udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1267 találat lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1267

Névmutató: Antal Árpád

2017. augusztus 28.

Gyermekeinknek építjük a templomot
Ősi szokás szerint kereszteléssel kezdődött tegnap a Zakariás Attila tervezte Gyöngyvirág utcai református templom szentelése Sepsiszentgyörgyön. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a keresztelési szolgálaton azt mondta, gyermekeinknek építjük a templomot, az ünnepi istentiszteleten pedig a 84. zsoltár alapján azt hangsúlyozta, boldog az az ember, aki az Úrban bízik.
Újzsenge ünnepén a református egyház hálát ad azért, hogy Isten megáldotta a szántó-vető ember életét, betakaríthatta a gabonát, elvégezhette a cséplést, és ezáltal egy esztendőre biztosította a kenyeret – mondta Kató Béla. A Gyöngyvirág utcai gyülekezet templomát különös termésnek nevezte, amiért szintén hálát kell adni. Most van az aratás ideje annak az elvetett magnak és annak a sok-sok gondoskodásnak, imádságnak, ami körülövezte ennek a templomnak az építését – hangsúlyozta. Erdély református püspöke arról beszélt, hogy vannak, akik számára egy templom csak építészeti csoda, de aki Isten jelenlétét keresi a templomban, annak áldás lesz az életén. Az új templom legyen a mennyek országának nagykövetsége, szülőotthonként legyen az újjászületés helye és olyan élelmiszerbolt, ahol meg lehet találni azt a táplálékot, ami által megerősödünk, valamint az igaz¬ság palotája, Isten igazságának a háza, mely igazságszolgáltatás szeretetből fakad – mondotta. Bancea Gábor, a Gyöngyvirág utcai gyülekezet református lelkésze arról az álomról beszélt, amivel hat esztendővel ezelőtt hozzáfogtak a templomépítéshez, és arról a kapuról, amely kapcsolat Isten és ember között. „Nyissátok meg nékem az igazságnak kapuit, hogy belépjek azokon, és dicsérjem az Urat.” (118. zsoltár) Az egyházak közösségépítő szerepét hangsúlyozta Victor Opaschi egyházügyi államtitkár, és arról biztosította a gyülekezetet, hogy hivatala támogatja az építkezés befejezését. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levelét Sipos Zoltán gondnok olvasta fel. A tárcavezető hangsúlyozta: már a sepsiszentgyörgyi Kálvin-szobor felállítása is megmutatta, milyen fontos a református székelyeknek hitük, őseik tisztelete. „Az ő örökségükre épül a ma és a holnap. A tiétek a jelen, ahol Isten megteremtette azokat a lehetőségeket, amelyeket fel kell fedeznetek, amelyek győzelemre viszik életeteket, a gyülekezet életét, a közösségét. Ezen az úton indultok el ma templomépítő, téglákat rakó lelki közösségként.” A nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezető-helyettese szerint a felépült templom bizonyosság arról, hogy érdemes volt kitartani, hinni a megmaradásban és gyarapodásban. Brendus Réka arról beszélt, a református gyülekezetek megmaradásukat mindig annak köszönhették, hogy saját közösségi tereket építettek és azokat megőrizték. Egy új templom építése bizonyítja, hogy az egyház mindig megtartóerő volt, iskolákat, egyetemeket tartott fenn, és a magyar nemzettudatot minden időben megtartotta, ápolta – mondotta. „A magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság figyelemmel fordult és fordul ezután is az erdélyi és azon belül a református egyház felé, hogy segítséget nyújtson a megmaradáshoz, megmaradásunkhoz” – hangsúlyozta Brendus Réka. Ha valahol templomot építenek, akkor nemcsak egy-két nemzedékre, hanem egy közösség hosszú távú jövőjére gondolnak – mondta Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja. Leszögezte: a templom építése és felszentelése azt üzeni, itt vagyunk, itthon vagyunk ebben az országban, itthon vagyunk ezen a tájon, és itt akarunk élni. A templomépítés mindig közösségépítés is, annak lelki alapját erősíti – mondotta. Őszinte meggyőződésem, hogy Magyarország kormánya nemzetpolitikai államtitkárság által adott támogatása a lehető legjobb helyre került, és jó ügyet, magyar ügyet szolgál – fejtette ki a főkonzul. Valójában ez a templom akkor készült el, amikor a gyülekezet megfogalmazta az igényt, amikor megálmodta a templomot – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A sziklára épített házhoz hasonlította a templomot, amely a közösség erejére épült, és a protestánsok híres etikájára, amely magát a közösséget tartja szilárdan össze. „Itt vagyunk itthon, ahová templomokat építünk, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, egyetemeket. Meggyőződésem, hogy a világot az igenek, a hit és a bizalom tudja előrevinni. Bennünket is ezek vezéreljenek döntéseinkben” – mondta a polgármester. Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese azt hangsúlyozta, hogy a Gyöngyvirág utcai református közösség a második templomát építi, ezzel arra utalt, hogy a 2005-ben történt újraelosztás révén létrejött gyülekezet tagjai korábban a belvárosi templom építéséhez is adakoztak, és átadta a szemerjai református egyházközség ötezer lejes adományát. Az eseményt köszöntötte Zárodi Zsuzsanna veszprémi lelkipásztor is, aki a Vizsolyi Biblia másolatát ajándékozta a templomszentelő gyülekezetnek. Szabó Lajos kanonok az egyházak és közösségeik élni akarásáról, a gyülekezetek Istenhez való ragaszkodásáról beszélt, Dézsi Zoltán egyházkerületi főgondnok pedig azt hangsúlyozta, a templomépítés bizonyítja, hogy megmaradásunk, egyházunk és nemzetünk jövője csak a hitben megerősödött, kitartó munka révén lehetséges. Domokos Ferenc, a házigazda egyházközség főgondnoka köszönetet mondott a gyülekezet adakozásáért, a kultuszminisztérium, a magyar kormány, Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata, cégek, intézmények támogatásáért, és megköszönte a tervezőnek és a kivitelezőknek a munkáját. Zakariás Attila, a templom tervezője kiemelte a Bancea Gábor tiszteletes személyes érdemét abban, hogy a megálmodott templom felépülhetett, és Kányádi Sándort idézte: „Hajlékot Istennek, / hajlékot embernek / kőből, fából / házat, / raktál a léleknek / kőnél, cserefánál / erősebb igékből várat.” Az ünnepségen fellépett a Sipos Zoltán vezette Pro Musica kamarakórus, verset mondott Incze Melinda. A templomszentelés Sánta Imre bikfalvi lelkipásztor szolgálatával végzett úrvacsoraosztással, hálaadó imával, áldással és a himnusz eléneklésével ért véget.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 31.

Eurómilliók Közép-Erdély fejlesztésére
A forgalmi rendet megreformáló tervet készül benyújtani Sepsiszentgyörgy a kifejezetten a központi régió megyeszékhelyei számára létrehozott pályázati kiíráson, amiből viszont Marosvásárhelyen csak kisebb beruházásokat valósítanának meg.
Sepsiszentgyörgyön már elkészült az a fejlesztési stratégia, amely révén a város jelentős támogatásra fog pályázni a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, amely kifejezetten az ország középső régiójának megyeszékhelyei számára különített el fejlesztési alapot európai uniós pénzekből.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta:
a kovásznai megyeszékhely 21 millió eurót tud lehívni, és bár vannak fenntartásaik a pályázattal, illetve bizonyos feltételekkel kapcsolatban, mindenképpen igényelni fogják a támogatást. A fejlesztési ügynökség közleménye szerint az érintett hat megyeszékhely – Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Brassó – számára összesen 177,84 millió eurós finanszírozási keretet különítettek el.
A pályázati projektek benyújtása már elkezdődött, erre egészen 2018 decemberéig van lehetőségük az önkormányzatoknak. Az EU-s pénzek lehívásának feltétele, hogy ki kell dolgozni egyrészt egy integrált fejlesztési stratégiát, ugyanakkor a település hosszú távú mobilitási tervét is el kell készíteni.
Megosztott teret alakítanák ki Sepsiszentgyörgyön
Antal Árpád lapunknak elmondta, a székelyföldi megyeszékhely fejlesztési stratégiáját már elkészítették, a mobilitási tervet pedig hamarosan közvitára bocsátják, ennek kapcsán elsősorban a forgalomváltozásokat kell megvitatni. Az elöljáró úgy fogalmazott: „bátrabb” javaslatokkal fog előrukkolni, a városközpont egy részét például úgynevezett megosztott térré (shared space) alakítaná át, ha az elképzelést a sepsiszentgyörgyiek is támogatják.
A skandináv országokban sikerrel alkalmazott elgondolás alapelve, hogy a közterületet a gyalogos, a kerékpáros és az autós forgalom megosztva használja úgy, hogy senki se kerüljön hátrányos helyzetbe.
Ezt úgy valósítják meg, hogy eltávolítják a jelzőlámpákat, az útjelző táblákat és más jeleket, az elmélet szerint ugyanis a nagyobb bizonytalanságérzet fokozottabb odafigyelésre készteti a forgalom résztvevőit. Az elképzelés kitalálói szerint a forgalmi rend aprólékos szabályozása hamis biztonságérzetet sugall, és különösen a csomópontokban gyakran vezet balesetekhez részben azért, mert gyengül a közlekedők felelősségérzete.
A 70 százalékos önrészt is vállalják
Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszámolt: a pályázati kiírás struktúrája „nem épp olyan”, mint ahogy azt az érintett megyeszékhelyek vezetői elképzelték. Ugyan folyamatosan egyeztettek a fejlesztési minisztériummal és az Európai Bizottsággal, ám csak apró módosításokat tudtak kiharcolni. Antal Árpád szerint olyan érzésük van, mintha a projekttel a Nyugat-Európában gyártott buszokat próbálnák eladni Romániának.
Példaként azt hozta fel, hogy a támogatás jelentős részét a tömegközlekedés fejlesztésére kell fordítani, amivel nem is lenne gond, de az első változatban kizárólag elektromos buszok vásárlását engedélyezték. Utólag jóváhagyták a hibrid járművek beszerzését, de ezeknek a karbantartása is meghaladja egy közepes méretű város anyagi lehetőségeit.
A másik gond, hogy az utakat csak abban az esetben lehet ezekből az alapokból felújítani, ha külön sávot alakítanak ki a tömegközlekedési járműveknek.
Ez a kisebb váro¬sokban, mint Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda, teljesíthetetlen, hiszen általában egy sávon zajlik a teljes közlekedés, ha arra csak buszokat engednek, a többi járművet ki kellene tiltani.
A polgármester ugyanakkor leszögezte: mindenképpen pályázni fognak még akkor is, ha 70 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, ami a 21 millió eurós finanszírozásnál 15 millió eurót jelent.
Bíró Blanka , Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 5.

Készülnek a centenáriumra Háromszéken
Bár nem kötelező, munkacsoportot alakít a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a román egyesülés centenáriumára készülve, melynek keretében magyar vonatkozású rendezvényeket is szerveznének.
Antal Árpád polgármester pénteken azt mondta, a testület feladata az lesz, hogy feltérképezze a városban azokat a helyszíneket, intézményeket, ahol rendezvényeket tudnak majd szervezni. A munkacsoport tagjai összeírják javaslataikat, majd az elkészült „lajstromot” közvitára bocsátják – tette hozzá a polgármester. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban bejelentette, a centenárium évében.
Nemzetközi konferenciát szerveznek Keöpeczi Sebestyén József munkásságáról, hiszen a háromszéki származású, 1964-ben Kolozsváron elhunyt heraldikus készítette Románia ma is használatos címerét. A tanácselnök megfogalmazta, a centenáriumból nem maradhatnak ki, így a megyei önkormányzat is készül „a maga módján”. Emlékeztetett: Háromszéken is fontos események történtek 1916 és 1918 között, ezekre fontos felhívni a figyelmet, és az emlékműveket is fel kell újítani. A centenárium kérdése a Pro Democraţia Egyesület Sepsibesenyőn szervezett táborában is felmerült. Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a tábor meghívottjaként kifejtette, már diákkorban érdemes a román–magyar párbeszédet elkezdeni, lebontani az előítéleteket a magyar közösség iránt.
Grüman emlékeztetett, a román politikai vezetők szerint Románia kisebbségpolitikája példaértékű, azonban nem kérdezik meg a magyar közösséget, hogy valóban így van-e.
„Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével még inkább szükség van a párbeszédre, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, amelyek összehozhatják a román, a magyar és a többi kisebbségi közösségeket” – fogalmazott előadásában az alelnök. Grüman azt javasolta az egyesület vezetőinek, hogy közösen szervezzenek eseményeket, amelyeken megvitathatják a kisebbségi kérdést.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 6.

Arénaavató a Himnusszal és nemzeti operával
Közel száz zenész hangszeréből csendültek fel Erkel Ferenc akkordjai – a közönség rögtön ráismert a Himnuszra, és felállva énekelte végig a Sepsi Arénában hétfőn az est nyitányaként a Magyar Állami Operaház Kárpát-Haza OperaTúra programjában bemutatott előadás, Erkel Ferenc Hunyadi László című operája előtt.
Az új sepsiszentgyörgyi sportlétesítményben ezt követően Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt a közönséghez. Utóbbi örömét fejezte ki, hogy nemzeti operával avathatjuk az arénát. A főigazgató abbéli reményének adott hangot, hogy erdélyi turnéjuk nyitóelőadása lesz a legemlékezetesebb, és szólt a kultúra nemzetegyesítő erejéről. Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját – Szűcs Gábor rendezésében, a zenekart Medveczky Ádám vezette – 2600-an nézték meg hétfőn este – közölte érdeklődésünkre Jávorszky György, az operaház nemzetközi kommunikációs menedzsere –, és ugyanannyi jegy kelt el a tegnap esti előadásra, Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből készült, Ronald Hynd koreográfus által színpadra állított balettelőadásra is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 8.

Kelemen Hunor: félő, hogy a centenárium évében a magyarok bezárkóznak
„Olyan időszak következik, amikor a parlamentben nem szabad az RMDSZ politikusainak elszigetelődnie. A Nemzeti Liberális Párt folyamatosan erős kísérletet tesz arra, hogy elszigetelje az RMDSZ-t. A mély állam részéről is van ilyen szándék” – mutatott rá Kelemen Hunor az Antal Árpád polgármesterrel együtt tartott pénteki sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen.
Az RMDSZ elnök kijelentésével a PSD-ALDE koalícióval való parlamenti együttműködés meghosszabbítását indokolta meg. Leszögezte: a szövetség nem támogatja automatikusan a kormánypártokat, hanem pontszerűen fognak dönteni, hogy milyen kezdeményezéshez adják a szavazatukat. Ezért azt kérték a koalíciótól, hogy minden törvénykezdeményezésről értesítsék az RMDSZ-t, és egyeztetés nélkül ne várjanak támogatást. Hozzátette, hogy a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióvezetői most gyűjtik be a javaslatokat és két héten belül készítik el azt a listát, amely pontszerűen tartalmazza a törvényhozási prioritásaikat.
Kelemen Hunor magyarázata szerint a PSD-ALDE koalícióval való együttműködés nem ideológiai opció, viszont senki más nem ajánlott partnerséget az RMDSZ-nek. A másik oldalon ugyanis az a liberális párt áll, amely az elmúlt hónapban beállt a magyarellenes hisztériakeltésbe. „Nincs baj azzal, hogy a PSD-t támadják, hiszen ez a politikai verseny velejárója. Az ellenzék mindig támadja a kormányt, de miért mindig csak magyar ügyekkel támadnak? Nincs fantáziájuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Ezer év Erdélyben, száz év Romániában”
A szövetségi elnök szerint a nagy egyesülés centenáriumának közeledtével még inkább szükség lenne egy kisebbség-többség paktumra, amivel megelőzhető lenne, hogy a belpolitikai vitákban folyamatosan előkerüljön a magyar kártya.
A Maszol kérdésére, hogy a következő időszakban miként tudják kivédeni a magyarellenes támadásokat, Kelemen Hunor elmondta: a centenárium jó alkalom arra, hogy beszéljenek az állam és kisebbség viszonyáról. Véleménye szerint az 1918-as ígéretek betartása nagymértékben megváltoztatnák a kisebbség-többség viszonyát. „Másrészt nekik is őszintén el kellene mondaniuk a félelmeiket, például, hogy miért gondolják azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk vagy miért gondolják, hogy mi kisebbségként Romániában mennyországban élünk”, mondta Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök érdeklődésünkre elmondta, neki politikusként el kell viselnie a támadásokat, de félő, hogy olyan magyarellenes hangulatot teremtenek, amit nem tudnak kezelni. Legsúlyosabb az, hogy nem csak egy-két televíziós műsorvezető, hanem akadémiai szinten is bekapcsolódtak a magyarellenes hangulatkeltésbe, azt például durvának tartja, hogy a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem rektora ki akarta tessékelni őt az országból.
A politikus elmondta: próbálják elérni a román társadalomban azokat, akik másként viszonyulnak ezekhez az esetekhez. Várhatóan lesznek a kauflandos botrányhoz hasonló esetek, de ennek kapcsán is látszott, hogy vannak olyan román emberek, akik csitítanak és látják, hogy ezek provokációk. „Vannak a román társadalomban, akik próbálják fékezni a nacionalista hangulatkeltést, ezekre kell odafigyelni és rájuk kell alapozni” – mondta kérdésünkre válaszolva Kelemen Hunor.
Szavai szerint minden esetben megpróbálnak rámutatni, hogy provokáció történik, hogy az ne terjedhessen el. Félő ugyanis, hogy 2018-ban, a nagy egyesülés centenáriumának évében olyan hangulatkeltés lesz, amitől a magyar emberek, főként a szórványban élők „behúzódnak a sarokba, és mint a katonaságban számolnak visszafele, hogy mikor telik le az esztendő”. Az RMDSZ a centenáriumra készülve indítja el az „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” című programot, amelynek során arra mutatnak rá, hogy értékalkotó közösségként mit tettünk le az asztalra, mondta Kelemen Hunor.
Kovács Zsolt / maszol. ro

2017. szeptember 9.

Román zászló egy napra
Sepsiszentgyörgynek a „fasiszta-horthysta” uralom alóli felszabadítását ünnepelte tegnap a helyi románság, a rendezvény – tavalyhoz hasonlóan – feszültségmentesen zajlott, miután Antal Árpád polgármester engedélyt adott rá, hogy a városháza tornyára a szervezők kitűzhessék a román zászlót.
A rendezvény az elmúlt évek forgatókönyve szerint zajlott, az úttesten felsorakozott, különböző fegyveres egységeket képviselő egyenruhások csoportja díszőrséget állva fogadta a prefektus és a helyőrség parancsnokát, a katonai fúvószenekar eljátszotta a román himnuszt, Ioan Cucu tábori pap egyházi szertartását követően Sebastian Cucu prefektus mondott beszédet. Szeptember 8-át, azt a napot, amelyen 1944-ben a román hadsereg elsőként „szabadította fel” Észak-Erdély városai közül Sepsiszentgyörgyöt, a románság történelmében sorsdöntő napnak nevezte, hozzátéve, mégsem teljes a románság öröme mindaddig, amíg a városháza tornyára kitűzött román zászló örökre ott nem marad „ahol a helye van”, és felszólította Antal Árpád polgármestert, hozzon „értelmes döntést” az ügyben. Ő egyébként az észszerűség jegyében boldog névnapot kívánt nemcsak a Maria, Marioara, hanem a Mária, Marika keresztnevűeknek is. A rendezvény a városháza falán levő emléktábla megkoszorúzásával folytatódott (az esemény előtt tisztelgők sorából ezúttal is hiányoztak a magyar politikusok, a városháza és a megyei tanács elöljárói, ellenben ott volt néhány magyar intézményvezető, piros-sárga-kék szalagos koszorút helyezve el és tisztelettel főt hajtva az emléktábla előtt), majd a díszőrség felvonulásával zárult. Megkeresésünkre Antal Árpád polgármester elmondta, a városháza tornyán ma hajnalig marad a zászló. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 12.

Becsengettek Háromszéken
A diákok küldetése, hogy a velük született képességeket, tehetségeket úgy kamatoztassák, hogy az iskolában szerzett tudással együtt tudatosan járuljanak hozzá egy jobb, összetartóbb, értékalapú közösség kialakításához, a pedagógusok számára pedig az a legnagyobb kihívás, hogy olyan szakmák választására készítsék fel a tanulókat, amelyek ma még nem is léteznek – fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere abban az üzenetben, amit tegnap a város iskoláiban olvastak fel a tanévnyitó ünnepségeken.
Háromszéken hat és fél ezer óvodás, több mint 26 ezer diák és 2700 pedagógus számára csengettek be tegnap. 2000 kisiskolás először lépte át az iskola kapuját, 2200 ötödikes és több mint 1600 kilencedikes számára szintén új korszak kezdődik, a többi diák régi osztálytársaival együtt ült vissza a padba. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban hagyományosan a tizenkettedikesek kísérték be az iskolaudvarra a 63 előkészítős kisdiákot, majd a Szántó-Dombora Anna vezette kórus elénekelte az iskola himnuszát. Kondor Ágota igazgató azt mondta: mikós diáknak lenni megtiszteltetés, ami sok munkát, elvárást, értékrendet, hozzáállást, kitartást követel. A Székely Mikó Kollégium hagyományokat követve az életre készít, és arra törekednek, hogy a tudás mellett diákjaik olyan készségeket, képességeket sajátítsanak el, amelyek képessé teszik őket arra, hogy minden körülmények között megállják a helyüket. Bokor Attila tanfelügyelő arra kérte a pedagógusokat, tanítsák diákjaikat kiállásra értékeink mellett és céljaik elérése érdekében. Z nemzedéknek nevezte a mai ifjakat, és cáfolta azt a tévhitet, miszerint ez a generáció nem képes tanulni. Azt mondta, a mai fiatalok nagyon együttműködőek, bátran kimondják véleményüket, a pedagógusoknak azon kell lenniük, hogy folyamatosan fenntartsák érdeklődésüket. Elsős és végzős diák köszöntötte a mikós tanulókat, áldást mondott Mátyás István református lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye főjegyzője.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 16.

Indulatokat gerjesztett a román csapatok 73 éve történt bevonulásának a megünneplése Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön ismét indulatokat gerjesztett a román csapatok 73 éve történt bevonulásának múlt hét végi megünneplése.
Kilenc helyi román szervezet közleményben adott hangot pénteken megbotránkozásának amiatt, hogy a múlt pénteken tartott ünnepség másnapján lekerült az ünnepség alkalmából kitűzött román zászló a polgármesteri hivatal tornyáról. „A sepsiszentgyörgyi civil társadalom képviselőiként nem viselhetjük el az efféle nosztalgikus, neorevizionista és románellenes gesztusokat” – áll a közleményben. A civil szervezetek Antal Árpád polgármestert a román zászló meggyalázásával vádolják.
A román hadsereg és a csendőrség alakulatai múlt pénteken Sepsiszentgyörgy központjában díszszemlével ünnepelték a román csapatok 73 éve történt bevonulását a városba. Sebastian Cucu prefektus ünnepi beszédében az eseményt a város „fasiszta-horthysta megszállás alóli felszabadításaként” említette. Az eset kapcsán Antal Árpád elmondta: a törvény nagyon pontosan megjelöli, hogy a középületek homlokzatára – nem a tornyukra – kell kitűzni állandó jelleggel az ország zászlaját, és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal maradéktalanul teljesíti a törvényi előírásokat.
Emellett a sajátos napokra sajátos gesztusokat is tesznek. Ilyen gesztus, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének látogatásakor az amerikai zászlót is kitűzik az épületre, szeptember 8-án pedig a toronyra is kitűzik a román zászlót. Antal Árpád hozzátette: hivatali visszaélésnek lenne minősíthető, ha más zászlókat is kitűzne az épületre azokon kívül, amelyekről a törvény rendelkezik.
A román szervezetek pénteki közleményükben úgy vélték, hogy „más zászlóktól eltérően” Románia zászlajának a kitűzése nem sérthet semmilyen törvényt. Az utalás arra vonatkozik, hogy korábban a prefektus keresete nyomán a román bíróságok ítéletek tucatjaiban rendelték el a székely zászlók eltávolítását a székelyföldi polgármesteri hivatalokról.
Hans Hedrich politológus, civil aktivista a román állami hatóságok irredenta megnyilvánulásának nevezte, hogy a román hivatalosságok a „magyar megszállás” alóli „felszabadításnak” tekintik a „román városnak” titulált, de máig magyar többségű Sepsiszentgyörgyre történt bevonulást. Állításának alátámasztására az irredentizmus fogalmának a román nyelvű meghatározását idézte.
Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amikor eltávolíttatta a toronyról a román zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvénytelenítenie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a román bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését.
A két évvel ezelőtt felújított városháza tornyára az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. A 2015. szeptember 8-i megemlékezés botrányba fulladt, mert a megemlékezőknek egy létrás tűzoltókocsival sem sikerült kitűzniük az épületre a Bukarestből katonai stafétával hozott zászlót.
Gabriel Oprea akkori miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi elöljárók felelősségre vonását követelte.
MTI; Székelyhon.ro

2017. szeptember 16.

ISMÉT MAGYARVESZÉLYT KIÁLT A ROMÁNOK CIVIL FÓRUMA
Nyílt levélben fordult a parlamenthez a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, illetve több más hazai civil szervezet, hogy ne hagyja jóvá az RMDSZ-nek a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében 20 százalékról 10 százalékra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb.
A parlament mellett az Államelnöki Hivatalhoz, a kormányhoz és az alkotmánybírósághoz is eljuttatott levél szerint az RMDSZ módosító indítványa „példa nélküli merénylet az egységes és szuverén román nemzetállam ellen”. A nyílt levél aláírói úgy vélik, a törvénytervezet gyakorlatilag megszünteti a román nyelv hivatalos államnyelv jellegét, és „a román adminisztrációt (…) magyar államadminisztrációra cseréli”. „Kovászna, Hargita és Maros megyében jelenleg is vannak olyan önkormányzatok, amelyekben felfüggesztették a román nyelv hivatalos jellegét, és a magyar nyelv vette át ezt a szerepet. A tervezet célja az erdélyi román közigazgatás leépítése, ahogyan az a bécsi döntés és a második világháborút követő szovjet adminisztráció idején történt, amikor 1944 novembere és 1945 márciusa között kiűzték a románokat a közigazgatásból, vagy a Magyar Autonóm Tartomány időszakában” – áll az idézett dokumentumban.
A nyílt levél aláírói szerint az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet „nemcsak az alkotmány és a román nyelv, hanem az ország román és magyar állampolgárai közötti békés együttélés elleni merényletnek is tekinthető”, ezért arra kérik a parlamentet, utasítsa el e „nemzet- és Európa-ellenes törvénytervezetet”, a kormányt és az államfőt pedig felszólítják, hogy „őrködjenek Románia Alkotmányának és államiságának tiszteletben tartása fölött”.
Antal Árpádtól a zászló kitűzését kérik
Ugyanazok a civil szervezetek – a Háborús Veteránok Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, „Regina Maria” Hősi Kultusz Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, a védelmi minisztériumból, belügyminisztériumból és a román hírszerző szolgálatból Tartalékba Vonult Katonai Káderek Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga, a Mihai Viteazul Alapítvány, a Kovászna Megyei Román Pedagógusok Szövetsége, a Román Nép Nemzeti Alapítvány és mások – azzal vádolják Antal Árpád polgármestert, hogy csúfot űz a román zászlóból, és megalázza a románokat azáltal, hogy nem akarja végérvényesen kitűzni a trikolórt a polgármesteri hivatal tornyára. Mint ismert, a szeptember 8-i megemlékezésre egy napra kitűzték a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára, majd másnap le is szedték, Antal Árpád szerint a törvény világosan meghatározza, hogy hova és milyen módon kell kitűzni a zászlót a közintézményekre.
Háromszék; Erdély.ma

2017. szeptember 18.

Nem mondtak le az utcanév-változtatásról
Antal perekre számít
„Választási békeperiódusban” újra napirendre tűzi a sepsiszentgyörgyi önkormányzat az utcanevek kérdését. Ellenben Antal Árpád arra számít, hogy a prefektus ezúttal is akadályokat gördít a kezdeményezés elé, újabb vitákat generálva a városháza és a kormányhivatal között.
Sepsiszentgyörgy polgármestere újságírói kérdésre válaszolva sajtótájékoztatóján elmondta, nem mondtak le arról, hogy néhány utca nevén változtassanak. Megjegyezte, ez egy többrétegű probléma, hiszen egyrészt vannak olyan utcák, amelyeknek nincsen nevük, és ezt muszáj megoldani, másrészt pedig az önkormányzatnak az a szándéka, hogy megváltoztasson utcaneveket. „Ez egy folyamatosan bővülő város, különböző városrendezési terveket fogadunk el, új utcák alakulnak ki, és ezeknek nevet kell adni, hiszen, ha nincs név, akkor nincs cím”, magyarázta Antal Árpád.
A városvezető ugyanakkor leszögezte, eddig is ezt vallotta, és most is csak azt tudja mondani, hogy nem tudja a kormányhivatal annyiszor megtámadni az önkormányzat döntéseit, mint ahányszor el tudják fogadni, és nyilván ebben „a választási békeperiódusban” újra napirendre tűzik ezt a kérdést. A törvény ugyanis előírja, hogy a választások előtt és után mennyi idővel nem lehet utcaneveken változtatni, ám ez most lehetséges. „Tehát a törvény ezt biztosítja, de nyilván a törvény őre ezt másképp gondolja, és ebből megint perek, viták és ellentétek lesznek. Azonban továbbra is úgy vélem, hogy azoknak kell eldönteni azt, hogy Sepsiszentgyörgyön egy térnek és egy utcának mi legyen a neve, akiket a szentgyörgyi emberek megválasztottak, és nem pedig egy olyan embernek, akit Bukarestből neveztek ki”, nyomatékosította Antal.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. szeptember 18.

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR AUTONÓMIATANÁCS KONFERENCIÁJA
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon rendez autonómiakonferenciát szeptember 22-én és 23-án Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címmel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége támogatásával. Helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme. Házigazda Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT elnöke.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződnek: pénteken 15–17 óra között az autonómia meghatározása, elérésének módja lesz napirenden. A megbeszélendő kérdések: Mi az autonómia és az önrendelkezés? Miféle autonómiák működnek Európában? Mik a közös alapok és mik a különbözőségek? Milyen közjogi problémákat kell megoldani? Kik a tárgyalópartnerek, és hogyan lehet elkezdeni a tárgyalásokat? A magyar politikusok és politikai szervezetek milyen autonómiameghatározásokat dolgoztak ki? Melyek a közös elemek és melyek a különbözőségek? Előadók: Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzászóló: Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja. Levezető elnök: Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
A 17.30–19.30 óra közötti blokkban az eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások kerülnek terítékre. A megbeszélendő kérdések: Milyen (esetleg mellékesnek látszó) eredményeket értek el az autonómiatörekvések? Milyen eredmények várhatók közép- és hosszútávon? Az autonómia kivívásának folyamatában mi a szerepe a közösség gazdaságának? Vannak-e az autonómián kívül más önrendelkezési formák, megoldások? Hogyan élünk az autonómia eléréséig? Mi a teendő akkor, ha még a tárgyalásokhoz sincs partner? Van-e és mi lehet Magyarország szerepe? Előadók: Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzászólók: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
A szombati első blokk (9.30–11 óra) témája: az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások. A megbeszélendő kérdések: Vannak-e az autonómia elérési folyamatának ismert vagy követendő, egymásra épülő lépései? Mi a kezdete, mi a közepe és mi a vége a folyamatnak? Mik voltak Dél-Tirolban a kompromisszumok? Mit jelentett Ausztria védhatalmi státusa? Hol tartunk egy egyes utódállamokban? Van-e az autonómiatörekvéseknek és az egyes országok közjogának kapcsolata? A közjog változása megelőzi-e vagy követi a gyakorlati önrendelkezést? Előadók: Elizabeth Nauclér (Åland-szigetek), Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzászólók: Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Nyilas Mihály, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (Strasbourg) délvidéki tagja. Levezető elnök: Bedő Árpád, a KMAT titkára.
Az utolsó, negyedik blokk (szeptember 23., 11.30–13 óra) munkacíme: Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. A megbeszélendő kérdések: Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? Mit lehet és mit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben? El lehet-e választani az adott ország belpolitikai életének zavaró hatásaitól az autonómiáért folytatott, a teljes közösséget érintő küzdelmet? Miért nincs sehol a teljes közösséget átfogó magyar érdekvédelmi szervezet? Van-e az autonómiának kritikus tömege? Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben? A szórványban élőkön segít-e bármilyen autonómia? Előadók: Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzászólók: Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Mécs László, a KMAT volt titkára.
A konferencián az angol nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról gondoskodnak.A rendezvény sajtótájékoztatóval zárul szombaton, erre 13–14 óra között kerül sor a konferencia helyszínén, román nyelvű tolmácsolás biztosításával. Témái: a KMAT-ülés és az autonómiakonferencia. Várják a média tisztelt képviselőit.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a konferencia első napjának délelőttjén tartja meg zárt munkaülését.
(sajtóközlemény)
Erdély.ma

2017. szeptember 21.

Nagyváradon rendez konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon rendez autonómiakonferenciát szeptember 22-én és 23-án „Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa?" címmel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége támogatásával. Helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme. Házigazda Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT elnöke.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződnek: pénteken 15–17 óra között az autonómia meghatározása, elérésének módja lesz napirenden. A megbeszélendő kérdések: Mi az autonómia és az önrendelkezés? Miféle autonómiák működnek Európában? Mik a közös alapok és mik a különbözőségek? Milyen közjogi problémákat kell megoldani? Kik a tárgyalópartnerek, és hogyan lehet elkezdeni a tárgyalásokat? A magyar politikusok és politikai szervezetek milyen autonómiameghatározásokat dolgoztak ki? Melyek a közös elemek és melyek a különbözőségek? Előadók: Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzászóló: Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja. Levezető elnök: Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
A 17.30–19.30 óra közötti blokkban az eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások kerülnek terítékre. A megbeszélendő kérdések: Milyen (esetleg mellékesnek látszó) eredményeket értek el az autonómiatörekvések? Milyen eredmények várhatók közép- és hosszútávon? Az autonómia kivívásának folyamatában mi a szerepe a közösség gazdaságának? Vannak-e az autonómián kívül más önrendelkezési formák, megoldások? Hogyan élünk az autonómia eléréséig? Mi a teendő akkor, ha még a tárgyalásokhoz sincs partner? Van-e és mi lehet Magyarország szerepe? Előadók: Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzászólók: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
A szombati első blokk (9.30–11 óra) témája: az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások. A megbeszélendő kérdések:Vannak-e az autonómia elérési folyamatának ismert vagy követendő, egymásra épülő lépései?Mi a kezdete, mi a közepe és mi a vége a folyamatnak? Mik voltak Dél-Tirolban akompromisszumok? Mit jelentett Ausztria védhatalmi státusa? Hol tartunk egy egyesutódállamokban?Van-e az autonómiatörekvéseknek és az egyes országok közjogának kapcsolata? A közjogváltozása megelőzi-e vagy követi a gyakorlati önrendelkezést?Előadók: Elizabeth Nauclér (Åland-szigetek), Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzászólók: Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Nyilas Mihály, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (Strasbourg) délvidéki tagja. Levezető elnök: Bedő Árpád, a KMAT titkára.
Az utolsó, negyedik blokk (szeptember 23., 11.30–13 óra) munkacíme: Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. A megbeszélendő kérdések:Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? Mit lehet ésmit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben?El lehet-e választani az adott ország belpolitikai életének zavaró hatásaitól az autonómiáértfolytatott, a teljes közösséget érintő küzdelmet? Miért nincs sehol a teljes közösségetátfogó magyar érdekvédelmi szervezet?Van-e az autonómiának kritikus tömege? Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben?A szórványban élőkön segít-e bármilyen autonómia?Előadók: Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzászólók: Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Mécs László, a KMAT volt titkára.
A konferencián az angol nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról gondoskodnak. A rendezvény sajtótájékoztatóval zárul szombaton, erre 13–14 óra között kerül sor a konferencia helyszínén, román nyelvű tolmácsolás biztosításával. Témái: a KMAT-ülés és az autonómiakonferencia. Várják a média tisztelt képviselőit.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a konferencia első napjának délelőttjén tartja meg zárt munkaülését.
tokeslaszlo.eu; itthon.ma/civilifi.php

2017. szeptember 24.

Csak saját erőből lehet autonómia
Más modelleket nem lehet átvenni, mert minden autonómia más módon alakult ki, viszont ha itt is kell, akkor az egyetlen út a párbeszéd a román többséggel is – fejtette ki Váradon Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász.
Hívhatjuk önkormányzásnak, hatalommegosztásnak, inklúziónak, vagy autonómiának, az önrendelkezés lényege ugyanaz mindenütt, ám a hozzá vezető utak nem azonosak – ezt Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász fejtette ki Nagyváradon, a kétnapos autonómiakonferenciát összegző sajtóértekezleten. A szombati eseményen a sokak által állandóan az autonómia egyik példájaként felhozott Åland-szigetekről érkezett Nauclér hozzátette: nem először van tájainkon, és most is azt tudja hangsúlyozni, hogy nem megoldásokat adni jött, hiszen ez nem így megy, hanem a konferencián a tapasztalataikat osztotta meg. A politikus – aki finnországi parlamenti képviselő is volt, és mára számos tapasztalatot szerzett, a világ számos pontján tevékenykedve, a dalai lámával tartott egyeztetésekről, Okinawán és Hegyi-Karabahon át a volt Jugoszláviáig, ahol három éven át volt ENSZ-tisztségviselő -, azt hangoztatta: az ő modelljüket lehetetlen átvenni, akárcsak bármilyen más modellt is, ehelyett saját tartalommal kell megtölteni az itteni törekvéseket, és konkrét formába öntve előállni azokkal, a román hatalom felé. „A lényeg ugyanis a párbeszéd, sőt, első szakaszban a feszültségeket kell kioltani, meg kel értetni, hogy az autonómia nem abszurdum, és sok más helyen is van ilyen” – fogalmazott. Egyébként arról a romániai helyzetről mondta ezt, amelyről a konferencián terjesztet, az önrendelkezés kárpát-medencei helyzetét összesítő tanulmányban az szerepel, hogy a romániai politikai vezetés „hisztérikusan ellenzi” az elképzelést. Magának a konferenciának a sajtótájékoztatót megelőző záró része is összegzésről szólt, és ott például Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője tekintette át a testület történetét, majd Bodó Barna azt fejtegette, hogy „Bibóval szólva a szabadság kis köreit kell előbb megteremtenünk, azaz helyi szinteken kell berendezkednünk, mozgástereket kialakítanunk, különben a nagy egész sem működhet”.
Az RMDSZ nélkül
Visszatérve a tájékoztatóhoz, azon Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke emlékeztetett: épp az adott teremben alakult meg annak idején a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT). Tőkés László, EP-képviselő, a KMAT elnöke megemlítette, hogy az autonómiakonferencián a Kárpát-medence számos országából voltak jelen a magyarság egyes pártjainak képviselői, azonban távol maradt az RMDSZ. Pedig a székelyföldi Antal Árpád és Borboly Csaba is ígérte részvételét, mégsem képviseltette magát végül az RMDSZ.
Hogy mik a konferencia végkövetkeztetései, arra a zárónyilatkozatukat összegezte. Ebben a KMAT tiltakozik a kihirdetés előtt álló ukrán oktatási törvény ellen és a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. A KMAT áttekintette továbbá a Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét, megállapítva, hogy gondjaink többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza. Kulcsfontosságúnak tartják, hogy ezen törekvéseink az új nemzedék, a mindenkori fiatalok részéről is minél szélesebb körű támogatottságot kapjanak. Ennek érdekében szerveztek egy fiataloknak szánt autonómiakonferenciát, és szorgalmazzák az önrendelkezés ügyének korszerű és letisztult formájú népszerűsítését. A KMAT üdvözli Szili Katalin miniszterelnöki megbízott eddigi erőfeszítéseit egy közös erdélyi autonómiatervezet kidolgozására. Tekintettel arra, hogy felmerült a Székelyföld területi autonómiáját célul kitűző törvénytervezet újbóli benyújtása a román parlamentben, egyúttal felkéri őt, hogy folytassa az egyeztetéseket. A KMAT támogatja a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést. A KMAT azt is jelzi, fontosnak tartja a jövő évi magyar országgyűlési választást.
Tőkés azt is bejelentette a tájékoztatón, hogy centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a KMAT azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki. A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról még elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpát-medencei magyar fiatalok számára.
Szeghalmi Örs / erdon.ro

2017. október 4.

Tanévnyitó az Ezüst Akadémián
Közel háromszázan csatlakoztak Sepsiszentgyörgyön az Ezüst Akadémia felnőttoktatási programhoz, tegnap délután a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében hivatalos tanévnyitón köszöntötték az érdeklődőket, illetve ismertették a május végéig tartó előadás-sorozatot.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara által kezdeményezett program olyan korosztályt szólít meg, amelyre az egyetemek általában kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek, amely számára így megkönnyítik a találkozást a tudományokkal, a változó világ sokszínű arcát föltáró ismeretekkel, mely által a résztvevők közösségként, egyénként is megerősödhetnek, többé válhatnak – fogalmazott köszöntőjében a rendezvénynek otthont adó Székely Mikó Kollégium képviselője, Dobra Judit. Befogadókészségét bizonyítva, a sokszínű, aktuális tematikájú előadás-sorozat sepsiszentgyörgyi elindítását az önkormányzat is támogatta – idézte fel tegnap Pap Levente, a csíkszeredai kar dékánhelyettese, kiemelve azon civilek szerepét is ebben a folyamatban, akik azt szerették volna, hogy a díjmentes, 50 év fölöttieket célzó program városukban is elérhető legyen. Antal Árpád polgármester rámutatott: „Sepsiszentgyörgy minden nemzedékének, minden társadalmi rétegének lehetősége és felelőssége az, hogy fejlődjön, tanuljon, s azt a tudást, amelyet megszerzett saját maga és családja számára, a közösség és a város számára kamatoztassa.” Gondolataihoz csatlakozva Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának képviselője azt kívánta az érdeklődőknek, hogy az a tudás, amelyet az Ezüst Akadémia keretében szereznek meg, járuljon hozzá mind személyes, mind Székelyföld és Erdély felemelkedéséhez. A szervezők beszámolója szerint a sepsiszentgyörgyi programra jelentkező legidősebb hallgató 82 éves, de több mint ötven érdeklődő 70 év feletti. Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. október 18.

A digitalizáció megkerülhetetlen (Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia)
Ötödik alkalommal szervezi meg ezen a héten Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciát a térség számítástechnikai vállalatait tömörítő IT Plus Klaszter. A két és fél napot felölelő rendezvény, amelynek nagyrészt a Művész mozi ad otthont, idén is változatos témakörrel érkezik, a szakmai mellett közérdekű kérdéseket is feszegetnek a meghívottak, résztvevők.
A programot illetően Bihari Béla, a klaszter elnöke kifejtette, most jött el a pillanat, amikor végre sor kerülhet a klaszter által kezdeményezett Design Bank bemutatására. A szerda esti esemény fő célja rámutatni, hogy nemcsak egy egyszerű irodaházról van szó, hanem olyan térről, amely a kreatív, innovatív emberek találkozóhelye lehet. Egy különleges meghívottal is előrukkolnak, a Magyarországon élő, háromszéki Ilyés-Fekete Zsuzsa egyebek mellett a kreatív terek hatékonyságának témájában készítette doktori dolgozatát. Antal Árpád polgármester is jelen lesz, mivel a bemutatást követően azt szeretnék, ha az épület felújításához szükséges lépéseket is meg lehetne tenni.
Húzó témakörök
A csütörtöki és pénteki panelelőadások közül Bihari Béla négy húzó témakört emelt ki. Ezek a smartcity kérdésköre, a SzékelyERP, az általa igen erősnek minősített oktatási panel, valamint az AgrárIT panel. Az elsőt illetően kifejtette: noha nem egyeztettek a városvezetéssel, de pont ebben az időszakban zajlik a mobilitási terv kidolgozása, amihez digitalizációs vonalon hozzá tudnának szólni (pl. miként kellene a városnak mutatnia 2035-ig: intelligens parkolóház és buszmegálló, e-önkormányzatiság). Törvényes keret létezik, a papír alapú bürokrácia igenis csökkenthető, és ezekre igyekeznek megoldásokat felmutatni. Ma már mindenkinek van okostelefonja, és amint a közösségi terek, média adta lehetőségeket tudjuk és használjuk is, miért ne lehetne az ügyintézést is néhány mozdulattal ugyanezen a vonalon megoldani – fogalmazott. Az AgrárIT kapcsán a klaszter elnöke rámutatott: a cél az lenne, hogy megmutassák, mit is jelent a hatékony mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, állattenyésztés. „Ma már egy traktorra nem egy méteres kulccsal és több méter kábellel ülnek fel, hanem egy telefonnal vagy tablettel és esetleg egy botkormánnyal” – fejtette ki Bihari Béla. Vidékünkön nem rendelkezünk hatalmas földterületekkel, de ha ezeket korszerű eszközökkel tudjuk megművelni, növelhetjük a versenyképességet.
IT a közpolitikákban
A programba ez évben bekerült a közpolitikák irányába mutató panel is. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos, a Magyarországon már futó Digitális jólét program felelőse tart előadást a program 2.0 néven meghirdetett, bővített, a határon túlra kiterjesztett változatáról. Bihari Béla szerint az ajánlások jelentős részét az IT Plus Klaszter fogalmazta meg. A panel célja, és ez a meghívott előadók névsorából is látszik, hogy az egész kérdést európai uniós, magyarországi, illetve erdélyi-székelyföldi megközelítésből is kezeljék. Emellett fel szeretnék mutatni a folyamatban lévő kezdeményezéseket: a már említett Design Bankot, az oktatási digitalizációs projektet (pedagógusokkal és oktatási döntéshozókkal közösen), és ezek kapcsán egyfajta tapasztalatcserét, de a támogatási lehetőségeket is megvitatnák. Az oktatás kérdésköre kapcsán Bihari Béla megjegyezte: ezen a téren továbbra is
azt az elvet követik, hogy a digitalizáció, illetve annak ismerete olyan alaptudás, mint az írás vagy az olvasás.
Idén sem marad el a tech2tech találkozó, a szakvállalatok képviselőinek összejövetele, amelyen jelentős kutatók, egyetemi oktatók, illetve startupperek vesznek részt. A lényeg, hogy olyan előadókat sikerült összegyűjteni, akiket általában csak messze elutazva, komoly összegekért lehet meghallgatni, de most itt, Sepsiszentgyörgyön is lehetőség nyílik betekinteni világukba, gondolkodásmódjukba. Fontosnak látják, hogy minél több vállalkozó is eljöjjön, hiszen továbbra is a digitális lehetőségek széles körű alkalmazása a cél. Az eddigi konferenciák hatásáról Bihari Béla elmondta: öt éve még azt tapasztalták, hogy a térség vállalkozói, a közszféra az informatika adta lehetőségeket kimerítette egy operációs rendszer, egy szerkesztőprogram vagy netán egy könyvelési program alkalmazásával. Az elmúlt két-három évben egyre gyakrabban keresik meg őket tanácsért, legyen szó gyártási folyamatról, online értékesítésről vagy közigazgatásról. A fejlődés jele az innovatív központ létrehozása, amire öt évvel ezelőtt még esély sem volt. Ezek a központok – amint arról az önkormányzatokat is igyekeznek meggyőzni – egyúttal komoly vonzerőt jelenthetnek a fiataloknak a hazatérésre. A klaszter elnöke egyébként szintén rendezvényeik egyik hatásának látja, hogy egyes önkormányzatoknál már felismerték a digitalizáció lehetőségét, megkeresik a szakcégeket, szakmai szervezeteket, hogy megfelelő döntést hozzanak például egy rendszer megvásárlásakor, bevezetésekor. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. október 20.

Antal Árpád : Székelyföldnek megfelelne Katalónia autonómiája
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Székelyföld számára modellértékű az az autonómia, amellyel Katalónia rendelkezik Spanyolországon belül, és amely – az utóbbi hetek fejleményei szerint – a katalánoknak nem elég.
A politikus tegnap egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre fejtette ki álláspontját a katalán függetlenedési törekvésekről. Antal Árpád elmondta, személy szerint nem tartozik a katalán függetlenség támogatói közé, de ami Spanyolországban történik, az a romániai fogalomtisztázást is segítheti. Megjegyezte: noha a székelyföldiek számtalanszor elmondták, hogy területi autonómiát akarnak, nem pedig Romániától való elszakadást, az elmúlt tíz-tizenöt évben Bukarestben nagyon gyakran összemosták a két fogalmat, és az autonómiát is egyfajta elszakadásnak tekintették. „A katalánoknak van autonómiájuk, de ők most függetlenséget akarnak. (...) Székelyföld számára azt akarjuk, amivel Katalónia jelenleg rendelkezik” – magyarázta Antal Árpád. A spanyolországi események másik romániai tanulságának azt tartotta, hogy „ha egy közösségnek folyamatosan azt mondják, hogy nem, akkor el fog érkezni az a pillanat, amikor a közösség igent fog mondani, és megtörténhet, hogy ez az igen rosszul fog esni azoknak, akik nemet mondanak”. Hozzátette: semmi jóra nem vezet, ha a bukaresti vagy madridi központi hatalom mindenre nemet mond. „Ha mindenre nemet mondanak, egyszer csak elfogy a türelmed, és ez teljesen érthető. Így van a gyermekkel is, aki kér, de nem adnak neki, aztán meg elszökik hazulról” – tette hozzá Antal Árpád, aki az RMDSZ-en belül a székelyföldi önkormányzati tanácsot vezeti. MTI; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. október 20.

A törvény csak egyesekre vonatkozik – mellőzik a zászlónkat
Van egy törvény, ami arról szól, hogy el lehet fogadni megyei és települési zászlókat. Ennek ellenére ott tartunk, hogy nem tartják be a törvényt velünk szemben – emelte ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Antal Árpád sajtótájékoztatóján kifejtette, Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa, a törvény által előírt feltételeket teljesítve, valószínű elsők között nyújtotta be a zászlótervekre vonatkozó teljes dokumentációt a fejlesztési minisztériumhoz.
– Most októberben vagyunk, és ha jól emlékszem, januárban nyújtottuk be ezeket a dokumentációkat, és azóta nem történt semmi – szögezte le a városvezető. – Sehol nem írja a törvényben, hogy a prefektusnak vagy a fogyasztóvédelmi főnőknek is egyet kell értenie azzal, hogy egy település vagy egy megye elfogadjon egy zászlót, és mégis ott tartunk, hogy nem tartják be a törvényeket velünk szemben, miközben más településeknek elfogadják. Ez nem elfogadható hozzáállás a kormány részéről.
Mint ismeretes, korábban a Kovászna megyei prefektus célszerűtlennek tartotta egy erre vonatkozó kormányhatározat-tervezet előterjesztését, azt kifogásolva, hogy a zászlón nem jelenik meg semmilyen dák leletre utaló elem. Kiss Edit / Székely Hírmondó; Erdély.ma

2017. október 22.

A digitalizáció a megmaradás záloga: ki lehetne próbálni az innovatív elképzeléseket Székelyföldön
A gazdaság és a kormányzás jövője egyaránt az innovációtól és a digitalizációtól függ, ez Székelyföld megmaradásának és fejlődésének alapja – állapították meg az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia előadói.
A magyar kormány Kárpát-medencei digitális ökoszisztémában gondolkodik, programjait kiterjeszti a határon túliakra is – jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális Jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az információ-technológia és az innováció témájában Sepsiszentgyörgyön rendezett háromnapos konferencia zárónapján. A fideszes európai parlamenti képviselő pénteken elmondta, a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti, hanem összetett társadalmi változás, a digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplője 7,5 milliárd ember, az ő szempontjaik szerint lehet helyes döntéseket hozni. Deutsch ismertetése szerint a magyar kormány stratégiája három alappilléren nyugszik: a pedagógusok képzésén, a modern vállalkozások programon és az okos város (smart city) fejlesztéseken, ezekbe is bevonják a magyarok lakta határon túli települések önkormányzati vezetőit. Ugyanakkor jövőre ingyenes, ám színvonalas kompetencia-fejlesztő képzéseket indítanak, digitális programpontokat létesítenek, bevonva a már létező irodahálózatokat. Porcsalmi Bálint szerint hosszú távú és életképes digitális jövőképre van szükség, ha fejlődni akarunk, nem elég lépésről lépésre haladni, hanem ugranunk kell. Az RMDSZ ügyvezető elnöke előadásában kifejtette, az IT-nak stratégiai iparággá kell válnia Székelyföldön, ez a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének kulcsa. Hozzátette, a digitális megoldás nem csodaszer, hiszen az internettel nem lett nagyobb a demokrácia, az esélyegyenlőség nem szűnt meg, hanem újratermelődött. „A technológia szerepe, hogy minőséget hozzon Székelyföldre, márpedig az IT jelenleg nincs ott az első húsz iparág között, miközben Kolozs megyében a harmadik. A digitális stratégia kell legyen Székelyföld fejlesztésének alapja” – szögezte le a politikus, bejelentve: az RMDSZ törvénymódosító javaslatot nyújt be, hogy a képzésekre visszafordított profitot is le lehessen írni az adóból. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a konferencián rámutatott, a közigazgatásban nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg a digitalizáció, hanem az ügyintézést is gyorsítja. Olyan szakok beindítását szorgalmazta, melyek javítják a fiatalok versenyképességét, az informatikai tudás megszerzését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere javaslatot tett a Székelyföldi Innovációs Alap létrehozására, ebbe a térségből elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a régiót. Szerinte Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, ám a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét. Antal arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő közölte, a Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep hárul az EU-s forrásokra, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába állítani. Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke rámutatott: már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás. Szerinte az önkormányzatoknak több nyelven kell kommunikálniuk, a stratégiákba pedig be kell építeni a smart city fogalmát. Krónika (Kolozsvár)

2017. október 25.

Rangos hangversennyel ünnepeltek (45 éves a Vox Humana)
Nemcsak a háromszéki kóruskultúra meggyökerezéséhez járult hozzá a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus, hanem az alapítása óta eltelt negyvenöt esztendő alatt az éneklés igazi utazó apostolává vált – mondotta Fórika Balázs, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus karnagya szombat este a Krisztus király-templomban tartott ünnepi hangversenyen, és Nagy Mózes, a XVII. századi, esztelneki származású székely pap nemes cselekedeteihez hasonlítva a Vox Humana által eddig bejárt utat, Vetró András szobrászművész Nagy Mózest ábrázoló plakettjét adta ajándékba az ünnepelt kórusnak.
A zene üzenetet hordoz, hirdeti az igazat, a szépet, a szent élet céljait – hangsúlyozta házigazdaként Dávid György plébános. Az elmúlt negyvenöt év fellépései a világ több színpadán, az elismerések, a díjak mind bizonyítják, hogy a Vox Humana kamarakórus olyan értéket közvetít, amelyre az emberi léleknek szüksége van – fogalmazott Nagy Zoltán, aki Antal Árpád polgármester és a helyi önkormányzat nevében szólt. Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elismerését tolmácsolta azért a kitartó munkáért és művészi teljesítményért, amelynek szerinte közvetett következménye, hogy jelenleg egyetlen Sepsiszentgyörgy méretű városban sem működik annyi jó minőségű kórus, mint a háromszéki megyeközpontban. Fellépett a Sipos Zoltán vezette Pro Musica kamarakórus, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus Fórika Balázs vezényletével, a Zongor Attila karnagy által vezetett budapesti Stella kamarakórus, amely tizenöt éves kapcsolatot ápol a Vox Humanával, majd a Vox Humana rövid műsorának tapsolt a több száz főnyi hallgatóság, amelyben meghívott énekesként közreműködött Sebestyén-Lázár Enikő, valamint a Salamon Olivér, Ticuşan János és Vitályos Lehel alkotta zenekar, beatboxkíséret: Kertész Róbert. Szilágyi Zsolt Herbert, a Vox Humana jelenlegi karnagya tevékenységét édesapja, Szilágyi Zsolt méltatta, aki negyven évig vezette a Vox Humana kamarakórust, fia pedig megköszönte azt a kulturális örökséget, amelyet édesapja hagyott maga után. Az ajándékok és emléklapok átadása után a születésnapi hangverseny a négy kórus közös éneklésével zárult, együtt adták elő Herivelto Martins Ave Maria no morro című művét. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. október 25.

Székelyföldnek főváros kell
Bálványoson épülhet fel
Elkezdődött a Digitális Székelyföld építése, de van helye a fejlődésnek, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián.
Minden területen szükség van informatizálásra, de az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a munkavállalókat és a pedagógusokat még ösztönözni kell, hogy használják a digitális eszközöket, fogalmazta meg Bihari Béla. A mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke szerint örvendetes, hogy még mindig találnak olyan, térségünkből elszármazott szakembereket, akik megosztják tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében.
Elégedetlenségre ad okot, hogy az önkormányzatoknál vannak számítógépek, de papíron dolgoznak, sok vállalkozó könyvelőjétől érdeklődik anyagi helyzetéről, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és a pedagógusok is idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az előadók körében rendszeresen visszaköszönt az az elv, amelyet Antal Árpád polgármester fogalmazott meg, miszerint Székelyföld fejlesztésében arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, ne máshol létező dolgokat másoljunk, mert mindig le leszünk maradva.
Kovászna megye tanácsának alelnöke, Henning László szerint a közigazgatásban várják az alkalmazható fejlesztéseket. Megállapította, hogy az informatikai klaszternek évi 25 millió eurós forgalma van, több mint 300 informatikust foglalkoztat, akik folyamatosan a határokat feszegetik. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, Édler András rámutatott, hogy az IT Plus Klaszter azért alakult, hogy megerősítsenek egy olyan ágazatot, mely magas hozzáadott értéket termel, és erősítheti Székelyföld gazdaságát, jövőképet nyújtson a fiataloknak.
Deutsch Tamás EP-képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos szerint „a változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma”. A Digitális Jólét Program a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását tűzte ki célul, mondta Deutsch Tamás, aki szerint fontos eleme, hogy lehetőséget teremt a határon túli nemzeti közösségek, hogy bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint „ha fejlődni akarunk, bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”.
Az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez gazdasági húzóágazat és a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy Székelyföldi Innovációs Alap létrehozásának ötletét vetette fel, ahová az elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel ebbe jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a térséget. Felvetette, hogy Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, és a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét. Antal Árpád arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Kovács Zsolt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)



lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1267




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék