udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
219
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-219
Névmutató:
Kereskényi Gábor
2015. április 24.
Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése
A kolozsvári Nemzeti Kisebbség Kutató Intézet megbízásából több történész, kutató bevonásával érdekes tanulmánykötet született, melynek célja, hogy megvizsgálja az 1989-90-es események, rendszerváltás magyar vonatkozásait.
A kötetet dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, valamint Sárándi Tamás kutató mutatta be csütörtök délután az RMDSZ szatmárnémeti székházában. Előbbi a nemzetközi kontextusba illesztette az akkori eseményeket, utóbbi pedig a szatmári eseményeket elevenítette fel. Az eseményen olyan illusztris személyiségek jelentek meg, mint Pataki Csaba szenátor, Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, Ilyés Gyula korábbi szatmárnémeti polgármester vagy éppen Maskulik Csaba, Nits János és Nagy Szabolcs városi tanácsosok.
A tanulmány készítői 16 erdélyi város közül 12-ben vizsgálták meg az eseményeket, ezekben összesen 82 strukturált interjút készítettek, alaposan kielemezték a helyi sajtót - ezekből elkészült az esettanulmány. A kötet olyan kérdésekre kíván választ adni, mint hogy kik voltak és milyen szocializációs környezetből jöttek azok, akik a helyi magyar mozgalmak élére kerültek, illetve hogy milyen hatások érték őket, miként alakultak ki a politikai közösségek és egyáltalán miként professzionalizálódott a magyar érdekképviselet.
Dr. Bárdi Nándor elmondta, ebből a szempontból három részre lehet osztani Erdélyt. A székelyföldi városokban a civil társadalom váltott át politikai fórummá és a '80-as évek elején félreállított vállalati vezetők álltak az élre. A szórványban, Temesváron, Aradon, Kolozsváron, Máramarosszigeten a magyarságnak az első pillanatól kezdve kezdeményező szerepe volt, míg Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen a magyarság jelenléte miatt nem vette át a hatalmat a hadsereg, mint tette azt az ország többi városában.
A történész szerint Romániában december 22-ig, azaz a központi hatalom lemondásának pillanatáig beszélhetünk forradalomról. Az azt követő utó-események sok tekintetben ma is homályosak - azt viszont cáfolta („semmiféle bizonyíték nem utal erre"), hogy külföldi nagyhatalmak, titkosszolgálatok összeesküvése, provokációja állt volna az események mögött. „A romániai forradalom ún. ellopott forradalom volt, hisz rövid idő után a párt második vonala ragadta magához a hatalmat", jelentette ki.
Hogy mi történt 1989-90-ben Szatmárnémetiben, miként szervezte meg önmagát az itteni magyarság - a kérdésekre a válaszokat mindenki megkapja az „Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989-1990)" című, rendkívül érdekes tanulmánykötetben.
szatmar.ro2015. május 9.
Nem élhetünk rezervátumban!
Szombat délelőtt ünnepélyesen felavatták a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújított tetőszerkezetét. Mivel a beruházás közel 96%-át a magyar emberi erőforrások minisztériuma finanszírozta, az ünnepségen Balog Zoltán miniszter is részt vett. Az ünnepségen természeteen Szilágyi Éva igazgatónő fogadta és köszöntötte a vendégeket.
Ötéves kemény munka ért véget azzal, hogy sikerült végre felújítani a Református Gimnázium tetőszerkezetét, emelte ki köszöntőjében Ilonczai Zsombor lelkipásztor, az intézet lelkésze, egyben az ünnepi események műsorvezetője. A beruházást összesen 20 millió forinttal (közel 300.000 lejjel) támogatta a magyar kormány emberi erőforrások minisztériuma.
Annak vezetője, Balog Zoltán, köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a tetőt meg kellett ugyan javítani, de az alapokat szerencsére nem, „mert azt lerakták őseink. Nekünk pedig vigyáznunk kell rá, hogy majd átadhassunk az utánunk következőknek", fogalmazott a miniszter.
A politikus felszólított, vigyáznunk kell, az álszabadságban nehogy elveszítsük, amit a diktatúrában sem tudtak elvenni tőlünk. " Ha mi nem ragaszkodunk ahhoz, ami a mienk, akkor ne várjuk, hogy mások kedélyesen nekünk ajándékozzák. Éppen ezért erőseknek kell lennünk, hogy meg tudjuk tartani azt, ami a mienk. És erős Magyarországra van szükségünk úgy gazdasági, mint politikai értelemben. Ha Magyarországnak van gazdasági ereje és tekintélye, akkor tudunk segíteni az elszakított nemzetrészeknek is", jelentette ki Balog Zoltán.
A tárcavezető szerint a Kárpát-medencére egységes magyar kulturális, gazdasági, oktatási térként tekint a kormány. Szatmár fejlődése azonban a térségen belül is példamutató volt, véli Balog. „Annak ellenére, hogy 1990 után Szatmár nem került a főútra, a figyelem nem ide irányult, az itteniek gyorsan léptek és megalapították magyar iskoláikat", mondta.
A politikus ezúttal is bírálta az egyházi javak romániai restitúciójának visszásságait, de biztosított arról, hogy a magyar kormány „mindent megtesz a jövőben is közösségeinkért".
Csűry István, a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke kiemelte, ugyan vannak betegségeink, nyomorúságaink, gyengeségeink, de meg akarjuk tartani azt, ami a mienk. Sőt, ennél többet is akarunk: „fundamentumokat akarunk építeni és hátrahagyni", jelentette ki.
Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor örömének adott hangot, hogy az erdélyi magyarság legitim képviselője és a magyar kormány végre ugyanazon az oldalon áll. Megemlékezvén arról, hogy május 9-én kontinens szerte Európa napját ünnepelik, Pataki kijelentette, hogy Európa sokkal tartozik nekünk magyaroknak. „Iskolákat, egyházakat akarunk! Ám ezeket nem múzeumoknak akarjuk, hanem megtölteni élettel. Ehhez kérjük a segítséget."
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő elégedetten nyugtázta, hogy a szatmári magyar közösség és a magyar kormány közösségi elképzelései egybeestek, így kerülhetett sor a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum sporttermének megépítésére, a szatmárnémeti Református Gimnázium tetőszerkezetének korszerűsítésére, az új Hám János-szoborra vagy a legnagyobb közösségépítő rendezvényünkre a Partiumi Magyar Napokra támogatására. „Nem élhetünk ugyanakkor rezervátumban! A célunk az kell legyen, hogy a társadalom minden terén számarányunknak megfelelően biztosítani tudjuk azt az erőt, amit megérdemlünk", fejtette ki a képviselő.
Ünnepi beszédet mondott továbbá a szatmári egyházmegye három esperese, Kovács Sándor, Nagy Sándor és Gellén Sándor, majd a Református Gimnázium előadta a Hej páva hej című zenés, énekes árnyjátékát.
Az ünnepi események második részében a vendégek meglátogatták az iskola freskókkal díszített tanári termét, majd az udvaron Balog Zoltán és Csűry István a magyar nemzeti színű szalag elvágásával szimbolikusan felavatta az új tetőszerkezetet. Ezt követően a miniszter rövid megbeszélést folytatott az egyházi vezetőkkel, majd meglátogatta a Láncos-templomot és a mellette álló Rákóczi-szobrot.
Romániai látogatását Nagykárolyban folytatja.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro2015. május 11.
Balog Zoltán: Szatmáron: az erő politikáját kell folytatni
Erő kell ahhoz, hogy megtartsuk, ami a miénk, a magyar kormány ezért – a szó legjobb értelmében – az erő politikáját akarja folytatni, amikor a határon kívüli nemzetrészekre, az ott élő magyarokra gondol – jelentette ki Balog Zoltán szombaton Szatmárnémetiben.
Az emberi erőforrások minisztere a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban elvégzett beruházás átadásán arról beszélt, hogy ha Magyarországnak van gazdasági ereje és nemzetközi tekintélye, akkor lehet felszólalni azok érdekében, akik „hozzánk tartoznak, akikkel egy nemzetet képezünk, de mégis elválasztanak minket a határok egymástól”.
Szavai szerint Erdélyben és Magyarországon is az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mindazokat az értékeket, amelyeket sikerült megőrizni a diktatúrákban, azt az „álszabadság világában” elveszítjük-e vagy nem. A hamis vonzások sokszor veszélyesebbek, mint a diktatúra, mert míg a diktatúra összetart, addig az álszabadságban, vagy „a globalizáció szelében” elfelejtjük, ami a miénk – figyelmeztetett.
Ezt kell megtanulni a 21. században, ha mi nem ragaszkodunk ahhoz, ami a miénk, mások nem fogják számunkra megőrizni – hangsúlyozta Balog Zoltán, megjegyezve, „itt, ezen a táján a világunknak ingyen semmit nem adnak, még jó szándékból is nagyon keveset.”
Balog Zoltán beszédében kiemelte, hogy a kormány nem adja fel azon törekvését és nemzetstratégiai célját, hogy a Kárpát-medencét a határok ellenére egy egységes magyar nemzeti térnek tekintse, akár az oktatás, a gazdaság, az egészségügy vagy a kultúra területén. „Sokat tettünk ezért az elmúlt huszonöt évben, de egyáltalán nem lehetünk még elégedettek” – jelezte az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán szerint ami például Szatmáron, Révkomáromban, Beregszászon vagy Újvidéken történik az oktatásban, azt egységesen a magyar felsőoktatás ügyének kell tekinteni. Ekkor fogjuk tudni a legjobbat adni fiataljainknak, és ez egyszerre jelenti a nemzetstratégiai céljainknak a megvalósítását és az ő személyes boldogulásukat – fogalmazott.
A miniszter az alapok fontosságát kiemelve elmondta, négy és fél évszázad bizonyítja, hogy az itteni református közösségben is vannak olyanok, akik egyszerre tudják „tartani a kardot és foglalkozni a tudománnyal”. Balog Zoltán beszédében méltatta a református kollégium közösségmegtartó erejét, szavai szerint az intézmény a reformátusság fontos kincse helyi és országos szinten is.
Balog Zoltán beszédét követően ünnepélyesen átadták az iskola kicserélt nyílászáróit, illetve felújított tetőszerkezetét, utóbbi munkálatokat a magyar kormány húszmillió forinttal támogatta. Az eseményen részt vett többek közt Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő.
MTI
Krónika (Kolozsvár)2015. május 14.
Magyar nyelvű tábla került az árvízi emlékműre Szatmárnémetiben
Csütörtökön egyházi, közigazgatási és politikai pártok vezetői valamint a környéken lakók, hozzátartozók együtt emlékeztek meg a Szatmárnémetit valaha ért legnagyobb természeti katasztrófa, az 1970-es árvíz áldozatairól. Idén már magyarul is elhangzott ima az áldozatokért, az emlékművön pedig a helyi RMDSZ akciója nyomán megjelent az önkéntesekre és az áldozatokra emlékező magyar nyelvű tábla.
A polgármesteri hivatal tavaly kihelyezett a Május 14 lakónegyedben álló árvízi emlékműre egy megemlékező táblát, kizárólag román nyelven. A Szatmárnémeti RMDSZ már akkor nemtetszésének adott hangot a tábla egynyelvűsége miatt, valamint azért is, hogy a megemlékezésre kizárólag az ortodox egyház képviselőit hívták meg. Az RMDSZ városi szervezetének képviselői úgy döntöttek, nem várnak tovább, a tettek mezejére lépnek, és ma reggel 8 órakor kihelyezték a magyar nyelvű megemlékező táblát is az emlékműre.
„364 napig kértük és vártuk, hogy magyar nyelven is emléket állítsanak az 1970-es árvíz áldozatainak és az árvízi mentés hőseinek. Aztán ma, a 365. napon, egy évvel a román nyelvű tábla felavatása után, a tragikus események 45. évfordulóján kihelyeztük a szatmári magyar társadalom megemlékező sorait" – mondta el a táblaállítás kezdeményezője, Kereskényi Gábor parlamenti képviselő. Az RMDSZ városi elnöke hozzátette, a megemlékezésen résztvevők örömmel konstatálták, hogy ezúttal imát mondott a református egyház képviselője is.
45 éve pusztított az ár Szatmárnémetiben és környékén
A megemlékezés keretében Paula Virag, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa elevenítette fel röviden a tragédia körülményeit.
1970 tavasza emberemlékezet óta a legcsapadékosabb tavasz volt. Május 10. és 13. között a mérések szerint 100 liter csapadék esett négyzetméterenként. Egy nap alatt annyi eső esett, mint máskor 2-3 hónap alatt. Május 13-án aztán már aggasztóan magas volt a Szamos vízállása, május 14-én pedig a folyó átszakította a töltést, elöntve a megye egyharmadát.
Az árvízben 56 személy vesztette életét, közel 4100 ház dőlt össze és 28076 épület rongálódott meg. Ott, ahol az árvízi emlékmű áll, a Május 14 lakónegyedben két méteres volt a víz. A katasztrófa hírére rengetegen álltak önkéntesnek, hogy segítsenek a túlélésben, az országból és külföldről is segéllyel megrakott kamion-konvojok érkeztek Szatmárnémetibe.
A történésztől megtudtuk: Szatmárnémetiben és környékén az írások szerint a XVIII. és XIX. században is volt árvíz, de ilyen pusztítást egyik sem végzett, mint az 1970-es.
A csütörtökön megtartott megemlékezés keretében ortodox, románajkú görögkatolikus és református vallási elöljárók imádkoztak az áldozatokért, majd a rendezvény az emlékmű megkoszorúzásával zárult. szatmar.ro
Erdély.ma2015. május 29.
Elbúcsúztak a Kölcsey végzősei, Kölcsey-díjat kapott Filip Zoltán
„Elbocsátunk , de visszavárunk benneteket" - ezekkel a szavakkal vett búcsút Pataki Enikő igazgató, illetve a Kölcsey Ferenc Főgimnázium az intézmény idei végzőseitől. A közel négy órás ballagáson a diákok mellett jutalmazták a nyugdíjba vonuló pedagógusokat, Filip Zoltán pedig megkapta a Kölcsey Nagydíj Arany fokozatú kitüntetését.
Európa egyetemein - Bologna, Padova, Párizs, Heidelberg - már a XII. században ballagtak, azaz elbúcsúztak a diákok a tanintézménytől. Magyar földön a most Szlovákiához csatolt Selmecbányán ballagtak először - azóta pedig elengedhetetlen eseménye ez a diák- és pedagóguséletnek. Szatmárnémeti magyar tannyelvű középiskolái közül idén a Kölcsey Ferenc Főgimnázium kezdte meg a ballagások sorát: diákok, tanárok csütörtök délután vettek búcsút egymástól.
A szokásoknak megfelelően az ünnepség az utolsó becsengetéssel és az utolsó osztályfőnöki órával kezdődött, majd a XI-sek feltűzték a szalagot és átadták a mesebeli tarisznyát a végzősöknek. Ezt követően a tanáriban Veress Kupán Emese szóban, Gáll Máté pedig énekben búcsúzott a tanári kartól, majd Kallós András és Csordás Levente egy virágcsokorral mondott köszönetet az igazgatóságnak.
Az iskola zászlaját követve az osztályos dalolva érkeztek az udvarra, ahol elfoglalták a számukra kijelölt helyeket. Eközben a két konferanszié, Doroha Liza és Fehér Ádám méltatta valamennyi osztály tanulmányi teljesítményét, sportbéli és a tantárgyversenyeken elért eredményeiket.
Az ünnepség egy perces néma gyászszünettel folytatódott, a jelenlévők így emlékeztek meg a néhány hónapja elhunyt korábbi kitűnő pedagógusról, Filip Mártáról.
„Remélem, valamennyien érzitek a hitet: a szeretet, a tudás, a biztos jövő reményének hitét. Érzitek azt a bizalmat, amellyel mi, a benneteket útra bocsátók, nevelők és szülők, kísértük lépteiteket mostanáig, és amely biztonságot nyújt számunkra most, hogy rátok tekintünk: felnőttek a gyermekeink, elindulhatnak hát saját útjukon", kezdte ünnepi beszédét Pataki Enikő igazgató. „Tudjuk, hogy van erőtök valóra váltani álmaitokat, hisszük, hogy van kitartás bennetek végigmenni az általatok választott úton, ez adjon erőt nektek a holnaphoz!", szólt a pedagógusi biztatás.
Az igazgatónő természetesen jó tanácsokkal is felvértezte a végzősöket: „A változást magatokban hordozzátok, a világ körülüttetek olyanná válik, amilyenné ti alakítjátok. Ne legyetek közömbösek soha, ne higgyetek soha azoknak, akik azt sugallják, nem rajtad áll a változás! Ne várjátok, hogy egyszer valaki valamikor majd ad egy lehetőséget, mert a lehetőségekre magatoknak kell rálelnetek, és nektek kell élnetek velük!".
„Elbocsátunk , de visszavárunk benneteket", zárta szavait Pataki Enikő. Gondolatát folytatta Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, aki reményének adott hangot, hogy a fiatalok további tapasztalatokkal és tudással felvértezte visszatérnek majd Szatmárnémetibe. „A Kölcsey egy olyan közösségi műhely, amelyből olyan palánták nőnek ki, akikre a helyi közösségünk méltán számíthat majd a jövőben is", fogalmazott .
A folytatásban Mozart „Requiemjének" dallamára minden egyes ballagó osztály két-két tagja, valamint az osztályfőnök megkoszorúzta a gimnázium épületében található emlékhelyek egyikét, majd a ballagók részéről Dobai Bernadett, a XI. osztályosok részéről pedig Farkas Henrietta mondott búcsúbeszédet. A végzősök a hagyományoknak megfelelően átadták az iskola kulcsát a XI. osztályosoknak. Az ünnepélyes pillanatokat Gnand Gréta éneke és Ianos Abigél, valamint Sárándi Annamária tanárnő szavalata tette felemelkedettebbé. És bizony a sorok között volt, aki nem bírta visszatartani a meghatódottság könnyeit...
Ekkor érkeztünk el a díjazások pillanataihoz. Az évfolyam két legjobb tanulóját, az egyaránt 10-es négy éves átlagot elérő Heidenhoffer Erhardot és Kassai Evelint valamint a 9,81-es átlagot elérő Mezei Boldizsárt az Autonet jutalmazta 500, 300 illetve 200 euróval. Díjat kapott közel harminc diák tanulmányi eredményeiért, különböző versenyeken, megmérettetéseken való helytállásért, pályázatokban, projektekben való részvételükért. Általános derültséget keltve Kovács Béla tanár felajánlásából díjat kapott a négy év alatt legkevesebbet hiányzó diák is, Sütő Evelyne.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium Szülői Egyesülete ajándékkal jutalmazta a tanév végén nyugdíjban vonuló Nevelits Gyöngyvért, Pricop Marianát és az előző igazgatót, Elek Imrét - utóbbi nem tudott részt venni az eseményen. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium Szülői Bizottsága pedig immár ötödik éve adta át a Kölcsey Nagydíj Arany fokozatú kitüntetését, amit ezúttal Filip Zoltán kapott. „Olyan pedagógus ő, akit talán a legszigorúbbak egyikeként tartanak számon az iskolában, de akihez tanítványai mégis rendszeresen visszajárnak, akinek hívó szavára bárhonnan hazajönnek, ha segíteni kell, akit a ballagók hatalmas tapssal, sírva búcsúztatnak, pedig kisdiákként még sokszor úgy érezték, nem fogják túlélni óráit. Olyan tanár, aki megtanít küzdeni, akinek kemény álarca mögött az iskoláért és a diákokért dobogó szív rejlik. Tanártársainak a kitartás és következetesség példaképe, aki a közösségért él és dolgozik. Diákjainak a mester, aki megtanít mindarra, ami az életben a legfontosabb: kemény munka nélkül nincs eredmény, küzdelem nélkül nincs siker, közös akarat és együttműködés nélkül nincs győzelem", méltatta kollégáját Pataki Enikő.
A hagyományoknak megfelelően a ballagás a Szózat eléneklésével ért véget. Csütörtökön összesen 176 maturandus intett búcsút a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumtól.
szatmar.ro2015. június 16.
Vitát váltott ki az RMDSZ-nek felajánlott tisztség
Kissé komolytalannak, az „USL maradékán” belüli belső konfliktusok jelének tekintik többen azt, hogy a megüresedett szatmárnémeti alpolgármesteri széket felajánlotta az RMDSZ-nek a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberális Reform Párt (PLR) Szatmár megyei elnöke.
Dorel Coica polgármester (képünkön) sajtóközleményben adott hangot megdöbbenésének a két vezető eljárása kapcsán. A PSD színeiben mandátumot szerzett Coica hangsúlyozta: meglepte, hogy a sajtóból kellett értesülnie arról, hogy Marcela Papici (akit a megyei önkormányzat ideiglenesen a megyei kórház igazgatójává nevezett ki) lemondott alpolgármesteri mandátumáról.
Nyomatékosította ugyanakkor: az alpolgármester személyéről nem a megyei tanács vezetősége dönt, hanem a városi képviselő-testület, arról pedig a polgármester határoz, hogy milyen feladatköröket töltenek be a helyettes városvezetők.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten Adrian Ştef, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke, a PLR helyi vezetője, illetve Mircea Govor, a megyei önkormányzat alelnöke, a PSD megyei elnöke sajtótájékoztatón ajánlotta fel a megüresedett alpolgármesteri széket az RMDSZ-nek.
Azzal magyarázták lépésüket, hogy a város etnikai összetétele indokolja, hogy legyen magyar vezető is Szatmárnémeti élén, hangsúlyozva, hogy ezáltal „visszaállítanák az egyensúlyt", és a 35 százalékos magyar közösség is azt érezhetné, hogy képviselve van a helyi önkormányzatban.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, szatmárnémeti RMDSZ-elnök kérdésünkre elmondta, jelen esetben igazat ad Dorel Coicának, hisz valóban nem a megyei önkormányzat illetékes dönteni az alpolgármester személyéről. Hozzátette: a politikai helyzet úgy alakult, hogy február óta a szövetség és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többséggel rendelkezik a városi tanácsban (23-ból 13 mandátum az övék), így ha akarták volna, leválthatták volna az alpolgármestert.
Elmondta, a PNL hallani sem akar olyasmiről, hogy nem egészen egy évvel a helyhatósági választások előtt bármi módon beszálljanak a város vezetésébe, hogy pártjuk a kampányban összemosható legyen a polgármester – szerintük módfelett gyenge – teljesítményével.
Egyébként az RMDSZ-ben is többen vélekednek úgy, hogy nem érdemes elfogadniuk az alpolgármesteri tisztséget, mivel a kampány során problémákat okozhat számukra, ha egy lapon említhetőek lesznek a jelenlegi városvezetéssel.
Kereskényi Gábor ugyanakkor elmondta, ez nem zárja ki a tárgyalásokat, nyomatékosítva, hogy a szövetségnek „nemcsak egy tisztség kell", hanem egy „csomagról fognak majd tárgyalni", hisz elképzelhető, hogy „az utolsó 100 méteren" sikerülhet a helyi magyar közösség számára fontos eredményeket elérniük. A képviselő arról nem kívánt beszélni, hogy milyen követelésekre gondol, mivel úgy vélte, egy korrekt politikai egyeztetés nem úgy indul, hogy a felek elkezdenek egymásnak a sajtóban üzengetni.
Pataki Csaba Szatmár megyei RMDSZ-elnök nem kívánta kommentálni az esetet. Elmondta, a rivális pártok belügyének tekinti a marakodást, megjegyezve, hogy kérdésesnek ítéli az ajánlat komolyságát, sőt kifejezetten viccesnek tartja azt, amilyen módon feldobta a labdát az „USL maradéka", saját polgármesterüket is kihagyva a játékból. A hivatalosan a mai napig sem bejegyzett PLR-rel kapcsolatban megjegyezte: a Tăriceanu-féle alakulat „annyit ér, mint nóta végén a sejhaj", hisz tulajdonképpen egy nem létező alakulatról van szó.
Pataki szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök bevonásával tárgyalnak majd a kérdésről, aki e hét során Szatmárnémetibe látogat, majd a városi választmány hoz végső döntést a tisztség elfogadásával kapcsolatban, és szintén a testület nevesít majd valakit, amennyiben úgy határoznak, hogy elfoglalják a tisztséget. Mint kifejtette, a megüresedett alpolgármesteri tisztség sorsa nagy valószínűséggel az e hónap utolsó csütörtökén tartandó tanácsülésen dől majd el.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)2015. június 25.
Dorel Coica: Kereskényi Gábor félt
„Nem igaz, hogy nem adtam volna fontos feladatokat egy RMDSZ-es alpolgármesternek, és sajnálom, hogy nem engedték, hogy Maskulik Csaba foglalja el a megüresedett helyettes városvezetői tisztséget. Felkészült, rátermett embernek tartom őt, és igenis bíztam volna rá jelentős, megoldandó ügyeket. A szatmárnémeti magyaroknak szükségük lenne arra, hogy legyen egy magyar is a város vezetőségében” – jelentette ki szerdán Dorel Coica, Szatmárnémeti polgármestere egy sajtótájékoztató keretében, újságírói kérdésre válaszolva.
Az elöljáró azt is elmondta, szerinte miért utasította el a szövetség városi szervezetének választmánya a tisztséget. „Azért utasították el a felajánlást, mert a posztra alkalmas emberüknek nem akartak lehetőséget adni a bizonyításra. Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, városi pártelnök konkurenciát lát Maskulikban, ami a jövő évi polgármester-választást célzó előválogatót illeti, ezért akadályozta meg, hogy helyzetbe kerüljön” – magyarázta Dorel Coica.
Amint arról beszámoltunk, az egyik szatmárnémeti alpolgármesteri szék két héttel ezelőtt ürült meg azt követően, hogy Marcela Papici-ot kinevezték a megyei kórház igazgatójává. Adrian Ştef, a megyei önkormányzat elnöke, a Liberális Reformpárt (PLR) Szatmár megyei vezetője, valamint helyettese, Mircea Govor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei elnöke felajánlotta a tisztséget az RMDSZ-nek, azzal indokolva javaslatukat, hogy ezzel „visszaállítanák az etnikai egyensúlyt” a megyeszékhely önkormányzatában, melyben három éve egyetlen magyar ajkú vezető sem tevékenykedik.
Hosszas vitát követően azonban a szövetség szatmárnémeti szervezetének választmánya, illetve a városi tanácsi frakció úgy döntött, nem fogadják el az ajánlatot. A visszautasítást azzal magyarázták, hogy nem tartanák helyesnek a 2016-os helyhatósági választások előtt nem egészen egy évvel beszállni a város vezetőségébe, mivel az RMDSZ ily módon összemoshatóvá válna Dorel Coica – véleményük szerint gyenge – teljesítményével, ami a kampány szempontjából hátrányos lenne.
Ugyanakkor azt is előrevetítették, hogy a polgármester nem adna fontos feladatköröket magyar helyettesének, így lényegében mindössze egy „díszalpolgármesterrel” maradna a szövetség. A döntést megelőzően az RMDSZ Szatmár megyei állandó bizottsága 70 százalékos többséggel arra szavazott, hogy el kell fogadni a tisztséget, és Kelemen Hunor országos pártelnök is azt sugallta nyilatkozataival, hogy nem szabadna elutasítani az alpolgármesteri széket.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)2015. augusztus 18.
Fényes nappal téglával betörték a szatmárnémeti RMDSZ-székház ablakát
Ismeretlen tettes kedden délelőtt egy fél téglával bedobta az RMDSZ szatmárnémeti székházának az ablakát – közölte a Szatmár.ro portál.
A fél tégla az RMDSZ-székház gyűléstermének az ablakát törte be. A teremben nem tartózkodott senki, így személyi sérülés nem történt. Az iroda Szatmárnémeti belvárosában, a Mihai Viteazul (egykori nevén Rákóczi) utcában működik egy földszintes épületben, alig húsz méterre a városi rendőrség egyik épületétől. Ablakai a forgalmas utcára néznek.
Az épületben az RMDSZ Szatmár megyei és szatmárnémeti szervezetei mellett magyar civil szervezetek irodái, illetve az RMDSZ parlamenti képviselőinek az irodái működnek.
"Nem tudjuk még, hogy provokációról, etnikai célzatú cselekedetről vagy csak egyszerű huliganizmusról van szó, mindenesetre azt nagyon szomorúnak tartjuk, hogy 2015 nyarán, miközben a Partiumi Magyar Napok lebonyolításán dolgozunk, pár méterre a városi rendőrség székhelyétől ilyen eset történhet" - idézte a Szatmár.ro portál Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a szatmárnémeti RMDSZ elnökét.
Az esetnek szemtanúja is volt, aki azonban csak meglehetősen felületes személyleírást tudott adni a rendőröknek.
maszol.ro 2015. szeptember 14.
Éljetek, ne csak éldegéljetek! Megkezdődött a tanév a Hám Jánosban
Hatszáznál is több diák is több kezdte meg az új tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban hétfőn. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. Ádámkó István igazgató pedig nem kertelt: kijelentette, kihívások elé akarják állítani a diákokat.
„Akkor nem vesztegeted el az időt, ha értelmesen töltöd azt. Akkor nem vesztegeted el az életed, ha van egy ideálod", intett céltudatosságra Pakot Géza jezsuita szerzetes, az iskola új spirituálisa, azt követően, hogy az előkészítős Szabó Bence szavalatával megnyitotta az ünnepélyes eseményt. „Egymástól tanulunk azért, hogy ezt a tudást, ezeket az értékeket tovább tudjuk adni. Ez a tudás akár életeket menthet meg később", tette hozzá a szerzetes a zsúfolásig megtelt Székesegyházban.
Nm.Ft. Schönberger Jenő püspök Isten áldását kérte a tanintézmény diákjaira, szüleire, a következő tanévre és az egybegyűltekre. Az egyházférfi köszöntötte az esemény különleges vendégeit, Potápi Árpád Jánost, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Seszták Oszkárt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnökét, Pataki Csaba szenátort, Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselőket, Altfatter Tamás alprefektust, Riedl Rudolfot, a megyei tanács alelnökét, Maskulik Csaba, Nits János és Nagy Szabolcs városi tanácsosokat, Gál Gyöngyi főtanfelügyelő-helyettest.
Az áldozást és Sági Krisztina szavalatát követően véget érő szentmise után Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója köszöntötte a vendégeket és mondott köszönetet az egyháznak és a magyar kormánynak a támogatásáért. „Éljetek, ne csak éldegéljetek!", fordult a diákokhoz Ferenc pápa szavaival. Reményét fejezte ki, hogy a diákok szemléletét a „tevékeny elkötelezettség" jellemzi majd. „Kihívások elé szeretnénk állítani benneteket, végső soron pedig elvezetni Krisztushoz", mondta. Ádámkó köszönetet mondott a szülőknek, akik számára fontos volt, hogy gyerekeik vallásos és nemzeti oktatásban részesüljenek. „Olyan tanintézményt szeretnék, amely az eucharisztiából táplálkozik: nyitott és másokat táplál. Legyen a tanulás íze örömteli, a tanítás pedig küldetés", fogalmazott az igazgató. „A szülőföldünkön élni, megmaradni, családot alapítani - ez a küldetésünk. Csak itt vagyunk otthon", zárta gondolatait Ádámkó István igazgató.
Potápi Árpád János örömének adott hangot, hogy olyan erős magyar közösséget talált Szatmárban, amelynek van tartása. Kiemelte a történelmi egyházak szerepét és fontosságát a magyarság megmaradásában, a magyar oktatás támogatásában. „A budapesti kormány szilárd partnerekként tekint a történelmi egyházakra" jelentette ki.
Köszönetet mondott a szülőknek, nagyszülőknek Pataki Csaba szenátor is, amiért úgy nevelték gyerekeiket, hogy azoknak fontos legyen a magyar öntudat. És ennek jegyében választottak iskolát is számukra. „Ha körülnézek, jövőnket látom. Minél több gyereket látok, annál biztosabb a jövőnk", fogalmazott Pataki, aki szerint „itthon maradni nagyobb kaland, mint elmenni. A szenátor szerint végre elindult egy folyamat, amelyben „megtanultunk nemzetként gondolkodni. Ezt kell folytatnunk", jelentette ki.
Kereskényi Gábor a GPS és a hagyományos térképek közötti viszony és az iskolaválasztás között húzott párhuzamot. „Sokunkkal előfordult már, hogy a modern GPS tévútra vezetett, ezért jól jött a hagyományos térkép. Nincs azonban ősibb és megbízhatóbb térkép, mint Jézus Krisztus igéje, ezért úgy gondolom, jól választottak azok, akik ezt az iskolát választották", mondta Kereskényi, aki gondolatait Kölcsey szavaival zárta: A haza mindenek előtt!
Az iskola diákjainak hangszeres éneke által családiassá és meghitté varázsolt ünnepség Gál Gyöngyi főtanfelügyelő-helyettes szavaival ért véget, aki köszöntötte a gyerekeket és a kollégákat, eredményes munkát kívánva a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum 205 óvodásának, és 465 általános iskolásának.
szatmar.ro2015. október 12.
Szatmárnémeti „visszahódítható” – Kereskényi Gábort kérdeztük
Van esély arra, hogy Szatmárnémetinek ismét magyar polgármestere legyen. Ennek az egyik legfontosabb feltétele, hogy a város magyar közössége egy irányban húzza a szekeret. Kereskényi Gábort, az RMDSZ polgármesterjelöltjét kérdeztük.
A városi RMDSZ-szervezet elnöke, képviselő, alpolgármesterként már jelentős tapasztalatokat szerzett a közigazgatásban. Megfordult-e egyáltalán a fejében, hogy alulmaradhat a polgármester-jelölt személyéről döntő küldöttgyűlésen?
Amikor kézilabdáztam, akkor is úgy álltam hozzá a küzdelmekhez, hogy egy mérkőzés hatvan percig tart. Mindvégig törekedtem arra, hogy meggyőzzem a küldötteket az alkalmasságomról, számomra ez nem volt egy előre lejátszott meccs. Tény, hogy a küldöttek nem outsiderek voltak, jól ismerték a jelöltek képességeit, szakmai, közigazgatási múltját, s ezek alapján mérlegeltek, de én nem tartottam magam biztos befutónak.
A szavazás előtt bemutatták azt a felmérést, amely szerint a szatmárnémeti magyarok Kereskényi Gábort akarják jelöltnek. Mekkora volt az esélye annak, hogy a „népakaratot” a küldöttgyűlés felülbírálja?
Az egyik jelölt, Maskulik Csaba kollégám ötlete volt a felmérés eredményeinek bemutatása a küldötteknek. Hamarabb nem akartuk nyilvánosságra hozni, holott az adatokat már egy héttel korábban ismertük. Maskulik javaslatával a többi jelölt is egyetértett, nekem sem volt kifogásom ellene. Azt gondolom, hogy a felmérés eredményeinek ismeretében a küldöttek dönthettek volna másképp is. Ha csak a közvélemény-kutatásokra támaszkodtunk volna, akkor a szatmármémeti RMDSZ megrendelhetett volna egy felmérést, és ennek alapján dönthetett volna a jelöltről. Ám az a döntés született, hogy a huszonöt éve először vonjuk be a civil szervezeteket, egyházainkat, a partner kisebbségi szervezeteket is a jelöltállításba. Ők részt is vettek a küldöttgyűlésen, ami azt jelenti, hogy ennek az útnak van jövője, és kell hogy legyen folytatása. A fontos döntések meghozatalakor kell támaszkodnunk a civil szervezetekre és az egyházakra.
Az MPP-s Zazula Béla és Günthner Tibor szenátor visszalépett az ön javára. Ezt hogyan kommentálja?
Megtisztelő számomra, hogy azt nyilatkozták: szeretnének a csapatomban dolgozni. De szerintem nem lett volna semmi probléma, ha végig részt vesznek a küzdelemben. Részvételük – úgy gondolom – nem befolyásolta volna a végeredményt.
Összefoglalásképpen: hogy érzi, valódi verseny volt múlt pénteken a küldöttgyűlésen?
Természetesen, és olyannyira értelmét látom, hogy ez a fajta konzultációt folytatandónak és kibővítendőnek tartom. Sikerült a döntésbe bevonnunk a szatmári közösségnek azokat a tagjait, akik évek óta kitartó munkát végeznek nem csak az RMDSZ-ben, hanem a szövetségen kívül is.
Felmerült-e amúgy korábban, hogy a marosvásárhelyiekhez hasonlóan urnás előválasztást szervezzenek Szatmárnémetiben?
Szatmár megyében és a megyeszékhelyen, ahol a magyarság aránya 35 százalék körüli, nem igazán javallott a marosvásárhelyihez hasonló előválasztás, nincs is hagyománya. Nem akarok senkit sem megbántani, de szerintem ezzel a módszerrel a marosvásárhelyi magyarok túl sok sebet ejtenek egymáson. Szatmárnémetiben nem hárompólusú a magyar politika, mint Marosvásárhelyen, és nálunk egyértelmű volt, hogy a polgármesterjelölt az RMDSZ jelöltje lesz. Az MPP-s Zazula Bélán kívül az összes jelölt-aspiráns az RMDSZ-hez köthető személy volt, és nem volt az egymásnak feszülés, amit Marosvásárhelyen. Hangsúlyoznám ugyanakkor azt is, hogy nem egy előválasztást kell megnyerni, függetlenül attól, hogy melyik településről van szó. A választásokat kell megnyerni, és ezért fontos, hogy ne okozzunk olyan sebeket, amelyek nehezen gyógyulnak be. Három éve egyébként egy felmérés alapján dőlt el, hogy Ilyés Gyula lesz a polgármesterjelölt, mert ő volt a legesélyesebb. Akkor a szatmárnémeti RMDSZ egy emberként mögéje állt.
A felmérés szerint az RMDSZ támogatottsága erős, a városban a dolgok rossz irányba mennek, a polgármester munkájával pedig nagyon elégedetlenek, a váltó-hangulat nagyon erős Szatmárnémetiben. Mi kell még ezen kívül a győzelemhez?
Nagyon megtisztelő, hogy a szatmárnémeti RMDSZ-ben sokan bíznak, ez kötelez is minket. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy az elmúlt évek építkezései során jó úton jártunk. Ez a bizalom az, amire elsősorban építenünk kell. Mindenkinek elmondtam, hogy a polgármester-választás nem egyszemélyes játék. A küldöttgyűlés végén kijelentettem, és ezt komolyan is gondoltam, hogy mindenkire számítunk a csapatban. A jelenlegi felmérések szerint van esélyünk legyőzni a román pártok polgármesterjelöltjeit. Ahhoz, hogy ez az esély valóssággá váljon, elsősorban az kell, hogy mindannyian egy irányba húzzuk a szekeret. Ez a szándék most létezik, és ez a küldöttgyűlésen is megmutatkozott. Vannak azonban a győzelemnek olyan feltételei is, amelyek nem csak rajtunk múlnak.
Mi az, ami nem az RMDSZ-en és a jelöltjén múlik?
A román politika nagyon képlékeny, sok minden csak az utolsó pillanatban dőlhet el. Elsősorban a román pártok jelöltjeire gondolok. Ha bármilyen – akár formális, akár informális szintű – összefogás lesz a román pártok között az önkormányzati választáson, az nyilvánvalóan nem nekünk kedvez. A román pártok összefogása a magyar polgármesterjelölt ellen csak 2012-ben valósult meg a gyakorlatban is, de a szándék 1992 óta folyamatosan létezett Szatmárnémetiben. Mindig voltak, akik azon dolgoztak, akár nyilvánosan, akár a háttérben, hogy a városnak ne legyen magyar polgármestere. Ezek az erők most is ezen dolgoznak, a propagandagépezeteiket beindították. Ez számomra csak azt erősíti meg, hogy nekünk nagyon nagy a felelősségünk. Emellett, úgy gondolom, ebben a történetben nagy felelőssége lesz a médiának is.
Kik jelenleg a potenciális román ellenjelöltjei a választásokon?
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnál (PNL) öten jelezték, hogy megpályáznák a tisztséget, csak a későbbiekben dől el, hogy ki lesz a jelöljük. A Szociáldemokrata Párt (PSD) sem döntött még, de nagy valószínűséggel a hivatalban lévő polgármester, Dorel Coica lesz a jelöltjük. A Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök vezette ALDE-nek is van egy potenciális jelöltje, de ők végig azt hangoztatják, hogy Szatmárnémetiben az egykori szociálliberális szövetség (USL) nem halt meg, és valószínűsíthető, hogy a választások előtt a magyarellenes koalíció létrehozását fogják erőltetni.
Matematikailag akár harminc százalékkal is nyerhet az egyfordulós polgármester-választáson, ha a román szavazatok megoszlanak a román jelölteken. Jól számolok?
Jól. De a matematika más módon is beleszólhat a választások kimenetelébe. A Szatmár megyei szavazatok egyharmadát Szatmárnémetiben adják le. Az új választási rendszerben már csak egyetlen személy lehet a mozdonya a pártjának, a polgármesterjelölt, míg a korábbi rendszerben húzóerőnek számított a megyeitanácselnök-jelölt is. Számunkra így bizakodásra adhat okot, hogy gyengülnek a más román pártokkal szembeni alkupozíciói azoknak a román pártoknak, amelyeknek nincs erős polgármesterjelöltje. Magyarul: a román pártok arra kényszerülnek, hogy erős polgármesterjelöltet állítsanak, hiszen az az érdekük, ha minél több városi tanácsosi és megyei tanácsosi tisztséget szerezzenek. Ez a kényszer pedig nekünk kedvez.
Miről fog szólni Kereskényi Gábor polgármesterjelölt számára a következő időszak?
Végzem a dolgomat. Még aktívabban venném ki a részem a helyi önkormányzattal összefüggő feladatokból. Nyilvánvalóan ezzel párhuzamosan folytatom a képviselői munkámat. A két tevékenység között van átjárás, mert számos interpellációmban, napirend előtti felszólalásban rendszerint Szatmárnémeti és Szatmár megyei problémákkal foglalkozom. Tehát egyelőre dolgoznom kell, nem kampányolni.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2015. november 23.
Bizottsági nem a Trianon-törvényre
A szélsőséges nézeteiről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egyesült Románia Párt elnöke már hozzászoktatta a közvéleményt magyarellenes megnyilvánulásaihoz, a legutóbbi tervezete azonban minden eddigi javaslatán túltesz.
A képviselő "Június 4-e Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" címmel terjesztett be jogszabály-tervezetet, mely többek között kötelezővé tenné a trianoni békeszerződés aláírásának (1920. június 4.) állami pompával történő megünneplését országos és helyi szinten egyaránt. Diaconu ugyanakkor 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést róna ki azokra, akik Trianon jogosságát megkérdőjelezik, a békeszerződést negatív jelzőkkel illetik, valamint kétségbe vonják azt a „tényt", mely szerint a magyarok az erdélyi románokat évszázadokon át elnyomták.
A törvénytervezetet véleményezte a képviselőház Emberjogi, egyházügyi és nemzeti kisebbségi bizottsága is. Erről kérdeztük Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a bizottság titkárát. „A Trianon-törvénytervezetet benyújtó kolléga Vadim Tudor egy gyengére sikeredett, kicsinyített mása. Szerencsére nem kellett túl sokat érvelni e felháborító kezdeményezés ellen, a szakbizottság ugyanis egyhangú szavazatával negatív véleményezést bocsátott ki annak kapcsán. Remélhetőleg ugyanígy fog dönteni a Képviselőház plénuma is. Fel kell ugyanakkor figyelnünk arra, hogy a romániai magyarság elleni törvénykezdeményezések és közigazgatási intézkedések igenis léteznek, jelen vannak, s valószínűsíthető, hogy a választások közeledtével egyre gyakoribbá válnak. Nekünk az a kötelességünk, hogy minden ilyen kezdeményezést elhárítsunk, hogy megvédjük közösségünket, hiszen erre kaptunk felhatalmazást" - hangsúlyozta az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke.
szatmar.ro2015. december 9.
Mérlegen a 25 esztendő
Csütörtökön nagyszabású rendezvénnyel ünnepli a Szatmárnémeti RMDSZ megalapításának 25 éves évfordulóját. Ennek kapcsán Kereskényi Gábor elnök foglalta össze a szervezet elmúlt negyed évszázada során elért legfontosabb eredményeket.
December 10-én 18 órai kezdettel a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében ünnepli a Szatmárnémeti RMDSZ alapításának 25. évfordulóját.
Az ünnepi rendezvényen díjazni fogják a szervezetben az elmúlt két és fél évtizedben fontos szerepet betöltő személyiségeket, felszólal majd Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke és fellép a Csík zenekar is.
A rendezvényre a belépők rekordidő alatt, két nap alatt fogytak el.
Az ünnepi pillanathoz közeledve Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke összegezte a szervezet által elért eredményeket. Az írást változtatások nélkül tesszük közzé.
Mérlegen a 25 esztendő
Közösségünk néhány fontosabb eredménye a számok tükrében
I. Restitutio in integrum
A restitúció Románia szintjén az utóbbi időben sajnos megtorpant, sőt (látva a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét) visszarendeződési törekvések figyelhetők meg. Szatmárnémetiben a visszaszolgáltatások folyamatát 2010-re nagyjából lezárta a város: egyházi és világi javaink nagy része visszatért jogos tulajdonosához, a jogutódokhoz, illetve örökösökhöz.
A jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása keretén belül történelmi magyar egyházainknak visszajuttattunk 22 központi épület-ingatlant és közel 361,5 hektár földterületet Szatmárnémeti város területén, a következő leosztásban:
- Római Katolikus Püspökség: 15 épület és 261,7258 ha földterület
- Láncos Református Egyházközség: 6 épület és 49,4670 ha földterület
- Németi Református Egyházközség: 1 épület és 21,3404 ha földterület
- Szent Miklós Magyar Görög-Katolikus Parókia: 25,1837 ha földterület.
A szatmárnémeti restitúciók mellett megemlíthetjük a szomszédos Pálfalvai Református Egyházközség által visszakapott 3 épületet és 6247 ha földterületet.
II. Utcák, terek magyar elnevezései
A 90-es évek elején érdekvédelmünk mindössze hét magyar személyiségről elnevezett utca nevét tudta megtartani (Ady Endre, Bartók Béla, Bolyai Farkas, Dsida Jenő, József Attila, Lükő Béla, Petőfi Sándor) és az 1990 és 2004 közötti időszakban csupán egy (!) új utcanevet sikerült adni (Hám János). 2004-ben a Gradina Romei mellett megjelent a Kossuth-kert felirat is városunk egyik legszebb övezetének bejáratán.
2004-től egy dinamikus tanácsosi gárda, a magyar polgármester és nem utolsó sorban az új idők szava hatására 11 magyar személyiségről neveztünk el utcát városunkban: Ács Alajos, Bethlen Gábor, Jean Calvin, Csipler Sándor, Gellért Sándor, Kaffka Margit, Károli Gáspár, Krúdy Gyula, Páskándi Géza, Ruha István, Scheffler János, Teleki Blanka. (Szándékosan soroltam ide a nagy reformátort, Jean Calvint, hisz gondolhatja a kedves Olvasó, hogy az ő személye inkább hozzánk áll közelebb, mint a többségi nemzet tanácsosaihoz.)
Az RMDSZ-frakció javaslatára 2008-tól mintegy általánossá vált az az eljárás, hogy amennyiben új utcaneveket adunk Szatmárnémetiben és ezek személynevek, akkor fele-fele arányban javasol a magyar és a román közösség neveket, amennyiben az új utcák semleges nevek, akkor pedig a felirat román és magyar nyelven is meg kell jelenjen a táblákon. Ennek eredményeképpen írhattuk ki magyarul is a Mese, Mező, Gesztenye, Cseresznyefa, Kertész, Betyár, Rigó, Termés, Bodza, Kalász, Kaptár utcák elnevezéseit magyar nyelven is.
Persze a fentebb említett enyhülés, és az új idők szava a román kollégáinknál még nem tart ott, hogy támogassanak bennünket a város történelmi utcaneveinek megnyugtató rendezésében. Bízunk azonban abban, hogy ebben a kérdéskörben is lesz pozitív elmozdulás a közeljövőben.
III. A kétnyelvűség egyéb megnyilvánulásai
A városi tanács RMDSZ frakciója következetesen zászlajára tűzte az anyanyelvhasználat kérdését. A 215/2001-es helyi közigazgatásról szóló törvény megadta a jogszabályi kereteket az anyanyelvhasználat bővítésére, kiterjesztésére. Ennek nyomán - de nagy politikai csatározások árán - kerülhetett ki Szatmárnémeti bejáratához a háromnyelvű helységnévtábla 2003-ban.
2004-től e témában is számos kézzelfogható eredmény született: a városháza alárendeltségében működő közintézményeinek megnevezése kifüggesztetett magyar nyelven is. Sok polgártársunk számára szimbolikus jelentőséggel bír, ha meglátja az Anyakönyvi Hivatal, a Lakossági Ügyfélfogadó Iroda, Lakosságnyilvántartó Igazgatóság, Helyi Rendőrség, Szociális Közszolgálat, Transurban Közlekedési Vállalat stb. táblákat az intézmények bejáratainál.
Ugyanakkor ennél is fontosabb, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat magyarul is a hivatalnok tudtára tudják adni, azok pedig magyarul (is) tudjanak választ adni. Ezért különösen figyeltünk arra, amikor résztvettünk a városvezetésben, hogy a Városi Tanács alárendeltségében működö minden intézményben, ahol a lakossággal közvetlen kapcsolattartás szükséges, rendelkezésre álljanak magyarul tudó tisztviselők.
Az anyakönyvi eljárások során pedig felemelő érzés, hogy a házzasságkötés „igen"-jét immár több éve anyanyelvén mondhatja ki a boldog pár.
IV. Emlékjelhagyások
1990-től lehetőség nyílt arra, hogy a szatmárnémeti magyar közösség szobrok, emléktáblák állításával elmékezzen meg nagyjairól. Ez a lehetőség sokáig csak elméleti síkon létezett ugyanis minden köztéri szoborállításhoz a városi tanács jóváhagyása szükséges. E helyen feltétlenül szót kell ejtenünk Muzsnay Árpád művelődésszervezőről, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnökéről, a megyei RMDSZ egykori elnökéről, akinek munkássága nélkül biztosan szegényebb lenne városunk néhány büszttel.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a városi RMDSZ égisze alatt felavatott emléktáblák és szobrok:
- Kölcsey Ferenc szobor (1991, Lakatos Pál alkotása és ajándéka, a felállítási munkálatokat Kovács Albert vezette)
- Dsida Jenő emléktábla (1992, Kovács Albert kivitelezte)
- Szilágyi Domokos szobor (1993, Kolozsi Tibor első köztéri szobra, a talapzat és a műkő-változat kivitelezője Kovács Albert, a most látható bronz változatot a marosvásárhelyi Balogh József öntötte)
- Dsida Jenő szobor (1997, Andrási Kurta János alkotása, a talapzatot Kovács Albert készítette, a talapzatot borító márványtáblákat Benedek Piroska ajándékozta)
- Páskándi Géza büszt (1998, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziubman található, Laborcz Mónika alkotása) - Petőfi Sándor emléktábla (1998, kivitelező Kovács Albert, a tábla Benedek Piroska ajándéka)
- Gonzeczky János emléktábla (1999, kivitelező Kovács Albert)
- Kovács Leó háromnyelvű emléktáblája (2000, kivitelező Kovács Albert, a táblák Benedek Piroska ajándéka - 8 éve eltűnt)
- Petőfi Sándor szobor (2004, Deák Árpád alkotása, a talapzat márványborítása Benedek Piroska ajándéka
- Jakabffy Elemér emléktábla (2008, a feliratot a Szatmári Friss Újság kiviteleztette, a tábla Benedek Piroska ajándéka)
- Olajos Béla emléktábla (2010, kivitelező Kovács Albert)
- Kiss Gedeon szobor (2010, Szodoray-Parádi Hajnalka alkotása. Ötletgazda: Békéssy Erzsébet)
- II. Rákóczi Ferenc mellszobra (2012, Deák Árpád alkotása, talapzat: Szlézinger Marcel)
- Mohy Sándor emléktábla (2012, kivitelező Kovács Albert)
- Az 1970-es árvíz áldozatainak emléktáblája (2015, kivitelező a Promocraft kft.)
A fentieken kívül egyházaink és civil szervezeteink is jeleskedtek az emlékjelhagyás tekintetében, mely akciókat minden esetben az RMDSZ városi szervezete, illetve önkormányzati tisztségviselői is felkaroltak. Ide sorolható a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegye által állíttatott három köztéri alkotás és a Szamos-negyedi Református Egyházközség által kezdeményezett Bethlen-szobor, valamint a Németi református templom kertjében található Doni Hősök Emlékműve:
- Hám János püspök szobra (1999, Lakatos Pál alkotása)
- Bethlen Gábor szobor (2007, Erdei István alkotása)
- Árpádházi Szent Erzsébet szobra (2008, Gergely Zoltán alkotása)
- Az új, egész alakos Hám János szobor (2015, Zagyva László alkotása)
A hagyományápoláshoz nagymértékben hozzájárultak civil szervezeteink, történelmi magyar egyházaink és intézményeink, akiknek köszönhetően emléktábla hirdeti Krúdy Gyula, Katona Mihály, Luby Margit, Bánhidi Antal és Gróf Széchenyi István nevét, emlékmű készült Pfaff Ferencről, szobor Csipler Sándorról és dombormű Ács Alajosról. Ez többek között az Ady Endre Társaság, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a Széchenyi Emlékbizottság, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Szatmárnémeti Fiókja munkáját dícséri.
V. Közösségmegtartó és építő rendezvények
1990-től városunk magyarsága szabadon élhetett a gyülekezési szabadság jogával, megemlékezve dicső elődeinkről, történelmünk fordulópontjairól, valamint lehetőség nyílt újabb és újabb művelődési rendezvények szervezésére.
A Szatmárnémeti RMDSZ a Szent István Körrel és később a Magyar Ifjúsági Kezdeményezéssel (MIK) karöltve minden évben méltóképpen megemlékezett Március 15., Augusztus 20., Október 6. és Október 23. jelentőségéről. A Szent-Györgyi Albert Társaság megszervezte a Hajnal akar lenni népdalversenyt és a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt, a Madisz a Gyereknapot, a Húsvéti és Karácsonyi ünnepvárót, táncházat és számos kirándulást, a MIK az Ifjúsági Napokat és a Partiumi Teremfoci Kupát, az RMDSZ az ingyenes jogi tanácsadást, lakossági fórumokat, a farsangi és szilveszteri bált, akad tehát rendezvény bőven, pezseg a szervezeti élet. S ebbe a pezsgésbe új életet vitt a 2012-ben megalakult Nőszervezetünk.
Engedjék meg azonban hogy két - immár hagyományossá vált - nagy rendezvényünket kiemeljm: a Partiumi Magyar Napokat 2015-ben tizennegyedik alkalommal, a Családi Hétvégét pedig tizedjére szerveztük meg. A szatmáriak ugyanis megérdemlik azt, hogy legyen két polgári jellegű rendezvény egy évben, ami csak róluk szól, nekik szól, szatmáriaknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, ami az ő ünnepük. S hogy mennyire magukénak érzik a szatmáriak ezeket az ünnepeket, állon itt bizonyságul a 14. Partiumi Magyar Napok néhány statisztikai adata: 8 nap, 15 helyszín, több mint 150 program, 50.000 feletti résztvevő, 137 önkéntes szervező, 672 fellépő, több mint 3.000 gyermek-látogató, közel 150 rendfenntartó, 1.020 liter bográcsos étel, 3.360 liter sör, 8.000 feletti kattintás fotósaink részéről, 78 órányi videóanyag, 25 partner civil szervezet, 29 médiatámogató, 70 szponzor.
Íme néhány megvalósítás, az elmúlt 25 év történetéből. Ez a pár sor természetesen alkalmatlan arra, hogy felidézze az eredmények mögötti fáradságos munkát. A sokak kitartó munkáját, amiért e helyen is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik talán szeretteiktől vették el az időt egy még nagyobb családért, a szatmárnémeti magyarságért.
szatmar.ro2015. december 11.
„Vissza akarjuk, vissza tudjuk szerezni Szatmárnémetit”
„Szatmárnémetit vissza akarjuk nyerni, vissza tudjuk szerezni. Magyar ember vezetheti ezt a várost, ha felismerjük ezt a fontos lehetőséget. 2016-ban Kereskényi Gábor győzelmét minden szatmárnémeti magyar embernek támogatnia kell, közösen kell akarnia a változást. Mindenki segítségére szükség lesz, és elsősorban azért, hogy a magyarság ismét itthon érezhesse magát ebben a városban” – mondta Kelemen Hunor az ünneplő hallgatóságának az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének 25. évfordulóján, csütörtökön.
Az elmúlt negyedszázad nem telt el hiába, mert ha a mostani állapotokat 1989 adventjéhez hasonlítjuk, amikor még senki nem sejtette, hogy néhány nap múlva megbukik a diktatúra, akkor fontos változásokkal számolhatunk – mutatott rá ünnepi beszédében a szövetségi elnök.
„25 év után is áll a Szövetségünk, amely meghatározó tényező idehaza, a Kárpát-medencében pedig az egyetlen magyar szervezet, amely ez idő alatt nem változtatott nevet, jelet, célkitűzéseket, így sikerült megfelelnie a kihívásoknak. Köszönet ezért a két és fél évtizedért a szatmárnémeti magyar embereknek, akik éltették ezt a szervezetet, és hittek abban, hogy ez az a szövetség, amely értékeiket képviselni tudja” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen szerint ahhoz, hogy a következő 25 évben is meghatározó tényező lehessen, a magyarság érdekképviseletének országszerte fel kell ismernie az új kihívásokat. „Újratervezést hirdettünk tavasszal az RMDSZ kongresszusán. 2016-ban ez azt jelenti, hogy értékeinket úgy kell továbbvinnünk, javítanunk a hibáinkat, hogy a szatmárnémetiek továbbra is tudjanak hinni a Szövetségbe, és abban, hogy a magyarság a mi egyetlen szövetségesünk” – jelölte meg a jövő évi választások legfontosabb feladatát Kelemen Hunor.
Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan olyan próbálkozás volt – Szatmárnémetitől Marosvásárhelyig –, amellyel megpróbálták megroppantani a „szövetség gerincét” azért, hogy elbizonytalanítsák a magyar közösséget. „Most is van olyan szándék, hogy megszüntessék, megbüntessék az RMDSZ-t, ezzel egyidőben pedig megpróbálnak békétlenséget kelteni magyarok és románok között. A többséget mi eddig is észérvekkel próbáltuk meggyőzni követeléseink jogosságáról, és a parlamentáris demokrácia eszközeit ezután sem fogjuk feladni” – szögezte le a szövetségi elnök.
Szatmárnémetit ismét magyar embernek kell vezetnie, hiszen tapasztalható, hogy még a románság egy jó része is visszasírja az egykori magyar polgármestert – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a jövő évi győzelemhez a közösség támogatása és azok összefogása is szükséges, akik néhány héttel ezelőtt még versenyeztek egymással.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke, Szatmárnémeti polgármesterjelöltje beszédében arra emlékeztetett, hogy a szövetség 25 éve a demokrácia és jogállamiság útját választotta. „A folyamatosan jövő-menő politikai alakulatok között az RMDSZ negyedszázad alatt megőrizte azokat az értékeket, amelyeket alapítói megálmodtak. A közösségi jogok megszerzéséhez megvolt a kellő szakértelem, amelyet most a fiataloknak is el kell sajátítaniuk” – tette hozzá.
Elmondta: azt tapasztalta, hogy a városban már elkezdődött a magyar-román békés együttélés elleni kampányt, és csak az RMDSZ, a civil szervezetek, az egyházak és a szatmárnémeti magyar közösség összefogása jelenthet áttörést, változást Szatmárnémetiben. Kereskényi arra is kitért, hogy a szatmárnémeti magyarság számára hatalmas öröm volt, amikor a rendszerváltás után előbb magyar alpolgármestere, majd polgármestere lett a városnak. „Fel kell ébrednünk a rémálomból, amelybe a jelenlegi városvezetés taszított mindnyájunkat. Konkrét és megvalósítható tervek alapján kell jövőt biztosítanunk, tennünk a fiatalok itthon maradásáért” – hangsúlyozta a szatmárnémeti polgármesterjelölt.
Az ünnepi eseményen felszólalt Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, valamint Mille Lajos főkonzul. Az elmúlt 25 év munkájáért elismerésben részesültek és felszólaltak a szatmárnémeti RMDSZ-szervezet volt elnökei: Erdei Péter, Zakota Zoltán, Gergely Csaba, Kabai István és Ilyés Gyula. A negyedszázados évforduló sztárvendége a magyarországi Csík Zenekar volt.
maszol.ro2015. december 14.
Kereskényi: már elkezdődött az uszító kampány
Szatmárnémetit vissza kell nyerni, és ehhez mindenki segítségére szükség lesz, hogy a magyarság ismét otthon érezze magát a városban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség szatmári szervezetének 25. évfordulóján tartott beszédében.
Mint mondta, az elmúlt évtizedekben számtalan olyan próbálkozás volt – Szatmárnémetitől Marosvásárhelyig –, amellyel megpróbálták megroppantani a „szövetség gerincét” azért, hogy elbizonytalanítsák a magyar közösséget.
„Most is van olyan szándék, hogy megszüntessék, megbüntessék az RMDSZ-t, ezzel egy időben pedig megpróbálnak békétlenséget kelteni magyarok és románok között. A többséget mi eddig is észérvekkel próbáltuk meggyőzni követeléseink jogosságáról, és a parlamentáris demokrácia eszközeit ezután sem fogjuk feladni” – szögezte le a szövetségi elnök. Szatmárnémetit ismét magyar embernek kell vezetnie, hiszen tapasztalható, hogy még a románság egy jó része is visszasírja az egykori magyar polgármestert – fogalmazott.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, Szatmárnémeti polgármesterjelöltje beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban már elkezdődött a magyar–román békés együttélés elleni kampány, és csak az RMDSZ, a civil szervezetek, az egyházak és a szatmárnémeti magyar közösség összefogása jelenthet áttörést, változást Szatmárnémetiben.
Kereskényi arra is kitért, hogy a szatmárnémeti magyarság számára hatalmas öröm volt, amikor a rendszerváltás után előbb magyar alpolgármestere, majd polgármestere lett a városnak. „Fel kell ébrednünk a rémálomból, amelybe a jelenlegi városvezetés taszított mindnyájunkat. Konkrét és megvalósítható tervek alapján kell jövőt biztosítanunk, tennünk a fiatalok itthon maradásáért” – hangsúlyozta végezetül a szatmárnémeti polgármesterjelölt.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2016. január 14.
Antal István a fő RMDSZ-es hiányzó a képviselőházi szavazásokról
Antal István hiányzott a képviselőház legtöbb szavazásáról az RMDSZ képviselői közül mandátuma alatt – derül ki a Multumesc.ro oldal összesítéséből, amelyet az alsóház honlapján elérhető adatok alapján állított össze.
Az összesítés szerint Antal – aki nemrégiben azzal védte a honatyák nyugdíjemelését, hogy a parlamentben az országot fejlesztik – a voksolások 70,4 százalékán nem vett részt. A második legtöbb hiányzást Kelemen Hunor szövetségi elnök halmozta fel, ő a szavazások 68,3 százalékán nem volt ott. A harmadik Kelemen Atilla, ő a voksolások 65,6 százalékában nem nyomott gombot. A további sorrend: Borbély László (60,7), Korodi Attila (54), Moldován József (46,4), Fejér László Ödön (38,7), Molnár Zsolt (38,6), Kerekes Károly (34,6), Máté András Levente (24,1), Szabó Ödön (22,1), Kereskényi Gábor (21), Seres Dénes (17,4), Cseke Attila (17,9), Márton Árpád (15,2), Bónis István (14,6), Erdei Dolóczki István (14,1). A szenátusi hiányzásokról a felsőház honlapjának rossz minőségére hivatkozva nem közöltek adatokat.
Balogh Levente. Székelyhon.ro2016. január 18.
Az RMDSZ-nek elege van a vádaskodásokból - közleményben reagáltak
A Szatmári RMDSZ közleményben utasítja el Dorel Coica vádjait a mall-építés kapcsán. Mint az a hétfői sajtóanyagból kiderül: a szervezet kiemelkedően fontosnak tartja a befektetést és a város fejlesztését - de csak a törvények betartásával. Sajtótalálkozóra hívják a polgármestert és a befektető képviselőit, hogy mindenki tisztán láthasson az ügyben.
A polgármester több fórumon is azzal vádolta az RMDSZ városi tanácsosait, illetve Kereskényi Gábort, a szervezet polgármesterjelöltjét, hogy akadályozzák a befektetés megvalósítását. Ennek kapcsán adott ki közleményt az RMDSZ.
Mint írják, a még tisztségben lévő polgármester vádaskodásai ebben az esetben is megalapozatlanok. Mivel a szatmáriak számára kiemelten fontos beruházásról van szó, a közleményben beszélnek a támadások hátteréről és a Mega Mall beruházással kapcsolatos tényekről is.
"Karácsony ünnepét megelőzően, a karácsonyi vásár kreálta káoszról kívánva elvonni a figyelmet Dorel Coica polgármester egy újabb rágalmazási kampányt indított az RMDSZ-es tisztségviselők és Kereskényi Gábor polgármesterjelölt ellen. Az újabb támadás témája a Károlyi úton tervezett beruházás, azaz a bevásárlóközpont, a Mega Mall ügye volt. A mall tervének bejelentése óta - azaz amióta a beruházó hivatalosan bejelentette terveit, a megyeszékhely jelenlegi vezetésétől nem kapott valós tájékoztatást a szóban lévő telkek jogi helyzetéről. A beruházó képviselői egy 2015 februárjában tartott egyeztetés során az RMDSZ tanácsosaitól értesültek a bevásárlóközpont építéséhez szükséges telek kisajátítása kapcsán felmerülő jogi problémákról. 2015 végén, ahelyett, hogy a szóban forgó telkek problémáira megoldást találjon, a jelenleg még tisztségben lévő polgármester újra az RMDSZ tanácsosait és polgármesterjelöltjét támadja, akik hónapokkal ezelőtt figyelmeztették a gondokra.
A szatmáriaknak tudniuk kell, hogy az RMDSZ minden szinten támogatja a város fejlesztését, amennyiben a jelenlegi városvezetés betartja a törvényeket. Minden olyan határozattervezetet támogatunk, amely törvényes alapokon nyugszik. Egy választott képviselőnk sem támogathatja a polgármester törvénytelenségekre alapozott üres ígéretét" - írja a közlemény.
Az RMDSZ szerint a polgármester sajtóközleményeken és névtelenségbe burkolózó internetes oldalakon indított támadásai egy célt szolgálnak csupán: el akarja vonni a közvélemény figyelmét arról a tényről, hogy nem képes kezelni a helyzetet és nem képes átlátni és követni a törvényes lépéseket egy hasonló beruházás elindítása és más fontos városi kérdések kapcsán.
"A lakosoktól kapott jelzések alapján meggyőződésünk, hogy a szatmáriakat a felelősség áthárítása helyett jobban érdeklik a lebontott garázsok helyére megígért parkolók, a városi útjavítások körüli fejetlenség, illetve a közpénz felelőtlen elköltése kapcsán felmerülő kérdések. A polgármester az RMDSZ-t, illetve Kereskényi Gábort, az RMDSZ polgármesterjelötjét támadja, viszont a tények magukért beszélnek ebben az ügyben is: ezúton meghívjuk a jelenleg még tisztségben lévő polgármestert és a bevásárlóközpont beruházóinak képviselőit egy közös sajtótalálkozóra, amiben az ügy tényeit, illetve a megvalósításhoz szükséges lépéseket mutatjuk be újra.
Ugyanakkor emlékeztetnénk a város jelenleg még tisztségben lévő polgármesterét, hogy 2015-ben végül támogattuk a titokzatos beruházó által kezdeményezett gyorsétterem létrehozását, hitelt adtunk Dorel Coica ígéreteinek, viszont a sajtóviszhangon kívül azóta sem jelentek meg az eurómilliókat befektetni akaró beruházók. Azt tanácsoljuk a jelenleg még tisztségben lévő polgármesternek, hogy a sajtón keresztüli üzengetés és vádaskodás és a rossz döntések helyett végezze a dolgát és azzal foglalkozzon, hogy ne veszélyeztesse ennek a szatmáriak számára fontos beruházásnak a létét"- közli a sajtóanyagban az RMDSZ. szatmar.ro2016. január 22.
Kovács Emil Lajos kiállításával kezdődött a Magyar Kultúra Hete
Péntek délután a Szakszervezetek Művelődési Házának előterében megkezdődött a Magyar Kultúra Hete programsorozat, méghozzá Kovács Emil Lajos kiállításával. Az eseményt jelenlétével megtisztelte Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is.
A Szatmárnémetiben 1967-ben született festőművész pályáját Laczkó Tekla színművész mutatta be és méltatta. Ebből megtudhattuk, hogy a művész az Északi Színház díszletfestőjeként is emlékezeteset alkotott az elmúlt években, sokszínűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megyei kórházban művészetterapeutaként autista gyerekekkel is foglalkozik.
Kovács Emil Lajos elmondta, elsősorban Szatmárral kapcsolatos alkotásait állította ki a tárlaton, „amelyek realistáknak tűnnek, ám szimbólumokkal vannak teli". A művész a hagyomány, a kultúra és a civilizáció kapcsolatát boncolgatva a Tízparancsolat negyedik parancsát hívta segítségül. „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te néked. Atyánk és anyánk és őseink egyben saját hagyományaikat is jelentik, tehát ahhoz, hogy meg tudjunk maradni a földön, tisztelnünk kell hagyományainkat", fogalmazott. Szerinte a civilizáció azt jelenti, hogy meg tudjuk élni kultúránkat.
Tóth-Pál Miklós, a Magyar Kultúra Hetének atyja, főszervezője korunk legnagyobb betegségének a közönyt nevezve arra figyelmeztetett, hogy nemzeti kultúránkról való lemondás Istentagadással ér fel. Beszédében Kossuth Lajost és Antoine de Saint-Exupéry-t idézte. Előbbi szerint döntéseinket ésszel kell meghoznunk, de csak miután azt átszűrte a szívünk, utóbbi meggyőződése szerint pedig csakis szívével lát igazán az ember. „Éppen ezért azt kívánom mindenkinek, hogy a Magyar Kultúra Hete alatt próbáljon meg megtisztulni, szórakozva és sírva áldozzon csodálatos kultúránknak. szatmar.ro2016. január 27.
Újabb menekülttábor Szatmár megyében?
Felháborodást keltett az erdődi lakosság körében a hír, miszerint Tasnád után újabb szatmári településen, az Erdődhöz tartozó Nagymadarászon is menekülteket befogadó központ létesülne. Kereskényi Gábor képviselő azt kifogásolta, hogy a tasnádi esethez hasonlóan az érintettek ezúttal sem kérték ki a helyi közösség és az önkormányzat véleményét. Fetz István erdődi tanácsos szerint teljes mértékben érthető a település lakóinak az elutasítása.
Mint kiderült, a Jean Magnan francia jezsuita lelkész által Szatmár megyében létrehozott Fréres Egyesület a faluban működő árvaházban helyezné el a menekülteket, a befogadóközpont kialakítását pedig uniós forrásokból oldaná meg.
A Vocea Transilvaniei hírportál szerint kedden feszült hangulatú lakossági fórumot tartottak a témában Erdődön Ovidiu Duma polgármester részvételével. A helybéliek leszögezték, hallani sem akarnak arról, hogy a kisvároshoz tartozó Nagymadarászon menekülteket szállásoljanak el, és készen állnak akár erőszakkal „megvédeni" a települést. Az is kiderült a gyűlésen, hogy az erdődiek úgy szereztek tudomást a Fréres Egyesület tervéről, hogy a szervezet álláshirdetést adott fel biztonsági őrök alkalmazása céljából.
A hírportál szerint a jelentkezők az állásinterjún tudták meg, hogy menekültekre kellene vigyázniuk. A lakossági fórumon részt vett a Fréres Egyesület képviselője is, aki azzal próbálta megnyugtatni a helybélieket, hogy nem szíriaiakat, hanem észak-afrikaiakat fogadnak majd be. Ovidiu Duma polgármester egyébként szerdán petíciót adott át Eugeniu Avram Szatmár megyei prefektusnak, melyben arra kérik Petru Tobă belügyminisztert, hogy akadályozza meg a menekültközpont létrehozását.
Fetz István, a Német Demokrata Fórum (NDF) erdődi önkormányzati képviselője a Krónikának elmondta, a helybéliektől értesült a menekültközpont létrehozásának a híréről, részleteket azonban nem tud, mivel a lakossági fórumra nem kapott meghívást. „Megértem a helybéliek felháborodását, hiszen a tasnádi menekülttábor kialakításának a hírét is vegyes érzelmekkel fogadták a megyében" – mondta az erdődi tanácsos.
Kereskényi Gábor Szatmár megyei parlamenti képviselő azt kifogásolta, hogy a tasnádi esethez hasonlóan az érintettek ezúttal sem kérték ki a helyi közösség és az önkormányzat véleményét. „Egy ilyen horderejű kérdésben ezeket a lépéseket nem lenne szabad kihagyni" – szögezte le lapunknak a politikus.
Amint arról beszámoltunk, Tasnádon egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában alakítana ki menekültközpontot a bevándorlásügyi hivatal – ezt Petre Tobă belügyminiszter jelentette be tavaly decemberben –, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában. A tasnádi elöljárók leszögezték: tiltakoznak a terv kivitelezése ellen, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat.
Katona Péter, az RMDSZ tasnádi szervezetének elnöke szerdán érdeklődésünkre azt mondta, a bevándorlók fogadása kapcsán indított konzultáció – melynek keretében több száz helybélit szólítottak meg – egyértelműen azt mutatja, hogy a város lakói nem értenek egyet azzal, hogy a tasnádiak megkerülésével hozzanak létre menekülttábort a településen.
Katona Péter egyébként úgy tudja, a központ létrehozására kiszemelt csendőrlaktanyát az elmúlt időszakban meglátogatták a nagyváradi katonakórház képviselői, akik belügyminisztériumi alkalmazottak számára kezelőközpontot működtetnének az épületegyüttesben, de terepszemlét tartott már a SMURD rohammentő-szolgálat delegációja is, akik kiképzőközpont létrehozását tervezik. „Erről szó volt a legutóbbi tasnádi tanácsülésen is. Konkrétumokat nem tudunk, azonban minden jel arra utal, hogy a menekültközpont kialakítása már nem tűnik annyira biztosnak Tasnádon, mint pár héttel ezelőtt" – mutatott rá Katona Péter.
Gyergyai Csaba. Székelyhon.ro2016. február 4.
Cemo-perek: szkeptikusak a magyar elöljárók
Szkeptikusan nyilatkoztak a Krónika által megszólaltatott elöljárók a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének esélyeiről azt követően, hogy a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) bejelentette, bepereli Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti önkormányzatát.
A civilek azért fordulnak bírósághoz, mert az említett városokban nem alkalmazzák vagy csak hiányosan, részlegesen ültetik gyakorlatba a romániai magyar közösség anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényeket. Az elöljárók szerint a legnagyobb gond a törvény értelmezésével van.
Az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A jogszabály azonban csak a közérdekű információk többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről külön nem rendelkezik.
Kereskényi Gábor Szatmár megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, épp emiatt csupán részeredményekről tudnak beszámolni Szatmárnémetiben annak ellenére, hogy a városi tanács RMDSZ-es frakciója az elmúlt években többször is kezdeményezte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Apró, de fontos lépésnek nevezte, hogy a 2008–2012-es ciklusban elvi megállapodás született arról, hogy az újonnan kialakított utcák esetében a névadásnál figyelembe veszik a 36 százalékban magyarok által lakott megyeszékhely etnikai összetételét.
Az RMDSZ-es tanácsosok egyébként 2009-ben is tervezetet nyújtottak be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése érdekében, a kezdeményezés azonban nem járt sikerrel. „Bármilyen koalícióban vettünk részt, a román tanácsosok ilyen kérdésekben merev álláspontot képviselnek, így pedig nagyon nehéz előrelépni – jegyezte meg Kereskényi Gábor, aki 2008–2012 között Szatmárnémeti alpolgármestere volt.
A politikus rámutatott, mindig a törvény értelmezésével van a legnagyobb probléma, mivel a román tanácsosok szerint az utca neve nem számít közérdekű információnak, a kétnyelvűség kérdése azonban még mindig kényes téma Szatmárnémetiben. „Szkeptikus vagyok, bár örülnék neki, ha a Cemo kezdeményezte perek sikerrel járnának. Szélcsendben is nehéz volt eredményeket elérni ebben a kérdésben, és attól tartok, hogy választási évben erre még kevesebb az esély" – mondta a parlamenti képviselő, aki idén polgármesteri tisztségre pályáz.
„Csupán akarat kérdése"
Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere is csak apró előrelépésről tud beszámolni. Mint mondta, a helyi tanács pozitívan bírálta el az RMDSZ-frakció beadványát, amelynek következtében a közterület-fenntartó hatóság (ADP) vállalta, hogy mihamarabb pótolja a hatáskörébe tartozó intézményekben a hiányos kétnyelvű feliratokat. Az elöljáró rámutatott, amint ez a probléma megoldódik, egy régi tanácshatározat alapján ismét kérhetik a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
„Ennek elfogadása csak akarat kérdése" – állapította meg az elöljáró, aki nem tudta megsaccolni, hogy a Cemo által kilátásba helyezett per milyen következményekkel járhat Nagyváradon. „Előbb-utóbb mindenkinek be kell látnia, hogy ez nem sérelmet, hanem büszkeséget kell jelentsen. Én annak örülnék, ha háromnyelvű táblák lennének, német felirattal is, mert ez azt jelentené, hogy még jelentős német kissebség él Váradon" – jegyezte meg Huszár.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke viszont úgy véli, a vásárhelyi civil szervezet kezdeményezése egyértelműen segíteni fog a magyar törekvéseknek. „Az a baj, hogy Bihar megyében 32 olyan önkormányzat van, ahol 20 százalék feletti a magyarok aránya. Ebből 24-et magyarok irányítanak, de egyetlen olyan hivatal sincs, ahol lenne magyar nyelvű formanyomtatvány. Ezért mi most mindenhova, így a nagyváradi polgármesteri hivatal számára is kipostázunk egy-egy, formanyomtatványokat tartalmazó lemezt, abban bízva, hogy innentől használni fogják" – közölte a megyei EMNP-elnök. Hozzátette, hogy ezeket a közigazgatási törvény kisebbségi jogokat biztosító jogi hátterének kíséretében borítékolták.
„Itt semmi nem biztos"
Marosvásárhelyre sem vet jó fényt, hogy a helyi önkormányzat berkeiben évek óta dúl a vita a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről – mondta korábban Peti András alpolgármester, aki szerint ahhoz, hogy a városnak jövője legyen, sokkal több olyan tettre és gesztusra lenne szükség, ami túlmutat a törvényes lehetőségeken.
Emlékeztetett: az utcanévtáblák ügyében már az elmúlt év elején született két olyan kedvezőtlen döntés, amely kimondja, Marosvásárhelyen nem diszkriminatív a kétnyelvűség hiánya. „Mindennek dacára, politikai vonalon mégis sikerült elérnünk, hogy az önkormányzat célirányosan elkülönítsen egy bizonyos összeget a kétnyelvű táblák elkészítésére, háromszoros próbálkozás után végre sikerült meghirdetni a közbeszerzési eljárást. Az más kérdés, hogy jelentkezők hiánya miatt a versenytárgyalást háromszor kellett elnapoljuk" – mondta az elöljáró.
Kérdésünkre, miszerint nem tart-e attól, hogy Dorin Florea polgármester ugyanolyan táblákat készíttet, amilyenek eddig is voltak – „Piaţa Trandafirilor tér" felirattal, s nem „Piaţa Trandafirilor – Rózsák tere" szöveggel – Peti azt mondta: egyelőre semmi nem biztos. „Ha jogállamban élünk, és a 2001 után elfogadott tanácsi határozatoknak van súlya, akkor egyértelmű, hogy a hivatal köteles valós kétnyelvűséget tükröző táblákat rendelni. Legutóbb a költségvetési forrás megjelölésénél is egyértelművé tettük, hogy a pénzt a valós kétnyelvű táblákra különítettük el" – szögezte le az alpolgármester.
Gyergyai Csaba, Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)2016. február 4.
Kereskényi szerint Romániának is kerítéseket kellene építenie a határra
A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna a menekülthullám esetleges útvonalán lévő délnyugati határrészre – véli Kereskényi Gábor képviselő.
Az RMDSZ-es politikust a Magyar Idők című budapesti napilap kereste meg annak kapcsán, hogy a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a kormány. Mint korábban írtuk, a Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont. Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. "Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Tobă belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ" - mondta a képviselő.
Szerinte Szatmár megye földrajzilag sem indokolt helyszín, hiszen több mint 500 kilométerre van a délnyugati határrésztől, ezért ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. "A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni" - vélekedett.
Magyar Idők. maszol.ro