udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 104641-104670 | 104671-104700 | 104701-104730 ... 131881-131894
Névmutató:
2014. április 2.
Pál atya: Egyházellenes vagy Ferenc-rend-ellenes megnyilvánulás
Az egykori barátok templomának tornyára a hét végén horogkeresztet festettek, később azt is befestették feketével. A helyi rendőrség vezetője szerint két személyről van szó, akiket a videokamerák segítségével sikerült beazonosítani. A videóanyagot átadták a megyei rendőrségnek, lévén szó bűncselekményről. A vizsgálatot ők fogják levezetni.
A történtekről Bakó Béla Pál ferences atyával beszélgettünk, aki elmondta, hogy közvetve tudta meg, hogy a torony oldalára eredetileg a horogkeresztet festették rá, majd utána fekete festékkel befestették, és valami narancssárga jel is van rajta. – Tegnapelőtt délután néztem meg, le is fényképeztem. Viszont nem tudtam róla, mert nem tartózkodtam Vásárhelyen szombat-vasárnap. Csak miután felhívták a figyelmemet, mentem el és néztem meg, hogy mi van ott. A torony másik felére is piros betűkkel valami rejtélyes betűket, rövidítéseket írtak. Hogy valójában ez mi?
Saját tulajdonból saját tulajdonba?
A torony a Ferenc-rend tulajdonában van, és az 1972-es protokoll-megegyezésben az áll, hogy a toronynak, a kriptának a rendben tartását a mindenkori polgármesteri hivatal magára vállalja, mondta a továbbiakban. – A kripta fölött valamikor, eléggé hamis módon jelölték ki ezt a helyet, mert a templom és a kolostor nem abban a formában volt, ahogy ott kijelölték polgármesteri irányítással. Minket, az igazi tulajdonosokat, meg se kérdeztek. Nem beszélve arról, hogy legalább ötször átírták telekkönyvileg a toronynak és a kriptának a tulajdonosát. Persze, ezt is a mi megkérdezésünk nélkül. Aztán per alá került a dolog, annyira tisztázódott, hogy a bírósági végzés szerint igenis, a Ferenc-rend tulajdona. Viszont a telekkönyvezés még nem történt meg, nem tudom, milyen törvényre hivatkoznak, hogy majd csak a nyáron lesz lehetséges, hogy átkerüljön a Ferenc-rend tulajdonába. Vagyis, hogy a saját tulajdona ismét kerüljön át telekkönyvileg a saját tulajdonába. Tehát nagyon vicces az egész, hogy kinek milyen érdeke van erre.
Eddig még nem fordult elő, hogy a templomtorony oldalára, amit 1728-ban kezdtek építeni amúgy, akkor ilyesmik kerüljenek rá. Hogy ez most nyilvánvaló, hogy vagy egyházellenes megnyilvánulás, vagy Ferenc-rend elleni megnyilvánulás. Mi ezt így vesszük.
Ismeretlen elkövető ellen tesznek feljelentést
Kérdésünkre, hogy tesznek-e feljelentést az ügyben, Pál atya azt válaszolta, hogy igen, szándékoznak feljelentést tenni. – Éppen ma este jön a provinciális, a tartományfőnökünk, meghatalmazást kell adjon az ügyvédnek, aki majd továbblép. Ismeretlen elkövető ellen tesz feljelentést. Hogy ezzel mennyire lehet jutni, azt mindenki tudja. Ez egy olyan nesze semmi, fogd meg jól. Viszont nekünk, ferenceseknek meg kell tennünk tiltakozásképpen, mert a Ferenc-rend a város életében 1316-tól itt van, és az, hogy mit tett a városért, a polgáraiért, a történelem igazolja. Ez pedig valójában megalázása akár a katolikus magyar egyháznak, akár a Ferenc-rendnek. Érdekes, hogy senki nem látta, ilyenkor a helyi rendőrség nincs ott. De ha valaki átmegy egy olyan zebrán, amelyet megszüntettek, azért megbüntetik, de ilyen esetben sehol sincsenek. Kíváncsi volnék, ha esetleg egy más felekezet templomára – gondolom, tudja, melyikre gondolok – festettek volna horogkeresztet, utána pedig ronda fekete festékkel bemázolták volna, biztos megvolna már a tettes. Ez az én meglátásom.
– A rendőrség szerint a kamerákon két személy látható, és hamarosan kihallgatásokra kerül sor.
– Erről nem tudok, minket nem is értesítettek, de végül is, miért is értesítenének. De ha a kamerák beazonosították, annál jobb. Akkor vonják felelősségre a tetteseket.
– Azt is mondják, hogy állítólag ugyanezek a személyek a főtér másik oldalán levő Vatra-székház ablakára obszcén feliratokat festettek
– Erről nem tudok, viszont láttam hasonló piros betűket, feliratokat, amit utólag lemeszeltek, éppen a torony melletti Toldalagi ház falán. Amúgy minden ilyen felirat, ezek a falfirkák a mi meglátásunk szerint sátáni jelek. Ezek a sátánisták igéi, mint ahogy a kereszténységnek, más vallásúaknak is vannak szent szövegekből vett idézeteik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 2.
Áprily-est a Vártemplomban
Együttlétek emlékkönyve
A 102. Áprily-estnek, illetve a nagyenyedi rendezvénysorozat első évtizedét megörökítő emlékkönyv marosvásárhelyi bemutatójának adott otthont hétfő délután a Vártemplom gótikus terme. Ötvös József lelkipásztor a Példabeszédek könyvéből idézve – "A vidám szív a legjobb orvosság" (Pld. 17, 22) –, illetve a jellegzetes Áprily-fohásszal – "Imádkozom, legyek vidám" – teremtett örömteli hangulatot az enyedi vendégekkel eltöltött másfél órához. A lelkész arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a vidámság az Ószövetségben többször is előforduló fogalom, míg az Újszövetségben csak egyszer utalnak rá, majd arra emlékeztette a híveket, hogy a 90-es években Romániába látogató hollandoknak feltűnt az erdélyi keresztények szomorúsága, amely az úrvacsoravételi szertartásnál is érzékelhető. Ennek nem kellene így lennie, hiszen az evangélium szó valójában örömhírt jelent – hangsúlyozta Ötvös József, majd párhuzamot vont Marosvásárhely és Nagyenyed között: Enyednek is van vártemploma, akárcsak a mi városunknak, és a templom és a kollégium mindkét város múltját meghatározta
Az elkövetkezőkben Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az emlékkönyvig vezető út kezdeteire tekintett vissza, az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház történetét idézte fel, amelynek 2002-es avatóünnepségén Kilyén Ilka is fellépett.
– Vidámak voltunk, igazán vidámak – emlékezett a színművésznő a tizenkét évvel ezelőtti eseményre, majd Csávossy György Ima és Áprily Egy pohár bor című versével tette ünnepibbé az együttlétet.
A nagyenyedi magyar közösséget maga köré gyűjtő Áprily-estek megálmodója, Józsa Miklós nyugalmazott tanár szintén a rendezvénysorozat ötletének megszületéséig pergette vissza az időt. A nagyenyedi világba "belegyökerezett" költő nevét viselő találkozók megvalósításához minden előzetes terv nélkül láttak hozzá, és 2003. február 7-én sor is került az első rendezvényre, melyen Király László Bánffy Miklósról tartott előadást. Ennek kapcsán Józsa Miklós azt is elárulta, hogy a legutóbbi egyeztetések alapján ez év decemberében Nagy Miklós Kund értekezik majd Bánffyról.
– Nem mindig heti rendszerességgel, de következetesen, és a tökéletes harmónia jegyében zajlottak az Áprily-estek, és az emberek lassan megszokták, igényelték ezeket a rendezvényeket – tette hozzá az enyedi vendég, majd fel is sorolt jó párat a jeles alkalmakból – előadásokból, könyvbemutatókból, tárlatnyitókból –, melyek során a találkozók családi hangulatú összejövetelekké nőtték ki magukat.
A továbbiakban Bakó Botond, az emlékkönyv értelmi szerzője ismertette a kötetet, amelyet eredetileg albumként képzelt el, és Kerekes Hajnal biztatására tágított több témát körbejáró, kordokumentum értékű művé. A hét fejezetből felépülő könyv első része az Áprily-esteken elhangzott előadásokhoz kapcsolódik, a továbbiakban a rendezvények médiában való tükrözése jut kifejezésre, majd Áprily nevéhez kötődő írásokat – többek között az Áprily-emléktúráról szóló beszámolót –, illetve magvas mondásokat talál benne az olvasó, ugyanakkor pedig az otthoni helyszínek is felvillannak, és a találkozók törzsközönsége is előtérbe kerül.
– Ezek az emberek aktív részesei voltak az Áprily- esteknek, nemcsak a hozzászólásaikkal, de a találkozásaikkal, összeölelkezéseikkel, azzal, ahogy jöttek a sok magyar nevű utcából – hangsúlyozta az emlékkönyv szerkesztője, majd Herta Müller szavaival zárta ismertetőjét:
– Amit elhoztunk a szülőföldünkről, az az arcunkra íródik. Ennek a közönségnek az arcán is tükröződik a 10 év, és nem túlzás azt mondani, hogy hasonlítanak egymásra. Úgy, mint azok a diákok, akik 10-12 évet a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban vagy a Bolyai líceumban töltöttek el.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 2.
Műemlékvédelem Erdélyben
VI. konferencia a szovátai Teleki Oktatási Központban
Műemlékvédelem Erdélyben címmel rangos konferenciát szervezett a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány. Az immár hatodik alkalommal megrendezett eseménynek a szovátai Teleki Oktatási Központ Bíró István-terme adott otthont.
A kétévente megszervezésre kerülő Műemlékvédelem Erdélyben című konferencia az elmúlt időszak erdélyi műemlék- helyreállítási programjai, az épített és ingó örökségünkhöz kötődő kutatások, valamint a különböző örökségvédelmi projektek bemutatására biztosított alkalmat. A háromnapos ülésszak március 28-án, pénteken vette kezdetét. Az ülésszakon a műemlékvédelemben szerepet kapó különböző szakterületek magyarországi és erdélyi képviselői, művészettörténészek, építészek, régészek és restaurátorok adtak elő. A konferencia első napján a résztvevők többnyire művészettörténeti előadásokat hallhattak, a második nap helyreállításokkal, régészeti kutatásokkal kapcsolatos bemutatókat hallgathattak meg, a rendezvény záró napján pedig a restaurátori munkák kerültek terítékre. Az ülésszak 50 előadása a műemlékvédelem több specializált szakterületének legújabb eredményeiről igyekezett átfogó képet adni.
A háromnapos rendezvényt Mihály Ferenc restaurátor nyitotta meg, akit a műemlékvédelem jelenéről kérdeztünk.
"Az elmúlt huszonvalahány évben a változások után a műemlékvédelemnek különböző hullámai voltak, jók, közepesek, gyengébbek. Az állapot, sajnos az nagyon rossz, tehát nagy műemlékállomány van nagyon elhanyagolt állapotban, természetesen kevés szakember, kevés forrással. Vannak biztató jelek is, igyekeztünk ezen a konferencián néhány ilyen példát bemutatni, mint például a gyulafehérvári székesegyház, az alvinci református templom, az égei református templom, a fületelki református templom, ahol aránylag kevés ráfordításból elég jó eredményeket lehetett elérni. De vannak nagyon szomorú példák is, mint a kisbúni kastély, vagy olyanok, amelyek az út mellett – bőven elég, ha innen utazunk Nagyvárad fele és Kerelőszentpálra, Radnótra, Aranyosgerendre vagy ezekre gondolunk – omlófélben levő épületekkel rendelkeznek. Tehát nagyon széles a paletta a műemlékek állapotát tekintve." A restaurátor a kolozsvári Szent Mihály templom hajdani faberendezéseiről, oltárairól tartott egyéni előadást, továbbá közös bemutatót tartott Kiss Loránddal a fületelki evangélikus templom állagmegóvásáról, illetve Mednyánszky Zsolttal és Nagy Benjáminnal bemutatták a szakrestaurátori szempontokat. A pénteki ülésszakot két könyvbemutatóval zárták a szervezők, elsőként A szórvány emlékei című kötet került bemutatásra Kollár Tibor által, ezt követően a Közös tér – Közös örökség című előadást Sebestyén József előadásában hallhatták az egybegyűltek.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Műemlékvédelmi programok Hargita megyében címmel tartott előadást. "Hargita megyében hála istennek nagyon sok program fut párhuzamosan, hisz egyre inkább és egyre többen felismerik a lehetőséget, hogy a műemlékek nem csak problémát jelentenek és restrikciókat, különleges szabályozást, nehézséget, hanem lehetőséget. Itt elsősorban két dologra gondolunk, egyrészt az identitásunk megtartása tekintetében, az oda gyökerezésben, a helyi büszkeség kialakításában lehet megerősítő hatása. Azonkívül most már egyre inkább a vendéglátásban is az egyik célpont lehet egy-egy műemlék, lehet az akármilyen kicsi kapu, kopjafa, sírkő vagy akár egy Árpád-kori templom, és hát ilyen tekintetben nagyon sok programunk van. Tehát van külön műemlék-feljavítási programunk, van külön tanácsadási programunk, van a modern székház programunk, támogatjuk a faluképeknek a kialakítását. Van programunk az ásatásokra, a régészeti kutatásokra, hisz ez is hozzátartozik a múltunk feltárásához. Mindenre van nyertes pályázatunk, hogy bemutassuk interaktív, háromszázhatvan fokos honlap-rendszerekben. Ezenkívül foglalkozunk a fiatalokkal is, sőt mi több, most tankönyvet is készítünk számukra, hisz azt gondolom, hogy a fiataloknak, amikor eldöntik, hogy esetleg elhagyják ezt a térséget és elmennek külföldre, akkor azt is latba vetik, hogy mennyire kötődnek ehhez a térséghez, és hogy tudják a műemlékeinknek is a múltját, tudják a székely történelmet, akkor lehet, hogy nehezebb az elszakadás, az elmenés. Amellett persze rendhagyó történelemórákat szervezünk, sok pályázati kiírás, fotópályázat van. Próbáljuk felhívni a figyelmet a műemlékekre, speciális engedélyezési eljárásokban veszünk részt, és arra is odafigyeltünk, figyelünk, hogy azokhoz az eseményekhez, konferenciákhoz, programokhoz, amelyek a műemlékvédők tevékenységét segíthetik, járuljunk hozzá" – mondta Borboly Csaba.
Kovács Zsoltot, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténész adjunktusát a művészettörténet székelyföldi oktatásáról kérdeztük. "Nagyon sokat változott és fejlődött ez az oktatás a ’89 előtti állapotokhoz képest számos területen, jóval változatosabbá vált az a kínálat, amely Erdély épített örökségéhez, Erdély művészeti örökségéhez kötődik. Lehetőség nyílt magyarországi helyszíneken elsajátítani egyes ehhez kötődő szakmáknak az alapjait. Természetesen főként a ’90-es évek végétől Kolozsváron is, vagy Erdély más helyszínein is beindultak ehhez kapcsolódó képzések. Azt mondhatom, hogy az elmúlt időszakban egy olyan fiatal generáció került ki az egyetem padjaiból, amely teljes mértékben felkészülve vághat neki ilyen feladatoknak." Kovács Zsolt művészettörténész Lupescu Raduval tartott közös előadást Egy késő középkori polgárház Kolozsváron. Az unitárius püspöki ház műemléki kutatása címmel. Az ülésszak utolsó napján is érdekes előadásokon vehettek részt az érdeklődök, többek közt hallhattak a Dési Református Egyházmegyéről, a nagykárolyi Károlyi- kastély egykori portrégyűjteményéről, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár inventáriumairól, az erdélyi orgonaépítésről, a Zárkő restaurálásáról, a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplomban előkerült XV. századi faliképekről és az olaszteleki Dániel- kastély XVII. századi falképtöredékeinek restaurálásáról. Legközelebb két év múlva kerül megrendezésre a Műemlékvédelem Erdélyben című konferencia, amikor sor kerül az elkövetkező két év művészettörténeti, építészettörténeti és restaurátori munkáinak bemutatására.
Urbán Izabella. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 2.
Kisiratos 10 éve nyerte vissza községi rangját
Egy falu felvirágzásának évtizedes története
Kisiratos a XV. században már lakott terület volt, több háború, tűzvész pusztított rajta, újkori történelmének során az első hivatalos említése 1813-ban történt, míg 1818-ban dohánytermesztőket telepítettek ide, amikor az új település fejlődése komoly lendületet vett.
A nagyközségnek számított Kisiratos Arad, de Csanád vármegyéhez is tartozott. Az impériumváltás után nagy törést jelentett a község életében az 1968-as terület átszervezés, amikor is Kisiratos elveszítette községi rangját, Kürtöshöz csatolták, amelyiket várossá nyilvánítottak – kezdte szülőfalujának a bemutatását Almási Vince polgármester, akit 1996-ban a Kisiratost is magába foglaló Kürtös város alpolgármesterévé választottak.
Valóra vált önállósodási remények
Mivel a kisiratosiak soha nem mondtak le a községi státus visszaszerzésével járó önállósodásról, a rendszerváltás után e remények újraéledtek. Ehhez azonban Kürtös városban népszavazást kellett szervezni, ahol viszont nem volt könnyű a román többségű lakosságot rávenni Kisiratos függetlenségének az elfogadására. Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy 8 évi alpolgármesteri munkájával, Almási Vincének sikerült megszereznie a többségi román lakosságnak a bizalmát, az elismerését. Ugyanakkor kikérték a kisiratosiak véleményét is azon a nagygyűlésen, amelyen mintegy 400-an vettek részt. Sokan attól tartottak, hogy a jó anyagi helyzetben lévő Kürtöstől valló elszakadással, elveszítik az anyagi biztonságot is.
2004. április 4-én megszületett a törvény, amelyik Kisiratost újra községgé nyilvánította. Ebben igen sokat segített a parlamentben, illetve kormányon volt RMDSZ. A benyújtott dokumentációban bizonyítani kellett, hogy egy életképes település igényli a községi státust, ezért bemutatták az iskolát, az orvosi rendelőt, a postaépületet, a rendőrőrs épületét, illetve bizonyítani kellett a megfelelő helyet is a leendő községi adminisztráció számára.
Az önállósodás úgy indult, hogy 2004. április 4-én Almási Vincét prefektúrai rendelettel, az év júniusában sorra kerülő helyhatósági választásokig kinevezték polgármesternek. Másnap átjött Kisiratosra, komolyan mérlegelni az itteni állapotokat. Mivel az egykori községházában működött a helybeli posta, a rendőrség, sőt kereskedelmi egységek is, lassan minden intézménynek helyet kerestek, miközben a községházát az alapoktól a tetőszerkezetig, teljesen felújították, korszerűsítették. Őszig megfelelő személyzetet is sikerült toborozni, tehát a községi adminisztráció a kezdeti nehézségek után beindult, zavartalanul működik, aminek a legnagyobb előnye, hogy a lakosság minden fajta ügyes-bajos dolgait, helyben, az anyanyelvén értekezve elintézik, nem kell többé Kürtösre utazni.
Almási Vince polgármester büszke arra, hogy kisiratosiakból sikerült olyan községi adminisztrációt összeállítani, aminek minden tagja szakember a tevékenységi területén. Tehát már kezdetkor bebizonyították, hogy Kisiratos Községet egy életképes közösség lakja. Éppen ezért, előbb a bekötőutak felújítására összpontosítottak, hogy a település elérhető legyen, kikerüljön a kommunizmus által, számára kiépített zsákutcából. Jelenleg Kürtös, de Nagyiratos felé is aszfaltos úton lehet közlekedni, a Mácsa felé vezető út is elő van készítve az aszfaltozásra. Ezzel párhuzamosan a belső utcák karbantartását, korszerűsítését is szorgalmazták. Manapság a település minden házát, bármilyen időjárás közepette, személyautóval is meg lehet közelíteni.
Az említettekkel párhuzamosan kiépítették a vezetékes ivóvíz hálózatot és fokozatosan felújították a középületeket is: a kormányprogram támogatásával felújított, korszerűsített iskola, illetve megyei tanácsi és helyi erőforrásokból hasonlóképpen megújult óvoda épületei a legjobb feltételeket biztosítják a tanulók, illetve a pedagógusok számára. A harmadik éve felújítás alatt álló nagy kultúrotthon épületén idén – igen jelentős beruházással – befejezik a munkálatokat. Önerőből újították fel a sportolók öltözőjének, fürdőjének az épületét, de az orvosi rendelőnek a külső és belső felújítása is elkészült, már csak a központi fűtésnek a beszerelése van hátra.
2008-ban fejezték be annak a kisméretű sportcsarnoknak az építését, amiről a helybeliek valamikor talán álmodni sem mertek. Manapság azonban itt rendszeres, komoly sporttevékenység zajlik. Ugyanabban az évben építették az egy hektáros játszóparkot is, sakkozó asztalokkal. Ide nagy szeretettel látogat a település apraja, nagyja. A felújított óvoda udvarán jelenleg játszótér kialakítása zajlik, de a fogorvosi rendelő, illetve az ott található bérlakások épülete is felújítás alatt áll. A diáklétszám megtartását segíti elő a dévai Szent Ferenc Alapítvány által Kisiratoson létrehozott gyermekotthon is.
Az sem elhanyagolandó, hogy Arad megyében Kisiratos az egyetlen község, ahol idén befejezik az összes külterület parcellázási tervét, ami azt jelenti, hogy a helybeli földtulajdonosoknak hektáronként 35 lejért, a birtokív alapján telekkönyvezik a termőföldjeiket. Mivel a parcellázási terv, pályázati támogatással készült, a telekkönyvezési költség az átlagosnak a töredéke.
Kisiratos központja nem véletlenül irigylésre méltó bármelyik Arad megyei község számára, hiszen ott szökőkúttal ékesített, járdákkal szegélyezett park épült. A tisztán tartásukat nagyban elősegíti a lakosság, amelyiknek tagjai szeretik a tisztaságot, a rendet és a szépet.
Az egész település rendezett, mindenki tisztán tartja a háza táját, a közterületet. A szemetelés felszámolását a helybeli iskolának is köszönhetik, ugyanis már az óvodától a tisztaság- és rendszeretetre nevelik a gyermekeket. Mindez nem csak a lakosság, hanem az ide látogatók számára is kellemes közérzetet kölcsönöz.
Folyamatos támogatás, lelkes munka
Az elmúlt 10 évben Kisiratos hozzávetőleg 6 millió lejt (60 milliárd régi) kapott infrastruktúrafejlesztésre. Jelenleg 173 ezer euró értékű projekt támogatásával turisztikai információs központ építése indul el. Emellett azonban nagyon sok, apróbb összeget kaptak pályázati úton, kulturális tevékenységek támogatására. Almási Vince szerint az infrastruktúrafejlesztéssel azonos értékű az emberkatedrálisról való gondoskodás is, vagyis a lakosság közművelődésének, szórakoztatásának az előmozdítása is, ezért a megye egyetlen településén sem szerveznek olyan sok, színes kulturális programot, mint Kisiratoson. Mindezzel párhuzamosan, a község vezetősége nagyon odafigyel a helybeli gazdálkodókat megillető területalapú támogatásoknak az igénylésére, a lehívására.
Arad megye legmagyarabb települése
Almási Vince szerint, Kisiratost úgy tartják számon, mint Arad megye legmagyarabb települését, ami egyben azt is jelenti, hogy a polgármester, az alpolgármester, illetve a 11 községi tanácsos közül is legkevesebb 10 RMDSZ-es, tehát az érdekvédelmi szövetség mindig a kisiratosiak mellett állt, mindenben támogatta a község törekvéseit, viszont a helybeli szavazók is minden alkalommal bizonyították a Szövetség iránti lojalitásukat. A kisiratosiak 2004 óta tudják, kihez tartoznak, kihez fordulhatnak támogatásért.
Az elmúlt évtizedben Kisiratos közössége többszörösen bizonyította életképességét, virágzó településsé épült, ahol jóleső érzés lakni, ezért az elvándorlás is alacsony, ugyanis az utóbbi 30 évben a település lakossága csupán 82 fővel apadt. A lakosság létszámának a megtartásához hozzájárul az új lakópark is, ahol 63 házhelyet mértek ki, közülük sok fiatal család akar itt házat építeni, itthon gyökeret ereszteni – mondta el érdeklődésünk nyomán Almási Vince polgármester, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Kisiratos önállósodásában, egy faluvá degradált községnek a felvirágzásában. Maga azonban a munkáját szolgálatnak tekinti, büszke a rendszerető, fegyelmezett, élni akaró közösségre, amelyre mindig számítani lehet.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2014. április 2.
Magyar történelem – románul
Az alább bemutatandó könyv* a kiadó Fehér Holló sorozatában, az európai nemzetek közti közeledés építésére fölesküdött, hasonló néven ismert erdélyi magyar újságírói tömörülés (Fehér Holló Médiaklub) legújabb kiadványaként került a könyvesboltokba. Kiadói besorolása feltétlenül jogos, hiszen a hazai könyvipar – a címben jegyzett tárgyban és nyelven – nem kényeztette el olvasóit. Pedig ugyancsak szükségesnek mutatkozik a magyar nyelvet nem ismerő román olvasó hasonló szellemű tájékoztatása.
* O istorie a maghiarilor (A magyarság története)
Szabó Csaba a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen doktorált, vagy jelenleg doktori képzésen részt vevő fiatal történészeket kért fel egy-egy fejezet megírására. Az őstörténet és a honfoglalás korát Pál Szabó Ferenc, a középkori magyar királyság Mohácsig tartó történetét Váradi Éva, Mohácstól az 1700-as évekig Ciprian Rad, Erdélynek az osztrák birodalomba való betagolódásától 1914-ig Pócsai Sándor, 1914-től napjainkig Wellmann László írta meg a történelmi összefoglalót, Szabó Csaba pedig a Kárpát-medencében élő és a világban szétszóródott magyarság mai helyzetéről írt egy fejezetet. Szabadság (Kolozsvár)2014. április 2.
Nem fizet bírságot az SZNT
Nem hajlandó kifizetni a Maros megyei csendőrségnek a gyülekezési törvény megsértéséért kiszabott 12 ezer lejes büntetést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki törvénytelennek és jogellenesnek nevezte a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőinek a megbírságolását.
A csendőrség által kiszabott bírság legnagyobb, 8 ezer lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapta a demonstrációt szervező, az SZNT alapította Siculitas Egyesület. További háromezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és újabb ezer lejt az úttest elfoglalásáért.
„Az egész társadalom erkölcsi kötelessége a hatóságokat rákényszeríteni a törvények betartására, az alkotmányos jogok tiszteletére. Sokkal súlyosabb, ha nem az egyén, hanem maga a hatóság sért törvényt. Előbbi az okozott kár megtérítésére kényszeríthető, ám ha a törvényesség fölött őrködni hivatott intézmények sértenek törvényt, akkor a jogállamiság egész intézménye, maga a demokrácia kerül veszélybe” – fogalmazott közleményében Izsák Balázs, aki korábban túlkapásnak nevezte a bírság kiszabását.
Az SZNT-elnök szerint felelősség hárul ezen a téren a kormányzásban szerepet vállaló RMDSZ-re is. „Van elegendő befolyása, hogy kikényszerítse a hatóságok törvénytiszteletét, a magyar nyelvhasználat elleni fellépések, a rendszeres zaklatások vagy jelképeink üldözésének leállítását?” – tette fel a kérdést az SZNT-elnök, aki korábban is elmondta, a közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését.
Mint ismeretes, a székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés végén a résztvevők – Dorin Florea polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak. A csendőrség akkor azt mondta: jelentősebb incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció, ennek ellenére 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot.
„Hasukra ütve adták a büntetéseket!”
Újabb fejlemény történt egyébként a március 10-ei rendezvény után megbírságolt HVIM-es fiatalok ügyében: a kezdetben megbüntetett hat személyen kívül még háromnak postáztak pénzbírságról szóló értesítést.
Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi elnöke a Székelyhon érdeklődésére elmondta: a kezdeti 12 ezer lejes büntetés (amit a HVIM hat tagja kapott) időközben 21 500 lejre emelkedett, miután a Maros megyei csendőrség két kolozsvári és egy sepsiszentgyörgyi tagjuk részére is postázta az értesítést. A fiatalokat szintén videofelvétel alapján azonosították, legalábbis a büntető jegyzőkönyvek szerint. Szőcs szerint 15 nap állt rendelkezésükre, hogy a büntetést megfellebbezzék, az előzőleg pénzbírságot kapó hat tag (többek között ő is, aki 4000 lejt kellene fizessen – szerk. megj.) ajánlott levelet küldött a hatóságoknak, amiben jelezték, hogy nem értenek egyet a büntetésekkel.
A HVIM elnöke kifejtette: a hatóságok össze-vissza beszélnek, hiszen a március 10-ei eseményt követően a csendőrség szóvivője szerint nem történt rendbontás, másnap viszont már a büntetések kirovásával volt tele a sajtó. Szőcs szerint a román média is ferdítve közölte a valóságot, hiszen elsősorban a tüntetők voltak a sértett felek, akiket a csendőrök lökdöstek és ütöttek. Szőcs úgy véli, hogy az eseményektől távol maradó, ágyban fekvő Vetró András háromezer lejes büntetése a a legjobb példa arra, hogy mennyire felületesen jártak el a karhatalmi szervek, hiszen „hasukra ütve” rótták ki az 1500 és 4000 lej közötti pénzbírságokat. A HVIM elnöke elmondta, hogy még nincs jogi képviselőjük, a fellebbezésük elbírálása dől el, hogy szükségük lesz-e ügyvédre. Székelyhon.ro2014. április 2.
Emlékplakett az első megyés érseknek
Egykori iskolatársai kezdeményezésére állítanak emléktáblát a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban Bálint Lajosnak, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye első megyés érsekének.
Több olyan neves személyiség emlékét őrzi egy-egy tábla, akik a tanintézmény diákjai voltak – fogalmazott a kezdeményezéssel kapcsolatban Csiszér Lajos nyugalmazott tanár. Az említett tanintézmény egykori igazgatója kifejtette, a néhai érsek 1940–48 között volt diákja az iskolának, így megérdemli, hogy ilyen módon is leróják tiszteletüket élete és munkássága előtt. „Én, mint volt iskolatárs és mint volt igazgató, szorgalmaztam az ötletet Bara Bélával közösen, aki szintén az érsek iskolatársa volt” – részletezte Csiszér. Az emléktábla avató ünnepsége pénteken 13 órakor kezdődik a gimnázium dísztermében, a plakettet Tamás József püspök áldja meg.
Az első megyés érsek
Bálint Lajos érsek 1929. július 6-án született Csíkdelnén. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök, ezt követően segédlelkészként dolgozott Sepsiszentgyörgyön, majd plébánosként Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt. 1981. szeptember 29-ben szentelte püspökké Jakab Antal megyéspüspök a gyulafehérvári székesegyházban – egy évvel a nagy püspök, Márton Áron halála után. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a Szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének. Ezt a nem kis áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, mert súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján hunyt el Székelyudvarhelyen. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.
Rédai Botond. Székelyhon.ro2014. április 2.
Minimálbér-emelés felemás hatásokkal
Az idei év folyamán jelentős mértékben nő a romániai minimálbér, azonban továbbra is alulmarad a térség más országaiban alkalmazott összegnél – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országjelentéséből.
Mint ismeretes, a 2014-es költségvetés úgy számol, hogy a januári 50 lejes emelés után a második félévtől további 50 lejjel nő az összeg, a tavalyi 800 lejről elérve a 900 lejt. Nálunk alacsonyabb minimálbér egyébként csak Bulgáriában van (158 euró), s a romániai szint még mindig a fele az olyan országokban alkalmazott összegnél, mint Horvátország, Lengyelország vagy Szlovákia. Igaz, a bruttó hazai termék (GDP) is 40 százalékkal alacsonyabb, mint az említett országokban.
Az IMF egyébként azzal számol, hogy a minimálbér emelése felemás hatást fog gyakorolni az adóbevételek alakulására: miközben nőni fog a társadalombiztosítási hozzájárulások összege, a cégek kisebb profitja az általuk befizetett adóból fog lefaragni.
Miközben sokak szerint fellélegezhetnének valamelyest a vállalkozók, ha a kormány csökkentené az általuk befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét, úgy tűnik, a washingtoni pénzintézet illetékesei hallani sem akarnak erről. Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője egy keddi videokonferencián arról beszélt, hogy a tb-csökkentésről valótárgyalás legmegfelelőbb időpontja akkor lenne, amikor elkezdik előkészíteni a 2015-ös év költségvetést.
Amint arról beszámoltunk, az időközben ellenzékbe került nemzeti liberálisok nyomására vette tervbe a kormány a tb-csökkentést. Victor Ponta miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés mindenképp az első negyedév gazdasági mutatóin múlik.
Bálint Eszter. Székelyhon.ro2014. április 2.
Érthetetlen szövegek, furcsa követelmények
Magyartalan fordítások és idegen kifejezések várják a magyar másodikos diákokat az év végi országos felmérésen. A mintatesztekből kiderül: a tételekben túl sok a logikai feladat, a tanterv azonban nem ezekre épít.
túl sok a logikai feladat, a tanterv azonban nem ezekre épít.
Idén első alkalommal tartanak országos felmérést a második, negyedik és hatodik osztályokban. A tételekről eddig a pedagógusok sem tudtak konkrétumokat, azonban a napokban az Oktatási Minisztérium közzétett néhány mintát. Az érthetetlen szövegek és a furcsa követelmények a magyar szülők felháborodását váltották ki, ennek ellenére a gyerekeknek nem jelent feltétlenül nehézséget.
Korondi Kinga gyermeke második osztályos, ezért tüzetesen átvizsgálta a tételeket. Az édesanya elmondta, volt olyan kérdés, amelyre ő maga sem tudott válaszolni. „Az egyik tétel egy erdei kirándulásról szól, ahol egy adott ponton az a feladat, hogy az etetőt el kell látni élelemmel, szóval igazából meg kellene etetni az etetőt, sőt a környéket is. Íme egy részlet: »Itt segítséget fogunk nyújtani az erdésznek. Megtisztítjuk az etető környékét és ellátjuk élelemmel, vízzel. Elfogyasztjuk az első tízórait. Megcsodáljuk a virágokat, hogy majd az iskolában rajzkiállítást készíthessünk róluk.« Hányszor is lehet tízóraizni? És hogy jön ide a rajzkiállítás, főleg hogy utána a túra folytatásáról tájékoztat a feladat” – tette fel a kérdést a szülő, aki gyermekével is megoldatta a feladatokat. Kiderült, a gyerekben fel sem merültek azok a kérdések, amelyek az édesanyát aggasztották. „Ebből csak arra tudok következtetni, hogy a tanítási rendszer arra neveli a gyermekemet, hogy az ilyen jellegű szövegekben otthonosan mozogjon. Szerintem ez nem helyes, ráadásul nincs semmilyen tétje ennek a vizsgának” – mondta az édesanya.
A pedagógusok véleményét is megkérdeztük a tételekről. Demeter Otília második osztályt tanít, és elmondta, nagyon összetettnek találja a tételeket. „Megfelelnek a tantervnek a feladatok, azonban abban a formában, ahogyan összeállították ezeket, túlságosan bonyolult, mert egy feladatba túl sok információt próbálnak belezsúfolni. Igyekszünk minél több teszt jellegű feladatlapot íratni a gyerekkel, hogy szokják a karikázást, ikszelést” – mondta a pedagógus.
A legnagyobb gond a tételekkel az, hogy gyakorlatiasak, ugyanis a romániai tanterv nem az, fejtette ki Dóczy Melinda. A negyedik osztályt tanító pedagógustól megtudtuk, hogy például a matematika-tételben kevés az alapművelet, pedig arra nagy hangsúlyt fektetnek az órákon. „Emellett nagyon sok a logikai feladat, amely önmagában természetesen nem baj, de a tantervben ez egyáltalán nem hangsúlyos. Lehet, hogy a gyerekek meg tudnák oldani ezeket, de nem elhanyagolandó tényező, hogy mihez szokott hozzá a diák” – fejtette ki a pedagógus.
Becze Dalma. Székelyhon.ro2014. április 2.
Országos Találkozót szervez Györgyfalván a Bonus Pastor Alapítvány
A Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány április 4–6. között Györgyfalván tartja idei második Országos Találkozóját, ahova szeretettel vár minden érintett vagy érdeklődő személyt (vallási hovatartozástól függetlenül), aki megerősödésre, támogatásra, vagy éppen szabadulásra vágyik, vagy akár csak érdeklődik.
A konferencia jellegű találkozó címe: "Növekedésem kínjai". A növekedéssel, erősödéssel, felelősségteljes és elégedett élettel kapcsolatos témát szakelőadások, áhítatok, valamint kiscsoportos beszélgetések segítenek elmélyíteni.
Részletekért, bejelentkezésért keresse az alapítványt a honlapon, valamint telefonon (Szakács Előd lelkipásztor - 0752 243 649).
A Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány célja, hogy segítséget nyújtson az alkohol-, drog-, nikotin-, szerencsejáték- és egyéb függőségekben szenvedőknek és hozzátartozóiknak, keresztény lelkiséggel, a segítő szakma eszközeivel. E célt három fő tevékenységcsoport: a terápia, az utógondozás és a prevenció által kívánja megvalósítani.
Az utógondozás egyik fontos lehetősége az évente három alkalommal megszervezett Országos Találkozó. maszol.ro2014. április 2.
Tőkés László szerint egyszerre képviselhető a román és magyar érdek
Tőkés László szerint csak "a központosított egységes állam kizárólagosságát valló részrehajló bukaresti politikusok fejében" zárja ki egymást Románia és a romániai magyarság egyidejű képviselete. A mandátuma végéhez közeledő Európai Parlamenti (EP) képviselővel terjedelmes interjút közölt szerdán az Agerpres román nemzeti hírügynökség.
Az interjúban Tőkés László elmondta, Románia igazi érdekének tartotta, hogy a területén élő etnikai közösségek jól érezzék magukat a szülőföldjükön. "A kulturális sokszínűség mérhetetlen érték az ország számára. Nem véletlenül szól ugyanerről az Európai Unió +egység a sokszínűségben+ jelmondata is" - jelentette ki.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő képviselő megjegyezte, az európai parlamenti munkája során "közös nevezőre próbált jutni" mind a magyar, mind a román képviselőkkel. Példaként említette, hogy a Szerbia vezetőivel az EP alelnökeként folytatott megbeszélései során minden egyes alkalommal felhívta a figyelmet a vajdasági magyarok helyzetére, és a timoki vlahok (archaikus román közösség - a tud.) mostoha sorsára.
Hozzátette, a cianidos aranybányászás betiltására vonatkozó kezdeményezés is - amelyet Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökével közösen nyújtottak be, és vittek sikerre - az egész Kárpát-medence javát szolgálta. Mandátuma sikerének tekintette, hogy "Európa ma már azonos mércével méri a náci és a kommunista diktatúrák bűneit, és hogy az általa készített jelentés alapján intézményesült az Európai Parlament és a vallási felekezetek közötti párbeszéd és együttműködés."
"Európa nem fogja megoldani a gondjainkat. Esetleg segít, hogy megoldjuk azokat, ha lesz akit segítenie. (...) Mindennek a kulcsa a belpolitika. Az európai érdekérvényesítés csak arra alkalmas, hogy erősítse vagy visszahúzza mindazt, amit itthon megvalósítunk" - fogalmazott Tőkés László.
Megjegyezte, a Fidesz jelöltlistáján készül újabb EP-képviselői mandátumot szerezni, és továbbra is a magyar nemzet önrendelkezéséért, az erdélyi magyarság autonómiájáért kíván fellépni. Úgy érezte, szükség van e célok képviseletére, hiszen Brüsszelben még az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók közötti különbséget sem értik, pedig minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. MTI2014. április 3.
Mircea Dinescu: Színes szekereken vonulnak a magyarok
Ha a magyarok egy évvel előttünk fordítják a fegyvert a németek ellen, az 1945-ös nagy hepaj idején Sztálin és Churchill nem restellte volna Erdéllyel megtörölni a száját, úgy dobva azt a Horthy asztalára akár egy szalvétát. Bár nem igazán köztudott, miután Hitlernél a fonákjára fordult, köszönve szépen, az admirális Salazar díszvendékeként 1957-ben az ágyacskájában halt meg, nem pedig a Jilava-i erődben karóhoz kötve.
Ilyen helyzetben ma mi a magyar hatóságok szigorú felügyelete alatt játszottunk volna Kolozsváron szabad dákosdit, és teljes belsőnkből fújtuk volna a havasi kürtöt, hogy Brüsszelben meghallják: a bozgorok nem engedik a nyakunk köré tekerni Avram Iancu trikolór-kendőjét, és beárultuk volna Bolyai professzort, hogy kollegáját, Babest szájba fejelte az egyetem előcsarnokában.
Bár a történelem mindkét világháborúban megcsonkolta a honvédek bajuszát, arra ítélve őket, hogy velünk éljenek egy „Titanicját" még kereső jéghegyen, a románok a bordáik közé beágyazott magyar fájdalommal maradtak. Nem sikerül nekik önfeledten örülni a kocka szerencsés fordultának. Mintha rágná őket a stratégiai implantátumok édes komplexusa, azokból az időkből, amikor Nicu bá' moldovaiakat oltott a nagy erdélyi kombinátok törzsére.
Egyfajta posztmodern robinsoncrusoizmusra vágyakozva a latin tengertől körülvett finnugor szigetükön, a székelyek sosem ölték magukat Budapestért, amely mindenkor lekezelte őket a besszarábiai hangsúlyúkért. Ők azt szeretnék, ha Verestóy Attila, román állampolgár – akinek a Snagov partján palotája van – nem borotválná többé az erdeiket, és Oprea generális a tábori pékségtől nem küldene az Ilfov mezőgazdasági szektor tenyészkertjéből különös gonddal kiválogatott őrsparancsnokokat a székely falvakba.
Akár egy madárinfluenza-járványt jelentve be a tévéadóinkon – ahol rég nem láttam ennyi részünkről csatárként előreküldött ostobát, hogy okos magyarokkal vitatkozzanak – a magyarok napja – amikoris a száz éves bánatot ünnepelték Kézdivásárhelyen – Burebistától errefelé a legszebb utcai operettnek bizonyult.
Nem lenne rossz, ha a mi nemzeti napjainkon megtartott girhes bóvlivásárok szervezői mihamarabb elcsennék a mintát, de akár a lovaikat is.
Forrás: catavencii.ro
Fordította: Román Győző. Erdély.ma2014. április 3.
Zsebünkből kormányoznak
Ha a tehetségtelen kormánynak elfogy a pénze, nem azon gondolkodik, miként növelhetné bevételeit, hanem újabb és újabb adók kivetésével próbálja pótolni a hiányt. Így történik ez most is, dacára annak, hogy Románia egyike a legnagyobb adót kivető államoknak, csak idén harmincötféle illetéket vezettek be, találtak ki Bukarestben, s ennek következménye, hogy száz megkeresett lejéből a munkavállaló mindössze 45,6 lejt kap kézhez.
Úgy látszik, a 3,2 százalékos gazdasági bővülés ellenére kiadásaihoz mérten alacsony a kormány adóbevétele, s azt tették, ami legegyszerűbb: a világpiaci tendenciák ellenére ismét emelték a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy személygépkocsit használó ember havi kiadása körülbelül ötven lejjel emelkedik, hanem azt is, amit a gazdaságban amúgy járatlan polgár is rég megtanult: az energiahordozók árának növelése, a fuvarozás költségeinek emelkedése mindent megdrágít a zöldségféléktől a patkószegig. Április elsején a nap folyamán a benzinkutak már „rendezték” az árakat, a legolcsóbb benzint 6,2 lejért, a gázolajat 6,5 lejért kínálták. De mindössze két-három hétnek kell eltelnie, hogy az élelmiszertermékek, zöldségek, gyümölcsök, hús és húskészítmények vagy a cipő, ruha árában is tükröződjék ez.
Az elmúlt huszonöt esztendő megtanította az embereket arra, hogy a bukaresti kormányok, akár jobb-, akár baloldalinak vallják magukat, mindig az ő zsebük rovására oldják meg az államháztartás gondjait. Ezt tették a börtönt is megjárt Decebal Traian Remeştől Emil Bocig valamennyien, s a jelek szerint a szocdem Victor Ponta és pénzügyminisztere, a Harvard Egyetem doktora sem lát más lehetőséget, mint a benzinadó emelését.
Hogy szemérmetlenségüket enyhítsék, ígérik, a befolyó összegeket a közúti infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Ha valóban meg is tennék, a harag is valamelyest enyhülne, hisz az ország autóút és -pálya hálózata mintegy fél évszázaddal lemarad a kontinens többi országáétól. De semmi kezesség erre, a hét eurócent is bekerül – ez a szabály – a nagy közös zsákba, mely nemcsak dupla fenekű, de lyukas is, s ahogyan az öregek mondják: onnan az Isten pénze is elszivárog. De apelláta nincs, a Nemzetközi Valutaalap is ezt várja a kormánytól, s mert eddig zokszó nélkül minden elvárását teljesítették, most is borítékolhattuk: nem saját polgáraik érdeke, hanem a hitelezők parancsa győz.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 3.
Farkas Árpád 70 éves
Erdélyben egy másik Erdély van ördöglakattal bezárva. A kettő néha érintkezik, néha nem. Amikor érintkezik, a kiszámítható következményekkel és kiszámíthatatlan eseményekkel teli súrlódások után – akárha a Bánffy Miklós előtt is felvilágló írás – néha felszikráznak a felismerések.
Farkas Árpád sokat tudott erről, bizonyos verseinek fragmentumai nem véletlenül lettek szállóigék: „Itt Erdélyben a suvadásos dombok / a férfiakban éjjel mélyre szállnak, / reccsenve nőnek meg a pofacsontok, / s a vízmosásos szemekben az árnyak / nézik, nézik évezredes hosszan, / hogy a türelem partjain milyen erdő ég el…” Vagy: „Ürügyek fogytán, aki jajgat, / adj néki olyan hatalmat, / hogy bűneivel fölhúrozva álljon / cimbalomként e mennyországbálon, / s ugasson fel belőle a kín / gyomorsavmarta csöndünk / artézikútjain.” Vagy itt van egyik legnépszerűbb verse, az Avaron: „Orra bukva az avaron, / forogva mennyköves határon, / az ember mondja a magáét, / mint akit nem vertek még szájon, / mint aki lélegzetet is / e föld gyomrából vesz már, / kövek köhögnek tüdején, / nyelvére agyagos sár / tapad, / hogy érezze, / ne csupán látva lássa / a földet, honnan vétetett / a fel-feltámadásra.” Lehetne folytatni, van miből idézni, de itt meg is állhatunk, nem véletlen, hogy Farkas Árpád verseit különböző életkorú rajongói, középiskolások és színészek fáradhatatlanul, újra meg újra elmondották, hiszen úgy érezték, nyomorúságos, a hetvenes-nyolcvanas években végképpen ellehetetlenülő létezésünkre vonatkozik, kimond valamit, ami visszaadhatja megtépázott önbecsülésünk. Akarhat többet egy költő? Akit verseivel köszöntünk hetvenéves születésnapján, ama verseivel, amelyek olvasóiban élnek.
Bogdán László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 3.
Farkas Árpád köszöntése
A Székelyföld folyóirat szerkesztőivel és munkatársaival közösen Farkas Árpád költőt születésnapján, ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében Bogdán László, Borcsa János, Dimény-Haszmann Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, György Attila, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos, Sántha Attila köszönti. Közreműködik Kolcsár József színművész és a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 3.
Leégett…
…a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Mező utcai díszletraktára
Ismeretlen tettes ellen indít eljárást a rendőrség az okból, hogy a 2014. április 1-jén 15 és 16 óra között keletkezett tűz következtében leégett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszletraktára a Mező utcában, ahol az intézmény díszleteinek egy részét tárolta – írja április másodikai keltezésű sajtóközleményében Bartha Réka, a színház irodavezetője.
Az illetékes hatóságok hatékonyan közbeléptek, de már nem tudták megfékezni a szomszédos telekről átterjedt tüzet. Az erős szél következtében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszletraktára mellett a környéken lévő több ingatlan is kigyulladt.
Mint azt a közleményben olvashatjuk, Gáspárik Attila vezérigazgató a helyszíni szemle után elmondta: a színház zömében a műsorán már nem szereplő előadásainak díszletét raktározta az alapokig égett Mező utcai ingatlanban, de az intézmény – helyszűkében – ott tárolta néhány még játszott produkció díszletelemeit is.
"Előzetes becsléseink szerint a keletkezett anyagi kár hozzávetőleges összege 100.000 lej fölötti, hiszen itt tároltunk minden olyan díszletelemet, amelyet leírásra, illetve újrahasznosításra szántunk. Az esetről tájékoztattam a színház fenntartóját, a Kulturális Minisztériumot is. Az elmúlt időszakban a fenntartónak több hivatalos dokumentumban is beszámoltunk arról, hogy a színháznak nincsenek megfelelő anyagi feltételei a díszletek tárolására, a Mező utcai ingatlanunk állapota nem teszi lehetővé ezek szakszerű és biztonságos elhelyezését" – jelentette ki Gáspárik Attila.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója azt is hozzátette: a minisztériumnak részletes jelentés készül a tűz okozta károkról. Ebben a beadványban a színház azt is igényli, hogy a fenntartó anyagi segítséggel járuljon hozzá a még műsoron lévő előadások díszletelemeinek helyreállításához.
"Az eset kapcsán talán sikerül felhívnunk a figyelmet a színházak országos szintű megoldatlan gondjára. A biztosítótársaságok a díszletet műalkotásnak tekintik. Ezért ajánlatukban az ilyen jellegű beruházások biztosítása legalább annyiba kerül, mint magának a díszletnek az előállítása. Ezt pedig nem áll módunkban kifizetni a jelenlegi költségvetési keretből" – jelentette ki a vezérigazgató.
(knb.) Népújság (Marosvásárhely)2014. április 3.
Magyar nyelvű könyvészeti anyag Borossebesre
A Nyugati Jelen a közelmúltban kétszer is foglalkozott a Borossebesen, Babál Andrea által szervezett magyar nyelvű fakultatív oktatással, amihez legutóbb könyvészetianyag-támogatást kértünk.
Hétfőn a szerkesztőségünket Matekovits Mihály, RMPSZ Arad megyei elnök kereste meg, aki két jókora szatyorban néhány ábécés könyvet; néhány, a VI–VII. osztályok számára kiadott Erdélyi magyarság történetét; régi Napsugár, illetve Szivárvány című gyermek folyóiratokat; kerékpáros ábécét, továbbá a magyar kifejezések helyes használata érdekében egy I. osztályos matematika könyvet, környezetismeret, illetve régi V. osztályos magyar énekkönyveket, sőt egy népdalgyűjteményt is hozott. Mert szerinte, ha az oktatásban részt vevő diákok kora, végzettsége, illetve a magyar nyelvismerete igen eltérő, nehéz kiválasztani számukra a szükséges könyvészeti anyagot. Amint az elnök elmondta, húsvét után az RMPSZ megyei vezetőségében megbeszélik, illetve megszervezik egy tapasztalt pedagógusnak a borossebesi, szombati magyar nyelvű foglalkozásra történő kiszállását, helyzetfelmérés, szakmai tanácsadás céljából. Mivel a borossebesihez hasonló, heterogén közegben történő oktatáshoz szakmai segítségre szakképzett pedagógusnak is szüksége lehet, az önkéntes oktatót mindenképp támogatni kívánják. Ugyanakkor azt szeretnék, ha Babál Andrea a mostani tanév hátra lévő részében történő kísérletezést követően, a következő tanévtől kidolgozott tanterv alapján oktatna, hogy felmérhető legyen a gyermekek tanulmányi előmenetele. Mindennek oda kellene vezetnie, hogy a gyermekek magyarul meg tudjanak fogalmazni egy levelet, választékosan megtanuljanak magyarul beszélni.
Az RMPSZ megyei elnök is tudja, hogy lelkesedésből oktatni, dolgozni csak bizonyos ideig, határig lehet, ezért a borossebesi önkéntes oktató támogatását pályázati úton képzeli el. A naptári év elején ugyanis a Communitas Alapítvány rendszeresen pályázati lehetőséget hirdet szórványközösségekben zajló magyar nyelvű oktatás támogatására. A Pedagógus Szövetség mindenként megpróbál pályázni, de addig is borossebesi magyarok, esetleg az ottani vagy a környékbeli valamelyik RMDSZ-szervezet is megpróbálhatná támogatni a Napsugár vagy a Szivárvány gyermek folyóiratokra történő előfizetést. Havonta 50-60 lejért, a borossebesi magyar nyelvű fakultatív oktatásban részt vevő minden gyermek egy-egy kiváló folyóiratot kaphatna – mondta el a Nyugati Jelennek Matekovits Mihály RMPSZ-megyei elnök. A szerkesztőségbe hozott könyvészeti anyag az aradi rokonok, a Szabó házaspár közvetítésével jut el Babál Andreához.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2014. április 3.
Magyarországi támogatás a Téglás-iskolának
Kétmillió forintot nyert el a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum a Bethlen Gábor Alaptól meghívásos pályázaton. A meghívásos pályázat kiemelt fontosságú intézményeknek szól, ismertette a helyzetet Kocsis Attila iskolaigazgató.
A tavalyi pályázaton elnyert összeget két célra használják fel. 1,4 millió forintból (közel 21 000 lej) 70 ülőhelyet alakítottak ki az iskola aulájában, ami már régóta esedékes volt, hiszen az aula nemcsak az iskolai rendezvények színhelye, hanem számos egyéb magyar közösségi eseményt is szerveznek, melyeken gyakran több száz ember vesz részt. Eddig csak improvizált ülések fogadták a közösséget, a megnyert pályázat nyomán viszont kényelmes ülőhelyeket alakítottak ki. Újratöltötték a lépcsőket, új csempéket tettek le, valamint fából készült padokat, a lépcsőn pedig korlátot szereltek fel, szemléltette Kocsis Attila. A maradék 600 000 forintot (közel 9000 lej) a bentlakásos diákok támogatására költik.
Ez már a második alkalom, hogy a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája anyagi támogatásban részesül a budapesti Bethlen Gábor Alaptól, hiszen 2012-ben is nyertek már pályázatot, s remélhetőleg idén is nyernek, véli az iskolaigazgató.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)2014. április 3.
Háttal a falnak
Keresgélem a szavakat, hiszen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a MOGYE a jelenlegi romániai érdekérvényesítés nagy, égő sebe.
Kényes ügy, ami elemeiben egyszerre villantja fel az egyre keserűbb történet minden összetevőjét. Az egyazon oldalon álló, mégis nézetkülönbségek által elválasztott érdekeltek külön táborba sodródását.
A magyar érdekképviselet mindig konjunktúra vezérelte tárgyalási trükközéseit. Az ügyben „hibátlanul" megnyilvánuló igazságszolgáltatási pártosságot. Olyan ügy ez, amelyben ott sűrűsödik a romániai magyarság elmúlt negyed évszázadának minden frusztrációja, elszalasztott lehetősége – és talán reménytelensége is.
Talán furcsának tűnik, hogy mindezt épp akkor írjuk le, amikor a MOGYE magyar oktatói ultimátumra készülnek. Nevezetesen arra, hogy a magyar tagozat önállósodásának halasztása miatti tiltakozásuk jeléül kilépnek az egyetem valamennyi vezetőtestületéből, lemondanak valamennyi kinevezett vezetői tisztségről.
Könnyű lenne azt mondani, hogy lépték volna meg ezt tavaly szeptemberben ahelyett, hogy hitelt adnak Leonard Azamfirei rektor korábban is többször „megbicsakló" ígéreteinek. Egy év távlatából nézve minden bizonnyal az lett volna a helyes megoldás, ám az vesse az első követ a döntéshozókra, aki ne tette volna akkor a mérleg serpenyőjére mindazt, amit egy radikális fellépés révén elveszíthet a magyar oktatási vonal.
Egyesek szerint ugyan semmi egyebet, mint láncait, de az ember már csak ilyen, néha az elveszített láncok iránt is nosztalgiát érez. A különböző döntéshozatali struktúrákból való kilépés csak szimbolikus értékű, hiszen semmilyen hatást nem gyakorol az intézmény mindennapjaira, sőt a „magyarfaló" szenátusnak néhány vitamentes hónapot ajándékoz. Amelyet az gond nélkül fel is él, hiszen aki időt nyer, ugyebár, életet nyer.
A magyar oktatók mégsem tehetnek másként, hiszen olyannyira a falig hátráltak már, hogy talán soha nem sikerül megszabadulniuk a hátukra tapadt vakolattól. Főleg, hogy Azamfireit és társait talán már az sem terelheti jobb útra, ha egyszer majd külföldi nyaraláson tolmács nélkül lesznek kénytelenek elmondani a románul nem beszélő helyi orvosnak, hol is fáj.
Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)2014. április 3.
Erdélyi orvosokat díjaztak Budapesten
Több erdélyi is szerepel az Év praxisa a Kárpát-medencében pályázat idei kitüntetettjei között, az elismerést tíz határon túli és tíz magyarországi háziorvos vehette át szerdán Budapesten.
A szavazatok alapján első helyezést ért el Orbán Klára Székelyudvarhelyről és Molnár Mária Bonyhádról, második lett Bakcsy Gabriella Gyimesközéplokról és Dani Győző Orosházáról, harmadik pedig Oláh Amália Székelyudvarhelyről és Szalai Ilona Érdről.
A miskolci Munkácsi László és a csíkszentimrei Kristó Ibolya a negyedik, Rittling Ferenc Dagról és Kolumbán Antal Ilona Zetelakáról az ötödik, Tövissi Melinda Csíkpálfalváról és Oldal Edit Jászberényből a hatodik helyezést érte el.
Hetedik lett a litéri Horváth Balázs és a gyimesbükki Deáky Papp Mária, nyolcadik Mátéffy Izabella Pozsonyból és Németh Mária Győrből, kilencedik Simon Szabó Rozália Csíkszentimréről és Máté Csongor Győrből, tizedik Darvas Ilona Nagyváradról és Siket Nándor Újfehértóról.
A díjakat Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke és Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója adta át. A negyedik alkalommal meghirdetett pályázatra több mint 200 jelölés érkezett. A legidősebb ajánló 83 éves volt Csíkszentimréről. Krónika (Kolozsvár)