udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
581
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 571-581
Névmutató:
Balta János
2006. január 10.
Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./2006. január 12.
Farkas Viktória, az Aradi Máltai Segélyszolgálat elnöke hat éve tölti be tisztségét. Úgy látja, hogy 2005 rekordév volt az Arad megyei szervezet orvosi-egészségügyi, illetve szociális tevékenységében. A szigorú egészségügyi előírások miatt az orvosi-egészségügyi tevékenység kizárólag tanácsadásra korlátozódott, ugyanis egészségügyi ellátásra, gyógyszerek behozatalára kizárólag gyógyszertárak, orvosi rendelők jogosultak. Az orvosi ellátást kiegészíti a gyoroki rehabilitációs központ vezetőségével kötött szerződés, amelynek értelmében hátrányos helyzetű személyek közül havonta hatan egy-egy hónapos beutalást nyernek. A segélyszervezet fő tevékenysége a hátrányos helyzetűek támogatása. A magánszemélyek támogatása általános gyakorlat volt az elmúlt évig. Akkor azonban a jogi személyiséggel rendelkező intézmények sokkal több segélyben részesültek. 2005-ben 26 Arad megyei, főként magyarlakta település kapott jelentős támogatást. Az egyik német segélyszervezet állandó kapcsolatot tart Aradon a 21-es számú Általános Iskolával, ahova nagy mennyiségű iskolai felszerelést, számítógépet, fogyóeszközt hozott. Az arad-buzsáki iskola, a gyoroki óvoda, az ottani rehabilitációs intézmény egy egész szállítmányt kapott. A máltaiak rendszeresen bekapcsolódnak a karitatív munkákba. Szeretnék elérni, hogy Aradon a Segélyszolgálat végre otthonra találjon, ahol a központi raktárral együtt az ifjúsági csoport idősebb Máltai tagokkal szervezett közösségi tevékenységének is helye legyen. /Balta János: Csendben dolgozni, segíteni. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./2006. január 13.
Király András parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az elmúlt esztendőről elmondta, hogy elkezdődött a közösségépítés, illetve a választási kampányban tett ígéretek beváltása. Az eredmények között van Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósodása, a Nepomuki Szent János-szobor felújítása vagy a Szabadság-szobor újraállítása. Amennyiben a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával az Aradon élő 23 ezer magyar közül 9-10 ezer az RMDSZ-re szavaz, 4-5 városi tanácsos lehetne. Ugyanannyi képviselőt kellett volna a megyei tanácsba juttatnia a megye 49 ezer magyarjának. A megyében az RMDSZ-nek 44 tagszervezete van, közülük 36 vidéki. Az anyagi támogatások jóvoltából sikerült megerősíteni a magyar civil szervezeteket, amelyek mindenütt közösségépítő programokat szerveztek. Az újak közül kiemelhető a zimándújfalui Borostyán Egyesület kiváló munkája, a kisperegi közösségépítő program és az ágyai közművelődési élet felvirágzása. Új szervezet alakult Vingán, lehetőség nyílik a pankotai szervezet dinamizálására, a nagylaki szervezet is jól működik. /Balta János: Legfontosabb a közösségépítés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./2006. január 19.
Gulyás Lászlót három hónapja nevezték ki a Pankotai Iskolacsoport igazgatói tisztségébe. Arad megye egyik legnépesebb oktatási intézménye a Pankotai Iskolacsoport, amely több mint 1400 diák nevelésével foglalkozik. Közülük közel 200 óvodás, a többi I–XII. osztályos. Az intézmény 6 épületben működik, a legfiatalabb 60, a legidősebb 200 éves. A legrégibb épületet három éve visszakapta tulajdonosa, a római katolikus egyház. Ebben az épületben két műszakban folyik az oktatás. Örvendetesen megnőtt az érdeklődés a magyar nyelvű oktatás iránt, mivel Frayna Edit, a kiváló pedagógus. Ő tanít a fakultatív magyar nyelvű, 18 tagú osztályban is. /Balta János: Kevés pénzzel, sok lelkesedéssel. Küzdelem az iskola megtartásáért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./2006. január 23.
Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ 2006. január 24.
Arad megyében, Simánd község közel 4 ezer lakosa közül a legutóbbi népszámláláskor 198 vallotta magát magyarnak, saját becslésük szerint manapság 150-160 lehet a számuk. Négy évvel ezelőtt szűnt meg az anyanyelvű elemi, a fakultatív magyar nyelvű oktatás a római katolikus parókián a hittanórák után zajlott szombat délelőttönként tanévkezdésig, amikor megszűnt az ingázó oktatót támogató pénzforrás. A Nyugati Jelen munkatársai olvasó-találkozóra hívták a simándi magyarokat a parókiára, ahonnan négy évvel ezelőtt kísérték utolsó útjára az utolsó helybeli plébánost. Azóta Pántya Elemér kisjenői plébános gondoskodik a hívek lelki gondozásáról. A fakultatív magyar nyelvű oktatás újraindítása felbátorította a helybelieket, akik elhatározták: közösségépítő rendezvényeket szerveznek a parókián A gyermekek összeírásában segédkezett a korábbi fakultatív nyelvoktató, a kisjenői Molnár Erzsébet óvónő, aki Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater Alapítvány elnökének anyagi támogatása révén februártól újrakezdi a helybeli gyermekek oktatását. A fakultatív nyelvoktatásra 22-en jelentkeztek. A simándi magyarok legnagyobb gondja a szétszórtság, ezért elhatározták a közösségépítést. /Balta János: /Olvasó-találkozón döntöttünk. Simándon összefognak a magyarok? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./ 2006. január 30.
Január 28-án tartotta választmányi ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András Arad megyei elnök, parlamenti képviselő politikai tájékoztatójában az idei év egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte a magyar közösségek életminőségének a javítását, a 23 működő civilszervezet hatékonyabb támogatását. Bölöni György ügyvezető elnök ismertette a megyei szervezet 2005. évi költségvetésének a végrehajtását. A beszámoló jóváhagyását követően titkos szavazással választották meg három szakbizottság megüresedett vezetői tisztségviselőit: a gazdasági szakbizottság vezetője Pénzes Gyula, a közművelődési szakbizottságé László Lajos, a szociális szakbizottságé Balta János lett. /RMDSZ választmányi ülés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2006. február 1.
Gyorokon a katolikus egyházközségben működő Rózsafüzér Társulat kezdeményezésére tavaly példás összefogás született, melynek eredményeképpen pénzt gyűjtöttek, építőanyagot vásároltak, rendbe tették a temetőben nyugvó magyar honvédek sírjait. Jövőre tervezik a leromlott állapotban, kihasználatlanul álló egykori egyházi iskola épületének a megjavítását. A több mint 50 katolikus hívet számláló társulat tagjai nagy lelkesedéssel kezdtek a munka megszervezéséhez. Éder Ottó az egyházi felügyelet mellett működő közösségi házban e-Pont kialakítását tervezi. A gyoroki magyarság tehát egy emberként áll a közösségi ház kialakításának az ügyéhez. /Balta János: Közösségi házat a gyoroki magyarságnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./ 2006. február 4.
Horváth Csaba Fazekesvarsánd evangélikus-lutheránus lelkésze 2005. márciusáig az apateleki és a pankotai szórványgyülekezeteket szolgálta. Tíz hónapja került Arad megye második legnépesebb evangélikus gyülekezetéhez, párhuzamot vonhat a két szolgálat között. Van-e különbség a szórványszolgálat, illetve egy nagyobb létszámú gyülekezet lelki gondozása között? Mindkettőnek megvan a sajátossága. A fazekasvarsándi gyülekezet hozzávetőleg 600 lelket számlál, itt Horváth Csaba tevékenyebb gyülekezeti életnek a cselekvő részese. A szórványgyülekezet viszont eléggé elöregedett, egymástól és a templomtól is távol élő hívekből tevődik össze, fejtette ki. A nagyobb létszámú gyülekezetben többen távolodtak el az egyháztól. A lelkész az egyház-idegenség legfőbb okát az alkoholizmusban látja. A lelkész a gyermekek hitoktatására nagy hangsúlyt fektet. A parókián klubtevékenységet kíván beindítani. /Balta János: Visszaszerezni az elveszett nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2006. február 11.
Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító a dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolájában oktat, ahonnan havonta hazalátogat. Elmondta, hogy végleges szerződéssel oktatja a III. osztályt. Borsos Vilmos feketegyarmati zenekarával szilveszter éjszakáján Torockón húzta a talpalávalót, ahova most farsangi mulatságra is meghívták. A dévai Magyar Házban megrendezendő mulatságon is ők muzsikálunk. Feketegyarmat polgármestere, Simándi Sándor megkérte Borsost, hogy beszéljen Böjte Csaba atyával a Nagyzerind községben is beindítandó gyermekotthon ötletéről.– Nem terhes a dévai szolgálat? /Balta János: Feketegyarmati szívvel a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./2006. március 4.
Grünwald Jolán, Gyorokon élő nyugalmazott tanítónő a napokban töltötte be 82. életévét. Mozgalmas pályáját emlékirataiban is megörökítette, dióhéjban megírta a helybeli csángók történetét. Apját, noha mindig a Magyar Párt tagja volt, 1945-ben német származása miatt a bátyjával együtt oroszországi kényszermunkára vitték. Grünwald Jolán elvégezte a tanítóképzőt, 1949-ben Vadászra helyezték, ahol akkoriban magyar felső tagozat is működött. Ezután Dezsőházára helyezték, ahol akkoriban élénk közművelődési élet zajlott, színdarabokat mutattak be. 1975-ben jöhetett haza szülőfalujára, Gyorokra tanítani. Két év múlva a felső tagozatot a központba helyezték, ahol két-három év múlva beolvadt a románba. 1979-ben vonult nyugdíjba, utána még tíz évig német nyelvet oktatott. /Balta János: Egy népnevelő vallomása Vajasdon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2006. március 14.
Januárban Krassó-Szörény megyében, Resicabányán újraalakult a néptánccsoport, Rácz Erzsébet támogatásával két korosztályt oktatnak magyar néptáncra. A kiscsoportban foglalkoztatott 12, 3–6 éves csöppség többsége magyarul sem tud, a tánc, az éneklés azonban már egészen jól megy. A középső csoport, az egykori Cziczeri Béni harmadik generációja 10–18 éves gyermekekből, fiatalokból áll. /Cziczeri Béni Néptánccsoportról van szó./ Bálint Erzsébet és Rácz Virág, a resicabányai magyar néptánc két sikeres generációjának a képviselői összefogtak a nemzeti kultúra megtartásáért. Itt, a végeken, ahol 1996 és 2001 között egyetlen magyar gyermek sem született, magyar népi táncegyüttest életre hívni magyar származású, az anyanyelvet nem ismerő vagy román fiatalokkal az élni akarás megható küzdelme. Arra alapoznak, hogy az anyanyelvű óvoda és elemi iskola bővülésével majd magyar fiatalok is bekapcsolódnak. /Balta János: Megható küzdelme az élni akarásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./2006. március 15.
Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./2006. március 18.
Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2006. március 18.
Nagyvarjason a kultúrotthon tönkrement, a teteje foghíjas volt, a nagyterem falairól, mennyezetéről lemállott a vakolat, az ablaküvegeket kitörték. Tavaly októberben a helybeli magyar fiatalok rendbe hozták az épületet, kifestették a nagytermet, világítótesteket szereltek fel, az átfestett ablakokra új függönyök, a színfalakra új bevonat, a kályhára csövek kerültek. A felújítással párhuzamosan beindult a magyar közösségi élet: szüreti bált szerveztek, néptánccsoport alakult, karácsonykor Ujj Ágnes, Sándor Erika és Pintér András betanításában színvonalas előadást tartottak. Legutóbb nagy sikerű farsangi bál helyszíne volt a kultúrotthon. Később a kész teremre a faluba betelepültek is igényt tartottak, noha sem a munkákban, sem az adakozásban nem vettek részt. Szóvivőjük felkereste Pintér András községi tanácsost, azzal fenyegetőzve: ha nem adja át a kulcsot, felfeszítik a bejárati ajtót. Pintér átadta a kulcsot az igénylőnek, aki az épületben lévő tárgyak, berendezések állagáról, a leltárról szóló átadási-átvételi jegyzőkönyvet nem volt hajlandó aláírni. Később a polgármester azt tanácsolta Pintérnek: ha nincs kinek átadni a leltárt, az adományozók által hozott tárgyakat, berendezéseket vigye el. Ez megtörtént, amire a betelepültek képviselője a leltár eltulajdonítása miatt feljelentette őt a rendőrségen. A kiszállt rendőrök előtt a polgármester tisztázta a helyzetet. Lacatus Gheorghe polgármester elismerte a nagyvarjasi lelkes csapat felújításban vállalt áldozatát. Azonban vita van a kultúrotthon használatáról, ezért a jövőben ha valaki szervezni óhajt valamit Nagyvarjason, fizesse ki az 50 új lej bért. A községben Pintér András ingyen vállalná a kultúrotthon-felelősi tisztet, mégsem nevezik ki, nehogy gazdája kerüljön a falu által épített kultúrháznak és a magyar nyelvű közművelődési életnek. /Balta János: Folytatódik a kultúrotthon kálváriája= Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2006. március 25.
Vasile Nicolae munkanélküliként Aradon segítséget kért, vonatjegyre. 1974-ben született Ramnicu Valcean. Anyja a szülészeten hagyta őt, ezért árvaházba került Kézdivásárhelyre, majd Székelykeresztúrra, ahol magyarok neveltek, románul nem tanult meg. Szászrégenben kőműves oklevelet szerzett, utána a szakmában dolgozott, később állatgondozóként, majd katonának vitték. Bukarestben szolgált, de semmit sem értett románul, ezért román katonatársai lebozgorozták és verték. Jobban gyűlölték őt, mint a magyar nevűeket. A katonák hátulról leütötték őt. Koponyatöréssel került a kórházba. A baleset következtében epilepsziát kapott, ami asztmával is súlyosbodott. Leszázalékoltak, majd azzal küldték haza, hogy nem jó semmire. Visszament Vargyasra, ahol állatgondozó volt két idős embernél. Visszafogadták és szerették őt. Jól megvoltak négy évig, a gazda meghalt, a gyerekei eladták a házat, neki el kellett mennie. Lépcsőházakban aludt, majd Csíksomlyón a Csibész Alapítvány támogatását élvezte, később Székelyuvarhelyen Kovács Sándor esperes-plébános a helybeli Caritashoz küldte őt. Az ottaniak beajánlották őt egy műhelybe. Egy idő után a vállalatot bővítették, rá már nem volt szükség. Végül egy aradi építkezési vállalkozó hívta állandó munkára. Amikor azonban megtudta, hogy Vasilének epilepsziája van, az állványra nem állhat fel, nem alkalmazták. Vasile Nicolae, azaz Miki az újságírótól kapott pénzen hazautazhatott Székelyudvarhelyre, ahol hajléktalan volta ellenére otthonosan mozog az emberek között, akiknek ismeri a nyelvét, a szokásait, közéjük tartozik. Nem véletlenül vallotta magát székelynek. /Balta János: Egy “székely” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2006. április 1.
Kapor János majláthfalvi katolikus plébános a parókián saját költségére újraindította 32 hátrányos helyzetű óvodás és iskolás számára az uzsonnáztatást. Mindezt akkor vállalta, amikor a parókia felújításához készülődnek, tehát szükség van a pénzre. Két év alatt a nagytermet közösségi tevékenységek céljára szeretné berendezni: a gyermekek hideg időben kellemesebb feltételek között uzsonnázhatnak, az ifjúsági tevékenység és a beindítandó nyugdíjas klub is itt találna otthonra. Az egyedül élő nyugdíjasok életkedvét csak rendszeresen megszervezett közösségi tevékenységgel lehet helyreállítani. /Balta János: Ingatlanok után az emberkatedrálist. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./2006. április 7.
Közel másfél éve zajlik a korrupcióellenes harc. Ez a színjáték a fő kormánypárt koalíción kívüli ellensége és azon belüli ellenzéke lejáratása szolgál. A valódi “nagyhalak” mindig kicsúsznak az igazságszolgáltatás “vasmarkából”. Egy magyarlakta településen tavaly tízesével, húszasával lopták a tyúkokat, a házőrző ebeket könnygázzal kábították el. Az éjjeli randalírozók rettegésben tartották a falut, miközben a helybeli rendőrök vég nélkül “vizsgálgatták” a bejelentett eseteket. Egyszer az egyik többszörösen károsult segítségért fordult a megyei rendőrséghez, másnap nyomkereső kutyákkal indult be a vizsgálat. A gyanúsítottak bevallották tettüket. A lopások megszakadtak, a lakosság várta a vétkesek méltó büntetését. Öt hónap múlva a végzésből kiderül: az elkövető egy Bihar megyei, büntetlen előéletű kiskorú, aki vállalja 400 új lej, az eltulajdonított 39 szárnyas ellenértékének több részletben való visszafizetését. Az ítélethirdetés óta a településen újraindult a nagyüzemi tyúklopás. /Balta János: Látszatüldözés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./2006. április 11.
Április 9-én Ágyán a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban mutatta be a helybeli műkedvelő színjátszó csoport Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékát. A korhű bútorok beszerzése, a korhű ruhák, a műkedvelők igyekezete a darabot végig élvezetessé tette. A helybeli lelkipásztor ízléses műsorfüzetecskét készített az előadásra. /Balta János: Kirobbanó siker Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/2006. április 22.
Orbán Attila simonyifalvi evangélikus-lutheránus szórványlelkész az apatelki parókiát nyári táborozás céljából kívánja bővíteni, korszerűsíteni. Tavaly két alkalommal 20-20 gyermek számára szerveztek nyári programot. Idén nyelv- és zenetábort, egyházmegyei ifjúsági tábort, hittantábort is terveztek. Jelenleg 30 személyt tudnak elszállásolni. A kilencvenes évek elején a hollandok építették a parókia melletti gyülekezeti házat, annak padlásterét szeretnék beépíteni, ami további 20 férőhelyet jelentene. Apatelek csendes, hegyaljai falu, sok a kirándulási lehetőség. /Balta János: Táborhelybővítés Apatelken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./