udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2731
találat
lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 2731-2731
Névmutató:
Orbán Viktor
2010. június 22.
„Egy nemzet, egy állampolgárság” – interjú Semjén Zsolt kormányfőhelyettessel
Személyes álláspontom szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást ebben a kérdésben, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Semjén Zsolt, aki a hét végén a legfőbb román közjogi méltóságokkal és erdélyi magyar politikai, egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélést.
– Orbán Viktor Fidesz-elnök az országgyűlési választások után úgy értékelt: forradalom zajlott le a szavazófülkékben. Mivel magyarázza az áprilisi megmérettetésen szerzett kétharmados többséget a Fidesszel pártszövetséget alkotó Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként?
– Ennek legalább három oka van. Az óriási támogatottságot alapvetően a Fidesz–KDNP-pártszövetség által képviselt keresztény-polgári-nemzeti értékrend tette lehetővé, amihez hozzájárul a két alakulat közötti szövetség politikai konstrukciója, az elmúlt időszakban folytatott politizálás. A másik oldalról nyilvánvalóan benne van, hogy a társadalom torkig volt a gyurcsányizmussal, a Magyar Szocialista Pártot jellemző korrupcióval, azzal, hogy Gyurcsány Ferenc porig rombolta az országot, és azt mondta: ebből elég volt. Politikai értelemben ez a három komponens hatott oda, hogy a magyar társadalom kétharmados, alkotmányozó többséggel ruházta fel a Fidesz–KDNP-t, ezért a mostani Országgyűlés joggal mondhatja, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés.
Erre a szocialisták azt szokták válaszolni, hogy Horn Gyulának is volt kétharmada 1994-ben. Csakhogy a kettő között az a döntő különbség, hogy Horn Gyula kétharmadára senki nem szavazott, hanem az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége kötött egy pártpaktumot, és ennek következtében jött létre egy technikai kétharmad, de e mögött nem állt a választópolgárok akarata. A mostani választásokon viszont éppen a szocialisták definiálták úgy a választások tétjét a második fordulóban, hogy lesz-e a Fidesz–KDNP-nek kétharmada, amire az emberek igennel szavaztak. Mi nem kértünk száz- vagy tíznapos türelmi időt, hanem még a kormány megalakulása előtt meghoztuk az állampolgársági és a nemzeti együvé tartozás törvényét, illetve felére csökkentettük a parlamenti képviselők létszámát, az októberi helyhatósági választások után pedig már feleannyi önkormányzati képviselő lesz, mint korábban.
– Az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitikai paradigmaváltás egyik első lépése volt a nemzeti együvé tartozásról szóló Trianon-törvény. Miként járulhat hozzá a jogszabály a békediktátum okozta sebek begyógyításához?
– Részint azért is kellett a törvény, hogy a nemzet egy jogszabály formájában is szembenézzen a trianoni katasztrófával, fejet hajtson azok előtt, akik életüket, szabadságukat áldozták azért, hogy a magyarságot megtartsák és a határon túli területeken is megőrizzék a magyar kultúrát, a történelmi sorsközösséget. A törvény lényege az, hogy a történelmi igazságot kimondva nyitott a jövő tekintetében, és a Magyarország körül létrejött országokkal való együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódik értelemszerűen az állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyarok úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni a szülőföldjüket. Az a magyar nemzet, amely nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egy volt, most végre közjogi értelemben is egyesülhet az állampolgársági törvény vonatkozásában.
– A kettős állampolgárságról szóló jogszabály kapcsán éles vita folyt az országgyűlési pártok között a határon túli magyarok szavazati joga ügyében. A választójogi törvény várhatóan miként rendezi ezt a kérdést?
– Először is nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar Országgyűlés 97,7 százaléka elfogadta az állampolgársági törvényt, ami azt jelenti, hogy a szocialisták egy része is igennel szavazott, kivéve Gyurcsány Ferencet és két tettestársát, akik nem átallottak nemmel voksolni. Mindez megmutatta, hogy a jogszabály mögött az egész Országgyűlés, az egész magyar nemzet akarata áll. Természetesen teljesen soha nem lehet jóvátenni azt a lelki Trianont, azt a sebet, amelyet kicsinyes pártpolitikai megfontolásból Gyurcsány Ferenc okozott, amikor 2004. december 5-én megint csak nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni.
Azért fontosnak éreztük azonnal kiterjeszteni a kettős állampolgárságot, hogy amennyire lehet, jóvátegyük a népszavazás eredményét. Mármost ez a jogszabály nem a választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény. A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa, mint mondjuk egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme. A választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, hiszen az alkotmányban rögzítettük, hogy a felére csökkentjük az országgyűlési képviselők létszámát. A tekintetben, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni, most nem tudok válaszolni, mivel nem vagyok próféta. Számos megoldás létezik a világban, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.
– Az Ön eddigi nyilatkozataiból egyértelműen úgy tűnik, hogy szavazati joggal ruházná fel a határon túl élő magyarokat. Tévedek?
– Személyes álláspontom szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól. Ennek a technikai módozata más kérdés. Mindezt nem lehet igen-nemmel megválaszolni. Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie. Az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás van, például a horvátoknál, ugyanakkor Romániában külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat. Ismétlem: nincs felkentségem a tekintetben, hogy milyen lesz a választójogi törvény.
Fontos viszont kihangsúlyozni, hogy ez az állampolgársági jogszabály nem tartalmaz megszorításokat. Különben ezt a törvényt én még a választások előtt benyújtottam az Országgyűlésnek, ahol csak az időközben kiesett SZDSZ ellenezte, a szocialistákkal pedig komoly tárgyalásokat folytattunk, ők viszont olyan szabályokat akartak bevinni, amelyek korlátozták volna a határon túli magyarok teljes értelemben vett állampolgárságát. Lakcímkártya-szigorításokat és ellenőrzési módokat javasoltak, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a határon túli magyarok viszonylag könnyű magyarországi lakcímszerzését, és hogy szavazzanak. Én akkor inkább visszavontam a törvényjavaslatot, hogy ne legyen első- és másodosztályú állampolgárság. Az azóta elfogadott jogszabályban nincs magyarországi, illetve határon túli magyar állampolgárság: egy magyar nemzet van egy állampolgársággal.
– Miként kívánják fellendíteni a balliberális kormányzás idején elhanyagolt magyar–magyar intézményes kapcsolatokat?
– A magyar–magyar viszonyban még a nyáron összehívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltjük meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is. A Máért tekintetében 2004 végén összecsapás alakult ki Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar vezetők között amiatt, hogy az akkori kormányfő megpróbálta lenyomni a torkukon azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, mire Gyurcsány sértődött gyerekként többé nem hívta össze a testületet. Szili Katalinnak egyébként nagy érdemei vannak abban, hogy a KMKF valahogy átvészelte a Gyurcsány-korszakot.
– Erdélyi látogatása során többször is összefogásra, egységre szólította a magyar szervezeteket, holott a romániai magyar politikai életben már jó ideje tetten érhető a pluralizmus.
– A magyar államnak nyilvánvalóan nem feladata, hogy beavatkozzon a határon túli magyarok politikai vagy kulturális szervezeteinek belső ügyeibe. Tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk az erdélyi magyarok politikai döntését, és az a tárgyalópartnerünk, akit a közösség politikai bizalma támogat – akár a kormányban, a parlamentben vagy az önkormányzatokban. De a józan nemzeti önérdek azt mondja, hogy akkor tudjuk a nemzeti érdekeinket érvényesíteni, ha minél inkább összefog a magyarság. Ami persze nem jelent egyszínűséget, az összefogás lehet nagyon sokszínű, de a lényeg az, hogy minél inkább az összefogás érvényesüljön. Ezért messzemenően üdvözlöm a Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette EMNT együttműködését.
– Lát-e esélyt előrelépésre az erdélyi magyarság autonómiakövetelése kapcsán most, miután Budapesten és Bukarestben egyaránt jobboldali, az Európai Néppártot erősítő pártok vannak hatalmon?
– Mi a minél szélesebb autonómia mellett vagyunk, a szórvány esetében a kulturális, a tömbmagyarság esetében pedig a területi autonómiát támogatjuk. Mindezt természetesen alkotmányos körülmények között, az európai és a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelően. Ha ilyen autonómiák az Európai Unióban számos népcsoportot megilletnek, akkor a magyarság sem lehet másodrangú, vagyis ami az EU-ban általános és elfogadott, az megilleti a magyarságot is.
Román barátaink vonatkozásában az a helyzet, hogy nyilván nem lehet egyetlen tárgyaláson az élet minden területét rendezni. Vannak véleménykülönbségek, de a mostani tárgyalásokon számunkra az állampolgárság kérdése és a tanügyi törvény keresztülvitele, a román fél számára pedig a schengeni övezethez való csatlakozás ügye volt nagyon fontos – tekintve, hogy jövőre Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Nagyon sok témában léptünk előre, és sok kérdésben nyilvánvalóan továbbra is véleménykülönbség van. De azt gondolom, hogy a pozitív előrelépésre kell helyezni a hangsúlyt, éppen ezért nagyon fontosnak vélem, hogy a legmagasabb szintű bukaresti tárgyalásokon egyetlen negatív hangot nem tapasztaltam, ami egy új, a bizalmi együttműködés kezdetének a jele, ami később jótékonyan fog kihatni az élet minden más területére.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2010. június 23.
„Hat még a propaganda” - interjú Tőkés Lászlóval, az EP újonnan megválasztott alelnöke
A nyugati baloldal ma is fogékony a posztkommunista propagandára – véli Tőkés László, az Európai Parlament újonnan megválasztott alelnöke. A Krónikának adott interjúban elmondta, ennek tulajdonítható, hogy személyével kapcsolatban a román lobbi szinte a teljes szocialista frakciót meggyőzte. Úgy vélte, ennek ellenére, az újonnan csatlakozott országok lassan a helyükre kerülnek az Unióban.
– Az Európai Parlament honlapján megnézhető az ön alelnökké választásának a filmje. Az látható, hogy először közfelkiáltással akarták megválasztatni, aztán Corneliu Vadim Tudor felszólalása után elektronikus szavazást hirdettek, de ez hosszasan elhúzódott, a képviselők nem tudták, hogyan kell szavazni. Mi történt?
– Az elnökség a gyakorlatnak megfelelően arra készült, hogy közfelkiáltással választanak meg, hiszen a megüresedett tisztségre a parlamenti egyezség szerint a néppárt állíthatott jelöltet, és én voltam az egyedüli jelölt. Nem voltak felkészülve arra, hogy Corneliu Vadim Tudor él az ellenvetés jogával, ami egy másik procedúra alkalmazását vonja maga után. Az elnökség nem tudta, hogy a procedúra szerint ilyen esetekben csak a támogató szavazatokat kell összeszámolni. Ezek száma pedig magasabb kell hogy legyen 186-nál, a legkevesebb szavazattal megválasztott alelnök szavazatai számánál. Én végül 334 szavazatot kaptam.
– A román lobbi arra építette az ellenkampányát, hogy ön megkérdőjelezi az európai határok rendszerét. Mennyire fogékonyak az EP képviselői ma az efféle érvekre?
– Ijesztő mértékű a félrevezetési potenciál. Adrian Severinék szinte teljes egészében meg tudták nyerni maguknak a szocialista frakciót, pedig Tabajdi Csaba és a magyar szocialista képviselők is mindent megtettek, hogy jobb belátásra bírják kollégáikat. Elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől nagyon szomorú, hogy az igazinak tekintett nyugati baloldal adott esetben mennyire foglya lehet a posztkommunista baloldali propagandának. A megválasztásomat megelőző este Joseph Daul néppárti frakcióelnök egyeztetett Martin Schulz szocialista frakcióelnökkel, aki azt helyezte kilátásba, hogy a szocialisták is ellenvetéssel élnek, ha nem jelentem ki, hogy Románia határviszonyait sérthetetlennek tartom. Én ezt elutasítottam, mert úgy véltem, az ártatlanság vélelme engem is megillet. A vádlóknak kell bizonyítaniuk a vélt bűneimet, nem pedig nekem, hogy ártatlan vagyok.
– Jerzy Buzek házelnök többnyire lengyelül vezette az ülést, ön viszont angolul szólalt fel a szavazás előtt. Van üzenete annak, hogy ki milyen nyelven szól az EP-ben?
– Én általában magyarul szólalok fel, de esetenként románul és angolul is, ahogy a helyzet megkívánja. Adódhatnak egyébként nézeteltérések abból, ha nem a világnyelvek valamelyikén beszél az ember. Vadim Tudor például levette a fülhallgatóját, és nem értette meg, hogy a lengyelül beszélő Jerzy Buzek megvonta tőle a szót, amiért eltért a napirendtől.
– Milyen nyelven fogja majd vezetni az EP üléseit?
– Kedden választottak meg, és szerdán már vezettem is az esti ülést, akkor is váltogattam a nyelveket, a románoknak románul adtam szót, a magyaroknak magyarul.
– Találkozott-e a román néppártiakkal megválasztása óta?
– Még aznap este bementem a román néppárti csoport ülésére, ahol Theodor Stolojan azon melegében gratulált a tisztséghez. Én megköszöntem a támogatást.
– Szóba került, hogy másfél éve ők akadályozták meg a néppárti frakciótagságát?
– Nem akarnak szembesülni ezzel. Úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna.
– Az Antena 3 tévé nemrég bemutatott egy statisztikát, amely szerint az RMDSZ három képviselője közül Winkler Gyula rendszerint a román néppárti csoport álláspontját támogatja szavazatával, ön és Sógor Csaba pedig a magyar néppártiakét. Van egyáltalán egyeztetés az RMDSZ képviselői között a szavazások előtt?
– Én mindig kapok egy néppárti szavazólistát és egy magyar néppárti szavazólistát. Általában minimális az eltérés a kettő között.
– És Winkler Gyula nem kapja meg ugyanezeket a listákat?
– De megkapja ő is. Ő ezek szerint kap egy román szavazólistát is. Engem eddig ilyen listával nem kerestek.
– 2011 első fél évében is EP-alelnök lesz, amikor Magyarország tölti majd be az EU soros elnökségét. Számítanak önre valamiben Orbán Viktorék?
– Páratlan lehetőség kínálkozik most arra, hogy egy irányba haladjunk a magyar kormánnyal, ami azért előrelépés, mert a Gyurcsány-érában két irányba húztuk a szekeret. A mostani helyzetre konkrét terveket kell kidolgozni, például kisebbségpolitikai szempontból. Olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Utóbbin a 14 magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását értem.
– Érezheti-e valamilyen hasznát a romániai magyar közösség annak, hogy Tőkés László az EP alelnöke?
– Nagyon kedvező üzenete van annak, hogy a volt kommunista Lengyelországból származik az Európai Parlament elnöke. Ha van egy romániai kisebbségi alelnöke is, ez azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozottak is a helyükre kerülnek, és a tekintélyes tisztségeik által megnövekszik a mozgásterük. Ha jól végzem a munkámat, ennek az iránynak leszek az egyik úttörője.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)2010. június 23.
Tusnádfürdő kitüntette Orbán Viktort és Németh Zsoltot
Pro Urbe-díjjal tüntette ki a tusnádfürdői önkormányzat Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és Németh Zsolt külügyi államtitkárt. A két magyar vezető politikus a határokon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor létrehozásáért kapta a kitüntetést – írta keddi számában a Krónika című erdélyi napilap.
A település városnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében ismertetett önkormányzati döntés szerint az erdélyi település fejlődéséért és hírnevéért sokat tett személyek közül hasonló kitüntetésben részesült még többek között Kristó Katalin, a város szülötte, háromszoros olimpikon rövidpályás gyorskorcsolyázó és Böjte Csaba ferences szerzetes, aki Tusnádfürdőn is működtet hátrányos helyzetű gyereket befogadó gyermekotthont.
MTI
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. június 24.
Tusványos 2010: politika nyílt lapokkal
Nyílt lapokkal mottó alatt zajlik július 20-25. között Tusnádfürdőn az immár 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Nyílt lapokkal, mert – mint az csütörtöki sajtótájékoztatójukon elhangzott – a szervezők azt szeretnék, ha erdélyi és összmagyar tekintetben is terítékre kerülnének olyan témák, amelyek kapcsán megválaszolatlan kérdések sora él az emberekben.
Szervezők: Somogyi Attila, Sándor Krisztina és Demeter Szilárd
Ezt a célt szolgálná például egy nyílt Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amelyen Markó Béla RMDSZ- és Tőkés László EMNT-elnök elmondhatná, hogy miért hívták életre a testületet, hogyan működik, miért vált olyanná, amilyen, illetve van-e egyáltalán jövője. Ugyanakkor a jelen pillanatban marginalizált Magyar Polgári Párt szerepéről is beszélni lehetne.
Szintén sokakat érdekel Tőkés László EP-alelnökké választása, a jövőre esedékes magyar EU-elnökség, illetve a kettő közötti kapcsolat. A nemrég megalakult magyar kormány struktúrája és víziója szintén rengeteg kérdést vet fel a szervezők szerint, éppen ezért erről is mindenképp szó esik. Ezt garantálja az a tény is, hogy az Orbán-kabinet több minisztere, államtitkára – köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szőcs Géza kulturális, Németh Zsolt külügyi, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár –, már vissza is jelzett a Tusványos-csapatnak, hogy részt vesz az eseményen. Hogy Orbán Viktor megtartja-e immár hagyományos szombati előadását, egyelőre még nem százszázalékos, ugyanis miniszterelnökként jóval bonyolultabb megszervezni erdélyi látogatását. Valószínűsíthető azonban, hogy az idei szabadegyetemet sem hagyja ki, hiszen – mint a Tusványos kapcsán tett nyilatkozatában elmondta – a húsz év alatt egyetlen egyszer kényszerült távol maradni. Szintén kérdéses még, hogy Traian Băsescu lesz-e idén is beszélgetőpartnere, a szervezők szerint előfordulhat, hogy a román államfő is felbukkan a táborban, de a szombati nap kapcsán egyelőre semmi konkrétumot nem tudtak mondani.
„Ne csak siránkozzunk”
A szabadegyetemen szóba kerülő témák kapcsán Sándor Krisztina főszervezőtől megtudtuk, hogy azok nem csak a felmerülő gondokat lajstromolják majd, hanem olyan szakembereket is várnak valamennyi panelbe, akik megoldásjavaslatokat is tudnak mondani, illetve azok gyakorlatba ültetésében is részt vállalnak. „Ne csak siránkozzunk, hanem próbáljuk tudatosítani értékeinket” - fogalmazta meg mintegy második mottóként Sándor Krisztina, aki az értékek sorában az előadásokban is hangsúlyosan megjelenített műemlékvédelmet és gasztronómiát említette meg. A gazdasági, társadalmi, politikai kérdések mellett a táborozóknak drogprevenciós, illetve szexuális nevelési előadásokat is tartanak, s természetesen a partnerszervezetek is több érdekes előadással, foglalkozással, kikacsolódási lehetőséggel várják az érdeklődőket.
Bővülő bulikínálat
Mivel az esemény diáktábor jelleget is ölt, s sokan a buli kedvéért érkeznek Tusnádra, Somogyi Attila programfelelős a zenés kikapcsolódási lehetőségekből is ízelítőt adott. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, lesz Rúzsa Magdi, Bikini, Magashegyi Underground, Csík Zenekar, Hooligans, illetve Pannonia Allstarts Ska Orchestra (PASO) koncert, a döntő szempont ugyanis az együttesek összeválogatásakor az volt, hogy valamennyi ízlésnek megfeleljenek. Ugyanakkor a sokszor hajnalig tartó bulik idén már három helyszínen zajlanak, a hagyományos Csűr-buli mellett idén is várja a gépzene kedvelőit a nagyszínpad mellett felhúzott MISZSZ-sátor, újdonságképp pedig az élőzenére vágyóknak is szerveznek bulikat. A koncertek és partik akár az előző években ingyenesek, a sátorozás egész hétre 85 lejbe, egy éjszakára 17 lejbe kerül, a kétágyas kisház egész hétre 375 lej.
Nem nőtt a büdzsé
„Egyelőre csak becsült a költségvetésünk, pontos számadatokról csak a tábor után tudunk beszámolni” - válaszolta Sándor Krisztina a Krónika azon kérdésére, hogy mekkora összegből gazdálkodtak az esemény megszervezésekor. Mint elmondta, úgy tűnik, hogy a tavalyhoz hasonlóan 35-40 ezer euróból sikerül lebonyolítani a közel egyhetes rendezvényt. A magyarországi kormányváltás azonban egyelőre nem hozott pénztöbbletet a szervezőknek, tudtuk meg. A szocialisták nyolc évvel ezelőtti hatalomra kerülésükkor alaposan megnyirbálták a jobboldalinak tartott erdélyi esemény költségvetését, azóta különböző pályázatokból szervezik meg azt évről évre. „A kormányváltást követően sem nyíltak meg a pénzcsapok. Válság van, s kampány volt” – fogalmazott vonatkozó kérdésünkre Demeter Szilárd marketing és kommunikáció-felelős.
Részvétel szempontjából is a tavalyihoz hasonló évre számítanak a szervezők, bár bíznak abban is, hogy a magyar kormányváltás az anyaországból, illetve a határon túli magyarok köréből is több fiatalt fog Tusnádra vonzani. A 2009-es eseményen egyébként összesen 30 ezren fordultak meg, a szervezők becslése szerint napi 5-7000 fiatal látogatott ki a kempingbe, illetve a koncerteknek otthont adó sportpályára.
Jó hírrel szolgáltak ugyanakkor Demeter Szilárd azoknak is, akik valamilyen oknál fogva nem jutnak el Tusnádra: a fontosabb eseményekről a magyarországi Mandiner portál munkatársaival közösen szerkesztett www.tusvanyos.ro honlapon óráról órára frissülő információkat találnak, s fényképeken, illetve videofelvételeken is nyomon követhetik a történéseket.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2010. június 24.
Toró szerint az EMNT az Orbán-féle nemzeti együttműködés-rendszerben gondolkodik
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke válaszolt a Jobbik EP-képviselőinek közleményére, amelyben Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád EP-képviselők arra szólították fel Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét, hogy „EP-alelnökként sokkal határozottabban álljon ki az összmagyar érdekekért, mint az utóbbi években tette, amikor például a román hatalom mindenkori magyar hangjával, az erdélyi autonómiát gáncsoló RMDSZ vezetőivel lépett szövetségre”.
A közleményben a szélsőjobboldali párt EP-képviselői azt is tudatták, hogy támogatták Tőkés EP-alelnökké való választását. Toró megköszönte a támogatást, azonban egyértelművé tette: a Tőkés László EP-képviselő és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz-KDNP szövetség partnereként az Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében látja megvalósíthatónak az erdélyi magyarság stratégiai céljait.
Megjegyezte, mind a határok fölötti nemzetegyesítés programeszménye, mind az elszakított nemzetrészek közösségi autonómiája a lehető legteljesebb és legszélesebb körű összefogás szükségességét követeli meg. Emlékeztetett, az EMNT 2009-ben, a „sérelmi politizáláson” és a „szűkkeblű pártpolitikai érdekeken” túllépve, az összefogás útját választották, ennek következtében az erdélyi Magyar Összefogás Listája a 2009-es EP-választásokon a romániai magyarság tényleges lélekszámát meghaladó mértékű (majdnem 9%-os) sikert könyvelhetett el.
„Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek. Amennyiben mégis ezt teszik, saját magukat rekesztik ki a nemzeti együttműködés rendszeréből” - sommázott Toró. (hírszerk.)
Transindex.ro2010. június 25.
Orbán Viktort és Traian Basescut is várják a tusnádfürdői táborba
A tervek szerint Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke idén is részt vesz a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, ahol megtartja hagyományos előadását - mondta a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek pénteken. Az MTI azután kérdezte Szijjártó Pétert, hogy pénteken a romániai magyar sajtó arról írt: Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Traian Basescu román államfőt is várják a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői az idén júliusban sorra kerülő ötnapos rendezvényre, amelyen várhatóan számos magyarországi és romániai politikus, közéleti személy is részt vesz.
A Krónika, az Új Magyar Szó című napilapok és a Transindex hírportál tudósításai szerint a Tusványos néven is emlegetett rendezvény szervezői beszámoltak a július 20–25. között huszonegyedik alkalommal sorra kerülő esemény előkészületeiről. A szervezők jó esélyt látnak arra, hogy a magyar kormányfő mellett a román államfő is előadást tartson a szabadegyetemen, akárcsak tavaly, amikor Orbán Viktor és Traian Basescu is beszélt a tusnádfürdői hallgatóság előtt. A szervezők azonban hangsúlyozták, még nem bizonyos, hogy Orbán Viktor megtartja-e az immár hagyományossá vált előadását, ugyanis miniszterelnökként már jóval bonyolultabb megszervezni erdélyi látogatását.
Szijjártó Péter az MTI-nek ugyanakkor azt mondta: a miniszterelnök szervezési stábja úgy tervezi, hogy Orbán Viktor részt vesz az eseményen.
MTI2010. június 27.
Az EMNT bírálja az MPP-t Semjén Zsolt látogatásával romániai látogatásával kapcsolatosan
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) méltatlannak tartja, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt (MPP) prominensei - illetve magyarországi támogatóik - "sérelmi politizálásuk eszközévé silányították" - szögezték le vasárnapi állásfoglalásukban az EMNT vezetői.
Az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum két aláírója, Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Toró T. Tibor ügyvezető alelnök elítélte az MPP-t, amiért "a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadta a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét".
"Nem a Nagy-Románia Párt, és nem is a mostanában szélsőséges húrokat pengető román Nemzeti Liberális Párt vezetői adtak hangot kifogásaiknak a miniszterelnök-helyettes látogatása kapcsán, hanem a magát a Fidesz szövetségesének nevező MPP kevert médiabotrányt mondvacsinált okokra hivatkozva" - olvasható az állásfoglalásban.
Az EMNT állásfoglalása néhány nappal azután látott napvilágot, hogy az MPP nyilatkozatban fejezte ki csalódását és rosszallását Semjén Zsolt látogatásával kapcsolatosan, kifogásolva, hogy a miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozó az MPP országos vezetőségével.
Az MPP panaszára reagálva Tőkés László és Toró T. Tibor elfogadhatatlannak nevezte, hogy "vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika". "Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson" - olvasható az állásfoglalásban.
Az EMNT vezetői kifejezték köszönetüket azért, hogy Semjén Zsolt "vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradtságos küldetését". "Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája" - írták az EMNT vezetői.
Garzó Ferenc
MTI2010. június 28.
Az EMNT állásfoglalása
Tőkés László elnök, EP- képviselő, Toró T. Tibor ügyvezető elnök
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács méltatlannak tartja, hogy az új magyar nemzeti kormány egyik legmagasabb rangú képviselőjének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt prominensei – illetve magyarországi támogatóik – sérelmi politizálásuk eszközévé silányították azáltal, hogy a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadják a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét, többek között Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét.
Nem a Nagy-Románia Párt, és nem is a mostanában szélsőséges húrokat pengető román Nemzeti Liberális Párt vezetői adtak hangot kifogásaiknak a miniszterelnök-helyettes látogatása kapcsán, hanem a magát a Fidesz szövetségesének nevező MPP kevert médiabotrányt mondvacsinált okokra hivatkozva.
Nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika. Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson.
Külön köszönjük, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradságos küldetését. Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája.
Bizalmatlanság és türelmetlenség, egymás sértegetése helyett a magyar nemzetpolitikát irányító vezetőknek most bizalomra és együttműködésre van szükségük.
Elérkezett az építkezés ideje.
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 28.
EMEF: elvi nézeteltérések
Ahogy azt egy héttel korábban Markó Béla RMDSZ-elnök előre megjósolta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) hétvégi, Marosvásárhelyen megtartott ülése „veszekedősre” sikeredett. A bukaresti események miatt (alkotmánybírósági döntés a nyugdíjcsökkentésről és kormányhatározat az áfaemelésről – szerk. megj.)
Markó Béla röviden csak annyit mondott, hogy „a Sapientia akkreditációjának felgyorsítása mellett beszélgettünk a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról, de nem tudtunk mindenben megállapodni, így a tárgyalást folytatjuk majd, ha hamarabb nem, akkor július 24-én Tusnádfürdőn, egy nyílt EMEFülésen”. A másik oldalt Tőkés László, az EMNT elnöke képviselte, aki elmondta, míg Kolozsváron, a Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétében megtartott tanácskozáson csak néhány formai és tartalmi kérdésben jelentkeztek nézetkülönbségek a KAT megalapításával kapcsolatban, addig Marosvásárhelyen az elvi ellentétek is felszínre kerültek.
„Az RMDSZ azt szeretné, hogy a KAT az RMDSZ intézményeként működjön, amelyben az EMNT 25 százalékos arányban részesülne a helyekből” – tette hozzá az EP-alelnök. Szerinte azonban ez az intézmény az egész romániai magyarságé kell legyen, nem csak az RMDSZ-é.
Tőkés azt is fájlalta, hogy alig egy héttel Semjén Zsolt látogatása után „újraindul a verespataki projekt”, és „nem lesz székelyföldi régió” típusú kijelentések születnek. „Meg is kell üzennünk Semjénnek, akárcsak Orbán Viktornak, hogy ez így nem fog menni. Elég volt a kirakatpolitizálásból” – méltatlankodott Tőkés, miközben az RMDSZ-es miniszterek a bukaresti visszautat készítették elő.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. június 30.
Alapot kell építenünk falak nélkül - Orbán Viktor beszéde a Kossuth téren
A székely himnusszal, majd a Himnusszal megkezdődött a Parlament épülete előtt a Fidesz-KDNP ünnepi nagygyűlése szombat délután, miután az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot, és az új Orbán-kabinet letette hivatali esküt.
Orbán Viktor szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre.
Az új kormányfő a Fidesz-KDNP nagygyűlésén úgy fogalmazott: „azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk”. Így hangzott: „én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért”. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok – zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.
Közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet
Ezt már Semjén Zsolt hangoztatta a nagygyűlésen. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült – mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva a KDNP elnöke, akinek szavait „szép volt fiúk” felkiáltással fogadta a tömeg.
Semjén Zsolt szerint „kutya nehéz” időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal.
Mi azonban nem a meghátrálás emberei vagyunk! – mondta a politikus, aki azt ígérte, a következő éveket arra szentelik, hogy felépítik Magyarországot a romokból.
A Kossuth tér a nemzet tere
A nemzet terének nevezte a Kossuth teret Schmitt Pál házelnök, amikor köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit .
A fideszes politikus úgy fogalmazott: „mától véglegesen visszafoglaltuk” a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor „újra kezünkbe vehetjük” az ország és a nemzet sorsát.
Kitért arra: nyolc év kellett ahhoz, hogy ne legyen kordon az ország háza és a nemzet között, ami elzárja a különféle világnézetű és származású embereket attól, hogy közel kerüljenek a Szent Koronához.
Szép ünnepet Magyarország – zárta a tömeghez intézett szavait Schmitt Pál, aki szerint, ha lenne az ország házának lelke, bizonyára azt is megérintené, akárcsak az ő lelkét, az ünneplők látványa.
Tömegek érkeztek az ország minden részéből
A Parlament előtti teret megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lobogtatnak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emelnek a magasba.
A feliratok szerint – többek között – Nyírlugosról, Tiszaújvárosból, Esztergomból, Szegedről, Emődről, Mohácsról és Bicskéről is érkeztek, hogy üdvözöljék a hivatalba lépett új kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az Országház főbejárata előtti lépcsőkre épült a színpad, amelynek két oldalán székek sorakoznak, ahol a meghívott vendégek foglalnak helyet. A szónoki pulpituson, a mikrofon előtt az „Új kezdet napja” felirat olvasható.
A tömegben egyaránt megtalálható valamennyi korosztály, de a túlnyomó többségben a középkorúak vannak. A színpadról megzenésített verseket énekelnek.
Duna Tv, MTI
Erdély.ma2010. július 10.
A ,,jó” székely (Sarkos szavak)
Anyaországi, (szélső)jobboldali portálok, hangadók szerint a jó székely olyan, amilyennek ma azt az angyalföldi, borsodi vagy tápiószentmártoni magyar ember megálmodja egy Nyirő-kötet és hat feles barack után. Kemény, mint a szikla, ugyanúgy porlik, zsigerből utálja a zsidót és a kommunistát, könnybe lábad a szeme, mikor magyar turistát lát a galambdúcos porta előtt, és egyáltalán, mindenben, mindenkor egyetért azzal, aki visszakézből büdösolához és édeserdélyittvagyomozik.
Ha nem ilyen, akkor az szerintük nem is székely, az kollaboráns, hazaáruló, korcs, hülye, a nagyapja legalábbis kocsmáros volt a faluvégen, és ha nem, akkor biztosan van valamilyen RMDSZ-es rokona, ami, tekintetbe véve a székely népsűrűséget, valószínűleg igaz is.
Mármost a valódi székely valóban nem rajong senkiért, aki nem magyar vagy pláne székely: de esze ágában sincs kapásból pocskondiázni, földig alázni, kiirtani bárki mást, aki nem olyan, mint ő. Nem, ezt meghagyja az anyaország rosszabbik részének, és legfennebb azoknak oszt ki két jól irányzott pofont, akik anyaországból jövet őt megpróbálják igaz magyarrá nevelni.
És ezt milyen jól teszi...
Anyaországi, hivatásos magyarok szerint a jó székely utálja Orbán Viktort is, mint a kukoricagölődint, a jó székely elkötelezett Kelet-párti, a jó székely Dózsa óta egyengeti a kaszát, hogy na majd eccer jó rendet vágunk az ármányos nem magyar világban.
Holott az igazi székelynek van annyi esze, hogy megnézze, kitől kapott egyetemet, állampolgárságot, pénzt, paripát, kedvet a fegyverhez: és mindezt nem téveszti össze a nemzeti bóvlival házaló anyaországival. Dózsát nem szereti, mert miatta már levágtak sok fület, és egyébként is, az is hülye, aki a kaszát nem kaszálásra használja, különösen, hogy errefelé még maga kénytelen megművelni földjét. Keletről meg megvan a maga véleménye, elég jól ismeri, szegről-végről, szuronyhegyről az oroszokat.
Anyaországi, hivatásos (szélső)jobboldali közíró nem érti, pláne, ha eddig még soha nem járt Erdélyben pünkösdi búcsún kívül, hogy mégis, hogy van az, hogy a székelynek véleménye van, és nem zsigerileg hungarista? Nem érti, hogy soha nem volt az, nem érti, hogy a székely legalább olyan okos és művelt, mint ő. Nem érti, hogy két nyelvet beszélni nem gyengeség és nemzeti korrumpálódás, hanem nagy erény — de honnan is értené?!
Hivatásos magyar turista Erdélyben, aki háromkilós mustárt vásárol két erdélyi műemlék megtekintése között, nem érti, hogy van az, hogy az a sok derék, vendégszerető ember miért nem olyan, mint ő: és azt persze nem lehet megértetni vele, hogy tényleg, ha a székely is annyira hülye és önző lenne, akkor nem látná őt vendégül legközelebb.
Anyaországi nadrágszíjparcellán vagy panelban felnőtt, amúgy jóindulatú ember nem érti, hogy Székelyföld az, ami, saját élete van, és ugyanolyan jóindulattal fogadja el a tápos vendéget, ahogy évszázadokkal ezelőtt a román juhászt vagy cigány kéregetőt. Mert ilyen, és kész.
Valami ilyesmiről írta Mikszáth annak idején: ,,mintha egy tenger lenne köztük és miközöttünk".
De persze, már ő is a politikai osztályra gondolt. Mert amúgy a nemzet egy. Kivétel ezek közül csak azok, akik megszabják, milyen is kéne én legyek.
György Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. július 13.
TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro2010. július 14.
Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI2010. július 19.
Lapos dolgok
Na mi van, Gyurcsány nélkül nem megy???? – kérdezte egy gibbon (= az olvasott információkat, magánvéleményeket kétidegsejtes ketrecből értelmező) a honlapunkon, amikor elolvasta a hírt, hogy a Szülőföld Alap egyetlen romániai magyar lapot sem támogat. Színtől, szagtól, nyelvsebességtől függetlenül, „átütemezés miatt támogatásra nem javasolt” álindokkal.
Persze, eszem ágában sincs az önmagát jogosan egyetlen kérdőjellel megnevező gibbonnak válaszolni, vele vagy nélküle megfőztem volna most a témát, de hogy legyen oka letörölni nyálát szája szegletéből, kérdéséből rajtolva teszem a fazekat a tűzre.
Megy Gyurcsány nélkül is. Sőt, megy Orbán nélkül is. Egy ideig. Nekünk is, a többieknek is. A támogatás mind a 21 kiadványnak jól jött, persze a lapok nem csak ebből éltek. Most nélküle élnek, mert pont, amikor mindegyik kiadvány már epekedve várta a pár cseppnyi infúziót, lekapcsolták a gépről.
Az érintettek félhangosan felszisszentek, ordítani senki sem mert, hisz ugyebár a reményt viszik ki utoljára a temetőbe.
Pedig nem történt semmi előreláthatatlan és rendkívüli, csupán az új magyar kormány akarja átrendezni a határon túli magyar kulturális, egyházi és médiatámogatás rendszerét, vagyis lecserélni mindenkit, aki ebben döntött. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan új intézményrendszer alakul ki, az egyetlen kérdés, hogy az elosztásba lesz-e beleszólásuk a karéjon kívülre rekedt magyarság érdekképviseleteinek. Legalábbis azoknak, amelyeket eddig odaengedtek a szocialisták, mert ugyebár ez is szelektíven üzemelt, de most nem akarok belebonyolódni ebbe az ágba.
Ha lesz beleszólásuk, akkor az érdekképviseleti szervezetekből a mostanáig csendben megbújt Fidesz-közeliek kerülnek a pénzeszsákot ürítő botkormány mögé.
Ha nem lesz, akkor budapesti pártkatona dönt, melyik lap mennyit ér nekik, s legfeljebb aszerint osztanak, hogy beütik a kérelmező honlapjának keresőjébe, hogy az elmúlt két évben hány sort és fotót kapott a Fidesz vagy Orbán Viktor. Na, ezzel sok lap máris nyakig ül a dézsában, néhányunknak annyi politikai érzéke sem volt, hogy legalább a magyar kormányváltás után eszméljenek, meghallják a dörgést, de ez is külön téma.
Szerintem lehet egy harmadik forgatókönyv is. Megszűnik a pályáztatási módszer, és a Fidesz-közeli vállalkozások finanszírozásán keresztül szemezgetnek az erdélyi, felvidéki, vajdasági lapok között. Néhány jelentős szócső pénzt kap, a többi pedig dögöljön meg. Na, erre a változatra egyébként már előbújtak a csírák, lásd Erdélyi Napló.
Persze, az is igaz, hogy a szocialisták pályáztatási feltételei, módszerei is gyatrák voltak, jó szöveggel boldog-boldogtalan fecni kapott pénzt, az sem érdekelte őket, hányan olvassák, mekkora a kiadvány hatása a beszórt magyarságra.
Számítani kell rá, hogy az oktatási támogatáson is módosítanak, s úgy vélem, rá is férne. Csak egy példa: százszámra kapnak román gyerekek magyar adófizetői forintot, mert a szülők beíratták a gyereket fakultatív magyar oktatásra, hogy kapják az igazolást, majd a pénzt. A gyerek persze csak ritkán téved arra, simán szidja a magyarokat, ha kell.
A Fidesz-tempó gyors, aki gyorsan eszmél, még elcsípheti az utolsó vagont. Aki nem, az a vágány szélén fog éveken át szitkozódni.
Irházi János. Nyugati Jelen (Arad)2010. július 20.
Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák – KRONOLÓGIA
A Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megszilárdítása jegyében nyílik meg kedden Tusnádfürdőn a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos). A szervezők Traian Basescu román államfőt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is várják a július 25-ig tartó rendezvényre.
A Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok által kezdeményezett tanácskozás a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A szervezők összetétele az idők során több ízben módosult. Az 1990-es évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. A hely, a Kovászna megyei Bálványosfürdő és az időpont megválasztása tudatos volt, hiszen az 1970-80-as években itt rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi találkozókról:
1990. július 21-29. – Az 1. Bálványosi Nemzetközi Ifjúsági Tábort fiatal romániai politikusok és a Fidesz vezetői – köztük Orbán Viktor, Németh Zsolt – részvételével rendezték a régió politikai szereplőit leginkább izgató kérdésekről. 1991. július 20-27. – A fiatalok 2. bálványosi összejövetelén a román és más közép-kelet-európai társadalmakat foglalkoztató kérdések lehetséges megoldása állt a középpontban. 1992. július 19-26. – A 3. szabadegyetem résztvevői a privatizáció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az állam-egyház viszony, a média szerepe az átmenetben, a kisebbségvédelem és az oktatáspolitika kérdéseit vitatták meg. 1993. július 20-24. – A 4. alkalom fő témái: Románia Kelet és Nyugat között; a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ; Közép- és Kelet-Európa gazdasága; Prioritások Magyarország külpolitikájában. 1994. július 20-24. – Az 5. nyári egyetem napirendjén a privatizáció, a helyi közigazgatás és önkormányzat, az oktatás, a kultúra valamint az egyház és a vallás kérdései szerepeltek. 1995. július 16-23. – A 6. rendezvény kiemelt témaköre “A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában” volt. 1996. július 21-28. – A 7. bálványosi szabadegyetemen több előadás hangzott el a román-magyar kapcsolatok az euroatlanti integráció szemszögéből, valamint a román és a magyar jogrendszer az emberi jogok szemszögéből témákban. 1997. július 21-25. – A Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem, amely nevében megtartotta a bálványosi jelzőt, 8. összejövetelén “A posztkommunizmus nyomorúsága” gyűjtőcím alatt terítékre került a NATO-bővítés, a romániai és a magyarországi polgárosodás, az oktatási reform és a kisebbségi oktatás témaköre. 1998. július 20-25. – “Kelet-Közép-Európából Európa felé” címmel tartották a 9. szabadegyetemet. 1999. július 19-24. – A 10. rendezvény központi kérdése a regionalizmus és az integráció volt. 2000. július 23-29. – A 11. nyári egyetemen a résztvevők a térség centrumpártjainak együttműködési lehetőségeiről, a román-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a moldvai csángók helyzetéről tanácskoztak. 2001. július 23-28. – A 12. találkozó a “Kényszerek és lehetőségek” átfogó címet viselte. A schengeni határ problémaköre, a státustörvény kérdése állt többek között a viták középpontjában. 2002. július 22-28. – A 13. összejövetel fő témája “A polgári kibontakozás Európában” volt. 2003. július 20-27. – A 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői az európai integráció világpolitikai vetületeit elemezték. 2004. július 18-25. – “Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – országok, nemzetek, régiók Európája” volt a 15. Tusványos kiemelt témája. 2005. július 17-24. – A 16. találkozót “Összetartozunk – Az Európai Unió kihívása és lehetősége” címmel rendezték meg. 2006. július 18-23. – A 17. szabadegyetem fő témája a rendszerváltozás, mottója “Így is lehet – Egy másik Románia, egy másik Magyarország” volt. 2007. július 17-22. – A 18. rendezvénysorozat központi témája Koszovó helyzete volt, továbbá az erdélyi magyar-magyar párbeszéd, a regionalizmus politikája. 2008. július 15-20. – a 19. Tusványos főbb témái a nemzeti és társadalmi szolidaritás, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai kérdések voltak. 2009. július 14-19. – 20. évfordulóját ünnepelte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén Tusványos. Az ünnepi találkozón Traian Basescu román államfő előadást tartott, megosztva a pódiumot Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. erdon.ro2010. július 21.
Magyar-román együttes kormányülés lehet ősszel
Várhatóan a magyar és a román kormány őszi együttes ülésen vitatja meg a közös gazdaságfejlesztési célokat - közölte Szijjártó Péter Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének szóvivője hétfőn az MTI-vel, miután a magyar kormányfő találkozott Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel. Orbán és Udrea megbeszélésükön fontosnak nevezték a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztését, különös tekintettel a közös gazdaságfejlesztési programokra. A közös programok részletes megvitatására a két kormány őszi együttes ülésén kerülhet sor - olvasható a közleményben. (mti) Transindex.ro2010. július 21.
Az Összetartozás szobra Székelyföldön
Ünnepélyesen is felavatják július 25-én, szombaton a székelyföldi Csíkmenaságon az „Összertozás emlékművét”, amely egyszerre tiszteleg a két világháború hősei előtt, ugyanakkor a Kárpát medencében élő összes magyar összetartozását is szimbolizálja. Alkotója szerint megjeleníti korunk eszmei szemléletváltását, s erőt ad határainkon túl élő testvéreinknek is.
A XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idején, szombaton ünnepélyesen is felavatják a székelyföldi Csíkmenaságon a „Csíkmenasági Összetartozás Emlékművet”. Az alkotás tiszteleg az első, és második világháború hőseinek emléke előtt, s megihlette azt a kárpát medencei magyarság egyetemes, sok évszázados kultúrájának tisztelete, a közös európai polgári értékrend alapján a magyar nemzet határokon túlnyúló összetartozása is - mondta el lapunknak Bencze Gábor szobrászművész, az emlékmű készítője.
A három alakos, több mint öt méter magas, monumentális mészkőszobor egy anyát, és a belékapaszkodó két gyermeket mintáz. A művet két hónapja állították fel Csíkmenaságon, s azt a Fejér megyei Felcsút község ajándékozta a székelyföldi településnek. Szombati, ünnepélyes felavatására hivatalos Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál leendő köztársasági elnök, Tesseli Zoltán országgyűlési képviselő, illetve Melocco Miklós szobrászművész is. Felcsút és Csíkmenaság három éve testvér-települési kapcsolatban állnak, a szobor elkészítését, Székelyföldre szállítását, és felállítását összefogással, civil forrásokból oldották meg – részletezte Bencze Gábor.
A művész úgy véli, hogy európai, demokratikus jogállamokként, a békés Kárpát medencei együttélés jegyében, az egyetértésre való törekvés az összes itt élő nemzet együttes felemelkedéséhez vezethet. A szombaton felavatandó emlékmű a magyarság összetartozását, identitásának megerősödését jelenti. Bencze szerint korunk eszmei paradigmaváltása reményt, erőt, és igényt támaszt államhatárainkon kívül élő honfitársainkban, hogy magyarságuk legitim, megkérdőjelezhetetlen, és szilárd legyen, és a Magyar Köztársaság vigyázó kezét maguk felett érezzék. A szobrász rendkívül örömtelinek és kimagasló diplomáciai eredménynek tartja, hogy a székelység ilyen emlékművet emelhetett szülőföldjén, s hozzátette: az alkotás mögött igen mély emberei kapcsolatok rejlenek, az az egész magyarság közügye, és szimbolizálhatja az említett szemléletváltást az egész Kárpát medencében.
Csibra Tibor. MNO2010. július 22.
Számmisztika Tusványoson
A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.
A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. július 22.
Párbeszéd és összefogás Tusványoson
A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról” sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.
Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Basescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 22.
Orbán Viktor és Tőkés László az új nemzetpolitikáról tárgyalt
MTI) – A kárpát-medencei magyar együttműködésről tárgyalt Orbán Viktor kormányfő és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – tájékoztatta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden az MTI-t.
A tárgyalófelek áttekintették a kárpát-medencei magyar együttműködés kérdéseit, valamint a kárpát-medencei magyarság európai érdekérvényesítésének jelenlegi állását, és megerősítették azt a közös célt, hogy az erdélyi magyar közéletben minél szélesebb összefogás jöjjön létre. Szorgalmazták továbbá, hogy a nemzeti együttműködés rendszere terjedjen ki a Kárpát-medence magyarlakta területeire – tudatta a szóvivő.
Orbán Viktor és Tőkés László megállapították: eljött az ideje, hogy „viszontagságos, hullámzó és váltakozó eredményességű húsz év után” a nemzetpolitikában is megtörténjen a rendszerváltoztatás, amelynek eredményeképpen a Kárpát-medencében élő magyarok együttműködése újra szilárd és tartós alapokon nyugodhat – összegzi a tárgyalást a közlemény, hozzátéve, kívánatos, hogy az új nemzetpolitika az Európai Parlamentben a közös magyar érdekképviselet szintjén is megvalósuljon.
Szijjártó Pétert közölte, hogy a megbeszélésen Tőkés László ismertette azon kezdeményezését, amely a pénzügyi elszámoltatás határon túlra kiterjesztését indítványozza. Népújság (Marosvásárhely)