udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
829
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 811-829
Névmutató:
Sógor Csaba
2005. február 8.
Két nappal a Trianon című film hivatalos romániai bemutatója előtt, újabb büntetést hozott magával a film csíkcsicsói levetítése. A Hargita Megyei Rendőrség sajtóközleményében tájékoztatott arról, hogy Péter Lukács, az Magyar Polgári Szövetség csíkcsicsói szervezetének elnöke az MPSZ tevékenységével kapcsolatos gyűlés megtartására kért engedélyt. A helyi kultúrotthonban tartott gyűlés után levetítették a Trianon című filmet. A rendőrség közleménye szerint a vetítésen közel háromszáz személy vett részt. Az esemény szervezőjét 100 millió lejre büntették, mivel nem rendelkezett az Országos Mozivállalat engedélyével. Péter Lukácsot a helyi rendőrségre hívatták, ahol kiállították a nevére szóló büntetést Abban az esetben, ha 48 órán belül a büntetést kifizeti, akkor 25 millió lejt kell fizetnie. Az MPSZ elnöke elmondta: nincs szándékában kifizetni a büntetést. Sógor Csaba szenátor szerint a film kapcsán kirótt újabb büntetés nem tesz jót az ország külföldi megítélésének. /(Daczó Dénes): Újabb vetítés, újabb büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2005. február 24.
Jóváhagyta a képviselőház és a szenátus együttes ülése a különböző parlamenti és nemzetközi bizottságok összetételét. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András és Tamás Sándor képviselő a parlament európai integrációs bizottságának lett tagja, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő állandó bizottságba pedig Verestóy Attila szenátort választották. Őt a NATO parlamenti küldöttségébe is megválasztották. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Frunda György szenátor lett a tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti küldöttségébe Kovács Attila Brassó megyei képviselőt jelölték. A Nyugat-Európai Unió küldöttségébe Szabó Károly szenátor, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti küldöttségébe pedig Kerekes Károly képviselő került. A Bukarest–Kisinyov parlamentközi bizottság RMDSZ-es tagja Seres Dénes képviselő lett, míg az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátor és Király András képviselőt választották. /Elfogadták a parlamenti bizottságok összetételét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő szakbizottság öt tagja közül egyik sem RMDSZ-es, mint ahogyan az 1989. decemberi eseményeket vizsgáló szakbizottságban sincs magyar képviselő. /S. M. L.: RMDSZ-es status quo a szakbizottságokban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2005. március 10.
A képviselőház és a szenátus március 9-i együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi küldöttségek összetételét hagyták jóvá, ezekben RMDSZ-es képviselők, szenátorok is részt vesznek. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsában Sógor Csaba szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségében Verestóy Attila szenátor, a képviselők és szenátorok statútumáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös képviselőházi és szenátusi bizottságában Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor vesz részt. A két ház együttes üléseinek szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának képviselőházi és szenátusi közös bizottságának Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Román Rádió- és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságnak Kelemen Hunor képviselő a tagja. Ugyanakkor megválasztották a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületét, az alelnöki tisztséget Verestóy Attila szenátor fogja betölteni. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./2005. március 15.
Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2005. március 16.
Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2005. március 16.
Tusnádfürdőn az ünnepi megemlékezés előtt helyezték el a városközpontban álló hősök emlékművére azt a bronzból készült turulmadarat, amely a budapesti Szent Korona Társaság adományának köszönhetően készült el. Március 15-én Incze Dénes római katolikus plébános és Baricz Lajos református lelkész hirdetett igét, majd megáldották a bronz turulmadarat. Zólya Zoltán polgármester méltatta az 1848–49-es forradalmat, beszédet mondott Sógor Csaba szenátor és Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Turulmadár került az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2005. június 9.
Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Attila képviselőket, valamint Szabó Károly szenátort javasolja az RMDSZ az Európai Parlament megfigyelői státusú képviselőinek román küldöttségébe – döntötték el az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén. Románia ősztől 35 EP-megfigyelőt küldhet az Unió parlamentjébe, ebből három hely (két képviselői és egy szenátori) az RMDSZ-t illeti meg. A szavazás eredménye: Kónya-Hamar 29 szavazat, Kelemen 24, Szabó 19. A posztra pályázott még Sógor Csaba szenátor is, aki viszont csak 10 szavazatot kapott. /Sz. K.: Kijelölték az RMDSZ-es EP-megfigyelőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2005. július 1.
Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő nyújtotta be végül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Kezdeményezésükre néhány formai módosítás történt. Tartalmi változást jelent a Székelyföldön élő román közösség nemzeti önazonosságának védelmére irányuló kiegészítés. – A törvénykezdeményezés benyújtása rendkívüli jelentőségű és felelősségteljes közképviseleti cselekedet, amely lehetőséget teremt az Európai Parlament által előírt önkormányzási elvek érvényesítésére – olvasható Csapó József SZNT-elnök közleményében. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai korábban úgy döntöttek, hogy nem nyújtják be az SZNT tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő akkor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet tartják kiemelt fontosságúnak, erre összpontosítanak. /Ismét a parlamentben Székelyföld autonómiájának tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ 2005. július 6.
Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
Közel másfél évtizede, hogy a román parlamentben képviselőként-szenátorként tevékenykedik dr. Garda Dezső. A korrupció elleni állandó küzdelem bátor katonája. Harcol a föld- és erdőtörvény korrekt alkalmazásáért, továbbá a magánerdők védelméért. Ő a romániai magyar képviselők Don Quijote-ja, aki román és magyar szenátorok mosolyától kísérve vívja a maga sajátos szélmalomharcát. A magánerdők őrzéséről, a vágási kvóták megszüntetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán nyilatkozta az egyik hetilapnak: ,,…Javasoltam, hogy a magánerdőket magánerdészek őrizzék, hogy a fakitermelésnél szűnjön meg az erdőtulajdonosok kálváriája… Számítottam arra, hogy szenátorkollégám, Pete István az RMDSZ részéről jelen lesz, és segíteni fog a törvényjavaslatok elfogadtatásában, de sajnos nem így történt. Nem volt ott, sőt, nem is beszélt a felsőházi társaival, akik nagyon ellenségesen viszonyultak a kezdeményezésemhez.” Az SZNT székelyföldi autonómia-statútumának ügyében is csak Sógor Csaba állt ki mellette. /Ferenczy L. Tibor: Magányos fenyő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 7.
Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./2005. július 18.
Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2005. július 22.
Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./2005. szeptember 16.
Toroczkai László veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Közvetve ez derül ki abból a közleményből, amelyet a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztálya bocsátott ki. A közlemény szerint a nagyszalontai határrendészek a román idegenrendészeti törvény értelmében jártak el, amikor megakadályozták, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke belépjen az országba. Intézkedésükkel „az illetékes szervek kérésének tettek eleget”. A közlemény nem tér ki arra, milyen szerv hozott döntést Toroczkai kitiltásáról, a tilalom mikortól meddig érvényes, és a határrendészek miért nem közölték mindezt a helyszínen az érintettel. Ezeket az információkat a Krónika írásban kérte a bukaresti sajtóosztálytól, lapzártáig azonban nem kapott választ. Toroczkai a magyar külügyminisztérium segítségét kérte ügye tisztázásához. Az ügyben egyébként Sógor Csaba Hargita megyei szenátor és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő is interpellálni készül. Utóbbi elmondta, az ügy tisztázását az nehezíti, hogy a határrendészet a „szervekre” hivatkozik, a titkosszolgálatok fölött csak korlátozott felügyelete van a parlamentnek. Toroczkai László a vegyes házasságok és az asszimiláció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a saját példáját is megemlítette. Elmondta, iasi-i származású román nemzetiségű barátnőjével komoly szándékai vannak. Kapcsolatuknak tulajdonítja, hogy az utóbbi időben a román titkosszolgálat és a rendőrség zaklatni kezdte barátnőjét és családját. „Ő most afféle túszként maradt Romániában, mert közölték vele, hogy nem hagyhatja el az országot” – részletezte Toroczkai. /Gazda Árpád: A nemzetbiztonságra hivatkozik a hivatal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2005. szeptember 20.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője kiutasítása miatt Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő interpellációban fordultak az illetékesekhez. Toró T. Tibor a Magyar Hírlapnak nyilatkozva aláhúzta: a belügyminisztert vonja kérdőre parlamenti interpellációjában, hogy egy ifjúsági civil szervezet képviselőjét milyen jogcímen nyilvánították nemkívánatos személlyé Romániában. Toró furcsállja, hogy egy uniós állam polgárát tiltja ki az unióba törekvő Románia. A képviselő feltételezi, hogy a döntést a titkosszolgálatok javaslatára hozták meg. A képviselő nem tehet fel kérdést és nem interpellálhat a titkosszolgálati szervek működésével kapcsolatban. Toró kijelentette a magyarországi lapnak: ez is jelzi, milyen korlátozott a nyilvánosság. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2005. szeptember 23.
Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jogszabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nélküli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2005. szeptember 27.
A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./2005. október 3.
Október 1-jén tartották Székelypeteken a második alkalommal a falutalálkozót. Az egész napos program a helyi fiatalság lovas-szekeres székely ruhás toborzó felvonulásával kezdődött. Sógor Csaba lelkipásztor, Hargita megyei szenátor azokról a helyi elöljárókról – papokról, kántorokról, gondnokokról, presbiterekről – emlékezett meg, akik az elmúlt évtizedekben a településen szolgáltak. Falutörténeti előadást Jakab János vállalkozó, a rendezvény egyik szervezője és támogatója tartott. /Szász Emese: Sikeres falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2005. október 13.
A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2005. november 16.
A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./