxok szerint ez az összeg csupán százmillió euró.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2013. augusztus 7.
Váradi templomfelújítás uniós támogatással
Három templomot is felújítanak Nagyváradon a Bihar–Hajdú-Bihar régiós pályázat révén szerzett 1,4 millió eurós uniós támogatással.
A tervek szerint ebből a pénzből restaurálják többek között a várban lévő római-katolikus templom homlokzatát, megerősítik az épület faszerkezeteit és a toronyba vezető lépcsőket, kicserélik a belső járólapokat, kivilágítatják és újrafestik a falakat.
A Szent László-téren lévő Holdas templom alatt talajcsövezésre készülnek, felújítják a kanalizálását, a villany- és fűtéshálózatát, továbbá rendbe teszik az ingatlan udvarát és restaurálják a templom történelmi bútorait is. A határon átívelő projekt alapján az újvárosi református templomot alapzatát is megerősítik, felújítják annak homlokzatát, a faszerkezeteket, a szigetelését és akárcsak a római-katolikus templom esetében, ezt az épületet is újrafestik és kivilágítják el. Ezek az templomok mind a város központi részén vannak, ezért renoválásuk idegenforgalmi szempontból is rendkívül fontos.
A helyi önkormányzatnak amúgy immár ez a hetedik nyertes pályázata magyarországi partnerekkel. Ezúttal a körösszegapáti ortodox parókiával, a hajdúböszörményi református egyházzal, valamint az orosházai római-katólikus egyházzal közösen, még tavaly télen kért támogatást ökumenikus fejlesztésre. Ezúttal összesen 1,7 millió eurós finanszírozást kaptak az egyházi ingatlanok restaurálására, aminek a kivitelezését várhatóan októberben kezdhetik el.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)2013. augusztus 7.
Valóban SRI-ügynök Ráduly Róbert „szekusa”
Valóban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alkalmazottja az a Ráduly Róbert által „szekusnak” nevezett férfi, akit a csíkszeredai polgármester a múlt pénteken este üldözőbe vett, majd a rendőrség kezére adott, mert megelégelte, hogy az illető hetek óta figyeli minden lépését és fényképeket készít róla.
Ezt a SRI szóvivője ismerte el kedden este a România liberă napilapnak. Sorin Sava azonban hangsúlyozta: a férfi nem küldetést teljesített, amikor péntek este provokáló módon fényképezte a polgármestert. „Az incidens a SRI-tiszt szabadidejében történt. Saját telefonjával, közterületen fotózta Ráduly Róbertet” – fogalmazott a szóvivő. Tájékoztatása szerint a hírszerző szolgálat a későbbiekben dönt alkalmazottja további sorsáról, megvárják, hogy az ügyészek fejezzék be az incidens kivizsgálását.
Mint ugyanis ahogyan korábban megírtuk, a „szekus” és a polgármester kölcsönösen feljelentették egymást a rendőrségen, és az eset kivizsgálása az ügyészek bevonásával történik. A H. C. iniciáléjú 46 éves férfi testi sértéssel vádolja az elöljárót, Ráduly pedig zaklatás címén nyújtott be panaszt ellene.
A SRI alkalmazottját a România liberă értesülései szerint jelenleg a brassói katonai kórházban ápolják, mert – a polgármester verziója szerint – elesett és csúnyán megütötte magát, amikor a politikus üldözőbe vette. A férfi ellenben azt állítja, hogy Ráduly ütlegelte, ezért szorul orvos kezelésre.
A maszol.ro csíkszeredai tudósítójának pénteken sikerült lencsevégre is kapnia a polgármestert fotózgató férfit. Az incidens másnapján Marius Bercaru, a SRI sajtóosztályának vezetője lapunknak elmondta: nem is hallott a Csíkszeredában történtekről, valószínűleg azért nem, mert a férfi nem az alkalmazottjuk.
Maszol.ro2013. augusztus 7.
Szigetek a csángó közösségek Moldvában – Kelemen Hunor szövetségi elnök Magyarfaluban
„Egy ismeretlen tengerben olyan szigetek a csángó magyar közösségek, ahol megállhatunk, megpihenhetünk. Magyarfalu is egy ilyen sziget, ahol magyarul tanulnak, magyarul énekelnek és magyarul imádkoznak” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök vasárnap délután Magyarfaluban. A Bákó melletti, 1500 lelket számláló faluban a közösség apraja-nagyja összegyűlt, hogy Budau Linára emlékezzen. Budau Lina 2007-ben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kezdeményezett, a moldvai magyar kultúra megőrzésére irányuló programjának a szolgálatába állt, majd a falu összes, magyar órára járó gyerekét és fiatalját tanította. Órarend szerinti foglalkozásokon tanított éneket és táncot, a helyi szokásokat bemutató előadásokat szervezett. Munkájának legfontosabb vezérelve volt, hogy továbbadja azt a tudást, azt a szellemi örökséget, amit a szülőktől, nagyszülőktől örököltek.
„Született népművelő, tanító, értékmentő és értékteremtő volt Budau Lina asszony, akinek az emléke előtt ma fejet hajtunk. A közösség iránta érzett megbecsülését jelzi ez az ünnepség. Ez a közösség szereti szülőfaluját, szeretnek itt lenni, hiszen minden, ami őket körülveszi, a kezük munkája, ők építették. Tudjuk, hogy itt, ezen a szigeten néha nagyon nehéz magyarnak megmaradni, de azt is tudjuk, hogy ezt a szigetet csak az itt élő közösség tudja megtartani. Természetesen minden külső segítségre szükség van, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatására mindig számíthatnak, ám a magyarfalusi emberek bátorságán, kitartásán, akaratán múlik a közösség megmaradása” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a Budau Lina emlékére állított szobor avatási ünnepségén.
A szobor alkotója Kő Pál, Kossuth díjas szobrászművész, a budapesti Képzőművészeti Egyetem volt rektor-helyettese. Budau Lina szobrának felállítását az egri Molnár László és családja kezdeményezte, akik a magyarfalusi csángó közösség régi barátai és támogatói.
Kelemen Hunor szövetségi elnök Pogár Lászlóval, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökének vezetésével megtekintette az épülő, magyarfalusi közösségi házat, illetve a lábniki Magyar Házat, amelynek a kertjében most épül a gyerektábor. Mindkét intézményt támogatja az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.
kms.mtva.hu/hir2013. augusztus 8.
Gyanús a magyar
A hazai politikai uborkaszezon nagy híre: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere nyakon csípett egy szekust, ki hetek óta azzal vegzálta, hogy bárhol megfordult, elkattintotta maroktelefonjába szerelt fényképezőgépét. Megkergette, utolérte, s átadta a rendőrségnek. Ahogyan Romániának ebben a szegletében gyakorta megesett, megesik – most bűnvádi eljárást készülnek indítani, no nem a pimasz és szakmailag pancser szekus, hanem amatörizmusának áldozata, a polgármester ellen.
S hogy ne mondhassuk, az égadta világon semmi nem változott e tekintetben kies hazánkban, e fülledt nyáron csoda történt: a Román Hírszerző Szolgálat kis habozás után elismerte, hogy a fényképező ember kötelékeibe tartozik. Igaz, azt állították közleményükben, hogy emberük fotózási szenvedélyét szabadidejében gyakorolta, azaz nem a „cég” megrendelésére dolgozott. Hiszi a pimasz piszi. S ahogyan az már köreikben szokásos, mentik, ahogy tudják, emberük irháját. Először is a megyei törvényszéki orvostani intézet hat-hét napon belül gyógyuló traumákat állapított meg, s most a brassói katonai kórházban ápolják szédülés, fejfájás s egyéb panaszok miatt. Hogy egy hasra esés a szégyenen kívül milyen traumákat okozhat egy derék és titkos hadfinak, kérdéses, de tény: kórházuk már sok egyenruhást mosott tisztára. Az igazságszolgáltatás malmai tehát nem a buzgómócsing hírszerzőt készülnek megregulázni, hanem az emberüket nyilvánosan megszégyenítő magyar polgármestert. Arra egyelőre kevés szót vesztegetnek, hogy mennyire demokrácia- és természetellenes, irritáló, mi több, sértő, hogy ez az intézmény – akárcsak a rendszerváltás előtt – pimasz, provokáló jelenlétével igyekszik félelmet kelteni, miközben hülyeségekkel foglalkoznak. A két-háromszorosára növelt testületnek elegendő pénze és ideje van arra, hogy ne csak megfigyelje, de riogassa is az embereket. Hogy egy árva magyar polgármester sakkban tartására ezreket költenek, a román demokrácia minőségét mutatja, s jelzi: a költségvetés kiegészítésekor számukra kiutalt pluszpénzre egyebek közt a székelyföldiek pontosabb-szigorúbb megfigyelése miatt is szükség volt. E művelet mögül a székelyföldi erőszakszervezetek erőfitogtatása kandikál ránk: lám, itt vagyunk, bármerre léptek, szemmel tartjuk minden szusszanásotokat – valahogy úgy, mint a rendszerváltás előtt, mikor még a Securitatén a magyarság megfigyelésére külön szakosztályt működtettek, s nem volt olyan megfigyeltjük, kire legalább a nacionalizmus és revizionizmus vádját rá ne húzták volna. A jelek szerint cseberből vederbe estünk: az úgynevezett új román demokráciában is gyanús a magyar.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)