udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1913
találat
lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 1891-1913
Névmutató:
Ponta, Victor
2014. november 8.
„A csángó gyerekek tényleg tanulnak magyarul?”
Határozottan tagadta a maszol.ro-nak a Bákó megyei önkormányzat elnöke, Dragoș Benea, hogy a magyarnyelv-oktatás megszűntetésével fenyegette meg a csángó gyerekeket. A csángószövetség elnöke, Pogár László inkább a diákoknak hisz.
„Ha valaki bizonyítani tudja, hogy csángó gyermekeket fenyegettem meg a magyarnyelv-oktatás megszűntetésével, azonnal lemondok tisztségemből. Ez égbekiáltó hazugság” – jelentette ki a maszol.ro-nak a Bákó megyei önkormányzat elnöke.
Dragoș Beneát azért kerestük meg, mert a Krónika korábban arról cikkezett, hogy a Szociáldemokrata Párti (PSD) politikus a bákói Történelmi Múzeumba gyűjtötte a helyi Szent József Római Katolikus Főgimnázium számos diákját, és arról beszélt nekik, hogy a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.
A politikus lapunknak elmondta, október 23-án valóban jelen volt a bákói Iulian Antonescu Történelmi Múzeumban, de „nem gyűjtött oda senkit”, hanem egy nyilvános eseményen, a „Román hadsereg a második világháborúban” című tárlat megnyitóján vett részt. Benea azt állítja, a rendezvényen még csak fel sem szólalt.
A magyaroktatásról sem tud?
„Ha valakinek van fotója arról, hogy a mikrofonnál állok vagy hangfelvétele a beszédemről, én azonnal önként távozok az hivatalomból. A szervezők meg is sértődtek, hogy nem tartottam beszédet” – mondta Benea. Határozottan cáfolta azt a felvetésünket is, hogy nem nyilvánosan hangzottak el a szavai, hanem odament a tárlaton részt vevő gyerekekhez, és fenyegetőzni kezdett. „Nem beszéltem egyetlen gyerekkel sem a rendezvényen” – nyomatékosította.
A megyei tanácselnök határozottan cáfolta, hogy megszűntetné a magyar oktatási programot Bákó megyében. Sőt azt állította: most hallja először, hogy a csángó gyerekeknek évek óta szervezett formában zajlik már a magyar nyelv oktatása. Cáfolta azt a neki tulajdonított állítást is, miszerint sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelvet is tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás. „Erről a támogatásról sem tudtam” – jelentette ki.
Pogár: én a gyerekeknek hiszek
A Krónika arról írt, hogy a Moldvában működő csángó civil szervezetek vezetői valamennyien értesültek Dragoș Benea fenyegetőzéseiről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, csak közvetett forrásból tudják, hogy mi hangzott el a múzeumlátogatás idején.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke is hallotta a történteket. „Több diákkal és az MCSMSZ kulturális felelősével, a pusztinai Nyisztor Ilonával is beszéltem. Én nekik hiszek, nem a tanácselnöknek” – mondta a maszol.ro-nak Pogár. Emlékeztetett arra, hogy a bákói katolikus oktatási intézményt az ortodox egyház is rossz szemmel nézi. „Tehát el tudom képzelni, hogy Dragoș Benea kampányolt egyet az elnökválasztás első fordulója előtt” – magyarázta.
Az MCSMSZ elnöke megosztotta velünk azt a levelet, amelyben Nyisztor Ilona beszámolt a szövetségnek a történtekről. A pusztinai pedagógus úgy tudja, hogy a Norvég Alap és az UNICEF támogatásával 50 bákói faluban indul program hátrányos helyzetű gyermekek számára, ám ennek hátterében a moldvai csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának az ellehetetlenítésére irányuló hatósági törekvések állnak.
A moldvai Bákó megyében jelenleg huszonkilenc csángó településen több mint kétezer gyerek tanulja a magyar nyelvet és irodalmat iskolai, illetve délutáni foglalkozások keretében. A gyermekek a magyar állam részéről oktatási nevelési támogatásban részesülnek. Többen közülük a magyar állampolgárságot is igényelték.
Olasz nyelv a magyar helyett?
A Krónika ezzel szemben úgy tudja, hogy a helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projekt keretében a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer, hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió euróval, az UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja a Bákó megyei programot.
A lap szerint a Bákó megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Martinas Katolikus Egyesület társulása nyomán tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között fotó- és angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diák számára.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Martinas-egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő önkormányzati ülésen kijelentette: nem válik hasznukra a csángó diákoknak a magyar nyelv oktatása. A programot a megyei tanács 87 ezer lejjel támogatta.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2014. november 10.
Teodor Melescanu az új román külügyminiszter
Victor Ponta kormányfő Teodor Melescanut jelölte a külügyminiszteri posztra Titus Corlatean helyett, aki a külföldi szavazókörök körüli jogviták miatt hétfőn lemondott a román diplomácia éléről. Melescanu – akinek a jelölését az államfő a diplomáciai tárca sürgős teendőire hivatkozva elfogadta – hétfő este letette a hivatali esküt.
Az államfői tisztségre pályázó Ponta hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy az országban 9,5 millió román állampolgár szavazott „rendellenességek nélkül" az elnökválasztás első fordulójában.
Hozzátette: külföldön 160 ezren adták le voksukat, és mivel néhány külképviseleten akadtak olyanok, akik a nehézkes ügyintézés miatt nem kerültek sorra, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy külföldön is mindenki leadhassa szavazatát.
Ponta maga is megerősítette Corlatean álláspontját, miszerint nincs jogi alapja az újabb külföldi választókörök felállítását célzó ellenzéki követelésnek. Ponta szerint Traian Basescu távozó államfő és a jobbközép ellenzék csak azért követel ilyen „törvénytelenséget" a külügyminisztériumtól, hogy ezzel ürügyet teremtsen a választás törvényességének megkérdőjelezésére.
Titus Corlatean hétfőn nyújtotta be lemondását a külügyminiszteri tisztségről, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával (BEC) arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlődését. A BEC szerint nincs jogi akadálya, Corlatean szerint viszont törvénytelen lenne, ha a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítenének.
A 73 éves Teodor Melescanu 1992-1996 között vezette a román külügyminisztériumot. Később a liberális pártban politizált, majd a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségét töltötte be, amiről szeptemberben azért mondott le, hogy indulhasson a romániai elnökválasztáson.
Melescanu november másodikán a voksok 1,1 százalékát kapta és bejelentette, hogy a szociáldemokrata Pontát támogatja a második fordulóban Klaus Johannisszal, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével szemben. Ponta korábban közölte: ha megválasztják államfőnek, Melescanu lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója.
Teodor Melescanu hétfő este letette a hivatali esküt, miután Traian Basescu államfő aláírta kinevezését. Az új külügyminiszter beiktatásánál az államfő megjegyezte: Corlateannak már a szavazás másnapján le kellett volna mondania, Melescanu jelölését pedig csak a külügyminisztérium sürgős teendőire való tekintettel fogadta el.
A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve a kormányfő lemondását követelve. A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a Nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.
A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.
MTI
Erdély.ma2014. november 10.
Összefogás a vörös veszedelem ellen
Több tízezren, főleg fiatalok vonultak utcára Románia-szerte a hétvégén, a külföldön élők szavazásának megakadályozása volt az ürügy, de tulajdonképpen Victor Ponta ellen tüntettek, megválasztásának veszélyeire hívták fel a figyelmet. Mintha újra rendszerváltó hangulat alakulna ki, 1989 decemberét emlegetik sokan, a letűnt idők, az átkos kommunizmus visszatérésének lehetőségére figyelmeztetnek. És – mint huszonöt éve – ismét a fiatalok a főszereplők.
A demokratikus erők régóta nem tapasztalt megmozdulásának lehetünk tanúi, nemcsak az utcán tüntetők tömege szembeötlő, de nyílt levélben foglalt állást 71 román író, művész, tudós, közéleti személyiség. A román értelmiség krémje elsősorban az otthon maradás, a passzivitás ellen emeli hangját. „Ne áltassátok magatokat, hogy ha otthon maradtok, nem fogtok szavazni. Távolmaradásotokkal egy veszélyes imposztorra voksoltok” – mondják, s kétség nem fér: Victor Ponta ama csaló, szélhámos, akire gondolnak. Kormánypénzekkel kampányol, ellehetetleníti az idegenbe szakadt román állampolgárok voksolását, hazudik, és elvtelen, lejárató kampányt folytat vetélytársával szemben – sorolja bűnlajstromát Mircea Cărtărescu, Andrei Pleşu, Gabriel Liiceanu, Horia-Roman Patapievici, Vladimir Tismăneanu, Dan Perjovschi, Ana Blandiana, Ioan Stanomir, Smaranda Enache és sokan mások.
Összezárnak tehát Johannis mellett a demokratikusan gondolkodó románok, s szavaikat mintha erősítené a baloldal válasza. Ponta tábora a nacionalista kártyával felel, Románia egységéért aggódik, meglovagolja a Temesváron, Kolozsváron feltűnt föderalizálást, autonómiát követel jelszavakat, és Johannis nyakába varrnák az ország szétdarabolásának szándékát. S bár a közvélemény-kutatások még mindig Ponta fölényét jelzik, nem lehetnek nyugodtak a szociáldemokraták, hisz egyre erőteljesebb és egyre hitelesebb az ellenük szólók hangja. Magyar térfélen a nemzeti oldal szavai csengnek egybe a román ellenzék, értelmiség, az utcán tiltakozó ifjak hangjával. Az RMDSZ a semlegességet választotta, azt sugallja, nem a mi ügyünk a választás, jobb, ha nem szólunk bele, inkább otthon ülünk. Csakhogy, mint a román szellemi elit levele is jelzi, a távolmaradás Pontának kedvez, tehát a szövetség áttételesen ugyan, célozgatások szintjén, de ismét a baloldal mellé sodródott. Mi azonban megtehetjük, hogy nem őket követjük, és 25 évvel a kommunizmus bukása után a demokráciára voksolunk. Két gyökeresen ellentétes oldal csatája ez, lehet mérlegelni, melyiket választjuk. Túl kell lépnünk a jogos elkeseredettségen, kiábrándultságon, és jövő vasárnap mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ne térhessen vissza a vörös veszedelem. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 10.
Határátkelőket avatott „titokban” Ponta
November 8-án, szombaton egyszerre három román–szerb állandó határátkelő nyílt meg Fénynél, Kunszlsnél és Valkánynál. A Kunszls (Lunga)–Nákófalva (Nakovo) közötti átkelőt Alekszandar Vucsics szerb és Victor Ponta román kormányfők nyitották meg, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes és Mircea Duşa nemzetvédelmi miniszter jelenlétében. A szombat délutánra meghirdetett temesvári kormányellenes tüntetésre való tekintettel Victor Ponta miniszterelnök látogatását az utolsó pillanatig titokban tartották a hatóságok, csak a PSD Temes megyei vezérkarát és a Nagykomlós környéki lakosságot mozgósították az ünnepélyes határnyitásra.
A Szerbia irányából díszegyenruhás határőrök és határrendészek sorfala között Kunszlsre érkező Alekszandar Vucsics és Victor Ponta miniszterelnököket román és szerb népviseletbe öltöztetett fiatalok és iskolás gyerekek kenyérrel és sóval fogadták. A szerb kormányfő a határnyitásakor elmondta: a három átkelő megnyitása egyszerűbbé teszi a kapcsolattartást a határ két oldalán élők között, ezáltal a baráti, családi és a gazdasági kapcsolatok is erősödhetnek. Victor Ponta a román mondást idézte, amely szerint Romániának két igaz barátja van: Szerbia és a Fekete-tenger. A román kormányfő hangsúlyozta, hogy Románia támogatja Szerbia uniós csatlakozását és a Belgrád–Temesvár autópálya tervéről is beszélt, amely uniós forrásokból egyelőre nem valósulhat meg, de a két kormány keresi a megoldást az autópálya projekt finanszírozására. Ponta a Temes megyei médiáknak azt is elmondta: a temesvári déli körgyűrű tervét beemelték a Stratégiai Szállítási Tervbe, és az EU-forrásokból valósulhat meg a 2014–2020 időszakban.
A határátkelő felavatása után a román kormányfő, Temesvárt széles ívben elkerülve, Titu Bojin Temes megyei tanácselnök és a többi helyi PSD-s vezető kíséretében Varjasra távozott, ahol a kormánypárt Temes megyei polgármestereivel találkozott.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 10.
Se hús, se hal?
Az RMDSZ csúcsvezetése ismét valamilyen salamoni döntésre kényszerült, amikor a szavazópolgárok lelkiismeretére bízná: az elnökválasztás második fordulójában minden magyar ember voksoljon úgy, ahogyan a szíve diktálja. Hozzátenném: ha egyáltalán voksolni szándékszik, dönteni két olyan jelölt között, kiknek egyike sem túl lelkes harcosa a jogos magyar kérések megoldásának.
Klaus Iohannis azért nem, mert szász létére már az autonómia „megpedzésével” is magára zúdítaná a román nacionalisták haragját, s azok nagy hányada sem szavazna rá, akik az első fordulóban támogatták. Victor Ponta – eddigi fennforgása során azt bizonyította – alamizsnákkal ugyan szívesen lekenyerezné a magyarokat, de a lényeges dolgokról hallani sem akar. Még olyanról sem, mint a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyének méltányos rendezése, mert azzal is nagynemzeti érdeket sértene. És – horribile dictu! – autonómiát. Az egyetemi autonómiát. Amihez ugyancsak a románságnak van joga, a magyarok számára mindössze savanyú szőlő, mert, ugyebár, mindig az erősebb kutya… barátkozik.
Ponta az esetleges magyar választók szemében elkövetett még egy főbenjáró bűnt, jelesen azt, hogy olyan sötét figurákkal szövetkezett össze a második fordulóra, mint Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar és Dan Diaconescu. (Csak zárójelben mondom itt el, hogy vélekedésem szerint Victor Ponta vagy nem biztos a dolgában a második fordulót illetően, vagy „elsöpr” győzelmet szeretne, ha ilyen mélyre alacsonyodva cimboráskodik.)
Szóval szépreményű miniszterelnökünk is szalonképtelenné vált a magyar választók szemében, s ha jól megnézzük a dolgot, akkor ékesen kitetszik, nincs kisebb rossz, csak Rossz van. Választhatatlan választék. S mert ezt az RMDSZ is tisztán látja, hát bölcsen a választókra bízza a döntést. Hát a nép dönteni is fog, s alig hihetem, hogy a székely megyék elveszítenék utolsó helyeiket a szavazási kedv nagy ranglistáján, melyet mindig az oltyánok vezetnek, a muntyánok követnek, kissé megelőzve a moldovánokat, de tetemesen az árgyélánokat.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. november 10.
Botrányszagú hangfelvétel: aktivistákat küld a PSD a magyar templomokba
Minden egyes Szatmár megyei magyar templomba elküldi vasárnap legalább egy aktivistáját a Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfőválasztás második fordulójában – hangzott el a Gândul szerint a Szatmár megyei PSD elnöke és a párt polgármestereinek november 4-i találkozóján.
A tárgyaláson készült hangfelvételt a portál megszerezte, és botrányszagú részleteket közölt az átiratából hétfőn este. A tanácskozáson a lap szerint Mircea Govor megyei elnök a PSD választási stratégiájáról beszélt a polgármestereknek, a kormánynak alárendelt intézmények vezetőinek, és kitért az RMDSZ-re is.
Govor agyafúrtaknak nevezte az RMDSZ-eseket, akik szerinte kétkulacsos politikát folytatnak. „Ezért minden egyes településen lesz egy magyar tőlünk és egy tőlük. Meg kell figyelnünk, hogy mire készülnek” – fejtegette a PSD-elnök a tanácskozáson.
Elhangzott az is, hogy a szociáldemokratáknak meg kell környékezniük a második fordulóig az RMDSZ-es polgármestereket. „Ez nem mehet így többet. Nincs mit tennünk egyebet. Embereink lesznek minden egyes magyar templomban. Ez csak azután, hogy beszéltünk a papjaikkal” – mondta Govor, de az nem derül ki, hogy pontosan milyen szerep hárul az aktivistákra a magyar templomokban. A beszélgetés jegyzőkönyve szerint Govor az ígérte az egyik polgármesternek, hogy olyan termálfürdőt „rittyent” a településére, „amilyent még nem látott a világ”.
A hangfelvételből kiderül az is, hogy az PSD-elnök kirúgással fenyegette az intézményvezetőket, ha nem tesznek meg mindent Victor Ponta győzelméért. A polgármestereknek meg azt mondta, ha nem mozgósítanak, akkor nem kapnak pénzt a megyei költségvetésből.
A Gândul kérdésére Govor elismerte, hogy volt egy találkozója a PSD-s polgármesterekkel és önkormányzati vezetőkkel, de ezen szerint nem vettek részt a kormánynak alárendelt intézmények vezeti. A hangfelvételről pedig azt mondta, hogy „valószínűleg valaki megfúrta”. Utóbb egyébként a Szatmár megyei főtanfelügyelő elismerte a portálnak, hogy maga is ott volt a találkozón, de azt mondta, hogy fenyegetőzések nem hangzottak el.
maszol/gandul.info2014. november 11.
Ki hisz nekik?
Bár nem könnyű túlszárnyalni a rendszerváltás óta rendezett romániai választási kampányok során a szavazópolgárok arcába zúdított hazugságözönt, a mostani államelnöki megmérettetés igyekszik valamennyivel felvenni a versenyt.
Talán emlékszünk még a korábbi korteshadjáratokra, amikor az államfői tisztségre – vagy éppen újrázásra – hajtó jelölteknek azt vágták a fejéhez, hogy gyerekeket ütöttek meg, nőt erőszakoltak, vagy hogy cserbenhagyták az öngyilkosságba menekül halálos beteg feleségüket.
Nos a legfőbb közjogi méltóság titulusára pályázók részéről konkrét programot, jövő- és országképet váró választópolgárnak továbbra is be kell érnie a személyeskedésekkel, az övön aluli ütésekkel, a szüntelen démonizálással. És persze a temérdek valótlansággal.
Reménykedjünk, hogy a választók többségének memóriája nem bizonyul túl rövidnek vasárnap, és a második fordulós pecsételés során nem feledik, miként merítették ki a szociáldemokraták a csúsztatások, hazugságok teljes tárházát, és folyamodtak a legalantasabb módszerekhez Victor Ponta Cotroceni-be vezet útjának egyengetéséért.
Beigazolódott: az önkormányzati képviselők, polgármesterek pártválasztását kifejezetten a szavazatszerzés érdekében tette lehetővé a PSD, amely most gátlástalanul ígéri a kormányzati forrásokat az átállóknak a voksokért.
Miközben 2009-ben – ne feledjük: az RMDSZ-szel egyetértésben – kormányfőnek javasolta, a PSD ma gyerekkereskedőként, gyengeelméjűként, hazaárulóként igyekszik feltüntetni Klaus Johannist, aki Pontáék szerint Erdély elszakítására törekszik. (Amúgy ez utóbbi végképp meggyző érv lehetne a régió nagyobb önállóságára áhítozó erdélyi románok és magyarok számára, elvégre – hogy az RMDSZ-t idézzük – „megbízható” forrásból, a kormányfő háza tájáról származik).
De akárcsak akkor, a PSD ezúttal is mindent elkövet a külföldön él románok megbélyegzése, szavazati joguk akadályoztatása érdekében. A külügyminiszter kierőltetett távozása porhintés csupán, hiszen a hagyományosan a jobboldalhoz húzó külhoniaktól a szocdemek legszívesebben megvonnák a választójogot. Mintha nem nekik lett volna oroszlánrészük abban, hogy itthagyták az országot.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2014. november 11.
Burkolt RMDSZ-bírálat Joseph Daultól
Burkoltan bírálta az RMDSZ-t kedden Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki azért érkezett Bukarestbe, hogy Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mellett kampányoljon, és a jobbközép pártok vezetőivel tárgyaljon.
A francia politikus azt követen, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) székházában Johannisszal tárgyalt, újságírói kérdésre válaszolva véleményt nyilvánított arról is, hogy egyes jobbközép pártok nem támogatják egyértelműen Johannis elnökké választását.
Daul rámutatott: volt olyan párt, amely megmagyarázta, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Johannist, a közvetett támogatás hasznosabb, és ezt számadatokkal is igazolták, ezért elfogadta. Ezzel a Népi Mozgalom Pártra (PMP) utalt, amelynek elnöke, Elena Udrea csak annyit mondott a választóinak: menjenek el szavazni, és voksoljanak Ponta ellen.
Ugyanakkor az RMDSZ álláspontjára utalva – nem ejtve ki a szervezet nevét – úgy fogalmazott: „Másoknak azt mondtam, hogy ez nem normális.” „A jobbközép családnak egységesnek kell lennie. De tudják milyen ez, a népes családokban mindig van egy fenegyerek (enfant terrible), de azon vagyunk, hogy a család egységes maradjon” – mondta Daul.
Mint ismeretes, az RMDSZ nem állt ki egyik jelölt mellett sem, hanem azt javasolta szavazóinak, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanakkor Kelemen Hunor Victor Ponta és a PSD érdemeit méltatta, Johannist pedig keményen bírálta. Kelemen kedden is jelezte: az RMDSZ álláspontja változatlan. Daul viszont már korábban arra szólította az EPP romániai tagpártjait, hogy Johannist támogassák.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára múlt héten úgy nyilatkozott a Krónikának: Kelemen Hunor még a választás első fordulója előtt arról tájékoztatta Dault, hogy az RMDSZ kisebbségi pártként nem érzelmi, hanem racionális alapon választja ki, kit támogat, Daul pedig ezt megértette.
Daul egyébként Johannis érdemeiről szólva emlékeztetett: maga is egy község polgármestereként kezdte, és a polgármesteri tapasztalat a legjobb ahhoz, hogy valaki országos politikus legyen. Ezzel arra utalt, hogy Johannis Nagyszeben polgármestere. Daul szerint Johannis államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc.
Daul reggel Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Aurelian Pavelescuval, a parasztpárt elnökével tárgyalt, megpróbálva meggyőzni, hogy a jobbközép Klaus Johannist támogassa az államfőválasztás második fordulójában. Pavelescu azonban közölte: egyik jelöltet sem támogatja, és alkotmányos monarchiát szeretne. Daul találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, valamint Monica Macovei független EP-képviselővel, aki már Johannis mellé állt, és Elena Udreával, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével is.
Balogh Levente
Székelyhon.ro2014. november 11.
Honnan került el ilyen sok "választási turista"?
Az államfőválasztás első fordulójában 1 126 284 személy szavazott pótlistákon. A „választási turizmus” ilyen méreteket még soha nem öltött, ráadásul novemberben, amikor a vakációzó kirándulók száma is jelentsen megcsappan. Érdekes az is, hogy a „különlistások” zöme a Szociáldemokrata Párt hívének bizonyult, legalább is voksai alapján.
Országos átlag: kilenc százalék
A „különlistás” voksolók csaknem 9 százalékát jelentik a november 2-án választói jogával él 9 723 232 személynek. Abszolút értékben kifejezve a legtöbben Kolozs megyében szavaztak pótlistákon. A szociáldemokraták „kolozsvári csoportja” ezek szerint jól működött, hiszen csaknem 52 ezer személy voksolt pótlistákon. 39 518 „különlistás” szavazójával Ilfov megyei is „jól teljesített”. Temes és Iaşi megyében több mint 43 ezren szavaztak ily módon, Dolj megyében pedig több mint 32 ezer, Olt megyében pedig 28 ezer személy nem szerepelt a rendes választói listákon. Vâlcea és Teleorman megyében több mint 21 illetve 20 ezer, Giurgiu, Mehedinti, Gorj, Călăraşi megyében pedig 16 ezer személy került pótlistára.
Néhány megyében az országos 9 százalékos aránynál jóval magasabb értékek is voltak; így például Ilfov megyében csaknem 20, Kolozs megyében több mint 15, Giurgiu megyében pedig közel 15 százalékos volt az arány, Temes megye pedig csupán fél százalékkal maradt le a dobogóról.
„Turistaözön” – jelentéktelen falvakban
Fölöttébb érdekes dolog az is, hogy a nagy egyetemi központok vagy gazdaságilag fejlett övezetek, városok mellett a pótlistán voksolók jelents hányada apró településeken szavazott, ahol nincsenek diákok, illetve ingázók, és amelyek még idegenforgalmi szempontból is érdektelenek. Így az Olt megyei jelentéktelen, aszfaltutak hiányában lévő Motoeşti faluban Victor Ponta 88, Klaus Iohannis pedig 3 szavazatot kapott a „vendégszavazóknak” köszönhetően.
Beszédes tény az is, hogy a pótlisták elsősorban azokban az övezetekben jelentek meg, amelyekben az ellenzék sorait jócskán szétzilálta a helyi választottak szabad pártvándorlását megenged sürgősségi kormányrendelet.
Olt megyében például a 378 szavazókörzet közül 231-ben haladta meg az országos 9 százalékos átlagot a pótlistákon voksolók száma, mi több, 45 körzetben meghaladta a 25, százalékot, 25 körzetben a 30, nyolc körzetben pedig a több mint 40 százalékot. Olt megyében volt egyetlen körzet, ahol a pótlistás szavazatok túllépték a voksok 60 százalékát. A szavazókörzeteket tekintve más megyékben is nagyjából hasonló helyzet alakult ki.
Erdély nem „esett el”
A pótlisták feltűnően nagy számának ellenére a szociáldemokratáknak nem sikerült meghódítaniuk Erdélyt, ahol Klaus Iohannis kapta a legtöbb szavazatot. Kolozs megyében a megyeszékhely, Kolozsvár lakosságának 10 százaléka, vagyis több mint 30 ezer személy szavazott pótlistán. A megye prefektusa ezt azzal magyarázta, hogy a város jelents egyetemi központ, a pótlistás szavazók zöme a diákok soraiból került ki.
Az Arad megyei Menyházán szintén a lakosság közel 10 százalékát kitevő voksoló nem szerepelt a rendes választói listákon. Az Arad megyei szociáldemokraták érvelése szerint Menyháza fontos hegyvidéki üdülőtelep is, amely az év minden szakában tele van turistákkal.
Szilágy megye viszont korántsem annyira fontos turisztikai szempontból – ennek ellenére a megye lakosságának 11 százalékát elér szavazók kerültek pótlistára. A megyei illetékesek szerint ez egybeesett a világítással, amikor igen sok, más megyéből származó idegen érkezik a megyébe. Számuk akkora volt, hogy négy szavazókörzetben az urnákhoz járulók aránya meg is haladta a 100 százalékot.
Hunyad megyében Déva és Hosszúliget község vezet a pótlistákon szavazók tekintetében. A szociáldemokrata polgármester, Laurentiu Nistor által 18 éve vezetett Hosszúligeten például a 2680 voksoló közül 640 nem a községben lakott. Ebben természetesen szerepet kapott az is, hogy a polgármester jelenleg a szociáldemokraták megyei szervezetének vezetője is. Déván a „külső szavazók” száma meghaladta a 2200-at.
Fehér megyében kétszer annyian szavaztak pótlistán, mint a 2009-es államfő-választásokon, Bihar megyében pedig november 2-án nagymértékben megnövekedett a Félix-fürdi tavirózsákra kíváncsi turisták száma, hiszen több mint 1000 személy voksolt pótlistákon.
118 százalékos rekord
A pótlistás rekordot a jelenlegi szavazás alkalmával is az Olt megyei Tătulesti község állította fel. Itt a szavazók közül 424 személy került pótlistára, azaz a voksolás aránya elérte a – 118 százalékot. Victor Ponta itt 65 százalékos győzelmet aratott, 630 szavazatot kapott a 108 voksot begyűjtő Klaus Iohannisszal szemben. Lucian Istrate polgármester mindezt azzal magyarázza, hogy a községben igen sok bukaresti személy lakik, akik azonban nem cserélték ki fővárosi személyi igazolványukat tătulesti-ire. „Bukaresti, piteşti-i, scorniceşti-i orvosokról, egyetemi tanárokról és családtagjairól van szó” – magyarázta a polgármester, akinek érvelése akár hihető is lehetne, ha a Victor Ponta fölényes győzelmét hozó település vezetője lenne – szociáldemokrata.
A 2012. évi parlamenti választásokon egyébként úgyszintén Tătulesti „teljesített jól”: az úgyszintén Istrate Luciian vezetése alatt álló község 145 százalékos jelenlétet ért el! A községvezető magyarázatának megfelelően mindez azzal magyarázható, hogy nagy esküvő volt a választások napján a községben – az esküvői menet pedig meg sem állott a szavazó urnákig…
Bogdán Tibor
maszol.ro2014. november 11.
„Kreténségeket” állít a szatmári PSD-elnök az RMDSZ szerint
A Szatmár megyei RMDSZ a Szövetségi Állandó Tanács döntéséhez tartja magát, és nem kötött semmiféle titkos paktumot a Szociáldemokrata Párttal (PSD) az államfőválasztás második fordulója előtt – szögezte le kedden a maszol.ro-nak Kereskényi Gábor.
A szatmári képviselőt azért kerestük meg, mert a Gândul által hétfő este közzétett hangfelvételek szerint Mircea Govor Szatmár megyei PSD-elnök értésre adta a párt polgármestereinek, hogy kiegyeztek az RMDSZ-szel Victor Ponta támogatásában.
A politikus a hangfelvétel szerint arról is beszél, hogy a PSD elküld legkevesebb egy aktivistát vasárnap a magyar templomokban. „Lesz egy magyar tlünk, és egy magyar az RMDSZ-től” – fejtegette, de arra nem tért ki, hogy mi lesz az aktivisták küldetése a miséken és az istentiszteleteken.
Kereskényi Gábor „szemszedett hazugságnak” és „kreténségnek” nevezte Mircea Govor szavait. „Meghallgattam én is felvételt, és felismertem Govor hangját. Mindenkit belekevert a kampányba. Nehéz kommentálni a képtelenségeit, ez egy Govorra jellemző megnyilvánulás volt” – jelentette ki a képviselő.
Hangsúlyozta, a Szatmár megyei RMDSZ senkivel nem kötött semmiféle paktumot a második forduló előtt, SZÁT múlt heti döntéséhez tartja magát. „Minden más spekuláció” – fogalmazott Kereskényi.
Cs. P. T.
maszol.ro2014. november 11.
„Szavazzatok az ortodox Victor Pontára, ámen!”
Egymás után hozza nyilvánosságra a sajtó az ortodox egyház Victor Ponta melletti kampányolását alátámasztó bizonyítékokat.
Legutóbb a szatmárnémeti Nord Vest TV készített felvételt arról, hogy a Szatmár megyei Kismajtény pópája nyíltan az „ortodox” kormányfő támogatására biztatta a híveket. A misén jelen volt a Szociáldemokrata Párt Szatmár megyei elnöke, Mircea Govor is.
Szintén a NordVest TV készített felvételt Máramaros és Szatmár ortodox püspökéről, Iustin Sigheteanulról, aki azt mondta a híveknek: „Szavazzatok a miénkre! Az államfőnek keresztény ortodoxnak kell lennie!”
A napokban Sabin Gherman kolozsvári újságíró közzétett egy szórólapot a Facebook-oldalán, amelyet állítólag a coziai kolostorban osztogattak. A lapon ez állt: „Tisztelt ortodox keresztény választópolgár, amikor szavazol, ne áruld el a hitedet és a nemzetséged! Szavazz Victor Pontára, aki román, és ortodox keresztény!”
Az államfő még az elnökválasztás első fordulója előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az ortodox egyház megengedhetetlen módon beavatkozik a kampányba. Az egyház még akkor hivatalos állásfoglalást adott ki, amelyben arról biztosították a közvéleményeit, hogy szabályaik tiltják a pópák politizálását, és nem kívánnak beleszólni a kampányba.
maszol/realitatea.net/HotNews2014. november 12.
Tariceanu bevonná a kormányzásba az RMDSZ-t
Calin Popescu Tariceanu, a román parlament felsőházának elnöke Csíkszeredában kijelentette, folytatná a koalíciós együttműködést a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), ha kapna kormányalakítási megbízást a hét végi elnökválasztás után – közölte az Agerpres hírügynökség. A liberális politikust Victor Ponta miniszterelnök jelölte meg lehetséges utódjaként arra az esetre, hogyha sikerül megnyernie a választást, és kormányfői mandátumát államelnökire cserélheti.
Tariceanu szerdán Csíkszeredában találkozott a megye RMDSZ színekben megválasztott polgármestereivel, magyar intézményvezetőivel, parlamenti képviselőivel.
„Meg akartam erősíteni azt a vágyamat, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele folytatódjék. Csak így nyerhetnek képviseletet a magyar közösség érdekei, és csak így adhatjuk meg a magyar etnikumú állampolgároknak azt az érzést, hogy részesei az országos döntéshozatalnak" – jelentette ki Tariceanu.
MTI
Erdély.ma2014. november 12.
Kísért a múlt
Annak idején, 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu százlejes fizetésemelést ígért a dicsőítésére összetoborzott, de végül ellene forduló tömegnek. Most Victor Ponta szúrta ki ugyancsak száz lejjel az egészségügyben dolgozók szemét; egyszeri támogatásként, de éppen a dönt forduló előtt 150 eurót kapnak a pedagógusok továbbképzésre úgy, hogy senkinek nem kell majd elszámolniuk.
Nagyon gazdag az ígéretek tarsolya is, az államelnök-jelölt kormányfő és nyolc minisztere megállapodást írt alá a tanügyi szakszervezetekkel, ebben egyebek mellett az is szerepel, hogy a következő három évben félévenként öt-öt százalékkal emelik a tanárok fizetését. Emlékszünk még 2008 őszére, mikor ugyancsak kampányban és ugyancsak a szocdemek javaslatára a parlament megszavazta a pedagógusok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, melyet aztán sem a jobb-, sem a baloldali kormányok nem tartottak be?
Victor Ponta az első forduló előtt főként szociális segélyeket osztogatott, a leginkább rászoruló rétegeknek csöpögtetett kicsit nagyobb támogatást, a második forduló előtt a téttel együtt nőttek az ígéretek is, nyugdíjemelésről szól a fáma, napról napra újabb és újabb többletjuttatásokról számolnak be. Egyes számítások szerint már a tanárok béremelése nélkül elérte az évi 15 milliárd lejt annak költsége, amit az elmúlt hetekben megígért a miniszterelnök. Nem csoda, hogy nincs még jövő évi büdzsé, most, e kényes időszakban nem mutatják meg, honnan pótolják majd a nagylelkűség okozta költségvetéshiányt, milyen adók, illetékek emelésével toldozgatják majd a kiüresített államkasszát.
Huszonöt évvel ezelőtt a forrongó december közepén gyorsan hazahajtották vakációzni az egyetemistákat, most szabadnapot kapnak pénteken és hétfőn. Hogy nyugodtan szavazhassanak – áll a kabinet indoklásában, ám valószínűbb, inkább így szabadulnának tőlük. Jobb, ha kikapcsolódnak, kirándulnak, buliznak, mint az, ha utcára vonulnak és esetleg Ponta ellen tüntetnek, vagy egymást biztatva voksolásra szánják magukat. Miután a külföldön él tömegek szavazását sikerült ellehetetleníteni, most egyetlen huszárvágással egy másik, számára kényes réteget is leszerel a kormány.
Kísért a múlt, az átkos kommunista időket idéz gesztusok térnek vissza az utódpárt ifjú titánjának kampányában. Üres ígéretekben és ocsmány hazugságokra épül, ellenfelet lejárató akciókban. A mindent beborító fertőnek egy a célja: hitelteleníteni Johannist és végérvényesen elriasztani a bizonytalanokat. Azonban mielőtt besétálnánk e csapdába, mérlegeljünk: távolmaradásunkkal éppúgy Pontának kedvezünk, mint akkor, ha rá voksolunk. Azt a kort éltetjük tovább, amelytől huszonöt éve próbálunk szabadulni.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 12.
Az EMNP-nek is lesz Kolozs megyei tanácselnökjelöltje
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltet állít az időközi Kolozs megyei tanácselnök-választáson – jelentette be Soós Sándor, a néppárt megyei szervezetének elnöke Kolozsváron.
Mint mondta, a jelöltet csak akkor nevesítik, amikor a kormány kiírja a választás időpontját. Emlékeztetett: Gheorghe Ioan Vuşcan prefektus október 6-án döntött úgy, hogy a korrupcióval vádolt Horea Uioreanut meneszti tisztségéből, így a törvény értelmében november 30. és január 18. között a kormánynak előrehozott választásokat kell kiírnia.
Soós Sándor kifejtette, a magyar közösség szempontjából kifejezetten kedvez állapot, hogy jelenleg az RMDSZ-es Vákár István látja el a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöki tisztségét. „Ez akár elnyt is jelenthetne, hiszen a Kolozs megyei magyar ügyek végre megoldódhatnának" – nyilatkozta Soós.
Hozzáfűzte: tennivaló lenne bőven, hiszen annak dacára, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselők népviseletbe vonultak be az ellen tiltakozva, hogy a megye nem finanszírozza a kalotaszegi Székre vezet megyei út korszerűsítését, továbbra sem történt szemmel látható előrelépés az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, Kolozs megyében azt követen üresedett meg a megyei tanácselnöki szék, hogy Horea Uioreanu PNL-s megyei tanácselnököt a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) letartóztatta folyamatosan elkövetett korrupció, okirat-hamisítás és pénzmosásbeli bűnrészesség miatt.
Soós Sándor ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ-szel szemben a Kolozs megyei EMNP az elnökválasztások második fordulójában egyértelműen arra buzdít mindenkit, hogy szavazzon Klaus Johannisra, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjére.
„Az RMDSZ demobilizálni próbál, de világossá kell tennünk, hogy aki otthon marad, az Victor Pontára és annak szövetségesére, a nyíltan magyargyűlöl Corneliu Vadim Tudorra szavaz. A választás második fordulójában megteremthetjük a magyar egységet, ha közös erővel támogatjuk az erdélyi jelöltet" – mondta Soós.
Kiss Eld-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2014. november 13.
Válasszuk az erdélyiséget! – Erdélyi személyiségek felhívása – ALÁÍRHATÓ!
A romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát. Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán.
Az egyik oldalon Victor Ponta, a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivje áll. A másik oldalon pedig Klaus Johannis, az erdélyi reménykedés képviselője, azé a reményé, hogy Erdély hatására ez az ország talán még lehet az, ami eddig nem volt: szótartó becsületes munkára és a teljesítmény elismerésére épül, erkölcsös társadalom. Mit tehetnek az erdélyi magyarok?
Úgy gondoljuk, két lehetőséges döntés van!
Lehet annak alapján dönteni, hogy az egyik jelölt, Victor Ponta rég elvesztette szavahihetőségét a szemünkben, a másik pedig, Klaus Johannis, erdélyi szász – kisebbségi – mivolta ellenére sem ígért semmit, sőt, nem ért egyet Székelyföld autonómiájával, következésképpen nincs jó választás, nem érdemes szavazni. Ez a döntés azonban lemondás arról, hogy alakítsunk valamit a sorsunkon, ez a döntés a reményvesztett várakozásé, hogy majd – valamikor – csak elbukkan egy jelölt a román nemzetállam ködéből, aki tétlenségünk dacára megfelel várakozásainknak. És lehet annak alapján dönteni, hogy a mostani helyzet túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel. Lassan ugyan, aprómunkával, de nem esélytelenül! Mi ezt a reményt támogatjuk! Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket. Szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával, amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét.
Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá!
Válasszuk az erdélyiséget a balkanizálódás ellenében!
Farkas Árpád költő, Gazda József író, műkritikus, Izsák Balázs SZNT elnök, Kovács István az unitárius egyház közügyigazgatója, Kosztándi Jenő festőművész, Farcádi Botond újságíró, főszerkesztő, Incze Sándor nyugalmazott esperes, Vetró András szobrászművész, Damokos Csaba dizájner, Ferenczes István költő, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, Bereczki Kinga CIVEK elnök, Jánó Mihály művészettörténész, Beder Tibor a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, dr. Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár, Nagy László az unitárius egyház püspökhelyettese, Kolumbán Gábor, dr. Máthé Dénes egyetemi tanár, Toró Attila a sepsiszentgyorgy.info szerkesztője, dr. Nemes Tibor családorvos, László János vállalkozó, dr. Antal Álmos kórházigazgató, Dr. Széman Péter az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Bíró Béla újságíró, a Sapientia EMTE professzora.
Az aláírók névsorához itt lehet csatlakozni: https://erdely.ma/alairas.php?al_id=20
Erdély.ma2014. november 13.
Erdély ellen kampányol az RMDSZ
Kampányol az RMDSZ Victor Ponta mellett, méghozzá sunyi módon. Múlt héten Kelemen Hunor elnök még nem merte felvállalni a nyílt kiállást, a választókra bízta a döntést. Kezdetben inkább az otthonmaradásra biztatott, de lám, most, vasárnap közeledtével, úgy tűnik, ez már nem elég, muszáj kortesnek beállnia, Călin Popescu Tăriceanuval, a magyarság számára is elfogadható román politikussal, ha hinni lehet Victor Pontának, leendő miniszterelnökkel vonultak végig Hargita és Kovászna megyén.
Nem a néppel találkoztak, nem a választókat próbálták meggyőzni a szocdem jelölt rátermettségéről, hanem a polgármestereket. Pontosan tudják, falvakon az szavuk számít, s bizonyára ígérnek is még néhány kilométer utat, tornatermet. Nem önzetlen, szinte szavazattoborzás ez, Tăriceanu a kormányfői, Kelemen néhány miniszteri bársonyszékért dolgozik. Minden bizonnyal arra alapoznak, hogy Tăriceanu kormányzása szép emlékként él ma is a polgárok fejében. Az elmúlt huszonöt esztendő rövid időszaka volt, mikor tényleg úgy tűnt, van esélyünk a jobb életre, Románia pár éven belül képes lesz felzárkózni a Nyugathoz. Csakhogy berobbant a gazdasági válság és nemcsak a reményeket foszlatta szerte, de azt is megmutatta, milyen délibábos ábránd volt ama stabil kormányzás. Dübörgött a gazdaság, dőlt a pénz – ám jelents, hasznos beruházások alig történtek, négyéves regnálása alatt nem épült egyetlen kilométer autópálya, de szórták a milliárdokat jelentéktelen dolgokra a klientúra érdekei szerint. Ez volt az az időszak, mikor nyaklótlanul vehetett fel kölcsönt mindenki, tévére, autóra, házra, hogy később aztán belegebedjen visszafizetésébe, és Tăriceanu volt az, aki miniszterelnöksége végén, 2008 szén engedett a szocdemek zsarolásának, s parlamenti támogatásukért ugyanúgy kampányosztogatásba kezdett, mint mostani barátai. Növelték a nyugdíjakat, 50 százalékos fizetésemelést ígértek a tanároknak, és sorolhatnánk. Megágyaztak a majdani megszorításoknak, áfaemelésnek. A kihasználatlan lehetőségek, elszalasztott esély időszaka volt. Rá van szükség ismét? lenne ama tehetséges, zseniális miniszterelnök, kit vissza kellene sírnunk, ünnepelnünk kellene, hogy újabb esélyt kap?
Tăriceanu tegnap délelőtt Mircea Duşă honvédelmi miniszterrel vonult végig Hargita megyén, majd Kelemen Hunor kíséretében érkezett Sepsiszentgyörgyre. Immár egyértelmű: az RMDSZ Victor Pontát támogatja Klaus Johannis ellenében, Erdély helyett a balkáni Romániát választotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 13.
Tőkés László Johannis mellett
Klaus Johannis megválasztására buzdítja Tőkés László EP-képviselő az erdélyi magyarokat. Tegnap kiadott nyilatkozatában az EMNT elnöke úgy vélekedett, hogy Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget, „a Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.
Az Európai Parlamentben tegnap emlékeztek meg a berlini fal leomlásának negyedszázados évfordulójáról, és Tőkés úgy véli, hogy a régi falak mégsem omlottak le földrészünkön, ezt mutatja az országnak az első forduló utáni választási térképe, és az ezt követ kolozsvári, temesvári és bukaresti kormányellenes tüntetéssorozat is. A romániai demokrácia hívei az 1989-es romániai forradalom 25. évfordulóján azt is kimondták, hogy Erdély nem akarja Pontát! – írja Tőkés, aki szerint „Erdély választási térképe csak Székelyfölddel válhat teljessé, a székelység és a Székelyföldön kívüli magyarság meglévő és hiányzó szavazatai – közel egymilliónyi voks – dönt súllyal eshetnek latba a vasárnapi választásokon.”
Újból mi lehetnénk a mérleg nyelve, és ez jó kiindulópontja lehetne a régóta áhított magyar összefogásnak – fejtegeti Tőkés László, és egyúttal éles bírálatot is megfogalmaz az RMDSZ opportunista és demobilizáló üzenetéről, amelyből azonban kiérezhet, a hatalomközpontú vezérkar balra húz, dacára annak, hogy a Johannist támogató Európai Néppárt tagja. Az EMNT elnöke emlékeztet arra, hogy a politikának is van erkölcsi dimenziója, a becsület is európai érték, és úgy látja, hogy választóiktól elidegenedett érdekszövetségünk vezeti az erdélyi magyarság nemzeti érdekeiről is vétkes módon megfeledkeznek. Emiatt nekik, nem az EMNP vezetőinek kellett volna lemondaniuk, de annyit még megtehetnek, hogy előző döntésüket felülvizsgálják, és így az erdélyi magyarság egységesen felsorakozna Klaus Johannis elnöksége mellett. Tőkés László az Európai Néppárt tegnapi csoportüléséről is beszámol, ahol – Manfred Weber frakcióvezető felkérésére – Theodor Stolojan, a román néppárti küldöttség elnöke tájékoztatást nyújtott a romániai államelnök-választásokról, és sajnálattal állapította meg, hogy a második választási forduló küszöbén a Néppárthoz tartozó romániai pártok között nincs teljes egység Klaus Johannis támogatásáról. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ végül is a néppárti jelölt mellé fog állni. A továbbiakban az RMDSZ-es Sógor Csaba kapott szót, Tőkés László azonban nem, így álláspontját levélben küldte szét kollégáinak. Az ülés végén Manfred Weber megismételte a Néppárt felhívását Klaus Johannis támogatására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 13.
Tőkés: a kommunizmus restaurációja fenyeget
A jobboldali elnökjelölt, Klaus Johannis megválasztására buzdította az erdélyi magyarokat szerdai nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László úgy vélekedett, Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget. Az európai parlamenti képviselő szerint a „Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.
Az európai parlamenti képviselő opportunistának nevezi Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt csütörtöki nyilatkozatát, melyben a magyarok lelkiismeretére bízta a szavazást. Tőkés szerint a szövetségi elnök megelőlegezi Victor Ponta választási győzelmét, amikor „taktikus módon azért nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, mert kormánykoalíciós partnerével nem akar szembekerülni.
„Ezért nyilvánvaló módon demobilizálni kívánja a magyar választókat, sőt még ennél is tovább megy: miközben Klaus Johannist elmarasztalja, Pontára és szocialista pártjára csupa jó szavakat veszteget. Teszi ezt az európai és a néppárti értékek ellenében, dacára annak, hogy kampányfotóin Orbán Viktor miniszterelnökkel parolázik, Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pedig Klaus Johannis támogatására szólítja fel a választókat” – fogalmazott közleményében Tőkés.
Az EMNT-elnök úgy vélte, az erdélyi magyarság azzal „kölcsönözhetne nagyobb esélyt a demokratikus román erők választási győzelmének, ha az RMDSZ előző döntését felülvizsgálná, és a magyar polgári erőkkel összefogna, az erdélyi magyarság pedig egységesen felsorakozna Klaus Johannis elnöksége mellett”.
Mint ismeretes, Joseph Daul keddi bukaresti látogatása alkalmával úgy fogalmazott, Klaus Johannisnak, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc. Az EPP elnöke burkoltan az EPP tagsággal rendelkező RMDSZ-t is bírálta amiatt, hogy választói belátására bízta a döntést.
Az európai néppárt szerdai brüsszeli csoportülésén egyébként Theodor Stolojan EP-képviselő is sajnálatosnak nevezte, hogy az EPP-hez tartozó romániai pártok között nincsen teljes egység a választási forduló küszöbén a jelöltek támogatását illetően.
Utalt arra, hogy Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke Ponta-ellenes szavazatra szólította fel választóit, de ez nem jelenti azt, hogy Johannist támogatja. Hasonló Ponta-ellenes, de Johannist sem támogató álláspontra helyezkedett az EPP egyik legrégebbi romániai tagpártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt is. A néppárti tagok közül egyedül Monica Macovei EP-képviselő jelentette ki, hogy Johannisra adja voksát.
Krónika (Kolozsvár)2014. november 13.
Voksolásra buzdítanak erdélyi magyar értelmiségiek
Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket – olvasható abban a felhívásban, melyet 25 erdélyi magyar értelmiségi látott el kézjegyével.
A csütörtöki keltezésű közlemény aláírói – akik szerint az államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát – leszögezik, míg Victor Ponta „a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivője”, a jobboldal jelöltjét, Klaus Johannist az erdélyi reménykedés képviselőjének nevezik.
„Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán” – jegyzi meg a közlemény, melyet többek között Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bakk Miklós politológus, Farkas Árpád költ, Gazda József író, műkritikus, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, Dr. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke írt alá.
Szerintük a mostani helyzet „túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel”.
A közlemény szerzői továbbá úgy fogalmaznak, szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával is, „amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét”. „Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá” – olvasható a közleményben.
Székelyhon.ro2014. november 13.
A kisebbik rossz választása
A Cotroceni-ért szóló küzdelem a mélyen magyar érzésű, elsősorban és másodsorban nemzetben gondolkodó sorstársaink tekintélyes része számára közömbös, érdektelen. Akkor is, ha jobban belegondolva, senki nem tagadhatja, hogy az eredmény bennünket is közvetlenül érint. Voltak olyan választások is – 2000-ben, midőn Ion Iliescu mérkőzött Corneliu Vadim Tudorral – amikor nyíltan kimondatott, ha nem is a legfelső szinten: nem a mi küzdelmünk, oldják meg a románok egymás között, hogy a két rossz közül kit választanak. Mások – köztük neves román ellenzékiek is –, s persze velük együtt az egész RMDSZ-vezérkar arra biztatott, hogy a két rossz közül a kisebbet válasszuk. A szavazni– nem szavazni dilemma emlékeztet valamelyest Tamási Áron örök klasszikusa, az Ábel egyik jelenetére, amikor a főhős Kerekes úrral vitatkozik a román államra leteendő hűségeskü ügyében. Egyik oldalon a magyar karakánság, a jogos felháborodás és a zsigeri indulat, a másik oldalon a pragmatikus megfontolások. Nagyon nehéz egyik vagy másik magatartás mellett elvi síkon pálcát törni, sokkal helyesebb az egyes élethelyzeteket egyenként elemezni.
Templom és gátlástalanság
Nemsokára ismét az urnákhoz járulhatnak a választópolgárok, hogy Victor Ponta és Klaus Johannis közül válasszanak. E kérdés is megközelíthető úgy, hogy mivel egyik jelölt sem ígéri az erdélyi magyarság ügyének távlatos rendezését, egyik sem fogadja el a közösségi önrendelkezésen alapuló autonómia gondolatát, maradjunk otthon, döntsenek a többségiek. Ugyanakkor mérlegelve a helyzetet, ez sem szűk magyar szempontból, sem az egész rendszer, a politikai környezet szempontjából nem tűnik bölcs ötletnek.
Victor Ponta helyükön hagyta az RMDSZ-es államtitkárokat, imázsa érdekében már 2012-ben kormányra akarta emelni az RMDSZ-t, ezzel is semlegesítve a magyar érdekképviseletet, előszeretettel kampányol Székelyföldön Kelemen Hunorral az oldalán. Ám hogy a magyar kérdésről hogyan gondolkodik, arról híven tanúskodik a székely zászlók elleni prefektusi hadjárat, a MOGYE ügye, kollektív megalázásunk az 1918. december elsejei évforduló megünneplésének kikényszerítésével, és a sor tetszés szerint folytatható. Ugyanakkor Ponta a kommunista utódpárti erők prominense, amely erők hatalmi nyomását és totális gátlástalanságát már megtapasztalhattuk 2012-es győzelmük előtt, közvetlenül kormánya kerülésük után. Változatlan gátlástalanság jellemzi őket a kampány során is, a demagóg jelszavakban, az üres, légből kapott vádaskodásban és az „amatőr”, templomban osztogatott röplapok tartalmában, amelyek az ortodox vallás és a román nemzet elárulásaként tüntetik fel az erdélyi származású német protestáns Johannisra való szavazást. Elképzelhetjük, micsoda egész pályás letámadásra számíthatunk, ha a kormányzati többség mellé megszerzik ezek az államelnöki posztot is. Akik megélték az 1990 és 1996 közötti korszakot, emlékezhetnek az utódkommunista hatalom működéstechnikájára, a válogatott állami visszaélésektől a korrupción át a bányászjárásokig.
Ottragadt „huligánok”
Klaus Johannistól biztosan nem várhatjuk, hogy az autonómia kérdésében jobb partner lesz, mint az eddigi elnökök és miniszterelnökök. De rosszabb sem, merthogy eddig minden politikai erő olyan masszív ellenállást tanúsított ebben az ügyben, hogy legfeljebb annak örülhetünk, ha már nem fenyegetnek ügyészséggel, bírósági eljárással és börtönnel, mint 1998-ban az alsócsernátoni fórum vagy 2003-ban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után. Ugyanakkor – ahogy 2009-ben sajátos módon épp az RMDSZ hangsúlyozta – komoly társadalompszichológiai hatása lehet annak, ha a román államelnöki székbe egy német ember kerül. Akitől remélni lehet, hogy nem lesz partner a korrupciós játékokban, aki minden bizonnyal hatékonyságra fog törekedni. Nem véletlen, hogy első körben ő volt a győztes Erdélyben. Elnézve és meghallgatva a temesvári tüntetésről készült felvételeket, összeszorulhat azoknak a torka, akik annak idején ott voltak a „huligánok” Iliescu ellenes temesvári antikommunista tüntetésein, s énekelték az egykorú slágerek politikai átiratait. Közel negyed évszázad telt el, s még mindig itt tartunk.
Az RMDSZ reakciója tanítható. Többször is kiállt Ponta mellett, majd az össznépi felháborodás miatt mindenkinek a lelkiismeretére bízták a szavazást. Egyértelműen demobilizáló fordulattal: „Az erdélyi magyar szavazók nehéz döntés előtt állnak az elnökválasztás második fordulójában. Aki mégis élni kíván állampolgári jogával, annak azt javasoljuk, hogy belátása szerint szavazzon november 16-án.” A lényeg itt a „mégis”.
Magyarán, mintsem hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ meghirdetett akarata ellenére nagy arányban Pontára szavazzon, közösségünk tagjai inkább maradjanak otthon. Akik pedig elmennek, tegyenek belátásuk szerint, de közben persze fontolják meg, hogy az RMDSZ Pontát tartja jobb opciónak.
Bizalmi tőke
Mert ez is szerepel az RMDSZ e tárgykörben kiadott hivatalos állásfoglalásában, amire Frunda György még rátett egy lapáttal, azt javasolva, hogy aki bízik benne, szavazzon Pontára. Hát igen, aki képes bízni abban a politikusban, aki a Független Magyar Pártból indult, következetes ellenfele volt az autonómiaprogram meghirdetésének, részt vett a posztkommunista Románia külföldi imázsápolását célzó neptuni tárgyalásokon, ismételten megtévesztette a közvéleményt jelentős nemzetstratégiai kérdésekben, a kulturális autonómia témájában pedig Ion Iliescu kottájából játszott, nos, az szavazzon nyugodtan Pontára.
Hogy ne maradjon testetlen vádaskodás az utóbbi súlyos állítás, érdemes összevetni Ion Iliescu megfogalmazását a Frundáéval. „A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek” – nyilatkozta az egykori államelnök Gyarmath Jánosnak a Romániai Magyar Szó 1993. március 19-i számában megjelent interjú keretében. Frunda György meg azt írta: „Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük”. Lásd: „Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!” című szöveget, amely a Népújság, 2001. november 20-i számában jelent meg.
Egyiküket sem zavarja, hogy a kulturális autonómia azt jelenti: mi, magyarok döntünk arról, hogy a központi költségvetésből a magunk által befizetett adó kultúrára szánt részét visszanyerve, milyen intézményi keretben, mit oktatunk saját gyermekeinknek. Ehhez képest ma arra is bukaresti engedély kell, hogy kiről nevezhetünk el iskolát Székelyudvarhelyen. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyaránt Klaus Johannisra való szavazásra buzdít, ami nem véletlen. Ezúttal a kisebbik rossz egyben szimbolikus megjelenítője az erdélyiségnek, származás és vallási hovatartozás okán. A fő kérdés nem az, hogy miként szavaz az urnákhoz járuló 300–400 ezer magyar, hanem az: sikerül-e mobilizálni nemzeti demagógiával a regáti területek románságát Johannis ellen. Hogy Ponta mindent elkövet ennek érdekében, az egyértelmű. A választ a választók mondják majd ki az urnáknál.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)