udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
281
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-281
Névmutató:
Bocskai István
2007. június 25.
2006. június 25-én, a Bocskai István fejedelem vezette győztes szabadságharc és a bécsi béke 400. évfordulójához közeli vasárnapon avatták, és akkor vette fel a fejedelem nevét is Székelyudvarhelyen a belvárosi református egyházközség közösségi háza. Június 24-én, a vasárnap, Gede Mátyás lelkész beszámolt a közösségi létesítmény elmúlt évéről. Az emeleti vendégszobákat a Bethlen Kata Nőszövetség tagjai díszítették. A Bocskai Házban kapott helyet a lelkészi hivatal, a termekben folyamatosan zajlanak az egyházközségi tevékenységek: bibliaórák, kátéoktatás, vallásórák, ifjúsági foglalkozások, nőszövetségi és családi délutánok, baba-mama klub, ünnepi megemlékezések, és alkalmi összejövetelek. Ugyanakkor kiállítások, koncertek helyszíne is az intézmény. A létesítmény kezelője a BEREK Alapítvány. A mozaik név egyszerre jelenti a Belvárosi Református Egyházi Központot, berek értelemben pihenőhelyet, és a Berek-sétány tájékát. /Egyéves a Bocskai István Közösségi Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./2007. október 2.
Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /2007. november 28.
Heves vita közepette szavazták meg a Kolozsváron a tanácsülésen negyven új utca elnevezését. A város új villanegyedeiben lesz Bocskai István, Pákei Lajos, Mátyás Mátyás, János Zsigmond, Báthory István és Reményik Sándor nevét viselő utca is. Molnos Lajos városi tanácsos határozott fellépése következtében leszavazták azt az indítványt, miszerint Ion Lancranjanról, a Ceausescu beolvasztási politikáját szolgáló bérencről is utcát nevezzenek el. /N. -H. D. : Hat új magyar utcanévről döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2007. december 4.
Az utcanevek körüli acsarkodások továbbra is napirenden vannak, ha nem is olyan intenzitással, mint a Funar-korszakban. Nemrég negyven új utca nevéről kellett dönteni, a Kolozs Megyei Tanács által jóváhagyott jegyzéken szereplő utcaneveket szavazták a tanácsosok. Legutóbb a város új villanegyedeinek egyre sokasodó utcaneveiről döntött a tanács. A negyvenből hat utcát neveztek el magyar személyiségről: Pákei Lajos építész, Mátyás Mátyás orvos, Bocskai István, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek, illetve Reményik Sándor költő nevét egy-egy kolozsvári villasor viseli. A Nagy-Románia Párt tanácsosai nagy vehemenciával emeltek szót a magyar utcanevek ellen. Tiltakozásuk akkor érte el a tetőfokot, amikor Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos javasolta, hogy Ion Lancranjan – a Ceausescu-korszak asszimilációs törekvéseit helyeslő író – nevét viselő utcát ezentúl hívják Regina Maria utcának. Végül mégis elfogadták ezt az utcanév-változtatást. A tanácskozás után egy román újságíró felkiáltott: Bocskai utca Kolozsváron? Ez meg hogy lehet? Miután tájékozódott, az újságírónő arca felderült: ha azt a sáros utcát hívják majd Bocskainak, akkor nincs baj. /Nagy-Hintós Diana: Utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./2008. február 21.
Nyárádszeredában a helyi önkormányzat tavaly novemberben elvetette Csíki Sándor független képviselő javaslatát, hogy a főteret Bocskai Istvánról nevezzék el. Nagy Imre RMDSZ-es tanácsos felhozta, hogy értelmetlen csupán a főteret átnevezni. A majdnem színmagyar városkában jelenleg egyetlen utca vagy köztér sem viseli magyar személyiség nevét. Nyárádszereda az egyetlen olyan Maros megyei város, amelynek utcái közül egyik sem állít emléket a magyar történelem vagy közélet valamelyik személyiségének. Amikor belevágott a főtér névváltoztatásának kísérletébe, Csíki Sándor biztos volt abban, hogy indítványát az önkormányzat valamennyi képviselője felkarolja. A helyi gimnázium tanára derűlátását Bocskai István Nyárádszeredához való kötődésére és a javaslatát a szakbizottságokban elfogadó tanácsos kollégái addigi álláspontjára alapozta. Az ülésen azonban az RMDSZ volt helyi elnökének, Nagy Imrének a befolyására egyetlen kivétellel az összes tanácsos a javaslat ellen szavazott. /Szucher Ervin: Hársfa helyett Petőfi utcát? = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2008. február 25.
Változatos eseményekkel zárult február 24-én Nyárádszeredában a város hagyományos téli rendezvénye, a Bocskai-napok. Február 21-én kezdődött az ünnepségsorozat, amelyen jelen voltak a magyarországi testvérvárosok – Szerencs, Simontornya és Hajdúdorog – küldöttségei is. A Bocskai István 1605. február 21-i fejedelemmé választása előtt tisztelgő eseményeken minden korosztály talált magának valót. Történelmi vetélkedő zajlott középiskolások számára, volt kézműves-foglalkozás, rovásírás-oktatás, a simontornyai Vándorok Táncegyüttes lépett színpadra, tanácskozott az Erdélyi Nagycsaládosok Szervezete is. Február 24-én, vasárnap istentisztelettel és szentmisével kezdték a nyárádszeredaiak, majd a fejedelem főtéri mellszobránál folytatódott a Kádár Gyöngyi kultúrigazgató vezette ünnepség. Oltyán Csaba történelemtanár Bocskai és Nyárádszereda kapcsolatáról beszélt, Székely Endre a több mint százéves mellszobor kálváriáját foglalta össze. A művelődési otthonban beszélt Kézdiszéki Nagy Balázs, aki Orbán Balázs nyomában járva feltérképezte a Székelyföld félezer falusi települését és vállalkozását, négy vaskos kötetben tette közzé munkáját. /(nk): Véget ért a Bocskai-napok rendezvénysorozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2008. május 20.
A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./2008. június 30.
Kettős évfordulót ünnepeltek június 28-án Nyárádszeredában: 140 éves a nyárádszeredai kórusmozgalom és 20 éves a Bocskai István Dalkör női kara. Ebből az alkalomból kórustalálkozót szerveztek, amelyen nyolc kórus mutatta be műsorát. A műsorok bemutatása után a meghívott csoportoknak ajándékokat adtak át: emléklapot, virágcsokrot, szalagot a zászlókra és a Bocskai István Dalkör CD-re rögzített karácsonyi énekeit. /(kilyén): Kóruszászlók Nyárádszereda főterén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./2008. augusztus 23.
A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2008. október 28.
Október 26-án, vasárnap a gyimesi csángókat kereste fel Sólyom László köztársasági elnök, másnap Székelyudvarhelyre és Nyárádszeredára látogatott. A székely Athénban, a magyar államfő a városházán találkozott helyi elöljárókkal, értelmiségiekkel és üzletemberekkel, valamint a szomszédos települések polgármestereivel. A találkozón Bunta Levente udvarhelyi polgármester elmondta: a székelyek visszakapták erdeiket, földjeiket, iskoláikat, és a szólás szabadságával is élni tudnak, de a területi autonómiát egyelőre nem sikerült megvalósítaniuk. Székelyföld szegény vidék, az egy főre eső GDP alacsonyabb, a fizetések 30 százalékkal kisebbek, mint az ország más területein. Több európai térség esetében a gazdasági gondok enyhítésére a megoldást az autonómia teljes körű biztosítása jelentette. A székelység autonómiatörekvéseiről nem hajlandó lemondani. A polgármester az államelnök segítségét kérte a Székelyföldről szóló monográfia széles, hazai és magyarországi tudósok összefogásával, akadémiai támogatással történő megírására. Bunta megköszönte az anyaország által a kilencvenes években nyújtott önzetlen segítséget, de úgy vélte, ma már a magyar–magyar viszonyt új alapra kell helyezni. Válaszbeszédében Sólyom László elmondta: bejárta a Székelyföldet, sok tisztségviselővel, értelmiségivel és közemberrel találkozott, tapasztalatokat szerzett. Megígérte, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is valamennyi nemzeti ünnepet igyekszik a határon kívül is megünnepelni, ezzel is bizonyítva a magyar nemzet egységét és azt, hogy ünnepeink is közösek. Örül annak, hogy székelyföldi útja során néhány alapvető kérdésben a nagy nyilvánosság és a román államfő előtt is kifejthette a magyar állam és saját álláspontját. Az elnök kitért az emlékezetes december 5-i anyaországi népszavazási kudarc következményeire is, s kifejezte reményét, hogy annak hatását gyakori erdélyi látogatásai is enyhíthetik. Az államfő szerint az anyaországnak a nemzetközi jog olyan pozíciót biztosít, amelyből kiindulva törődhet, segítséget nyújthat a szomszédos országban élő nemzetrészeknek. Emellett szükség van egy közös nemzetstratégiára is. Sólyom László hangsúlyozta: fontos az anyanyelvi oktatás, az egyetemi oktatást beleértve. Reményét fejezte ki, hogy a Sapientia Egyetemet is sikerül mielőbb akkreditálni, s a román állam is részt vesz majd az intézmény társfinanszírozásában. – Minden erővel arra kell törekedni, hogy Erdélyben a magyarság teljes társadalmat képezzen – mutatott rá. A közösség autonómiájához azonban politikai és gazdasági erőre, de szervezeti keretekre is szükség van. – Nem mondhatom, hogy vidámabb vagyok, mint amikor a látogatást elkezdtem – mondta Sólyom. Az elnök meglátogatta a Benedek Elek Tanítóképzőt, a református kollégiumot, majd a Küküllő Szálló éttermében rendezett állófogadáson találkozott a város elöljáróival, intézményvezetőkkel, tanárokkal, vállalkozókkal. Ötnapos székelyföldi látogatásának mérlegét megvonva, Sólyom László elmondta: rendkívül gazdag és tanulságos út volt, édes és keserű tapasztalatokban egyaránt volt része. Örül annak, hogy a székelyekkel együtt tölthette az ’56-os forradalom emlékünnepét, hiszen meglátása szerint ’56 hagyománya élőbb Erdélyben, mint Magyarországon. Látogatása során hangsúlyozta, mennyire fontos egy nemzetrész megmaradása szempontjából egyrészt az anyanyelvi oktatás, másrészt pedig az egyetemi képzés. –Az újságíró szerint az államfő kifejtette: elégedetlen a Sapientia egyetemen zajló oktatás minőségével, s azt szorgalmazza, hogy ezen az egyetem vezetése mielőbb változtasson. Sólyom László hangsúlyozta: látogatásának valamennyi helyszínén szóba került Székelyföld gazdasági elmaradottsága, illetve a helyiek elvárása, hogy a magyarországi tőke a térségben is beruházásokat eszközöljön. Az államfő Szejkefürdőn megkoszorúzta, Orbán Balázsnak, „a legnagyobb székelynek” a sírját, majd Nyárádszeredán tett rövid látogatást. Itt Bocskai István fejedelem szobránál helyezett el koszorút, megtekintette a református templomot, és a főtéren helyi lakosokkal beszélgetett. Sólyom László Marosvásárhelyről repült vissza Budapestre. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföld várja az anyaországi befektetőket. Véget ért Sólyom László erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Székelyudvarhelyen Sólyom László a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumba látogatott, ahol Ravasz László püspök, a tanintézet egykori diákja emléktáblájának leleplezésén vett részt. /Bágyi Bencze Jakab: Tanulságos út volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2008. november 3.
A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./2008. november 15.
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla újabb könyve a Felső-Nyárád. A szerzők célja az, hogy bemutassák Erdély természeti tájaink sokszínűségét és lakóinak sok évszázados küzdelmét a megmaradásért. A Felső-Nyárád című könyv a Vármezőtől Nyárádszeredáig terjedő 25 település múltját és jelenét mutatja be, felhasználva az írott történelmi forrásokat, de a kőbe és fába faragott emlékeket is. A vidék jeles személyiségeit (Kájoni János zeneszerző, orgonista, egyházi és világi énekek gyűjtője, Deák Farkas l848-as politikus, a köszvényesi Nyulas Ferenc orvos, a magyar kémiai nyelv megteremtője, a mikházi Kacsó Sándor író és mások) is megemlíti, de Kolping család és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány, a mikházi csűrszínház, a nyárádszeredai Bocskai István Művelődési Egyesület és Alapítvány áldozatos munkáját is felmutatja. /Balás Árpád: Képeskönyv a Felső-Nyárád vidékéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./2008. december 27.
A 2008-as esztendő karácsonyának másodnapja, december 26-a új fejezetet nyit Nyárádszereda, a Nyárád mente, a történelmi Marosszék életében. Maros megye legmagyarabb kisvárosának piacterén, Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrával átellenben mintegy 25-30 résztvevő jelenlétében (nagyjából ennyi az ortodox hitű lakosság száma a háromezres Nyárádszeredában), sűrű keresztvetések közepette, fél tucat pópa részvételével elkezdődött a páratlan ceremónia. Egy darab központi földterület, a főtéri park északi része az első román világ idején a görög katolikus vallásúak birtokába került. A kommunizmus idején – köztudomásúlag – ezt a felekezetet törvényen kívül helyezték, ezért ennek hívei szinte mind egy szálig beálltak a római katolikus magyar egyház soraiba. Annak ellenére, hogy a római katolikusokká lett volt görög katolikusok az egyetlen törvényes jogutódai ennek a földterületnek, az ortodoxok vallásúak – gyanús körülmények között – nemrég elbitorolták azt. December 26-án – annak ellenére, hogy tulajdonjoguk nem tisztázott – radikális lépésre szánták el magukat, mit sem törődve azzal, hogy a Nyárádszereda Polgármesteri Hivatalától nincs építkezési engedélyük, önkényes lépéssel a pópák letették ortodox templomuk alapkövét. Létezik egy érvényes kormányhatározat, amely megtilt mindenfajta építkezést a főtéren, de az „államvallás” képviselői törvények fölött állnak. Nyárádszereda lakói – akik szerint – a létező két ortodox templom bőven kielégíti a maroknyi ortodox vallású nyárádszeredai hitbéli igényeit, megdöbbenéssel fogadják a nyilvánvaló provokációt. Vajon reménykedhetnek-e abban a helybeleik, hogy a kerületében frissen megválasztott szenátor, Markó Béla – aki egyben az RMDSZ szövetségi elnöke is – megteszi a megfelelő lépéseket ezen törvénytelenség megszüntetésére? Vajon a Maros Megyei Tanács magyar elnökasszonya, illetve a Maros Megyei Tanács egyik nyárádszeredai alelnöke, aki egyben kerületi RMDSZ-elnök is, keményen kiáll a Nyárád-szeredai magyarság mellett? /Csíki Sándor: Nyárádszeredában letették a harmadik ortodox templom alapkövét. = Erdely. ma, dec. 26./2008. december 29.
Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2009. február 23.
Változatos műsorral zajlott február 21-én Nyárádszeredában a város immár hagyományosnak számító rendezvénye, a Bocskai-napok. A február 20-24-e közötti ünnepségsorozat keretén belül A fejedelem és kora elnevezéssel történelmi vetélkedő zajlott középiskolásoknak, a következő nap a képzőművészet, irodalom, zene kedvelőinek kedvezett. Megnyílt Petres Lajos faragott mosósulykokból nyílt kiállítása, fellépett a marosvásárhelyi Cantuale együttes. Dászkel László polgármester elmondta, hogy immár 12 éve minden februárban, a Bocskai István fejedelem születésnapját magába foglaló hétvégén ünnepel Nyárádszereda. Az emlékezést a főtéri Bocskai-szobor megkoszorúzása zárta. Február 22-én városkapu-avatás szerepelt a programban. Nyárádszereda négy bejáratához ifj. Bíró László helybéli képzőművész készített faragott kapukat, amelyen román és magyar nyelven, illetve rovásírással Isten hozott felirat szerepel. /Berekméri Ildikó: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./2009. március 13.
Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./2009. május 20.
Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2009. október 5.
Szüreti bállal és a Kézművesség határok nélkül című kiállítás megnyitásával kezdődött el a hét végén Nagyszalontán a Hajdúhét elnevezésű rendezvénysorozat. Az immár hetedik alkalommal megtartott, a helyi RMDSZ által szervezett kulturális és hagyományőrző fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket. Október 5-én megkoszorúzzák Bocskai István köztéri szobrát, majd a városvezetés üdvözlőtáblát avat a település közúti bejáratainál, amely az átutazók tudtára adja, hogy Nagyszalonta Arany János szülővárosa. Este megnyitják Cs. Varga László Hajdúböszörmény képekben című kiállítását. Október 6-án istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére, majd a Kossuth-szobornál emlékeznek, este pedig a Magyar Házban bemutatják Az a forró március című fotópályázat munkáit. Október 7-én a városháza folyosóján megnyitják a Nagyszalonta képekben című állandó kiállítást, majd Deák Sándor Adatok Nagyszalonta múltjából című könyvét mutatják be. Október 8-án a gyerekeké lesz a főszerep, Nagyapó mesefája címmel meséket vetítenek számukra. Október 9-én Bihari népviselet címmel Tóth István kiállítását nyitják meg, este nóta- és operettestet tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban. Október 10-én kolbász- és pálinkafesztivál, népművészeti kirakodóvásár lesz, majd két együttes fellépésével zárul a rendezvénysorozat. /Nagyszalontai városünnep a hagyomány és kultúra jegyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2010. január 12.
Nem eshet el Nyárádszereda!
2010. január 9-én múlt egy éve annak, hogy főterünkről eltávolítottuk a törvénytelenül elhelyezett ortodox keresztet és alapkövet.
2009. január 9-én visszaállt a törvényes rend a Nyárádmente fővárosának több mint 500 esztendős piacterére. Igen ám, de az ortodoxok, akiknek van már két templomuk a székely-magyar városban, nem törődtek bele a történtekbe.
Annak ellenére, hogy mindössze három (beköltözött) színromán család él ott, ahol Bocskait 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek, tovább nyomultak.
A városi tanács megszavazta, írjanak ki népszavazást annak eldöntéséről, hogy mi legyen a város főterének a sorsa. A feltett kérdésre azt kellett volna válaszolni: a városlakó egyetért azzal, hogy a település központi parkja érintetlen maradjon, és ott ne lehessen építkezni. A határozatot megtámadta a prefektus, nem lehetett népszavazást szervezni.
De építkezni sem lehetett. Számos hazai és nemzetközi jogszabály tiltja a zöldövezetben való építkezést. Így aztán (a magyar egyházakba már betagozódott görög katolikusoktól elcsent területre) hiába rendeztek maguknak a görögkeletiek telekkönyvet. Nem lett hajlékemelés, mert a parkrész átment a város leltárába, és egy tanácsi rendelet tiltja a parkban az építkezést.
Igen ám, de ekkor az RMDSZ-es tanácsosok egy része – a polgármester, a jegyző és a kerület RMDSZ-es képviselőjének a tanácsára – alkudozni kezdett az ortodoxokkal. Kiegyeztek abban, hogy lebontatják a főtéri iskola egyik épületét – a Márton család elállamosított ingatlanját –, és a lebontatott magyar iskola helyét felajánlják a görögkeletieknek a templom építésére.
Tervüket nem beszélték meg a magyar iskola vezetőségével, a szülői bizottság tagjaival, de magyar egyházaink képviselőivel sem. A polgármester aláírt egy megállapodást, amelyben az alprefektus és egy ortodox főpap azt ígéri, pályázni fog a kormánytól egy összegre, amelyből új iskolát építenek a régi helyére: melyben információs központ, könyvtár és három tanterem van.
Hiába gyűlt össze 4200 aláírás a bontás ellen, hiába tiltakozott magyarhoni testvérvárosunk jeles képviselője is, hiába írt Tőkés László EU-képviselő levelet, hiába jelentek meg a szülői bizottság vezetői, a helybéli tanárok, a tanítók. Hiába érveltek az ellenzéki MPP-s tanácsosok a tanácsülésen, az RMDSZ tanácsosai megszavazták a rombolást. Megtörték egységünket.
Alku köttetett. Székely-magyar emberek Nyárádszereda történetében először önszántukból földet adtak a minket nyíltan asszimiláló idegeneknek. A döntés ellen tiltakozott és a tanácsi határozat visszavonását kérte az EMNT, az MPP és az SZNT valamint a petíció aláírói.
Januári tanácsülésünkön követeljük az önfeladó határozat visszavonását. Valamint azt, hogy főterünk 12 év vajúdás után végre vegye fel a Bocskai István nevet.
Csaba királyfi mellszobra álljon a Bocskai téren! A Nyárádmente fővárosa nem eshet el. Nem engedjük, hogy Székelyvásárhely sorsára jussunk.
Fontos adalék az ügyhöz:
A lebontásra ítélt magyar iskola Nyárádszereda főterén áll, és alig néhány méternyire található a város központi parkjától.
Ezért az, aki azt állítja, hogy az iskola udvarán felajánlott telek nem Nyárádszereda főterén van, az hazudik, és félrevezeti a sajtót.
Köszönet azoknak a magyar sajtósoknak, akik folyamatosan tájékoztattak és tájékoztatnak igaz ügyünkről, és átérzik annak a jelenségnek a súlyosságát, amely hagymakupolás honfoglalás néven vált ismertté tájainkon, és amelyet Csáky Zoltán szépen ábrázolt.
Nyárádszereda lélektani végvárunk. A Bekecsalja ortodoxmentes vidék.
Óriási jelentősége van annak – a bekecsalji székely-magyarság megmaradása szempontjából –, hogy mennyire tartunk ki.
Csíki Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 22.
Bocskai Napok
A fejedelem öröksége
Azon senki se törje a fejét, hogy mi a közös az iskolásvetélkedő, a labdarúgótorna, az útikönyv-bemutató, a vallási kegytárgykiállítás, az őshonos búzafajta és a farsangfarka között, mert úgysem találja ki. Eláruljuk: mindezek a nyárádszeredai Bocskai Napok egy-egy mozzanatát jelzik. Ahogy Dászkel László polgármester lapunknak elmondta, azért szervezik meg minden évben az ünnepséget, a megemlékezést a nagy erdélyi fejedelemről megválasztása napján, mert mindabban, amit ma a fejedelemválasztó városkában tesznek, az ő öröksége, hagyatéka is.
A polgármester az ünnepséget megnyitó beszédében Bocskai István végrendeletét idézte, amelyben a fejedelem mind a magyarországiakat, mind az erdélyieket "az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre" intette. Ma is ennek a szellemi örökségnek az intelmére, szellemére gyűltek össze mindazok, aki határon innen és túl megemlékezni akartak a hajdani államférfiról – mondta többek között a polgármester, aki megköszönte azt a tűzzománc Bocskai-képet, Gergely Judit alkotását, amelyet tavaly nyáron nagynénje, Kovács Irma tanárnő adott át az önkormányzatnak. Ezért is hívták meg az ünnepség alkalmával az Erdélyből elszármazott Budapesten élő vegyészt, képzőművészt, hogy alkotásaiból állítson ki a kultúrotthonban. Ugyanott Váradi Péter Pál: Tél a havason című fotókiállítását is vendégül látták. Ehhez mi sem talált jobban, mint a Balás Árpád, dr. Jakab Sámuel, Fodor S. Sándor és Incze Árpád által megyénkről összeállított háromkötetes útikönyv- bemutató, amelyet szintén a művelődési házban tartottak meg.
Nem szerveznek Bocskai Napokat anélkül, hogy a diákokkal ne elevenítenék fel azt a kort, amelyben élt és munkálkodott a fejedelem. A pénteken megtartott történelmi vetélkedő tehetséges diákjait tüntette ki az önkormányzat.
A polgármester köszöntötte a fejedelemválasztó testvérváros, Szerencs küldöttségét, élén Bíró István önkormányzati képviselővel. Az ünnepséget a Bocskai Dalkar, a Bocskai Líceum, a Bekecs Táncegyüttes és Váradi Imre Bocskai és a székelyek címmel összeállított történelmi, verses, dalos, táncos műsora színesítette.
Az ünnepség alkalmával az érdeklődők tudományos, ismeretterjesztő előadásokat is meghallgattak. Imreh Jenő vallástanár Bocskai valláspolitikájáról, dr. Szabó T. Attila veszprémi etnobotanikus az alakor őshonos magyar búzafajtáról értekezett. Mindezt kiegészítette a Bocskai István fejedelemről és koráról készített pannó, amelyet a megyei múzeum, annak igazgatója, Soós Zoltán állított össze és helyezett el a kultúrotthon előcsarnokában.
A helyi református templomban a vasárnapi ünnepi istentiszteleten Kállay Miklós Csaba kolozsvári lelkipásztor hirdetett igét, énekelt a Bocskai Dalkar. Székely Endre református lelkipásztor a Magyarok Mózese címmel tartott történelmi megemlékezést a fejedelemről, arról a nehéz politikai helyzetről, amikor két nagyhatalom kereszttüzében kellett megőrizni az erdélyi fejedelemség függetlenségét, szabadságát.
Az istentiszteletet követően a város elöljárói, a különböző állami és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a szobrot, majd a református egyházközség gyülekezeti termében megnyitott kiállításon a nyárádszeredai egyházközség és süketdemeterfalvi fíliájának úrasztali kegytárgyait, valamint a marosvásárhelyi kistemplomi egyházközség tulajdonában levő XVIII. század elején nyomtatott híres Váradi Bibliát állították ki.
Az említetteken kívül volt még teremlabdarúgó torna és a szászrégeni Titan együttes is szórakoztatta a fiatalokat. Közkívánatra az ünnepség záró- rendezvényeként megismételték a farsangfarki mulatságot.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)