udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
150
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150
Névmutató:
Bakó Zoltán
2016. február 4.
Huszonhárom személyt állítottak elő a házkutatások után
Szerdán szinte a fél országot átfogóan, 24 megyében tartottak házkutatásokat a Maros megyei bűnügyi rendőrök faanyaggal kapcsolatos bűncselekmények ügyében. Összesen 156 helyszínen kutattak át cégirodákat, lakásokat és 23 személyt állítottak elő a megyei rendőrségen.
Amint a szerdai házkutatások tapasztalatait összegezték, az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak is eljuttatta a vizsgálatok eddigi eredményeit. Mint közölték, Maros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szilágy és Botoşani megyékből 23 személyt állítottak elő a megyei rendőrségen, ahol kihallgatták őket.
Az előzetes vizsgálatok adatai szerint 2015 áprilisától 2016 januárjáig egy bűnözői csoport Maros megyei székhelyű kereskedelmi társaságot felhasználva árusított faanyagot különleges elbírálás alá eső másodlagos fuvarlevelek felhasználásával faipari tevékenységű cégeknek az ország 24 megyéjében. Az ilyen kereskedelmi tevékenységgel áruba bocsátott faanyag értékét figyelembe véve egymillió euró értékű kárt okoztak az államkaszának.
A vizsgálatok eddigi eredményei szerint az említett időszakban 300 fedezet nélküli fuvarlevelet állítottak ki a cég nevére, mintegy 10 ezer köbméter faanyag lefedésére.
Bakó Zoltán. Székelyhon.ro2016. február 19.
Legyőznék a szövetkezésfóbiát
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei vezetői végigjárják azokat a falvakat, ahol gazdakörök működnek, hogy részt vegyenek a beszámoló közgyűléseken.
Amint Csomós Attila elnök beszámolt róla, fontos momentuma ez a szervezeti életnek, hiszen így kapják meg a visszajelzéseket arról, hogy mennyire volt eredményes a mezőgazdasági év, hogyan valósultak meg az elképzelések, hogyan alakult a bevételek-kiadások mérlege, hol kell erősíteni a gazdakörökben a felvilágosító tevékenységet.
Csomós szerint azt szeretnék, ha ezeken a találkozókon egyre többet beszélgethetnének a szövetkezés előnyeiről, ha sikerülne teljesen legyőzni azt a szövetkezetfóbiát, amely a kommunista időszakból maradt az emberek tudatában. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a szakembereknek, hogy újból elsorolják a tagságnak azokat a támogatási lehetőségeket, amelyet a soron következő gazdasági év folyamán igényelhetők.
„Különösen ebben az évben fontos ez, mivel véget ért a 2015-ös átmeneti év, idénre már több minden változik ezen a téren, s ezeket a változásokat a gazdáknak is meg kell ismerniük” – magyarázta Csomós Attila. Az egyesület rendezi meg idén is a mikházi gazdanapokat. Azt szeretnék, hogy a nemrégiben megalakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) testvéralakulatai is részt vegyenek a rendezvényen, s erősödjön a nemzetközi részvétel a Kárpát-medence térségéből érkező vendégekkel, legalább 3-4 magyarországi együttessel is.
Bakó Zoltán. Krónika (Kolozsvár)2016. március 1.
Aki románra fordította Wass Albert művét
Egy kellőképpen nem ismert – és nem értékelt – műfordító, Cornel Câlţea nemsokára betölti a nyolcvanadik életévét. A Marosvásárhelyi Rádió egykori munkatársa volt az, aki ezelőtt tizenhat évvel román nyelvre fordította Wass Albert A funtineli boszorkány című trilógiáját Lângă Scaunul Domnului címmel. Óriási siker volt, ám a köteteket mára már sehol nem lehet megvásárolni.
A hetvenes-nyolcvanas években gyakran futottunk össze a vásárhelyi népi egyetemként tisztelt egyetemi büfében, a „brasszériában”, ahova ő jobbára horgászatról beszélgetni jött, de hogy a sajtós horgászbarátok „sörrentettek”, hát ő is csatlakozott folyékony kenyérrel duhajkodók csapatához. Aztán valamikor a hetvenes évek vége felé a Duna-deltában ütköztünk, a 23-as Mérföld nevű halászfaluban, ahol ő igazi sporthorgászhoz méltóan sátorban lakozott, ellentétben velünk, puhányokkal, akik több-kevésbé komfortos lipován lakásban béreltünk szobát. Soha nem esett szó közöttünk irodalomról, műfordításról még annyira sem. Egyik legjobb barátja, rádiós kollégája, Csifó Jancsi borozgatás közben mondta neki, nyilván tréfálkozva: te Cornel, te egy „demisecui” (félszékely – szerk. megj.) vagy. Így aztán az ezredforduló évében kellemesen lepett meg, amikor arról értesültem, hogy lefordította Wass Albert A funtineli boszorkány trilógiáját. Még inkább meglepett, hogy sokaknak az volt a véleménye: szinte jobb az eredetinél.
Meglátogattam vásárhelyi otthonában a borzonti születésű Cornelt a minap, hogy arról beszélgessünk, mi késztette arra, hogy épp Wass Albertet fordítson. „Tudod, az utóbbi időben néha kihagy az emlékezetem, arra sem emlékszem pontosan, hogyan kezdődött ez...” – mondta, de Geta asszony, a kedvesen vendégszerető feleség közbevágott: emlékezz csak vissza, Cornel, úgy mondtad akkor, hogy szegény Szekrényi Tibi (a vásárhelyi rádió sajnálatos módon vonatbalesetben elhunyt műszakisa – szerk. megj.) ajánlotta neked a könyvet... S akkor a fordító is észbe kapott: tényleg, így volt...
„Az utóbbi években pedig románul jelent meg A funtineli boszorkány Cornel Câlţea kiváló műfordításában, melyet a román kritikusok elismerőn fogadtak. Szerintük aligha volt még olyan író – beleértve a románokat is –, aki ilyen empátiával jellemezte volna a román embereket. (...) Câlţea nemcsak lefordította, hanem műfordításával interiorizálta is az olvasmányélményt, melyet a szerző nyújtott, hiszen már a címátírás is arra utal, mi volt számára személyesen fontos a regényben: a hazai helyszínek, emberek. Vremea frăguţelor, Pretutindeni brazii vuiesc la fel és Pasărea neagră a címe a trilógia egyes részeinek. A román címátírások ötletesek, egyéniek: „Szamócaérés ideje” a kötet első részének címe (az eredeti magyar cím Az urszubeli lány), a második „A fenyvesek mindenütt egyformán zúgnak” – holott ez a Kunyhó a Komárnyikon lenne, a harmadik pedig maga A funtineli boszorkány – a román fordító ezt »Fekete madár«-nak címezi.” (Balázs Ildikó, PoLísz)
Ismerős helyek
„Nagyon sokat jártam ki a Maros völgyébe, oda, ahol a könyv cselekménye játszódik. Úgy is mondhatnám, ismerem, mint a szobámat. S nem csak ott, az egész Maros völgyét, egészen Gyergyóig jól ismerem, fiatal koromban sokat jártam arra...” – meséli az indítékot, ami arra sarkallta, hogy belevágjon a fordításba. Aztán kiderül, az édesapja állomásfőnök volt Gyergyószentmiklóson, volt alkalma megismerni a hegyek embereit. És nem csak megismerni – megszeretni is őket. Az összes helyet, amit Wass Albert leírt, azt mind ismerhette. „Mind-mind ismertem” – erősíti meg. Arra a kérdésre, hogy miért változtatta meg a könyvek címeit, azt mondta: „Nem emlékszem már, hogy miért. Úgy jött, úgy talált...”
Nagy munka volt
Azt próbáljuk összerakni, mekkora munka is volt a három könyvet lefordítani. Végülis a fordítás, a három kötet összesen 919 oldalt tesz ki (281 395 243 leütés) ami megírni is sok, nemhogy lefordítani, keresni a legjobb, legtalálóbb kifejezéseket. „Látod, már arra sem emlékszem, hogy tulajdonképpen mennyit is dolgoztam vele. Mondjuk, ez nem is csoda, hiszen régen volt, legalább tizenhét-tizennyolc éve. Az biztos, hogy nagy munka volt, de élveztem csinálni. Jól lehetett fordítani. Legalább egy évig tartott...” – mondja el Cornel Câlţea belerévedve a múltba. S ahogy kezdjük bontogatni az emlékeket, kiderül: a nagy időhöz nagy munka kellett. Amikor nekiült dolgozni, csak úgy repültek az órák, a napok, nem volt megállás. Erre jegyzi meg Geta asszony: a könyv megjelenése után a nagy kórházba kellett mennie, műtétre, s Baghiu sebészorvos asztalán a férje munkáját látta. Kérdezte tőle, hogy olvassa-e? Igen, de csak napi tíz oldalanként, hogy tovább tartson, annyira szép – válaszolta amaz.
„A fordító és a lektor (Alexandru Cistelecan) nagy érdeme, hogy visszaadta a mű tartalmát, úgy, ahogy a szerző elképzelte, hogy eltakarja a valóságot szép szavakkal...” (Ioan Judea nyugalmazott ezredes) „... Marosvásárhelyen, a Nemzetközi Könyvvásáron bemutatták az író trilógiája, A Funtineli boszorkány román fordítását (Langă Scaunul Domnului címmel). A regény fordítója Corneliu Câltea. Ion Coja, bukaresti történész-professzor méltatta a kötetet. Elmondta, hogy a könyv íróját Erdélyben halálra ítélték. Marosvásárhelyen van egy utca: Ion Antonescu. Őt is halálra ítélték. Ugyanakkor sok olyan egyént nem ítéltek el, akik tényleg gyilkosok voltak. Sokan közülük a kommunista párt tagjai lettek. A kommunizmus perére többek között azért nem került sor, hogy ez ne derüljön ki. Végül kimondta: Wass Albert tisztességes embernek tűnik a könyv alapján.” (Máthé Éva)
„Volt nagyon sok rossz reakció is, nagyon sokan szidtak engem, amiért lefordítottam, mert hogy Wass Albertet elítélték, de hát már csak ilyen a világ...” – mondja Cornel, akin egyáltalán nem látszik, hogy zavarná ez a körülmény. Ami viszont fölöttébb zavarja, az, hogy egyetlen példánya sincs már a fordításból. És tényleg nincs, magam sem találtam sem könyvesboltban, sem könyvesházakban, s még a világhálón is úgy szerepel a könyvkereskedések honlapjain, hogy elfogyott. „Eltűnt, de hogy hova, hogyan, fel nem tudom fogni, pedig legalább egy példány kellene nekem is belőle” – mondja bosszúsan, közben keresi a másik fordítását, a Niciodată címűt. Kincses Elemér Soha című művét ugyancsak Cornel Câlţea fordította románra, s erről is igen szépen írtak, többek között a craiovai Cuvântul Libertăţii című napilap. Nos, úgy tűnik, valamelyest normalizálódni kezd a helyzet.
Vlasiu mesterrel a házban
Távozáskor még behív a másik szobába, nézzem meg a műgyűjteményét. Egy teljes falat Ion Vlasiu-festmények, fényképek, faragások borítanak. Egyik képen a mestert a mezőbándi vasúti őrház kertjében kapta lencsevégre Cornel. Erre a képre igencsak büszke. Barátok voltak a hírneves szobrásszal. A szemközti fal mellett két kisplasztika, ugyancsak Vlasiu-alkotások. A falon két unokaöccse grafikai munkái több híres vásárhelyi grafikus és festő alkotásai között. Ezeket szeretem, ezek között mindig jól érzem magam – mondja a műfordító, aki idén októberben betölti a nyolcvanat.
Elváláskor megegyeztünk: amennyiben valamelyikünk talál legalább egy példányt a Wass Albert fordításból, értesíti a másikat...
„Emlékezzünk csak vissza, amikor a Lângă Scaunul Domnului címmel, Corneliu Câlţea fordításában 2000-ben megjelent A funtineli boszorkány, a könyv marosvásárhelyi bemutatóján Ion Coja, a magyarok iránti barátsággal nemigen vádolható Vatra-alapító, bukaresti egyetemi tanár egyebek között azt mondta, hogy ilyen szépen, ilyen mély együttérzéssel kevesen írtak a román népről, a Felső-Marosmente havasainak világáról. Nem akármilyen sikere volt a könyvnek; Ratosnya környéki román emberek ma is érdeklődnek, hogy hol, miként lehet megszerezni ezt az olvasnivalót. (...) Mindebből én azt szűröm le, hogy bizonyos román körökben ébredezik némi érdeklődés az erdélyi magyar író művei és személye iránt. Mindenképpen bátorító jelzés, ha nem csupán a politikum sikamlós színterein emlékeznek rá – még mindig mondvacsinált, alaptalan háborús bűnösséget, valótlan románellenességet, antiszemitizmust emlegetve.” (Nagy Pál irodalomtörténész egy, a Krónikában megjelent interjúban)
Bakó Zoltán. Székelyhon.ro2016. március 10.
Anyaországi feltételeket teremtenének az erdélyi gazdáknak
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNK) helyi és magyarországi képviselői mutatkoztak be csütörtökön azon a marosvásárhelyi konferencián, melyet Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete rendezett.
Csík László, az MNK akvizíciós tanácsadója ismertette, a kereskedőházat a magyar állam, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hozta létre Magyarország külkereskedelmi stratégiájának megvalósítójaként. Feladata, hogy új piacokat és új üzleti lehetőségeket keressen a magyar termékek és szolgáltatások számára. Felkutatja és tömöríti azokat a vállalkozásokat, amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek lehetnek, továbbá felméri a piaci igényeket, megszervezi a szakmai kiállításokon való részvételt, feltárja az exportlehetőségeket stb.
Az MNK jelen van Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában, Oroszországban, illetve Európa balkáni és közép térségeiben. Arra a kérdésre, hogy az erdélyi gazdatársadalmat tudja-e sajátos tevékenységével támogatni az MNK, Csík László és a marosvásárhelyi regionális képviselet irodavezetője, Lázár Balázs elmondták, hogy idén március 1-jétől az MNK közhasznú társaságként működik, s jelenleg keresik a lehetőségeket, hogy a tevékenységbe bevonják a határon túli élelmiszer-feldolgozókat, termelőket is. Egyelőre még a lehetőségek keresése folyik, a cél az, hogy az erdélyi gazdák úgy működjenek, mintha az anyaországban tevékenykednének. A tervek szerint olyan pályázati kiírások is lesznek, melyeket a magyar állam költségvetéséből finanszíroznak.
Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke szintén bemutatta a szervezetet, utalva arra, hogy a 32 hozzájuk tartozó gazdakör ezernél jóval több tagja nagy reményekkel tekint az MNK-val való együttműködés elé.
A hallgatóság köréből is felszólaltak, kérdéseket intéztek az előadókhoz. Nemes József, a hármasfalui gazdakör elnöke saját példájával illusztrálta az itt adódó nehézségeket. Ő több mint 50 hektáron gazdálkodik, és többek közt kölest, szóját, repcét termeszt, jó terméseredménnyel, viszont nehezen tudja értékesíteni. Emellett nehézséget jelent az erdélyi gazdatársadalom számára, hogy hiányzik a magyar nyelvű szakmai oktatás. Ezt csak tetézi a vadak által okozott kártétel, amit gyakorlatilag senki nem térít meg.
Bakó Zoltán. Székelyhon.ro2016. március 11.
Van remény az együttműködésre
Bemutatkoztak a marosvásárhelyieknek is a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNK) helyi és magyarországi képviselői a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros (RMGE-Maros) székházában csütörtökön megtartott konferencián, amelyen az RMGE-Maros elnöke, valamint a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke is az együttműködési lehetőségekről beszélt.
Csík László, az MNK akvizíciós tanácsadója emlékeztetett, a MNK Zrt.-t a magyar állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hozta létre a magyar állam külkereskedelmi stratégiájának megvalósítójaként.
Arra a kérdésre, hogy az MNK az erdélyi gazdatársadalmat tudja-e sajátos tevékenységével támogatni, Csík László és a marosvásárhelyi regionális képviselet irodavezetője, Lázár Balázs elmondta, keresik a lehetőségeket, hogy a tevékenységbe bevonják a határon túli élelmiszerfeldolgozókat, termelőket. A cél az, hogy az erdélyi gazdák úgy működjenek, mintha az anyaországban tevékenykednének. Beszéltek arról a körútról is, amelyet jelenleg terveznek a Kárpát-medencében a lehetséges partnerek tájékoztatására, és megígérték, hogy pályázati kiírások is lesznek, amelyeket a magyar állami költségvetési keretből finanszíroznak.
Az eseményen Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke mutatta be a szervezetet, utalva arra, hogy a harminckét ide tartozó gazdakör ezernél több tagja nagy reményekkel tekint az MNK-val való együttműködés elé. Hasonlóan vélekedett Portik Vilmos, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke, a Vásárhelyi Forgatag főszervezője, aki elmondta: a fesztivál négy éve alatt 130 ezernél több résztvevő fordult meg a rendezvényeken, s azok lehetőséget nyújtottak és nyújtanak a továbbiakban, hogy a feldolgozók, élelmiszertermelők is bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt. Egyfajta értéktárat kívánnak létrehozni a megyeközpont és vonzáskörzete területén a termelők, gazdálkodók bevonásával.
Bakó Zoltán. Krónika (Kolozsvár)2016. április 18.
Amit már nem láthatunk: évszázados leleteket tüntettek el
Teljesen tönkretették a szászkézdi középkori temetőt és a mellette lévő körtemplom ossariumát – számolt be nemrég Facebook-lapján (Cetăţi, castele şi fortificaţii din România) a történelmi helyeket kutató és felleltározó Radu Oltean.
Az UNESCO által tíz évvel ezelőtt mindenestől a világörökség kincsei közé sorolt egykori szász településnek valamikor hat katolikus temploma volt, mára már csak a falu közepén lévő, a segesvári óratoronyra meglepően emlékeztető templom és torony maradt meg, bizonyítván, hogy a település méltán versenyzett az elsőbbségért Segesvárral a 14. században, amikor utóbbi a szászok központja volt.
Radu Oltean elmondja, hogy ezelőtt tizenhat évvel egy művészettörténész (Ina Postăvaru) hívta fel a figyelmét a település egy érdekességére, egy körkápolnára és a körülötte elhelyezkedő temetőre. Az ilyen kápolnák általában a 13. és 14. században épültek Erdélyben, kevés maradt fenn közülük, ezért is rendkívül értékesek. A művészettörténész értekezést is írt a felfedezett leletekről, később, három évvel ezelőtt Oltean is ellátogatott a faluba. Engedélyt kért a helyi lakosoktól, hogy megnézhesse, és lefényképezhesse a körkápolna romjait, s az alóla felbukkanó ossariumot (csontházat). Az egyik lakos csűrje mögött egy középkori ossarium maradványait látta és fényképezte, a gazda kertjében pedig a pityóka és uborkaágyások között emberi csontmaradványok, ujjpercek, fogak hányódtak, egy középkori temető maradványai. Ennek a történelmi leletnek a „tulajdonosa” (tulajdonképpen csak a teleknek tulajdonosa, hiszen a leletek állami tulajdont képeznek a vonatkozó jogszabály szerint), aki egyébként a helyi tanács egyik képviselője is egyben, lerombolta a körtemplom maradványait. Egyszerűen eltüntette a föld színéről az építmény megmaradt részét, mint ahogyan eltüntette a település hét évszázaddal ezelőtti többtucat lakójának maradványait is.
A Maros megyei önkormányzat vizsgálatot rendelt el az ügyben. Az intézmény szóvivője, Anca Mătieş az eset nyilvánosságra kerülése után azt nyilatkozta, hogy a jelzett környéken csontmaradványokat találtak, amelyekről egyelőre nem tudták kideríteni, hogy emberi vagy állati eredetűek, de valószínűsíthető, hogy a középkori temetőből kerültek ki. A megyei tanács, a megyei múzeum régészeti szakosztálya, a helyi polgármesteri hivatal és rendőrség a helyszínen vizsgálódott. Ezután fognak dönteni a megsemmisített temető és kápolna ügyében. Tény, hogy a jogszabályok szerint a történelmi műemlékeknek a művelődési minisztérium engedélye nélküli felszámolása, megsemmisítése, megrongálása, részleges vagy teljes megsemmisítése, meggyalázása bűncselekménynek számít, és eszerint is büntetik.
Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, hogy rendőrségi feljelentés után ment ki a már említett bizottság a helyszínre. „Valóban mindent megsemmisített az úriember, lebontotta és nyomaiban is eltüntette az ossariumot, ami szerepel az országos műemlék-listán, és eltüntette a temetőt is, szóval mindent, mi már semmit nem találtunk a helyszínen” – írta le a kiszállásukkor tapasztalt megrendítő helyzetet az igazgató.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. április 25.
Bolyai-mellszobrot állítanak a kopjafák közé
Öt kopjafa található félkörben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai kampusza előtt a Bolyai-család női felmenőinek állítva emléket. Néhány nap múlva közéjük kerül Bolyai János mellszobra is, amely jelenleg az egyetem aulájában található.
A marosvásárhelyi Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár – aki szinte megszállottan gyűjti a Bolyai családdal, különösen a Jánossal kapcsolatos adatokat – kutatni kezdte a Bolyai család női felmenőit, s döbbenetes eredményekre jutott. Öt olyan személyt talált – egészen Szent István koráig visszamenőleg –, akik bizonyítottan a család női felmenői. Az ő emlékük őrzésére készült el öt kopjafa, sepsiszentgyörgyi faragómesterek munkái, amelyeket már felállítottak félkörben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épülete előtt. A félkör fókuszában áll egy szobortalapzat alapja, amelyre az elkövetkező napok folyamán felkerül a Berek Lajos mérnök-ezredes által készített – ma még az egyetem aulájában álló – Bolyai János-mellszobor.
Bandi Árpád elmondta, a szobor állításában a legnagyobb érdem az egyetem vezetőségéé, amely támogatta az emlékhely létrehozását. Bolyai János mellszobrának avatását május 7-én 12 órától tartják a Sapienta EMTE előtt.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. május 8.
Bolyai-parkkal gazdagodott Marosvásárhely
Több száz résztvevő jelenlétében avatták fel május 7-én, szombaton a Sapientia egyetem épülete előtt a Bolyai János mellszobrot és a körülötte levő kopjafákat. A diákok, tanulók, oktatók mellett számos marosvásárhelyi lakos, bel- és külföldi meghívott vett részt a felemelő ünnepségen. Több száz résztvevő jelenlétében avatták fel szombaton a Sapientia egyetem épülete előtt a Bolyai János mellszobrot és a körülötte levő kopjafákat. A diákok, tanulók, oktatók mellett számos marosvásárhelyi lakos, bel- és külföldi meghívott vett részt a felemelő ünnepségen.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntésében méltatta a város – ha nem is szülötteinek, de illusztris és immár örökös lakóinak – életét, érdemeit, az egyetemes tudomány fejlődéséhez való hozzájárulásukat. Elmondta, ha az életben útjaik nem is fonódtak össze, de itt szoborba öntve a magyar nép két dicső alakja, Kossuth Lajos és Bolyai János talán „csak átköszön egymásnak, s megpróbálják megfejteni ennek a népnek a jövőjét”. Szólt arról is, hogy a szobor alkotója, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karának volt dékánja, Berek Lajos, aki egyúttal képzőművész is, a Bolyaiak és az egyetem iránti elismerése, tisztelete jeléül adományozta a szobrot Marosvásárhelynek.
Kilyén Ilka színművésznő, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke beszédében kiemelte: a történelem során oly kevés szó esett és esik az illusztris személyiségek női felmenőiről, pedig életük alakulásában azok a nők meghatározó szerepet játszottak. Ezt a hiányosságot pótolja Bandi Árpád nyugalmazott tanár, az emlékpark kezdeményezője, aki szorgalmazta, hogy a Bolyaiak női felmenőinek kopjafákkal állítsanak emléket a Bolyai János szobor körül. Az egyetem vezetésének elévülhetetlen érdeme, hogy a kezdeményezést felkarolta, pártolólag állott a közös ügyhöz.
Bandi Árpád nemes egyszerűséggel kezdte beszédét: „Nagy dolog, amikor valakinek az álmai valóra válnak...”. És elmesélte, miként kezdett el kutatni a női felmenők után egy szinte véletlenszerű, Pávai Vajna Krisztinához kapcsolódó történet kapcsán. Majd derűsen ígérte: szándékában áll felkutatni a férfiági felmenőket, az emlékhelyet kibővíteni az ő kopjafáikkal is, a munkát pedig már el is kezdte, amikor megtalálta Farkas nagyapját, akit Maros és Fehér megye közös határszélein, Magyarherepén temettek el 1797, március 21-én.
A kopjafákról:
A női felmenők kopjafái, a félkörívben, jobbról balra, amint az a matematikában szokás: Pávai Vajna Krisztina, János nagyanyja, felsőkápolnai Kakutsi Klára, János dédnagyanyja, melegföldvári Földvári Erzsébet, János ükanyja, apanagyfalusi Apafi Erzsébet, János szépanyja és Sarolta, Szent István nővére, János ősnagyanyja.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. május 10.
A csendőrség kitart a videofelvételei mellett, és nem vonja vissza a bírságot
Megóvta a csendőrségi bírságról szóló jegyzőkönyvet Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöke, akit a székely szabadság napját követően büntettek meg csend- és rendzavarásért. Az óvást nem fogadták el.
A székely szabadság napján szervezett tiltakozó menetben „tanúsított magatartás” miatt megbírságolták Cseh Gábort, de ő ezt a határozatot megóvta, ugyanis az említett napon – március 10-én – nem is tartózkodott a marosvásárhelyi helyszínen. Az említett órában színházban volt, amit tanúkkal is tud igazolni, következésképpen nem lehetett a Szentgyörgyi (1989. december 22.) utcában, ahogyan a jegyzőkönyvben áll. A csendőrségi jegyzőkönyv videofelvételre alapozza a 400 lejes bírság kiszabását.
Cseh Gábor hivatalos levélben fordult a Maros megyei csendőrség főkapitányához, Iulius Cenanhoz, amelyben azt kéri, semmisítsék meg az ellene írt jegyzőkönyvet, és kérjenek nyilvánosan bocsánatot tőle. Amennyiben ez nem történik meg rövid időn belül, kénytelen lesz beperelni a csendőrséget. A levelet március 29-én, kedden postázta.
Rajta kívül még mintegy kilencven személy nevére állítottak ki jegyzőkönyvet, és bírságoltak, valamennyi esetben videofelvételekre hivatkozva. Többek között olyanokat is, akik bizonyítható módon nem is tartózkodtak a megyében március 10-én. A megbírságoltak közül már többen elérték, hogy bebizonyítsák igazukat, s a bírságot törölték.
Cseh Gábor kedden megmutatta a borítékot, amelyet hét pecséttel láttak el – bizonyára hétpecsétes titokként kezelik a „bizonyítékokat” is – s amelyben a csendőrségi válasz érkezett. A csendőrfőkapitány, Iulius Cenan által aláírt válaszban az áll, hogy az óvást nem fogadták el, ugyanis videofelvételekkel tudják igazolni, hogy jelen volt a felvonuláson, és ott csendet meg rendet zavart.
„Látni szeretném én is azt a videofelvételt, de a csendőrség nem hajlandó megmutatni nekem” – mondotta az EMNT elnöke. „Vagy összetévesztenek valakivel, vagy meghamisították a videofelvételt, s utóbbi a súlyosabb, mert ez már bűncselekmények számít” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mit tesz a továbbiakban, Cseh Gábor elmondta: újabb pert indít a csendőrség ellen hamisított okirat kiállításáért. Levelet készül küldeni az országos csendőrfőkapitányhoz, amelyben magyarázatot kér a hamisításra, csalásra, zaklatásra. Fontolgatja, hogy egy országos televíziós csatornához fordul, s akkor nyilvánosan kérni fogja, hogy hozzák nyilvánosságra a felvételeket, amelyek alapján a bírságokat kirótták.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. május 24.
Magyarsülyében állítana kopjafákat Bandi Árpád Bolyai-kutató
Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár folyamatosan tevékenykedik: új Bolyai-emlékhelyeket tervez megjelölni táblákkal és kopjafákkal. Ezúttal Magyarsülyébe állít fel két kopjafát Pávai V. Miklósnak és Pávai Istvánnak.
A kilencvenet meghaladott – jó egészségnek és erőnlétnek örvendő – nyugalmazott tanár eddigi Bolyai-kutatásai eredményeit emléktáblák, kopjafák sokasága jelzi. Legutóbb a marosvásárhelyi Sapientia EMTE előtt avattak fel öt, a Bolyaiak női ági felmenőinek szentelt kopjafát és Bolyai János mellszobrát. Azt, hogy a domáldi domb tetején levő Benkő Zsuzsanna-kopjafa (János édesanyja, Farkas felesége volt) körüli kis kerítés felújításánál ő maga is aktívan részt vett.
Bandi Árpád a még fellelhető dokumentumokat, családhoz tartozó, kapcsolható tárgyakat kutatja. Fényképet készített a magyarsülyei haranglábas templomról, ahol Farkas anyai nagyapját, Pávai V. Miklóst keresztelték, a család egyik „ősi fészkében”, Apanagyfaluban, az anyai nagyanya őseinek falujában, a szintén haranglábas templomról készített fotókat, ahol Bolyai János mellszobra áll, Magyarherepén a már omladozó református templomról, ahol Pávai Miklóst 1797. március 21-én eltemették.
A Sapientia udvarán történt avatás után máris új célpontot tűzött ki maga elé. A Fehér megyei Magyarsülye kis temploma mellett két kopjafát fog felállítani minden valószínűség szerint a jövő tanév kezdetekor.
A kopjafák székely faragómesterek jóvoltából elkészültek, el a rájuk helyezendő táblák is, csak a felállítás költségei körül merültek fel anyagi gondok, amelyekről a nyugalmazott tanár így beszélt: „Megpróbáltam a Református Kollégium jogutódja, a Bolyai gimnázium oktatóitól segítséget kérni. Nem zárkóztak el, de nem is erőltették meg magukat, alig gyűlt valami pénz, ezért kellett a gyulakutai tanítványaimhoz fordulni. Az ő segítségükkel sikerül a kopjafákat és a táblákat elhelyezni. Amit furcsállok – az egyik kopjafát annak a Bolyai-elődnek, Pávai Vajna Eleknek állítjuk, aki geológus volt, s a teljes kőzetgyűjteményét a Református Kollégiumra hagyta. A gyűjtemény jól fogott és bizonyára jól fog most is, de az adományozóra való kopjafás-megemlékezés már nem fér bele az adományt kapó utódiskola költségvetési keretébe” – mondta Bandi Árpád.
Pávai Vajna Elek és Pávai Vajna Ferenc geológusok, akiknek a dédnagyapjaik testvérek voltak, Magyarsülyén születtek. A matematikatanár egy előadása után egy volt tanítványa, aki a Zabolához tartozó pávai iskolában fizikatanár, elégedetlenkedett, amiért nem beszélt Pávai Vajna Krisztináról. Akkor határozta el, hogy kutatni fogja a Bolyaiak női felmenőit. Mint sokan mások, ő is Páván kezdte. Segítségére sietett Juhász Zoltán pávai református lelkész. A falu idősebb embereivel beszélt, nyomokat keresett az Árpád-kori templomban, temetőben, anyakönyvekben, kevés sikerrel. Így jutott el Páváról a Fehér megyei településekre. Bolyai Gergely kézirataiból Rónay Elemér írása szerint Pávai Vajna Krisztinának az édesanyja szentkápolnai Kakutsi Klára, apja pedig Pávay Vajna Miklós volt és Domáldon laktak.
Összegezve a Bolyaiak női felmenőit, Bandi Árpád szerint így alakult a család története: Bolyai Farkas édesanyja pávai Vajna Krisztina, Krisztinának az édesanyja felsőkápolnai Kakutsi Klára (Farkas nagyanyja). Klárának az édesanyja Földvári Erzsébet (Farkas dédnagyanyja) Erzsébetnek az édesanyja egy Apafi lány (Farkas üknagyanyja).
A két kopjafa felirata: „Magyarsülyei Pávai V. Miklós Bolyai Farkas matematikus és Pávai Vajna Elek geológus emlékére állította e kopjafát Bandi Árpád Bolyai-kutató és gyulakutai tanítványai, 2016”. A másik felirata: „Magyarsülyei Pávai István Bolyai János matematikus és Pávai Vajna Ferenc geológus üknagyapja emlékére állítja e kopjafát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár”.
Bakó Zoltán |
Székelyhon.ro2016. június 1.
Nyitott kapuk a görgényszentimrei kastélyban
Nyitott kapuk napja felhívással a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyba vár június 3-án a Maros Megyei Múzeum.
A helyszínen bemutatják a kastélyegyüttes felújítási és hasznosítási tervét, 10–17 óra között szakmai vezetéssel látogatható lesz a kastély, és különleges múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják a látogatókat. 17 órától kezdődik a nap fénypontja, a Footprints – Ana Maria Galea duo dzsesszkoncert, amelyen fellép Ana Maria Galea (vokál) és Daniel Csikos (zongora).
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. június 6.
„Össze kell tartanunk” – a trianoni diktátumról emlékeztek meg
A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, június 4-én, szombaton több településen is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról. Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján.
Az idei rendezvényekre azonban rányomta a bélyeget az a tény, hogy tegnap önkormányzati választások zajlottak, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kellett tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.
A június 4-ei megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke beszédében rámutatott: nemcsak a múltban, napjainkban is dolgozik a „sötét erő”, amelynek célja a magyar nemzettest széttrancsírozása, mert fáj, hogy a megcsonkított magyarság feldaraboltságában is erős és elszánt tud lenni.
„A legjobb védekezés a támadás alapon továbbra is agresszivitással rohannak Magyarországnak, a magyarságnak” – fogalmazott Gazda Zoltán. Hozzátette, most a jogállamiság leple alatt meghurcolják, bebörtönzik a székelyeket, szabadságukért jogosan folytatott harcuk miatt alkotmányellenesen gyártanak vádiratot, az önrendelkezési küzdelmet pedig terrorista bűncselekményként könyvelik el. „Ezt az országot nem az államelnök, sem a kormány, hanem a román titkosszolgálatok irányítják kényük-kedvük szerint. Hogyan fogunk a tükörbe nézni, ha hagyjuk, hogy még sötétebb cselekedetekre szánják el magukat?” – tette fel a kérdést az SZNT sepsiszéki vezetője.
Marosvásárhelyen, a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.
Nagy László unitárius lelkész felszólalásában kiemelte, ennek a napnak az egymásra való odafigyelés ügyét kell szolgálnia, hiszen „az együtt gondolkodás, az együtt munkálkodás jegyében kell meghozni annak bizalmát, hogy gyermekeink, unokáink ezen a nyelven, az anyanyelvükön imádkozhassanak a jövőben is”. „A négy évvel ezelőtt elültetett összetartozás fája minden marosvásárhelyi magyar embert arra kell emlékeztessen, hogy vannak közös dolgaink, amelyeket összefogással valósíthatunk meg” – fogalmazott a lelkész.
A székelyudvarhelyi millenniumi emlékműnél is sokan összegyűltek a trianoni békediktátum 96. évfordulója alkalmával, ahol Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is a magyarság összefogását, a közös cselekvési stratégiát sürgette. A pénteki csíkszeredai zászlóelkobzásra utalva úgy fogalmazott, az egy újabb provokáció, amely világossá teheti mindenki számára, hogy az elmúlt huszonhat évben ebben az országban nem lehet a bukaresti politikai küzdelmekkel tartós eredményt elérni a magyar közösség számára sem. „A titkosszolgálatok által átszőtt hatalomban és újabban a börtönök fenyegető árnyékából nem lehet hitelesen képviselni a magyarság érdekeit, erre csakis a közösség összetartó ereje lenne képes” – fogalmazott Nagy Pál.
Bakó Zoltán, Dávid Anna Júlia, Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)2016. június 21.
Segítséget kérnek és dolgoznak a viharkárok helyreállításán
Anyagi segítségre van szüksége a kutyfalvi református egyházközségnek, miután az Erdélyen június 19-én, vasárnap este átvonuló ítéletidő ledöntötte a templom tornyának egy részét, és az épület is jelentős mértékben beázott. A vihar által érintett településeken dolgoznak a károk helyreállításán.
Az egyházközség csütörtök reggel 8 órától közmunkát hirdetett a templom környékének rendbetétele érdekében, ugyanakkor adományokat várnak a legsürgősebb munkálatok elvégzéséhez. Az egyházközségnek cserepekre is szüksége van, a vihar ugyanis leröpítette a parókia és a templom tetejének egy részét – közölte Facebook-oldalán Lukács Vilmos református lelkész. A vihar megzavarta a marosvásárhelyi közlekedési lámpák működését is, az Electrica áramszolgáltató szakemberei kedden is javították, ellenőrizték a hálózatot.
Az elmúlt napokban Erdély- és Partium-szerte jelentkező viharok okozta károkról Dacian Cioloş miniszterelnök tegnap reggel videokonferencián egyeztetett a prefektusokkal és a sürgősségi helyzetek kezelésével megbízott hatóságok vezetőivel. A megbeszélésen egyrészt tájékoztatták a kormányfőt a károk mértékéről, ugyanakkor szóba került a szélsőséges időjárási körülmények, főként árvizek idején teendő intézkedésekről. Cristian Resmeriţă, a Hunyad megyei Lupény polgármestere eközben arról számolt be, hogy becsléseik szerint közel 20 millió lejre lenne szükségük ahhoz, hogy rendbehozzák az áradás okozta károkat. Az ítéletidő főként az infrastruktúrát rongálta meg, az önkormányzat pedig már kérést küldött a kormánynak, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, a helyzetről pedig a prefektúrát is értesítették.
Az elöljáró rámutatott: saját költségvetésből nem tudják kifizetni a javításokat. Elmondása szerint egy egész lakónegyedben újjá kell építeni az utakat, és a település más szakaszai is jelentősen megrongálódtak.
Marosdátoson a tűzoltókkal együtt dolgozó csendőrök, rendőrök és helybeli lakosok újrafedték a vihar által megrongált épületek tetőzetének ötven százalékát, a többi lakóház 85 százalékánál ideiglenes védő-borító műanyagfóliát húztak a megrongált tetőzetre. A kutyfalvi 154 vihar által megrongált ház közül kedden 20-at fedtek teljesen újra, 12 esetében pedig részlegesen készültek el az újrafedéssel. A beavatkozók elsősorban azoknál a házaknál dolgoztak, ahol volt tetőfedő tetőcserép. A két településre – Kutyfalvára és Marosdátosra – összesen 122 tűzoltót rendeltek ki, 9 csendőrt a rohambrigádtól és hármat a csendőrfelügyelőségtől, továbbá 11 rendőrt a megyei rendőr-főkapitányságról – tájékoztatott Mihai Gagyi hadnagy, a Maros Megyei Vészhelyzeti felügyelőség sajtószóvivője.
Bakó Zoltán, Kőrössy Andrea
Székelyhon.ro2016. június 29.
Az elmúlt száz esztendő egyik legnagyobb áradása Dicsőben
Huszonkét személyt kellett kimenteni az elárasztott övezetekből Dicsőszentmártonban, miután a keddi esőzést követően a megáradt Botorka-patak vize elöntötte a város nagy részét. Száz tűzoltó dolgozott a mentésnél.
A kedd délutáni felhőszakadás nem csak a városban, de a környéki falvak egy részében is gondot okozott. Ádámoson, Magyarsároson és a Szeben megyei Balázstelkén is elárasztott a víz lakásokat, pincéket, udvarokat. Dicsőszentmártonban tizenhat felnőttet és hat gyereket kellett kimenteniük a tűzoltóknak a víz által elszigetelt házakból. Ádámoson egy 92 éves asszonyt mentettek ki, aki a tűzoltók érkezéséig már életveszélyesen átfázott.
Sorin Megheşan dicsőszentmártoni polgármester úgy nyilatkozott, hogy ilyen áradás nem volt az elmúlt száz esztendőben, talán csak az 1970-es és '75-ös mérhető ehhez. Az Omega üveggyár, a Gecsat szigetelőanyag-gyár és a Lukoil üzemanyagtöltő-állomás egyméteres vízben állott. A megáradt Botorka-patak autókat vitt el – köztük a vészhelyzetiek Cielóját is –, elárasztotta a Dicsőszentmárton és Medgyes közötti 14A jelzésű országutat, továbbá a 107-es Balázsfalva felé vezető megyei út jelentős részét Ádámos területén.
Összesen 200 lakóházat érintett az áradás, a Vasile Moldovan Általános Iskolában szerdán nem tudtak vizsgázni a nyolcadikos diákok, így a matematika szintfelmérőt az Avram Iancu-iskolában írták meg. A város nyolc utcája és az Őrhegy (Botorca) lakónegyed szigetelődött el az árvíz miatt, a legtöbb beavatkozásra ezeken a részeken volt szükség. Szerdán délelőtt még sok helyen volt víz az épületek alagsori részeiben. Ugyancsak szerdán délelőtt 11 órakor összehívták a helyi vészhelyzeti bizottságot.
Lucian Goga prefektustól úgy értesültünk, hogy az esőzés okozta károk felmérése folyamatban van a megye 17 érintett településén, egyelőre az előzetes összesítések alapján úgy tűnik, hogy az anyagi kár értéke eléri a két és fél millió lejt. Dicsőszentmártonban mintegy 200, június 19-én Kutyfalván 353 házat érintettek az áradások (itt az anyagi kár értéke eléri a 835 ezer lejt). Maros megyében Ádámoson, Szásznádason, Csatófalván és Szovátán adódtak még gondok az eső miatt.
A megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője, Dorin Oltean mérnök-ezredes elmondta: több mint száz tűzoltó segédkezik a mentésnél, a víz kiszivattyúzásánál. A saját motorosszivattyúik mellett felhasználták (és használják jelenleg is) a környező városok által felajánlott pumpákat is. Néhány személygépkocsit elkapott az áradat az ország- és megyei utakon, ezek kimentésére egy markológépet küldtek a helyszínekre.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. július 19.
Kereszteket fordítottak, gyújtogattak, sátánista jeleket hagytak a templomban
Függönyöket, terítőket, vallásos könyveket gyújtottak fel, kereszteket fordítottak meg, ikont törtek össze, padokat borítottak fel ismeretlen tettesek a hétvégén a palotailvai ortodox templomban.
Az elkövetők sátánista szimbólumokat és szövegeket tartalmazó papírokat is maguk mögött hagytak. Hétfőre a rendőrök azonosítottak két 14 éves Marosvásárhelyi illetőségű lányt, akik ellen alapos gyanú merült fel, hogy ők követték el a rongálást és templomgyalázást. A kár értékét még csak ezután fogják felbecsülni.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. augusztus 24.
Ákosfalván is lesz magyarul feliratozott rendőrautó
Két marosszéki községben is helyi rendőrséget működtet az önkormányzat. Míg Marosvásárhelyen szinte elképzelhetetlennek tűnik a rendőrautók kétnyelvű feliratozása, addig Marosszentgyörgyön ez már tény. Hamarosan változik a helyzet Ákosfalván is.
Maros megyeben elsőnek alakítottak helyi rendőrséget Ákosfalván. Amikor az erre lehetőséget adó törvény megjelent, azonnal hozzáfogtak a községben, hogy létrehozzák a helyi közbiztonságot szavatoló intézményt. „Az embereknek a pénz után a biztonságuk a legfontosabb. De mondhatnánk fordítva is, hiszen hiába van pénzed, ha azt nem tudod biztonságban tartani. Minden más igény ezután következik” – fogalmazott a község polgármestere, Osváth Csaba.
A községben minden rendű és rangú út fellelhető, van nemzetközi, ország-, megyei és helyi, azaz községi érdekeltségű is. Következésképpen más vidéki településeknél sokkal nagyobb a forgalom itt, s ennek megfelelően nagyobb a balesetveszély is. A rendőrség pedig nem állhat állandóan itt, hogy biztosítsa a KRESZ betartását. Ezt a feladatot kitűnően ellátja a helyi rendőrség – tette hozzá polgármester, aki azt is elmondta, hogy a helyi rendőrök jelenléte a lakosság hangulatát is pozitívan befolyásolja. „Legalább annyi, amennyi jelenleg van, azaz hét helyi rendőr elférne még a községben, de a törvény csak ennyit engedélyez” – magyarázta az elöljáró.
Az autókkal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy miért csak egynyelvű felirat van rajtuk. Miközben a marosszentgyörgyi helyi rendőrség autóit magyarul is feliratozták. Mint megtudtuk, az egyik rendőrautó hamarosan más rendeltetést kap, s rövidesen vásárolni fognak új járműveket, amiből egyet a helyi rendőrségnek adnak. „Kár lett volna a feliratozásra költeni a pénzt, s utána levakarni az új rendeltetést kapó autóról a feliratot. Ha meglesz az új autó, magyar nyelven is feliratozzuk majd a helyi rendőrség járműveit” – ígérte a polgármester.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. szeptember 30.
Gazdatanfolyamok indulnak a pályázások segítéséért
Az RMGE-Maros szervezet újabb tanfolyamokat készül indítani saját gazdasággal rendelkező gazdálkodók részére, hogy ezzel segítse őket a saját vállalkozás indításában és abban, hogy eredménnyel pályázhassanak uniós és állami támogatások elnyeréséért.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, Csomós Attila elmondta – a jelenlegi időszakban még nem veszik annyira szigorúan a szakképesítést szubvenció-elnyerési feltételként, ám nagyon közel van az az idő, amikor már senki nem juthat pályázati pénzekhez, ha nem tudja igazolni, hogy van szakirányú végzettsége. Ahhoz, hogy valaki önálló mezőgazdasági vállalkozási formát indítson, máris szükséges, hogy az illető ágazatban legyen jártassága, amit bizonyítani is tud.
„Lehet, hogy sokan nem tudják, de a 2014-2020-as Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR 2020) keretében még nagy összegek várnak gazdára – 317 millió euró –, s ezekért a Vidéki Beruházási Ügynökségnél (AFIR) lehet pályázni a legtöbb esetben a jövő hónap végéig” – mondta el az elnök. A következőkben röviden ismertetjük mire és meddig nyújthatók be még kérelmek gyümölcstermesztéssel, vagy mezőgazdasági és gyümölcstermékek feldolgozásával foglalkozó kis farmok, továbbá termelői csoportok létrehozása esetében.
A családi jellegű kis farmok beruházásai számára a 4.1-es tengely keretében október 31-ig igényelhető támogatás, továbbá kérhető gyümölcstermesztő farmok létrehozására (4.1a tengely) ugyaneddig az időpontig. A hegyvidéki övezeteben élő fiatal farmerek számára (6.1 tengely) a vállalkozás indításához nyújtanak anyagi segítséget, erre még 12,64 millió euró alap mAradt.
Az online formában való igénylés október 31-én délután 4 óráig juttatható el. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingje elindításának támogatására és gyümölcstermesztési beruházásra és marketingre még van 71,53 + 7,37 millió euró (4.2 és 4.2a tengely). A kis farmok támogatására (6.3 tengely) még van 49,5 millió euró. Erre is október 31., délután 4 óra a benyújtási határidő.
Mezőgazdasági és gyümölcstermesztői termelői csoportok létrehozására és fejlesztésére is lehet pályázni a 9.1, 9.1a tengelyek szerint, az ilyen jellegű pályázatok leadási határideje október 11., délután 4 óra. Mezőgazdasági és gyümölcsészeti termékek feldolgozására szakosodott vállalkozások létrehozására és fejlesztésére a GBER és minimis változatok érhetők el (4.2, 4.2a) A pályázatok leadási határideje december 30., délután 4 óra. A vissza nem térítendő támogatásokért folyamodók a www.afir.info honlapon tájékozódhatnak a részletekről.
Az RMGE-Maros szervezet elnöke elmondta még: november 1. után farmerképző tanfolyamokat terveznek beindítani a következő szakmákban – állattenyésztő farmer, növénytermesztő farmer, zöldség- és gyümölcstermesztő farmer. A tanfolyamokra olyan gazdák jelentkezhetnek, akik rendelkeznek saját gazdasággal az említett ágazatokban. A tanfolyamok befejezése és a záróvizsga sikeres letétele után a résztvevők a munkaügyi és oktatási minisztériumok által is elismert szakmai oklevelet kapnak. Beiratkozni a szervezet Marosvásárhelyi székhelyén lehet a Csokonai Vitéz Mihály (Laposnya) utca 23. szám alatt, munkanapokon 10 és 14 óra között. A beiratkozáshoz születési bizonyítvány, személyi igazolvány másolatai, az utolsó iskolai végzettségről szóló igazolvány és a háziorvos által kitöltött alkalmassági igazolvány szükséges.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2016. október 2.
Lányokat használt ki szexuálisan egy székelyföldi szekta
Szektába toboroztak lányokat, akiket szexuálisan kihaszáltak, éheztettek és fogva tartottak. Az éjféli szexuális szertartások éveken át zajlottak a szerte Székelyföldön, többek közt Nyárádremetén fellelhető „szent házakban” anélkül, hogy a különböző helyi közösségeknek ez feltűnjön.
Megdöbbentő történetre derült fény a hét végén, amelynek helyszínei többek között a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, illetve egy marosszéki, katolikusok lakta falu, Nyárádremete. Szerdán és csütörtökön a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) ügyészei öt személyt vettek 24 órára őrizetbe: Eusebiu Sebastian Apostolachet, Sinoai Ildikót, Pápai Mártát, Birtalan Villőt és Gothard Veronikát. Az igazgatóság közleménye szerint alapos a gyanú arra vonatkozóan, hogy a nevezettek (Birtalan Villőt leszámítva) egy további, a közleményben K. N. A. monogrammal jelölt gyanúsítottal együtt szervezett bűnözői csoportot hoztak létre és elkövették az ember- és kiskorú-kereskedelem bűntettét.
A vizsgálatok eddigi szakasza folyamán kiderült, hogy az ügy szálai egészen 2008-ig nyúlnak vissza. Ekkor hozta létre a zenész és koreográfus Eusebiu Sebastian Apostolache a Kört – egy szektát –, amelybe a tagok segítségével Apostolache több fiatal nőt toborzott többnyire a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem diáklányainak köréből. Apostolachét „szellemi mesterként”, guruként mutatták be a lányoknak. A mester utóbb „befogadta” őket abba a lakásba, amelyben maga is tartózkodott (s amelyet az ő jelenléte miatt „szent háznak” neveztek). Az áldozatok rövidesen teljesen kiszolgáltatottá váltak Apostolacheval szemben, neki teljes engedelmességgel tartoztak. Ezt a rendőrség szerint K. N. A. gyanúsított és Sinoai Ildikó és Pápai Márta vádlottak közvetlen segítségével valósították meg, ők vitelezték ki a toborzást, alkalmazták a félrevezető tanokat oly módon, hogy az áldozatokat elszigetelték a családjuktól, társadalmi környezetüktől, munkahelyüktől zárt közösségbe való elhelyezéssel. Az úgynevezett szent házakban bizonytalan körülmények között tartották őket, megtiltva számukra szinte minden kapcsolatot a Körön kívüli személyekkel.
Ebben a kontextusban a vádlottak szexuálisan kihasználták az áldozatokat, de kihasználták anyagilag is őket, ugyanis kötelezték, hogy a teljes keresetüket vagy a szüleiktől kapott pénzt bevigyék a fogvatartásukra szolgáló házakba azzal az ürüggyel, hogy hozzá kell járulniuk a közös étkeztetés költségeihez (annak ellenére, hogy a sértettek nyilatkozataiból az derült ki, hogy naponta egyszer kaptak enni túrós makarónit, éjszaka pedig, a szexuális szertartások után mindössze dzsemes kenyeret). Az ügy mindezen részletei a DIICOT pénteki közleményében találhatóak meg.
A vizsgálat során arra is fény derült, hogy eredetileg Birtalan Villő vádlott is kiskorú áldozat volt, akit Apostolache a csökkent határozatképessége, élettapasztalatának hiánya (ő 11-12 éves korától tartózkodott a „szent házban”), valamint érzelmi labilitása miatt sikerült meggyőznie, hogy a vele, mint szellemi mesterrel való szexuális kapcsolata folytán lehetősége nyílik, hogy spirituálisan előrehaladjon. Egyébként nem csak ő, de valamennyi áldozat istenségként tekintett a mesterre. Utóbb Birtalan Villő vádlott teljes függőségbe (mentális, érzelmi, szexuális) került a mesterrel. Ehhez hozzájárult az anya távolléte az országból. Mindez a függőség oda vezetett, hogy kiskorú áldozatból fiatal lányok toborzójává vált, akiket bemutatott Apostolache vádlottnak.
Sajtóinformációk szerint Birtalan Villő anyja az ötödik gyanúsított, akit K. N. A. monogrammal jelölnek a közleményben, Apostolache legelső „munkatársa” volt a lányok toborzásában, legelőször akkor még csak 11 éves lányát vitte a „mesterhez”. Több román sajtóorgánum beszámolója szerint ő a csak Nusiként becézett Kelemen Anna, akit most nem találnak a hatóságok. Kelemen Anna a Művészeti Egyetem honlapján jelenleg is a munkatársak között szerepel fodrászként.
Az ügyben négy helyszínen tartottak házkutatásokat, amelyek alatt adathordozókat és -tárolókat foglaltak le, számos olyan követ, amit a szertartásoknál használtak, az éjféli szexuális szertartásoknál a fiatal lányok által használt tárgyakat, zacskókat, amelyekben valamennyi fiatal lánynak bele kellett tennie a levágott haját vagy körmét, egy asztalt, amelyet Apostolache arra használt, hogy betűket tegyen rá, majd a kezével egy poharat úgy mozgatott, hogy a betűkből különböző szavak alakuljanak ki, amelyekről azt állította, hogy azok egy „természetfeletti személy”, Csehov 1 üzenetei a fiatal lányokhoz, továbbá lefoglaltak olyan cédulákat, amelyekre ezek az üzenetek voltak írva. Úgy tudjuk, hogy az egyik házkutatás helyszíne, a legtöbbször használt ilyen „szent ház” Nyárádremete központjában, a falu templomától pár száz méterre található.
Szeptember 29-én Eusebiu Sebastian Apostolache, Sinoai Ildikó, Pápai Márta és Birtalan Villő vádlottakat előállították a megyei ügyészségen előzetes letartóztatásba vétel elrendelésének javaslatával (Gothard Veronika esetében már elrendelték a bírói felügyeletet). A törvényszéki bírói testület Apostolache esetében elrendelte a 30 napra szóló előzetes letartóztatást, Pápai Márta és Sinoai Ildikó esetében 30 napra szóló házi őrizetet, Birtalan Villő esetében 60 napra szóló bírói felügyeletet.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro 2016. október 9.
Marosszentgyörgy magyarsága ünnepelt
Másodszorra szervezték meg a Marosszentgyörgyi Magyar Közösség Napját. A szombati egész napos rendezvény fő célja az volt, hogy a helybeliek jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljön ember az emberhez, de az is, hogy a szentgyörgyieknek bemutassák azokat a szellemi, lelki és anyagi értékeket, amelyeket a helyi magyar emberek hoztak létre, őriztek meg, adtak tovább.
A Marosvásárhely szomszédságában – és nem árnyékában, ezt mindig szereti hangsúlyozni – lévő nagyközség polgármestere, Sófalvi Sándor Szabolcs elmondta: a cél, hogy elsősorban minden marosszentgyörgyi magyar, de más nemzetiségű községbeli lakos is eljöjjön családjával együtt és eltöltsön egy kellemes napot, ismerkedjen falustársaival, a régi ismeretségeket felelevenítse, megerősítse. S közben részese legyen a programoknak, akár úgy, hogy színpadra lép, akár úgy, hogy a színpadon lévők előadásában gyönyörködik. És tekintse meg a hagyományos mesterségek sátrait, vigye vagy küldje el a gyerekét ezekhez, hogy ők is megismerkedjenek az immár lassan a feledés homályába süllyedő mesterségekkel.
„Marosszentgyörgynek több jeles ünnepe van – ezek közül talán a legfontosabb a település névadójának, Szent Györgynek az ünnepe, amit minden évben közösen ünneplünk. De vannak falunapok, vannak romanapok, úgy éreztük, hogy a magyar lakosságnak is kell egy nap, amikor önmagát mutatja meg, s miért ne, önmagát ünnepli. Így került sor a Marosszentgyörgyi Magyar Közösség Napjának megrendezésére tavaly, s ezt folytattuk szombaton. Úgy érzem, sikerült hagyományt teremteni” – mondta el a polgármester, s szavait igencsak megerősítette a katolikus templom udvarán hullámzó tömeg, a színpadról felhangzó zene, a közönség jókedve.
Délelőtt 10 órától a református templomban ökumenikus istentiszteletre került sor. Az Úrasztala előtti kis állványon helyezték el a Szent Korona, a jogar és az országalma hiteles mását. Az istentiszteletet követően a Visegrádi Szent György Lovagrend tagjai felvitték a koronát és koronaékszereket a római katolikus templomba. Előtte azonban még a templom udvarán megálltak, hogy megkoszorúzzák az idén állított Hősök Kövét, a sziklatömböt, amely a mindenkori magyar hősöknek állít emléket.
A koszorúzás után az ünneplő tömeg a katolikus parókia kertjébe vonult, ahova már egy nappal korábban nagy színpadot ácsoltak. A színpad mellett pedig egy lepellel letakart szobor állt magas talapzaton – mintegy meglepetésképpen. Sófalvi polgármester elmondta, a Petőfiről készült mellszobor makettjéről van szó, amelyet a község fog kiönttetni, s jövő év márciusának idusán avatnak fel a község központjában. A szobor alkotója, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész is jelen volt, a polgármesterrel közösen leplezték le a makettet. Magassága másfél méter, és egy ugyanekkora talapzatra kerül majd fel a községközpontban jövő tavasszal az ércszobor.
A színpadon egymást követték az együttesek és dalcsoportok, s mintha az ég is a szentgyörgyiek pártjára állt volna – a délelőtti borongós időt délutánra lágy őszi napsütés váltotta fel. Épp jó volt ez azoknak, akik a kézműves sátrak körül őgyelegtek. Ismerkedhettek a szalmafonással, fafaragással, kosárfonással, sajtkészítéssel, nemezeléssel, kenyérsütéssel, bútorfestéssel.
Az udvar egy másik részében bizalomgerjesztő illatok szálltak fel az üstből, készült a finom sertéshúsos gulyás, amiből mindenki részesülhetett. Egy másik helyen hatalmas nyárson disznó forgott a pirosló parázs fölött, kissé távolabb szőlőprés ontotta az édes mustot, s akinek nem volt türelme kivárni, hogy a hegy leve nemes nedűvé érjen, a tavaly préselt szőlő kristálytiszta borát kóstolhatta.
Másodszorra ünnepelt együtt a szentgyörgyi magyarság, jól érezték magukat, s ez már garancia arra, hogy a közösségi nap hagyománnyá válik.
Bakó Zoltán Székelyhon.ro2017. május 18.
A Pávaiak ősi fészkében állított emlékfát a Bolyai-felmenőknek
Sebtében már szinte összeszámolni sem lehet azokat az emlékműveket, emlékhelyeket, emléktáblákat és kopjafákat, amelyeket Bandi Árpád nyugalmazott tanár, a vásárhelyiek 92 éves, közkedvelt Árpád bácsija állított, vagy állításában oroszlánrészt vállalt.
A tanár úr megszállott kutatója a Bolyai családnak, a vásárhelyi kollégium egykori tanárának, Farkasnak és fiának, az Appendix megalkotójának, Jánosnak. Amiképpen János a semmiből egy új világot teremtett, azonképpen teremt igaz legendáriumot a két világhírű matematikus, apa és fia életéről, a felmenőik életének történésiből a vásárhelyi nyugalmazott matematikatanár. Hogy miként kezdődött, az már csaknem a történelem homályába vész.
A domáldi (mai Csatófalva) Bolyai-birtokon levő sírhely – Bolyai Farkas felesége, János édesanyja – egy dombtetőn áll. Kopjafa és kerítés jelöli a helyet, s mert a fa és az élet mulandó, ezt is fel kell újítani olykor. Erre vállalkozott pár éve Árpád bácsi, s lelkes gyerekekkel együtt felmászott a dombtetőre, amire még életük delén levő férfiak is csak ritkán vállalkoznának. Kijavították a léckerítést, festettek, meszeltek. Aztán a vásárhelyi katolikus temető kapujával szembeni, egykor János által lakott bérlakás falán lévő emléktábla elhelyezésénél működött közre. Később a Vársétányon, az egykori Bolyai János-ház helyén álló épület falára helyezett emléktábla is az ő törődését dícséri. A vásárhelyi református temetőben azonosított Bolyai János eredeti sírhelyénél is kopjafát állított lelkes adakozók, diákok, közmunkát vállaló Bolyai-rajongók segítségével. Nemrégiben a Sapientia EMTE épülete előtt állította fel János mellszobrát, körülötte pedig az anyai ági felmenők kopjafáit helyezte el. Napokkal ezelőtt a Kovászna megyei Zabola község Páva nevű falujában állított két kopjafát.
A nagy Pávai nevű elődők, István és Péter emlékére készült a két emlékoszlop. I. Pávai István, Pávai Vajna Krisztina szépnagyapja emlékére állítja ezt a kopjafát az Orbaiszéki Magyar Pedagógusok Szövetsége – áll az egyiken. A másik a törökverő Hunyadi korát idézi. Felirata: Pávai Vajna Péter 1442-ben Marosszentimrénél Hunyadi János csapatában a székelyek lovashadnagya. Emlékére állítja ezt a kopjafát az EMKE Maros Megyei Szervezete. A május 7-ei avatóünnepségen az árpád kori templom mellett felállított két kopjafánál ott volt Kilyén Ilka színművésznő, Maros megyei EMKE-elnök, a kézdivásárhelyi tanulók klubjának fúvószenekara, a Székely Mikó Kollégium tanulóinak küldöttsége is koszorúzott, s természetesen részt vettek az ünnepségen a helybeliek, az iskola tanulói.
Alig néhány nappal később, május 13-án, a marosvásárhelyi Vályi Gyula matematikai emlékverseny díjátadása előtt Bandi tanár úr a részt vevő gyerekeknek beszélt a Bolyai emlékhelyekről. Ezek után csak azt kívánhatjuk Árpád bácsinak, hogy még sokáig járja Erdélyországot, kutassa a Bolyai Farkas felmenőivel kapcsolatos emlékeket, s állítsa a kopjafákat valamennyiünk lelki gazdagodására.
Bakó Zoltán / Székelyhon.ro