udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
276
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-276
Névmutató:
Ördög I. Béla
2003. augusztus 2.
Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2003. augusztus 30.
Kolozsvárra látogatott a Magyar Nyomdász és Papíripari Szakmai Szövetség küldöttsége. Aug. 29-én a vendégek előbb Hoch Sándortól, a Gloria Nyomda ügyvezető igazgatójától ismertető előadást hallgattak meg Kolozsvár nyomdaiparának történelméről. Honterustól Misztótfalusi Kis Miklósig, Wesselényi Miklós egyműves nyomdájától a Bonaventura Nyomda munkájáig minden jelentős eseményre kiterjedt a szakma-alakulási adatok ismertetése. 1922-ben a három erdélyi magyar történelmi egyház közös beruházása (Minerva nyomda) annyira eredményesnek bizonyult, hogy azt az 1948-as államosítás csak két év múlva volt képes megtörni. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar nyomdásztalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2003. szeptember 8.
Szept. 6-án Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozását a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Magyarországi Egyesülete (MMÉV-ME) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A rendezvényt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter előadása vezette be, aki a 45 éve megalakult MMÉV célkitűzései közül az anyaországnak a szomszédos államokban élő magyar értelmiségiek összefogására tett erőfeszítését emelte ki. Magyarország, lévén tipikusan alvízi ország, különösen sebezhető a szomszédos területeken végbemenő szennyezésekkel. Ilyen volt, például, három évvel ezelőtt a Tisza ciánszennyezése, amely súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Magyarország és Románia között 1997-ben környezetvédelmi egyezmény született, ami 2000-ben ugyan hatályba lépett, de a vegyes bizottság még nem alakult meg. Dr. Kászonyi Gábor, az MMÉV-ME elnöke vázolta az 1958-ban Amerikában létrehozott szervezetük eddigi tevékenységének legfontosabb mozzanatait. A világszervezetnek jelenleg háromezres tagsága van. Dr. Köllő Gábor EMT-alelnök az Erdélyben 1990-ben alakult és úttörő munkára vállalkozott szervezet történetét mutatta be, utalva a magyarországi egyetemekkel, valamint az MMÉV-MÉvel történő kapcsolattartásukra. Tizenhárom év után 900-1000 taggal rendelkeznek, akik szakmai és területi szervezetekben kutatómunkát folytatnak, konferenciákon és szaktanfolyamokon vesznek részt, szakkiadványokat jelentetnek meg, és az oktatás terén a magyar nyelvű szakképzést erősítik. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar környezetvédelmi tanácskozás. A szakminiszter szerint sürget az EU-közelség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2003. szeptember 15.
Szept. 13-án Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban helyi és környékbeli magyar kulturális szervezetek képviselőivel találkozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldöttsége. "Köszönjük az eddigi segítséget, de az nem elegendő"; "amit kapunk, az sem érkezik meg idejében"; "túlzottan bürokratikus a pályázási rendszer" - ilyen és ezekhez hasonló panaszok zúdultak a vendégekre. Erdélyből évente körülbelül hatszáz civil szervezet pályázik, összigénylésük az idén elérte a 240 millió forintot. A támogatás koordinálásában egy Magyar Művelődési Intézet létrehozása segíthetne Erdélyben, ami azonban csak a két ország közös erőfeszítésével lehetséges. Felvetették többek között: Erdélyben nincs központi magyar könyvtár; nincs magyar énektanárképzés; a szórványmagyarság számára külön alapot kellene teremteni... Jövőre, ha szerény mértékben is, de számítani lehet az anyaországi támogatások növekedésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szorgalmazni fogja a támogatási rendszer intézményesítését: hogy az Illyés Közalapítvánnyal és a Határon Túli Magyarok Hivatalával koordinálják a segítségnyújtás módját. /Ördög I. Béla: Összehangolni a kulturális támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2003. október 1.
Szept. 29-én Kolozsváron bemutatták Félig élt élet Olosz Lajos és Reményik Sándor 1912 és 1940 közötti levelezése /Koós Ferenc Alapítvány, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvet. Sajtó alá rendezte Kis Olosz Klára. /Ördög I. Béla: Irodalomról és humanizmusról árulkodó levelek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./2003. december 2.
Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2003. december 13.
Dec. 12-én az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kós Károly és Debreczeni László munkásságára emlékező ünnepséget tartott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az Erdélyi Református Egyházkerület két főgondnoka, Kós Károly és Debreczeni László azzal, amit az építészet és a közszolgálat terén végeztek, igét hirdettek a trianoni sokkal, majd a kommunizmus beköszöntésével dacolva. Kós Károly 120, Debreczeni László pedig 100 éve született. Az emlékünnepségen Anthony Gall (Kós Károly építőművészeti hagyatéka), Murádin Jenő (Kós és Debreczeni a könyvművészetben), Sipos Gábor (Két főgondnok), Cseke Péter (Debreczeni László és az Erdélyi Fiatalok), Szatmári László (Debreczeni László életműve) és Karácsony István (Debreczeni László és az erdélyi műemlék-dokumentálás) előadása hangzott el. /Ördög I. Béla: Kós - Debreczeni emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2003. december 20.
Ottlik Géza (1912-1990) közel háromezer kötetes könyvtára néhány napja az Országos Széchenyi Könyvtár adományaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán létrehozott könyvtárat és kutatótermet gazdagítja. Már az első héten érdeklődés mutatkozott az immár Ottlik néven ismert földszinti terem iránt. Dr. Egyed Emese tanszékvezető szerint nagyon kellett ez a minőségi ugrás. /Ördög I. Béla: Új kolozsvári könyvtéka. Jó kezekbe került az Ottlik-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 29.
Annak idején az RMDSZ országos vezetősége képviselte a megújulást, aztán az idő múlásával elhasználódott, megkopott, hitele megcsappant, amikor szolgai módon hajlongott a bukaresti hatalomnak, miközben a romániai magyarság állapotát a lassú süllyedés jellemezte. Ennek gárdának be kell látnia, hogy befejezte történelmi küldetését, és félre kell erre állnia, hogy átadja helyét azoknak, akik nem járatták le magukat gyanús megalkuvásokkal, írta a lap munkatársa, Ördög I. Béla. Azonban a hatalomról a történelemben senki sem volt hajlandó lemondani önszántából. A süllyedő elit, politikai ellenfelei eltiprása érdekében, képes olyan hatalmakkal szövetkezni, mint amilyen a Román Szociáldemokrata Párt és szocialista-liberális magyar kormány. Ennek eredményeképpen kiderítették: erdélyi magyar televízió kell, ezzel visszaszorítható a nemzettudatot őrző Duna Televízió. /Ördög I. Béla: Rakétalépcsők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2004. január 6.
2004 az anyaország és a nemzet zöme számára az Európai Unióba való belépés éve lesz. Egyesek szerint ezt gátlástalan ultraliberális, nemzetek feletti erők irányítják, amelyek keveset törődnek a kis népekre ható negatív következményekkel. A Nyugat már nem a teljesítményt díjazza, hanem a multinacionális óriásvállalatok piacának kiterjesztését. Ma már önámítás, mi több, káros 15 millió magyarról beszélni a régióban. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2002 közepén valamivel több mint tizenkét millióan voltunk. A magyar nemzettest minden részében fogyásnak indult, de ebben az anyaország jár az élen, ahol huszonöt esztendeje tart a negatív tendencia. Érdemes áttekinteni a különböző határon túli területeken élő magyarság számbeli (ezer főben) és a helyi lakosságban elfoglalt részarányának (%-ban) alakulását: Erdély – 1910-ben 1658 (=31,7%), 1980-ban 1691 (=22,5%), 1991-ben 1604 (=20,8%), 2001-ben 1435 (=19,8%); Felvidék – 1910-ben 881 (=30,2%), 1980-ban 570 (=11,2%); 1991-ben 567 (=10,8%), 2001-ben 520 (=9,9%); Kárpátalja – 1910-ben 185 (=30,6%), 1980-ban 158 (=13,7%), 1991-ben 156 (=12,5%), 2001-ben 151 (=12,1%); Vajdaság – 1910-ben 425 (=25,1%), 1980-ban 585 (=18,9%), 1991-ben 339 (=16,9%), 2001-ben 290 (=14,3%); Horvátország – 1910-ben 119 (=3,5%), 1980-ban 25 (= 0,6%), 1991-ben 22 (=0,5%), 2001-ben 16 (=8,0%); Murvavidék – 1910-ben 21 (=23,0%), 1980-ban 8,7 (=9,5%), 1991-ben 7,6 (=8,5%), 2001-ben 8 (=8,3%); Őrvidék – 1910-ben 26,2 (=9,0%), 1980-ban 4,1 (=1,5%), 1991-ben 6,8 (=2,8%), 2001-ben 7 (=3,0%). Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi évtizedben a magyarság számbelileg a legkisebb mértékben a legnagyobb anyagi nélkülözésben élő kárpátaljaiaknál csökkent. /Ördög I. Béla: Uniós felzárkózás – kérdőjelekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2004. február 10.
2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) költségvetéséből a gazdasági támogatásra hivatott Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) 6%-ot, azaz 560 millió forintot mondhatott magáénak. A többi részarányok: határon túli magyarok felsőoktatás fejlesztése – 23%, Illyés Közalapítvány – 12%, határon túli magyarok koordinációs kerete – 6%, nevelési-oktatási, illetve tankönyv és tanszertámogatás – 14%, a szomszéd államokban élő magyarokról szóló tv kiadásai – 3%, oktatási és kulturális támogatás – 15%, Segítő Jobb Alapítvány – 3%, kisebbségi koordinációs és intervenciós keret – 1%, Mocsáry Lajos Alapítvány – 1%, határon túli magyar színházak támogatása – 1%, kulturális támogatás – 3%, csángómagyarok kulturális támogatása – 1%, fiatalok együttműködési programja – 2%, magyar tudósok kutatási támogatása – 1%, HTMH – 8%. A fentiekből kiderül, hogy az anyaország határain túl élő magyarság számára a gazdasági szektor aránytalanul kis részét képvisel. Működésének utóbbi öt éve alatt az UKKÁ-hoz közel 2000 pályázat érkezett, ezek közül 1463-at (73%) találtak elfogadhatónak, vagyis az összesen 2,3 milliárd forintos támogatás haszonélvezőjének. Közel 30 ezer új munkahely megteremtése vagy megtartása vált ily módon valóra, sok kis- és középvállalat jutott kölcsönhöz, kamattámogatáshoz, fejlesztési lehetőséghez stb. A legtöbb, már számbeli mérete miatt is, a romániai magyarságnak jutott. Mégis az igazi megtartóerő, egy hosszú távra hatékony segítség akkor következne be, ha a magyarországi magántőke az eddiginél jóval nagyobb lendülettel indulna el erdélyi hódító útjára, és fektetne itt be. – Egy nemrég napvilágot látott felmérésből kiderül: 2004-re az EU-tagságra igényt tartó államok közül a maga 54,5%-os teljesítményével Románia vezeti a nemzetközi üzleti körök bizalmát. Az előrejelzések szerint idén a külföldi beruházások 66%-kal növekednek Romániában, az üzleti forgalom pedig 30,3%-os dinamikát érhet el (tavaly ez 26,5% volt). Kolozs megyében, ahol a külföldi tőkeberuházások eredetének listáját évek óta Magyarország vezeti, várhatóan új magyar beruházási hullám indul be. /Ördög I. Béla: Hol marad a magyar tőke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2004. március 8.
Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2004. március 16.
Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2004. március 20.
Az Erdélyi Társadalom című szociológiai folyóirat (a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar tagozatának lapja) második számát mutatták be márc. 18-án Kolozsváron, a Szociológia Nyílt Est keretében. Magyari Tivadar elmondta: mostani számukat demográfiai természetű írások uralják. Néhány cím: Migrációs potenciál Erdélyben; Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében – 2003 október; A CE Szövetség és a református egyház; Szimbólumviszály és köznapi kultúra. /Ördög I. Béla: Szociológia Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2004. március 27.
Egy szociológiai tanulmány (Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében – 2003. október) szerint az erdélyi magyarság körében az elvándorlási hajlam az utóbbi esztendőkben enyhén csökkent. A migrációs szándékot megfogalmazók aránya eléri a 27%-ot. Az elvándorlás célországainak listáját természetesen az anyaország vezeti (41,34%), a további sorrend: Nyugat-Európa (Németország kivételével, 25,52%), Németország (22,42%), tengerentúl (8,64%), más (0,91%), bárhová (1,17%). Sokan csak ideiglenesen, néhány hónapra vagy évre szeretnének külföldön dolgozni, a következő preferenciális sorrendben: Magyarország – 46,62%, Németország – 12,73%, más nyugat-európai állam – 25,43%, tengerentúl – 13,06%, más – 2,16%. Másfelől ott vannak, akik jelenleg elvetik a végleges kitelepedés gondolatát (77%); fontolgatják ugyan, de inkább passzívan viszonyulnak hozzá (18%); aktívan keresik a lehetőségeket (2,7%) vagy éppenséggel nem tudják, mitévők legyenek (1,5%). /Ördög I. Béla: Jövőképünk számok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2004. március 27.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt nyitották meg Kolozsváron, márc. 25-én a Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszakát. A kétnapos rendezvényen ismét sok erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnökének megnyitója után Egyed Ákos EME-elnök hangsúlyozta, hogy a tudomány művelése nem nemzedéki kérdés, a magyar műszaki nyelv mellett pedig az európai tudományosságot is szolgálni kell. A megújuló EME Matematika és Informatika Szakosztálya nemrég ebben a szellemben alakult meg. Délután három szekcióban hatvan előadás hangzott el. /Ördög I. Béla: Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2004. március 29.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 27–28-án tizennegyedik alkalommal rendezte meg nemzetközi számítástechnika-oktatási konferenciáját Kolozsváron. Dr. Köllő Gábor EMT-elnök ezt az évente megismétlődő rendezvényt a társaság legfontosabbjai közé sorolta. /Ördög I. Béla: SzámOkt 2004 konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2004. április 30.
Ápr. 29-én Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén bemutatták az E-meló elnevezésű munkaerő-hálózati programot, amely máj. 10-től lép életbe. Célja kapcsolatot teremteni a főleg fiatal erdélyi munkakeresők és a munkaadók között. Működtetője a Communitas Alapítvány. Halász János, az ITD-H romániai igazgatója a magyar befektetők itteni munkaerőpiaci kilátásairól tartott előadást. Molnár Katalin és Farkas Katalin, az E-meló munkaközvetítő hálózat munkatársai bemutatták a programot. Ez a magyar nyelvet ismerő munkavállalók és munkaadók között gyors és ingyenes kapcsolatot teremt az irodahálózat és az internet (www.e-melo.ro) révén. A honlapra az álláskeresőknek be kell jelentkezniük. A világhálón román és angol nyelven is elérhetők lesznek ezek az információk. /Ördög I. Béla: Munkaerő-hálózati program erdélyi magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./2004. május 8.
Máj. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt a harmincéves művészi tapasztalattal rendelkező Lészai Bordy Margit festészeti tárlata. A megnyitón Katona Éva színművész Lészai Bordy Margit verseiből olvasott fel. /Ördög I. Béla: Tájban bújdosó Lészai Bordy Margit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2004. május 11.
Máj. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává avatta Gyenge Csabát, a műszaki tudományok doktorát, a Kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának professzorát, aki 2003-tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A nevéhez fűződik az első román elektronikus számítógép, a Dacic-1 első ipari alkalmazása 1967-ben, Maros professzorral közösen. Elmondta, hogy vezetése alatt eddig nyolc doktor végzett, közülük három magyar nemzetiségű. Jelenleg tizenkét doktorandust vezet, ebből öt magyar. Közben Budapesten és Miskolcon volt vendégprofesszor. Elnökségi tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának. Gyenge Csaba professzor anyanyelvén kívül angol, francia, orosz és román nyelven tárgyaló- és előadóképes. Szívügye a hazai magyar nyelvű műszaki szakemberképzés megvalósítása. /Ördög I. Béla: Gyenge Csaba az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./