Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 246 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-246

Névmutató: Simó Erzsébet

2008. december 24.

Traian Basescu elnök a gyors váltások embere, sem elveihez, sem bajtársaihoz nem ragaszkodik különösebben. Mégis a Boc-kormány beiktatásán mondott beszédében sértő módon a legszebb álmait beteljesítő kormányról kijelentette, hogy száz százalékban Románia kormánya. Nem azt mondta, hogy nem ülnek a miniszteri székekben Varujan Vosganianok, Borbély Lászlók vagy Korodi Attilák, hanem arról kezdett beszélni, hogy e kabinet embereit nem fogják Patriciu, Vantu vagy Fenechiu-féle érdekcsoportok irányítani, hanem valamennyien a hazát, azaz Romániát szolgálják majd. Bevallotta: régen készül a két, egy gyökérből fakadó párt összeboronálására. /Simó Erzsébet: Száz százalék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

2009. február 10.

Borbély László RMDSZ-képviselő az egyik román hírtelevízióban kiejtett egy olyan mondatot, melyet magyar vezetőtől az elmúlt tizenkilenc évben aligha hallottak: ,,Ilyenek vagyunk mi, románok. ” A riporter csodálkozó kérdésére észbe kapott és javított mi, magyarok is ilyenek vagyunk, nem állunk a munka mellé, és nem használjuk az eszünket. Kinek képzeli magát Borbély László volt miniszter, s mit jelenthet számára az RMDSZ, melynek tizennyolc esztendeje magas rangú tisztségviselője, ha négyévi miniszterkedés hatására a tudatalattijából ilyen furcsa mondatok törnek föl? Borbély László kismiska az RMDSZ másik nagyágyúja, Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke mellett, aki múlt héten egy sajtótájékoztatón kijelentette: felelőtlennek és kissé alávalóaknak tartja azokat, akik a helyi autonómiareferendumok megszervezését szorgalmazzák, hiszen ezekre nincs törvényes keret. A képviselők, szenátorok nem azért lennének, hogy ezeket a törvényes kereteket megteremtsék? Miért ül Kelemen Atilla ugyancsak bő évtized óta a szenátusban? /Simó Erzsébet: Magas lóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2009. március 17.

Traian Basescu államfő melléfogott Sólyom László köztársasági elnök vegzálásával. Az a tény, hogy a román hatóságok megtagadták a köztársasági elnöknek, hogy repülőgéppel, illetve helikopterrel utazzék a Nyerges-tetőre, példátlan az európai demokratikus államok történetében. Nem lesz könnyű sem a román külügy, sem a közlekedésügy miniszterének a magyarázkodás. Közeledik az elnökválasztás, Basescu bármi áron még öt esztendeig a Cotroceni-palota ura akar maradni. Ha kell, nacionalista húrokat penget, ha kell, a székelyeknek gazsulál. /Simó Erzsébet: Sólyom László esete Traian Basescuval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2009. március 30.

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2009. április 1.

A Hargita Népe régi gazdasági vezetőjének és főszerkesztőjének nyugalomba vonulása után az új menedzser, Karda Emese tavaly önkényesen leváltotta a főszerkesztőt, Sarány Istvánt, Kozán István személyében új főszerkesztő került a lap élére. Azóta tizenkét munkatárs hagyta ott a lapot. Úgy hírlett, a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. A szándék hamar kitudódott, ami taktikaváltásra késztette Borboly Csabát. A tanácselnök előbb megpróbálta „lekenyerezni” Kardát egy gazdasági igazgatói állással, majd meghátrált. /Simó Erzsébet: Puccskísérlet a Hargita Népénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 8.

A kormányzás megszerzése, a szocdemekkel való koalíció sok jót sem Demokrata-Liberális Pártnak, sem Basescu elnöknek nem hozott. Az igazság bajnokaként számon tartott államfő tekintélye dőlt rövid idő alatt romba. Valószínűleg a hatalom mértéktelenné és elővigyázatlanná tette, családja a fejére nőtt, luxuslakást vásárló lánya, politikai pályára vágyó kisebbik csemetéje, sikeres, de gátlástalan öccse és unokaöccsei, pártjának pénzéhes üzletemberei mintha elveszítették volna a mértéket. Váratlanul megszólalt társa a kormányzásban és ellenfele az elnöki székért folytatott harcban, Mircea Geoana, a szocdemek elnöke: ügyészségi kivizsgálást követel a Basescu család vagyonosodása kapcsán. /Simó Erzsébet: Lejtőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. május 13.

Az MPP elnöksége, élén Szász Jenő elnökkel felszólította tisztségviselőit, hogy maradjanak távol az európai parlamenti választások kampányrendezvényeitől, mert az Erdélyi Magyar Összefogás Listája félrevezető, részösszefogás. A területi szervezetek zöme – Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár megye – hallani sem akar arról, hogy ne vegyen részt a Tőkés László vezette EP-lista támogatásában, Háromszéken passzívak maradnak az MPP vezetői, de Tőkés Lászlóval folytatott korábbi egyeztetés értelmében ellenkampányt sem folytatnak. Szász Jenő felhívása bizonyítja: a párt vezetése igen megosztott. Ennek súlyos következményei lehetnek, nemcsak pártjukat verik szét, de fel akarnak égetni minden utat egy későbbi megegyezés előtt. /Simó Erzsébet: Minek a bojkott, amikor össze kell fogni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

2009. május 15.

Új, egységesnek nevezett nyugdíj- és fizetési törvényen dolgozik a Boc-kabinet, mert rájöttek: elképesztően nagy a különbség mind a legkisebb bér és a legnagyobb fizetés, mind a minimális nyugdíj és néhány kivételezettnek tekinthető szakmai csoport nyugállományi illetménye között. Az állami költségvetésből tavaly 1,4 milliárd eurót kellett átutalni a nyugdíjpénztárnak, hogy 200 000 luxusnyugdíjasnak nevezett személy járandóságát ki tudják fizetni, miközben a 4,5 millió nyilvántartott nyugdíjas egy álló esztendő során összesen 11 milliárd euróba kerül. A legalacsonyabb nyugdíjak 300 lejt tesznek ki, a legmagasabbak meghaladják a 30 000 lejt. Valamivel csökkenni fog az aránytalanság, a legnagyobb és legkisebb nyugdíj között nem százszoros, hanem csupán ötvenszeres lesz a különbség. A négy és fél millió ember ma Európában a legalacsonyabb nyugdíjellátmányban részesül. /Simó Erzsébet: Nyugdíjreform román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

2009. július 22.

A Spiru Haret magánegyetem által eddig kibocsátott oklevelek érvényesek és érvényesek maradnak – jelentette ki július 21-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. Elmondta, bizonyos esetekben ellenőrzik az oklevelek érvényességét. A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyetem nem működik együtt a tárca ellenőrző testületének tagjaival, akik a felsőfokú oktatási intézmény által kibocsátott oklevelek hitelességét és érvényességét ellenőrzik. /Érvényesek a Spiru Haret oklevelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./ Romániában a politika mindent legyőz, mindent ural. Itt van példának Ecaterina Andronescu miniszter asszonyról esete a Spiru Haret Egyetemmel. A diplomagyárként ismert Spiru Haret Egyetem akkreditálás hiányában működő, látogatás nélküli és távoktatásos tanulmányi vonalainak diplomásait szerette volna öt éven belül szakmai ellenőrző vizsgára kötelezni. Azonban a szigorúan szakmai kérdésbe beleszól a párt, az elnökjelölt Mircea Geoana. Országos cirkuszt rendezni és megalázni egy minisztert, miközben korábban tudásközpontú társadalomról szónokoltak a pártok iskolázottabb aktivistái, enyhén szólva is különleges. /Simó Erzsébet: Mindenható pártpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2009. július 28.

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

2009. augusztus 6.

A romániai magyar politikusok lesik, mikor bomlik szét a kormánykoalíció, és kerülhetnek vissza a hatalomba. Mert oda vágynak, ezt nyíltan vállalják, s azt is, hogy nem finnyásak, ha a szocdemeknek lesz szükségük pótlékra a parlamenti többség megteremtéséhez, melléjük állnak, ha a demokrata-liberálisoknak, akkor oda. Kelemen Hunor már a kormánykoalíció bejelentésének pillanatában az érdeklődő Hír Televízióknak elmondta, szerinte életképtelen szövetség született, hamar szétesik, s akkor ismét ők következnek. Nem számít, hogy a Geoana vezette szociáldemokraták decemberben kijelentették, az RMDSZ-szel nem kívánnak szövetségre lépni, s Traian Basescu államfő közvetlenül a választások után szövetséget kínált Markó Bélának, mint utóbb kiderült, csupán azért, hogy a liberálisokkal való korábbi egyezséget szétzilálja. /Simó Erzsébet: Sült galambra várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-án bemutatták Dr. Nagy Lajos Komolló-monográfiáját a Rétyi Napok nyitórendezvényeként. A közel fél évszázada e tájon megtelepedett és orvosként dolgozó szerző negyedik könyve is összegző mű. Nemcsak a kis falu múltját, földrajzát, flóráját és faunáját írja le, hanem embereit, családjait örökíti meg, két igen emlékezetes lakójának, Dimény Jánosnak és Benkő Kálmánnak a szerző felkérésére írott visszaemlékezéseit is felhasználva. A szerző felkutatta a kis település egyházi levéltárának anyagait is. Sylvester Lajos értékelte Nagy Lajos e könyvét és munkásságát. /Simó Erzsébet: Bemutatták dr. Nagy Lajos Komolló-könyvét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

2009. december 3.

Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2009. december 23.

Sepsiszentgyörgyön az akkori lap, a Megyei Tükör főszerkesztője, Vasas Ferenc keményen kézben tartotta a lapot, s űzte az újságírókat az üzemekbe, beszámolni a szigorúan ellenőrzött közhangulatról. A szerkesztőség egyik hátsó szobájában – melyet az újságírók maguk között Kelet-Európai Klubnak neveztek – szabadon beszéltek, vitatkoztak. Akkoriban úgy gondolták, ha már le nem írhatják, legalább szóban mondják el véleményünket. Utólag kiderült, jól gondolták: lehallgatókészüléket szereltek a szobába. Később – többszöri kérelmezés után -, máig sem szerelték azt le. 1989 decemberében készültek az ünnepekre. Beszerezték a névsor szerint osztott fejenként fél kilogramm sertéshúst, feketén kávét szereztek. Az újságírók lakásán is voltak lehallgatókészülékek. Amikor győzött a forradalom, Sepsiszentgyörgyön az akkori párttitkár, Rab István társaival a hátsó kapun elmenekült. Az újságírók rohantak a szerkesztőségbe, lapot kell csinálni. Jecza Tibor, leváltás előtt álló főszerkesztő-helyettes már megérkezett. Percek alatt összefutott a társaság kevésbé gyáva része, Áros Károly, Kisgyörgy Tamás, Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Incze Ibolya, Páljános Mária, B. Kovács András, Albert Levente, Tompa Ernő és Torma Sándor, akit az előző hónapokban főszerkesztő-helyettesnek készítettek elő Jecza Tibor helyett. Új lapot indítunk – döntötték el. Bejött a megyei pártbizottságtól az első titkárral együtt menekülő főszerkesztő, Vasas Ferenc is. Szokásával ellentétben csendes volt, kiment, telefonálgatott, újra visszatért. Vasas megszólalt: vegyék kicsit vissza az iramot! B. Kovács András megkérdezte: Te azt hiszed, hogy ezt a lapot veled fogjuk csinálni? Vasas hitetlenkedve szétnézett, majd sértődötten elment. Megegyeztek, Háromszék lesz a lap címe. Megérkezett Magyari Lajos. Akkoriban jó formában volt, hónapok óta nem ivott, tehetségét mindenki tisztelte, úgy határoztak, ideiglenesen irányítsa Magyari Lajos a lapot, majd sort kerítenek a vezetőségválasztásra is. Magyari Lajos két és fél évig vezette az újságot (1992-ben elment szenátornak), s el kell ismerni, a nehéz időkben végzett munkájával, napi politikai kommentárjaival beírta magát a romániai magyar sajtótörténetbe. Az első szám Győzött a nép akarata szalagcím alatt jelent meg. Az első oldalra került Magyari Lajos Kérdések című verse, Páljános Mária kis gazdasági beszámolója. A belső két oldalon Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Matekovics János, Áros Károly publicisztikái sorakoztak. Gyorsan elfogyott az első szám, s hónapokig 25–30 000-es példányszámban jelent meg a napilap. /Simó Erzsébet: Volt egyszer egy nap, született egy lap (Húszéves a Háromszék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

2010. január 12.

Vitézkedés után néma csend
Az RMDSZ igen elégedettnek látszik, hogy sikerült ismét hatalmi tényezővé válnia. Minisztereit, prefektusait már kinevezték, a napokban nevesítik az államtitkárokat is, tehát jó esetben kéttucatnyi embere ismét biztonságos helyre kerül.
Markó Béla elfoglalta újra helyét a kormány asztalának sarkán, időnként gondterhelt, máskor elégedett arccal néz a kamerákba, mintha pontosan érzékelné: nem lesz diadalmenet ez a kormányzás. Nemcsak azért, mert válságos idők elé nézünk, s ilyenkor a hatalom nem öröm, inkább óriási felelősség, hanem mert bizonyára azt is látja, mind a párt, mellyel összeszövetkezett, mind Emil Boc, aki a kormányt vezeti, egy felsőbb hatalom — az államfő — eszköze, tehát kiszámíthatatlan. Igaz, ennek tudatában vállalták a nem épp hálás másod-, harmadhegedűs szerepet, s annak lehetőségét, hogy terveik, elképzeléseik töredékét sem tudják megvalósítani.
Múlt héten például szinte hitetlenkedve néztük, milyen bátor, következetes és — eddigi szereplését meghazudtolva — szociálisan érzékeny ez a szövetség, milyen határozottan követeli, hogy a kormány tartsa magát az ország törvényeihez, és emelje meg a nyugdíjpontok értékét az átlagfizetés 45 százalékára. Még azt is kilátásba helyezték, hogy nem szavazzák meg a társadalombiztosítás költségvetését. A vitézkedés huszonnégy órát, ha tartott, mert — mit tesz Isten — egy kora reggeli órában Emil Boc találkozott Markó Bélával, az RMDSZ-képviselők, -szenátorok hangja elhalt, Kerekes Károly még annyit elrebegett, hogy legalább az inflációs rátával jó lenne emelni a nyugdíjakat, majd ő is elnémult, s a bizottságokban már úgy szavaztak, ahogyan a kormánykoalíció tagjaihoz illik. Pedig senki nem hajtotta őket bele e kis lázadásba, maguk vállalták, ezért a visszalépés is őket minősíti. Az már csak ráadás, hogy a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese mit sem tud arról, illetve a sajtóból értesült, hogy 31,1 százalékos adóval akarják sújtani a civil szerződéses munkavállalókat. Ami padlóra küldi a sajtót, a színházakat, előadókat, kiadókat. De ha már az RMDSZ kormányszerepéről beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Cseke Attila egészségügyi miniszter tevőleges hozzájárulásával az élelmiszertermékek zömének igen jelentős áremelésére adták áldásukat az egészséges táplálkozási szokások meghonosítása érdekében. Mintha nem is ezen a világon élnének, mintha fogalmuk sem volna arról, hogy a nyomor szélén egyensúlyozó társadalmakban a hasonló lépések teljesen értelmetlenek, már ami az egészséget illeti, mert az állam bevételei valóban nőnek.
Különben csend van. Örülünk, hogy élünk, s annak is, hogy az RMDSZ ministrál a kormányban.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 18.

Teher alatt
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén — úgy tűnik — helyreállnak megyei szinten a tavalyi kormányalakítás után a természetes állapotukból kibillentett dolgok. A megyei intézmények több mint hatvanöt százalékában újra magyar vezetőket nevezhetnek ki. Igaz, még ez sem tükrözi a természetes arányt, de mégis a méltánytalanság zömét eltünteti. Ráadásul reménykedhetünk abban, hogy a tavaly hevenyészett módon toborzott, nem épp hozzáértésükről híres igazgatók, intézményvezetők helyére sikerül képzett, versenyképes szakértőket állítaniuk, s nem a párt, illetve ahogyan mifelénk mondják, a szövetséghez való hűség lesz az egyetlen kritérium kiválasztásukkor.
Csakhogy ez még közel sem elég a boldogsághoz. Feltételezzük, a szövetség vezetői tisztában vannak azzal, hogy az említetteknél jelentősebb, jövőnk, megmaradásunk szempontjából fontosabb feladatok várnak rájuk. Tudják, hogy sokat kell még tenniük a valós decentralizációért s ennek folyományaként a kulturális és területi autonómiáért. Ha most valami titkos záradék vagy egyezség értelmében erről lemondtak, egy-két vagy három év múlva, ha újra ellenzékbe kényszerülnek, a most oly nagy csinnadrattával kinevezett vezetőket úgy vágják sutba, mint tavaly év elején.
S reméljük, helyén lesz az eszük, ha sor kerül az ország területi-adminisztratív átszervezésére. Mind a szórvány, mind a tömbmagyarság jövője attól függ, miként rajzolják majd térképre a régiókat, önálló egység marad-e a Székelyföld. Eckstein Kovács Péter, Traian Băsescu elnök kisebbségügyi tanácsadója a választások előtt úgy nyilatkozott, az államfőnek nem áll szándékában olyan javaslatot elfogadni, mely a Székelyföld egységét megbontaná. Ennek az egyetlenegy ígéretnek köszönhetően kapta talán — az RMDSZ ellenkampánya dacára — azt a sok-sok szavazatot mifelénk.
És ott a módosításra szoruló választási törvény. Most elcsendesedtek mind a pártok, mind a szavazópolgárok, de valószerűnek tűnik, valamikor, vagy az önkormányzati, vagy a parlamenti választások előtt újra napirendre kerül, s ahogyan az alig egy hónappal ezelőtt lezajlott heves vitákból kitetszett, a jelenlegi kormánypártnak, de a szocialistáknak is a tiszta egyéni körzetes választás lenne ínyükre. A képviselőket is úgy választatnák meg, mint a polgármestereket, két fordulóban, többségi szavazat alapján. Semmiféle arányosságot, még a nemzetiségit sem vennék figyelembe. Ez magyarul azt jelentené, hogy Székelyföldön kívül jó esetben még csak a Szilágyságban juthatna parlamenti képviselethez a magyarság. S ha figyelembe vesszük, hogy az elkövetkező években a „népakaratnak" megfelelően egykamarás parlamentet és háromszáz képviselőnél nem több honatyát választunk, szinte bizonyosra vehető, hogy fél kezünkön megszámolhatjuk, hány magyar koptathatja a T. Ház bársonyszékeit.
Nyugton mondhatjuk, hogy az RMDSZ előtt sok és nagy feladat áll. Talán eredményesebb lehetne, ha nem pártban gondolkodna, hanem magyarságban.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 15.

A válság nem ért véget!
Mit ad Isten, az Országos Statisztikai Intézet múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatai nem igazolták sem az államfő, sem a miniszterelnök, sem a pénzügyminiszter optimizmust sugalló megállapításait. Az év utolsó negyedében a gazdaság újabb 1,5 százalékkal szűkült, tehát a recessziónak nincs vége, a válság még tart, s a tavasz kedvező jelei ― ahogyan Sebastian Vlădescu költőinek szánt sajtótájékoztatóján sugallni igyekezett ― váratnak magukra.
Különben az ország vezetőin kívül senki sem hitte, hogy múlt év végén valóban sikerült kilábalnia Romániának a válságból. Egyrészt, mert Európa gazdagabb országai is ott billegnek még a válság peremén, másrészt, mert itthon azok, akiknek az lett volna a dolguk, hogy enyhítsék a pénzügyi-gazdasági visszaesés hatásait, alig tettek valamit ennek érdekében.
Tavaly az év utolsó három hónapja azzal telt el, hogy az elnökválasztásokra való tekintettel igyekeztek a lakossággal a pohár tele részét láttatni: menni fog minden itt, mint a karikacsapás, ha Băsescu visszakerül a hatalomba, s ha az ő bölcs irányítása alatt marad Románia ― sugallták.
Tavaly az előző esztendei 7,1 százalékos gazdasági növekedés után drámai ― 7,6 százalékos ― zuhanás következett, amit ráadásul az ország bölcs vezetése meg sem próbált enyhíteni. Ennek dacára a gazdasági szakértők egy része azt hangoztatta, év végére, ha nem is jelentős mértékű, mindössze 0,1 százalékos növekedésre kell számítanunk, s ennek a szerényke kis számnak a szellemében folyt tovább a nép hülyítése, miszerint az ország már túl van a válság nehezén. Decemberben maga Băsescu jelentette be a közszolgálati televízióban, hogy véget ért a recesszió. Boc meg mint a papagáj, ismételgette, amit főnöke mondott. S most azzal kell szembenéznünk, hogy nemhogy a recesszió véget ért volna, de európai összehasonlításban ugyancsak rosszul állunk, csak a balti államok tesznek túl rajtunk.
Persze, a reményt nem kell feladni, a statisztikai intézet igazgatója, de az unió szakemberei szerint is még decemberben is viszonylag jól telesített a román ipar, s mivel korábban a zuhanás szokatlanul drámai volt, a legkisebb pozitív elmozdulás is érzékelhető és látványos lesz. Csak épp a kormánynak kellene néhány gazdaságélénkítő programot sikerre vinnie, s nem a folyamatos megszorításokkal, a piac lehetőségeinek még erőteljesebb beszűkítésével gátolni a kilábalást, s ami súlyosabb: egyszerre hitegetnie és riogatnia az embereket.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 17.

Szó sincs közigazgatási átalakításról
Látszólag az RMDSZ elégedetten ül a kormányban. Érdekes, hogy mind ez idáig csak az igazán szélsőséges pártok — mint a Nagyrománia vagy az Új Generáció — üvöltöztek az úgynevezett román—magyar kormány ellen, a többség elismerte, hogy a szövetségnek jó és megbízható szakemberei vannak, s csak az ország javára szolgál munkájuk.
Nem így, mióta a múlt héten a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet. Akkor elszabadult a pokol, megkezdődött a haza- és Erdély-féltés újabb hulláma, a liberálisoktól a fiatal szocdemekig mindenki árulást ordított, s az aggodalom már-már eszüket vette a politikusoknak. Az RMDSZ meg mintha nem tudta volna, hogy a törvénytervezetét a képviselőházban — mely ügydöntő e kérdésben — aprópénzre szedik, s az eredeti elképzelésükből annyi marad, amennyit a Băsescu—Boc páros elfogadhatónak tart.
És ezt megerősítendő színre lépett Emil Boc miniszterelnök is. No meg azért is: nehogy nacionalista hívei rosszat gondoljanak róluk és pártjukról. A kormány feje, a magyar párt partnere különösebb óvatoskodás nélkül közölte koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, hogy jó lesz, ha a kérdésen még gondolkoznak, mert a javaslatot ebben a formában ők sem fogadják el. Miközben sietett leszögezni, hogy jelen pillanatban az alkotmány értelmében Romániának nem áll módjában olyan területi-közigazgatási egységeket létrehoznia, amelyeknek jogi statútumuk lenne, csupán újabb, kisebb fejlesztési régiókat, melyek lehetőséget teremtenek, hogy minél több uniós pénzt hívhasson le az ország.
És az RMDSZ törvénytervezete szerint éppen ezeket a fejlesztési régiókat szerveznék újra. Eszerint 8 helyett 16 lenne Romániában. Ennyi. Szó sincs közigazgatási átszervezésről, tehát az RMDSZ-nek most még az égadta világon semmi oka elégedettségre.
Különben Boc érthetően és a maga szempontjából megnyugtatóan közölte a románokkal, hogy nem eszik a kását olyan forrón, a tervezetről még egyeztetni fognak, s a képviselőházban majd érvényesítik politikai akaratukat. Reméljük, nem sikerül.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. február 18.

Erdély-féltés és eszüket vesztett politikusok – Szó sincs közigazgatási átalakításról
Látszólag az RMDSZ elégedetten ül a kormányban. Érdekes, hogy mindezidáig csak az igazán szélsőséges pártok — mint a Nagyrománia vagy az Új Generáció - üvöltöztek az úgynevezett román-magyar kormány ellen, a többség elismerte, hogy a szövetségnek jó és megbízható szakemberei vannak, s csak az ország javára szolgál munkájuk.
Nem így, mióta a múlt héten a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet. Akkor elszabadult a pokol, megkezdődött a haza- és Erdély-féltés újabb hulláma, a liberálisoktól a fiatal szocdemekig mindenki árulást ordított, s az aggodalom már-már eszüket vette a politikusoknak. Az RMDSZ meg mintha nem tudta volna, hogy a törvénytervezetét a képviselőházban - mely ügydöntő e kérdésben - aprópénzre szedik, s az eredeti elképzelésükből annyi marad, amennyit a Băsescu-Boc páros elfogadhatónak tart.
És ezt megerősítendő színre lépett Emil Boc miniszterelnök is. No meg azért is: nehogy nacionalista hívei rosszat gondoljanak róluk és pártjukról. A kormány feje, a magyar párt partnere különösebb óvatoskodás nélkül közölte koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, hogy jó lesz, ha a kérdésen még gondolkoznak, mert a javaslatot ebben a formában ők sem fogadják el. Miközben sietett leszögezni, hogy jelen pillanatban az alkotmány értelmében Romániának nem áll módjában olyan területi-közigazgatási egységeket létrehoznia, amelyeknek jogi statútumuk lenne, csupán újabb, kisebb fejlesztési régiókat, melyek lehetőséget teremtenek, hogy minél több uniós pénzt hívhasson le az ország.
És az RMDSZ törvénytervezete szerint éppen ezeket a fejlesztési régiókat szerveznék újra. Eszerint 8 helyett 16 lenne Romániában. Ennyi. Szó sincs közigazgatási átszervezésről, tehát az RMDSZ-nek most még az égadta világon semmi oka elégedettségre.
Különben Boc érthetően és a maga szempontjából megnyugtatóan közölte a románokkal, hogy nem eszik a kását olyan forrón, a tervezetről még egyeztetni fognak, s a képviselőházban majd érvényesítik politikai akaratukat. Reméljük, nem sikerül.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. március 17.

lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-246