udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 123241-123270 | 123271-123300 | 123301-123330 ... 134011-134016
Névmutató:
2016. június 6.
„Össze kell tartanunk” – a trianoni diktátumról emlékeztek meg
A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, június 4-én, szombaton több településen is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról. Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján.
Az idei rendezvényekre azonban rányomta a bélyeget az a tény, hogy tegnap önkormányzati választások zajlottak, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kellett tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.
A június 4-ei megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke beszédében rámutatott: nemcsak a múltban, napjainkban is dolgozik a „sötét erő”, amelynek célja a magyar nemzettest széttrancsírozása, mert fáj, hogy a megcsonkított magyarság feldaraboltságában is erős és elszánt tud lenni.
„A legjobb védekezés a támadás alapon továbbra is agresszivitással rohannak Magyarországnak, a magyarságnak” – fogalmazott Gazda Zoltán. Hozzátette, most a jogállamiság leple alatt meghurcolják, bebörtönzik a székelyeket, szabadságukért jogosan folytatott harcuk miatt alkotmányellenesen gyártanak vádiratot, az önrendelkezési küzdelmet pedig terrorista bűncselekményként könyvelik el. „Ezt az országot nem az államelnök, sem a kormány, hanem a román titkosszolgálatok irányítják kényük-kedvük szerint. Hogyan fogunk a tükörbe nézni, ha hagyjuk, hogy még sötétebb cselekedetekre szánják el magukat?” – tette fel a kérdést az SZNT sepsiszéki vezetője.
Marosvásárhelyen, a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.
Nagy László unitárius lelkész felszólalásában kiemelte, ennek a napnak az egymásra való odafigyelés ügyét kell szolgálnia, hiszen „az együtt gondolkodás, az együtt munkálkodás jegyében kell meghozni annak bizalmát, hogy gyermekeink, unokáink ezen a nyelven, az anyanyelvükön imádkozhassanak a jövőben is”. „A négy évvel ezelőtt elültetett összetartozás fája minden marosvásárhelyi magyar embert arra kell emlékeztessen, hogy vannak közös dolgaink, amelyeket összefogással valósíthatunk meg” – fogalmazott a lelkész.
A székelyudvarhelyi millenniumi emlékműnél is sokan összegyűltek a trianoni békediktátum 96. évfordulója alkalmával, ahol Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is a magyarság összefogását, a közös cselekvési stratégiát sürgette. A pénteki csíkszeredai zászlóelkobzásra utalva úgy fogalmazott, az egy újabb provokáció, amely világossá teheti mindenki számára, hogy az elmúlt huszonhat évben ebben az országban nem lehet a bukaresti politikai küzdelmekkel tartós eredményt elérni a magyar közösség számára sem. „A titkosszolgálatok által átszőtt hatalomban és újabban a börtönök fenyegető árnyékából nem lehet hitelesen képviselni a magyarság érdekeit, erre csakis a közösség összetartó ereje lenne képes” – fogalmazott Nagy Pál.
Bakó Zoltán, Dávid Anna Júlia, Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)2016. június 6.
„Trianon a magyarok számára több egy nemzeti katasztrófánál"
Trianonról nem csak konferenciákat kell szervezni, hanem inkább a román és a magyar közösség együttműködési lehetőségeiről kellene minél több fórumon beszélni – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Polgár István, a Nagyváradi Egyetem tanára.
Nemrégiben részt vett egy román–magyar kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron, melyen a közép-európai népek sorsát meghatározó trianoni döntésről és az ahhoz kapcsolódó mítoszokról és legendákról tartott előadást. Gyakorta tapasztalhatjuk, hogy az emberek jelentős része közel száz év után is óvatosan közelíti meg ezt a témát. Többen is úgy vélik, Trianonról beszélni egyenlő a nacionalizmussal, a jobboldalisággal. Van akit meg is bírságolnak, ha az utcán Trianon-ellenes rigmusokat skandál...
– Tény, hogy a mai napig nehéz objektíven közelíteni a témához, nehéz az érzelmeket kizárni, eltitkolni, hiszen a magyarság számára Trianon többet jelent egy nemzeti katasztrófánál. Azt gondolom, hogy beszélnünk kell a témáról, de azzal tisztában kell lenni, hogy a hallgatóság véleménye mindig megoszlik majd a kérdésben. Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt rektora mutatott rá arra, hogy az úgynevezett konzervatív nacionalizmus blokkolja a kisebbség és a többség közötti kommunikációt. Úgy gondolom, hogy ma, közel száz évvel a történelmi esemény után kizárólag európai kontextusban, az „egység a sokféleségben" jelszó figyelembevételével kell közelíteni a témához.
– Úgy is, ha a közép-európai országok népei más és mást neveznek történelmi igazságnak?
– El kell fogadnunk, hogy azt nevezzük történelmi igazságnak, amit mindenki aláírt és lebélyegzett, márpedig a trianoni békeszerződést a magyar képviselet is ellátta kézjegyével 1920. június 4-én, ezzel elfogadva mindazt, amit a magyar nép azóta is gúnyaként visel. Nyilván a trianoni békeszerződést magyarként soha nem lehet úgy kezelni, mint egy tudományos tényt. Mindig lesznek fájdalmas, megemészthetetlen pontjai. Viszont eltelt lassan száz év, és azt gondolom, hogy hibát követnek el azok, akik revizionista gondolatokkal élnek. Nem azért, mert nem lenne jó Nagy-Magyarországot alkotni, hanem azért, mert napjainkban nem szabad az legyen a politikai célkitűzés, hogy határvonalakat módosítsunk. Egy olyan Európai Unióban élünk, ahol megszűnnek a fizikai határok, bár Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása egyelőre késik. Minden európai állampolgár ott élhet, gyarapodhat, és ott őrizheti nemzeti kulturális identitását, ahol éppen akarja, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.
– A Nagyváradi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszékének tanáraként doktori disszertációját Trianonról írta. Kolozsvári előadásán is hangsúlyozta, a téma érdekli és nem történészként próbál beszélni az eseményről. Véleménye szerint melyek azok a fontos momentumok, melyek megelőzték a békeszerződés aláírását?
– Tudni kell, hogy az akkori magyar politikai vezetés ellenezte és próbálta megállítani a háborúba lépést, tudván, hogy ez a háború el lesz veszítve. Nyilván gondolhatunk összeesküvés-elméletekre, vagy gondolhatunk arra, hogy az akkori nagyhatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország úgy gondolta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiára már nincsen szükség. A franciák a saját biztonságuk szempontjából közelítették meg a problémát. Úgy gondolták, hogy az Oroszországból előretörő bolsevizmus veszélyezteti őket. A nagyhatalmak álláspontja szerint egy felaprózott Közép-Kelet-Európát könnyebb befolyásolni és irányítani. A trianoni eseményt egyébként hosszas előkészület előzte meg, s bár az aláírásra 1920. június 4-én kerül sor, a határvonalak már egy évvel azelőtt, 1919 májusában meg voltak rajzolva és a térképen a törekvések ellenére nem is módosítottak a későbbiekben. Ezt a térképet egyébként amerikai, angol és francia szakértők készítették el, viszont tudni kell, hogy sem amerikai, sem angol szakértők nem végeztek terepmunkát. A béketárgyalásokra hattagú magyar küldöttség érkezett 1920. január 7-én – élen Apponyi Albert gróffal és Teleki Pállal – egy szerelvénnyi dokumentummal. A magyarok bíztak a tapasztalt 74 éves Apponyi diplomáciai képességeibe, abba, hogy meg tudja győzni a nagyhatalmak képviselőit arról, hogy a határvonalakat másképp kellene megrajzolni. Míg Apponyi rugalmatlanabb volt, nem volt hajlandó lemondani semmilyen területről, a dokumentációt előkészítő Teleki álláspontja sokkal realistább volt. Teleki kész volt lemondani olyan területekről, ahol a magyarság aránya alacsony volt, inkább azoknak a régióknak a megtartására koncentrált – például Erdély –, ahol sokkal nagyobb szerepe volt a magyar lakosságnak. Sokatmondó, hogy a június 4-én délelőtt megjelent budapesti napilapokban már kész tényként tálalták a trianoni békeszerződés aláírását, s hogy Magyarország elveszítette majdnem hárommillió lakosát. Ehhez képest a magyar delegáció aznap délután fél ötkor írta alá a dokumentumot. Ma már tudjuk, hogy a törekvések ellenére a békeszerződés aláírása csak egy formalitás volt, nem volt esély a dokumentum megváltoztatására.
– Sokan vallják azt, hogy Trianon problémáját nem szabad a szőnyeg alá söpörni, mások viszont épp az ellenkezőjét állítják. Fontosnak tartja-e, hogy valódi és rendszeresebb román–magyar párbeszéd alakuljon ki ebben a témában, például a kolozsvárihoz hasonló kerekasztal-beszélgetések vagy konferenciák formájában?
– Hasonló témájú rendezvények vannak, tavasszal épp a nagyváradi egyetemen zajlott egy ilyen rendezvény, melynek sajnos az időzítése nem volt a legmegfelelőbb, mivel az ortodox húsvét előtti pénteken zajlott. Ugyanakkor azt gondolom, nem csak Trianonról kell konferenciákat szervezni, hanem inkább a két ország együttműködési lehetőségeiről kellene minél több fórumon beszélni. Arról, hogyan tudunk hozzájárulni Európa fejlődéséhez, hogyan tegyük egy élhetőbb hellyé a Kárpát-medencét. Erdélyben a kisebbségnek és a többségnek meg kell tanulnia együtt élni, és nem egymás mellett – ahogyan ezt a Nagy-Románia Párt képviselői által is gyakran idézett Victor Jinga történész is mondta. Nem az a cél, hogy mesterségesen, az érzelmeket eltompítva éljünk, bezárkózzunk, és templomainkban és lakásaink falai közt ápoljuk identitásunkat. Az a cél, hogy például egy magyar ünnepnek is ugyanúgy örüljenek a románok, mint mi és fordítva – ez lenne tulajdonképpen a sokat hangoztatott multikulturalitás esszenciája.
Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)2016. június 6.
Trianon emléke
„Kilencvenhat éve szenvedünk”
Szombat délután Sepsiszentgyörgyön ötperces harangzúgással kezdődött a Trianonban 1920. június 4-én aláírt békediktátum évfordulójára meghirdetett megemlékezés, civil szervezetek képviselői szóltak a közel 200 fős hallgatósághoz. Kovásznán ifjak emlékeztek szép számban, Vargyason a HVIM és a VADFIE mozgósított.
A megyeszékhelyi rendezvényt szervező Sepsiszéki Székely Tanács nevében az egybegyűlteket köszöntő Gazda Zoltán hosszasan sorolta a Romániához csatolt erdélyi magyarság sérelmeit, melyeket 96 éve vagyunk kénytelenek elszenvedni a minket ellenségként kezelő román hatalomtól. Ezt követően Mihály István az Erdélyi Magyar Ifjak, Beke Zsolt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), Nagy Gábor Levente a Magyar Erdélyért Egyesület nevében, Ferenc Boglárka pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében szólt az egybegyűltekhez.
Kézdivásárhelyen szombat délelőtt kezdődött el egy spontán szervezkedés a Facebookon, ennek eredményeként délután mintegy húszan gyűltek össze az egykori katonanevelde előtti emlékműnél, nyilvános beszéd nem hangzott el.
Rendezvény Kovásznán is
Kovásznán a vajnafalvi református templomkertben emlékeztek Trianonra, beszédet Orbán Judit lelkipásztor mondott. Közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat, illetve a helyi diákok: Gergely-Kovács Máté és Bajkó Nimród szavaltak, míg Orbán Klára egy történetet olvasott fel Trianonról. A megemlékezés fennköltségét fokozta a Gyerő Katalin vezette Népdalbarátok éneke.
Vargyason sem felejtenek
A megemlékezést a HVIM erdővidéki tagszervezete és a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (VADFIE) szervezte. Mintegy hetven személy vett részt, képviseltette magát a Történelmi Vitézi Rend bardoc-miklósvárszéki szervezete is. A beszédek sorát Ilkei Ferenc, Vargyas község polgármestere nyitotta, őt Kolumbán Attila és Kolumbán Ágota alelnök követte a HVIM, illetve a VADFIE részéről.
SzH-összeállítás
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 6.
Utolsó szavak napja
A magyar közösséggel számolni kell!
A magyar közösséggel számolni kell, történelmi pillanat, összefogás, a szülőföld szeretete, szilárd pillérek – ezeket a kulcsszavakat fogalmazták meg üzeneteikben a háromszéki jelöltek tegnap a szavazást követően.
„ Székelyföldön az önkormányzatok jelentik számunkra azt a lehetőséget, hogy a kisebb-nagyobb gáncsoskodások ellenére megmutassuk, mit tudunk tenni szülőföldünkért, ha hagynak minket dolgozni”, mondta Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Vadász utcai választókörzetben, szavazás után. Antal reményét fejezte ki, hogy a tegnapi választások után megerősödik Erdélyben, Székelyföldön a magyar képviselet az önkormányzatokban.
Bálint József, az EMNP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje azt szeretné, közös akarattal valósuljon meg az, hogy minél több ember otthonának érezze Sepsiszentgyörgyöt. Kiemelte, a városházának nem a politikai csaták, hanem az emberek valós gondjai megoldásának helyszínének kell lennie.
Mădălin Guruianu liberális polgármesterjelölt „egy történelmi pillanatért” szavazott vasárnap. Reményét fejezte ki, hogy 25 év után a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetésében jelen lesz a román közösség képviselője is.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, tanácselnökjelölt Kézdivásárhelyen, az oroszfalvi körzetben adta le voksát. „Székelyföld jövőjére szavaztam, mert szeretem Székelyföldet, s mert tenni is akarok érte, ahogy mindannyian, akik szeretjük szülőföldünket”, nyilatkozta.
Gyerő József, Kovászna városi polgármesterjelölt mondta a szavazás után: „Az elmúlt hónapok megerősítettek abban a hitemben, hogy egy elhivatott csapattal tudunk eredményeket felmutatni. Ezt pozitívan fogadták az emberek is. A terveink megvalósíthatók, és mi dolgozni fogunk azért, hogy ne okozzunk csalódást!”
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 6.
Isten szeretetének emberei
Akkor szép egy ember élete, ha kezdi megsejteni a titkot, amelyből a világmindenség fakadt - mondta Dr. Székely János a Jézus Szíve Búcsú homíliájában, a Szatmárnémeti főterén összegyűlt hívek előtt.
Generációk találkoztak, Szatmár, Máramaros megyékből és még távolabbról érkezettek gyűltek egybe a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye búcsúünnepén, a Jézus Szíve Búcsún. Június 5-én ezrek töltötték meg Szatmárnémeti régi központját, zarándokok, akik azért jöttek el, hogy életükben először vagy már sokadjára felajánlják önmagukat, családjukat Jézus Szent Szívének. Miután a Kálvária templomban nyolc órától román nyelven, fél tíztől pedig német nyelven mutattak be szentmisét, tizenegy órától kezdődött a nagy búcsús szentmise a Székesegyház előtt, magyar nyelven.
A pódiumon felállított oltárnál, a szentmise elején Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntötte három nyelven a zarándok híveket, a papokat, név szerint pedig Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt, a meghívott főcelebránst és szónokot. Székely János a bevezető gondolataiban Isten szeretetéről szólt: "Jézus Szívét ünnepeljük, Isten szeretetét, aki egészen a keresztig szeretett minket. Amikor megszülettünk nem csak a szüleink ujjongtak, hanem mindenek előtt ujjongott az örök teremtő Isten, aki akarta, hogy legyünk, aki végtelen szeretettel alkotta meg a világot és minket. Jézus Szíve ünnepén hálát adunk ezért a szeretetért. A Szatmári Egyházmegye különleges meghívást kap ezáltal az ünnep által is arra, hogy a szeretetben éljen. Jézus Szívének alázatában, egységében, szeretetében éljenek a családjaitok, egyházközségeitek!"
Homíliájában Dr. Székely János emlékeztetett, az ember szeretetre születik: "A Biblia arra tanít minket, hogy Isten Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretete. Az Atya szüntelenül mindent átad a Fiúnak. Az istenség teljességét úgy birtokolja, hogy adja. Az Atya a szeretet örök extázisában él, semmit sem tart meg önmagának. A Fiú öröktől fogva, mindörökké születik, az istenség teljességét úgy birtokolja, hogy kapja. A Szentlélek pedig a kettőjükből származó harmadik személy, a kettőjük közös szeretete. Isten örök szeretet, benne élet árad, örök szülés és örök születés. Ennek az Istennek a képmása, a remekműve a világ, az atommagok és elektronok tánca, a férfi és a nő szerelme - ebből a szeretetből származik a mi életünk is. Akkor szép egy ember élete, ha kezdi megsejteni ezt a titkot, amelyből a világmindenség fakadt, ha engedi, hogy rajta is átáradjon az a végtelen jóság. Az ember szeretetre születik. Akkor lesz valaki boldog, ha sikerül odaadnia az életét. Csak úgy tudunk nagylelkű szeretetben élni, ha engedjük, hogy a szívünket odafentről megtöltse a teremtő Isten végtelen jósága, ha engedjük, hogy a szívünket Ő töltse be. Az Úristen ezért úgy határozott, hogy a saját lelkét, a saját szeretetét adja nekünk."
Hogyan tudjuk megtölteni a szívünket nap mint nap Isten végtelen szeretetével? Hogyan lehet a szívünk hasonló Jézus Szívéhez? - intézte a hívekhez kérdéseit az esztergom-budapesti segédpüspök. Válaszként, megoldásként pedig Isten élő igéjének olvasását vagyis a Szentírás tanulmányozását, az imádságot és a szentségekkel való élést ajánlotta: "Ha ebből a három forrásból táplálkozunk, lesz bennünk élet. Jézus azt mondja, a szőlővessző nem teremhet, csak, ha a szőlőtőn marad. Ha nem táplálkoznak a közösségeink, a népünk, a családjaink ezekből az éltető forrásokból, akkor nem lesz bennünk élet, akkor pusztulni fogunk, eltűnünk. Válasszuk az életet! Ha a szívünk megtelik az Úristen szeretetével, akkor tudjuk bőkezűen továbbadni azt másoknak is - szegényeknek, hitre szomjas embereknek. De ez megőriz minket a szenvedés idején is. Ez a szeretet erősebb, mint a halál. Jézus Szíve ünnepén azt kívánom mindannyiunknak, engedjük, hogy Isten betöltse szívünket a Biblia szavai által, az imádság által, a szentségek által. S aztán tudjuk ezt a kapott szeretetet bőkezűen továbbadni - ki-ki a maga családjában, a szenvedés idején is. Azt kívánom, hogy legyünk Isten szeretetének emberei. Olyan emberek, akik tanultak Jézustól, aki szelíd és alázatos szívű."
Idén is sokan járultak szentáldozáshoz a főtéren, ezt követően indult a körmenet. Az Oltáriszentség mögött felsorakozva csaknem körbeérték a parkot a hívek. Énekelve tértek vissza a pódiumhoz, onnan szólt a Jézus Szíve litánia.
A búcsús szentmise végén Schönberger Jenő megyéspüspök megköszönte Dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédét, de magyar és román nyelven köszönetet mondott mindenkinek, aki a szervezésben segítséget nyújtott, szerepet vállalt. A Jézus Szíve Búcsú idén is a teljes búcsú elnyeréséért szükséges imák közös elmondásával, a himnuszok eléneklésével ért véget. A zarándok hívek az énekek befejeztével még maradtak a Székesegyháznál, örültek a találkozásnak, beszélgettek, miközben a levegőt a kaplonyi fúvószenekar játéka töltötte meg.
szatmar.ro2016. június 6.
Évadot zárt a Várad folyóirat
Szombaton délután a Szigligeti Stúdióban bemutatták a Várad folyóirat megújult portálját, majd átadták a Tabéry Géza-novellapályázat díjait.
Szűcs László főszerkesztő köszöntötte a megjelenteket, mint mondta, a színházhoz hasonlóan és főleg a Törzsasztal beszélgetéseknek köszönhetően már ők is évadokban gondolkodnak. Ősszel folytatják a rendezvényeiket, a Törzsasztal mellett megszervezik a Holnapfesztet és a Könyvmaratont is.
Tasnádi-Sáhy Péter, a Várad irodalmi rovatának szerkesztője bemutatta a folyóirat megújult portálját. Erre feltöltik a régebbi lapszámok tartalmát is, és az Élő Várad elnevezéshez illően bemutatnák a Nagyváradon napról-napra termelődő kultúrát is. Napló rovatukban például a mindennapi élet eseményeire reflektáló, irodalmi igénnyel megírt írásokat közölnek. Fotógalériák készülnek a különféle eseményekről is, és a Művészet rovatban is több lesz a kép. Hírlevélre is fel lehet iratkozni, képtár, videótár és hangtár is van az oldalon, utóbbiban például a Törzsasztal-beszélgetések vágott változatait halhatják majd. A videótár is működik, láthattuk is a tizenkét költészetnapi videóklipet, amelyeket a Szigligeti Színház és a folyóirat közösen készített. Zudor János, Gittai István, Kinde Annamária, Tóth Ágnes, Kemenes Henrietta, Kőrössi P. József, Lipcsei Márta, Sall László, Sorbán Attila, Ozsváth Zsuzsa, Szűcs László egy-egy verséből, valamint Mihók Tamás műfordításából készültek a rövid videók.
Ezt követte a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke és a Várad folyóirat közös, 26 éven aluli fiataloknak meghirdetett Történet, töredék, ének tematikájú novellapályázata díjazása. Kiemelkedően jó minőségű kéziratokat kaptak, 82 pályamunka érkezett, mondta Szűcs László, aki elárulta, a legjobb 18–20 írást aVárad valamelyik nyári számában közlik. Boka László ötletgazda, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója, a PKE oktatója szerint nemcsak mennyiségileg és minőségileg, hanem tartalmilag is gazdag az anyag. Balogh Andrea, a PKE adjunktusa oktatóként is, Tasnádi-Sáhy Péter pedig, mint elmondta, szubjektív szempontok alapján értékelte az írásokat.
A megosztott első díj nyerteseinek, Bíró Brigittának ( Csíkszenttamás) és Finta Klára Enikőnek ( Kolozsvár), valamint a Várad különdíjasának, Füzesi Csengének (Füzesgyarmat) első kötetét is megjelentetik, hangzott el a díjkiosztáson. A Holnap Kulturális Egyesület különdíját Farkas Szabolcs kapta, mint Szűcs László elmondta, néhány pályázójuk lakhelyét nem ismerik, az emailben érkezett pályamunkák nem mindegyikénél szerepelt ez az adat.
A megosztott második díjat Szovay (Szabova) Barbara ( Budapest), Szabó Attila és Tóth Anna ( Kecskemét) kapta. A szintén megosztott harmadik díjat Ozsváth Zsuzsa (Nagyvárad), Nagy Márta ( Marosvásárhely), Kiss Virág ( Zalaegerszeg) és Prózsa Lilla Zsuzsanna ( Kolozsvár) érdemelte ki.
Dicséretben Vass Antónia (Székesfehérvár), Rosu Krisztina (Sepsiszentgyörgy), Tankó Andrea (Sepsiszentgyörgy), Szilágyi Szilvia (Székelyhíd), Gyalai Áron (Gyömrő) Bobric Henrietta, Havrics Dóra (Máramarossziget) és Petrics Villő részesült.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2016. június 6.
Szilágyi Zsolt: az EMNP megőrizte politikai súlyát
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikai súlyának megőrzéseként értékelte Szilágyi Zsolt pártelnök hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján azt, hogy az EMNP megközelítőleg annyi önkormányzati képviselői mandátumot szerzett a vasárnapi önkormányzati választásokon, mint négy évvel ezelőtt.
Az EMNP négy évvel ezelőtt mintegy 230 helyi képviselői mandátumot szerzett, most pedig 210-220 képviselői mandátummal számol.
A párt vasárnap három polgármester megválasztásának örülhetett. Székelyudvarhelyen és Szentegyházán formailag a Magyar Polgári Párthoz (MPP) tartozik a polgármesterré választott politikus, de az EMNP és a MPP koalíciójának jelöltjeként indult. Az elnök közölte, hogy Gyergyószárhegyen függetlenként az EMNP jelenlegi Hargita megyei önkormányzati képviselője szerzett polgármesteri mandátumot.
Szilágyi Zsolt megállapította: a vasárnapi választáson sem a román, sem a magyar választók nem akarták “leváltani a korrupciót“. A pártelnök gratulált a választások valamennyi magyar nyertesének, és úgy vélte, szükség lesz a jövőben a magyar együttműködésre.
Az EMNP elnöke több magyarázatot is adott arra, hogy miért nem sikerült a pártnak úgy megerősödnie, ahogy négy évvel ezelőtt tervezte. A párt vezetői ugyanis 2012-ben azt mondták, hogy az akkori választásokat a felkészülés részének tekintik, és a 2016-os választásokon szeretnének erőt felmutatni. Elmondta: akkor még azzal számoltak, hogy az autonómia ügye iránt elkötelezett pártok – az EMNP és az MPP – összeadják erőiket, ez azonban az MPP ellenállása miatt nem történt meg. Azt is hozzátette, hogy a román állam segítséget nyújt az RMDSZ-nek politikai súlya megőrzéséhez. A szövetség évente 4,5 millió eurónak megfelelő támogatást kap a költségvetésből, amivel biztosítja a versenyelőnyét – mondta Szilágyi Zsolt.
A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a magyar pártok a szavazóik mintegy húsz százalékát veszítették el a négy évvel ezelőtti választások óta. “Ez olyan adat, amelynek változást kell kiváltania az erdélyi magyar politikában” – jelentette ki az EMNP elnöke.
erdon.ro2016. június 6.
Hivatalos részeredmények Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban
A Központi Választási Iroda hétfő reggel közzétette a nagyvárosok első hivatalos részeredményeit. Három erdélyi nagyváros adatait közöljük.
Nagyvárad
Ilie Bolojan (PNL): 70,94 százalék
Huszár István (RMDSZ): 13,09
Coste Marina Adelina (PSD): 9,52
Zatykó Gyula (EMNP): 2,87
Kolozsvár
Emil Boc: 64,86
Horváth Anna: 12,65
Octavian Buzoianu (független): 9,72
(…)
Fancsali Ernő (EMNP): 0,58
Brassó
George Scripcaru (független): 52,60
Popa Răzvan (PSD): 16,52
Sturzu Mihai-Răzvan (független): 9,24
maszol.ro2016. június 6.
Szilágyi Zsolt: kifulladóban a magyar választók
Annak ellenére, hogy egyetlen önálló polgármesterjelöltjük sem nyert, és a jelenlegi két polgármesteri mandátumukat is elveszítették, Szilágyi Zsolt szerint az Erdélyi Magyar Néppárt megtartotta politikai erejét az önkormányzatokban. Az EMNP elnöke Kolozsváron tartott választási kiértékelőt.
A politikus elmondta, mindazoknak gratulál, akik mandátumot szereztek, mert mindannyian a magyar közösség érdekeiben kívánnak dolgozni. „Minden politikai verseny ellenére szükség lesz az együttműködésre, olyan folyamatok zajlanak, amelyek felértékelik a magyar-magyar párbeszédet” – vélekedett.
Az EMNP elnök elmondta, a választások nem segítették a parlamenten kívüli pártokat, sok szempontból az öt parlamenti párt volt előnyben az új törvénykezés szerint. Ennek ellenére a néppártosok igyekeztek mindenhol ott lenni, bár nem sikerült minden helyszínre urnabiztost küldeniük – tette hozzá Szilágyi, aki az RMDSZ-t is okolja ezért.
Az eredményekről elmondta, az EMNP megtartotta azt az erőt, amit 2012-ben sikerült megszerezniük. „Megyénként változó különbségek persze vannak, azonban arányaiban azt a formát, erőt, azt a százalékot sikerült tartani, amit négy évvel korábban, a magyar pártok közötti versenyben megszereztünk” – fogalmazott. Emlékeztetett: Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószárhegyen is az EMNP által más párttal koalícióban támogatott polgármester győzött.
Kolozs, Maros és Szilágy megyében valószínűleg több tanácsosi mandátumot szerzett a Néppárt, Máramarosban ugyanannyit, Biharban és Kovásznában visszaesés van – összegezte a pártelnök. Idei mandátumaik száma 210-220 lesz, négy éve 230-at számláltak.
„Általános a visszaesés”
Az országos választásokon való részvétel átlagban 48 százalékos volt, a magyarok szavazási hajlandósága azonban alig húsz százalékos lehetett Szilágyi szerint. „Ez aggasztó, és olyan társadalmi nagy folyamatokat mutat, amelyek mindenképpen változást kell kiváltaniuk” – tette hozzá.
A pártelnök szerint több településen saját érdekeikkel ellentétesen nem indítottak jelöltet, hogy a sokkal esélyesebb RMDSZ-jelölt megválasztását segítsék. Ilyen hely Szatmárnémeti – mondta Szilágyi, aki reméli, hogy Kereskényi Gábor polgármester integratív személy lesz.
„Folytatjuk a munkát azzal az erővel, amit kaptunk a választótól. A korrupció ellen és a hatékonyabb közigazgatás érdekében olyan erővel dolgozhatunk, amilyennel felhatalmaztak a választóink. Romániában sem a magyarok, sem a románok nem léptek fel a korrupció ellen” – zárta mondanivalóját Szilágyi Zsolt.
Kifulladóban a magyarok
Szilágyi a választási eredményeket magyarázva elmondta, a párt korábbi vezetésének elhatározott szándéka volt, hogy erős pólust hozzanak létre a nemzeti oldalon, nem véletlenül ajánlották az MPP-nek tavaly januárban, hogy alkosson fúziót a két párt, és hozzák létre a másik erős pólust Erdélyben. A Magyar Polgári Párt vezetése másként döntött, az MPP hosszútávú stratégiai együttműködést kötött az RMDSZ-szel – idézte fel.
Az erőfölény, amit a román állami segítség adott az elmúlt évben az RMDSZ-nek, egy másik ok, amit Szilágyi megjelölt a választási eredményeik magyarázataként. A magyarok általános elfordulása szintén magyarázatot nyújthat, mondta, hozzátéve, ez a korábbi hatalmi döntéseknek tudható be. „A magyar választók kifulladóban vannak, és ezt mi sem tudtuk megállítani” – fogalmazott.
maszol.ro2016. június 6.
Gyorselemzést kértünk Kovács Pétertől: „A magyar képviselet súlyát megőriztük”
Kovács Péter ügyvezető elnök szerint az RMDSZ-nek sikerült a helyhatósági választásokon azt a célkitűzését elérnie, hogy a magyar képviselet súlyát megőrizzék az önkormányzatokban. A szatmárnémeti és a marosvásárhelyi eredményekről azt mondta, hogy a pohár félig tele van. „ Marosvásárhelyet nem elveszítettük, hanem nem sikerült visszanyerni” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban.
Az RMDSZ 200 polgármesteri mandátum elnyerését tűzte ki célul. Sikerült teljesíteni a célkitűzést?
Az RMDSZ 194 mandátumot követlenül nyert el. A Brassó megyei Apácán a jelöltünk az első helyen végzett mindössze hat szavazat különbséggel, itt óvást nyújtottak be az ellenjelöltek, amit még nem bíráltak el. Tehát a 195-ik mandátum még függőben van, de emellett további hét településen győzött az RMDSZ által támogatott független vagy MPP-s jelölt. A célunk az volt, hogy a magyar képviselet súlyát megőrizzük, ezt elértük.
Kereskényi Gábor nyert Szatmárnémetiben, Soós Zoltán veszített Marosvásárhelyen. Az RMDSZ ügyvezető elnöki székéből félig üresnek vagy félig telinek tűnik az a bizonyos pohár?
A pohár félig tele van. Marosvásárhelyet nem elveszítettük, hanem nem sikerült visszanyerni. Marosvásárhelyet 2000-ben veszítettük. A mérleg egyértelműen pozitív, mert egyik városban sem volt polgármesterünk, most pedig az egyikben sikerült megszerezni a mandátumot.
Van-e olyan település, ahol a személyes elvárásait, reményeit meghaladóan szerepelt az RMDSZ polgármesterjelöltje?
Elsők között Kolozsvárt említeném meg. A kincses városban jelöltünk, Horváth Anna messze a négy évvel ezelőtti eredmények fölött teljesített, mintegy 6-7 százalékponttal többet kapott, mint 2012-ben Eckstein-Kovács Péter. Ennél még gyengébben szerepelt László Attila 8 évvel ezelőtt. Kolozsváron látszik az elmúlt négy év munkája. Horváth Anna és a városi tanácsosi jelöltlista jó teljesítménye nem annak köszönhető, hogy az utolsó egy-két hétben valaki a feje tetejére állt, hanem az utóbbi négy évben nagyon kemény munka folyt. Kiemelném még a Fehér megyei Székelykocsárdot, ahol 30 százalékos magyarság, és a jelöltünk, egy hölgy győzni tudott. Szintén kellemes meglepetés a Szilágy megyei Oláhbaksa, ahol 1944 óta nem volt magyar polgármester, és ahol most a MIÉRT által támogatott, 33 éves Demyén István nyert. Mindenképpen megemlíteném még a Máramaros megyei Hosszúmezőt, ahol 72 százalékos a magyarság aránya, mégis 12 éve román polgármestere van a településnek. Itt is tudtunk nyerni.
Melyik településen okozott csalódást az RMDSZ jelöltjének eredménye?
Marosvásárhely mellett Székelyudvarhelyt említeném. Arros Orsolya vártnál gyengébb eredményét azzal magyarázzuk, hogy az RMDSZ választói bázisa két irányba szavazott: a mostani jelöltünkre és a jelenlegi polgármesterre. Így futott be nevető harmadikként a EMNP-MPP koalíció jelöltje. Ha előválasztást szervezünk, és egyetlen jelöltünk van, akkor most RMDSZ-es polgármestere lenne Székelyudvarhelynek.
Milyennek látja az RMDSZ szempontjából a magyar-magyar verseny végkimenetelét?
A magyar-magyar versenyben az EMNP gyakorlatilag nem is látszott. Egyetlen polgármester sincs, aki néppárti színekben nyert. A jelenlegi két polgármesteri mandátumukat (Maksán és Nagyborosnyón) elveszítették. Az MPP ezzel szemben megkétszerezte a polgármesteri mandátumainak a számát. Nagyob részt úgy tudtak mandátumot szerezni, hogy az együttműködési megállapodásunk értelmében RMDSZ nem indított velük szemben jelöltet, hanem támogatta őket. Ez nekem azt mutatja, hogy az összefogás működik, csak akarni kell.
Mi következik ezután?
Elindulnak az egyeztetések az alpolgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztségekről. Fontos, hogy minél több ilyen tisztséget szerezzünk.
Cs. P. T.
maszol.ro2016. június 6.
Elemzők a választásokról: megerősödött az RMDSZ
Magyar szempontból jónak nevezhetők az eredmények, a magyar szervezetek közül főleg az RMDSZ tudott erősíteni, és elsősorban a Székelyföldön kívüli területeken szerepelt jól – állapították meg az MTI által hétfőn megszólaltatott erdélyi elemzők a vasárnapi önkormányzati választásokat értékelve.
Székely István Gergő politológus a székelyföldi alacsonyabb részvételt annak tudja be, hogy több helyen „lefutott volt a verseny”, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) nem állított ellenjelöltet az RMDSZ-szel szemben. Főleg olyan helyeken tudott jól mozgósítani az RMDSZ, ahol nem a magyarok élnek többségben: Kolozsváron növelte tanácsosai számát, Temesváron ismét lesz képviselete a városi önkormányzatban.
Legnagyobb sikere a szatmárnémeti polgármesteri tisztség visszaszerzése, Nagyvárad viszont kivétel: ott az RMDSZ elbukhat két helyet a tanácsban – sorolta.
Az elemző szerint magyar szempontból az EMNP „a választás nagy vesztese”. A megszerzett szavazatok száma tekintetében nincs ugyan nagy csökkenés a 2012-es választásokhoz képest, de ez csak egyes székelyföldi „súlytalan” tanácsosi tisztségek megszerzésére volt elegendő, és „nem jelent sehol sem győzelmet” – magyarázta a politológus.
„Bár látszik, hogy az MPP támogatottsága sem magasabb, mint a Néppárté, az ügyes taktikázással sokkal jobb eredményt értek el. Persze, ha csak a szavazatokat nézzük, akkor a Néppárt áll jobban, de ez azért van, mert az MPP nagyon szelektíven állított jelöltet, csak ott indult, ahol esélyes volt” – értékelte a politológus.
Székely István Gergő úgy vélte: ezzel a választással közelebb került az erdélyi magyar politika ahhoz, hogy „de facto” visszaálljon az egypártrendszer. Emlékeztetett, eddig is 85-15 százalék volt az RMDSZ és ellenzéke közötti támogatottsági arány, de most a mérleg még jobban az RMDSZ javára billen. Szerinte a magyar-magyar verseny csak a „helyi zárványokban” fog megmaradni, országos szinten „a meccs lefutottnak” tűnik.
Kiss Tamás szociológus is úgy vélte: erősödött az RMDSZ, elsősorban a Székelyföldön kívüli térségekben. Nagyon fontosnak nevezte a szatmárnémeti polgármesteri tisztség visszaszerzését, Marosvásárhelyen pedig Soós Zoltán is jobban „megszorította” a tisztségben lévő Dorin Floreát, mint korábban Frunda György vagy Borbély László, az RMDSZ közismert politikusai.
Az elemző szerint ismeretlennek számító jelöltként Soós Zoltán sok munkával érte el a szoros eredményt, fontos, hogy nem RMDSZ-jelöltként, hanem függetlenként indult, ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar összefogás jelöltje maradjon. Arra a felvetésre, hogy ez viszont „beskatulyázta őt az etnikai szavazásba”, ami 45 százalékos magyarságaránynál nem feltétlenül előnyös, Kiss Tamás azt mondta, ezt nem tartja hátránynak, mert Marosvásárhelyen a választókorú magyar lakosság aránya a 47 százalékot is meghaladja, ezzel egyfordulós rendszerben, magyar mozgósítással „normálisan nyerni kellene”.
Szatmárnémetiben kisebb a magyarság aránya, 37-38 százalékra tehető, de Kereskényi Gábor sem azért nyert, mert sok román szavazatot kapott volna. Az elemző szerint a román szavazatok megoszlása és a románokénál valamivel jobb magyar mozgósítás a siker kulcsa.
Marosvásárhellyel szemben az volt a különbség, hogy ha van egy minimális „átszavazás” a két etnikum között, akkor annak Szatmárnémetiben inkább a magyar, mint a román jelölt a haszonélvezője – magyarázta Kiss Tamás.
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint az MPP és EMNP „erejüknek megfelelően” szerepeltek. Az elemző „eléggé minimálisnak” tartja az EMNP és MPP pozícióit az erdélyi magyar politikában, de elismerte, hogy van néhány erősségük. Az MPP számára Gyergyószentmiklós számít fontos győzelemnek, és az ellenzéki pártok az RMDSZ-szel szemben Székelyudvarhelyen is jelentős sikert könyvelhettek el, ahol a választóknak elegük lett az egymással harcoló RMDSZ-frakciók negatív kampányából.
Az év végi parlamenti választásokra utalva Kiss Tamás rámutatott: az MPP már az önkormányzati voksolás előtt „helyet kért az RMDSZ-listán”, és az RMDSZ-nek is „kifizetődő üzlet” lesz, hiszen „nem kerül számára sokba” átadni néhány helyet az MPP-nek a parlamenti jelöltlistán. Az EMNP szerinte egy ilyen koalícióban nem fog részt venni, az RMDSZ sem hívná. Kiss Tamás szerint az is kérdéses, az EMNP-nek lesznek-e erőforrásai arra, hogy önállóan induljon a parlamenti voksoláson.
Országos szinten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősödését eredményezte a választás, a jobboldal csak a korábban is meglévő „városi bástyáit tudta hozni” Erdélyben, és nincs sok esélye arra, hogy az őszi parlamenti választásokig fordítani tudjon – mutatott rá az elemző.
A PSD-nek a jobboldalnál sokkal erősebb helyi bázisai vannak, főleg a Kárpátokon kívüli megyékben. A mostani választáson a helyi elitek megerősödtek, nem hatott a szavazókra az a korrupcióellenes közbeszéd, amelyet a jobboldal és Klaus Iohannis államfő tematizál. Olyanokat választottak újra polgármesternek, akik ellen bűnvádi eljárás folyik, sőt olyanokat is, akik vizsgálati fogságban ülnek.
„A korrupcióellenes hatóság vagy az ehhez kapcsolódó recentralizációs folyamat nem tudta teljes mértékben legyalulni a helyi eliteket, és ennek egy következő ciklusban a regionalizáció vagy a közigazgatás újraszervezése szempontjából lehet jelentősége. Ezek azok a szereplők, akik a recentralizációnak vagy a közigazgatási újraszervezésnek keresztbe feküdhetnek” – értékelt a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa. (mti)
vasarhely.ro2016. június 6.
A múlt tükörcserepei – Húsz esztendeje történt
Miért állította 1996-ban Adrian Năstase, hogy az RMDSZ-ben „szélsőséges, egészen a rasszizmusig menő áramlatok találhatók”.
A rágalom és annak forrásvidéke
A román kormánypropaganda –s nem ritkán az ellenzéki–mindig is előszeretettel rágalmazta a magyarságot. A szomorú az, amikor ehhez a magyar oldalról kap az ellenfél muníciót. 1996 júniusában a Romániai Magyar Szó hasábjain megjelent egy interjú Adrian Năstase-val, melyben azt a kérdést is körbejárták a riporterrel, hogy lehetséges-e kormányzati együttműködés az RMDSZ-szel. Annál is inkább, hogy ezt az RMDSZ volt elnöke, Markó Béla nem zárta ki akkori nyilatkozataiban. Năstase egy nem teljesen határozott nemmel felelt, indoklásul pedig azt hozta fel, hogy az RMDSZ-ben "szélsőséges, egészen a rasszizmusig menő áramlatok találhatók. Nem én találtam ki Katona Ádámot és az Erdélyi Magyar Kezdeményezést." "RMDSZ megtűr soraiban egy románellenes platformot.”
Íme, hogy lehet pár sorban valótlanságot valótlanságra halmozni. Románellenes platform soha nem volt az RMDSZ-en belül s vélhető, hogy nem is lesz. Mi több, érdemleges társadalmi támogatottsággal bíró, valóban románellenes politikai erő sem működött az elmúlt évszázadban Erdélyben, a jövőről nem lehet teljes biztonsággal nyilatkozni, de vélhető, hogy egyhamar nem jön létre ilyen szervezet. Az erdélyi autonomisták mindig is valamiért és nem valami ellen szálltak síkra, a románok jogait pedig nem kívánták soha csorbítani még ott sem, ahol a magyarság mindmáig többen él.
De hogy juthatott eszébe ilyesmi Năstase-nak?
A válasz nagyon egyszerű. Midőn Katona Ádám polémiába keveredett a Szociáldemokrata Platform prominensével, Dáné Tiborral, le merte írni, hogy nem szeretne az RMDSZ vezetőségében olyan embereket látni, akiknek fogyatékos a magyar identitása, ami abban érhető tetten, hogy román házastársat választanak, román iskolába íratják a gyermekeiket és románul beszélnek velük, akkor magyar oldalról indítottak ellene szabályos sajtóvadászatot. Szavait úgy próbálták értelmezni, mintha a származásról beszélt volna, holott világos volt a megfogalmazás, Katona Ádám a magyarság vállalásáról beszélt és nem a származásról.
Tokay György odáig ment, hogy a III. birodalom eszmeiségével hozta kapcsolatba Katonát, Markó Béla Petőfivel példálózott, holott Petőfi pont a Katona által említett asszimilációs folyamat fordítottjára, a magyarrá válásra példa, Magyari Lajos pedig kiállt az ügyet tárgyaló SZKT mikrofonja elé és azt indítványozta, hogy döntse el a testület, hogy demokratikus vagy fasiszta szervezet legyen-e az RMDSZ.
Nem kétséges, hogy Katona Ádám érzékeny kérdést érintett meg, de amit írt, az vállalható, politikailag abszolút belefér a legszigorúbb szalonképességi szabályokba és semmi köze nincs semmiféle ordas eszméhez. Ő saját véleményét mondta el arról, hogy kit látna szívesen egy magyar szervezet vezetőségében. Ebben vélhetően nem kevés magyar egyetért vele. A Romániai Magyar Szó egyik olvasója például levélben kelt Katona Ádám védelmére, ilyenformán: „igaz ugyan, hogy a házastárs milyensége nem feltétlenül határoz meg egy embert, de azért fanyalogva bíznánk magunkat olyan orvosra, kinek a neje temetkezési vállalkozó.”
A mi kultúrkörünkben a legtermészetesebb dolog, hogy mindenkinek joga van a magánélethez, és ahhoz, hogy eldöntse, milyen jövőt szán gyermekeinek. Ebbe, bármennyire fáj is ez a magyar sors alakulását szívükön viselőknek, belefér az asszimiláció, a románná válás joga is. Viszont a másik oldalról a választónak is joga van tudni, hogy olyan embert küld-e Bukarestbe a magyar iskolákért harcolni, aki saját maga román nyelvű oktatási intézménybe íratja a gyermekét.
Katona Ádám voltaképpen a közélet transzparenciájáért szállt síkra, ezért kellett kipellengérezni, ezért kellett leszélsőségesezni, lerasszistázni és lefasisztázni. S miután ezt megtették RMDSZ politikusai, csoda-e, ha a rágalmat örömmel karolja fel egy vezető román politikus, és fordítja azt az egész szervezet ellen?
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//szerintunk2016. június 6.
Semjén: a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai az egész magyar nemzetet képviselik
A Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai olyan "őrhelyre" mennek, ahol az egész magyar nemzetet képviselik - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az idei programok hétfői budapesti zárókonferenciáján.
Egyértelmű volt, hogy az emigráció magyarsága nagy figyelmet igényel - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, és felidézte a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítását. A Kőrösi Csoma Sándor-program eredetileg nem szerepelt a tervek között - jegyezte meg, hozzátéve: maguk sem gondolták, hogy ekkora sikere lesz.
Emlékeztetett: 2013-ban az ösztöndíjasok számát és a program költségvetését megduplázták.
Kitért arra, hogy az ösztöndíjasoknak jelentős szerepük van az állampolgárság felvételének segítésében is, az összmagyarság szempontjából ez a legfontosabb. Ugyanakkor az is fontos - tette hozzá -, hogy az utódállamok állampolgárságát is megtartsák az érintettek, külföldön, külföldről ugyanis így tudnak voksolni.
Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a nyugati magyar szervezetek alapvetően emigráns szervezetek, ez azonban mára elvesztette eredeti jelentését. Fontos, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek olyan magyar szervezetekké alakuljanak át, amelyek minden magyar "otthonai" lehetnek, azoké is, akik dolgozni vagy tanulni mentek ki.
Óva intette a jövőben kiutazókat attól, hogy a kinti szervezetek közötti vitákba belebonyolódjanak, mint mondta, minden véleményt meg kell hallgatni, de az egyetlen lehetséges álláspont, hogy "minden magyart egyformán szeretnek".
Nemcsak a magyar kormányt, államot, hanem a magyar nemzetet is képviselik - hangsúlyozta. Jelezte: munkájukat teljes konszenzus övezi.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a száz ösztöndíjas a Kőrösi Csoma Sándor-programban az Egyesült Államokba, Kanadába, Latin-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába utazott ki a diaszpóra magyarságához. Sok magyar közösségben nekik köszönhetően indult újra az élet - mutatott rá.
A Petőfi Sándor-program ötven ösztöndíjasa hasonló sikereket mondhat magáénak - tette hozzá az államtitkár.
Grezsa István kormánybiztos úgy fogalmazott: a magyar nemzetről egységben gondolkodnak, nemzettársaink közül éljen valaki bárhol a világban, magyarként tekintenek rá.
MTI2016. június 7.
RMDSZ-párti maradt Székelyföld
Amint az várható volt, az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni – számol be Bíró Blanka és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a részleges eredmények szerint a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat. A Magyar Polgári Párt jelöltjei ezúttal nem rúgtak labdába.
Ráduly hétfői kiértékelőjén úgy fogalmazott, fölöslegesnek érezte a korteskedést, inkább a közösségre bízták a döntést, a végeredményt pedig beszédesnek nevezte. „Aljas politikai időket élünk, látjuk, ahogyan Romániát átalakítják. Rendkívüli módon zajlik a centralizáció, és rendkívüli módon zajlik a kisebbség ellehetetlenítése, illetve beolvasztása is. Csíkszereda az elmúlt években a magyar nyelvi jogok és az egészséges fejlődés bástyája volt, én remélem, hogy az is marad" – szögezte le Ráduly.
A csíkszéki településeken egyébként Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A román többségű kisvárosban az RMDSZ elvesztette a polgármesteri tisztséget, a függetlenként induló Gheorghe Iojiban két magyar jelöltet is maga mögé utasított.
Gálfi Árpád, a nevető harmadik
A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor legyőzte a papírforma szerint „erősebb" RMDSZ-es Rus Sándort.
Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta. A polgári párt kényelmes többséget szerzett a tanácsban is: listájukról tíz jelölt jutott képviselői mandátumhoz, míg az RMDSZ 6, a Szabad Emberek Pártja 2, a PNL pedig egy tanácsost küld a testületbe. Tusnádfürdőn is az MPP jelöltje került ki győztesnek a magyar–magyar versenyből: Albert Tibor újabb négy évig irányíthatja a fürdővárost. Maroshévízen fölényesen nyert a korábbi polgármester, a liberálisokat képviselő Stelu Platon. Borszéken megőrizte polgármesteri székét és harmadszor is győzni tudott az RMDSZ-es Mik József, pedig két magyar kihívója is volt.
Borboly: hiányzott a versenyhelyzet
A hétfő kora estig beérkezett eredmények szerint az RMDSZ megőrizheti a kétharmados többségét a megyei önkormányzati képviselő-testületben, a szövetség listavezetője, Borboly Csaba pedig minden bizonnyal ismét tanácselnök lesz. Borboly egyébként az urnazárást követően az alacsony részvételi arányt azzal magyarázta, hogy több Hargita megyei községben nem volt ellenjelöltje az RMDSZ-nek, de arra is volt példa, hogy kizárólag az RMDSZ állított tanácsosi listát. Szerinte ugyanakkor demobilizáló hatása volt annak is, hogy a megyei tanácselnököt már nem közvetlenül választják, mint négy évvel korábban. Úgy véli, az RMDSZ szerény kampányt folytatott a székelyföldi megyében, közvetlen és direkt kapcsolattartásra törekedtek.
„Tulipános" fölény Háromszéken
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ volt Kovászna megyében, az alig 43 százalékos részvételi arány azonban ezúttal is azt mutatja, hogy a háromszékiek több mint felét nem érdekli az aktuális politikai kínálat.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett vasárnap, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban ismét kétharmados többséget szerzett az RMDSZ, eggyel több mandátuma van, mint az elmúlt években, az EMNP-t, a PNL-t, és a PSD-t két-két tanácsos képviseli.
Antal Árpád az eredményvárón kifejtette, abban bízik, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudnak dolgozni. Elmondta, látszott a választási hajlandóságon, hogy azokban a városrészekben, ahol nincsenek befejezve a munkálatok, alacsonyabb volt a részvétel. Azt ígéri, egy–másfél év múlva Sepsiszentgyörgy korszerűsítése befejeződik. A következő négy évben az oktatásra, a gazdaságélénkítésre, a mélyszegénység felszámolására fekteti a hangsúlyt. Nem változtak a korábbi erőviszonyok Kézdivásárhelyen sem: Bokor Tibor újabb mandátumot szerzett a város élén, maga mögé utasítva az EMNP-s Johann Taierlinget. Az önkormányzati képviselő-testületbe az RMDSZ 11, a néppárt 5, a románok szövetsége 2, a polgári párt pedig egy tanácsost delegálhat.
Kovásznán szintén az RMDSZ jelöltje, Gyerő József nyert, a tanácsban pedig a szövetség frakciója lesz a legerősebb. Baróton újabb mandátumot szerzett az eddigi polgármester, Lázár Kiss Barna, aki elődjét, a nagy visszatérőnek számító Nagy Istvánt győzte le magabiztosan.
Tamás Sándor: kellett az MPP-nek az összefogás
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének az elnöke elmondta, a szövetség jobban teljesített a megyében, mint négy évvel ezelőtt, mivel nagyobb létszámban lesznek jelen a képviselő-testületben. A politikus rámutatott, az MPP-nek érdemes volt összefognia a szövetséggel, mert ezáltal három polgármesteri mandátumhoz jutottak, önállóan viszont nem jártak sikerrel. Az eddigi adatok szerint az RMDSZ megőrizheti többségét a megyei tanácsban is, Tamás Sándor pedig újabb tanácselnöki mandátumot szerezhet – írja a kronika.ro.
Erdély.ma2016. június 7.
Szilágyi Zsolt: az EMNP megőrizte politikai súlyát
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikai súlyának megőrzéseként értékelte Szilágyi Zsolt pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján azt, hogy az EMNP megközelítőleg annyi önkormányzati képviselői mandátumot szerzett a vasárnapi önkormányzati választásokon, mint négy évvel ezelőtt: akkor mintegy 230 mandátumot szerzett, most pedig 210–220 képviselővel számol a párt.
A párt vasárnap három polgármester megválasztásának örülhetett. Székelyudvarhelyen és Szentegyházán formailag a Magyar Polgári Párthoz (MPP) tartozik a polgármesterré választott politikus, de az EMNP és az MPP koalíciójának jelöltjeként indult. Az elnök közölte, hogy Gyergyószárhegyen függetlenként az EMNP jelenlegi Hargita megyei önkormányzati képviselője szerzett polgármesteri mandátumot.
Szilágyi Zsolt megállapította: a vasárnapi választáson sem a román, sem a magyar választók nem akarták „leváltani a korrupciót”. A pártelnök gratulált a választások valamennyi magyar nyertesének, és úgy vélte, szükség lesz a jövőben a magyar együttműködésre.
Az EMNP elnöke több magyarázatot is adott arra, hogy miért nem sikerült a pártnak úgy megerősödnie, ahogy négy évvel ezelőtt tervezte. A párt vezetői ugyanis 2012-ben azt mondták, hogy az akkori választásokat a felkészülés részének tekintik, és a 2016-os választásokon szeretnének erőt felmutatni. Elmondta: akkor még azzal számoltak, hogy az autonómia ügye iránt elkötelezett pártok – az EMNP és az MPP – összeadják erőiket, ez azonban az MPP ellenállása miatt nem történt meg. Azt is hozzátette, hogy az állam segítséget nyújt az RMDSZ-nek politikai súlya megőrzéséhez: a szövetség évente 4,5 millió eurónak megfelelő támogatást kap a költségvetésből, amivel biztosítja versenyelőnyét – mondta Szilágyi Zsolt.
A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a magyar pártok a szavazóik mintegy húsz százalékát veszítették el a négy évvel ezelőtti választások óta. „Ez olyan adat, amelynek változást kell kiváltania az erdélyi magyar politikában” – jelentette ki az EMNP elnöke.
MTI
Erdély.ma2016. június 7.
Elsöprő győzelmet aratott az RMDSZ ( Háromszék)
A korábbi választásokhoz képest a háromszéki RMDSZ jobban teljesített, hiszen növelte helyi és megyei tanácstagjainak számát – értékelte tegnap az eredményeket Tamás Sándor, a szövetség megyei elnöke az RMDSZ székházában tartott sajtótájékoztatón. A 73 százalékkal újraválasztott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Miklós Zoltán, a 21 tagú tanácsban 15 helyet szerzett megyeszékhelyi RMDSZ-frakció vezetője azt hangsúlyozta: nem kívánnak visszaélni többségükkel, konszenzusos döntésekre törekednek az önkormányzati testületben.
Tamás Sándor ismertette a nem hivatalos megyei eredményeket. Ezek szerint a megyei önkormányzati listára leadott szavazatok 57,7 százalékát szerezte meg a szövetség. Az Erdélyi Magyar Néppártra leadott voksok aránya 8,6 százalék, s végül az MPP is bejutott a megyei tanácsba, miután 5,5 százalékos eredményt ért el. A Tăriceanu-féle Demokraták és Liberálisok Szövetsége 5 százalék körül mozgott, a Nemzeti Liberális Párt 7,8 százalékot szerzett, a szociáldemokraták 9,6 százalékos eredményt értek el. Ez azt jelenti, hogy a 31 tagú megyei tanácsban az RMDSZ várhatóan húsz (eggyel többet, mint négy évvel korábban), az EMNP, a liberálisok és a szociáldemokraták 3–3-at, az MPP két mandátumot szerez. A megye 45 polgármesteri tisztsége közül az RMDSZ 34-et szerzett meg, három településen – Zabola, Málnás, Gelence – MPP-jelölt nyert RMDSZ-es támogatással is, két településen független induló győzött – Vargyas és Szitabodza. Két községet a Tăriceanu-féle párt színeiben mandátumhoz jutó polgármester vezet, a szociáldemokraták négy községgazdai posztot nyertek. Mind a négy háromszéki város – Sepsiszentgyörgy, Barót, Kézdivásárhely, Kovászna – vezetését az RMDSZ jelöltje nyerte el. Ami a helyi tanácstagok számát illeti, RMDSZ-es színekben jutott mandátumhoz 338 önkormányzati képviselő, az MPP 24, az Erdélyi Magyar Néppárt 51 tanácstagot juttatott be települési tanácsokba. Megyei szinten 43,6 százalékos részvételi arányt jegyeztek, a szórás azonban elég nagy, több helyen 40 százalék alatti maradt a szavazókedv – Bacon, Mikóújfalu, Zabola, Csernáton, Sepsiszentgyörgy, Lemhény, Kézdivásárhely, Bardoc –, másutt a szavazópolgárok legalább 60 százaléka járult az urnákhoz: Előpatakon, Málnáson, Hidvégen, Nagypatakon, Maksán, Illyefalván, Dobollón, Sepsikőröspatakon. Tamás Sándor értékelése szerint az eredményeit javító RMDSZ-en kívül a választások nyertesei közé tartozik az MPP, amely növelte polgármesterei számát, de ide tartoznak a román pártok is, amelyek a jobb mozgósításnak, a Bodza-vidéken jegyzett magasabb részvételnek köszönhetően eggyel növelték a megyei önkormányzati képviselőik számát. Nettó vesztesnek az EMNP-t nevezte, amely mindkét polgármesteri tisztségét elveszítette (Maksán és Nagyborosnyón). Ugyanakkor köszönetet mondott a választóknak, amiért a „konkrét megyefejlesztési terveket” részesítették előnyben a „bohóckodással” szemben. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a helyi lakosság a választások legnagyobb nyertese, hiszen folytatják a munkát a városért, a következő napokban kezdik azokat az utcajavításokat, aszfaltozásokat, amelyeket nem akartak kampányban elkezdeni. Az általa elért eredményt azzal magyarázta, hogy az emberek megértették: szükség volt azokra a népszerűtlen beruházásokra is, amelyek sok kellemetlenséget okoztak, de a következő időszakban igyekeznek eltüntetni a vezetékcserék nyomait. A bürokrácia, a késlekedések miatt egy-másfél év múlva lesz olyan a város, mint amilyennek idén májusban szerette volna látni – vélekedett. Megjegyezte: a részvételi arány is azokban a körzetekben volt alacsonyabb, amelyek a felújítatlan utcák környékén találhatók, például a Gyöngyvirág vagy a Kós Károly utca körül. Ugyancsak a győztesek közé sorolta Bálint Józsefet, aki jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban. Győztes az RMDSZ-frakció is, hiszen 14-ről 15 fősre gyarapodott a 21 tagú tanácsban. Az MPP nem jutott be, az EMNP két helyet szerzett, ugyancsak két-két képviselője lesz a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak. Ennek kapcsán hangsúlyozta: nem fognak visszaélni kétharmados többségükkel, akárcsak az előző mandátumban, konszenzusos döntésekre törekednek. A hat szakbizottság közül egy-egynek a vezetését felajánlják a liberálisoknak, illetve az EMNP-nek. A vesztesek közé sorolta az MPP-t, amely nem jutott be a tanácsba, a román közösséget, mert negatív kampányt folytatott egyik jelöltjük a másik ellen, továbbá Mădălin Guruianut.
Kitért ez utóbbi visszavonulására is, mint mondta, maga is csak nézte, „mint a moziban” a liberális politikus kampányát, amelyben az alpolgármesteri tisztség megszerzésére összpontosított, holott erről korábban semmilyen egyeztetés nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kölcsönösség elve alapján Sepsiszentgyörgyön is felajánlhatnának egy alpolgármesteri tisztséget a román közösség képviselőjének, miként azt az RMDSZ Kolozsváron, Marosvásárhelyen és más erdélyi városokban kéri, Antal Árpád leszögezte: az RMDSZ által kidolgozott autonómiatörvény előírja, hogy a román közösségnek automatikusan jár alpolgármesteri és megyei alelnöki tisztség a székelyföldi településeken, ezt kellene elfogadni.
Miklós Zoltán frakcióvezető ugyancsak arról szólt, hogy bár a szavazás eredménye a kötelezettség mellett nagyfokú legitimitást is biztosít számukra a város vezetésében, szakmaiságon alapuló együttműködésre, konszenzusra kívánnak törekedni a továbbiakban is.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 7.
Választási eredmények Kézdiszéken
A kézdivásárhelyiek újabb négy évre szavaztak bizalmat Bokor Tibor RMDSZ-es polgármesternek a vasárnapi helyhatósági választásokon. A régi-új városvezető elmondta: megértette a választók üzenetét, a munkát tegnaptól folytatja, mert rengeteg még a tennivaló a céhes városban. Bokor Tibor a szavazatok 54,28 százalékát kapta meg, az RMDSZ tanácsi listája 56,21 százalékot ért el. Paks testvérváros küldöttsége együtt drukkolt a jelenlegi városvezetéssel annak választási győzelméért.
Kézdivásárhelyen a szavazásra jogosultak 37,73 százaléka járult az urnák elé, a polgármesterjelöltekre összesen 6413 szavazatot, míg a tanácsi listára 6411 szavazatot adtak le. Bokor Tibor 3407 vokssal nyerte meg a választást, őt követi Johann Taierling 1896 (30,21 százalék) szavazattal, a harmadik helyen a Kézdivásárhelyi Választási Szövetség képviselője, Constantin Pătru végzett 451 (7,18 százalék) szavazattal, negyedik lett Szigethy Kálmán, a Magyar Polgári Párt jelöltje 403 (6,42 százalék) vokssal, Rákosi János független jelölt 120 (1,91 százalék) szavazatot kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 136.
A városi tanácsi listákra 6188 érvényes szavazatot adtak le (225 voks érvénytelen volt). Ebből az RMDSZ listája 3478 szavazatot vitt el (56,21%), az EMNP 1681 voksot kapott (27,17%), a román pártok Kézdivásárhelyi Választási Szövetsége 497 voksot zsebelt be (8,03%), az MPP listájára 452-en (7,30%), Rákosi Jánosra 80-an pecsételtek (1,29%). Kézdivásárhely tanácsának 19 helyét várhatóan 11 RMDSZ-es, 5 néppártos, 2 román képviselő és 1 polgári pártos foglalhatja el. Az RMDSZ 11 tanácstagja: Hegedüs Ferenc, dr. Kelemen András, Szöllősi Tamás, Fejér Melinda, Nagy Babos Tamás, Bejan András, Szilveszter Szabolcs, Lőrincz József, Derzsi Gyula, Szabó Vincze és Kiss Levente Csaba. Az EMNP öt várható tanácstagja Johann Taierling, Illyés Botond, Szima Csaba, Gál Elemér László és Czipa Lóránt. A Kézdivásárhelyi Választási Szövetség két várható képviselője Constantin Pătru és Ionuț Budău. Az MPP egyetlen várható tanácstagja Szigethy Kálmán. Eddig négy önkormányzati képviselőjük volt.
Az eredményvárón Bokor Tibor azoknak is köszönetet mondott, akik nem rá szavaztak, hiszen ez is egy üzenet volt irányába. „A munka hétfő reggeltől folytatódik, az a célom, hogy megmutassam, a csapatom nem csak kampányban dolgozik. Sokszor mondtam, hogy az elmúlt négy év a megalapozásé volt, most elkezdhetjük házunkat felépíteni. Köszönöm a kézdivásárhelyiek, a nyujtódiak, az oroszfalviak, a sárfalviak és a szászfalusiak támogatását. Őszintén megmondom, ilyen mocskos kampányban életemben nem volt részem. Nagyon nehéz lesz nekem ezekkel az emberekkel szembenézni, és Taierlingre gondolok elsősorban. Az, amit elművelt, amiket írt rólam és csapatomról, nehezemre esik elmondani. Ő nem gondolkodik azon, hogy a következő négy évben, ha tényleg feladatot vállal – nem úgy, mint az elmúlt években, amikor semmit nem csinált –, együtt kell dolgoznunk. Nehéz lesz. Egyértelmű számomra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal nem fogok együttműködni semmilyen áron. Meg vagyok győződve, hogy az MPP-vel és akár a román tanácsosokkal közös nevezőre tudunk jutni” – fogalmazott Kézdivásárhely újraválasztott polgármestere. Felső- Háromszék minden községében az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött, és a helyi tanácsokban is mindenhol megszerezték a többséget. Kézdiszék hét településén csak egy polgármesterjelölt indult az önkormányzati választásokon, mindannyian az RMDSZ színeiben: Bölöni Dávid Csernátonban, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján. Közülük a korelnök Bölöni Dávid, aki huszonhat éve vezeti Csernátont, és most hetedik mandátumánál tart. Az újonc Domokos Ferenc, Esztelnek eddigi alpolgármestere, aki első polgármesteri mandátumát kezdi. Bereckben két jelölt volt: Dimény Zoltán (RMDSZ), Páll János pedig függetlenként vett részt a megmérettetésen. Dimény Zoltán fölényesen, közel kilencven százalékkal győzött. Szentkatolnán is volt egy független jelölt, Bende Emil; az RMDSZ-es Tusa Levente fölényes győzelmet aratott. Ozsdolán is egy RMDSZ-es és egy független jelölt volt, előbbi Brănduş-Dendyuk Vasile Silvestru, utóbbi Gondos Judit. Itt is az RMDSZ jelöltje győzött több mint 800 szavazattal, a független jelölt 573 voksot kapott. Dálnokon egy független és egy RMDSZ-es jelölt volt, ifj. Márton László, illetve Bartók Ede Ottó. Hatvan-negyven százalékos eredménnyel az RMDSZ jelöltje marad a községvezető. Az MPP–RMDSZ Cseh Józsefet, az EMNP pedig Kocsis Gézát indította az idei önkormányzati választásokon Gelencén. Cseh József 1239, míg ellenjelöltje 620 voksot összesített. Szentkatolnán a tizenhárom önkormányzati képviselő közül tíz RMDSZ-es, két EMNP-s és egy független, Bereckben tíz RMDSZ-es, egy SZDP-s, egy román és egy magyar független alkotja a majdani tanácsot. Csernátonban kilenc RMDSZ-es, három MPP-s és egy néppárti jelölt jutott mandátumhoz, Dálnokon hat RMDSZ-es, egy MPP-s és két független, Ozsdolán hét RMDSZ-es, négy Néppárti, egy független és egy romapárti, Torján 12 RMDSZ-es és egy független, Esztelneken hét RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentléleken 11 RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentkereszten kilenc RMDSZ-es és két MPP-s, Kézdialmáson kilenc RMDSZ-es, Gelencén kilenc RMDSZ–MPP-s, négy néppárti és két romapárti, Lemhényben nyolc RMDSZ-es, két néppárti és egy független jutott önkormányzati képviselői mandátumhoz. Felső- Háromszéken Gelencén és Kézdiszentléleken jegyeztek ötven százalék fölötti részvételt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 7.
Választási eredmények Orbaiszéken
Orbaiszék mind a hat közigazgatási egységében tanácsi többséget szerzett az RMDSZ – derül ki a még nem végleges választási eredményekből. A szövetségnek nem sikerült viszont visszaszereznie a nagyborosnyói polgármesteri tisztséget, Zabolán az MPP polgármesterjelöltje nyert az RMDSZ támogatásával.
Új polgármestere van Kovásznának az RMDSZ-es Gyerő József személyében. A tanácsba tíz városatyát juttatott be a szövetség (eddig is tíz volt), az MPP-nek két képviselője lesz az elkövetkező négy évben. Ez jelentős eredmény a polgáriak számára, hiszen az elmúlt négy évben nem voltak jelen a testületben. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két-két mandátumot szerzett, egy független jelölt is bejutott a fürdőváros helyi tanácsába. Az EMNP nem sok vizet zavart, alig több mint ötven szavazatot gyűjtött be. Zágonban Kis József (RMDSZ) újabb mandátumot nyert, fölényesen győzött a független román jelölt ellen. A tanácsban nyolc helyet szerzett a szövetség, az NLP három, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) kettő, az LDSZ egy képviselőt juttatott be, egy független jelölt is mandátumot nyert. Kommandón Kocsis Béla RMDSZ-es polgármester vezetheti tovább a falut, a tanács összetétele sem változott, nyolc RMDSZ-es és egy MPP-s jelölt jutott be. Barátoson ugyancsak az RMDSZ jelöltje, Tánczos Szabolcs kezdhet mandátumot, a tanácsban hét RMDSZ-es és két MPP-s képviselő dolgozik.
Zabolán az MPP-s Fejér Levente nyert a polgármesteri csatában, a választás előtti magyar–magyar egyezmény jegyében őt támogatta az RMDSZ is. A tanácsban a szövetségnek tíz képviselője lesz (a nemzeti összefogás eredményeként a listán MPP- és EMNP-tagok is szerepeltek), az NLP egy, az SZDP két személyt tudott bejuttatni.
Nagyborosnyón az LDSZ polgármesterjelöltje, Ilie Nicolae hatvan szavazattal előzte meg az RMDSZ-es Kanyó Antalt. A tanácsban az RMDSZ erősebb nyolc képviselővel, az LDSZ hét képviselővel ért bejutó helyre.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 7.
Választási eredmények Sepsiszéken
A vasárnapi, éjszakába nyúló párhuzamos szavazatszámláskor tapasztaltaktól kismértékben tértek el Sepsiszéken a tegnap délután 99,9 százalékos feldolgozottság mellett ismertetett adatok. Eszerint a 14 közigazgatási egységben Málnást és Hidvéget leszámítva taroltak az RMDSZ polgármester-, valamint képviselő-testületi jelöltjei. Sepsiszék több települése ugyanakkor a részvételi arány tekintetében is az első helyeken végzett, hatvan százalék felett teljesítve.
Közigazgatási egységenként az RMDSZ nemcsak a polgármesteri székeket hódította el, de nagyjából minden képviselő-testületben, ha nem feltétlenül kétharmados, de mindenképp kényelmes többséget szerzett. Kivételt képez Előpatak és Hidvég.
Hidvégen a polgármesteri széket Alexandru Cucu, a Szociáldemokrata Párt jelöltje hódította el, és igen vegyes a testület összetétele – RMDSZ négy, SZDP nyolc, NLP kettő, Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség (UNPR) kettő, Roma Pártok Pro Európa Szövetsége (APRPE) egy –, míg Előpatak községi tanácsának tagjai jórészt a román pártokból kerültek ki. Az RMDSZ Hidvégen mindössze két mandátumot tudott begyűjteni, a szociáldemokraták hatot, a liberális párt, az LDSZ, valamint a Demokrata Roma Párt (PRD) egyet-egyet. Előpatakon viszont talán a legfontosabb győzelmet könyvelheti el a szövetség, ugyanis annak ellenére, hogy a magyarság aránya nyolc százalék a községben, a szavazatok teljes feldolgozottsága mellett is Kovács László újabb négy évig polgármester marad, több mint 53 százalékát szerezte meg a szavazatoknak. Az említetteken kívül a fennmaradó 12 közigazgatási egységben – ideértve Sepsiszentgyörgyöt is, a következő eredmények születtek. A megyeszékhelyen Antal Árpád András jelenlegi polgármester folytathatja, a voksok közel 74 százalékát seperve be. A városi képviselő-testületben kétharmados többséget szerzett a szövetség, összesen 15 képviselőjük lesz, míg az Erdélyi Magyar Néppártnak, a Nemzeti Liberális Pártnak, valamint a Szociáldemokrata Pártnak két-két tanácstagja lesz. A Magyar Polgári Párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így egyetlen mandátumot sem nyert. Községi szinten Sepsibodokon, Mikóújfaluban és Rétyen, mivel nem volt ellenjelöltjük, a szövetség politikusai – Fodor István, Demeter Ferenc, valamint Dombora Lehel – ülhetnek a polgármesteri székbe. Utóbbiak első mandátumukat kezdik. Sepsibodokon a tanács összetétele is homogén, kizárólag a szövetség jelöltjeiből áll. Rétyen kilenc RMDSZ-es tanácstag és két EMNP-s alkotja majd a testületet, Mikóújfaluban az arány hasonló, csak itt az MPP nyert két mandátumot. Árkoson, Gidófalván, Sepsikőröspatakon és Uzonban a szövetség polgármesterjelöltjei – Máthé Árpád, Berde József, Kisgyörgy Sándor, valamint Ráduly István – újráznak, és hetven százalék feletti támogatottsággal vágnak neki a következő négy évnek. A képviselő-testületekben az RMDSZ megnyugtató többséget tudhat magáénak, Árkoson kilenc mandátumot, míg az EMNP kettőt, Gidófalván ugyanaz az arány, Sepsikőröspatakon a Néppárt három mandátumot szerzett, az RMDSZ pedig nyolcat. Uzonban színesebb a tanács összetétele: tíz RMDSZ-es tanácstag mellett két liberális párti és egy szociáldemokrata került be.
A fentieken kívül Sepsibükszádon Bács Márton Csaba folytathatja valamivel több, mint 65 százalékos támogatottsággal, a testületben pedig hat RMDSZ-es tanácstag és három MPP-s ülhet. Kökösben és Illyefalván a szövetség polgármesterjelöltje – Sántha Gyula és Fodor Imre – 57 százalékot meghaladó támogatottsággal újból a község élére állhat. A kökösi tanácsban az RMDSZ hét, a Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség három, az NLP egy mandátumot szerzett, illetve egy függetlenként induló bejutót is jegyeztek. Illyefalván a testület összetétele: hat szövetségi, három MPP-s, egy EMNP-s, illetve egy liberális tag.
Végül Málnás község az egyetlen Sepsiszéken, ahol az MPP jelöltje futott be győztesnek, az RMDSZ támogatásával. Szotyori Angéla Gizella a voksok közel 78 százalékát gyűjtötte be. A községi tanácsban az RMDSZ-nek hét, a MPP-nek négy mandátum jutott.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 7.
Bukás Nagyváradon (Helyhatósági választások)
Az elmúlt két évtized legnagyobb vereségét szenvedte el az RMDSZ Nagyváradon, ennek eredményeként az eddiginél jóval kisebb súllyal bír majd a helyi tanácsban, ahol két magyar képviselővel lesz kevesebb.
A Krónika tájékoztatása szerint Ilie Bolojan eddigi polgármester hatalmas fölénnyel nyerte a versenyt, a liberális politikus a voksok 70,95 százalékát szerezte meg, az őt követő Huszár István csupán a szavazatok 13,03 százalékát kapta. Az RMDSZ-es alpolgármester mintegy 6000 szavazattal kapott kevesebbet, mint a tulipán színeiben 2012-ben induló Cseke Attila szenátor, aki a szavazatok 18,87 százalékát kapta. Zatykó Gyulára, az EMNP polgármesterjelöltjére a szavazók 2,85 százaléka voksolt, ám szavazatszámban kevesebben voksoltak rá, mint 2012-ben.
Jóval kisebb a támogatottsága az RMDSZ helyi tanácsosi listájának is, csupán a választók 14,24 százaléka nyomta rá a pecsétet – 2012-ben 17,32 százalékos volt a támogatottsága –, ami a 25 százalékos magyar közösséggel rendelkező városban rendkívül gyenge eredménynek számít. Ennek következtében az eddigi hat helyett csupán négy RMDSZ-es önkormányzati képviselő lesz a tanácsban. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnököt okolta a gyenge nagyváradi eredményért, aki szerint a helyi tanácsosi lista nem volt reprezentatív a magyar közösségre, ezért nem nyerte el a választók tetszését, s a gyenge szereplésért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Szabó az EMNP-nek és Tőkés Lászlónak is üzent: szerinte a néppártnak fel kellene oszlania, mivel egyetlen mandátumot sem szerzett a megyében, és az alacsony részvétel azt is bebizonyította, hogy a versenyhelyzet nem mozgósít.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)