udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1913
találat
lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 1891-1913
Névmutató:
Ponta, Victor
2014. július 11.
Băsescu: önvédelmi reflex a román külügy lépése
Továbbra is bizonytalanság övezi, hogy az RMDSZ kormányból való kilépéséhez vezet az, hogy a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben.
Megszólalt az ügyben Traian Băsescu államfő is, aki szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, a külügy pedig helyesen járt el. Az államfő szerint az RMDSZ-nek tudnia kell, hogy a román állam reflexszerűen reagál, amikor támadják a politikáját.
Úgy vélte, Románia korrekt, példaértékű kisebbségi politikát folytat, és megjegyezte: Kelemen Hunor, aki arra panaszkodott, a külügy nem tájékoztatta előzetesen szándékáról, szintén nem tájékoztatta a román államot, amikor az RMDSZ beállt a polgári kezdeményezés mögé. Úgy vélte egyébként, hogy az RMDSZ kormányon marad. „Ismerem a hagyományaikat és a gondolkodásmódjukat” – jegyezte meg, hozzátéve: a szociáldemokratáknak a szövetség nélkül is megvan a többségük.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora csütörtökön úgy vélte: az RMDSZ-nek kormányon kell maradnia, ezért további párbeszédet és alkut lát szükségesnek. Halász Ferenc, a szövetség Temes megyei szervezetének elnöke szerint ugyanakkor az RMDSZ „bizonyos mértékig” kiléphetne a kormányból, például lemondhatna a politikai funkciókról, így a miniszterelnök-helyettesi és a helyi, kormánynak alárendelte intézmények vezetői tisztségéről, hogy így jelezze: elégedetlen a helyzettel.
Eközben Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra biztatta az RMDSZ-t: ne engedjen a szociáldemokratáknak csak azért, hogy hatalmon maradhasson.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szélsőséges szervezet eközben üdvözölte a román állam álláspontjaként tálalt külügyi lépést. A soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt szervezet a kommüniké szerint „megelégedéssel nyugtázza a külügyminisztérium szükséges, határozott, korrekt és elvszerű” lépését.
A szervezet szerint a per tárgyát képező, a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését célzó Minority SafePack nevű polgári kezdeményezés megnyitná az utat az „etnikai fantazmagóriákon alapuló, szecesszionista destabilizáció” előtt, az európai illetékesek pedig megértették azt a veszélyt, amelyet magában hordoz.
Az RMDSZ ultimátumát, miszerint kilép a kormányból, ha a külügy nem módosítja álláspontját, olcsó zsarolásnak tekinti, és úgy véli, nem a külügy lépése, hanem az RMDSZ gerjeszti a feszültséget.
A szélsőséges szervezet ezért felszólítja a kormányt, hogy tegye félre a politikai számítást, mivel most jött el a legjobb alkalom arra, hogy „kidobják a kormányból az RMDSZ-t összes, a román adófizetők pénzéből jól fizetett emberével együtt”, mivel a civil fórum szerint a magyarok, akiket „a hamis történelem kísértetei szálltak meg”, továbbra is parazitaként akadályozzák majd a jó kormányzás lehetőségét.
A soviniszta szervezet egyúttal üdvözölte azt is, hogy a román külügy minden érdemi magyarázat nélkül elutasította a Nagyváradra és Marosvásárhelyre tervezett magyar konzuli irodák megnyitását.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ és a FUEN annak nyomán perelte be az Európai Bizottságot az Európai unió bíróságán, hogy az illetékesség hiányára hivatkozva – azzal próbálva érvelni, hogy a kisebbségi ügyek rendezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik – elutasította a polgári kezdeményezés érdemi vizsgálatát.
A román külügyminisztérium ennek nyomán az Európai Bizottság oldalán belépett a perbe, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert a román állam érdeke az, hogy a kisebbségi ügyek továbbra is az állami szuverenitás keretén belül maradjanak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese ugyanakkor szombaton leszögezte: nem tartja elképzelhetőnek a kormányzati szereplés folytatását, ha a külügy nem lép vissza, hiszen az RMDSZ abba a helyzetbe került, hogy a kormány tagjaként alperesként szerepel abban a perben, amelyet ő maga indított.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: az állam politikáját érintő kérdésekben nem hajlandó alkut kötni a magyar szervezettel.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) pénteken vitatja meg, hogy a szövetségnek a kialakult helyzet miatt ki kell lépnie a koalícióból, vagy sem. Ponta és Kelemen várhatóan hétfőn ül újra tárgyalóasztalhoz.
Biró Rozália kormányon maradna
Kormányon kell maradni a kisebbségvédelemhez, a pálya széléről nem lehet alakítani a játékot – vallja Biró Rozália. Az RMDSZ Bihar megyei szenátora csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem pusztán a kormány és a kisebbségek között van szükség konszenzusra, hanem a kormány nyilatkozatai és tettei között is.
Rámutatott arra, hogy miközben Titus Corlăţean külügyminiszter „példaértékűnek” tartja a romániai nemzeti kisebbségek helyzetét, addig az elmúlt fél évben legalább négy nemzetközi szervezet fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos hiányosságok és szorgalmazott előrelépést a diszkrimináció és az etnikai feszültségek visszaszorítására.
„Nem mondhatjuk tehát, hogy nincs értelme ezzel foglalkozni. Ha a tízes skálán osztályoznom kellene a kisebbségi helyzetet, akkor a törvényekre 8,5-öt adnák, a gyakorlatba ültetésre viszont 5,5-öt” – magyarázta. A Minority SafePack paragrafusait újfent bemutatva hangsúlyozta, hogy az a már meglévő törvényekre alapoz és semmi veszélyt nem jelent a tagállamok szuverenitására. „Csupán a kisebbségek szerepét erősítené meg az unióban” – szögezte le.
A SZÁT pénteki ülése kapcsán Biró a Krónikának úgy fogalmazott: „Én arra számítok, hogy bölcsen fogunk dönteni. Az én értelmezettemben pedig a bölcs döntés egyet jelent a kormányon maradással.”
Balogh Levente, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika (Kolozsvár)2014. július 11.
Kirekesztő narratíva
Elvileg pénteken eldőlhet, hogy az RMDSZ kilép a kormányból vagy sem, miután a román külügy a szövetség ellen lépett be abba a perbe, amelyet az európai kisebbségek uniójával közösen indítottak az Európai Bizottság ellen, amiért az lesöpörte az asztalról a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését szorgalmazó polgári kezdeményezést.
A képlet elvileg egyszerűnek tűnik: ha a külügy visszalép, akkor szent a béke, ha nem, akkor búcsút kell mondani a kormányzásnak, mivel tarthatatlan, hogy az RMDSZ olyan kormányt legitimáljon, amely a magyar közösség – és maga a szövetség – célkitűzéseivel szögesen ellentétesen jár el.
Persze el lehet kezdeni alkudozni a szociáldemokratákkal, hogy, mondjuk ha az RMDSZ nem erőlteti a perből való kilépést, megnyílhat a két magyar konzuli iroda Nagyváradon és Marosvásárhelyen, illetve el lehet morfondírozni a polgármesterek érvein, hogy a helyi közösségek kormánytámogatás nélkül maradhatnak, ha az RMDSZ kilép a koalícióból.
Csakhogy ez az ügy már többről szól, mint magyar külképviseletekről vagy a magyar önkormányzatoknak jutó pénzekről. A helyzet ugyanis az, hogy a román többség jelen pillanatban képviselt doktrínája kirekeszti a magyarokat a román állam egyenrangú polgárai közül. Amikor Victor Ponta kormányfő arról beszél: a román állam hivatalos politikájáról nem alkuszik a magyarokkal, és amikor Băsescu elnök „állami reflexeket” emleget a külügy lépése kapcsán, azzal azt sugallják, hogy a több mint 1,2 milliós magyar közösség tagjai nem ugyanolyan részei az állampolgárok közösségének, mint a románok, és nem próbálhatják meg befolyásolni az állam politikáját.
Ezzel elismerik, hogy a magyar szervezet csak dísznek kell, a külföld előtt illusztrálandó a „példás” kisebbségpolitikát. Ezek után nemigen van más megoldás, mint a kilépés, ha Pontáék nem gondolják meg magukat. Ha az RMDSZ úgy próbálná meg áthidalni a dilemmát, hogy Kelemen lemondana a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, de kormányon maradna, az olyan, mintha porcukorral próbálnák kezelni az ebolát: néhány pillanatra kellemes érzést biztosít, de attól még semmi sem javul.
Ha Pontáék ragaszkodnak a perhez, Kelemenék mégis maradnak, soha, egyetlen pillanatig sem fog hitelesen hangzani a szövetség illetékeseinek szájából, hogy az RMDSZ azért küzd, hogy a romániai magyar közösség végre minden téren egyenlő jogokat élvezzen a románokkal. Az ugyanis azt jelezné: elfogadják azt a narratívát, hogy a magyaroknak a román állam döntéseibe nem lehet érdemi beleszólásuk – még akkor sem, ha közvetlenül őket érintő ügyekről van szó.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)2014. július 11.
Megjósoltuk: csak Kelemen Hunor távozik a kormányból
Bevált a Krónika által már szerdán meglebegtetett forgatókönyv, ennek megfelelően csak „fél lábbal”, elnöke révén távozik a bukaresti kormányból az RMDSZ a román szociáldemokratákkal támadt nézeteltérése miatt.
Kelemen Hunor elnök pénteken Kolozsváron bejelentette: ő maga az elkövetkező napokban lemond a Ponta-kabinetben betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a szövetség viszont testületileg hatalmon marad.
A politikus a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) négyórás, vitákkal tarkított ülése után közölte, sikerült kompromisszumos megállapodásra jutnia Victor Ponta kormányfővel a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés ügyében.
Az RMDSZ azért helyezte kilátásba távozását a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió luxemburgi bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.
Miközben Kelemen korábban kijelentette, számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen egy időben a perben, Victor Ponta leszögezte: a luxemburgi kereset a román állampolitika része, és a e téren nincs helye alkudozásnak.
Az RMDSZ elnöke pénteken elmondta, a szövetség elfogadta a szociáldemokrata miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, miszerint Romániának az európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a bukaresti törvényhozás vitassa meg. A Ponta-kabinet a parlamenti vita idején nem tesz le újabb dokumentumokat az EU bíróságán zajló perbe.
„Ez a megoldás lehetőséget teremt a párbeszéd folytatására. Románia a parlament emberi jogi és külügyi bizottságai, a kisebbségek, illetve független és külföldi szakértők bevonásával fogja kialakítani végső álláspontját. Addig a kormány nem lép vissza a perből, de nem küld újabb álláspontot a luxemburgi bíróságnak, még kérésre sem” – jelentette ki a SZÁT ülését követően Kelemen.
Szerinte a vita hozzájárulhat a többség és kisebbség közötti párbeszéd kialakulásához, amely konstruktív megoldásokat eredményezhet, továbbá a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az EU-ba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is.
Kelemen bejelentette azt is, az eddig általa márciustól, az alakulat hatalomra lépésétől betöltött kormányfő-helyettesi és kulturális miniszteri poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, amelynek várományosát a jövő héten nevezik meg.
A szövetség vezető testülete egyébként pénteken eldöntötte, hogy az RMDSZ önálló jelöltet indít a novemberi államfőválasztáson. A versenybe minden valószínűség szerint Kelemen fog beszállni, aki a legutóbbi, 2009-es megmérettetésen már indult a posztért, amikor az első fordulóban a szavazatok 3,83 százalékának begyűjtésével az ötödik helyen végzett.
Székelyhon.ro2014. július 12.
Öngól
A lehető legszerencsétlenebb megoldást sikerült kitalálnia tegnap a Szövetségi Állandó Tanácsnak azzal, hogy úgy döntött, az RMDSZ kormányom marad, csak elnöke, Kelemen Hunor mond le miniszteri, kormányfő-helyettesi tisztségeiről. Úgy tűnik, ismét a józan ész fölé kerekedtek a sötét erők.
A hosszas vita után bejelentett döntés várható volt, hisz egy nappal korábban megelőlegezte ezt a változatot Székely István főtitkárhelyettes, és tegnap reggel óta az egyébként jó ideje háttérbe húzódó Verestóy Attila nyilatkozata folyt a román hírcsapokból. A kétes múltú, de bukaresti körökbe jól beágyazódott magyar politikus köztudottan a kormányzás és a szociáldemokratákkal ápolt jó viszony híve, ő irányította a színfalak mögül a februári paktumot, s most is világosan fogalmazott: Kelemen ha menni akar, menjen, de az RMDSZ marad. S lőn... Tudnivaló, nincs egyedül véleményével, jó páran vannak, akik ilyen-olyan érdekből jobb szeretnek a hatalom közelében lenni, s a polgármesterek, tanácselnökök nagy része – tisztelet a kivételnek – úgy véli, jobb a húsosfazék mellett maradni, kampány közeleg, s dőlhet a pénz. Azt nemigen veszik tudomásul, hogy üres a bukaresti kassza, s ha valamit kiszorítanak, azt valószínűleg biztos szavazóbázisuk felé irányítják, nem a kiszámíthatatlan magyarokhoz. Kelemen Hunor ultimátumot adott, de csapdahelyzetbe került: borítékolható volt, nem jöhet ki jól a maga által teremtett helyzetből. Erőt akkor tudott volna felmutatni, ha kitart elképzelése mellett, és kivezérli a szövetséget a kormányzásból. Néhányan talán orroltak volna rá, de új lehetőségek nyílhattak volna a kisebbségi jogérvényesítésben, határozott, következetes kiállással elnémíthatta volna ellenfeleit. Nem ezt tette, engedte ismét felülkerekedni a Verestóy-féle vonalat, s ezzel talán végérvényesen meggyengült pozíciója. Még az is tisztességesebb lett volna, ha visszatáncolnak, s minden marad a régiben, mert nehéz komolyan venni azt a magyarázatot, mellyel előrukkoltak, miszerint Kelemen Hunornak tulajdonképpen sikerült kompromisszumot kötnie Victor Pontával, több dokumentumot nem küld a román kormány a luxemburgi bíróságnak, és ősszel a parlament is megvitatja, mi legyen Románia álláspontja a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés kapcsán. Vicces egy megegyezés ez, hisz elsősorban jelképes jelentősége van annak, hogy Románia ellenzi a kezdeményezést – márpedig a perben való részvétel vissza nem vonása ezt jelenti –, és nehezen elképzelhető, hogy kampányhajrában a parlament éppen a kisebbségi jogok bővítése mellett foglalna állást. Az RMDSZ kormányon marad, elnöke azonban nem. A tegnapi nevetséges kompromisszum nem egyéb, mint öngól, nem növeli sem a szövetség ázsióját, sem az erdélyi magyarság jogérvényesítési lehetőségeit. Körülbelül annyi esélyünk lesz előrelépni fontos nemzeti ügyekben, mint Kelemen Hunornak, az RMDSZ várható elnökjelöltjének az őszi államfőválasztáson. Semmi.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 13.
Román és magyar lapok az RMDSZ kormányon maradásáról
Politikai szimpátiáik függvényében kommentálták a hétvégi romániai lapok az RMDSZ döntését. Politikai szimpátiáik függvényében kommentálták a hétvégi romániai lapok azt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem lép ki a kormányból, csak elnöke, Kelemen Hunor mond le kormánytisztségeiről a kisebbségek európai polgári kezdeményezése körül kirobbant bukaresti koalíciós vita nyomán.
A jobboldalhoz közel álló Hotnews.ro hírportálon Dan Tapalaga Egy román-magyar átverés címmel azt fejtegette, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes csak nacionalista szavazóik kedvéért játszották el a „pofozkodást", valójában fontosabb számukra a hatalom.
„Most érte el a tudathasadásos állapot csúcsát az RMDSZ-elnöke, amikor egyedül vonul ellenzékbe, de az egész RMDSZ hatalmon marad. Nem világos, miért csak ő nem tud egy kisebbségellenes kormányban dolgozni, és a többi magyar miért tud? Aztán meg miféle tekintélye van egy olyan vezetőnek, akit csapatai nem követnek?" – kommentálta ironikusan Tapalaga az RMDSZ által bejelentett kompromisszumos megoldást.
A kormányt és jobboldali ellenzékét is gyakran bíráló Gandulban Marian Sultanoiu RMDSZ – büszkék vagyunk románságunkra címmel közölt kommentárt az RMDSZ pénteki döntéséről, a cikk címében a kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) választási jelmondatát idézve. Sultanoiu csalódottan írt arról, hogy míg eddig „az elegancia és következetesség" példaképeiként utalhatott az RMDSZ politikusaira, be kell látnia, hogy az „RMDSZ-es tartás is elúszott a Dambovita (Bukarest folyója) vizén".
A cikkíró szerint Kelemen Hunor indulni fog az őszi elnökválasztáson, ezért szüksége volt egy jó ürügyre, hogy kiléphessen a kormányból, de az RMDSZ-nek esze ágában sem volt otthagyni a húsosfazekat. A szerző azt állította: Verestóy Attila szenátor már az állandó tanács ülése előtt világossá tette a szövetség álláspontját: „Hunor mehet, az ő baja, de mi maradunk".
Az RMDSZ-szel szemben ellenzéki hangvételű Háromszék című lapban, Öngól című cikkében Farkas Réka a lehető legszerencsétlenebb megoldásnak minősítette az RMDSZ döntését.
„Kelemen Hunor ultimátumot adott, de csapdahelyzetbe került: borítékolható volt, nem jöhet ki jól a maga által teremtett helyzetből. Erőt akkor tudott volna felmutatni, ha kitart elképzelése mellett, és kivezérli a szövetséget a kormányzásból. Néhányan talán orroltak volna rá, de új lehetőségek nyílhattak volna a kisebbségi jogérvényesítésben, határozott, következetes kiállással elnémíthatta volna ellenfeleit" – vélekedett a szerző, aki szerint annyi esélye lesz az erdélyi magyarságnak előrelépni fontos nemzeti ügyekben, mint Kelemen Hunornak megnyerni a romániai államfőválasztást. Az RMDSZ politikáját következetesen helyeslő Új Magyar Szó (maszol.ro) internetes portálon Ágoston Hugó Építő kompromisszum című elemzésében úgy vélekedett: az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése nem vitte volna a előre a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés ügyét, de megfosztotta volna a magyar érdekképviseletet a kormányzati eszközöktől. A szerző üdvözölte a kompromisszumos megoldást, amely lehetőséget termet a munka folytatására. „Egy ideje mindenképpen láthatóak egy új, kevésbé formális, kevésbé konfliktuskereső politikai gondolkodásmód jelei. (Azok számára, akik látni akarnak.) Átalakulóban van az európai politikai kultúra, nagykoalíciók születnek a felismert közös veszélyek elhárítására. Miközben a világban egyre több a – nemzeti-nemzetiségi – konfliktus, minden kompromisszumos siker alkalmat adhat a derűlátásra" – írta a maszol.ro publicistája.
MTI, Erdély.ma2014. július 14.
Románia több mint 80 állampolgárát menekítette ki a Gázai övezetből
Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. A konfliktusban a legfrissebb adatok szerint 170 palesztin vesztette életét és 1154 sebesült meg.
A bukaresti hatóságok egy 84 fős, román állampolgárokból és családtagjaikból álló csoportot menekítettek ki hétfőn a harcok sújtotta Gázai övezetből.
A csoport tagjait a Gázai övezet határán vették át a román hatóságok, majd katonai védelem alatt – izraeli és jordániai területen áthaladva – az ammáni nemzetközi repülőtérről indították útnak őket Bukarestbe. Az akcióban a tel-avivi és rámalláhi román külképviselet tisztségviselői nyújtottak konzuli segítséget.
A csoport hazaszállítása érdekében a román légierő két csapatszállító gépet küldött Ammánba: az első közülük hétfő délben érkezett vissza a Bukarest melletti otopeni-i katonai támaszpontra. A menekülteket Mircea Dusa védelmi és Titus Corlatean külügyminiszter fogadta a repülőtéren.
A román védelmi minisztérium közleménye szerint a román állampolgárok repatriálását Victor Ponta miniszterelnök közvetlen irányítása alatt bonyolították le.
A román külügyminisztériumban a konfliktus kezdete óta válságstáb működik, amely a külképviseletekkel együtt segíti a bajbajutott, vagy biztonságukért aggódó román állampolgárokat.
Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. A konfliktusban a legfrissebb adatok szerint 170 palesztin vesztette életét és 1154 sebesült meg.
MTI, Erdély.ma2014. július 14.
Kormányszerep vezéráldozattal
Nem lép ki az RMDSZ a román kormányból, elnöke, Kelemen Hunor viszont lemond a kabinetben betöltött miniszterelnök-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségről, miután Victor Ponta kormányfő kompromisszumos javaslattal állt elő.
Ez a döntés született a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki, maratoni hosszúságú ülésén, amely az eredetileg meghirdetettnél közel két órával hosszabb ideig tartott.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor az RMDSZ kormányból való kilépését helyezte kilátásba, miután a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság (EB) mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben. Az EB ugyanis illetékesség hiányára hivatkozva nem foglalkozott érdemben azzal a polgári kezdeményezéssel, amelyet a kisebbségek annak érdekében nyújtottak be, hogy uniós szinten szabályozzák a kisebbségi jogokat.
Kelemen Hunor bízik Ponta kézfogásában
Kelemen Hunor elmondta: a SZÁT hosszas vitát követően elfogadta a Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által javasolt kompromisszumos megoldást, amely értelmében Románia nem lép ki a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perből, de nem nyújt be újabb dokumentumokat, legalábbis mindaddig, amíg a parlament meg nem vitatja a kérdést.
Kelemen Hunor Martoson: a kormányzás nem a szeretetről szól
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól", viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a felvidéki martosi szabadegyetemen szombaton. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – a regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.
A Krónika kérdésére, hogy mi arra a garancia, hogy Victor Ponta tartja a szavát, és a román kormány valóban nem ártja bele magát a per folyamatába, Kelemen Hunor röviden úgy válaszolt: „Kezet fogtunk”. „Az, hogy egymás szavában bízunk vagy nem bízunk, egy nagyon fontos kérdés, ebben a pillanatban más garancia nem létezik” – fűzte hozzá a szövetségi elnök.
Kérdésünkre, nem gondolja-e, hogy az RMDSZ kormányon maradásával legitimálják azt a román álláspontot, miszerint a magyaroknak nem lehet beleszólásuk az állami ügyekbe, Kelemen Hunor határozott nemmel válaszolt.
Mint kifejtette, épp arról szól a megállapodásuk, hogy egy ilyen fontos kérdésben az államnak, a kormánynak az álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium vagy néhány hivatalnok, hanem annak kialakításába be kell vonni a kisebbségeket és más intézményeket is.
Hangsúlyozta: az nem lehet, hogy egy ilyen kérdésben anélkül alakítsanak ki hivatalos álláspontot, hogy megkérdeznének olyan intézményeket, mint a parlament, a parlamenti szakbizottságok vagy a kisebbségek képviselőit.
A sajtótájékoztatón Kelemen nem győzte hangsúlyozni: a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának. Mint hangoztatta, a Minority SafePack nemcsak a romániai magyarság, hanem valamennyi európai kisebbség jogait garantálná, sőt tekintettel arra, hogy Szerbia és Ukrajna az Európai Unióba törekszik, az ott élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is hasznos eszköz lehetne a javasolt uniós szabályozás.
Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta: a SZÁT- ülésen is megoszlottak a vélemények arról, hogy kormányon maradjon vagy sem az RMDSZ, azonban abban egyetértettek, hogy ez a helyzet nem maradhat következmények nélkül. Ezért döntöttek végül úgy, hogy maradnak a koalícióban, azonban Kelemen Hunor a következő napokban lemond a kormányban betöltött tisztségeiről. A leköszönő miniszterelnök-helyettes ugyanakkor bejelentette: jövő csütörtökön is ülésezik a SZÁT, akkor arról döntenek, hogy ki legyen az RMDSZ államfőjelöltje az őszi elnökválasztáson.
Balogh Levente, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)2014. július 14.
Bakk Miklós: kellenek Pontának a nacionalista szavazatok
Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői között kialakult vita azt jelzi, hogy Victor Ponta miniszterelnök – aki minden bizonnyal pártja jelöltje lesz a novemberi elnökválasztáson – a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek elmondta, a PSD ugyanakkor a magyar szavazókat is szeretné maga mellett tudni. A vezető kormánypártnak még mindig nincs világos stratégiája arra, honnan gyűjtsön szavazatokat.
Bakk Miklós a koalíciós vitának egy külpolitikai összetevőjét is megemlítve elmondta, az ukrajnai válság nyomán Románia Lengyelországgal együtt Amerika támogatójaként pozicionálta magát a térségben.
„Arra a következtetésre juthatott a román vezetés, hogy pozícióelőnybe került nemzetközi megítélés tekintetében Magyarországgal szemben, és határozottabb fellépést is megengedhet magának” – tette hozzá az elemző. Bakk Miklós úgy látja, a felek „akarják is, meg nem is” a megegyezést. Ez szerinte annak dacára is lehetséges, hogy a vita kirobbanása óta mindkét fél „bekeményítette” álláspontját. „Ilyenkor azt szokták tenni, hogy egy újabb közös célt találnak ki, és elkötelezik magukat az új cél mellett, a szembenállás kérdéseit pedig zárójelbe teszik” – magyarázta a politológus.
Emlékeztetett rá, hogy 1998 szeptemberében volt már egy hasonló eset. Akkor az RMDSZ bejelentette, kilép Radu Vasile kormányából, ha a parlament nem fogadja el az oktatási törvény olyan módosítását, amely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is lehetővé teszi. Ekkor a Petőfi–Schiller multikulturális egyetem javaslata volt az a közös cél, amelyik alapján zárójelbe lehetett tenni a korábbi konfliktust. A multikulturális egyetem „lufinak bizonyult”, az csak az akkori kritikus helyzet áthidalását szolgálta, de soha nem valósult meg.
Bakk Miklós a román „etnikai állam” megnyilvánulásaként értelmezte, hogy Ponta és Titus Corlăţean külügyminiszter az állampolitikára, államérdekre hivatkozva utasította el az RMDSZ európai polgári kezdeményezését, mely az uniós joganyagba kívánja beemelni a kisebbségvédelem bizonyos elemeit.
„Ha Victor Ponta kormánya a román állampolitikát a romániai magyar politikai véleménytől függetlennek tekinti, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy a románok előjoga a romániai államérdek megfogalmazása. Ez az etnikai demokrácia modellje, amelyikben formailag ugyan létezik a demokrácia, de az alapvető kérdések meghatározása csak az etnikai többség joga” – magyarázta a politológus, aki nem lát újdonságot abban, hogy a miniszterelnök kijelentette: a magyarság radikalizálódását szeretné elkerülni az RMDSZ kormányzásba való bevonásával.
„Kétségtelen, hogy a kormány a magyarság politikai akaratának egyfajta megszelídítését szánja az RMDSZ szerepéül” – vélte. Szerinte ez az oka annak is, hogy az RMDSZ korábban is csak azokat a célokat tudta bevinni a koalíciós együttműködésbe, „amelyek a román multikulturalizmus enyhe bővítésével voltak kapcsolatosak”. Ezért nem kerülhetett be az autonómia kérdése egyik olyan kormány programjába sem, amelyben az RMDSZ is jelen volt.
Bakk Miklós szerint az elmúlt időszak több fordulata is azt jelzi: egyre üresebb az a román retorika, hogy az ország példaértékűen rendezte a kisebbségi kérdést. Hozzátette, a bukaresti kormányok arra alapozták ezt a retorikát, hogy az ország az európai integrációs folyamatban átvette az Európa Tanács kisebbségvédelmi szabályozását.
„Ez egy nemzetközi minimum. A sikeres megoldások általában ezeket a kereteket meghaladva alakultak ki. Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe való belépés azt jelzi, hogy Románia ellenzi a minimum bővítését. Az Unióban próbálja konzerválni a létező állapotot” – magyarázta a BBTE tanára.
Krónika (Kolozsvár)2014. július 14.
Erdélyben államalkotó nemzet vagyunk
Egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, azonban amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök a B1 hírtelevízió egyik esti műsorában, mikor a legnagyobb kormányzó párt és az RMDSZ között kialakult feszültség megszüntetésének esélyeiről faggatták. Ez tiszta és világos beszéd, melynek számunkra mélyen szántó üzenete az, hogy a román hatalom, 94 éve gyakorolt szokásához híven, ezután sem szándékszik változtatni a minket másodrangú állampolgárként kezelő magatartásán. Magyarán: továbbra is jobbágysorban tartanának minket, ám ha urainkat jól szolgáljuk, hajlandók kissé meghosszabbítani a mozgásterünket behatároló pányvát.
Nos, válaszként nekünk is épp olyan határozottan és világosan kell leszögeznünk, hogy bármi egyezkedés tárgya lehet, azonban amikor a magyar nemzeti közösség jogairól van szó, nincs helye az alkudozásnak. És tévedés ne essék, mi nem kérünk, nem rimánkodunk, hanem a minket születésünknél fogva megillető jogainkat követeljük, ugyanis Erdélyben nem kisebbség, hanem államalkotó nemzet vagyunk! Egy olyan nép gyermekei, mely a Kárpátok ölében sajátos civilizációt, valamint kultúrát hozott létre, falvakat, városokat, utakat épített, ezáltal tevőlegesen és hangsúlyosan hozzájárulva e Tündérkert fejlődéséhez, s vonzó arculatának kialakításához.
De nemcsak értékteremtő munkánk, hanem folyamatosan vívott honvédő csatáink által is megszereztük magunknak a szent és senki által el nem vitatható jogot, hogy szabadon élhessünk azon a földön, melyet hosszú évszázadokon át őseinknek a betolakodók által kiontott vére öntözött. Ettől eltekintve nem akarjuk kisajátítani magunknak Erdélyt, csupán háborítatlanul és jólétben akarunk itt élni a románokkal és maradék szászokkal együtt.
A gőgös és dölyfös bukaresti hatalomnak pedig – melyet soha sem tévesztettünk össze az általa szintén elnyomott és félrevezetett román néppel – azt üzenjük, térjen észhez, s hagyjon fel az ellenünk irányuló, s az elüldözésünket és beolvadásunkat célzó nyílt vagy burkolt, de mindenképpen ellenséges törekvésekkel, mert békeszerető nép vagyunk ugyan, de a mi türelmünknek is egyszer vége szakad.
Bedő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. július 15.
Érettségi nélkül az egyetemen
Az érettségi vizsgán megbukott diákok is jelentkezhetnek az egyetemi kollégiumokba a kormány által kiadott, az oktatási törvény módosítására vonatkozó rendelet alapján – számolt be a Digi 24 hírtelevízió.
Az „érettségi nélküli egyetemi hallgató” névre keresztelt projektet három éve már Ecaterina Andronescu akkori oktatási miniszter is kezdeményezte, Victor Ponta miniszterelnök azonban hevesen bírálta az elképzelést, amely szerinte „nem jelent megoldást a felmerült problémára”, így azt végül a parlament elutasította.
A kormányfő ehhez képest üdvözölte a most elfogadott sürgősségi rendeletet, amely szerint azok a diákok, akiknek nem sikerült átmenő jegyet szerezniük az érettségi vizsgán, egyéves felkészítő programon vehetnek részt a felsőoktatási intézmények kollégiumaiban, a képzést az állam finanszírozza.
„Az oktatási rendszer nem dzsungel”
„A romániai oktatási rendszer nem egy dzsungel, ahol csak az erősek érvényesülnek, illetve élnek túl. Az oktatási törvény módosítására vonatkozó megvalósítások valóban jók és hatékonyak” – fogalmazott Ponta a múlt heti kormányülésen.
A miniszterelnök meglátását és a módosító rendeletet hevesen bírálta Traian Băsescu államfő. „Tisztában vagyok vele, hogy Victor Ponta nem tiszteli a végzettséget, hiszen doktori disszertációját plágiumnak minősítették, de a tapasztalatait nem kellene országos szinten népszerűsítenie” – fogalmazott az államfő.
Ecaterina Andronescu egyébként 2011-ben annak nyomán kezdeményezte a törvénymódosítást, hogy az érettségi eredmények a megelőző húsz év mélypontját jelentették: a végzősöknek alig 45 százaléka szerzett oklevelet.
Az oktatási minisztériumba még nem érkezett arra vonatkozó konzultációs megkeresés, hogy a fiatalok érettségi nélkül is beiratkozhassanak egyetemre – tájékoztatta lapunkat Király András. A tanügyi államtitkár kifejtette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében az idei érettségin megbukott diákok nem egyetemre, hanem valamely felsőoktatási intézmény kollégiumába iratkozhatnak be, ahol felkészítik őket a tizenkettedikes záróvizsgára.
„Egyetemre az iratkozik, aki érettségizett, mint ahogy kilencedik osztályba is az jelentkezhet, aki elvégezte a nyolc osztályt, és letette képességfelmérő vizsgát” – fogalmazott az államtitkár. Király emlékeztetett: 2011 előtt – vagyis az új tanügyi törvény hatályba lépését megelőzően – a magánegyetemekre érettségi oklevél nélkül is felvételizhettek, mert az intézmények arra számítottak, hogy a diákok egy év múlva megszerzik az oklevelet, de ezt a lehetőséget a jelenleg érvényben levő jogszabály eltörölte.
„A minőség rovására megy a kezdeményezés”
A kezdeményezést kifogásolja Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Mint lapunknak kifejtette: több szempontból is ellenzik, hogy az egyetemek érettségi felkészítőt, vagy posztliceális képzéseket szervezzenek, mint ahogy azzal sem értenek egyet, hogy a szaktárca tavasszal harmadik érettségi vizsgaszessziót bonyolítson le. „Meg kell őrizni az érettségi komolyságát. Ezek a módosítások az oktatás minőségének rovására mennek” – vélekedett a rektorhelyettes.
Ezzel szemben János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora a Krónikának úgy nyilatkozott: eddig nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy felkészítőket tartsanak középiskolát végzett diákoknak, de a tanügyi törvényt módosító kormányrendeletet mindenképpen figyelembe veszik. Elmondása szerint, ha igény mutatkozik rá, a Nagyváradi Állami Egyetemhez hasonlóan ők is szerveznek érettségi előkészítőt azok számára, akiknek még nem sikerült oklevelet szerezniük, de ez kimondottan az iskolai felmérőre vonatkozna.
A Nagyváradi Állami Egyetem szenátusa már holnap dönt a felkészítő központ működtetéséről, néhány napon belül pedig már a felvételit is meghirdetik a diákok számára. „Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen minden tantárgyból indíthatunk képzést” – magyarázta Constantin Bungău rektor. Mint hangsúlyozta: az egy éves felkészítő ingyenes lesz a diákok számára, hiszen a projektet a szaktárca finanszírozza.
Elfogadják külföldön az érettségi oklevél helyett kiadott igazolást
A külföldi felsőoktatási intézmények is elfogadják azt az igazolást, amit érettségi oklevél helyett kapnak az idei vizsgán sikeresen szereplő végzős diákok – biztosította a leendő felvételizőket Remus Pricopie tanügyminiszter.
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában beszélt arról, hogy az igazolások kibocsátását ezen a héten kezdik, a dokumentumok pedig egy éven keresztül lesznek érvényesek – állítása szerint ez idő alatt az érettségi diplomák nyomtatása körüli kérdéseket is tisztázzák.
Hasonlóan vélekedett Király András oktatási államtitkár, aki lapunknak elmondta: a minisztériumhoz nagyon sok panasz érkezett, amiért a diákok nem kapnak érettségi oklevelet, ezért nem tudnak beiratkozni a külföldi egyetemekre. „A szaktárcától mindegyik idén vizsgázott diák egyforma igazolást kap, amit a nemzetközi egyezmények alapján a külföldi felsőoktatási intézményeknek is el kell fogadniuk” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ-es államtitkár.
Mint kifejtette: az oklevelek kiállítását a közbeszerzési folyamat késése akadályozza, ez néhány hónapig biztosan elhúzódik, ezért kapnak a leérettségizett fiatalok a tanfelügyelőségek pecsétjével ellátott igazolást.
Az államtitkár állítását egy szatmárnémeti édesapa is megerősítette, aki a Krónikának elmondta: lánya – a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőse – a nagy-britanniai University of Birmingham fizika szakára nyert felvételt, így levélben értesítették az egyetemet arról, hogy egyelőre csak igazolást tudnak benyújtani, és azt a választ kapták, hogy ideiglenesen elfogadják ezt a dokumentumot.
Danku Pál hozzátette: segítségükre volt az is, hogy a román oktatási tárca honlapján elérhetőek voltak az érettségi eredmények, így az angliai intézmény hivatalos helyen is tájékozódhatott. A Szatmár megyei végzősök közül egyébként sokan jelentkeztek magyarországi egyetemekre, a diákok pedig az online felvételi rendszerbe legkésőbb július tizedikéig tölthették fel a dokumentumokat. Az egyik érintett diák lapunknak elmondta: úgy tudja, hogy a külföldön érettségizettek legkésőbb szerdán, e-mailben pótolhatják az iratcsomót, így reménykedik abban, hogy nem lesznek gondjai az évkezdéssel.
Mint ismeretes, a szaktárca azért kénytelen igazolásokat adni az érettségi oklevelek helyett, mivel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított a Romdidac nevű – korábban állami tulajdonban lévő, de néhány éve privatizált – cég ellen, amely a rendszerváltás óta az egyetlen olyan vállalat, amely állami megbízást kap a diplomák kinyomtatására.
A DNA felszólítására a minisztérium felbontotta a Romdiackal kötött megállapodást, az új megbízatásra vonatkozó közbeszerzési eljárásnak azonban még nem jutottak a végére. Remus Pricopie a Digi 24-nek úgy nyilatkozott: a kormány várhatóan két héten belül eldönti, hogy kinek adják át a nyomtatás jogát, a kiválasztott vállalat azonban minden bizonnyal az állami nyomda lesz.
Krónika (Kolozsvár)2014. július 15.
Szocialista casting a tulipános kertbe
Pár nappal ezelőtt, július 10-én, a pénteki RMDSZ-csúcsot megelőzően jelent meg itt Kilépés, bennmaradás: kit-mit képvisel az RMDSZ? címmel egy jegyzetem, amelyben megelőlegeztem, hogy a nagy kirakatvívódások ellenére sem fog hátat fordítani a baloldali román kormánykoalíciónak az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete.
Ezt a döntést amúgy már akkor meghozták szűk körben, amikor még szó sem volt semmilyen konzultációról a megyei vezetőkkel, vidéki kiskirályokkal. Utóbbiaknak utólag kellett rábólintaniuk egy, a közvéleménynek szóló formális vita után az RMDSZ tényleges vezetője, Verestóy Attila által elkottyantott határozatra: Kelemen Hunor mondhat és csinálhat, amit akar, az RMDSZ nem lép most ki semmiféle kormányból, majd akkor fog kilépni vagy belépni, amikor őszenátorsága, a román államhatalom és a titkosszolgálatok mindenkori partnere ezt megmondja. Punktum.
Amúgy a szövetség médiája már napokkal a „SZÁT-határozat” előtt megkezdte a közvélemény puhítását, utána pedig megindította minden csatornán a „bölcs döntés” melletti „súlyos érvek” sorjázását. Ez folyik most. Meg a kacsingatás a választópolgárok felé: lám, már mi is eltanultuk a huncut, simlis, smekker balkáni politizálást. Kelemen pártelnök kilép, de a párt bennmarad! Kint is vagyunk, bent is vagyunk, jaj de nagyon boldog... vagyunk! Nehogy már ezek a svihák bukarestiek ügyesebbek legyenek nálunk! Románia is belépett egy perbe ellenünk, emiatt megsértődtünk, mire a román állam nem lépett vissza, de megígérte, hogy nem jelenik meg a tárgyaláson. Vagy valami ilyesmit. Szóval mi, tulipánosok is ott maradtunk a kormányukban, de az elnökünk nem jár majd kormányülésre, mert mást küldünk helyette (akárkit, mindegy), ő inkább államfőnek jelölteti magát (esélytelenül, de legalább mutogatják majd a tévében).
Hogyan is fogalmaztam minap az RMDSZ-es magyarázkodások kapcsán? „Minden érv előkerült és elő fog kerülni. Mögöttük pedig felsejlik az igazi ok, de ez nem hangzik el. Tudniillik, hogy a tulipános pártapparátus és a klientúra, a rokonság, a pereputty, a haveri kör, az önkormányzati nómenklatúra stb. semmitől sem akar elesni. Semmilyen morzsától, ami a hatalom asztaláról lehull. Bukarestben vagy bárhol másutt. Emberileg talán érthető is ez, mert hát mindenki úgy próbál boldogulni, ahogy tud. Ám ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a csoportérdekek nem esnek egybe a nemzeti érdekekkel.”
A Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport hasonlóképpen helyezi geopolitikai kontextusba a történteket Kormányon marad az RMDSZ: sikerpropaganda, kompromisszum és feszültségek című közleményében, és egybehangzóan állapítja meg: az oligarchák érdekei bizonyultak döntőnek. Majd ekként vonja meg a konklúziókat: „A kérdés most az, hogy a mindenkori román kormánynak immár sokadszor megelőlegezett bizalom indokolt-e. És hogy a magyar választópolgárokban hogyan csapódik le az újabb konfliktus utáni kompromisszum. Hogy az eddigi kudarcok ellenére – a mostani koalíciós partner nemcsak a polgári kezdeményezés ügyében tett keresztbe, de az RMDSZ-nek ígért prefektusi és alprefektusi tisztségek, a MOGYE magyar főtanszékei körül kialakult konfliktus rendezése, a kisebbségi jelképek használata, a magyarok arányos képviselete az állami intézmények helyi kirendeltségein mind-mind olyan problémák, amelyek rendezésével adós maradt – továbbra is elhiszik, hogy az RMDSZ-nek kormányon kell lennie, mert képes a kisebbségjogi érdekérvényesítésre. Vagy ellenkezőleg: az eddiginél is többen gondolják majd úgy, hogy a hangzatos szólamok ellenére a szövetség kormányszereplése nem alkalmas a problémák megoldására, és hogy az nem az egész romániai magyar közösség, csupán egy szűk elit érdekeit szolgálja.” Hát erről beszéltem. Nyilvánvaló, hogy az eddiginél is többen ábrándulnak ki az RMDSZ-ből, de vajon elegen ahhoz, hogy végre politikai fordulatot idézzenek elő az erdélyi magyar közéletben?
Amúgy a román államhatalom annyira semmibe veszi a szekértolóit, hogy még azt is megengedi magának, hogy holmi szocialista castingot javasoljon nekik, magyarországi baloldali mintára. Victor Ponta nevetgélve proponált kultuszminiszternek különféle arcokat a lemondott Kelemen Hunor helyett, mondván: lehetőleg halk szavú, filigrán, szőke nőket keressenek a magyarok maguk között, akik jól festenek majd a marcona barnákból álló bukaresti kormányban... És hogy, hogy nem, az RMDSZ-esek még ezt a kacagságos, sőt röhögséges viszonyulást is magukévá tették, s már el is kezdték ajánlgatni a szóba jöhető hölgyeket a szövetség másodvonalából – mert a frontemberek mind öltönyösök –, a Bíró Rozáliától Hegedüs Csilláig terjedő szűk skálán, aminek szépséghibája: olyanok sorjáznak rajta, akik már évek óta a feddhetetlenségi és korrupcióellenes hatóságok látókörében vannak.
[Dénes László] itthon.ma/szerintunk2014. július 16.
A Verestóy-háború
Hosszú kések nyara következik
Miután az RMDSZ kormányzati szerepvállalását illetően Verestóy Attila múlt csütörtökön kijelentette, hogy „Hunor mehet, mi maradunk”, úgy tűnik, Kelemen Hunor szövetségi elnök is érzékelte, hogy őt éppen lehetetlen helyzetbe hozták.
Nem említette Verestóy Attila nevét Kelemen Hunor, amikor hétfőn a sajtónak nyilatkozva felsorolta azokat a politikusokat, akik az RMDSZ részéről részt vesznek a kormánykoalíció politikai egyeztetésein – állapítja meg a maszol.ro. Kelemen a Victor Pontával megtartott találkozója után közölte: rajta kívül Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátusi és Máté András képviselőházi frakcióvezető tagja a tárgyalódelegációnak. A portál megtudta azt is, hogy Verestóy nem véletlenül maradt ki a küldöttségből. „A szenátor kikerült Kelemen Hunor bizalmi köréből amiatt, hogy a Szövetségi Állandó Tanács múlt heti ülése előtt, megelőlegezve a testület döntését, a román sajtónak azt nyilatkozta, kormányon kell maradnunk. A szenátor előreszaladt, önfejűen járt el, és emiatt vitája is volt a szövetségi elnökkel” – nyilatkozta egy RMDSZ-es politikus.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. július 16.
Kelemen Hunor már nem bízik Verestóy Attilában
Azért nem tagja többé a Szociáldemokrata Párttal (PSD) heti rendszerességgel konzultáló RMDSZ-es tárgyalódelegációnak Verestóy Attila szenátor, mert kikerült Kelemen Hunor szövetségi elnök bizalmi köréből – tudta meg a maszol.ro.
Nem említette Verestóy Attila nevét Kelemen Hunor, amikor hétfőn a sajtónak nyilatkozva felsorolta azokat a politikusokat, akik az RMDSZ részéről részt vesznek a kormánykoalíció politikai egyeztetésein. A szövetségi elnök a Victor Pontával megtartott találkozója után közölte: rajta kívül Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátusi és Máté András képviselőházi frakcióvezető tagja a tárgyalódelegációnak.
Verestóy Attila korábban „hivatalból” részt vett a kormányfővel és a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőivel heti rendszerességgel tartott konzultáción. Tudvalevő, hogy a székelyudvarhelyi szenátor mindig is jó kapcsolatokat ápolt a PSD politikusaival, akik könnyen elfogadták tárgyalópartnerüknek.
A maszol.ro megtudta: Verestóy Attila nem véletlenül maradt ki a küldöttségből. „A szenátor kikerült Kelemen Hunor bizalmi köréből amiatt, hogy a Szövetségi Állandó Tanács múlt heti ülése előtt, megelőlegezve a testület döntését, a román sajtónak azt nyilatkozta, hogy kormányon kell maradnunk. A szenátor előreszaladt, önfejűen járt el, és emiatt vitája is volt a szövetség elnökkel” – nyilatkozta lapunknak egy RMDSZ-es politikus.
Verestóy Attila múlt csütörtökön az Agerpresnek arról beszélt: nem tekinti megoldásnak az RMDSZ kormányból való kilépését. Azzal érvelt, hogy a szövetségnek olyan vállalt kötelezettségei vannak a választóival szemben, amelyeket csak kormányzati pozícióból lehet teljesíteni. Mint ismert, a Szövetségi Állandó Tanács végül az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött, Kelemen Hunor azonban visszalépett a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségéből.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szenátorát egyelőre nem tudtuk elérni.
Cs. P. T., maszol.ro2014. július 17.
Román állam kontra magyar beleszólás
A román állam nem szolgálja egyformán minden polgára érdekeit – ez szűrhető le Victor Ponta miniszterelnök kijelentéséből, amely az RMDSZ koalícióból való kilépésének eshetősége kapcsán hangzott el, és amely szerint a román állam politikája nem képezheti koalíciós alku tárgyát.
Ismeretes, a bukaresti koalíciós válság annak kapcsán tört ki, hogy a bukaresti külügyminisztérium Románia nevében belépett abba a perbe, amelyet az RMDSZ az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen indított az Európai Bizottság (EB) ellen, miután az uniós testület illetékesség hiányára hivatkozva elutasította a Minority SafePack nevű közös polgári kezdeményezésüket, amelynek célja a kisebbségjogi ügyek uniós szintű rendezésének kivívása volt.
Bukarest az alperes EB mellett lépett be a perbe, ami miatt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök keményen bírálta a külügyi tárcát, hiszen így az a kormány áll szemben az RMDSZ-szel az európai bíróságon, amelynek maga a szövetség is tagja, ez pedig tarthatatlan helyzet. Titus Corlăţean roman külügyminiszter erre reagálva azonban azt mondta: a külügy a román állam álláspontját képviseli, a hivatalos álláspont pedig az, hogy a kisebbségek jogainak ügye tagállami hatáskör.
Victor Ponta miniszterelnök is hasonló hangnemben nyilatkozott, amikor kijelentette: szeretné ugyan rendezni a konfilktust, és kormányon tartani az RMDSZ-t, a román állam politikája azonban nem képezheti alku tárgyát. Ez úgy értelmezhető, hogy hiába él több mint 1,2 millió magyar nemzetiségű román állampolgár az ország területén, a román kormány – amely a román állam hivatalos politikáját meghatározza, és azt képviseli – nem tekinti méltónak arra, hogy beleszólhasson ezen politika alakításába.
Még akkor sem, ha történetesen a magyar közösség egyik politikai szervezete jelenleg a kormánykoalíció tagja. Mindebből az szűrhető le, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen beismerte: a magyar koalíciós partnerre csupán azért van szüksége, hogy a külső fórumok előtt elvehesse azon bírálatok élét, amelyek a román kormány kisebbségpolitikáját érik, hiszen folyamatosan azzal az ellenérvvel vághat vissza, hogy hiszen a magyarok kormányon vannak, tehát nem igaz, hogy rossz lenne a helyzetük.
A mostani helyzet viszont azt mutatja, hogy ez csupán kirakatszerep, és a magyarok véleménye az állam hivatalos politikájának kialakításában nem tényező. Még olyan kérdésekben sem, amelyek elsősorban őket érintik. Ezekben a kérdésekben – a kisebbségi ügyekben – ugyanis továbbra is az a doktrína érvényesül, miszerint Románia a többmilliós nem román közösségek jelenléte ellenére is nemzetállam, a románok állama.
Az pedig komoly léket ütne ezen, a valósággal semmilyen kapcsolatban nem álló doktrínán, ha megvalósulna a Minority SafePackben megfogalmazott cél, és uniós szinten szabályoznák a kisebbségi jogokat. Hiszen az azt jelentené, hogy Bukarestnek külső fórumok előtt kellene számot adnia a kisebbségpolitikájáról, és számon kérhető lenne, ha eltérne a hivatalosan megfogalmazott elvektől.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport, Krónika (Kolozsvár)2014. július 17.
EMNP-álláspont: színjáték és jogsértés
Csak úgymond makulátlanná akarják tenni a leendő államfőjelölt Kelemen Hunort, véli az EMNP alelnöke. Ugyanakkor Váradon újraindítják ingyenes utcanévtábla-akciójukat.
Sima színjáték volt az egész úgynevezett kormányválság, amelynek során úgymond az volt a tét, hogy kilép-e az RMDSZ a kormányból, de végül maradt, és csak Kelemen Hunor mondott le kormánytisztségeiről – mondta csütörtöki nagyváradi tájékoztatóján az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Zatykó Gyula szerint „Szó nem volt arról, hogy valóban kilépjen az RMDSZ, sőt előre megtárgyalták a forgatókönyvet. A tét ugyanis, hogy Kelemen kormányból való távozásával próbálják meg a makulátlanság látszatát kelteni róla, ugyanis államfőjelöltként fogják indítani. Victor Ponta pedig az úgynevezett válság nyomán még inkább beseperheti szintén államfőjelöltként a román nacionalisták voksait”. Zatykó Gyula úgy véli, „az ügybeli román álláspont azt mutatja, hogy az európai kisebbségügyi polgári kezdeményezés ügyében indított perbe belépő román kormány nem tartja tiszteletben az 1,2 millió magyar jogait – az RMDSZ kormányon maradása pedig azt mutatja, hogy a hatalmat választotta az autonómiaharc helyett, Bukarest érdekeinek képviseletét a magyarság rovására, ahelyett, hogy a magyarság érdekeit képviselné”. Hozzátette: az RMDSZ kormányon maradása csak legitimálja a román nemzetállami törekvéseket, a vége pedig az, hogy önmaga ellen fog pereskedni az RMDSZ, hiszen a perbe belépett román kormány tagja is. Reagáltal arra a hírre is az EMNP-sek, hogy Kelemen helyett Biró Rozália lesz a kulturális miniszter és a kormányfőhelyettes. Zatykó szerint „érthetetlen, hogy kerülhetett szóba egy ilyen név, hiszen nyomoz ellene a Feddhetetlenségi Ügynökség – ez is mutatja, milyen állapotok uralkodnak náluk”.
Utcanévügy Váradon
Más témára térve Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke bejelentette: újrakezdik harcukat a váradi magyar történelmi utcanevek használatáért. Mint lapunkban tudattuk, nem egy párt, hanem egy civil szervezet elérte Kolozsváron, hogy olyan elsőfokú bírósági döntés született, amely kötelezi az ottani önkormányzatot a magyar elnevezések feltüntetésére. E példa alapján folytatják itt is 2005-ben kezdett küzdelmüket. Váradon 793 közterületnév van, ebből mintegy 600-nak létezik történelmi magyar megfelelője, a többi esetében pedig tükörfordítást alkalmazva teljes jegyzéket készítettek az elnevezésekről. Ezt és kérésüket eljuttatják a váradi önkormányzathoz e hónapban, ha pedig elutasítás lesz a válasz, itt is per indul.
Ugyanakkor jelezték: az EMNP váradi Széles/Menumorut utca 23. szám alatti székhelyén várják újra mindazokat, akik szeretnének magyar nyelvű utcanévtáblát is. Ezeket ingyen elkészítik, kérésre fel is szerelik.
Csomortányi István hozzátette: „Emlékezetes, hogy volt Váradon egy botrányos utcanév fordítási ügy. Épp Biró Rozália hagyta jóvá a súlyos félrefordításokat – és most belőle akarnak kulturális minisztert csinálni. Azt sem feledhetjük ennek kapcsán, hogy amíg alpolgármester volt, ugyanúgy nem volt magyar nyelvű ügyintézés a városházán, ahogy most sincs.”
Szeghalmi Örs, Erdélyi Riport (Nagyvárad)2014. július 18.
Tőkés élesen bírálja az RMDSZ-t kormányon maradása miatt
Kormányon maradása és Biró Rozália szenátor miniszterelnök-helyettesi tisztségre való jelölése miatt élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) pénteken Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő.
A politikus nagyváradi sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban Tőkés László az RMDSZ egyik alapítójaként és egykori tiszteletbeli elnökeként fogalmazta meg bírálatát a szövetséggel szemben, megemlítve a „neptuni paktumot", vagyis azt, hogy a „pártszervezet" egyes tisztségviselői 1993-ban a tengerparti Neptun üdülőhelyen az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül folytattak titkos tárgyalásokat a román kormány képviselőivel.
Az EP-képviselő szerint az RMDSZ „felemás kormányban maradása vetekszik az 1998-as, Petőfi-Schiller fantomegyetemmel kapcsolatos botrányos magatartásával". Tőkés László ezzel arra utalt, hogy 1998-ban az RMDSZ bejelentette: kilép a Radu Vasile vezette kormányból, ha a parlament nem fogad el az önálló állami magyar egyetem létrehozását lehetővé tevő oktatási törvényt. Az RMDSZ mégsem váltotta valóra fenyegetését, miután a kormány ígéretet tett egy „Petőfi-Schiller" nevű multikulturális egyetem megalapítására – az ígéret azóta sem valósult meg.
Tőkés László úgy értékelte, hogy a „Verestóy Attila-féle" RMDSZ – saját „rekordjait" két hét alatt megdöntve – kétszer is eddigi története legmélyebb pontjára süllyedt. Először, mikor Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes lemondásával egy időben kormányon maradt, majd akkor, amikor Biró Rozália „bukott nagyváradi alpolgármestert" jelölte művelődési miniszternek és miniszterelnök-helyettesnek. „A pártszervezet nőszövetségi elnökének erre a magas romániai kormányzati tisztségre való jelölése ugyanakkor megrendítő fokmérője annak, hogy az RMDSZ hivatalosai mennyire veszik komolyan választóikat, és mennyire szeretik erdélyi magyarságunkat, másfelől a román népet, illetve azt a Romániát, amelynek miniszterelnök-helyettesévé ütnék. Ennél mind Erdély, mind Románia többet érdemelne" – zárul Tőkés László nyilatkozata.
Az RMDSZ elnöke hétfőn jelentette be, hogy augusztus 1-jei hatállyal lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Egy héttel korábban az RMDSZ a kormányból való kilépését is kilátásba helyezte, ha Románia nem lép vissza a pertől. A szövetség végül elfogadta Victor Ponta kormányfő kompromisszumos javaslatát, miszerint a kisebbségi kezdeményezésről vitát rendeznek a román parlamentben, Románia pedig nem vonja vissza az Európai Unió (EU) bíróságához benyújtott keresetét, de nem tartja már azt fenn a per során.
MTI, Erdély.ma2014. július 18.
Kelemen Hunor az RMDSZ államelnökjelöltje
Az RMDSZ saját jelöltet indít az államelnöki választásokon Kelemen Hunor elnök személyében – döntötte el tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Kelemen megtisztelőnek tartja a feladatot, amely alkalmat ad a magyarság céljainak szélesebb körű ismertetésére.
Nem azzal az illúzióval indul a választáson, hogy bejut a második fordulóba, hanem hogy a szövetség ismét lehetőséget kapjon arra, a széles nyilvánossággal ismertesse a magyarság gondjait, igényeit, mert a román pártok egyike sem mutat érdeklődést a kisebbségi ügyek iránt – nyilatkozta Kelemen Hunor. Azt is „meg kell mutatni, hogy léteznek olyan magyar politikusok, akiknek van elképzelésük az ország jövőjét illetően” – fejtette ki Kelemen Hunor, aki választási programját az RMDSZ programja alapján építi fel, mert „az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek legitim képviselője”. A SZÁT arról is határozott, hogy a kormányfő-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségbe Biró Rozália SZKT-elnököt javasolják. Olyan embert kellett keresni, aki mindkét tisztséget el tudja látni. Politikai értelemben Biró Rozália a második legmagasabb tisztséget látja el az RMDSZ-ben, így természetes, hogy őt kérték fel – indokolta a döntést Kelemen Hunor, aki szerint jelzésértékű, hogy Romániának első ízben lesz női miniszterelnök-helyettese.
Biró Rozália miniszterelnök-helyettesként a koalíciós partnerek és az RMDSZ által aláírt protokollumnak szeretne érvényt szerezni, és a Kelemen Hunor által elkezdett munkát szeretné folytatni a kulturális tárca keretében. Elmondta: folytatni kell azt a párbeszédet, amelyet Kelemen Hunor és Victor Ponta elkezdett a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvénycsomagról. Hozzátette: jelöléséről még nem tárgyaltak Victor Ponta miniszterelnökkel, és attól nem tart, hogy Traian Băsescu államelnök kifogásolja kinevezését.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 18.
Belföldi hírek
Így egyesül a jobboldal
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nevét viszi tovább az ellenzék két legnagyobb, fúzióra készülő pártja, az NLP és a Demokrata Liberális Párt (DLP), amely július 26-án külön-külön, majd együtt rendez kongresszust, hogy meghozzák az egyesülésükről szóló politikai határozatokat.
Az új párt az Európai Néppárt ideológiáját követi, megőrzi a DLP elkötelezettségét a jogállamiság mellett, és átveszi ennek szigorú feddhetetlenségi szabályait is. A pártfúzióra – a bejegyzési procedúra elhúzódása miatt – csak a novemberi államfőválasztás után kerülhet sor, ezért a jobboldali összefogás választási szövetségként indít közös jelöltet Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel szemben. A közös elnökjelölt személyéről augusztus elején döntenek, a miniszterelnök-jelöltet a másik párt adja majd.
Új adók helyett jobb végrehajtást
A romániai üzletemberek egyetértenek a tb-járulék csökkentésével, de csak akkor, ha emiatt nem kerül sor más adók és illetékek megemlésére – jelentette ki a Külföldi Beruházók Tanácsának elnöke, Steven van Groningen, miután egy általa vezetett küldöttség a kormány által tervezett intézkedés várható hatásairól tárgyalt a Cotroceni-palotában. Traian Băsescu államfő azért hívta meg őket, mert nem jutott közös nevezőre Victor Ponta kormányfővel, és ismerni akarta a vállalkozók álláspontját is, mielőtt eldönti, hogy aláírja-e a törvényt a tb-járulék csökkentéséről. Groningen elmondta: valóban aggódnak kissé azért, hogy a román állami költségvetés hiánya megnő a kieső bevételek miatt, és ezt a lyukat csak újabb adókkal, illetékekkel próbálják betömni. Jó lenne megnyugtató biztosítékot látni arra nézve, hogy ez nem így lesz – tette hozzá, és arra is figyelmeztetett, hogy egy átgondolatlan intézkedés súlyos következményekkel, például a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás vagy az egységes adókulcs veszélyeztetésével járhat. Ez valós veszély, ebben egyetértünk az államfővel – mondta. Végül emlékeztetett: az üzletemberek tanácsa már több módszert ajánlott a kormánynak, hogy javítson az adóbehajtási arányokon, mert Romániában nagyon nagymértékű az adócsalás, jelenleg százmilliárd lej körül lehet a kinnlevőség, és ebből bőven futná egy öt-tíz milliárdos kiesés fedezésére.
Építik a román–szerb kapcsolatokat
Románia lesz Szerbia leghatározottabb ügyvédje az európai uniós integráció folyamatában, amely fájdalmas reformokat és áldozatokat is feltételez, de megéri az erőfeszítést – mondta Victor Ponta kormányfő Belgrádban Aleksandar Vucic szerb kormányfőnek, és kifejezte reményét, hogy az integrációs folyamatban Szerbia nem fogja elkövetni azokat a hibákat, amelyeket a román hatóságok. Szerinte az is fontos, hogy a két országnak közös álláspontja legyen az unión belül. A két kormányfő abban máris megegyezett, hogy szeptember elejéig megoldást keresnek a Belgrádot Temesvárral összekötő, mintegy 100 kilométeres autópálya megépítésére. Erre a gazdasági kapcsolatok kétoldalú fejlesztése miatt lenne szükség, de Szerbiának adósságai miatt finanszírozási gondjai vannak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 18.
Bizonytalan a magyar prefektus kinevezése Maros megyében
Az RMDSZ Maros megyei szervezete reméli, hogy Victor Ponta miniszterelnök „van annyira gerinces, hogy tartsa magát az ígéretéhez”, és végül magyar prefektusa lehet a megyének – jelentette ki a Krónikának Brassai Zsombor.
A szövetség megyei szervezetének elnökét azt követően kérdeztük meg, hogy a napokban Vasile Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei elnöke felröppentette a hírt, miszerint szombaton a kormányfő prefektusi tisztségre lépteti elő Liviu Oprea alprefektust. Brassai Zsombor beismerte, az RMDSZ és a PSD közti együttműködés a szociáldemokratákkal szinte egyáltalán nem működik.
Mint ismeretes, a szociáldemokrata alakulattal kötött szerződés értelmében Maros megyében a kormánymegbízotti tisztségnek ’89 óta első ízben lett volna RMDSZ-es várományosa, de a hónapok óta tartó huzavona után sem sikerült érvényt szerezni az alkunak.
Eközben Vasile Gliga és a maroshévízi származású Mircea Dusa, a PSD országos alelnöke több ízben is kijelentette, Maros megye élén csakis román nemzetiségű prefektust tudnak elképzelni. A hangulatkeltés és a kedvezőtlen előjelek ellenére Brassai Zsombornak nincs tudomása arról, hogy módosult volna a kétoldalú megállapodás.
A Zi de zi napilapnak nyilatkozva Gliga elmondta, a jelenlegi PSD-s alprefektus, Liviu Oprea szombaton kapja meg a kinevezését a prefektusi tisztségre.
Az ügyről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a hétvégén valószínűleg a térségbe látogat Victor Ponta, aki a megyei elöljárókkal együtt részt vesz a tizedik alkalommal sorra kerülő Maros-völgyi Fesztivál nyitóünnepségén.
„Ismerem a PSD és a Vasile Gliga álláspontját, és azt kell mondanom, hogy – finoman fogalmazva – egyáltalán nem vagyok elragadtatva a szociáldemokratákkal való együttműködéstől. Mint ahogy az alprefektusuktól sem, aki a Bánffy-erdők újraállamosítására tett kísérletével bebizonyította, hogyan viszonyul a magyar közösséghez” – fejtette ki az RMDSZ megyei elnöke.
A szövetség és a PSD közti protokollum megkötése óta az RMDSZ-nek mindössze két intézményvezetői tisztséget sikerült megszereznie, azt is ideiglenes jelleggel. Ács Valériát kinevezték az egészségbiztosítási pénztár orvos-igazgatói tisztségébe, Fegyverneki Sándor pedig a jelenlegi alprefektus helyét vette át az állategészségügyi igazgatóság élén.
Szántó Lóránd csütörtökön versenyvizsgázott az ifjúsági és sportigazgatóság vezetői tisztségére, az eredményt viszont még nem tudni. „Eddig tizenegy, többnyire vezetőhelyettes pozíciónk volt, most tizenháromnál tartunk. Ez édeskevés a magyarság arányához képest, hisz még a 25 százalékot sem éri el. Teljesen elakadtak az egyeztetések, nem is csoda, hiszen a PSD vezetői kijelentették, hogy amíg nem tisztázódik a prefektusügy, nem hajlandók tárgyalni. Ez a PSD nyelvén azt jelentené, hogy ne magyar nemzetiségű foglalja el a tisztséget” – panaszkodott a koalíciós partnerre Brassai.
A szociáldemokratákkal kötött korábbi helyi együttműködés 2012 nyara óta sem hozott semmi jót a térség magyarságának. A PSD-s városatyák voltak a kétnyelvű utcanévtáblák és a római katolikus gimnázium újjáalapításának a legvehemensebb ellenzői. Szintén a sorukból került ki az a tanácsos, aki feljelentést tett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt székházain lengő székely zászló ügyében. A sorozatos magyarellenes megnyilvánulások után az RMDSZ két hónappal ezelőtt partnert váltott.
A Dorin Florea által vezetett demokrata-liberális (PDL) alakulat eddig semmiféle gesztust nem tett a magyarok irányába. „A PDL-sek azt ígérték, hogy rendkívüli tanácsülésen még ebben a hónapban elfogadják a katolikus iskola újraindításának tervezetét. Majd akkor derül ki, hogy lehet-e alapozni az ígéreteikre, vagy sem” – szögezte le Brassai.
Krónika (Kolozsvár)2014. július 18.
Oligarchák útja
A megszokott úton halad tovább az RMDSZ. Ezt nem volt nehéz megjósolni azt követően, hogy a párt befolyásos, régi, jelentős üzleti háttérrel rendelkező politikusainak – hívhatjuk őket oligarcháknak is – érdeke és akarata érvényesült, és a szövetség annak ellenére sem lépett ki a kormányból, hogy koalíciós partnere jelezte: nem enged a nemzetállami mítoszból, és csupán szünetelteti, de be nem szünteti a kisebbségi jogbővítés megtorpedózására irányuló akcióit.
Kelemen Hunor államfőjelöltként történő indítása révén az RMDSZ szokás szerint arra számít, hogy az első fordulóban elért eredmény ismeretében a második fordulóba jutott jelöltek majd egymást félrelökve versengenek a kegyeiért.
Ez most különösképpen nagy téttel bírhat, mivel az előrejelzések szerint ha a baloldal Victor Pontát, a jobboldal pedig Klaus Johannist indítja, pont a magyarok jelenthetik a mérleg nyelvét. Csakhogy az már több ízben is bebizonyosodott, hogy a magyar szavazópolgárok nem szavaznak baloldali jelöltre, még akkor sem, ha az RMDSZ erre buzdítja őket. Johannis pedig kisebbségiként még úgy is nagyobb eséllyel pályázhat a magyarok voksaira, hogy nem vállal fel kisebbségjogi ügyeket, és az autonómiát is ellenzi.
Biró Rozália jelölése a kormányfő-helyettesi tisztségre szintén azt jelzi, hogy a szövetségben rendkívül erős az oligarchák befolyása. Mentora és üzlettársa a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor üzletember, aki ellen a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódik olyan ügyletek miatt, amelyeket még a Bihar megyei közgyűlés elnökeként bonyolított.
Biró jelölésére már ez is árnyékot vet, az meg pláne, hogy összeférhetetlenség-gyanús ügyei miatt ellene is feljelentést tett a feddhetetlenségi ügynökség. Az ártatlanság vélelme persze mindenkit megillet, de sem az RMDSZ-re, sem általában véve a romániai magyar közösségre nem vet jó fényt, ha miniszterelnök-helyettesére a gyanú árnyéka vetül – igaz, hogy, hogy nem, az ügyészség történetesen éppen alig több mint egy hete ejtette az ügyet.
Végső soron a jelöléssel legalább a román polgárok magyarokkal szembeni gyanúját eloszlathatják. Hiszen ezáltal is bizonyítják, hogy az RMDSZ tényleg nem más, mint a többi, hasonló ügyekben érintett román párt.
Balogh Levente,
Krónika (Kolozsvár)