udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
1999. július 1.
Megjelent Lipcsey Ildikó A Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján /1944-1953/. Possum Kiadó, Budapest, 1998/ című 240 oldalas monográfiája, amely a szerző 1988-ban készült kandidátusi disszertációja. Akkori lektorai: Csatári Dániel és Korom Mihály. A mostani kiadás lektorai: Demény Lajos és Beke György. Sylvester hangsúlyozta, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének kötelező olvasmányává kell tenni ezt a könyvet, hiszen az MNSZ önfeladásának útja kísértetiesen hasonlít azzal, ami az RMDSZ-szel történik. /Sylvester Lajos: Lipcsey Ildikó könyve kapcsán. A történelem feleselései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. július 20.
Octavian Buracunak, a nemzetiségek közötti béketeremtés élharcosának a házsongárdi síremléke ismételten galád kezek célpontja. Az 1995 szeptemberében elhunyt személyiség, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület megalapítója, 1996 áprilisában kapott elrendezett sírhelyet. Özvegye, Ildikó elmondta, hogy 1997 áprilisában, éppen az elhunyt születésnapján ellopták a kis fémemblémát. Hat hét múlva a sírhelyet körülvevő láncokat szakították, dézsmálták meg. Idén újra meggyalázták a sírt. Politikai elrettentési kampányról van szó. /Az emlékgyalázók nem vakációznak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./1999. augusztus 4.
Torockóban, a Tóbiás-házban Kovács Ildikó megszervezte a VI. alkotótábort. Torockó történelméről, az itt lakók viseletéről volt szó. A tábor ideje alatt a múzeum helyet adott annak a gyermekrajz-kiállításnak, amelyen 5 év válogatott munkáit mutatták be. A táborozók szorgalmasan rajzoltak, az utolsó napon kiállították ki a "termést". /(horváth): A VI. torockói alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1999. augusztus 5.
Kolozsvárt az RMDSZ Szociál-Demokrata Platformja újraválasztotta elnökének Bucur Ildikó városi tanácsost, aki új elnökként a platform helyzetének visszaszorítottságáról nyilatkozott, valamint az RMDSZ-nek a szociális problémákkal szembeni passzivitásáról. A platform kiad egy specifikus chartát, amely az RMDSZ szociális vonatkozású problémáinak és a megoldási javaslatoknak a "gyűjteménye" lesz. /Kisgyörgy Réka: Új elnök, új feladatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1999. augusztus 6.
Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1999. augusztus 16.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciája aug. 14-én zárult. A szavalatok, helytörténeti előadások után Gede Ildikó, a szövetség elnöke, ismertette elképzelését: 2000 végére egy olyan terítőt készítsenek, amelynek kockáit a különböző nőszövetségek hímeznék ki, ezzel is jelképezve: "Különbözőek vagyunk, de az alap egy, a mi Urunk Jézus Krisztus." A kétnapi perselypénzt a beregszászi nőszövetség képviselőinek adták át. /Tököli Magdolna: "Különbözőek vagyunk, de az alap egy?" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./1999. augusztus 19.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./1999. szeptember 3.
Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1999. szeptember 11.
Az 1999-2000-es tanévtől kezdődően megszűnik a 13 osztályos tanítóképzés, és ennek helyét a hároméves főiskolai tanítóképző veszi át. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a 100 meghirdetett kilencedikes helyre - matematika-informatika, természettudományok, református szeminárium, pedagógia szakokra - sokan jelentkeztek - közölte Szatmári Ildikó aligazgató. A szórvány megyékből is jöttek, de 7-8 diák jött például a moldvai csángók közül. Megkezdődött a felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel karöltve beindított felsőoktatási jellegű hároméves tanítóképző-francia nyelv szakra. Eleinte gond lesz a főiskolai szinten tanító oktatókkal, hiszen 3-4 egyetemi tanárnak Kolozsvárról kell majd Nagyenyedre ingáznia. Vendégszobát biztosítanak a kolozsváriaknak. /Szabó Csaba: Egyetemi felvételi Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1999. szeptember 11.
A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1999. szeptember 21.
Szilágyi Regina tavaly végzett Kolozsváron a teatrológia szakon. Elhatározta, hogy Szatmárnémetiben, ahol nincs állandó bábszínháztársulat, megpróbálok szervezni egyet. ezelőtt Kovács Ildikó neves bábos szakember hathetes tanfolyam keretében beavatta őt és nyolc társát a bábszínház világába. Megalakította a szatmári Brighella Bábszínházat, amelynek művészeti vezetője lett. A napokban Kolozsváron sikerrel bemutatkoztak. A társulat legnagyobb gondja, hogy mivel amatőrök, nincs fizetésük. A Brighella Bábszínház a Márk Alapítvány égisze alatt működik. Ez utóbbi 1994-ben jött létre, és fő tevékenysége a gyerekek szabadidejének megszervezése. /Szabó Csaba: Regina gyermekszínháza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 22.
Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/. 1999. szeptember 24.
Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián rendezik meg szept. 23-26-a között azt a nemzetközi médiatalálkozót, amely kereszténységünk és államalapításunk megünneplésére szándékozik felkészíteni a katolikus médiában dolgozókat. A találkozóra kb. 100 résztvevőt várnak, köztük kárpátaljaiakat is. Tamás József segédpüspök mutat be nyitószentmisét. Kovács Sándor helyi főesperesnek és Juhász Juditnak, a Magyar Rádió alelnökének üdvözlőbeszéde után elkezdődnek az előadások. Juhász Judit, Sebestyén Péter, dr. Marton János történészprofesszor, Derzsy András, Nagy Balázs néprajzos, Zoltán Ildikó tanárnő, valamint Vadász Ágnes, a Magyar Rádió bemondónője tartanak előadásokat. /Katolikus médiatalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 27.
Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./1999. szeptember 30.
A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1999. október 4.
Okt. 3-án Kézdivásárhelyen megtartották az angol tagozatos Bod Péter Tanítóképző Főiskola tanévnyitóját. A főiskolára 53-an jutottak be, 30-an tandíjmentes, 23-an pedig tandíjköteles helyre. Bajcsi Ildikó igazgató köszöntőjében elmondta, hogy a kézdivásárhelyi tanítóképzés 68 éves múltra tekint vissza. Az ünnepségre meghívták Markó Bélát, a város szülöttét, és Kötő József oktatásügyi államtitkárt. Markó Béla beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Kézdivásárhelynek vissza kell kapnia egykori iskolavárosi rangját, és a mai megnyitó csak egy lépés az önálló magyar egyetem megteremtésének göröngyös útján. /Megnyitották Kézdivásárhely első főiskoláját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4., Gaudeamus Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 5.
A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 6.
Szept. 28-án megnyitották a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épületében a tanítóképző főiskolát. Krizbai Jenő iskolaigazgató biztosította a jelenlevőket - a 24 sikeresen felvételizett főiskolai hallgatót -, hogy a kollégium befogadja és biztosítja a feltételeket a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő intézménynek. Igazgatótársával, Szőcs Ildikóval együtt igen sokat tettek azért, hogy a főiskola beindulhasson. - A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsváron, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Nem lesz könnyű a kolozsvári tanároknak lejárni. A csaknem 1000 tanulóval működő sok profilú elméleti középiskola mellett ott van a 70 000 kötetes Dokumentációs Könyvtár, a Természettudományi Múzeum, amelyeket az ifjú főiskolások kitűnően használhatnak. A főiskola az épületben ötödik intézményként, a második emeleten kezdi meg tevékenységét. /Bakó Botond: Újra főiskola működik Nagyenyeden! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1999. október 19.
A Szatmár megyei RMDSZ 1998-ban alapította az Identitás Alapítványt, amelynek elnöke Varga Attila parlamenti képviselő lett. Az alapítvány célja, hogy művelődési, kulturális, tudományos munkát végezzen, főleg az önazonosság, az identitás megőrzésének érdekében és annak ápolásáért. Tervezik még a könyvkiadást, könyvtár létrehozását, dokumentációs központ kialakítását, továbbá ösztöndíjjal szeretnék segíteni a fiatalokat. /Benedek Ildikó: Az Identitás Alapítvány céljáról és tevékenységéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./1999. október 22.
Balázs Ildikó, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy a tanügyminisztérium még mindig nem a tananyag csökkentését írta elő, hanem azt, hogy ugyanazt a tananyagot kevesebb órában tanítsák. Az érettségi kötelező három tárgyból: román nyelv és irodalom, anyanyelv és irodalom és egy választott idegen nyelv, ehhez jön azután a szaktárgy. - El kellene érni, hogy lefordítva kapják meg az érettségi tételt a minisztériumból, akárcsak a román nyelvű tételeket. /Csomafáy Ferenc: Kommunikálni, érvelni és választani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./