udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
836
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 811-836
Névmutató:
Kovács András
2000. november 17.
A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2000. november 25.
A 80 éves István Lajos Korond kitartó krónikása. Legalább 60 éves írói tevékenységet mondhat magáénak, maradandót elsősorban néprajzosként alkotott. A Kriterion Népismereti dolgozatok című sorozatának majdnem mindegyik kötetében szerepelt, a legtöbb hazai lapban úgyszintén. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két munkáját szerkesztette kötetbe (Babonás népi gyógyítások Korondon, 1999; A korondi aragonit-bánya története, 1999). Idén nyáron végre megjelent Korondi sokadalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, melyben helyet kapott legtöbb figyelemreméltó munkája. /K. Kovács András: A 80 éves István Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2000. december 9.
Radnóti Miklós életművéből találhatók versek Száll a tavasz címmel a Kriterion Könyvkiadó Kincses Könyvtár sorozatának új kötetében. Kovács András Ferenc válogatása felöleli a költő teljes munkásságát. /Sándor Boglárka: Vers mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2001. január 20.
Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2001. február 3.
Kovács András Ferenc költő új könyve /Csipkébűl tekert gúzs, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000/ tárgyát az alcím jelezte: Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez. A könyv eredetileg 1984-ben készült, Rohonyi Zoltán irányításával, államvizsga-dolgozatként. A szerző megmaradt annál álláspontnál, hogy a manierizmust a reneszánsz és a barokk közötti, sajátos jegyekkel rendelkező korszaknak tartja. /Ferencz Annamária: Céda játékba vont formám tört csipkébűl tekert gúzs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2001. február 3.
Jan. 27-én a Maros megyei Marossárpatakon a megye magyar szakos tanárainak tartottak pedagógiai kört. A módszertani kör meghívottja ezúttal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő volt, aki bemutatta Miénk a világ című, nemrég megjelent gyermekverskötetét. A rendhagyó könyvismertetőn a marosszentgyörgyi Általános Iskola Szőcs Kálmán Irodalmi Körének tagjai a kötet verseiből összeállított zenés-verses műsort mutattak be. /Rendhagyó könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. március 8.
Márc. 3-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar Kovács András vezényletével egyházzenei hangversenyre várta a kórusmuzsika híveit. Papp Mária ének szakos tanár, ny. egyetemi adjunktus kiemelte, öröm volt látni ennyi fiatalt. Kovács Andrásnak mint karmesternek szinte folyamatosan felfelé ível a pályája. /Nagyon szerencsés választásnak bizonyult. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2001. április 6.
Ápr. 6-án Kecskeméten CD-lemezbemutató lesz, melynek meghívottja Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművésznő a XX. századi erdélyi költészet gyöngyszemeiből szaval az Útravaló című lemezen. A költők között van Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc. /CD-bemutató Kecskeméten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2001. április 7.
Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya vezetője összegezte a magyarországi könyvtámogatások szerepét, rendszerét, ezzel reagált a Krónikában korábban megjelent cikkekre. Az előzményekről adott számot Dávid Gyula tanulmányában /A romániai magyar könyvkiadás egy új évezred határán, in: Romániai magyar évkönyv 2000., Szórvány Alapítvány, Temesvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. 1989-ben 7 kiadónál jelentek meg magyar nyelvű címek, 1992-1993 fordulóján már 63 olyan állami vagy magánkiadót tartottak számon, amelyek könyvet adtak ki magyar nyelven. A romániai/erdélyi magyar könyvkiadás szempontjából leglényegesebb újdonság a magyar állami támogatás megjelenése volt. E feladatok felelőse 1990-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998 után pedig az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 1992-2000 között a magyarországi költségvetési források mai értéken számolva több mint kétmilliárd forinttal segítették a szomszédos országok magyar könyvkiadásának újjáalakulását. Ennek az összegnek kb. 45-50 százaléka mindig Erdélynek jutott. E forrásból Romániában 1997-ben 32 kiadó 136 könyvcímét, 1998-ban 33 kiadó 124 könyvcímét, 1999-ben 27 kiadó 108 könyvcímét és 2000-ben 34 kiadó 119 magyar nyelven megjelenő kiadványát támogatták. A támogatások elosztása nyilvános, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszerben történik. Az alkuratóriumok javaslatait minden évben egy szakmai testület zsűrizi Budapesten. A szakmaiság nagyfokú biztosítása végett e testületben jelen van a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Pomogáts Béla, Cholnoky Győző kisebbségkutató szociológus, dr. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész professzor, Borbándi Gyula író és természetesen a kultusztárca szakmai apparátusa. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a határon túli könyvkiadók számára megnyitotta a sikeres pályázás lehetőségét, olyan költségvetési forrásokból, melyeket addig nem vehettek igénybe. Így kaphatott támogatást jó néhány erdélyi könyvkiadó arra, hogy magyar és nem magyar szerzők műveit németre vagy angolra fordíttathassa, és megjelentethesse, hogy ezekkel a kiadványokkal jelen lehessen az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, ahol Magyarország díszvendég volt. 1999-ben a tárca millenniumi könyvkiadási pályázatán a határon túli könyvkiadók 20,5 millió Ft (ebből az erdélyiek 15 millió Ft) támogatást nyertek. A tárca megalakulása óta lehetővé tette, hogy a határon túli könyvkiadók és alkotók részt vehessenek a Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyv Szakmai Kollégiumának meghirdetett pályázatain. Ebből a forrásból a 2000. évben a romániai könyvkiadók és alkotók közel 11 millió Ft támogatásban részesültek. A Krónika hasábjain a támogatás módját vitató Láng Zsolt 360 ezer Ft alkotói támogatásban részesült ebből a forrásból. A minisztérium a minőségi könyvkiadás érdekében az elmúlt két évben összesen 50 alkotói ösztöndíjat (ebből 20-at erdélyieknek) biztosított határon túli történészeknek, néprajzkutatóknak, vallástörténészeknek, szépíróknak stb. Az ösztöndíjanként 250 ezer Ft évi támogatás az alkotói munka külső feltételeinek javítását célozta meg. 2001-ben az adható ösztöndíjak számát 25-ről 40-re emelték. - A határon túli könyvkiadás magyarországi költségvetési forrásokból történő támogatási rendszere az elkövetkezendő időszakban is nélkülözhetetlen marad. E támogatás eredményeként teremtődött meg az erdélyi magyar könyvkiadók ma már differenciálódott rendszere, közössége. E támogatások nélkül ma nem beszélhetnénk a Mentor, a Polis, a Pro-Print vagy a Pallas-Akadémia kiadókról. - Kovács András Ferenc Csipkébűl tekert gúzs című könyvének kiadását a minisztérium 1999-ben 158 E Ft-tal támogatta. Furcsa, hogy Káli Király István, a könyvet megjelentető Mentor Kiadó igazgatója ezt az információt a Krónika olvasóival nem közölte. /Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője: A számok önmagukért beszélnek. Gondolatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli magyar könyvkiadás támogatásának stratégiájáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./2001. április 13.
A Baján élő, marosvásárhelyi születésű Papp József képzőművész két éve hozzálátott egy Marosvásárhelyről szóló kötet létrehozásához. A kiadás magas költségeit bajai vállalkozók állták. A Múzsák fellegvára című könyvben Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztő-helyettese tíz jeles marosvásárhelyi /vagy a városban élt, a városhoz kötődő/ személyiséggel készített interjút. A kimagasló személyiségek között van Sütő András, Szász Endre festőművész, Lohinszky Loránd színművész, dr. Péterffy Árpád szívsebész, Markó Béla költő és politikus, Bács Ferenc színművész, Kovács András Ferenc költő, Tompa Gábor rendező, Orbán György zeneszerző és Bölöni László edző. A kötet 136 fotót tartalmaz. A könyv másik nagy erénye, hogy Nagy Miklós Kund terjedelmes bevezető tanulmányából minden kiderül Marosvásárhelyről, ami lényeges. /Máthé Éva: Egy páratlan kiadványról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2001. április 30.
A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2001. május 1.
B. Kovács András Végvidék (H-Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) című kötetében olyan, a 19., illetve a 20. században lezárult beolvadási folyamatok utóéletével foglalkozik - a székelységbe betagolódó románságról van szó -, melyek arra késztetnek, hogy az asszimiláció kérdéskörét a másik oldalról is végiggondoljuk. Ezeket a korábbi identitásuk nyomait őrző tízezreket - ortodox és görög katolikus magyarokat - az impériumváltás után a román hatalom megpróbálta a maga céljaira felhasználni. Erőfölénye, a felkínált előnyöknek, ezeken túl az új nemzeti öntudatnak tulajdoníthatóan részleges sikereket elért e politika. /Csákány József: A nyelvhatár mentén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./2001. május 7.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2001. május 15.
Hargitafürdőn gyűlt össze a romániai magyar írótársadalom színe-java. A mintegy 70-75 (a meghívott kb. 150-ből) résztvevővel lezajlott eszmecserét a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztősége szervezte, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Gyergyószárhegyi Alkotótáborral együtt. Az írók többsége úgy vélte: főként a szociális juttatások miatt benn kell maradniuk a Romániai Írószövetségben, továbbá az alapítványt kompetens kuratórium által eredményesen kell működtetni. Végül semmiféle konkrét határozat nem született. Gálfalvi György szerint a "kibeszélés terápiája" történt. Kovács András Ferenc értelmetlennek minősítette az egész találkozót, mondván: haza kell menni és verset, novellát, regényt írni. Végül Gálfalvi György visszaadta értekezletvezetői mandátumát. Azt viszont megígérték: közleményt állítanak össze, és azt eljuttatják a sajtóhoz. /Máthé Éva: "Kibeszéléses terápia volt" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Pomogáts Béla elmondta, annak semmi akadálya, hogy az erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetség keretén belül találják meg az önszerveződés lehetőségét, írószövetségi tagozat működhet bármelyik erdélyi városban. Mindezek mellett azt tanácsolta, hogy a romániai írószövetségi tagságról sem kell lemondani, hiszen ennek nem csupán anyagi következményei lehetnek, de azért is, mert hasznos és méltányos lenne fenntartani az intézményesített kapcsolatokat magyar és román írók között. Az erdélyi magyar írók nagy része tagja mind a magyarországi, mind a romániai írószövetségnek, ráadásul a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létrehozói is. /Hetven író tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásukról /máj. 10-12./ közleményt adtak ki. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövő évi írótalálkozóig képviseletüket az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány látja el. Az alapítvány mellett egy kolozsvári programiroda működik. - Az erdélyi magyar írók találkozóit rendszeresítik. /Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Papp Sándor Zsigmond sommásan elutasított minden fajta írói szerveztet, örömmel üdvözölte, hogy Hargitafürdőn az írók nem alapítottak újabb "sóhivatalt" (Erdélyi Magyar Írószövetség), hanem a meglévő alapítvánnyal megelégedtek. Szerinte az alapítósdi idejétmúlt, a szervezetalapítás az igazi alkotók életében pótcselekvés. Papp Sándor Zsigmond elégnek tartja hogy két szövetség tagjai lehetnek, a Magyar és a Román Írószövetségé. /Papp Sándor Zsigmond: Gittegyletek alkonya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2001. május 24.
Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ 2001. május 28.
Máj. 26-án ballagtak Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzősei. Kovács Levente tanszékvezető színészosztálya és Kovács András Ferenc teatrológián végzett diákjai virágcsokrokat tettek a színészkirály Szentgyörgyi István szobrára. Béres András rektor köszönetet mondott a Prospero Alapítványnak, az Illyés és az Apáczai Közalapítványoknak, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásért. - A város Tompa Miklós Társulata öt végzős színészt és egy teatrológust szerződtet az idén. - A színészképzés magyar tagozatán végzett: Berekméri Katalin, Darabont Mikold, László Csaba, Nagy Alfréd, Ördög Miklós Levente, Péter Hilda, Szabadi Nóra, Szabó Eduárd és Zayzon Zsolt. A teatrológián Balási András, Czegő Csongor, László Zita, Pávai Csanád és Sántha Ágnes Rózsa szerzett diplomát. /Ballagás a Színművészeti Egyetemen. Ha felgördül a függöny, megy tovább az élet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./2001. május 30.
Idén tizedik alkalommal tartják meg Marosvásárhelyen a Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András, a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek karnagya a fesztiváldíjas marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart dirigálja. Elmondta, hogy Erdély-szerte örvendetes módon alakultak ki a magyar nyelvű kóruséneklés fórumai. Gondolhatunk Kolozsvárra, Tordaszentlászlóra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredára, Szászrégenre, Gyergyószentmiklósra, Nagyenyedre és Marosvásárhelyre például. A június 2-án fellépő karok között van a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus, a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Cantemus vegyes kara, a Csíkszeredai Kamarakórus, valamint a tordaszentlászlói kórus. A következő napon fellépők között található a Székelyudvarhelyi Dalegylet, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a négyfalusi vegyes kar és a marosszentgyörgyi Reménység Vegyes Kar. /Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivál, 2001. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./2001. június 7.
A székelyudvarhelyi származású, jelenleg a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője Balázs Imre József A nonsalansz esélye /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében kritikákat, tanulmányokat közölt. A jelenkori erdélyi magyar irodalmat járta körül. Kevés ilyen körültekintő, alapos összefoglaló jelent meg a 80-as, '90-es évek hazai irodalmáról. A szerző hozzászól ahhoz a már sokat vitatott kérdéshez is, hogy erdélyi magyar, avagy inkább romániai magyar irodalomról kellene beszélnünk. Amint mondja, az utóbbi problémamentesebb, az első emotívebb. A kötet tartalmazza azt a tanulmányt is, amellyel Balázs Imre megnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány esszépályázatát. Ebben összefoglalta a fiatal írók tevékenységének jelentőségét. Az 1992-ben létrejött Éneklő Borz csoportról (alapítói Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Salat Levente, Jakabffy Tamás), illetve az 1994-ben jelentkező Előretolt Helyőrség társaságról értekezett elsősorban, ez a két fórum határozta meg a '90-es évek hazai fiatal irodalmát. Balázs Imre könyvében eddig jobbára feltérképezetlen terepen mozgott, ettől izgalmas munkája. Személyében a hazai magyar irodalomkritika értékes utánpótlást kapott, állapította meg Zsidó Ferenc. /Zsidó Ferenc: Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ 2001. június 21.
Üzleti szempontból sikeres volt az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők szereplése a budapesti könyvhéten - jelentette ki Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina könyvkereskedő cég vezetője. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója hasonlóan vélekedett. Ekkora érdeklődés még sosem volt. A legkeresettebb könyvek a helytörténeti kiadványok, a gyermekkönyvek, a szakácskönyvek és a vadászkönyvek voltak. Idén szűknek bizonyult az erdélyi kiadók két sátra. - - A mi forgalmunk idén 1 millió Ft fölött volt, s ez többnyire a két csíkszeredai kiadó, a Pro Print és a Pallas-Akadémia kiadványaiból származott - hangsúlyozta Bencze Tibor. - Ferencz Kornélia külön kitért a Harry Potter-sorozat kiadójával folytatott beszélgetésre, amelyből kiderült, hogy a sorozat négy kötete több mint 300 ezer példányban kelt el eddig, a legújabb kötet példányszáma is meghaladta a 30 ezret. A két csíkszeredai könyvkereskedő kitért arra, hogy a rendezvény sikeréhez nagymértékben járult hozzá a Kossuth Rádió. /Erdélyiek a legsikeresebb könyvhéten. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./ A könyvhéten jelen voltak könyveikkel az erdélyi s az Erdélyből elszármazó írók, s jelen volt a régió történetével. Ilyen volt Balogh László Románia története című nagy összefoglaló munkája (Aula Kiadó) vagy Romsics Ignác A trianoni békeszerződés (Osiris Kiadó). Szilágyi István nagyregénye a Hollóidő (Magvető), amely a török hódoltság korában játszódik, az Erdélyből elszármazott Bartis Attila önéletrajzi motívumokból építkező A nyugalom (Magvető), című regénye, Vári Attila Cselédfarsang (Palatinus) regénye. Kovács András Ferenc új verseskötete a Téli prézli (Jelenkor), a felismerhető jellegzetes KAF-hangvétellel. Sütő András Erdélyi változatlanságok (Kossuth Egyetemi Kiadó), címmel új esszégyűjteménnyel jelentkezett, Kányádi Sándor Virágon vett vitéz (Holnap Kiadó) című, gyermekeknek szóló gyűjteményével volt jelen. Új tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett Kántor Lajos (Felnőnek a legkisebb fiúk, Polis), sikere volt Gaál György Kolozsvár című kultúrtörténeti kalauzának (Polis). A Mentor jelentette meg Egyed Emese monográfiáját Bartsay Ábrahám testőríróról (Adieu, édes Bartsaym), érdeklődést keltett a Molter Károly-levelezés második könyve (Argumentum-Polis) és Láng Gusztáv Dsida Jenő-monográfiája (Kriterion), valamint a Vissza a forrásokhoz című interjúgyűjtemény, amelyben fiatal kritikusok, irodalomtörténészek faggatják a Forrás első nemzedékének tagjait - életről, irodalomról. Az Erdélyi Híradó öt kötetben jelentette Méhes György válogatott műveit. A mese- és színműíróként számon tartott Méhes nemrég töltötte be nyolcvanötödik esztendejét. /Erdélyi vonatkozások a könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./2001. augusztus 4.
Borcsa János Kézdivásárhelyen élő tanár, irodalomkritikus a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan jelen van az erdélyi irodalomkritikai életben. Erősödnek a vidéki kis központok, azonban a sok kis vidéki központ sem oldhatja fel teljesen azt a távolságot, ami Budapest és Kézdivásárhely vagy Kolozsvár és Kézdivásárhely közt fennáll, szögezte le Borcsa János. A székely régióban nő Csíkszereda jelentősége, tudományos és irodalmi központtá kezd válni. - Megcsappant a kritika súlya az irodalmi életben. Nem is a fórumok hiányáról van szó. 89 előtt a kritikai életnek volt egy-két fontos szervezője, ők ma mintha hiányoznának. Marosi Péter volt ilyen személyiség, akinek fontos volt, hogy minden megjelent könyvről az Utunkban valamiféle tanulmány, bírálat jelenjen meg. Van egy fiatal kritikusi tömörülés, többé-kevésbé a kolozsvári Láthatatlan Kollégium tagjaiból, akik főleg a Látóban hallatják hangjukat a kilencvenes évek eleje óta. - Szükség lenne a mai irodalomnak a közelmúlttal való szembenézésre. Minderre igazából még nem került sor sem emlékiratban, sem regényben, sem értekező prózában. Erre nem igazán vállalkozott Domokos Géza sem az Igevárban. Aztán mai közéletünk bírálata inkább áttételesen jelenik meg, például Kovács András Ferenc verseiben, aki művészi eszközökkel, kemény formakritériumoknak eleget téve mondja el látleletét közéleti viszonyainkról. - A közélet értelmezése ma egyértelműen a publicisztikában történik meg, s nem versben vagy a prózában. /Bakk Miklós: Megcsappant a kritika súlya. Beszélgetés Borcsa János irodalomkritikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./