udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
155
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-155
Névmutató:
Antal Ildikó
2008. szeptember 26.
Baráti, családias hangulatban zajlott a Ferencz Imre szobraiból válogatott kiállítás megnyitója szeptember 25-én a csíkszeredai Golden Gallery kiállítótermében, Ferencz Imre költő, publicista, a Hargita Népe nyugdíjba vonult munkatársa 60. születésnapja apropóján műkedvelő szobrászként mutatkozott be. /Antal Ildikó: Ferencz Imre gondolatai – ezúttal szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2008. október 18.
A székelyudvarhelyi születésű Csíky András színművészt színpadi és filmes alakításain keresztül széles körben ismerik. Sokan emlékeznek arra, milyen lelkesen látott hozzá társaival együtt a Nagybányai Állami Színház alapításához, megint sokan a Szatmári Állami Színház, valamint a Szatmári Északi Színház társulatának tagjára, illetve igazgatójára. Neve 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fonódik egybe. A 78 éves színművésszel Köllő Katalin kolozsvári újságíró folytatott beszélgetést, az életútinterjú a Prospero Könyvek sorozatban látott napvilágot, a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában. Függelékében a színész főbb szerepei, filmszerepei, díjai és kitűntetései, valamit a megjelent kritikák és méltatások olvashatók. /Antal Ildikó: Amikor a színművész mesél a csodáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/2008. október 25.
Immár harmadik napja tart Csíkszeredában az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozója, szakmai megbeszélésekkel együtt. Fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely, a Háromszék Táncegyüttes, aHargita Nemzeti Székely Népi Együttes, továbbá a hivatásos néptáncegyüttesek sorába tartozó székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes is. /Antal Ildikó: Hivatásos néptáncosok a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2008. október 25.
A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői október 24-én adták át ünnepélyesen, laudációk kíséretében az idei Székelyföld-díjakat, ugyanakkor újabb magyarországi íróval bővült a Székely Bicskarend, az irodalom „bicskás csapata”. Idén négyen vehették át a Székelyföld-díjat, illetve a Székely Bicskarendet szimbolizáló pergament: a hetvenéves Szilágyi István írónak, a Székely Hadosztállyal kapcsolatos tudnivalók összegyűjtéséért Gottfried Barna nyíregyházi levéltáros hadtörténésznek, a sepsiszentgyörgyi Pieldner Judit kritikusnak, a Székely Bicskarendet a budapesti Zalán Tibor író, költő vehette át. /Antal Ildikó: Székelyföld-díjak átadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2008. november 22.
Jánosi András 1982-ben menekült külföldre, tavaly hazatelepült Székelyudvarhelyre. Idegenben irodalomszeretetét a honvágy erősítette fel, vers- és novellaírásra sarkallta. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent első novelláskötetében /Székelygőzös a kicsi állomáson/ balladaszerű, tragédiát sejtető emberi sorsokat villantott fel, többnyire udvarhelyszéki helyszíneken vezetve az olvasót. Kanadában élt, 2002-ben szívinfarktus majdnem elvitte, felépülése után kezdte írni novelláit. Azt a közel negyedszázadot, amit külföldön élt, végig honvágyban töltötte, vallja. /Antal Ildikó: Az írás mint a honvágy megnyilvánulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2008. november 24.
A pusztinaiaknak jutott a főszerep a nyolcadik alkalommal megtartott Csángó Nap Csíkszeredában elnevezésű rendezvényen. A rendezvény nyolc évvel ezelőtti megálmodója, aki sok száz csángó gyermek magyar nyelven való tanulását tette lehetővé, Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanárnő köszöntötte a díszvendégeket. Idén is nyolcvanegy csángó gyermek tanul Csíkszeredában. 2000. november 5-én fogalmazták meg a moldvai csángó magyarok cselekvési tervét, amelynek része volt az Erdély több városában évente megrendezendő csángó nap. Csíkszeredában komoly pártfogókra talált a rendezvény, amelynek szervezését idén a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) vette át. Felléptek a Csíkszeredában tanuló moldvai diákok, a Kalagor Zenekar, valamint a pusztinai Szent István Egyesület Hagyományőrző Csoportja. /Antal Ildikó: Csángó nap – dalban, szóban, képekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./2008. december 6.
Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./2008. december 13.
A csíkszeredai Kriterion Alapítvány a 2008-as évi Kriterion Koszorút december 12-én Toró Tibor elméleti fizikus, neutrinó-asztrofizikus és -kozmológus, fizikatörténeti, tudományfilozófiai és elméleti fizikai szakíró, Bolyai-kutató és nyugalmazott tanszékvezető-egyetemi tanárnak adta át. Az Énlakán született tudós munkásságát Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke méltatta. Toró Tibor számos országos és nemzetközi tudományos fórum, illetve társaság tagja. Jelentős munkásságát tükrözi az a több mint 150 tudományos munka, amely hazai és külföldi szakfolyóiratokban, kötetek formájában megjelent. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újjáélesztésében, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű 1993-as megvalósításában, az ő segítségével történt Vetró Artúr szobrászművész Bolyai Jánosról készült mellszobrának felállítása a temesvári tudományegyetemen. Toró Tibort a nemzeti elkötelezettség jellemzi. Az akadémikus kitüntetését Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet levélben üdvözölte. /Antal Ildikó: Kriterion Koszorú Toró Tibor akadémikusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./2009. február 28.
A tatárjárás-tárlatnak köszönhetően ismételten a kulturális élet központjává vált a Csíki Székely Múzeum. A restaurátor műhelyben a hajdani szépségét visszakapott oltárkép igazolja Mara Zsuzsanna festményrestaurátor szakszerű munkáját. A táblaképet Domokos Pál Péter történész-etnográfus, a Csíki Székely Múzeum egyik alapító tagja találta meg 1929-ben Boga Istvánnal, az akkori helyi plébánossal a csíkszentdomokosi templom padlásán. A táblakép 1952-53-ban került a múzeum tulajdonába. A kép jelzés nélküli és nem datált, de stílusa és technikája alapján a 15. század vége, illetve a 16. század elején készülhetett. /Antal Ildikó: Visszanyerte szépségét a régi oltárkép. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2009. március 7.
Nyolc éve ment nyugdíjba a Hargita Népe kiváló fotósa, Nagy P. Zoltán fotóművész, aki azért időnként belátogat a szerkesztőségbe. A harminchárom esztendő alatt, amíg fotóriporterkedett, az újságot is megszerette. A szerkesztőség folyosólyán kiállították felvételeit. A Romániai Fotóművészek Országos Szövetsége tavaly neki ítélte a fotóművészek mestere titulusát, ezt Nagy P. Zoltán számos nemzetközi titulusa mellé tehette. /Antal Ildikó: Ki áll a gép mögött... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2009. március 21.
Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője Márai Sándor-díjat vette át, de az újabb interjúzástól vonakodó írót nem egyszerű szóra bírni. Tartja magát ahhoz, hogy az olvasó az írót ne a személyén keresztül akarja megismerni. Magyarország határain túli prózaíró kategóriában ítélték oda Molnár Vilmosnak ezt a díjat. Eddigi mindössze három könyve jelent meg, ezért érte meglepetésként a Márai-díj. Egyfajta megelőlegezett bizalom jelekén gondol a díjra. /Antal Ildikó: Ahol lehet, botlasztom az időt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2009. március 21.
Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld szerkesztője az idei József Attila-díjasok egyike. A díjat március 15-én vette át a magyar oktatási és kulturális minisztertől. Nemrég jelent meg Lövétei Lázár László Széljegyzetek Arany Jánoshoz című kötete. A kötetbe válogatott Arany János-versek mindegyikéhez életrajzi és korrajzi adatokkal szolgált, gyakran kapott helyet Lövétei vallomásszerű, személyes meglátása is. /Antal Ildikóí. Költői alapállást tanulni Aranytól. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2009. április 18.
Az Ócfalván élő Sinka házaspár /Ignác és Erzsébet/ a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhely és Udvarhelyszék kulturális életében, kovásza volt a Népszínháznak, a 70-es évek végi táncházmozgalomnak, de sokoldalú tevékenysége mellett mai napig gyermekek százait készíti fel diákszínjátszó fesztiválokra és népdaléneklő vetélkedőkre. A pedagógusházaspárnak már az otthona is hirdeti: kultúrát szerető emberek laknak benne. A festményekről, kevés kivétellel azok Erzsébet munkái, a kézimunkák ugyancsak. Fiatalságuk a színjátszással telt el, az 1977-ben indult Népszínháznakalapító tagjai voltak. Akkoriban ezeknek az előadásoknak komoly sajtóvisszhangjuk volt. Sinka Ignác a legnehezebb időszakban, ‘85-től ‘91-ig volt a Művelődési Ház igazgatója, ugyanakkor az udvarhelyi táncházmozgalom egyik elindítója. Az együttes a Barozda nevet vette fel. A népszínházi próbákkal és előadásokkal párhuzamosan a népzene és néptánc is hangsúlyos helyet kapott az életükben. Lassan felbomlott a Népszínház. Aztán jöttek a nosztalgiarendezvények: Sinka Ignác megszervezte a Siculus Fesztivált 90 őszén, visszaszervezte a táncháztalálkozót, volt egy hatalmas Bárdos Lajos Kórustalálkozó, egy ugyancsak nagy kaliberű Szejke Fesztivál. Sinka Ignác jelenleg Felsőboldogfalván, Bögözben, Agyagfalván, Vágásban tanít zenét. Mindegyik iskolában furulyakört indított, színjátszó csoportokat működtet, és népdaléneklő vetélkedőt szervez évről évre. Ugyanakkor elkészítette Boldogfalva kismonográfiáját. /Antal Ildikó: Kultúrára kódolt házaspár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./2009. április 20.
A Hargita Népe novella- és riportíró pályázatának bíráló bizottsága döntött, a díjátadás április 28-án lesz. Meglepően sokan ragadtak tollat, és küldték be írásaikat. /Antal Ildikó: Elbíráltuk a pályázatokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2009. április 25.
A faluszeretet, a népművészet és a hagyományok tisztelete, valamint igen komoly néprajzi gyűjtés eredményeként a gyimesfelsőloki Timár Károly nemrégiben kibővítette a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány tájházát. A gyimesi otthont megelevenítő házban tematikusan elrendezve várják a látogatókat a tárgyak, amelyek a 2006 őszén tartott megnyitón még csak egyetlen szobába zsúfolva álltak, mára azonban teljesen betöltik a tornácos parasztházat. A Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány évente szervez alkotótáborokat, szállást és ellátást biztosít a művészeknek. A tájház megálmodója és megvalósítója Timár Károly, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanára, a Művészeti Népiskola oktatója, az alapítvány vezetője, nem utolsósorban képzőművész. Falustársai készséggel rendelkezésére bocsátották a régről megmaradt tárgyaikat. A felsőloki asszonyok segítségével felszerelt szövőszéken akárki folytathatja az elkezdett rongyszőnyeget. A gyöngybetűkkel írt falumonográfia, mely a tisztaszobában áll kinyitva, ámulatba ejtő. Bárki belelapozhat a két nyelven írt, fényképekkel gazdagon illusztrált kéziratba, sokan felhasználták dolgozatok és tanulmányok írásához, noha a monográfia még nem teljes. Timár Károly ötévi munkája áll a kézzel írt könyvben. Az első oldalon az általa tervezett falucímer áll, ami egybefogja a katolikus gimnáziumot, egy szarvasmarhát – utalva az állattenyésztésre mint fő foglalkozásra –, illetve egy piros hímes tojást. Ezt a címert a helyi önkormányzat elfogadta, és használja. A gazdasági épület oldalán is folytatódik a gyűjtemény: szántó-vető felszerelések, cséphadaró és más szerszámok. Az udvarra nyílik Timár műterme. /Antal Ildikó: Tájház Felsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./2009. május 9.
Május 10-én, vasárnap ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kányádi Sándor. A nagygalambfalvi születésű írót, költőt irodalmi körökben tartott ünnepi beszédekben, kiadványokban, versekben, emlékeket idéző tárcákban köszöntötték barátai és tisztelői. A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői a teljes májusi számot Kányádi Sándor tiszteletére állították össze. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy mivel a költők népe vagyunk, Kányádi születésnapján nemzetünket, magyarságunkat, történelmünket is köszöntjük. /Antal Ildikó: A 80 éves Kányádi Sándort ünnepli az irodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./2009. május 9.
Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./2009. május 15.
A sepsiszentgyörgyi festőóriás, Gyárfás Jenő teljes életművét átfogó kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Első alkalommal került sor a Gyárfás-életmű kiszállására. „Gyárfást nevezhetnénk a szentgyörgyiek Nagy Imréjének is, de sokkal inkább találó rá a székelyek Munkácsyja kifejezés” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a május 14-én tartott kiállításmegnyitón. „Gyárfás Jenő életművének a 80%-a a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a Gyárfás Jenő Képtár csak egy töredékét tudja bemutatni az életműnek. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy Gyárfás pályája csúcsán volt, amikor (1881-ben) aranyérmet nyert a Tetemrehívás című alkotásának első változatával – amely a budapesti Magyar Nemzeti Galériában főhelyen látható –, amikor hirtelen elhatározással hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ott műtermet alakított ki, és nekifogott művészi vágyai megvalósításához. /Antal Ildikó: Csíkszeredában a székelyek Munkácsyja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./2009. május 28.
Május 27-én Csíkszeredán köszöntötték a nyolcvanéves Kányádi Sándort, hosszú sárban álltak a dedikálásra várók. A hangulatot a Kaláka együttes jelenléte fokozta. Felcsendültek a jól ismert, megzenésített Kányádi-versek. A koncert során a Székelyföld folyóirat szerkesztői is köszöntötték az ünnepeltet, Fekete Vince és Lövétei Lázár László költők Kányádihoz írt egy-egy versüket olvasták fel. A megyenapok csíkszeredai rendezvényei megkezdődtek a Szabadság téren, ahol népművészeti sátrak, kézművesek standjai, illetve a könyvvásár várta az érdeklődőket. /Antal Ildikó: Kányádi és Kaláka Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./2009. június 15.
A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./