udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 149 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-149

Névmutató: Béres Katalin

2005. június 8.

Puskás Bálint szenátor törvénytervezetet dolgozott ki és nyújtott be az úgynevezett CASBI-ügyben. A szenátor felvázolta, mi is a CASBI. 1944–45-ben még dúl a háború, és Romániában egyre-másra születnek olyan intézkedések, amelyeknek értelmében az országgal hadiállapotban lévő, ellenségnek nyilvánított országok hazai polgárainak vagyonát elkobozzák. Miután 1944. augusztus 23-án megtörtént az átállás, a román hatóságok a magyar, német és más nemzetiségűekre is kiterjesztették ezt a rendelkezést. Jogilag új kategóriát vezettek be: a „feltételezett ellenség”-ét. Ekkorra a háború véget ért, értelemszerűen ellenségről sem lehetett volna szó. A „feltételezett ellenség” kategóriájába sorolták azokat, akik elmenekültek az országból, konkrétan a magyar és német nemzetiségű román állampolgárokat. Továbbá kiterjesztették azokra is, akik itthon maradtak, de a bécsi döntés után Észak-Erdélyben Magyarország állampolgárai lettek. E rendelkezések értelmében a szóban forgó „feltételezett ellenségek” minden ingó és ingatlan vagyonát elkobozták. Megszületett a végrehajtó intézmény is: az Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztár (Casa de Asigurari si Supraveghere a Bunurilor Inamice – CASIBI), amelynek megyei kirendeltségei is voltak. Minden elkobzott tárgyról, ingatlanról pontos leltár készült, és ezek fennmaradtak. Így vették el az észak-erdélyi Hangya Szövetkezet vagyonát, magyar bankok, cégek ingatlanjait és ingóságait is. A párizsi békeszerződés után különböző jogi rendelkezések alapján ezt a kérdést is kezelni kellett. Ennek nyomán valamicskét enyhítettek, majd a két ország 1953-ban formailag le is zárta az ügyet, noha a nagy többség nem kapott vissza semmit. Puskás Bálint átnézte a korabeli leltárakat, megszerezte az akkor érvényben lévő rendelkezéseket. A szenátor az összegyűlt bizonyító anyag alapján törvénytervezetet állított össze azok kárpótlására, akik számára akkor nem szolgáltattak igazságot. A károsultnak be kell nyújtania kérését a polgármesteri hivatalhoz, amely átküldi a prefektúrához. Az adatokat megyék szerint összesítik, és az érvényben lévő törvény értelmében döntenek, ennyi idő után mit lehet visszaadni természetben, és milyen esetben kell kártérítéshez folyamodni. /Béres Katalin: Egyperces Puskás Bálint szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. június 10.

Anghel Stanciu képviselőt a Nagy-Románia Párt kizárta soraiból, a képviselőházi oktatási bizottság is, amelynek elnöke volt, megszabadult tőle. Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Anghel Stanciu 1996 óta elnöke a képviselőházi oktatási bizottságnak. Pártja szellemében járt el mindig, egyike volt az RMDSZ legádázabb ellenfeleinknek, amikor az anyanyelvű oktatás intézményes kereteinek megteremetéséről volt szót. Tőle most megszabadultak, de az oktatási bizottság elnöki funkciója továbbra is a Nagy-Románia Pártot illeti meg. Ez a párt Olguta Vasilescu, craiovai képviselőt jelölte. 2000 óta képviselő, nem ért az oktatáspolitikához, erőszakos, azonosul hírhedt pártfőnöke eszmei irányzatával. /Béres Katalin: Egyperces Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2005. június 11.

Moisuc Viorica Pompilia történész szenátorasszony, a Nagy-Románia Párt tagja kifejtette, nem tudja, miért okoz Trianon még mindig olyan heves reakciót a magyarság körében? Beszéde közben a mikrofon elnémult. Egyes szenátorok azt mondták, ez a Nagy-Románia Pártból kizárt Corneliu Ciontu műve, mások szerint Verestóy Attila, az RMDSZ frakcióvezetője rontotta el a mikrofont. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Egy színes munkanap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2005. június 15.

A kisebbségi törvénytervezet fogadtatása vitákkal terhes. A kormány benyújtotta a szenátusnak, ahol vita volt, hogy melyik szakbizottságot készítse elő a jelentést. Természetes volt, hogy a „témagazda” a jogi meg az emberjogi és kisebbségvédelmi szakbizottság. Azonban Adrian Paunescu, a művelődési szakbizottság vezetője jelentkezett, hogy a téma hozzájuk tartozik. Végül sikerült az eredeti változatot megvédeni. Így a törvénytervezetet a jogi, valamint az emberjogi szakbizottság tárgyalja. A szabályzat alapján két további szakbizottságnak is véleményeznie kell. Paunescu irányításával a művelődési bizottság a törvényt elutasította. Megindult a módosító indítványok áradata is, a Nagy-Románia Párt 181 módosító indítványt nyújtott. A kérdéseknek és interpellációknak szentelt idő alatt is ez a téma uralta teret. /Béres Katalin: Egyperces Puskás Bálint szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. június 15.

Varga Attila, a képviselőház emberjogi, felekezeti és kisebbségi szakbizottságának alelnöke, a kisebbségi törvénytervezet társszerzője az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány /Budapest/ meghívására előadást tartott a törvénytervezetről. Az volt a benyomása, hogy a magyarországi média nem tájékozott kellőképpen ebben a kérdésben, továbbá a szakmai társadalom nem érzékeli igazán a romániai politikai valóságot. A kérdések és észrevételek megfogalmazásából az derült ki, mint hogyha Románia minden szempontból, egészében egy normális társadalom volna. A román politikai közélet úgy véli, a kisebbségi törvénytervezet olyan „engedmény” a magyaroknak, ami a nemzetállam jellegével nem egyeztethető össze. /Béres Katalin: Az RMDSZ, ahogy Magyarországon látják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. június 16.

A Calin Popescu Tariceanu-kormány első ízben élt egy sajátos törvényhozási lehetőséggel: felelősségvállalással érvényesített egy sor törvénycsomagot. Az érvényben levő szabályozások értelmében az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Mircea Geoana, az SZDP elnöke bejelentette: pártja él ezzel a lehetőséggel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a cél a minél teljesebb restitúció. A törvénycsomag alapjában megfelel az RMDSZ programjának. /Béres Katalin: Markó Béla szerint. A felelősségvállalás tétje életbevágó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. június 17.

Az RMDSZ bukaresti székházában rendhagyó sajtóértekezleten Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke megvonta az első hat hónap kormányzati mérlegét. Az egyik legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet kormány általi elfogadását tartja. Fontos az igazságszolgáltatás reformja, a pénzügyi reform, az egységes adókulcs bevezetése. Probléma viszont, hogy a román kormánynak még mindig nincs infrastruktúra-fejlesztési stratégiája. /Béres Katalin: Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2005. június 17.

Június 15-én a szenátus több szakbizottságában is hozzákezdtek a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájához. A szenátus elé kerülő jelentést a jogi, valamint az emberjogi, kisebbségvédelmi és felekezeti szakbizottság készíti. Mindkettőnek elnöke RMDSZ-es szenátor, a jogi bizottságot Eckstein-Kovács Péter vezeti, az emberjogit pedig Frunda György. A kormány számára fenntartott helyen Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője foglalt helyet. Az emberjogi bizottság ülésén Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács igazgatója is jelen volt. A jogi bizottságban a kisebbségi kérdésekkel nem rokonszenvező szenátorok ülnek. Az emberjogi bizottságnál pedig a fő szónok az a Moisuc Viorica Pompilia volt, aki politikai nyilatkozatot tartott a Trianon-évforduló kapcsán. Az első nap nyitánynak számított. Markó Attila elmondotta, hogy az emberjogi bizottságban a benyújtott 223 módosító indítványból 54-et vitattak meg, a jogi szakbizottságban viszont csupán egyet. Az indítványok 90 százalékát Funar szenátor nyújtotta be, ezek esetében nem szükséges sok érvet felsorakoztatni. Markó Béla kijelentette: a kisebbségi törvény Románia számára a demokrácia feladványa, de a koalíció egyfajta próbája is lesz. /Béres Katalin: Megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2005. június 22.

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága két napon át (június 15-16) Bukarestben vendégeskedett. A Frunda György vezette hazai emberjogi szakbizottsággal aznap találkoztak, amikor néhány óra múlva több felsőházi szakbizottságban megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet vitája. Frunda György szerint ez a megbeszélés a koalíciós partnereket megerősítette szándékukban, hogy támogatni kell a kisebbségi törvénytervezetet. Szászfalvi László, a küldöttség vezetője köszöntötte a romániai kollégákat. Fodor Gábor, volt oktatásügyi miniszter, a küldöttség ragja tíz évvel ezelőtti tapasztalatait említette föl, amikor tárcavezetőként Bukarestben járt. 1995-ben még érezni lehetett annak a hatalmas szellemi tehernek a reminiszcenciáit, amit a Ceausescu-diktatúra annak idején a lakosságra kényszerített. Frunda György, az emberjogi bizottság elnöke kifejtette, hogy időközben Romániában mentalitásváltás következett be. Aki Erdélyben utazik kétnyelvű feliratokat lát, a polgár anyanyelvén beszélhet a közigazgatás és igazságszolgáltatás különböző intézményeiben, hangsúlyozta. Puiu Hasotti szenátor, a felsőházi demokrata-liberális frakció elnöke azt fejtette ki, hogy a szélsőséges megnyilatkozások eltűnőben vannak. Kimondotta: mind a hazai magyarság, mind a többség részéről, sajnos, voltak ilyen megnyilatkozások. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2005. október 14.

Csigalassúsággal halad a szenátusban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. Megszavazták azt az ellenzéki indítványt, amely a „nemzeti közösség” megfogalmazást „nemzetiségi kisebbségre” változtatta. Markó Béla szövetségi elnök „veszélytelennek” nevezte a módosítást, amely nem érinti a törvény lényegét. A nemzeti kisebbség meghatározás nemzetközi szinten is elfogadott. Markó attól tart, hogy a szenátus nem tudja tartani a tervezet elfogadására kijelölt határidőt, akkor pedig a tervezet változatlan formában kerül át a képviselőházba. Ezzel kárba veszne a munka, amelynek egyik konkrét eredménye, hogy a kisebbségi törvény államalkotó tényezőként határozná meg a kisebbségeket. /Béres Katalin: Egy helyben topog a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2005. október 19.

A Schengen övezet államaiba utazó román állampolgároknak nem kell meghívólevelet felmutatniuk az országból való kilépéskor, ha a képviselőház is elfogadja a szenátusban október 18-án megszavazott jogszabályt. A román állampolgárok határátlépését szabályozó sürgősségi kormányrendelet október elsején lépett hatályba. Megszorító előírásai jókora felzúdulást váltottak ki a közvélemény részéről. A változtatásoknak megfelelően a jövőben a schengeni országokba utazóknak az útlevél mellett csak a megfelelő pénzösszeget és az egészségügyi biztosítást kell felmutatniuk. A szenátus döntése értelmében a román állampolgároknak a jövőben nem kell megjelölniük utazásuk célját sem. /Béres Katalin: Meghívó nélkül a Schengen-övezetbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2005. október 21.

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2005. november 4.

Első alkalommal tartott az Európa Tanács környezetvédelmi, mezőgazdasági és helyhatósági bizottsága kihelyezett ülést Romániában. Felmerült az országjelentés kapcsán kapott kritikák problémája is. Románia hét tárgyban kapott elmarasztalást a jelentésben. Ebből kettő általános mezőgazdasági probléma, a másik a földterületek regiszterének megalkotása. Továbbá kapott az ország állategészségügyi kritikát: az élelmiszerbiztonság, az állatok egyedi jelölése, az állatnyilvántartás operativitása, a határok biztosítása és más hasonló kérdésekben. /Béres Katalin: Kérdések, nem protokoll. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2005. november 10.

Tizenegy cikkelyből álló módosító tervezetet állított össze a képviselőházi RMDSZ-frakció két vezetője, Márton Árpád és Varga Attila képviselő. „A Velencei Bizottság észrevételeihez igazítottuk a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Ahol erre lehetőség volt, módosításokat eszközöltünk, beépítettük ötleteiket, javaslataikat és úgy gondoljuk, eleget tettünk elvárásaiknak” – nyilatkozta Varga Attila frakcióvezető-helyettes. Márton Árpád frakcióvezető elsőként az állampolgárság kritériumáról beszélt a kisebbségi jogok gyakorlására vonatkozóan. A Velencei Bizottság szerint ezt a jogosultságot mindenkire ki kell terjeszteni. A Velencei Bizottság másik észrevétele bővebb jogorvoslati lehetőséget kért a kisebbségi kérdésekben, ahol a hatóságok kisebbségi szervezetekkel vagy személyekkel szembeni visszaélési lehetőségei mellett az autonómia-tanácsok hatalommal való visszaélésére is kitér. /Béres Katalin: Módosítják a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. november 23.

Varga Attila jogász, RMDSZ-képviselő, a kisebbségi törvénytervezet egyik megalkotója, a vele készült beszélgetésben kifejtette, az RMDSZ megközelítésében az autonómia folyamat. Összetevőit lépésről lépésre kell megteremteni. Először biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát, az önálló kisebbségi intézmények hatékony működését, a rendezett tulajdonviszonyokat. Varga szerint az anyanyelvi oktatás terén beindult valamiféle rendeződés. Politikai csatározás eredménye a Sapientia Egyetem is. /Béres Katalin: Amíg a tervezetből törvény, s a törvényből autonómia lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2005. december 7.

A képviselőházban megkezdődött a szakbizottságban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet általános vitája. December 6-án a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitattak meg a tervezetet. A jogi bizottság ülésén Titus Corlatean szociáldemokrata képviselő azt kérdezte, EU-s követelmény-e ez a törvény, vagy sem. Markó államtitkár utalt arra, hogy a kisebbségi jogok megjelennek más törvényekben is. Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy ezzel a törvénnyel fel akarják robbantani a román államiságot. /Béres Katalin: A kisebbségi törvény képviselőházi vitája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 8.

Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2005. december 8.

Kétnapos látogatáson Romániában tartózkodik az Országgyűlés európai ügyek bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Eörsi Mátyás elnök vezeti, tagjai: Hörcsik Richárd és Kocsi László alelnökök. December 7-én Adrian Nastase házelnök fogadta a küldöttséget. Eörsi Mátyás, a küldöttség vezetője összefoglalta a tárgyalás lényegét. „Alapvetően két témát tárgyaltunk végig, értelemszerűen európai uniós ügyeket, hiszen ezek nem csupán Magyarországra, hanem immár Romániára is tartoznak” – fejtette ki. Mint mondotta, ezekben a kérdésekben lényegében egyetértettek a román partnerekkel. „Értelemszerűen a kisebbségi törvényről is szót ejtettünk. Én úgy ítélem meg, hogy a román politika sok tekintetben egy helyben jár, régi beidegződések körül forog.” „A románok tudatából száműzni kellene azokat a félelmeket, amelyeket a szavak jelentenek, nem a tartalom”. /Béres Katalin: Eörsi: száműzni kellene az autonómia keltette félelmeket = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2005. december 22.

December 21-én a szenátusban 36 ellenzéki szenátor indítványának vitája zajlott, a szociáldemokrata és nagy-romániás szenátorok azzal vádolta a kormányt hogy nem számolt el nyilvánosan az árvízkárok kezelésére szánt összeggel való gazdálkodásról, az intézkedéseket elégtelennek tartották. Az indítvány végső célja Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter lemondatása volt, mert szerintük a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásáért Borbély Lászlót terheli a felelősség. Borbély László válaszában elmondta, a kormány érdemben teljesítette kötelezettségét az árvízkárok okozta helyzet kezelésében. Bemutatta, miként használták fel a kiutalt összegeket és az európai támogatásokat. Borbély elismerte, hogy vannak nehézségek az újjáépítési folyamatban, de hozzátette, a kormány újabb összegeket szán az árvízkárosultak helyzetének javítására. Végül a szavazáson az indítványt elvetették. /Béres Katalin: Borbélyt akarta leváltatni az ellenzék. Egyszerű indítvány és lökdösődés a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2006. január 31.

Várhatóan február 15-ig készíti el a jelentést a kisebbségi törvénytervezetről a képviselőház jogi, oktatási és emberi jogi bizottsága. A szaktestületek január 30-i együttes ülésükön nem fogadták el a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) azon javaslatát, hogy a tervezetet utasítsák el vita nélkül. A képviselőknek nem sürgős a dolog, a vita január 31-ére tervezett folytatását elhalasztották a parlament tavaszi ülésszakának idejére. A szakbizottsági véleményezést követően a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a képviselőház plénuma fogja tárgyalni. /Február 15-ig készül el a kisebbségi törvénytervezet jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Varga Attila, az emberjogi bizottság elnöke, előrelépésnek minősítette a szavazást, mert működött egyfajta szolidaritás a koalícióban. /Béres Katalin: Nem akadt el a kisebbségi törvény a bizottságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-149




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék