udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1913
találat
lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 1891-1913
Névmutató:
Ponta, Victor
2014. november 17.
Megosztottan szavaztak a magyar elöljárók
Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak vasárnap, az államfőválasztás második fordulójában.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával.
Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”.
„E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg, és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban adta le szavazatát nyilatkozata alapján annak érdekében, hogy a szövetség folytassa a munkát a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök-államfőjelölt által vezetett kormányban.
„Romániának holnaptól egy új fejezetet kell nyitnia, és remélem, hogy egyúttal az állam különböző hivatalai között, főként az elnöki hivatal és a kormány között egy jobb, hatékonyabb együttműködés alakul ki – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség politikusa. Borbély szerint Romániának a mostani instabil belpolitikai helyzetben nagyobb biztonságra és stabilitásra van szüksége.
„Egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás értelmében a romániai magyar közösség továbbra is azt óhajtja, hogy ha lehet, továbbra is ott legyünk, ahol a döntéseket hozzák, hiszen hamarosan tárgyalni kell a jövő évi költségvetésről, a parlament megválasztásának törvényéről, amelyet módosítani fognak, a decentralizációról, és lehet, hogy ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása” – nyilatkozta Borbély László.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Temesváron szavazott „Románia erdélyesítésére, valamint a többség és a kisebbség viszonyának normalizálására”.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a voksolást követően kifejtette: az elnökválasztás második fordulójának igazi tétje, hogy folytatódik-e az 1989-ben elkezdődött folyamat. „Ma eldől, hogy huszonöt év alatt meddig jutottunk a rendszerváltás rögös útján. Azt szeretném, ha ezt minél többen megértenék. Az európai értékrendre, Erdély és Székelyföld jövőjére szavaztam” – nyilatkozta a sajtó érdeklődésére a polgári párt elnöke.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke vasárnapi Facebook-bejegyzésében – utalva az alacsony székelyföldi részvételi arányra – aláhúzta, a második fordulóba jutott jelöltek nem próbálták megszólítani az erdélyi magyar szavazókat, ez pedig eldönthette a választás kimenetelét. „Azt látom, nagyjából mind a két oldal komoly hibákat követett el e téren. Tanulság lesz a jövőre nézve minden román politikusnak és pártnak” – fogalmazott Borboly.
Krónika (Kolozsvár)2014. november 17.
Részeredmény (99,07 százalék): Johannis nyert – Ponta már gratulált
Victor Ponta vasárnap késő este beismerte vereségét és gratulált Klaus Johannis államfőjelölt győzelméhez. „A népnek mindig igaza van” – közölte a kormányfő. A szavazatok 99,07 százalékának feldolgozása után Johannis 54,5 százalékkal vezet, Ponta 45,49 százalékon áll. A Székelyföldön tarolt a jobboldal szász jelöltje.
„A népnek mindig igaza van. Felhívtam Klaus Johannist, és gratuláltam a győzelméhez” – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt nem sokkal 23 óra után.
Pedig a romániai elnökválasztás második fordulójának első hivatalos részeredményeit csak szűk három órával később jelentették be. A Központi Választási Iroda (BEC) hajnali 2 órakor közölte, éjfélig a voksok 32,97 százalékát sikerült feldolgozniuk: Johannis ekkor a szavazatok 55,79 százalékát tudhatta magáénak, míg Ponta 44,2 százalékot gyűjtött.
Hétfő délelőtt 11 órakor már 99,07 százalékos feldolgozottságnál tartott a szavazatszámlálás: a 9 óráig beérkezett adatok szerint a jobboldal államfőjelöltje 54,5 százalékkal vezetett, Ponta 45,49 százalékon állt.
Ponta: nem mondok le
A kormányfő vasárnap éjjeli rövid nyilatkozatában közölte: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Ponta hozzátette: eddig senki nem kérte tőle.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára később azt közölte, hogy pártja párhuzamos szavatszámlálása szerint Johannis 53, Ponta pedig 47 százalékot szerzett.
Röviddel azután, hogy Ponta bejelentette, már gratulált ellenfelének, Johannis és stábja a közösségi portálokon kihirdette, hogy ő nyert. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!" – írta a Facebookon az ellenzéki jelölt.
A külföldi szavazók meghurcolása miatt elkezdődött szimpátiatüntetések végül országszerte örömünneppé alakultak át. A nagyszebeni szász polgármester nem sokkal éjfél előtt megjelent a Bukaresti Egyetem téren, ahol több tízezer támogatójával együtt ünnepelte a meglepetésszámba menő választási sikerét.
Időközben a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) azt közölte, hogy párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint – mintegy 90 százalékos feldolgozottságnál – Johannis 54,4 százalékon állt. A BEC a tervek szerint legközelebb 11 órakor közöl hivatalos eredményeket.
A szász jelölt tarolt a Székelyföldön
A végleges, nem hivatalos adatok szerint Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint háromnegyede Klaus Johannisra voksolt a második fordulóban: Hargitában 79,78, Kovásznában 77,95 százalékkal nyert a jobboldal jelöltje.
Maros megyében a szavazók 68,63 százaléka támogatta Johannist, míg Kolozsban 73,82, Szebenben pedig 79,47 százalékkal nyert.
Kovács Péter: köszönettel tartozunk a választóknak
„Köszönettel tartozunk a választóknak, amiért ilyen nagy számban járultak az urnákhoz” – fogalmazott vasárnap este az RMDSZ kolozsvári székházában Kovács Péter főtitkár a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint. A szövetség főtitkára a magyarlakta megyékben leadott szavazatokat is megköszönte, hozzátéve, hogy hétfőn ismertetik az RMDSZ álláspontját az elnökválasztással kapcsolatban.
Mint ismeretes, az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatta az államfőválasztás második fordulójában. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban Johannisról azt mondta, nem támogathatnak olyan jelöltet, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”, és csak „a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat”, míg Pontát korrekt és megbízható partnernek nevezte, de a támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolta, hogy a magyarellenes Corneliu Vadim Tudor is mögé állt.
Az exit pollok szoros csatát jeleztek előre
A vasárnapi döntő forduló urnazárása után közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő exit poll-kutatások közül három még Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének ugyanilyen arányú győzelmét jósolták.
Az Antena 3 hírtelevízió megrendelésére készült, a választópolgárok opcióinak 19 órás helyzetképét tükröző felmérés szerint Ponta a voksok 50,9, míg Johannis 49,1 százalékát szerezte meg. A Romania Tv szerint a miniszterelnök a szavazatok 50,72, míg a szebeni polgármester 49,28 százalékára számíthat, miközben a Realitatea csatorna egyformán 50-50 százalékot valószínűsített a jelölteknek.
Két felmérés szerint az erdélyi politikus költözhet a Cotroceni-palotába: a közszolgálati televízió (TVR) által bemutatott kutatás Johannisnak 51,50, Pontának 48,50 százalékos eredményt, míg a Digi 24 hírtévé közlése szerint Johannis megszerezte a voksok 50,90, Ponta pedig a 49,10 százalékát. Utóbbi a 21 óráig begyűjtött összes adat feldolgozása után 51,60–48,40-re módosította az állást Johannis javára.
Rostás Szabolcs, Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)2014. november 17.
Voksnapi szabálytalanságok, felfedett RMDSZ-kampányolás
Miután az államelnök-választás második fordulóját megelőző időszakban többször kiderült, hogy az RMDSZ pártatlanságát hangsúlyozó nyilatkozatai ellenére burkoltan Victor Pontának, a kormánykoalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnök-államfőjelöltjének kampányol, a hétvégén a szövetség polgármestereit is kortesmunkával bízták meg.
Az Erdély.ma portál megtudta, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond november 10-én egy elektronikus körlevelet juttatott el a környékbeli polgármesterekhez, amelyben arra biztatta az elöljárókat, hogy „a november 7-ei polgármester-találkozón a megbeszéltek alapján” nyomtassák ki és írják alá az ügyvezető által csatolt szöveget, melyben a választópolgárokat arra biztatják, hogy ne szavazzanak Klaus Johannisra.
Bíró Barna Botond arra kérte az udvarhelyszéki polgármestereket, hogy a felhívást sokszorosítsák, és szórják a településeken.
„Számunkra jó választás csak egy van. Mert az a szász származású román ember, aki a nevét is megrománosította, eleve azzal kezdte, hogy megtagadta saját múltját. Továbbá figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket, meggyőződésesen állítja, hogy autonómia, nemhogy Erdélyben, de még a szász székekben sem létezett” – olvasható többek között az említett felhívásban, amely hosszasan sorjázza „az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető” megvalósításokat is.
„Közösségünk érdeke, hogy megőrizzük a magyarság érdekképviseletének, az RMDSZ-nek a kormányzati pozícióját, hogy ezáltal az elkezdett fejlesztéseket folytathassuk, újakat indíthassunk el, hogy rólunk nélkülünk döntést ne hozhassanak” – írja a szövetség felhívásában.
A vasárnapi voksnapon egyébként több erdélyi településen jeleztek választási rendellenességeket. A Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője feljelentést tett a rendőrségen és a megyei választási irodánál a megyeszékhelyi ortodox katedrális egyik nyugdíjas pópája, Corneliu Bujoreanu ellen, aki a vasárnapi istentisztelet után arra buzdította a híveket, hogy a román és ortodox jelöltre szavazzanak.
A feljelentés szerint a nyugdíjas pópa azt állította, hogy a másik államfőjelölt megegyezett a magyarokkal, hogy elszakítsák Erdélyt Romániától. Mădălin Guruianu munkatársunknak leszögezte: bizonyítékokkal támaszthatja alá feljelentését.
A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) aradi szervezete a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen tette feljelentést, miután kiderült, hogy a Victor Pontát támogató szervezet kampánystábja olyan szórólapokat osztogatott a voksnapon, melynek a tartalma szerint Gheorghe Falcă, a megyeszékhely ACL-s polgármetere a PSD-s államfőjelöltet támogatja. Később kiderült, a szórólapokat a környező településeken is osztogatták.
Az ACL Beszterce-Naszód megyében is feljelentést tett amiatt, hogy Oroszborgón több lakó kapujára élelmiszerrel teli csomagokat akasztottak a hajnali órákban. A településnek egyébként szociáldemokrata polgármestere van, az első fordulóban viszont az ACL jelöltje, Johannis nyert a községben.
Gyergyai Csaba, Szabó Enikő
Krónika (Kolozsvár)2014. november 17.
Elnökválasztás: történelmi fordulatot emleget a sajtó
Címoldalon írtak a vezető európai lapok Klaus Johannis győzelméről – a legtöbb újság meglepetésként és szenzációként értékelte Nagyszeben polgármesterének államelnökké választását. A német lapok lelkes hangvételű cikkekkel ünnepelték, hogy szász államelnöke van Romániának.
„Német korrektség” és „igazi sikertörténet”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung óriási szenzációként tálalta, hogy Nagyszeben polgármestere nyert vasárnap este a baloldal jelöltjével, Victor Pontával szemben, valamint hogy legelőször történik meg, hogy kisebbséghez tartozó politikus vezeti majd az országot.
A Die Welt meglepőnek és történelmi jelentőségűnek nevezte a fordulatot, és azt értékelte többek közt, hogy a látszólag verhetetlennek tűnő Pontával szemben kerekedett felül Johannis. A lap cikkírója, Boris Kálnoky kiemelte, bár a közvélemény-kutatások és a választás két héttel ezelőtti első fordulója a jelenlegi miniszterelnök győzelmét vetítette előre, sikerült Johannisnak legyőznie ellenfelét. Megemlítette azt is, hogy az új államfő győzelme fölötti örömben a német kancellár, Angela Merkel is osztozik, és hogy a fordulat annak tudható be, hogy Romániában az emberek alapvető változásokat várnak el Johannistól.
„Románia esetében ez a lehető legjobb eredmény” – mutatott rá Boris Kálnoky, aki szerint a német korrektség is hozzájárult az „igazi sikertörténethez”. Kitért arra, hogy Johannis polgármestersége, „tiszta vezetése” alatt Nagyszebenben gazdasági növekedés volt tapasztalható, és hogy románok választották meg újra meg újra elöljárónak – hiszen a városban alig élnek már németek.
„Egyedül a maffia ellen”
A Die Zeit című lap külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányra hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett arra, hogy a külföldi szavazókörzeteknél hosszú sorok kígyóztak a választások mindkét fordulója alkalmával.
A Der Spiegel Egyedül a maffia ellen címmel írt Klaus Johannis győzelméről, rámutatva, hogy egyértelmű többséggel választották meg vasárnap államelnöknek. A lap emlékeztet, hogy mindenféle kampány és korrupció dacára sikerült Johannisnak győzedelmeskednie a választások második fordulójában, mindazok ellenére, hogy a posztkommunista hatalom minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza győzelmét.
„A német származású politikus perpektívát nyújt majd az országnak” – fogalmazott a Der Spiegel. A cikk ismerteti az új államelnök életrajzát, azt, hogy az 1959-ben Nagyszebenben született Johannist negyedszer választotta meg szülővárosa elöljárónak, és hogy polgármestersége alatt felvirágoztatta az erdélyi várost, amely 2007-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. Mint a cikkíró fogalmaz, Johannis nem akar „látszatelnök” lenni, mint elődje, a „játékos” Băsescu, aki vitatkozó és intrikus stílusával szétszakította az országot. Viszont – fejezi ki enyhe aggodalmát – kérdéses, hogy sikerül-e ez neki, hiszen „a bukaresti politikai dzsungel nem az átlátható, áttekinthető Nagyszeben”.
„Stabilitás Európa egyik legszegényebb nemzetének”
A BBC arról írt a második forduló éjszakáján, hogy Victor Ponta elismerte vereségét Johannisszal szemben az a Ponta, aki jócskán legyőzte az első fordulóban a német származású polgármestert –, Johannis viszont most meglepő fordulatként határozott győzelmet aratott. Az angol és francia nyelvű lapok is kitértek arra, hogy a vasárnapi választást nagymértékben meghatározta, hogy a külföldön tartózkodó, szavazni akaró romániaiak rengeteg akadályba ütköztek.
A France Presse hírügynökség úgy fogalmazott, hogy sikerült Johannisnak meggyőznie a szavazókat azzal, hogy egy „normális”, „korrupciómentes” ország mellett kardoskodik. „A liberális párt vezetője úgy tűnik, abszolút atipikus figurája a volt kommunista ország politikai palettájának, hiszen Johannis a szász kisebbséghez tartozik. Egy olyan országnak lesz az elnöke, amely lakosságának szinte 90 százaléka ortodox vallású” – írta a francia hírügynökség.
A brit The Telegraph „látványosnak” nevezte Johannis győzelmét olyan körülmények között, hogy Ponta volt a közvélemény-kutatások „favoritja”, hatalmas pártgépezettel a háta mögött. A Euronews újságírói úgy vélekedtek, Johannis győzelme stabilitást kölcsönözhet majd Európa egyik legszegényebb nemzetének. A The New York Times arra emlékeztetett, hogy a romániai államelnök hatáskörébe tartozik a külpolitika, a védelmi terület, valamint a kulcsfontosságú ügyészek kinevezése. „Johannis azt mondta, hogy számára prioritás a korrupció felszámolása” – mutatott rá a The New York Times.
„Elsősorban Ponta vesztette el a választást”
Elsősorban Victor Ponta miniszterelnök vesztette el a vasárnapi elnökválasztást Klaus Johannis megválasztott elnökkel szemben azzal, hogy nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott – írta hétfőn a jobboldallal szimpatizáló román sajtó.
A Hotnews.ro hírportál szerint Ponta újból megalázta saját népét azzal, hogy brutálisan megfosztotta a szavazati jogtól. Ez volt az az utolsó „arroganciacsepp”, amitől betelt a pohár – írta a honlap, amely szerint a közösségi portálok fiatal nemzedéke döntötte el a választás kimenetelét, egy kisebb „szavazási forradalmat” szervezve.
A szintén a jobboldallal szimpatizáló România liberă szerint Ponta és a körülötte lévők alulbecsülték, milyen erős érzelmi hatást fog okozni Romániában, hogy több ezer román állampolgár nem tudott szavazni. Ha már az elnökválasztás első fordulója után megértette volna Ponta, hogy a tanult, nagyvárosi románok nem tudják lenyelni a külföldön élő barátaikat és rokonaikat ért megaláztatást, akkor részlegesen megoldotta volna a problémát: a kormány megnyitott volna néhány újabb szavazókörzetet, kitolta volna az urnazárás időpontját, és ezzel megmutathatta volna, érdekli a probléma – írták.
A szintén jobboldali Evenimentul Zileiben Dan Andronic, az újság igazgatója úgy vélte, hogy Johannis győzelme lényegében a leköszönő Traian Băsescu államelnök utolsó politikai győzelme. Szerinte ez az érdem azért a távozó elnöké, mert 2012-ben Pontáék elsöprő parlamenti választási diadala után nem adta fel a harcot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és utolsó pillanatig küzdött Ponta és az általa képviselt „korrupt” rendszerrel.
Kiss Judit
Székelyhon.ro2014. november 17.
Szavazatok Hargita megyéből
A román sajtó külön kiemelte azt, hogy a részvétel Hargita megyében majdnem négy százalékkal magasabb volt vasárnap, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt még a 14 elnökjelölt között.
Bár Székelyföldön viszonylag alacsony volt a részvétel, Klaus Johannis Hargita megyében aratta a legmagasabb arányú győzelmet: a voksok csaknem 80 százalékát szerezte meg.
Hargita megyei adatok
A Hargita megyei választási bizottság végeleges adatai alapján a megyében a választásra jogosult 270 ezer személyből 129 ezren (47,8 százalék) mentek el szavazni vasárnap, az államelnök-választás második fordulójában. Közülük 102 ezren (79,78%) Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére, Nagyszeben szász polgármesterére voksoltak. Szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfővel 25,8 ezer szavazatot (20,22%) kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 1304.
Hargita megyében mindössze egy településen, Bélborban tudta legyőzni Johannist Victor Ponta, igaz, mindössze 13 vokssal. Pótlistán 8871-en szavaztak.
Csíkszeredában a 35 ezer szavazásra jogosult személyből 19295-en (55 százalék) voltak szavazni.
Udvarhelyszék százharminc szavazókörzetében 47 834-en adták le voksukat vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki az Udvarhelyszéki RMDSZ által összesített adatokból. Eszerint a vasárnapi választáson térségünkből 4544-gyel többen vettek részt, mint az első fordulóban: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Victor Viorel Ponta 9015, a Keresztény-Liberális Szövetségé (ACL), Klaus Werner Johannis pedig 38 377 érvényes szavazatot kapott, előbbi így az érvényes voksok 19,02, utóbbi ezek 80,98 százalékát szerezte meg. Vasárnap 442 érvénytelen szavazat született Udvarhelyszéken.
Közel 88 százalékos részvétel Siménfalván
A szavazókedv ezúttal mintegy öt százalékkal meghaladta a két héttel ezelőttit: míg akkor az udvarhelyszéki jogosultak 42,4 százaléka voksolt, vasárnap 47,33 százalékos volt a részvételi arány. Székelyudvarhelyen 48,73, Székelykeresztúron 45,06, Szentegyházán 42,67 százalékos részvételt jegyeztek. Az ötvenszázalékos arányt hat község – Fenyéd, Boldogfalva, Homoródszentmárton, Bögöz, Galambfalva és Siménfalva – érte el, a legnagyobb százalékot, 87,96-ot Siménfalván jegyezték. A legkisebb szavazókedv az első fordulóhoz hasonlóan Lövétén volt: ott a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 29,48 százaléka járult az urnák elé.
Kozán István, Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro2014. november 17.
Johannis Háromszéken is győzött
Magasabb volt a részvétel a államelnök-választás második fordulójában Háromszéken, mint az első fordulóban. Ugyanakkor Keresztény-Liberális Szövetség elnökjelöltje Klaus Johannis toronymagasan nyert Victor Pontával szemben Háromszéken.
A Központi Választási Iroda összesített eredményei szerint Háromszéken a részvétel 49,87%-os volt a második fordulóban, míg az elsőben 43,12%. November 16-án összesen 91 859 szavazó járult az urnákhoz, 12 390-el több, mint két hete, az első fordulóban. Az RMDSZ háromszéki szervezetének párhuzamos szavazatszámlálása szerint, Kovászna megyében 99,5%-os feldolgozottságnál Victor Ponta 19 997 szavazatot kapott, azaz 22,2%-ot, míg Klaus Johannis 70 683 szavazatot szerzett, vagyis a voksok 77,8 százalékát.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: a választásokat megelőző kampány egyik legfontosabb eredménye volt, hogy „mindkét román jelölt megtanult magyarul.” Az elnök reményét fejezte ki, hogy ez a tudás hétfőn is megmarad. „Számunkra – székely emberek számára – az a fontos, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, hogy ne csak odafigyeljenek ránk, hanem tudjuk befolyásolni a bukaresti, budapesti és brüsszeli döntéseket” – nyilatkozta.
A voksolás után Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke úgy nyilatkozott: transzilvanistaként azt szeretné, ha olyan helyzet állna elő, ami összekovácsolja Erdély népeit. „Demokrata vagyok, ezért fontosnak tartom, hogy elmenjünk szavazni. Transzilvanista vagyok, tehát az erős Erdélyért szavaztam. Vége van egy tíz éves periódusnak, új korszak kezdődik. Nagyon fontos, hogy világosan és nagy legitimitással kirajzolódjon az, hogy Románia különböző régióiban az emberek hogyan képzelik el a jövőt” – mondta Antal.
Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője történelminek nevezte a háromszéki választási eredményeket, hiszen, mint mondta Romániának kisebbségi elnöke lesz. „Sepsiszentgyörgyön 1989 óta soha, egyetlen jelölt, egyetlen politikai alakulat sem ért el ilyen elsöprő eredményt, mint Klaus Johannis most. Sepsiszentgyörgyön a voksok 82 százalékát kapta meg, megyei szinten pedig 78 százalékot, ami arra utal, hogy idősek és fiatalok, vidékiek és városiak egyaránt összefogtak a jövő érdekében” – nyilatkozta Guruianu.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro2014. november 17.
Így látta a világsajtó Klaus Johannis győzelmét
A világsajtó is felkapta a fejét arra, hogy Klaus Johannis legyőzte Victor Pontát a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A német online sajtó még az éjszaka folyamán részletesen számolt be a romániai elnökválasztás eredményéről. A Die Welt szerint Klaus Johannis "történelmi győzelme" meglepetés. "Victor Ponta két hete még legyőzhetetlennek tűnt, a felmérések is a diadalát jósolták" – jegyezte meg a lap.
A Frankfurte Allgemeine Zeitung egyenesen szenzációként tálalta a szász polgármester elnökké választását, a Die Zeit pedig külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának, egy nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányt emelte ki, és emlékeztetett a külföldi szavazókörzeteknél kígyózó sorokra.
A France Presse szerint is meglepetés volt Johannis győzelme. "A német származása miatt sokat támadott jelölt normalitást, korrupciómentes országot ígérve, meglepetésre győzni tudott" – írta a hírügynökség
maszol.ro2014. november 17.
Röviden az RMDSZ bukásáról
Az RMDSZ belefutott egy hatalmas pofonba.
„Megerősödött a Szövetség és választói közötti kötelék. Most is bebizonyítottuk, akárcsak eddig minden alkalommal, hogy politikai programunkat megértették a magyar emberek, hiszen ez a program az erdélyi magyar közösség, választóink programja. Ezek a szavazatok biztosítják az RMDSZ-nek a munka folytatásához szükséges erejét, hátterét a következő időszakra” – ezeket mondta Kelemen Hunor november 2-án este, az államfőválasztás első fordulójának urnazárása után.
Hogy mennyire erősödött meg az RMDSZ és választói közötti kötelék, azt jól mutatják a második fordulós eredmények. A magyarok alacsonyabb arányban mentek ugyan szavazni, de mintegy.
80 százalékuk Klaus Johannist választotta.
Hiába biztatta az RMDSZ távolmaradásra az embereket, hiába próbáltak finoman üzenni, hogy Pontát látnák szívesebben az elnöki székben, hiába kampányoltak aztán egyre nyíltabban Victor Pontának, hiába küldözgették a polgármesterek több településen a nyílt felszólítást Ponta támogatására, a közösség szembement vezetőivel és lekevert egy istenes maflást nekik, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.
Johannis győzelme, a magyarok „átszavazása” kihúzta a szőnyeget az RMDSZ jelenlegi vezetésének lába alól. Ezzel elmerült az RMDSZ-t az utóbbi huszonöt évben vezető gárda, és velük együtt megy a süllyesztőbe egy egész irány, egy egész politizálási módszer, egy beszédmód, egy paradigma.
Mindennél jobban jelzi, hogy az RMDSZ lába alól kifutott a talaj, hogy a vasárnap esti urnazárás után Kovács Péter főtitkár belenyilatkozott a közelgő éjszakába egy teljesen értelmetlen mondatot: „köszönettel tartozunk a választóknak”.
Ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Végül muszáj megemlíteni azt a szánalmas húzást, amely talán a Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu székelyföldi végighordozásánál, és a Ponta mellett kiálló polgármesteri leveleknél is világosabban bizonyítja, hogy az RMDSZ mennyire összejátszott a PSD-vel a második forduló előtt (is), és hogy mennyire hülyének nézte a saját választóit.
Amikor az RMDSZ kiderítette, hogy a Markó Béla és Kelemen Hunor képével díszített és az RMDSZ nevében osztogatni tervezett szórólapokat a PSD rendelte, Kelemen Hunor nagy garral bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
Meg is történt, a feljelentés szövege nyilvános.
Csakhogy az a papír nem feljelentés.
Ha az lenne, nem a Polgári törvénykönyv előírásaira hivatkozna benne Kelemen Hunor, hanem a BTK-ra. Bűncselekmény gyanúja nélkül ugyanis nincs feljelentés. Hiába nyújtotta be tehát az RMDSZ a rendőrségen a „feljelentést”. Polgárjogi ügyekben nem a rendőrség, hanem a bíróság az illetékes. Elképzelhetetlen, hogy ezt ne tudnák az RMDSZ jogászai.
Mindez pedig arra utal, hogy szándékosan történt így, az egész szórólaposdiban pedig nyakig benne volt az RMDSZ is.
A nyilvánosság előtt eljátszották az áldozatot, mert mutatni kellett a népnek a harcos kiállást, de valójában hideg fejjel kitervelt aljas mutyizásról van szó, amit részletesen, előre lerendeztek a PSD-vel, szándékosan félrevezetve saját szavazóikat.
Akkor is, ha az RMDSZ valamilyen úton-módon ott virít majd a következő kormányban, ezt úgy hívjuk: bukás.
Fall Sándor
foter.ro/cikk2014. november 17.
Új korszak kezdődhet Erdélyben
Az erdélyi magyarok többsége is Johannist támogatta. Noha a magyar lakta megyékben kevesen mentek el szavazni, a voksok 80 százalékát az erdélyi jelöltre adták. A romániai magyar pártok eltérően ítélik meg az elnökválasztás eredményét, abban azonban egyetértenek, új korszak kezdődhet Erdélyben.
Az erdélyi magyarok többségét jobban megmozdította a második forduló, annak ellenére, hogy magyar jelölt már nem volt versenyben. Igazi esélyt láttak az erdélyi jelöltben, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterében, Klaus Johannisban. A magyar szavazók 80 százalék őt támogatta.
A Victor Ponta kormányában is részt vevő RMDSZ elnöke szerint valójában nem a jobboldali jelöltre szavaztak Romániában, hanem a most regnáló kabinet ellen, és ennek fényében kell értékelni az eredményt.
„Le kell vonni a következtetéseket, hogy miért volt ez a hatalmas proteszt. Fontosnak tartom azt, hogy egy olyan réteget mozgatott meg ez a választás, egy olyan választói réteget, amely egyébként sem parlamenti választásokon, sem önkormányzati választásokon nem tudtunk mi, politikusok, megmozgatni” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, nem fűz nagy illúziókat ahhoz, hogy Johannis megválasztásával a kisebbségi és közösségi jogok megoldódnának. Az, hogy nemzetiségi elnöke lett az országnak, inkább azt sugallja, hogy Romániában már megoldódott a kisebbségi kérdés. Az értékek, amelyek Erdélyben természetesek, azok az egész országban természetessé váljanak.
Másképp látja ezt az EMNP elnöke. Toró T. Tibor szerint nemcsak az erdélyi magyarság, de a román-magyar viszony rendezése is új esélyt kapott Johannis győzelmével. „A megválasztott államelnök az élére állhat egy olyan román-magyar párbeszédnek, amely a lényegről szól, a megoldásokról szól, a közösségi autonómia-formákról szól, és talán áttörést is lehet elérni a román-magyar viszony normalizálódásában” – fogalmazott.
A demokrácia győzött a kommunizmussal szemben - így reagált Tőkés László. Az Európai Parlamenti képviselő szerint Románia újabb esélyt kapott a felemelkedésre, a rendszerváltozás folytatására. „Ennél szebb ajándékot nem is tudtam volna elképzelni a 25 évvel ezelőtti temesvári romániai népfelkelés évfordulójára - akkor is olyan elkeseredettek, reményvesztettek voltunk és íme, megbukott Ceausescu és íme, most fölénybe került a demokratikus oldal jelöltje” – jelentette ki Tőkés László.
A politikai elemzők szerint Romániában történelmi jelentőségű volt a mostani elnökválasztás, hiszen egy olyan országban, amelyet az alkotmány deklarál nemzetállamként, egy száz nemzetiségű, etnikai és vallási szempontból is kisebbséghez tartozó elnököt választottak.
hirado.hu2014. november 18.
Elvetette az amnesztiatörvényt a román képviselőház
Elvetette a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) két képviselője által tavaly előterjesztett amnesztiatörvény tervezetét a bukaresti képviselőház kedden, az elnökválasztás utáni első ülésén, miután a téma az elnökválasztási kampány egyik forró témájává vált.
Az elnökválasztásokon győztes Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje a kampányban azt vetette szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő szemére, hogy az amnesztiatörvénnyel a PSD korrupt politikusainak akar mentőövet dobni és csak a választások miatt halogatta eddig a tervezet napirendre tűzését.
Victor Ponta pártelnök hétfőn jelezte: a PSD-nek le kell vonnia a következtetést a választás eredményéből, ezért a kormánytöbbség az első ülésen napirendre tűzi és elveti az amnesztiatörvényt. A keddi ülésen a képviselőház csaknem egyhangúlag utasította el az ellenzék által bírált jogszabályt.
A tervezet kezdeményezői azt javasolták, hogy amnesztiában részesüljenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A román jogban az amnesztia a bűntett végleges „elfeledését" jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tart is az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek vagy enyhítenek.
Kedden a román parlament mindkét házában napirendre tűzték a korrupcióval gyanúsított képviselők és szenátorok eddig halogatott ügyeit is, és futószalagon szavaztak arról, hogy kiadják őket az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja" az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben: 11 ellen vádat emeltek, 17 ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, kettőt első fokon elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 4-nek az esetében – akik kormánytagok voltak – a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. MTI
Erdély.ma2014. november 18.
Az RMDSZ reménykedve pesszimista
Eddigi megnyilatkozásai alapján kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől, de reméli, idővel be kell majd látnia tévedését – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben.
Romániában Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere magabiztosan megnyerte az elnökválasztást. Az országos választási iroda a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után közölte: Johannis csaknem tíz százalékkal előzte meg szociáldemokrata ellenfelét, Victor Pontát. A romániai elnökválasztás második fordulójában a választópolgárok 62 százaléka voksolt. Minden politikai szereplőnek le kell vonnia a következtetéseket a választás eredményéből – jelentette ki az újonnan megválasztott román államelnök. Klaus Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását, a rosszul megszervezett külföldi voksolás miatti felelősségre vonást és a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény elutasítását kérte a parlamenttől.
Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényesülésében. A politikus hozzátette: ha a jobboldali Johannis nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint történelmi jelentőségű, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. A Magyar Polgári Párt azt írta: a jobboldali jelölt sikere bizonyítéka annak, hogy a magyarok körében nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának. A Székely Nemzeti Tanács szerint Klaus Johannis államelnökké választásával új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben azt mondta, borúlátásukat elsősorban Johannis önéletrajzi könyvére és nyilatkozataira alapozzák. Az új államelnök ugyanis korábban a kisebbségi kérdések kezelése szempontjából Európa mintaországának nevezte Romániát, azt írta, hogy a nemzetet nem etnikai, hanem jogi szempontból tekinti, azaz nem az anyanyelv, a vallás, a kultúra a meghatározó, hanem az állampolgárság, Katalóniát pedig a regionalizáció rossz példájának tartja, miközben az RMDSZ számára éppen ez a jó példa az autonómia szempontjából az Európai Unióban. A labda mindenesetre most az új államelnök térfelén pattog, és a következő időszakban kiderülhet, mit fog tenni a kisebbségi jogok területén. Az RMDSZ reméli, talán azt is be kell ismernie, hogy tévedett – fogalmazta meg Kovács.
Elmondta azt is, az RMDSZ szorongatott helyzetben volt a két forduló közt. A romániai magyarok több mint 80 százaléka azt várja tőle, hogy kormányon legyen, ehhez pedig talán a baloldali jelölt támogatása kellhetett volna, azt is tudták ugyanakkor, hogy egy nagyon jelentős rész voksol majd Johannisra, ezért – meggyőződése szerint helyesen – arra kérték szavazóikat, hogy belátásuk szerint szavazzanak. A kérdésre, maradnak-e a kormányban, Kovács azt mondta, a következő napokban elemzik majd ki a választási eredményt, és döntenek a szerepvállalásukról. Az biztos, hogy Romániának politikai stabilitás kell, aminek feltétele, megszűnjék végre az államelnök és a kormány közti civakodás – jelentette ki az RMDSZ főtitkára az M1 reggeli műsorában.
hirado.hu
Erdély.ma2014. november 18.
Korodi: a jelenlegi ellenzékkel is párbeszédet kell folytassunk
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában a műsorvezető Száva Enikő először arról kérdezte az adás meghívottját, Korodi Attila képviselőt, környezetvédelmi minisztert, hogy Johannis államelnöké választása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon marad-e?
Korodi erre azt válaszolta, hogy ez most egy ilyen „lelkes szavazás után” nehéz kérdés, szerinte az a leghelyesebb, ha nem hoznak elhamarkodott döntést, mert a kormányzásnak mindig van jó és rossz oldala is. Hozzátette: az RMDSZ azt kell mérlegelje és eldöntse, hogy Johanis mandátuma alatt az erdélyi magyarok ügyének legjobb képviseletéhez mi a legmegfelelőbb eszköz.
A képviselő miután határozottan elismerte, hogy az RMDSZ jelenleg kínos helyzetben van, kifejtette, hogy az ellenzéki pártvezetőkkel is párbeszédet kell folytassanak.
Kelemen Hunor azon kijelentésére, miszerint Johannis megválasztásával hosszú időre nem lesz előrelépés a romániai nemzeti kisebbségek ügyében, Korodi azt mondta, hogy ő az Európa Tanács tagjaként ezt a kérdést másként közelíti meg. A képviselő reményei szerint Johannis jelenléte az erdélyi magyarokat megerősíti.
Száva Enikő azon felvetésére, miszerint Korodi nyilatkozataiból azt lehetett kivenni, hogy ő Victor Pontára szavazott, a képviselő erre kitérő választ adott, illetve egy viccel zárta le a témát. Majd arról beszélt, hogy ő az elmúlt 8 hónapban környezetvédelmi miniszterként szabad kezet kapott, és zavartalanul végezhette munkáját.
Korodi Attila azt mondta: a szövetség jól döntött, amikor a szavazókra bízta a döntés jogát, mert a „szavazás az egy érzelmi kérdés is”.
A választások második fordulója után sem lazult a kötelék az RMDSZ és a magyar választók között – állította a Közbeszéd vendége.
A területi szervezetek elemzése alapján az RMDSZ vezetősége dönt arról, hogy maradjanak-e a kormányzásban – magyarázta Korodi a beszélgetés végén.
dunatv.hu
Erdély.ma2014. november 18.
Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél Johannistól
Az RMDSZ kisebbségi kérdésekben nem sokat remél a vasárnap államfővé választott Klaus Johannistól – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Az RMDSZ-elnök úgy vélte, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában.
"Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak" – jelentette ki Kelemen Hunor. "Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését" – tette hozzá.
Megjegyezte azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet.
Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. "A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania" – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy üzenetben gratulált Johannisnak, és válaszüzenetet is kapott tőle.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, jól döntöttek, amikor azt mondták a magyar választóknak, hogy mindenki szavazzon a belátása szerint. Az sem ingatja meg szerinte az RMDSZ és választói közötti bizalmat, hogy pár nappal a választások második fordulója előtt Calin Popescu Tariceanuval, Victor Ponta miniszterelnök- jelöltjével vett részt székelyföldi körúton.
"Lehet ezt kampánykörútként is értelmezni, de én valamennyi helyszínen Tariceanu jelenlétében mondtam el, hogy nem biztatunk senkit arra, hogy egyik vagy másik jelöltre szavazzon" – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, erkölcsi kötelességének érzi fenntartani a jó viszonyt azokkal a politikusokkal, akik korrekt módon viszonyultak a magyar közösség kérdéseihez. "Tariceanutól egy mondatot nem lehet elővenni, amely a magyarok ellen szólt volna" – jelentette ki. Az egykori korrekt koalíciós partnerek között említette Victor Ciorbea, Mihai Razvan Ungureanu és Emil Boc miniszterelnököket is.
Kelemen Hunor a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD). Hozzátette, bármilyen döntés előtt elemezni kell a választási eredményt, "meg kell érteni, ami történt". A politikus fontosnak tartotta, hogy a választási verseny a két jelölt közötti jelentős különbséggel végződött, és az új elnök megkérdőjelezhetetlen legitimitással kezdheti mandátuma kitöltését. Megemlítette, hogy a szavazatokban a regionális identitás is hangsúlyosan megjelent, fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a választók magatartását Victor Ponta elutasítása határozta meg.
"Van egy nagyszámú társadalmi csoport, amelyik egyik politikai erőben sem találja meg a saját számításait. E társadalmi csoport 2012-ben a Szociálliberális Szövetségre (USL) szavazott, most pedig egy olyan emberre, akitől azt reméli, hogy megoldja majd a problémáit" – értékelte a választás eredményeit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)2014. november 18.
Közel 70 százalékkal Johannis győzött Maros megyében
A megyei választási iroda (BEJ) adatai szerint, hasonlóan az első forduló eredményéhez, az elnökválasztás második fordulójában is Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje kapta a szavazatok többségét.
Az állandó választási névjegyzéken szereplő 482.529 Maros megyei választópolgár közül november 16-án 280.173 személy, vagyis 58,06% járult az urnákhoz.
Az érvényes szavazatok száma: 276.701, érvénytelen szavazatok száma: 3.472.
A BEJ adatai szerint Klaus Johannis 189.918 szavazatot kapott (68,63%), Victor Ponta pedig 86.783-at (31,36%).
Maros megyében 24.641 személy szavazott pótlistán, és 1.898 személyhez szállítottak mozgóurnát.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)2014. november 18.
Csoda történt?
Kevés olyan, politikával is foglalkozó töprengő van az országban, aki elhitte volna, hogy 2014 novemberében meg lehet állítani a nagy garral menetelő Victor Pontát és a hatalom birtokában még több hatalomra áhítozó Szociáldemokrata Pártot. Pedig – lám! – megtörtént, s a szebeni, szász nemzetiségű polgármester fölényesen nyerte az elnökválasztást. Azért mondom, hogy fölényesen, mert igazából hatalmas hendikeppel indult, s bár az első fordulóban jegyzett kilenc–tízszázaléknyi lemaradása a melléje sorakozó más jobboldali jelöltek voksával esetleg ellensúlyozhatta volna a hátrányt, de úgy tűnt, azt inkább növelni fogja.
Hát nem ez történt, s így a csoda megesett: a szavazáson megjelent román állampolgárok bő többsége protestáló voksot adott a mai politikai vonalvezetésnek, elvetette a hazudozásra és az ígérgetésekre alapozott országlás gyakorlatát, s új, más politikát akar, mely az üres szavak helyett végre a tetteket állítja a politika útjelzőivé, s kigyomlálja a romániai közélet igazi rákfenéjét, a mindent átszövő és befonó korrupciót. A választók többsége úgy vélte, ennek az országos politikai színeváltozásnak most Klaus Iohannis a letéteményese, hát őt választotta a felettébb ingatag Pontával szemben. Még azon az áron is, hogy egy német nemzetiségűt állít az ország élére, ruház fel a legmagasabb közjogi méltósággal.
A gesztus érthető és magyarázható, és azt bizonyítja, az emberek többségének elege van a csak papíron létező gazdasági „fejlődésből”, a valósággal még köszönő viszonyban sem álló gazdasági és szociális statisztikai adatokból, legfőképpen pedig a nyaklótlan lopkodásból, ami a politikai osztály tagjainak és a hirtelen támadt újgazdagoknak jó, de a köznép csak alaposan ráfizet a példátlan harácsolásra. A nép úgy érezte, hogy a szűkszavú, de kétségtelenül mégis szavahihetőbb Klaus Iohannis hozhatja el a változást, amire immár negyed évszázada hiába várt az egyszerű választópolgár. S most ráébredhetett végre a szavazás hatalmára, mert nincs az a valamennyire is demokratikus politikai rendszer, amely egy meggyőző többség akaratát átírhatná. Ezt a választást még sokáig érdemes lesz elemezni, ahogyan az RMDSZ taktikáját és viselkedését is.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. november 18.
Váratlanul tarolt Johannis, fölényes győzelemmel ütötte ki Pontát
Pontának nincs szándékában lemondani a kormányfői tisztségről
Meglepően magas arányú győzelmet aratott a liberális Klaus Johannis nagyszebeni szász származású polgármester a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök felett a vasárnapi államelnök-választás második fordulójában.
A Központi Választási Iroda (BEC) tegnap közzé tett adatai szerint, 96,5 százalékos feldolgozottságnál Johannis csaknem tíz százalékkal múlta felül ellenfelét. Románia új államelnöke hétfő délelőtti nyilatkozatában kijelentette: le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket a választás eredményeiből. Tegnap délután Victor Ponta közölte, nincsen szándékában lemondani miniszterelnöki tisztségéről, továbbá a nap folyamán az is kiderült, hogy a szociáldemokrata vezetők többsége nem szeretné, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozna a kormányból. Választási körképünkben megyékre lebontva közöljük a jelöltek által elért eredményeket, amelynek értékelésére Kiss Tamás szociológust kértük fel.
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 18.
Vita tárgyává válhat az RMDSZ kormányzása
Nincs konszenzus az RMDSZ vezetői között a szövetség kormányzati szerepvállalásának folytatásáról, miután a kormánykoalíciós partner Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje elveszítette az államfőválasztást.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Ponta vezette szociáldemokratákkal, és hangsúlyozta, a szövetség kisebbségi kérdésekben nem sokat remél az államfővé választott Klaus Johannistól.
Az RMDSZ-elnök úgy vélte, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését” – tette hozzá. Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – fogalmazott.
„Az RMDSZ-nek lépnie kell”
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke azonban biztos abban, hogy az RMDSZ-nek azonnal ki kell lépnie a kormányból. „A magyar–magyar verseny helyett inkább a magyar–magyar együttműködésre kell koncentrálni, és kell kezdeni felkészülni és építkezni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásra” – szögezte le az elöljáró.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszéki elnöke is úgy véli, a szövetségnek több okból is fontolóra kell vennie, hogy érdemes-e tovább kormányozni a szociáldemokratákkal. „Egyrészt a PSD becsapta az RMDSZ-t a kampányhajrában osztogatott szórólapokkal, másrészt a kormány a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani a határon túli szavazókat. Nem utolsósorban, az erdélyi magyarság világosan állást foglalt Johannis mellett, ez pedig jelzésértékű üzenet az RMDSZ számára” – szögezte le Antal Árpád.
Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a Krónikának elmondta, erősíteni kell a szövetség és a magyar közösség közötti párbeszédet, „hogy a két fél újra egymásra találjon”. A szatmári RMDSZ-es tisztségviselők egy részének Ponta melletti kiállása kapcsán Pataki Csaba elmondta: nem tartja ezt elítélendőnek, hiszen helyi szinten a vezetőknek joguk van eldönteni, hogy kit támogatnak. Hozzátette: a maga részéről nem avatkozott bele a korteshadjáratba, mindenkinek annyit ajánlott csak, hogy szavazzon a lelkiismerete szerint.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a folytatásra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy ez egyelőre nem az RMDSZ és a magyarok döntése. „Johannis kinevezésével a Nemzeti liberális Párt (PNL) vezető nélkül maradt. Először meg kell nézni, hogy ki lesz az új pártelnök, szóba lehet-e állni vele. Másfelől meg kell várni, hogy mi történik a PSD háza táján” – magyarázta Szabó Ödön.
Kiss Sándor, a szövetség Bihar megyei elnöke úgy értékelte, az RMDSZ bölcsen döntött, hogy a választóira bízta az államelnök-választás második fordulójában való részvételt és szavazást. „A 2014-es választásnak a magyarság szempontjából két fontos tanulsága van: a magyarok a magyar–magyar versenyben ugyanazzal az óriási előnnyel az RMDSZ-t támogatták, ugyanakkor Romániában is érvényesült a másság keresése és az Obama-effektus” – fogalmazott.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lapunknak elmondta, abban bízik, hogy Johannis egy kisebbség képviselőjeként nagyobb empátiával viszonyul a nyelvhasználati jogok és az autonómia kérdéséhez.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke úgy értékelte, a szövetség vezetői és a választók véleménye között csak egy vélt törésvonal létezik, semmiként egy reális diszkrepancia. Brassai szerint egyrészt a hatalomnak alább kellene hagynia az arroganciájából, másrészt mindinkább oda kellene figyelnie a helyi közösségekre. „Fontosabb volt a zsákmány ígérete”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke közleményében történelmi jelentőségűnek nevezte az államfőválasztás eredményét. „Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – fogalmazott Toró, aki úgy értékelte, a jobboldali jelölt választási sikere „az öntudatra ébredt civil társadalom fölényes győzelme a hazug és korrupt bukaresti pártokrácia felett”.
A pártelnök rámutatott, „a bukaresti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ számára fontosabb volt a korrupt politikai rendszerből eredő zsákmány ígérete, mint saját közösségének tiszta és egyértelmű hangja”.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint az első fordulóhoz viszonyított magas részvételi arány és a jobboldali jelölt elsöprő sikere „ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy ma nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának”. Biró szerint a magyar közösség visszautasította „a lejárt szavatosságú politikusok által keltett burkolt vagy helyenként nyílt ellenpropagandát és minden demobilizáló üzenet ellenére élt szavazati jogával”.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint Johannis megválasztásával esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön, és hogy a román–magyar viszony javuljon az elkövetkező időszakban.
Izsák szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Krónika (Kolozsvár)2014. november 18.
Portré: szász politikus a román nemzetállam élén
A magát egységes, oszthatatlan nemzetállamként meghatározó, több mint 85 százalékban ortodox Románia egy szász nemzetiségű, lutheránus államfőt választott vasárnap az ország élére Klaus Johannis, a Nemzeti liberális Párt (PNL) elnöke, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje személyében.
A Nagyszeben polgármesterének elnökké választása apropóján az MTI által megrajzolt portré hivatkozik az 55 éves politikus honlapján közzétett rövid életrajzra, amelyben Johannis egy szerény körülmények között élő erdélyi szász család sarjaként mutatkozik be. Bár szülei – sok tízezer nemzettársukkal együtt – 1990-ben kitelepedtek Németországba, Klaus Johannis azt állítja magáról, hogy sosem akart elköltözni szülőföldjéről. A Digi 24 hírtelevízió róla készült portréfilmjében megjegyzi: ebben nagy szerepe volt annak is, hogy felesége, Carmen román nemzetiségű.
Nagyszebeni ugródeszka
Johannis a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, volt iskolájában, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Az 1989-es fordulat után belépett a Romániai Németek Demokrata Fórumába (FDGR), amelynek egyik vezetője szerint a 90-es évek végén a város akkori vezetése egy német tanfelügyelőre kért javaslatot az érdekképviselettől: így lett Johannis tanfelügyelő, majd főtanfelügyelő.
Amikor a 2000-es esztendőben felmerült, hogy a német fórum is állíthatna polgármesterjelöltet a szászok által alapított Nagyszebenben, rá esett a választás, mert egyedül ő rendelkezett közigazgatási tapasztalattal. Az viszont az FDGR számára is hatalmas meglepetés volt, hogy a 95 százalékban román többségű város lakossága bizalmat szavazott a német közösség jelöltjének. Vezetése alatt Nagyszeben látványos fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Azóta háromszor újrázott 70 százalék fölötti szavazataránnyal.
Az erdélyi polgármestert a PNL korábbi elnöke, Crin ANtonescu vitte be a bukaresti nagypolitikába – emlékeztet az MTI. 2009 őszén az ő kezdeményezésére javasolták Johannist miniszterelnöknek a Traian Băsescu államfő ellen összefogó szociáldemokraták és liberálisok.
Ugyancsak Antonescu hívására mondott le 2013 februárjában az FDGR elnökségéről, és lépett be a PNL-be, ahol egyből elnökhelyettesi tisztséget kapott. Idén Antonescu hátat fordított a PSD-nek, és immár a baloldal ellen fogott össze a jobbközép Demokrata-Liberális Párttal (PDL), majd lemondott a PNL elnökségéről.
A párt legnépszerűbb politikusaként júniusban Johannist választották a PNL elnökévé, a felmérések ugyanis neki jósolták a legnagyobb esélyt, hogy legyőzze Victor Ponta kormányfőt az elnökválasztáson. Politikai ellenfelei Johannis német nemzetiségét lejáratására, a román állam iránti lojalitása megkérdőjelezésére próbálták felhasználni. A témát Ponta kampánya visszatérő elemévé tette: rendszeresen utalt arra, hogy – az ACL jelöltjével ellentétben – ő román és ortodox vallású.
Elemzők egyetértenek abban, hogy Johannis politikai karrierjében – a helyi közigazgatásban elért eredményei mellett – német mivolta is szerepet játszott: a szűkszavú, megfontoltan beszélő, roppant komoly ember a „német mítosz” megtestesítője a románság számára.
Német sors Erdélyben, Romániában
A többnyire evangélikus szászok ősei a mai Luxemburg és Belgium területéről több mint 800 éve érkeztek Erdélybe, a katolikus svábokat a 18. században Mária-Terézia telepítette a Bánságba. A második világháború idején Ion Antonescu marsall megállapodott Hitlerrel abban, hogy a romániai németeket a Wehrmacht sorozza be: a túlélők közül sokan nem tértek haza. Az otthon maradottak közül sokakat a kollektív bűnösség elve alapján a kommunisták Szibériába deportáltak, vagy kényszerlakhelyre űztek. Így már az 1950-es évekre felére csökkent a romániai németek száma.
A Ceauşescu-diktatúra idején Románia egyszerűen eladta a szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak, amely több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között kitelepedésük jóváhagyásáért. Miközben a két világháború között még 800 ezer német élt Romániában, számuk 1990-re negyedmillióra apadt, mára pedig 36 ezren maradtak.
A románok ma már egyetértenek abban, hogy kár volt elüldözni a németeket az országból, és – miközben a magyar kisebbséggel szemben sokszor gyanakvóak – gyakran utalnak rá, hogy a történelem során többször voltak a szászokkal egy táborban, akik 1918-ban támogatták Erdély Romániához csatolását.
A románok azt a felvirágzást is elismeréssel emlegetik, amelyet az elődeik által meghívott Hohenzollern-dinasztia uralkodása idején ért meg Románia 1866 és 1947 között. Így valójában nem is olyan rendkívüli, hogy 2018-ban, Nagy-Románia létrejöttének centenáriumán egy szász nemzetiségű elnök áll majd az ország élén.
Krónika (Kolozsvár)2014. november 18.
Johannis és a romániai eufória politológus szemmel
Az apolitikus fiatalok nagyarányú választási részvétele, az internet szerepe és a PSD gyűlöletkampánya egyaránt hozzájárult Klaus Johannis győzelméhez Bakk Miklós politológus szerint. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára a Krónikának adott interjúban elmondta: kisebbségi törekvései terén az erdélyi magyarság közvetlenül nem várhat előrelépést a német nemzetiségű politikus államfővé választásától, elnöki közvetítői szerepe azonban lehetőséget adhat arra, hogy ilyen kezdeményezéseket is a törvényhozás és a kormányzás befolyásolói közé emeljen.
– Mivel magyarázható az államfőválasztás második fordulójának lényegesen kisebb eséllyel nekivágó Klaus Johannis sikere, aki minden várakozást felülmúló győzelmet aratott ellenfelével szemben? Maga Nagyszeben polgármestere is az internet szerepét emelte ki a szavazópolgárok mozgósításában, mások a diaszpórában tapasztalt választási rendellenességekkel indokolják a jobboldali jelölt diadalát.
– Úgy hiszem, a magyarázat többrétű, és gondolom, az utólagos vizsgálatok is visszaigazolják ezt. Először is: nagy számban jelentek meg szavazni – a jelek szerint – olyan fiatalok, akik a korábbi felmérések szerint a közömbös, apolitikus vagy elitellenes-rendszerellenes kategóriába tartozhattak. Az internet, a közösségi hálózatok szerepe az ő esetükben valóban fontos lehetett.
Másodszor: nagyon fontos szerepe volt a külföldön élő románságnak. Itt most nem a szavazataikra gondolok, hanem arra, hogy ők is részei, méghozzá nagyon aktív működtetői voltak annak a közösségi hálónak, amely a külföldi szavazókörök kérdésének tematizálásával sok román állampolgár – itthoni ismerőseik, rokonaik – szavazási hajlandóságát megváltoztatta. Végül maga az első forduló utáni PSD-kampány is szerepet játszott ebben. A szociáldemokraták gyűlöletkampánnyal próbáltak olyan törésvonalakat felerősíteni, amelyekről azt gondolták, hogy az ő többségüket konzerválják, de tévedtek.
–Tehát esetleg indokoltabb ott keresni a választás végkimenetelét, hogy mit rontott el Victor Ponta és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD)? Mennyiben tekinthető a baloldallal és annak jelöltjével szembeni protestszavazatnak az államelnöki megmérettetésen született eredmény?
– A PSD elutasítása önmagában még nem protestszavazás. Ha viszont a Johannis-szavazatok egy részét az egész eddigi zsákmánypolitikai rendszer elutasítása motiválta, akkor már protestszavazásról beszélhetünk. Ezzel összefüggően tény, hogy valami rendszerváltó hangulat, eufória lengi most be Romániát. Johannis néhány kijelentése is arra utal, hogy így fogja fel a helyzetet. „Visszavettük az országot”, mondja, azonban nem vagyok meggyőződve, hogy ez egy gyökeres rendszerátalakítás kezdete.
– Milyen kihatással bírhat Johannis győzelme a belpolitikai erőviszonyokra? Előfordulhat-e például, hogy átrendeződik a parlamenti aritmetika, és új többség, ebből kifolyólag új kormánykoalíció és kormány jöjjön létre még a 2016-os törvényhozási választások előtt?
– Az államfőnek igazából nincsenek alkotmányos eszközei arra, hogy koalíciókat hozzon létre, alakítson át. Azonban kialakult egy ilyen gyakorlat, várakozás, amely Traian Băsescu alatt szinte szokásjoggá vált. Nem tudom, Johannis folytatni akarja-e ezt. Nem habitusa, és informális eszközei sincsenek annyira hozzá, tehát a várt rendszerátalakulás abban az irányban várható, hogy gyengébb államfő, erősebb kormány, erősebb parlamenti ellenőrzés következik. Ez nem egyik napról a másikra jön el, ezért nem jósolható meg, hogy marad-e a Ponta-kormány, amely alkotmányjogilag nyugodtan maradhat.
– Egyike volt azoknak az erdélyi magyar értelmiségieknek, akik az államfőválasztás második fordulója előtt kibocsátott felhívásukban az erdélyi reménykedés képviselőjének nevezték Johannist. Mennyiben erősödhet ön szerint a szebeni politikus elnöki mandátuma révén az összerdélyi szolidaritás, milyen mértékben járulhat hozzá ez a siker a régió felemelkedéséhez?
– Johannis kampánya egyértelműen előhívott, aktivizált egyfajta közös erdélyi identitást. Ez most egy erős érzületi alap, a kérdés az, hogy ki mit tesz vele. Elsősorban Johannisnak kell valamiképpen erre reflektálnia. Hogy miképp teszi, arra nincs elképzelésem. De ettől függetlenül a transzszilvanista mozgalom intézményesülésének nem szabad leállnia, nem volna jó, ha a Johannis-illúziók lefékeznék ezt a mozgalmat.
– Bár a többségében magyarok lakta vidékeken a választáson való részvétel elmaradt az országos átlagtól, még így is magasabb volt, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt a 14 elnökjelölt között. Ugyanakkor a magyar szavazók túlnyomó többsége Johannisra voksolt. Milyen következtetéseket kellene levonniuk ebből az erdélyi magyar politikai alakulatoknak? Különösen az RMDSZ-nek, amely választói belátására bízta ugyan, hogy kire szavaznak, ám eléggé nyilvánvalóan kormányzati partnerének kampányolt.
– A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka véleményem szerint egyfajta ösztönös erdélyiség. A kevésbeszédű, de a szavakat megfontoltabban, nagyobb súllyal használó Johannis közelebb állt az erdélyi szavazókhoz, mint az a Ponta, akiről az egyik neves román elemző azt írta, hogy „folyadék”, amely fölveszi annak az edénynek a formáját, amelybe beletöltik.
A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ kapott: nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől csupán valamilyen koalíciós-taktikai ésszerűség nevében. Mindeddig az RMDSZ elsősorban abban a kérdésben őrizte meg a választóinak a bizalmát, hogy legyen-e az erdélyi magyarságnak parlamenti képviselete.
A parlamenti képviselet megőrzése érdekében a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban külön mérlegelés tárgyává tett és tesz. Viszont ezekben a kérdésekben sem hasznos az RMDSZ-nek szembemenni választói többségének az opcióival, mert ez erodálja az iránta való bizalmat.
– Várhat-e előrelépést kisebbségi törekvései terén az erdélyi magyarság azt követően, hogy Johannis személyében először lesz egy nemzeti kisebbség soraiból származó államfője Romániának?
– Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között, ezt az alkotmány 80. szakasza elő is írja számára. Ez adhat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is a törvényhozás és a kormányzás befolyásolói közé emeljen.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2014. november 18.
Érzelmek győzelme
Ha vasárnap a román állampolgárok többsége „racionális” döntést hozott volna az államfőválasztás második fordulójában, Kelemen Hunor azzal a meggyőződéssel dolgozna tovább Victor Ponta árnyékában, hogy a magyarság törekvései hitelesek maradtak.
Az RMDSZ elnöke szerint ugyanis Klaus Johannis győzelme azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó jelöltnek szavaztak bizalmat, emiatt pedig jóval kevesebben fogják elhinni nekünk, hogy itt súlyos problémákkal küszködünk.
A szövetség nagyon sokat, majdnem mindent megtett annak érdekében, hogy valamiféle bizarr ésszerűségre hivatkozva, szociáldemokrata harcostársaival vállt vállnak vetve megőrizze a jelenlegi politikai berendezkedést.
Saját kormánypozíciói megvédése érdekében nemcsak választói köztudott akaratával volt képes szembemenni, hanem a teljes romániai társadalmat felrázó új szelekkel is, amikor egyértelműen közölte: Johannist semmilyen formában nem tudják támogatni.
A magyarfaló Corneliu Vadim Tudor – aki Ponta mögé állt – annyiban segített az RMDSZ-en, hogy a szövetségnek rá hivatkozva nem kellett teljes mellszélességgel kiállnia a kormányfő mellett a nyilvánosság előtt, de a kiskapu Johannis hihetetlen győzelme láttán túl kicsinek bizonyul, ezen nem lehet kimenekülni.
Az első fordulót megelőző kampánya során Kelemen Hunor azt hangoztatta, neki nem a másik magyar jelölttel, hanem a teljes román társadalommal van vitája, a többségieket kell meggyőzni arról, amit gondolunk, akarunk.
Ebből kiindulva még inkább felháborító, hogy az RMDSZ nem látott túl az orra hegyénél, és nem akarta tudomásul venni, hogy a „célközönségében” rövid idő alatt milyen gyökeres változások mentek végbe. Pedig csak a Majális utcai székházból kellett volna lesétálni a kolozsvári Főtérre, s nyilvánvalóvá vált volna, mi zajlik éppen Erdélyben.
Johannis világraszóló diadala óriási pofon az RMDSZ „racionális”, feltétel nélkül a húsosfazékhoz húzó politikájának. Merthogy Nagyszeben polgármestere egy olyan mozgalom hátán jut a Cotroceni-palotába, amelyet pontosan azok az emberek karoltak fel, akikkel érdemben, tisztességesen lehet tárgyalni, vitázni a jövőnkről.
Olyan polgárok, akik át- és túllátnak a PSD bocskoros, mioritikus uralmán, akik felvilágosultan, öntudatosan akarnak dönteni az ország és a benne élő emberek sorsáról – kitörő, megújító, felszabadító érzelmek, nem pedig gyökértelen, hideg számítások által vezérelve.
De nem, Kelemen Hunort ez sem győzte meg: hétfőn a magyar törekvések hiteltelenné válásáról mert beszélni, „megfeledkezve” pártja sok-sok évnyi kirakatkormányzásáról, amellyel már nagyon sokszor visszaélt a hatalom.
Valahol kell lennie egy határnak, amelyen túl már nem lehet büntetlenül eltávolodni a szavazóktól, az Erdélyben most magyart és románt összekovácsoló valóságtól. Erre a legjobb bizonyíték éppen a mester, Ponta túlkapása, aki jókora nyaklevest kapott be- és megtörtnek hitt Romániájától.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)