udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
169
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-169
Névmutató:
Gémesi Ferenc
2008. december 2.
Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 3.
Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2009. január 14.
Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./2009. január 21.
A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2009. március 4.
Nem terveznek változtatni a határon túli magyarok támogatásán – derült ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára vajdasági látogatásán. A szakállamtitkár a határon túli magyarok támogatásáról elmondta: ,,Azt szeretnénk, mindenképpen arra törekszünk, hogy azokat a területeket, amelyek meghatározóak a magyar közösségek szempontjából, ne érintsék a szükségszerű és kényszerű változások, amelyek a költségvetés egészét érintik.” /Nem terveznek változtatni a támogatáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./2009. március 9.
Változatlanok maradnak a határon túli magyarok számára megítélt alapvető támogatási programok, ezek továbbra is prioritást élveznek – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki a Gyurcsány-kormánynak a külhoni magyarok támogatására vonatkozó aktuálpolitikai kérdéseiről beszélt kolozsvári látogatása alkalmával. Az alapvető programok (oktatás-támogatás, nemzeti intézmények, Szülőföld Alap), mint alappillérek, változatlanok maradnak. A szolidaritást, amit – nem pártpolitikai értelemben – kinyilvánítottak, és a kormány a határon túli magyar szervezetekkel kialakított, szeretnék a továbbiakban is fenntartani. A kormány vallja, hogy a politikai be nem avatkozás a követendő út a magyar–magyar párbeszédben. A szakállamtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit keres a fejlesztéspolitika a nemzetpolitikában, a válasz: amikor a nemzeti források egyre szűkösebbek, akkor többletforrásként csak a 2013-ig megállapított uniós támogatásokban bízhatnak. Meg lehet találni azokat a terveket, amelyeket magyarok lakta vidékek önkormányzatai románokkal, szerbekkel meg másokkal közösen tudnak kivitelezni életszínvonaluk emelése érdekében, akkor ezek bizonyos értelemben nemzeti projektekké válnak – vélekedett Gémesi Ferenc. A Szabadság kérdésére, hogy a gazdasági világválság esetleges drámai fordulatának hatására fog-e változni a magyar kormány részéről a támogatási szándék, Gémesi Ferenc úgy vélekedett: a politikai szándék nem változik. /Ö. I. B.: Pártpolitikától mentes támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2009. március 9.
Magyarország kitart a támogatásával a határain túl felépített intézményrendszer fenntartása mellett. A határon túli magyar ügyekért felelős Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsváron elismerte azonban, hogy Magyarország gazdasági erejének csökkenése, valamint az a tény, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, alapvetően átfogalmazták a magyar–magyar viszonyt. A nagy ügyek között a Sapientia Egyetem támogatását, a Szülőföld Alap működtetését és az oktatási-nevelési támogatás fenntartását említette. Ma még senki nem látja át, hogy az év végére oldódik-e vagy elmélyül a válság. Amennyiben súlyos válság alakul ki, akkor mindent újra kellene gondolni, tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a magyar vállalatok nem vonultak ki a válság hatására Romániából. A határon túli intézményrendszer akkor alakult ki, amikor Magyarország gazdasági fölényben állt a szomszédjaival szemben. Gémesi Ferenc elmondta, 2006–2007-ben úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a határon túlra szánt évi tízmilliárd forint körüli összegből az alapvető intézményeket tudják finanszírozni. Emellett azt szorgalmazták, hogy a magyar szereplők saját országukban fejlesztési ügyekben legyenek jóval aktívabbak. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kérnek-e még letelepedési engedélyt, állampolgárságot Magyarországon a határon túli magyarok, Gémesi Ferenc elmondta, évente mintegy tízezer letelepedő kap magyar állampolgárságot. Ezek többsége a szomszédos országokból érkezik, és több mint nyolcvan százalékuk magyar nemzetiségű. Azok száma, akik gazdasági megfontolásokból telepedtek Magyarországra, jócskán csökkent. – Meglátása szerint a regionális együttműködés rendkívüli módon felértékelődött. „Ma több lehetősége van Temesvárnak a Szegeddel való együttműködésre, mintha Kolozsvárral szeretne valamilyen gazdasági ügyben közösen fellépni” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a gazdaságra épülő, pragmatikus határ menti együttműködést már nem hatja át a nemzeti kohézió hangulata, Gémesi Ferenc kijelentette: „amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet a nemzeti kohéziót, a magyar szolidaritást megújítani, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átalakulások alapvetően megerősítik a helyi közösségek szerepét, magyar ügyekben is”. Gémesi emlékeztetett arra, hogy ma már a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok is külön-külön együttműködési struktúrákat működtetnek. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a magyarországi napi politikát sikerült kivonni a magyar–magyar kapcsolatokból. Ezeket szerinte egyáltalán nem érinti az, hogy Magyarországon baloldali kormány van hatalmon, a határon túli magyar szervezetek pedig többnyire az európai jobboldal politikai családjához csatlakoztak. Gémesi Ferenc elismerte, hogy a magyarországi politikának sokkal több lehetősége lenne arra, hogy hatást gyakoroljon a határain túli magyar közösségekre. Ettől a lehetőségtől azonban szerinte a magyar kormány távol tartja magát. /Gazda Árpád: Átalakuló anyaországszerep. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2009. március 18.
A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2009. április 17.
Egyelőre változatlan „felállásban” és változatlan programokkal folytatja a munkát a Bajnai-kormányban a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság, közölte Gémesi Ferenc államtitkár. A szakállamtitkár mandátuma Gyurcsány Ferenc volt kormányfő megbízatásával egy időben lejárt, jelenleg ügyvezetőként dolgozik az intézmény élén. „Még zajlik az államtitkárok kinevezése, így nem tudnám megmondani, megerősítenek-e korábbi tisztségemben” – tette hozzá Gémesi. Eddig egyetlen változás történt: az intézmény a Miniszterelnöki Hivataltól a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe került át. A költségvetés kapcsán Gémesi kifejtette, nem cél, hogy a határon túli magyarság jobban megszenvedje azt a helyzetet, ami jelenleg Magyarországon a gazdaságot jellemzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Gémesiékhez még nem nyúltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2009. április 20.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kijelentette, hogy a magyar kormánynak az elmúlt három évben sikerült működőképessé és átláthatóvá tennie a határon túli magyar közösségek új támogatási rendszerét, és ezzel párhuzamosan olyan térségfejlesztési és regionális együttműködési programok indultak, amelyekből a Magyarország határain kívül élő magyarok is sokat nyerhetnek. Gémesi kijelentette: „nem az odamondogatós nacionalizmust kívántuk tovább éltetni, hanem felelős, patrióta politikát akartunk”. A sérelmi politika eredménytelen volt. Remélték, mondta Gémesi, hogy a szomszédos országok uniós csatlakozása egyfajta politikai kultúrabeli változást is elhoz, azonban a vártnál lassúbb folyamatról van szó. Gémesi szerint a nyelvi-kulturális szempontból meghatározó intézmények, programok, ügyek aránylag több pénzt kaptak, mint korábban. Az államtitkár rámutatott: minden olyan ügyben, amely a külhoni magyarságot érinti, „konzultálunk a közösség legitim, választott képviselőivel, világosan elválasztva a konzultációt, az egyeztetést és a jogi-politikai felelősségre épülő döntést, amely utóbbit a mindenkori kormánynak kell meghoznia. ” Nem avatkoztak be politikai alapon egy-egy közösség életébe, nem hoznak létre alternatív politikai szervezeteket. Gémesi hosszan magyarázta intézkedéseik helyességét. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kérdés formájában kifejtette bírálatát: „Bizonyos fokig önálló határon túli politikát folytat a Magyar Köztársaság elnöke, másfajta politikát folytat az Országgyűlés elnöke, másmilyent a parlament külügyi bizottsága, de más-más a kormány és persze az ellenzék határon túli politikája. ” Gémesi sajnálja, hogy „a többszereplőség egyben indokolatlan többszólamúságot is jelent”, de azt is, hogy az ellenzéki oldalról nem hallatszik értelmes kritika vagy koncepció. /Tibori Szabó Zoltán: Felelős, patrióta politikában hiszünk, azt építjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2009. április 24.
Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2009. április 27.
Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2009. május 15.
Nem a határon túli magyarságon kell megspórolni azokat a forrásokat, amelyek a válság kezeléséhez szükségesek – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára május 14-én Budapesten, a külhoni magyar közösségekről készült 2008-as régiójelentés bemutatóján. A szakállamtitkár szerint az idei év legfontosabb feladatai a szórványosodás megállítása és a határon túli magyar iskolák erősítése lesznek. A fontos, alapvető ügyeket /nemzeti jelentőségű intézmények, Szülőföld Alap, oktatás-nevelési támogatás/ folytatni fogják. Gémesi Ferenc bejelentette, hogy hamarosan Magyarországra kerülhetnek a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából külföldön található jelentős hagyatékok és gyűjtemények, a közeljövőben beinduló hagyatékmentő programnak köszönhetően. A külföldön fellelhető hagyatékok nagyságának, számának, valamint a Kárpát-medencén kívüli közreműködő szervezetek felmérése kérdőíves formában történik, melyeket a MeH kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkársága a magyar szervezeteknek, a Magyar Tudományos Akadémia pedig a külső tagoknak és a köztestületi tagoknak küldi ki. Bemutatták a Balassi Intézet által a magyart idegen nyelvként tanulók számára készített eMagyarul internetes oktatócsomagot is. A tananyaghoz szorosan kapcsolódik, de önállóan is használható a Tíznyelvű szótár, amelynek elsődleges nyelve a magyar, de angolul, németül, spanyolul, valamint a környező országok nyelvén, így románul is lehet benne keresni. A szótár különlegessége, hogy az egyes szavak jelentését képek is szemléltetik, valamint, hogy a jelenlegi szótári kínálatban egyedülálló, a benne található nyelvek összessége és a nyelvtanulókat segítő szándéka miatt. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Gémesi: nincs szükség spórlásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Elkészült a külhoni magyar közösségek helyzetére vonatkozó 2008-as régiójelentés. Gémesi kiemelte: a külhoni magyarság helyzetéről készült legújabb jelentés olyan szempontból képvisel újdonságot a korábbiakhoz képest, hogy egy kiadványban, nem pedig önálló regionális füzetekben foglalja össze a régiókat. A jelentés minden egyes régió vonatkozásában külön kezeli a nyelvi-kulturális identitás megőrzésére irányuló támogatáspolitikát. A jelentés az egyes régiók kapcsán bemutatja az illető ország politikai helyzetét, gazdasági adatait, a közösség jogi helyzetét, emellett részletes adatokat közöl az odaítélt anyaországi támogatásokról. /A külhoni magyarság egy kötetben. Tizedik éve jelennek meg régiójelentések. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 15./2009. május 29.
A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2009. július 14.
A magyar kormány nemzetpolitikájának továbbra is kiemelten fontos témája a csángók ügye, a velük való kapcsolattartás és együttműködés – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, amikor július 13-án hivatalában fogadta Solomon Adriánt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSZMSZ) nemrég újraválasztott elnökét. Solomon a találkozón kiemelte a magyar kormánytól kapott támogatások fontosságát, amely a magyar költségvetésben évek óta nevesítve van, és a koordinációs kerettel, az oktatás-nevelési támogatással évente mintegy 100 millió forintra rúg. /Rostás Szilárd: Budapesten tárgyalt a csángó vezető. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./2009. július 15.
Közel két éve tartó folyamatos egyeztetés után július 14-én véglegesítették a román– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely összegzi az eddigi eredményeket és a jövőbeni vállalásokat a két országot érintő együttműködési kérdésekben, közölte Bukarestben Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, miután a testület társelnökeként román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyi államtitkárral tárgyalt. Gémesi elmondta: a magyar igazgatók leváltását is felvetette román kollégájának. „Mi elmondtuk, hogy szerintünk a hivatalvezetők szintjén is be kellene tartani az adott régió etnikai arányait. A román fél azt az ismert álláspontját mondta el, hogy teljesen törvényes, a kormányváltás után szükségszerű megoldás volt a hivatalvezetők leváltása” – számolt be Gémesi. Gémesi Ferenc fontosnak nevezte, hogy senkinek ne legyen hátránya Romániában pusztán abból, hogy magyarul tanul. Megfogalmazta a magyar igényt, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Megfogalmazódott: a vegyes bizottságnak legyen betekintése abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kétnyelvűséget miként alkalmazza a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, hogyan érvényesül az anyanyelvi oktatás a romániai magyar és a magyarországi román intézményekben. A kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatásának témája is szerepel a jegyzőkönyvben. /Szávuj Attila: Román-magyar vállalások. Bukarestben véglegesítették a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2009. július 22.
Precedensértékű bírósági ítélettel alapfokon visszanyerte állását a Boc-kormány által kezdeményezett igazgató-leváltási hullám egyik áldozata. Péter Pál, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrégiben leváltott vezetője a csíkszeredai közigazgatási bíróságon perelte be az Országos Környezetvédelmi Ügynökséget állása elvesztése miatt, a pert most megnyerte. Péter Pál még nem tudja, hogy az ügynökség megfellebbezi-e az ítéletet. Péter Pált a sürgősségi kormányrendelet alapján távolították el a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség éléről, a helyébe pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását élvező Karda Emese, a Hargita Népe Kiadó nemrég eltávolított igazgatója került. „Én mindenesetre kivárok, majd a későbbiekben meglátom, hogyan alakulnak a dolgok, utána cselekszem” – mondta Karda Emese. A leváltott magyar igazgatók ügye az Országgyűlést és a magyar kormányt is foglalkoztatja. Nemrégiben Gémesi Ferenc nemzetpolitikai államtitkár, majd Szabó Vilmos külügyi államtitkár tette szóvá Bukarestben a kormány intézkedését. /Horváth István: Leváltott igazgató mint jogi precedens. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2009. augusztus 20.
Elsősorban minőségi oktatási programokat támogat a határon túli magyarság kezdeményezéseinek segítésére tavaly létrehozott Szórványtanács. A testület az első félévben 350 millió forintot osztott szét, a további tervek között szerepel egy emlékhely létrehozása is az 1988-ban elpusztított erdélyi Bözödújfalunál – közölte Gémesi Ferenc, a kormányzat nemzetpolitikáért felelős vezetője. A Szórványtanácsot a kormány hívta életre, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő testület tavaly október 13-án tartotta alakuló ülését. /Forintokat osztotta Szórványtanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./2009. augusztus 28.
Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2009. szeptember 9.
Még mindig nem ismert, hol tartják október 10-én a román-magyar kormányülést. A román kormány szóvivője augusztus 27-én közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják, de egy nappal később ezt sem a magyar kormányszóvivő, sem Gémesi Ferenc, a szervezésben illetékes nemzetpolitikai szakállamtitkár nem erősítette meg. A továbbiakban mindenképpen szeretnénk bevonni az RMDSZ-t is a napirendi pontok előkészítésébe – magyarázta Gémesi. Cseke Attila szenátor a múlt héten interpellált a szenátusban: felszólította a miniszterelnököt, számoljon be arról, milyen módon tesz eleget a román fél a legutóbbi, szegedi közös kormányülésen tett ígéreteinek. Tavaly, október 21-én, Szegeden négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői a magyar-román kormányülés után. /Elakadt helyszínelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./