udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1913
találat
lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 1891-1913
Névmutató:
Ponta, Victor
2014. november 29.
Ónos esőben követelték az 1918-as ígéretek betartását
A hideg, valamint a sűrű ónos eső ellenére is megközelítőleg ezer fős tömeg részvételével zajlott a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett demonstráció szombaton Sepsiszentgyörgy központjában. Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelő petíciót a kormányhivatal épületében Marius Popica prefektus távolmaradása mellett iktatták.
A sepsiszentgyörgyi Szabadság térre szervezett esemény a magyar himnusz eléneklésével indult és zárult, a jelenlévőket mintegy száz rendfenntartó követte figyelemmel. Rendbontás, ellentüntetői zavargás nem történt. A tömegből többen „Kollektív jogokat!”, „Szabad Erdély, autonóm Székelyföld” feliratú, magyar, román és angol nyelvű táblákat, molinókat feszítettek ki és emeltek a magasba.
A téren egy emberek fölé magasodó emelvényről szólt a jelenlévőkhöz Kádár Gyula történész és Biró Zsolt, az MPP elnöke.
December 1. eredménye: a jogfosztottság
Kádár Gyula rövid történelmi áttekintésében elmagyarázta, nem csupán Erdély Romániához való csatolását, hanem a régió autonómiájának jogát is belefoglalták az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba. Hozzátette, azóta sem tartották be a kormányok ígéretüket, erőszakos asszimilációra kényszerítve az erdélyi magyarságot. Továbbra is mindkét nemzet érdeke a változtatás, a kiáltvány mindennek jogforrása lehetne. Ennek ugyanis egyik cikkelye kimondja a helyi, a kulturális és a területi autonómiához való jogot – hangsúlyozta.
A történész a december elsejei ünnepségre is kitért. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarságnak már elege van abból, hogy ezen a napon a románság megalázza őket. Tűrhetetlen, hogy december elsején ünneplés címén nacionalista, idegen alakulatok, zöld inges, vaskeresztes, gárdista felfogású csoportok lepik el a székelyföldi városokat.
Mindennek okát a Ceaușescu-rendszer „elrománosítási” elveiben látja, hiszen, mint magyarázta, amennyiben nem így lenne, találtak volna olyan ünnepet, amely mindkét nemzet számára megfelelő lenne. Kifejtette, nem a Romániához való csatolás miatt jelent problémát az ünnep dátuma, hanem azért, mert későbbi eredménye a jogfosztottság lett. A történész éppen ezért olyan napot javasol ezen ünnep megtartására, amely építi, és nem pedig rombolja az együttélés szellemét. Rámutatott, nem lett volna nehéz ezt eddig sem megtalálni, hiszen a két nép sokáig békességben élt. Hozzátette, december elseje csak akkor elfogadható, ha a román állam betartja a kiáltványba foglaltakat, és nem a beolvasztásra törekszik.
Székelyföldre hívják Johannist
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke elárulta, hogy az MPP polgármestereivel, illetve önkormányzati képviselőivel jelképes ülést tartottak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében szombat délelőtt, ahol elfogadták a petíciót. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere által küldött táviratra utalva Bíró rámutatott, az erdélyi magyarság nincs egyedül kéréseivel, hiszen a diplomata kitért arra: Romániának demokráciára, jogállamiságra és békés együttélésre van szüksége.
Az MPP elnöke ezt követően felolvasta a petíciót román és magyar nyelven. Klaus Johannisnak, Románia újonnan megválasztott államelnökének is nyílt levelet fogalmaztak meg – ezt ismertetve Biró Zsolt elmondta, a székely nép nem akar többet, mint amit az Európai Unióban a német közösségek: autonómiát, békét, nyugalmat és jólétet. A levélben ugyanakkor arra is kérik az államelnököt, hogy fontolja meg az MPP alkotmánymódosító javaslatait, valamint felkérték, látogasson el Székelyföldre, ezzel is segítve a különböző etnikai csoportok együttélését. Gondolatait Biró a jelenlevőkhöz fordulva egy felkéréssel zárta: „találkozzunk március 10-én, a marosvásárhelyi tüntetésen”.
A történelmi egyházak részéről Bazsó Dombi Attila görög katolikus pap, illetve Barabás Béla református lelkipásztor mondtak áldást, majd az MPP elnöke a Kovászna megyei kormányhivatal regisztrációs irodájába vitte és iktatta a petíciót – amelyet Marius Popica hiányában a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselője vett át.
Helyszíni tudósításunkat ITT olvashatja. A Magyar Polgári Párt petíciója, illetve a Klaus Johannisnak címzett levél:
Románia Kormánya, Victor Ponta miniszterelnök figyelmébe!
A Magyar Polgári Párt nevében azon meggyőződésünknek adunk hangot, hogy Románia, mint nemzetállam csakis az együttélő nemzeti közösségek teljes és tényleges jogegyenlőségének biztosítása révén töltheti be hivatását, válhat ténylegesen demokratikus állammá. Ennek érdekében kérjük az 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéretek alaptörvényben történő rögzítését. Öt pontba összefoglalva fogalmazzuk meg alkotmánymódosító javaslatunkat a következők szerint:
1. Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együttélő őshonos nemzeti közösségeknek.
2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak.
3. Az 1918. december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel(A modern román állam létrejöttekor már itt éltek).
5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, bízunk benne, hogy méltányolja közösségünk legmesszemenőbben demokratikus és jogkövető magatartását, amivel 96 esztendeje, illetve az 1989-es demokratikus fordulatot követő negyed évszázad alatt, mindig is a jog és a demokrácia eszközével, a nemzetközi jogi szabályozásokra és példákra, illetve említett öt pontban a román közösség ígéreteire hivatkozva kértük és kérjük természetes jogainkat.
Egy demokráciában a közösség jogait betartják, kéréseit meghallgatják, így kell ennek lenni Romániában is!
Klaus Werner Johannis úrnak, Románia megválasztott elnökének
Tisztelt Elnök úr!
Székelyföldről fordulunk Önhöz, onnan, ahol a választópolgárok 8O százaléka arra szavazott, hogy Ön Románia elnöke legyen. Székelyföldnek nagyon elege lett abból a nemzeti megalázásból és posztkommunista gazdasági kizsákmányolásból, amelyben-Romániában részesül 1918 illetve 1990 óta.
Azért szavaztak Önre, mert abban bíznak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígéretet, abban bíznak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is.
Noha mindenki elismeri, hogy a székelység különösen szorgalmas, dolgos és gondos nép, Székelyföld mégis Románia legszegényebb vidéke. Azért van ez így, mert a bukaresti politika hosszú idő óta gazdaságilag tudatosan elszigeteli, kizsákmányolja Székelyföldet es annak elsorvasztására törekszik.
Nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak, egyházaink 25 esztendő alatt a posztkommunista román politikától harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőluk, amit meg nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük.
Székelyföld lakói azt kérik Öntől, azt várják Öntől, hogy vessen véget a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének Romániában. Mi, Székelyföld népe, a becslettel végzett munka, a tisztesség es a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni.
Székelyföld számára nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint ami az Európai Unióban, Dél Tirolban megadatott az ott élő német ajkú közösségnek: autonómiát, ami etnikai békét, nyugalmat és jólétet teremtett az olasz állam és az ott élő német ajkú közösség számára egyaránt. Ugyanezt akarjuk Romániának és Székelyföldnek.
Kérjük az Elnök urat, hogy Románia alkotmányának tervezett módosításnak keretében vegyék figyelembe módosító javaslatainkat.
Kérjük az Elnök urat, tisztelje meg látogatásával Székelyföldet és erősítse meg a reményt: románok, magyarok, németek, és minden nemzeti közösség tagjai közösen építhetünk egy igazabb Romániát.
Székelyhon.ro2014. november 30.
Johannis jó viszonyra törekszik Orbán Viktorral
Romániának a többség támogatásának megszerzésére képes, a pártok közötti választóvonalakon átívelő politikára van szüksége – mondta Klaus Johannis megválasztott román államelnök a német sajtónak adott első interjújában. A szász nemzetiségű politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban arról is beszélt, biztos abban, hogy jó viszonyt tud kialakítani Orbán Viktorral.
„Román állampolgár vagyok, vagyis román” – mondta Klaus Johannis arra a kérdésre, hogy németnek vagy románnak tekinti magát, hozzátéve, hogy a német származású erdélyi szászok népcsoportjához tartozik, és ezt soha nem rejtette véka alá.
Ugyanakkor „most, megválasztott román államfőként nagyon románnak érzem magam” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy németsége a német nyelvhez és kultúrához köti, nem pedig Németországhoz.
Az elnökválasztási kampányban a vetélytársáról, Victor Ponta miniszterelnökről megfogalmazott éles bírálatával kapcsolatban elmondta, nem akarta, hogy a küzdelem „hangneme lefelé csússzon”, és valójában ő volt az, aki állandó támadásoknak volt kitéve. A választás nyomán kialakult új helyzetben viszont „Románia érdekében beszélnünk kell egymással és együtt kell működnünk, akkor is, ha nem lehet abból kiindulni, hogy barátok leszünk” – mondta Klaus Johannis.
Programjáról szólva kiemelte: „olyan elnök akarok lenni, aki ugyan integrál és összehozza az embereket, de egyben határozott döntőbíró”. A korrupció elleni, „már jól működő” küzdelem a prioritási lista elején szerepel, éppen úgy, mint a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra – sorolta a megválasztott elnök. Hozzátette: a többség támogatásának megszerzésére képes és a pártok közötti választóvonalakon átívelő „tartós” politikára van szükség, „különben jön a következő kormány és mindent visszacsinál”.
Külpolitikai elképzeléseit vázolva Klaus Johannis hangsúlyozta: „azt akarom, hogy Románia ne csupán a nyugati közösség tagja maradjon, hanem a jövőben nagyobb szerepet játsszon a térségben. Románia fontos stabilitási tényezővé válhat.”
Arra a felvetésre, hogy egyesek az „anti-Orbánt” látják benne, kijelentette: „soha nem láttam magamban egy anti-akármit”, és az ilyen elvárásoknak, várakozásoknak nem lesz hatásuk a román-magyar kapcsolatokra. Hangsúlyozta: „biztos vagyok abban, hogy jó viszonyt tudok kialakítani Orbán Viktorral”. A két uniós tagországot összekötő, közös ügyek többségben vannak az egymástól elválasztó dolgokkal szemben – tette hozzá.
Vezetéknevének írásáról az 55 éves politikus azt mondta, hogy családja mindig is J-vel írta a família nevét, de amikor születése után anyakönyvezték, az illetékes hivatalnok megtagadta, hogy J-vel jegyezze be vezetéknevét, és helyette I-t írt, ezen az írásmódon pedig aztán nem változtatott.
MTI|
Székelyhon.ro2014. december 2.
Ponta: december 19-ig új kormányzati struktúrát fogad el a kormánykoalíció
A román kormány mögött megbízható parlamenti többség áll, amely hamarosan kidolgozza cselekvési tervét a 2015-16-os időszakra, a december 14. és 19. közötti héten pedig új kormányzati struktúrát fogad el – jelentette be Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kedden, miután felkereste a kormányát támogató parlamenti frakciókat.
A román kormányfő azt követően vette számba parlamenti támogatását, hogy a múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bejelentette: kilép a kormányból.
Ponta megerősítette, hogy a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberális Reform Párt (PLR) miniszteri posztokat kap kormányában. A PSD-t támogató kisebb koalíciós pártok mindegyikének két-két minisztere lesz.
Mivel új politikai erő lép be a kormánykoalícióba, Pontának bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől. Egyúttal az új kormányzati struktúrát is el akarja fogadtatni ezzel a voksolással, amelyet a megváltozott koalíció prioritásaihoz igazítanak.
A parlamenti szavazás időzítésekor Ponta arra hivatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csak december 13-án hozza meg a hivatalos döntést a szövetség minisztereinek visszahívásáról. Tariceanu jelezte: pártja nem az RMDSZ helyett lép be a kormányba, a PLR-nek mások a prioritásai, és egy gazdasági jellegű tárca irányítására is igényt tart. Ezért kell átalakítani a kormány szerkezetét is, amelyet márciusban az akkor kormányra lépő RMDSZ igényeihez igazítottak. A magyar szövetség távozása után vélhetően a kulturális tárca vezetője már nem miniszterelnök-helyettesi rangban vesz majd részt a kormány munkájában.
Kedden Ponta megkapta a PSD, valamint a koalíció két kisebb pártja – a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – frakcióinak támogatását a kormányzás folytatásához. A miniszterelnököt a (nem magyar) kisebbségek parlamenti frakciója is támogatásáról biztosította.
Romániában 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. A Ponta-kabinet politikai jövője azáltal kérdőjeleződött meg, hogy a miniszterelnök novemberben megpályázta az államfői tisztséget, de alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben. Bár ezt sokan úgy értelmezték, hogy a választók megvonták a bizalmat Pontától, a szociáldemokrata politikus most ahhoz próbál támogatást szerezni, hogy a parlamenti mandátum végéig folytassa a kormányzást a 2012-ben elfogadott szociálliberális kormányprogram alapján. MTI
Erdély.ma2014. december 2.
Washington a romániai sokszínűséget méltatja
Videóüzenetben köszöntötte a románokat nemzeti ünnepük alkalmából kormánya nevében Duane Thompson, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének ügyvivője.
Thompson december elseje alkalmából arról beszélt: 96 évvel ezelőtt „a románok annak érdekében egyesültek, hogy demokratikus államot hozzanak létre, amely garantálta az összes nemzetiség és felekezet közötti egyenlőséget, és óvta a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot és a véleményszabadságot. Ma ezeket a vezetőket ünnepeljük, és elismerjük azokat, akik ma is védik ezeket az alapvető szabadságjogokat, erősítik a demokráciát és ünneplik a romániai sokszínűséget” – fogalmazott Thompson.
Hozzátette: országa hálás Romániának a régió és a világ biztonságáért kifejtett erőfeszítésekért. Korábban John Kerry külügyminiszter ugyanilyen tartalmú üzenetet küldött. Klaus Johannis megválasztott államfő – aki hétfőn Gyulafehérváron vett részt a román ünnepen – azt mondta: „közös nemzeti célokat” kell felvállalni, ebben áll a „nemzeti” egység. A célok között a közintézmények megújítását, a régiók közötti különbségek csökkentését említette, valamint az Európához való felzárkózást az infrastruktúra területén.
Korábban az egyik közösségi portálon megjelentetett ünnepi üzenetében úgy fogalmazott: bármilyen nehéz is lesz, Romániából olyan helyet építenek, ahol öröm lesz élni, ahonnan nem akarnak az emberek elmenni.
Victor Ponta miniszterelnök üzenetében a stabilitás és a felelős, a múlt hibáit és a vitákat elkerülni képes vezetők fontosságáról beszélt, egyúttal kijelentette: „társadalmi helyzetétől, nemzetiségtől és vallástól függetlenül mindenki román.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. december 2.
Nyilatkozat az Illyés Gyula Református Könyvesbolt elidegenítése tárgyában
A demokráciában mindenkinek szíve joga olyan eszméket hirdetni, és olyan könyvesboltot működtetni, amilyent akar, hogyha ez törvénybe nem ütközik. Ennek értelmében a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt újranyitása, illetve befektetői csoportja és üzemeltetői ellenében elvi kifogásunk nem lehet.
Az ügynek azonban van egy erkölcsi és egy politikai dimenziója. Saját politikai pályafutására vonatkozóan hiába mondja ugyanis Markó Béla költő, hogy „az irodalom erős, hiszen még a politikát is képes legyőzni”. Bizony-bizony „a politika” nemcsak a jobb sorsra érdemes alanyi költőt győzte le, hanem az Illyés Gyula Református Könyvesbolt esetében Anyaszentegyházunkon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen is fényes, illetve megszégyenítő győzelmet aratott.
Nem kérdéses, hogy Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila és Victor Ponta, illetve a pártjaikat kiszolgáló szellemi holdudvaruk és médiabirodalmuk is „törvényesen” működik. „Demokratikus joguk” szembehazudni nemzetüket, manipulálni jóhiszemű választóikat és tönkretenni országaikat – sőt ezért még fölös támogatásban is részesülni idegen országokból.
Markó Bélának és epigonjainak is „törvény” biztosította lehetősége neptuni módra, titkos paktumok révén kiárusítani a magyar jövőt, MSZP-módjára koalícióra lépni Victor Ponta utódkommunista bűnszövetkezetével, vagy Gyurcsányékkal szövetkezve zátonyra futtatni az erdélyi magyar önrendelkezést és Magyarországról érkező „politikai ciánszennyeződést” kiáltani Orbán Viktor nemzetpolitikájára.
A mi konkrét esetünkben pedig: kicsoda vitathatná el a volt RMDSZ-elnök vezette Kós Károly Akadémia Alapítvány, valamint a Szabó Vilmos MSZP-politikus elnökölte Táncsics Alapítvány azon jogát, hogy 2013-ban megállapodást kössenek egymással – egyebek mellett – a nagyváradi Riport Kiadó és az Erdélyi Riport támogatására, melyek szerves módon beilleszkednek a bihari RMDSZ-nek abba az intézményi és médiabirodalmába, melyhez a Várad című folyóirat és az irodalmi Törzsasztal is tartoznak?
Következésképpen nem a „jogokkal” és a „törvényességgel”, s még csak nem is a „demokratikus pluralizmussal” van nekünk bajunk, hanem csupán azzal, amire ezeket a demokratikus értékeket a nevezettek felhasználják, illetve azzal, hogy miként élnek vissza velük.
„Madarat tolláról, embert barátjáról” – tartja a közmondás. Lássuk csak, hogy Szűcs Lászlónak, Szabó Ödönnek és a váradi „Mecénásoknak” kik is a „barátai”. Néhányat már említettünk közülük. A felsorolás többi tagja is ismert: Demszky Gábor, Kuncze Gábor, Aczél Endre, Nyakó István, Ujhelyi István – hogy csak a leghírhedtebbeket említsük. Ezek azok a nemzet- és egyházidegen balliberális közszereplők, akik az elmúlt huszonöt esztendőben – kisebb vagy nagyobb mértékben – egész tevékenységükkel vezető szerepet játszottak a demokratikus és nemzeti rendszerváltozás tévútra vitelében.
A cinkos magyarhoni és erdélyi – váradi – összefonódások botrányosan beszédes esete az Érmindszentről eltérített és Nagyváradon felépített ún. Ady-központ esete, mely a Kiss Sándor „mecénási” érdekkörének tulajdoníthatóan, nem kevésbé pedig Szabó Vilmos hathatós közreműködésének betudhatóan a 320 millió forintnyi állami támogatást a mintegy 80 millió forintot érő Léda-házra konvertálta.
Ugyanez a Szabó Vilmos az a „párttitkár”, aki annak idején a magyar utódkommunisták megbízásából az Erdélyi Riportot is létrehívta, és alapítványi megállapodásuknak megfelelően feltehetőleg azóta is pénzeli. A magyarországi „norvég alap” ilyenképpen alapította meg „másként gondolkodó”, városunkban különleges mohósággal teret hódító szócsövét a nevezett érdekcsoportban. Az Illyés-könyvesbolt kezükre való átjátszása által végtére ezeknek a „jómadaraknak” lett elvtelen „barátja” és kiszolgálója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége.
A 6. Könyvmaratonnal, Markó Bélával és a Törzsasztallal indító könyvesbolt ilyenképpen válhat a névadó költő, valamint a tulajdonos Református Egyház szellemiségének tagadásává és a határok fölötti nemzetegyesítés politikai ellenzékének – nagyváradi – felvonulási területévé. Az pedig már csupán puszta legitimációs kérdésnek számít, hogy a nevezett balliberális politikai és ideológiai erőcsoport nem csekély alkati perverzitással éppenséggel Ady Endre, Kós Károly és Illyés Gyula nevével, szentségtelen módon pedig ráadásul a Református Egyházzal próbálja igazolni és hitelesíttetni önmagát.
Az Illyés Gyula Református Könyvesbolt alapító püspökeként ezúton emelem fel szavam az ellen, hogy az az alapító Illyés Közalapítvány szándékaival, valamint a névadó szellemiségével ellentétes rendeltetést töltsön be. A könyvesbolt ilyetén elidegenítését netalán még a benne árusított jó minőségű irodalmi termékek sem igazolhatják.
Strasbourg, 2014. november 26.
Tőkés László, a KREK előző püspöke
Tisztelt Szerkesztőség!
Személyesen érintettként, illetve az általam vezetett intézmény, a Várad kulturális folyóirat részéről szeretnék az alábbiakban néhány pontosítást tenni Tőkés László EP-képviselő november 26-ai keltezésű Nyilatkozata kapcsán.
1. Évek óta aggodalommal figyeltem az Illyés Gyula Református Könyvesbolt lassú agóniáját, ami végül júliusi bezárásához vezetett. Alapító püspökeként mit tett Tőkés László azért, hogy a sok esztendeje árut és vásárlót vesztett kereskedés ne zárjon be? Miért nem adott ki aggódó Nyilatkozatot, amikor lakat került a bolt ajtajára? Az Illyés Közalapítvány eredeti szándéka nem az volt, hogy könyvekhez jussanak a nagyváradi olvasók?
2. Fő bűnöm, hogy az üzlet bezárását követően én javasoltam több ismerősömnek is, hogy próbálják megmenteni az üzletet. Sajnos sem alulírott, sem a Riport kiadó, sem a Várad folyóirat nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, hogy egy ilyen befektetésre gondolhasson. Ugyan nem tartozik a tárgyhoz, de a Tőkés László által említett Táncsics Alapítvány ez évben ugyanannyi támogatást nyújtott az Erdélyi Riportnak, mint Tőkés Lászlónak. Nulla forintot.
3. A bolt nevének megtartása az ingatlan tulajdonosának kérése volt, magam váradi kötődésű írót javasoltam, Tabéry Géza, esetleg egy holnapos költő nevét. Az Illyés Gyula névvel részben az íróról elnevezett egykori alapítvány iránti tisztelgés is kifejeződött.
4. A Riport Kiadónak semmilyen érdekeltsége nincs a könyvesboltot működtető cégben.
5. A Várad kulturális folyóiratnak semmilyen érdekeltsége nincs a könyvesboltot működtető cégben. Kiadványainkat a törvényes rendelkezéseknek megfelelően forgalmazzák, rendezvényeink után terembért fizettünk.
6. A könyvesbolt nyitása előtt vagy után semmiféle formális vagy informális egyeztetés magyarországi vagy romániai politikai szervezettel, politikussal nem történt. A bolt kizárólag magánemberek beruházása, kockázatvállalása, semmilyen politikai, alapítványi stb. támogatás nincs mögötte.
7. A Várad folyóirat novemberi rendezvényei az Illyés Gyula Könyvesboltban – mind a Törzsasztal, mind a Könyvmaraton – pártsemleges, politikamentes irodalmi programok voltak, erről a tőlünk független tudósítások révén is meggyőződhet az EP-képviselő úr. Talán még büszke is lehetne arra, hogy egy harminc nyelvre lefordított, nemzetközi hírű, erdélyi származású író járt az irodája közvetlen közelében.
8. Soha nem titkoltam, ma is vállalom, baloldali nézeteket vallok, ami részemről nem jelent semmiféle közvetlen pártkötődést. Cikkeimet saját meggyőződésem alapján írom, lapszerkesztői munkámban nem szorulok külső segítségre. Egyetlen magyarországi politikus sem tartozik a baráti körömhöz.
Szűcs László
„jómadár”, a Várad kulturális folyóirat igazgatója
Nagyvárad, 2014. november 27.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2014. december 3.
Választástól választásig
Javában zajlanak a tárgyalások az új összetételű kormány alakításáról, miután az RMDSZ távozott Pontáék mellől, a szövetség helyét pedig a Călin Popescu Tăriceanu mögé felsorakozó volt liberálisok vették át, különösebb meglepetés viszont nem ígérkezik.
Sem a nemzeti kisebbségek nem vonulnának ellenzékbe, sem az Oprea-féle alakulat nem szívesen hagyná a bársonyszékeket, s mint tegnap formális döntés révén is megerősítették, az államfőválasztást elveszítő szociáldemokraták is ragaszkodnak a kormányzáshoz, értékelésük szerint arról nem mondtak ítéletet a választók. Victor Ponta egyébként alighanem ennek köszönhetően maradhat még a párt élén: bár a teljhatalmat nem sikerült megszerezniük, befolyásnak azért az sem kevés, ha a pénzosztást ők bonyolíthatják le. Márpedig a tét nem kicsi: éppen a költségvetés összeállítása következik, nem mindegy tehát, hová mennyi pénzt irányítanak. Annál is inkább, mert az időt választástól választásig mérő politikusok szeme előtt máris ott lebeg a következő megmérettetés: a 2016 tavaszán, tehát kevesebb, mint másfél év múlva esedékes önkormányzati voksolás. Akkor pedig valamilyen eredményt, beruházást fel kell mutatniuk a helyi kiskirályoknak, vörös báróknak, szociáldemokrata tanácselnököknek, polgármestereknek. Kérdés csak az, a jövő évi költségvetés mekkora teret enged majd a beruházásoknak, főként, ha igaz, amit a kormány képviselői hangoztatnak, hogy van elég pénz a beharangozott szociális intézkedésekre, semmiféle adóemelés nem lesz, mi több, csökkenhetnek egyes terhek, közben pedig az államháztartás hiánya sem növekszik. Kisebb közgazdasági csoda lenne, ha mindez valóra válna – de Pontáék felelőtlenségét ismerve az sem elképzelhetetlen, hogy a valóságtól elrugaszkodott büdzsét tervez a hatalom, arra számítva: ha a jobboldal készül átvenni a kormányzást valamikor a következő esztendőben, hát majd fizessék ők a számlát. Mert hozzászokhattunk már: mifelénk az időt választástól választásig mérik, a stratégiai gondolkodás, hosszú távú tervezés egyelőre ismeretlen fogalom a politikai elit elsöprő többsége számára. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 4.
Mindig, mindenhol, mindenkivel
Kisebb megszakításokkal tizennyolc éve van kormányon az RMDSZ. Hol protokollummal, hol íratlan ígéretek fejében tolta előre a román hatalom szekerét anélkül, hogy a kilencvenes évek elején megfogalmazott fontosabb közösségi jogkövetelések közül egy is megvalósult volna. Összeállításunkban a kormányzati szerepvállalás rövid történetét foglaljuk össze.
Kilép a bukaresti kormánykoalícióból a RMDSZ. Erről november 27-én 32 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett döntött a 34 fős Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az ülést követő sajtóértekezleten a döntést Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke így indokolta: „Megértettük választóinknak a romániai államfőválasztás során kinyilvánított akaratát, amely arról szól, hogy a kormányzati eszközök most nem jelentenek prioritást, inkább a közösségépítésre kell koncentrálnunk.”
Az 1996 decembere óta szinte folyamatos kormányzati részvétel 18 éves történetében először fordul elő, hogy az RMDSZ önszántából távozik a hatalomból. A végleges döntést a december 13-i ülésén hozza meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), de mint Kelemen elmondta, „25 éves fennállása során nem történt meg az RMDSZ-ben, hogy az SZKT megvétózza a csúcsvezetőség határozatát”. Azaz immár véglegesnek tekinthető a Victor Ponta nevével fémjelzett kormánykoalícióból történő távozás.
Szövetségek és színek
Először 1996. december 16-án lépett kormánykoalíciós szövetségre az RMDSZ a rendszerváltás óta eltelt negyed században az Emil Constantinescu államfőt adó Demokratikus Konvenció (CD) és a Szociáldemokrata Unió (USD) oldalán. Első kormányzati részvétele három évig tartott. A kormánykoalíció összetétele 1999. december 22-én alakult át: az új felállásban az RMDSZ a Demokratikus Konvenció, a Demokrata Párt (PD) és a Szociáldemokrata Párt (PSDR) oldalán vállalt ismét szerepet a kabinetben 2000. december 28-ig. A PSDR színeiben ismét választást nyert Ion Iliescu négy éves regnálása alatt a megalakuló új kormány miniszterelnöke, Adrian Nãstase új egyezséget kötött az RMDSZ-szel egy kisebbségi kormány parlamenti támogatására. Az RMDSZ nem kapott kormányzati tisztségeket, Erdélyben viszont megőrizhette vezető pozícióit néhány közintézményben.
A DA Szövetség által 2004-ben hatalomra juttatott Traian Bãsescu, a „játékos államfő” új politikai gyakorlatot honosított meg Bukarestben: a háttérből maga vezényelte több kormány felbomlását és az újak megalakulását. 2004. december 29. és 2007. április 5. között az RMDSZ a DA Szövetség és a Konzervatív Párt (PC) oldalán vállalt miniszteri tárcákat. A DA Szövetség 2007-ben való felbomlása nyomán a PD kilépett a kormányból, az RMDSZ pedig Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnöksége alatt a Nemzeti liberális Párttal (PNL) közösen kormányzott 2008. december 22-ig. Ezt követően lépett nagykoalícióra a két nagy párt, az addig egymást ősellenségnek tartó Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a PNL, valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD). A frigy rövid életűnek bizonyult: 2009. december 23. és 2012. április 27. között az RMDSZ ismét kormánykoalíciós tényező a PDL és a Nemzeti Unió Románia Fejlődéséért (UNPR) oldalán.
A 2012-es parlamenti választás a Szociálliberális Unió (USL) nagyarányú győzelmét hozta. A választások előtt az RMDSZ titkos paktumot kötött a Victor Ponta vezette PSD-vel, de a választások után Crin ANtonescu, a PNL elnöke megakadályozta az egyezség betartását, így az RMDSZ nem került az új kormányba. A 2014 tavaszáig tartó USL-kormányzás belső feszültségei szétvetették a választási, majd kormányzási koalíciót, a PNL kivonult a kormányból, így 2014. március 5-én az RMDSZ – ezúttal a PSD oldalán – visszatérhetett a hatalomba. A harmadik Ponta-kormány oldalán eltöltött kilenc hónapnyi országlás befejezését várhatóan az SZKT december 13-ai ülésén pecsételik meg.
A liba ára
Az RMDSZ első kormányzati részvétele kapcsán vált híressé a „liba ára” nevű metafora. Az RMDSZ Operatív Tanácsának 1996. novemberi ülésén a szövetség tiszteletbeli elnöke, Tőkés László azt kérte az elnökség tagjaitól, hogy az SZKT szabja meg a kormányba lépés árát. A tiszteletbeli elnök konkrét szövegjavaslatot terjesztett elő, amely 15 pontban foglalta össze az RMDSZ legfontosabb követeléseit az autonómiaformák elismertetésétől a közösségi javak visszaadásáig. Ekkor hangzott el Markó Bélának, az RMDSZ elnökének az emlékezetes mondása, hogy ha az SZKT meghatározza az RMDSZ elvárásainak minimumát, akkor a tárgyalódelegáció nem kérhet ennél többet. „Ne határozzuk meg előre a liba árát” – fogalmazott akkor Markó. Erre később Tőkés László úgy reagált, hogy a liba nagyon olcsón kelt el, hiszen néhány hét múlva kiderült: első kormánykoalíciós részvételéhez az RMDSZ még koalíciós szerződést sem kötött a partnerekkel.
Victor Ciorbea miniszterelnöksége alatt két be nem tartott kormányrendelet született a kisebbségi oktatás és a közigazgatás területén, az önálló állami magyar egyetem létrehozása azonban kormányszinten fel sem merült. 1998 áprilisától Radu Vasile az új kormányfő, aki 1998 szeptemberében azzal beszélte le az RMDSZ csúcsvezetőit a kormányból való távozás ultimátumáról, hogy Petőfi-Schiller név alatt magyar–német multikulturális egyetem létrehozását ígéri. Az új multikulturális egyetem rövid története 1999 júliusában ért véget, amikor a parlament jóváhagyta az egyetemek akkreditációjáról szóló módosított törvényt, amely kimondja: Romániában nem indítható olyan felsőoktatási intézmény, amely nem rendelkezik legalább egy román karral. A Radu Vasile miniszterelnök által a köztudatba bedobott Petőfi-Schiller egyetem azóta is a rosszul megkötött kormányzati kompromisszumok negatív szimbólumaként szerepel az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának történetében.
Konszenzustól akaratig
A 2012 áprilisában megbuktatott Ungureanu-kormány az Emil Boc kormányfő vezette kabinet bő kétéves regnálásához képest annyi újdonságot hozott az RMDSZ-szel való koalíciós együttműködésben, hogy kormányrendelettel próbálta rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar vonalának jogi helyzetét. A PDL-s és UNPR-s kabinet gyakorlatilag a magyarok irányába tett gesztus miatt bukott meg: a hatalomra kerülő új miniszterelnök, Victor Ponta első intézkedése a MOGYE-kormányrendelet visszavonása volt. Az RMDSZ természetesen kikerült a hatalomból: a MOGYE-ügy megbuktatásának előzménye után az első Ponta-kormánynak nem volt semmiféle ajánlata a magyar szervezet számára. Ponta azonban nem akarta teljesen „elsüllyeszteni” az RMDSZ-ben levő kormányzati potenciált, ezért a 2012-es választások előtt titkos paktumot kötött a szövetséggel a választások utáni kormánykoalíció létrehozására. A paktum értelmében elfogadják a kisebbségi kerettörvényt, felgyorsítják az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását, a közigazgatás területi átszervezésénél figyelembe veszik az egyes térségek hagyományait, kultúráját, befejezik a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópályát, valamint egész napos magyar adást biztosítanak a közszolgálati televízióban és rádióban. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaihoz képest ez volt az első olyan protokollum, amely konkrét vállalásokat tartalmazott az erdélyi magyarság számára. A titkos protokollumból azonban semmi sem lett, miután a liberálisok ellenállása miatt 2014 márciusáig az RMDSZ nem került kormányra.
A harmadik Ponta-kormány koalíciós tagjaként az RMDSZ 2014 tavaszán egy négy oldalas kormányzati megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szövetség két miniszteri, és 14 államtitkári tárcára jogosult. A megállapodás kimondja: a koalícióban résztvevő pártok – PSD, UNPR, PC és RMDSZ – csak konszenzussal hozhatnak kormányzati döntéseket . Ilyen felütés után következik a tulajdonképpeni megállapodás. A protokollum szerint a koalícióban résztvevő pártok konszenzusos döntése alapján kerülhet sor az alkotmánymódosításra, az ország területi-közigazgatási átszervezésére, a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozására, a MOGYE magyar vonalának a létrehozására és az etnikai arányosság intézményesítésére a közintézményekben.
A magyarság számára tett újabb ígéretekből semmi sem valósult meg. Sem konszenzusos döntés, sem politikai akarat nem volt hozzá.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2014. december 4.
Hivatali gáncs a Tőkés-perben
Az országos lakosságnyilvántartó hatóság gáncsoskodásai miatt képtelen két egykori magas rangú szekuritáté-tiszt és az Antena 3 hírtelevízió ellen pereskedni Tőkés László.
A hatóság sem az EP-képviselő jogi megbízottja, sem a bukaresti törvényszék kérésére nem hajlandó kibocsátani az alperesek címét és személyi számát. A pontos adatok híján a törvényszék képtelen megidézni a perbefogott személyeket.
Tőkés László azok után fordult a fővárosi törvényszékhez, miután a köztudottan magyarellenes hangnemet megütő Antena 3 hírtelevízió Sinteza zilei című, ez év szeptember 15-én sugárzott beszélgető-műsorában a házigazda Mihai Gâdea és egykori hírszerző meghívottjai a volt püspök állítólagos titkosügynöki szerepét feszegették. Filip Teodorescu, a Ceauşescu-rezsim kémelhárítási alparancsnoka és Ioan Talpeş, a külföldi kémelhárítás vezetője hazaárulással és Magyarország javára folyó kémkedéssel vádolták Tőkést, azt állítván, hogy bizonyítékuk is van erről. A két egykori magas rangú szekustiszt meg is lobogtatott a kamerák előtt egy, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) irattárából származó dokumentumot. Ez lényegében egy 20 ezer lejes segélyről szóló pénzátvételi elismervény, amit Tőkés László az 1989-es temesvári kilakoltatása előtt írt alá.
„Tőkés akkor már hónapok óta munkanélküli volt. Felkereste két magyarországi személy, aki az ottani református hívek nevében segélyként átadott 20 ezer lejt. A kézzel írott elismervényt a határnál megtalálták a két hazatérő férfinál, és elkobozták. Az egykori szekusok meg ezen okirat alapján azt állítják, hogy Tőkés László Magyarország által finanszírozott kém” – számolt be az ügy hátteréről a jobboldali politikus ügyvédje, Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász nevetségesnek tartja a bizonyítéknak nevezett vádakat. Szerinte két magas rangú szekus tisztnek tudnia kellene, hogy a világon egyetlen titkosszolgálat sem ezt a pénzutalási módot választja; kézzel írott elismervényt pedig végkép nem igényel. „És egyébként is, mi a törvénytelen abban, ha valakinek gyűjtenek 20 ezer lejt és segélyként átadják?” – tette fel a kérdést Kincses. A becsületsértés miatt Tőkés Teodorescutól 30 ezer euró, Talpeştől 15 ezer euró, Mihai Gâdeatól és az Antena 3-tól egyetemlegesen 10 ezer euró erkölcsi kártérítést szándékozik követelni.
„Nem tudom, hogy a lakosságnyilvántartási hatóság gáncsoskodása Tőkésnek szól vagy a szekustiszteket próbálják minél inkább óvni” – nyilatkozta Kincses Előd. Az ügyvéd kifejtette, hogy ilyen fajta törvénysértéssel még nem találkozott, ugyanis az elmúlt években az illetékes hivatal mindig kiadta a törvényszéknek az alperesek adatait, többek között a Victor Ponta miniszterelnökét is. „Levelünkre, amelyben az említett személyek személyi számukat és lakcímüket kértük, azt a választ kaptuk, hogy csak abban az esetben adhatják meg, ha megadjuk a születési dátumukat és helyüket, szüleik keresztnevét és címüket. Nevetséges, nem?” – fakadt ki a vásárhelyi ügyvéd.
Kincses Előd emlékeztetni kívánt arra is, hogy a hozzáférhetőség a bírósági eljáráshoz fűződő jognak egy lényeges eleme, melyet az Európai Emberjogi Egyezmény hatodik szakasza mond ki.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2014. december 4.
Borbély: az RMDSZ megszavazhatja az átalakított kormányt
Nem kizárt, hogy bizalmat szavaz az RMDSZ Victor Ponta átalakított kormányának – nyilatkozta szerdán a maszol.ro kérdésére Borbély László politikai alelnök.
Mint ismert, a Szövetségi Képviselők Tanácsa decemberi 13-i ülésén erősíti meg az RMDSZ kilépését a kormányból. Victor Ponta miniszter korábban bejelentette, e dátumot követően kér bizalmat a parlamenttől az átalakított kormányára, amelyben helyet kap majd a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberális Reformista Párt két minisztere is.
„Lehetségesnek látom, hogy bizalmat szavazzunk az átalakított Ponta-kabinetnek. Részben a kormány a mi kilépésünk miatt is alakul át. Emellett úgy látom, hogy most az ellenzéknek nincs is kedve kormányozni. Stabilitásra van szükség” – magyarázta Borbély. Elmondta, az RMDSZ azt szeretné, ha a költségvetés tervezete a romániai magyar közösség igényeit is tükrözné. „Külön figyelmet szánunk az észak-erdélyi autópálya folytatásának finanszírozására” – tette hozzá.
Borbély emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem párt, hanem egy nemzeti közösséget képvisel. „Ezért mi nem viselkedhetünk úgy, mint a hagyományos értelemben vett ellenzék. Ellenzékben is tárgyalunk a mindenkori hatalommal. Tovább kéne lépjen a román politikum is azon, hogy csak akkor lehet velünk érdemben tárgyalni, akár kisebbségi jogokról, ha kormányon vagyunk” – fogalmazott a politikai alelnök.
Cs. P. T.
maszol.ro/index.php2014. december 5.
Kit véd az igazságszolgáltatás?
Kincses Előd ügyvéd tegnapi sajtótájékoztatóján érdekesnek nevezte, hogy az igazságszolgáltatás "a szekus generálisokat jobban védi, mint a miniszterelnököt".
Ezt annak kapcsán mondta, ami abban a perben történik, amelyet Tőkés László indított az Antena 3, illetve Filip Teodorescu és Ioan Talpes ellen. Ugyanis a népesség-nyilvántartó hivatal két másik ügyben – amelyekben szintén Tőkés László volt a felperes, és Victor Pontát, illetve Radu Tudort és Dana Grecut perelte – nem kérte tőlük az alperes magánszemélyek adatait, ezeket az adatokat direkt a bírósággal közölte, illetve Victor Ponta esetében a Victoria téri idézés után ő maga közölte a válasziratban, mondta az ügyvéd.
– Eléggé furcsa hozzáállás – jelentette ki –, nem tudom, hogy Tőkés László személyének szól-e, vagy pedig azoknak a szekus generálisoknak a védelmét szolgálja, akiket bepereltünk, hiszen Filip Teodorescu a Ceausescu-korszakban a kémelhárítás alparancsnoka volt, és Ioan Talpes néhány évig a külföldi kémelhárításnak volt a vezetője. Furcsa, hogy a szekus generálist jobban védik, mint a miniszterelnököt.
A következőkben az Európai Emberjogi Egyezmény 6. szakaszát, valamint az Emberjogi Bíróság gyakorlatát idézte, amely szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogvitában. Illetve, hogy a bírósági eljáráshoz fűződő jognak a hozzáférhetőség lényeges eleme.
A beadványt október 3-án postázták. Ebben kérelmet fogalmaztak meg Filip Teodorescunak 30 ezer euró, Ioan Talpesnek 15 ezer euró és Mihai Gâdeának, együtt az Antena 3-mal, tízezer euró kifizetésére való kötelezésére vonatkozóan, mert a 2014. szeptember 15-i, A nap szintézise (Sinteza zilei) adásban azt állították Tőkés Lászlóról, hogy hazaáruló, Magyarország kéme, illetve hogy a magyar biztonsági szolgálat fizeti.
– Természetesen azt is kértük, hogy ennek a hazug állításnak a cáfolatára kötelezzék A nap szintézise adást – tette hozzá Kincses, rámutatva, hogy a dokumentum, amire hivatkoztak, a Securitate irattárában van, úgyhogy tulajdonképpen törvényesen nem is lehetett volna előszedni, és arról szól, hogy Tőkés László egy elismervényt írt alá aznap, amikor a temesvári bíróság elrendelte a kilakoltatását, hogy húszezer lejt átvett, és isten áldását kérte az adományozókra. Az átadókról nem lehet tudni, kik voltak: az egyik meghalt, a másik eltűnt Amerikában, úgyhogy sose derült ki, hogy ez a Securitate beugratása volt, vagy lehallgatták Tőkés lakását.
Kincses Előd szerint az egész "szekusművelet", így próbálták lehetetlenné tenni Tőkés Lászlót. Egyébként mind a Securitate Dossziéit Vizsgáló Bizottságnak, mind a Bukaresti Táblabíróságnak van egy olyan határozata, hogy Tőkés nem volt ügynök.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2014. december 5.
Băsescu lemondásra szólította fel Pontát
Traian Băsescu államfő felszólította Victor Pontát, hogy mondjon le a miniszterelnöki tisztségről, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként alakítson olyan kormányt, amelyben ő maga nem vesz részt.
A hivatalából három héten belül távozó elnök csütörtök esti sajtónyilatkozatában úgy vélekedett: Ponta elvesztette hitelét az Európai Unióban, és ha az ő vezetésével alakul új kormány Romániában, az az országot is hitelteleníti. Szerinte Európában senki sem hiszi el, hogy a Ponta-kabinet nem szándékosan korlátozta a hagyományosan jobbra húzó román emigrációt abban, hogy éljen választójogával a novemberi elnökválasztáson.
Băsescu kijelentette: Európa nem felejtette el Ponta plágium-ügyét, az államfő 2012-es felfüggesztésekor elkövetett szabálytalanságokat és a kormányfő állítólagos ügynökmúltját, ezért Ponta „mérhetetlen károkat okoz Romániának”, ha nem távozik sürgősen a kormány éléről.
Az államfő szerint Ponta azóta ügyködik „izgatottan” egy új kormányzati struktúra kialakításán, amióta az RMDSZ bejelentette, hogy távozik a kabinetből. Băsescu megjegyezte, az RMDSZ biztosan nem azért lép ki a kormányból – ha ez egyáltalán bekövetkezik – mert a szövetség politikusai annyira érzékenyek lennének a választók által megfogalmazott üzenetre, mert szerinte „nagyon sokszor” bebizonyították, hogy ez nem érdekli őket.
A román államfő azonban nem kérdőjelezte meg, hogy a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD-nek kellene továbbra is kormányoznia, ugyanakkor felszólította Pontát: értse meg, hogy további jelenléte a kormányban sérti Románia érdekeit.
Băsescu kimondatlanul is Victor Ponta múlt pénteken tett kijelentésére utalt, aki azt állította: hajlandó lenne távozni a kormány éléről, ha az államfő garantálná, hogy a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással.
Traian Băsescu december 21-én adja át az államfői tisztséget Klaus Johannis megválasztott elnöknek. Băsescu tíz év után távozik az elnöki hivatalból, de állítása szerint nem vonul vissza a politikai életből, hanem belép a védnökségével idén alakult Népi Mozgalom Pártba.
MTI
Székelyhon.ro2014. december 6.
Johannis letartóztatását követeli Vadim Tudor
Klaus Johannis letartóztatását követeli az ügyészségtől Corneliu Vadim Tudor. A Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke szerint a megválasztott államfő illegális pénzekből kampányolt.
A stiripesurse.ro által idézett szélsőségesen nacionalista politikus azt állítja, hogy Klaus Johannis összesen négymillió eurót kapott egy Németországban letelepedett erdélyi szász üzletembertől, és egymillió eurót Cătălin Teodorescu demokrata liberális képviselőtől. Emellett a jelöltet támogató két párt, a PNL és a PDL összesen négymillió eurót költött a kampányára, átláthatatlan módon.
„Most már tudjuk, miből tellett a hitvány gazembernek ilyen fényűző kampányra” – fogalmazott Corneliu Vadim Tudor, aki nem tudja bizonyítani állításait. Ennek ellenére Klaus Johannis letartóztatását követeli. Szerinte ha ez nem történik meg, bűnpártolás miatt börtön vár a romániai rendőrség és ügyészség vezetőire is.
Mint ismert, a Nagy-Románia Párt elnöke Victor Ponta miniszterelnököt támogatta a második elnökválasztási fordulóban. Klaus Johannis győzelme után a tőle már megszokott stílusban, minősíthetetlen támadásokat intézett a szász politikus ellen.
maszol/stiripesurse.ro2014. december 8.
Patthelyzetben a költségvetés
Patthelyzet alakult ki a hétvégén a kormány és az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – között a 2015-ös állami költségvetésről zajló bukaresti tárgyalásokon a jövő évi államháztartási hiánycéllal kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Mint ismeretes, az IMF és a brüsszeli testület küldöttsége múlt kedden érkezett Romániába, és december 10-éig kellene a kormánnyal közösen megállapítaniuk a jövő évi büdzsé sarokszámait. A korábbi egyezség szerint az államháztartási hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka 2015-ben, ehhez képest az IMF azt kérte, hogy a deficit ne legyen nagyobb 0,9 százaléknál.
Az ország nemzetközi hitelezői azzal az érvvel támasztották alá kérésüket, hogy a továbbiakban nem abszolút értékben kellene meghatározni a hiányt, amelynek során csak a már megtörtént kifizetéseket vegyék figyelembe, hanem számoljanak a bizonyos törvényes kötelezettségek során vállalt, beütemezett kifizetésekkel is.
A nézeteltérést Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter is megerősítette. Kijelentette, a nemzetközi hitelezőknek ezt a kérését nem fogadja el a bukaresti kormány. Hozzátette: az ő megbízatása arról szól, hogy a hiány 1,4 százalékos legyen, sőt ha lehet, növeljék azt Románia uniós projektjeinek önrészét fedező kiadások érdekében.
Mint ismeretes, korábban kormányzati forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy az államháztartási hiány a kiadások csökkentése nélkül elérheti GDP-arányosan a 2,1 százalékot, ezért a kabinet 0,7 százalékos deficitnövelést próbál kialkudni.
Miniszteréhez hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta kormányfő is szombaton, amikor leszögezte, kabinetje nem fogad el 1,4 százalékosnál kisebb hiánycélt. Mint fogalmazott, ő maga optimista, hogy sikerül ezt elérniük. Szerinte egyébként az IMF szakértői most úgy viselkednek Romániával, mint az utolsó padban ülő diákkal.
Amúgy szerinte a hitelezők szigora mögött Traian Băsescu államfő áll, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a küldöttek „túl jók” a kormányhoz. „Nem, nem fogadunk el 1,4 százalékosnál kisebb hiányt. Már ez is – ahogy aláírta Băsescu úr 2011-ben – véleményem szerint nagy hiba volt, de megtörtént, alá van írva, nincs, hogy megváltoztatnunk. Pluszt az uniós alapokhoz szeretnénk” – mutatott rá Ponta.
Amint arról korábban írtunk, a kiszivárgott információk szerint a kormány azért szeretné elérni, hogy 0,6-0,7 százalékkal növelni lehessen a hiánycélt, hogy ezekből az összegekből növelje a védelmi tárca büdzséjét, illetve több forrás álljon rendelkezésre az európai uniós lehívások önrészének finanszírozására.
Băsescu egyébként csütörtök este azt is mondta, tudja, hogy a kormánynak nehézségei vannak a jövő évi állami költségvetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a kabinet nem úgy talál megoldást, hogy felbontja az IMF-fel kötött készenlétihitel-megállapodást.
Mint ismeretes, a kormány és az IMF képviselői között már nyáron kialakultak nézeteltérések. Akkor Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette októbertől 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét.
Emiatt az IMF az akkori felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából, és a szakemberek is arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézkedés nagy nyomást gyakorolhat a 2015-ös büdzsére, miután a kormány nem jelölte meg, hogy miként próbálja pótolni az így kieső pénzösszegeket. Pontáék a kampányban bérek, nyugdíjak és más juttatások emelését is megígérték, így egyes becslések szerint legalább 15 milliárd lejes lyukat ütöttek a költségvetésen, mások szerint viszont a kieső összeg ennél is jóval nagyobb lehet.
A kormány egyébként 2013-ban sorozatban harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A jövőre lejáró, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.
Bálint Eszter |
Krónika (Kolozsvár)2014. december 9.
Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét
A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálati részlege kedden megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyét kommentálta.
A szociáldemokrata politikus az elnökválasztási kampányban azt állította azóta már államfővé választott jobboldali ellenfeléről, hogy „biztosan” összeférhetetlenné nyilvánítják, mert a hasonló ügyek mindegyikében így ítélt a bíróság.
A CSM szaktestülete megállapította, hogy Ponta kijelentése túllép a szólásszabadság keretein: a kormányfő megszólalása nyomásgyakorlásként értelmezhető.
A választás után az újságírók megkérdezték Pontát, fenntartja-e korábbi véleményét Johannis peréről, akkor azonban a politikus maga is „kampányszövegnek” minősítette korábbi kijelentését.
Pontát idén januárban is arra figyelmeztette a CSM, hogy megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét és megingatta a bírákba vetett bizalmat, amiért politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt.
Középpontban az összeférhetetlenség
A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt.
A jelentés ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon az időközben államfővé választott polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán az ügy a legfelső bíróságra került.
Mivel sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája az ANI-val, ezekben a perekben a legfelső bíróság meg akarja várni az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntését. Az egyik érintett polgármester ugyanis alkotmányossági óvást emelt a szerinte ellentmondásos jogszabály ellen, és ha a testület igazat ad neki, akkor megszűnhet az ANI által – Johannis esetében is – megállapított összeférhetetlenség.
Az alkotmánybíróság – a testület egyik tagjának hiányzása miatt – kedden ismét elhalasztotta a Johannist is érintő óvás megtárgyalását.
Ha elveszti a pert, Johannis három évig nem tölthet be választott tisztségeket. Az ügy érdemi tárgyalását január 14-ére tűzték ki.
MTI
Erdély.ma2014. december 9.
Johannis győzelmének hatása Tőkés Lászlóra és Kelemen Hunorra nézve
Klaus Johannis győzelme hatásaként Tőkés László megítélése az összlakosság szintjén 3,2 százalékról 5,3 százalékra javult, Kelemen Hunoré pedig 7,1 százalékról 4,8-ra esett vissza.
Jelentős változást eredményezett a romániai elnökválasztás a pártok népszerűségében: Klaus Johannis győzelme az őt jelelölő jobbközép Nemzeti liberális Párt (PNL) megítélését is segítette – derült ki az Inscop közvélemény-kutató intézet kedden közzétett felméréséből.
A Johannisba vetett bizalom az októberi 35 százalékról 60 százalékra ugrott, ezzel megelőzte az évtizedek óta legnagyobb bizalomnak örvendő román közéleti személyiséget, Mugur Isarescut, a jegybank kormányzóját.
A hagyományosan legerősebb román párt, a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) is második helyre szorult 38,8 százalékkal: ha most rendeznének parlamenti választást, a pártválasztók 41,7 százaléka a – két jobbközép párt fúziójából alakult, Johannis mögött álló – új PNL-re voksolna.
Az elnökválasztáson alulmaradt Ponta népszerűsége látványosan visszaesett: míg októberben (a választás előtt) a megkérdezettek 39 százaléka mondta, hogy bízik benne, most már alig 26 százalékos a bizalmi indexe.
Növekedett az államfői tisztségből december 21-én távozó Traian Basescuba vetett bizalom (17-ről 21 százalékra), ugyanakkor az elnökválasztás eredménye szinte valamennyi, a kormánykoalícióhoz kötődő politikus népszerűségét csökkentette, az ellenzékiekét pedig növelte. Ezzel összhangban Tőkés László megítélése az összlakosság szintjén 3,2 százalékról 5,3 százalékra javult, Kelemen Hunoré pedig 7,1 százalékról 4,8-ra esett vissza.
A felmérés szerint négy politikai erő lépné át az ötszázalékos küszöböt, ha most rendeznének parlamenti választásokat: a két nagy párt mellett a Basescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) jutna még képviselethez a voksok 5,6 százalékával, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is átcsúszna a küszöb felett 5,1 százalékkal.
Romániában 2016-ban esedékes a következő parlamenti választás. A román politikai pártok a választási rendszer megváltoztatását tervezik, és többnyire egyetértenek abban, hogy visszatérjenek a pártlistás, arányos választási rendszerhez. Ezt 2008-ban váltotta fel az egyéni választókerületes – egy sajátos kompenzációs módszerrel ugyancsak arányossá tett – voksolási módszer, amely azonban a parlament létszámának megnövekedéséhez vezetett.
MTI
Erdély.ma2014. december 9.
Belföldi hírek
Elbúcsúzott Kelemen
Elköszöntek egymástól, jó munkát, sőt, további sikert is kívántak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Victor Ponta miniszterelnök azon a találkozón, melyen a szövetség kormányból történő kilépésének technikai részleteit tárgyalták meg.
A búcsúról a szövetségi elnök számolt be tegnap, és ez alkalommal újból megerősítette, hogy nincs semmi, amit felróhatna a kormánynak a nyolc hónapnyi együttműködés kapcsán, amelyet megfelelőnek minősített. Kelemen elismerte, hogy voltak vitatható megnyilvánulások, elsősorban az államfő-választási kampány során, de úgy értékelik, ezek nem Victor Ponta miniszterelnök döntései voltak, inkább a kampánystábjáé, ez pedig egy más kérdés. Az RMDSZ egyébként a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi ülésén szentesíti a kormányból történő kilépést.
Karácsonyig költségvetés?
Klaus Johannis államfői eskütétele napján, azaz december 21-én szavazhatnak a honatyák a 2015-ös költségvetésről – jelentette ki Victor Ponta kormányfő tegnap, aki szerint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott tárgyalásokat legkésőbb ma lezárják. A miniszterelnök hozzátette: terveik szerint pénteken a kormány rendkívüli ülésén véglegesítik a büdzsét, amelyet még aznap átküldenek a törvényhozó testületeknek. Ponta továbbá elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmaz adó- vagy illetékemelést, módosítást, és fedezetet biztosít az összes korábban meghirdetett gazdasági és szociális lépésre, mint a társadalombiztosítási járulék csökkentése, illetve a visszafektetett nyereség adómentessége. A kormányfő szerint a honatyáknak elegendő idejük marad arra, hogy megtegyék javaslataikat a költségvetési tervezettel kapcsolatosan.
Halasztottak Kerekes ügyében
Újabb halasztást rendelt el tegnap a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a stratégiai privatizációk pereként ismert ügyben, amelyben mások mellett Nagy Zsolt volt tárcavezetőt is elítélték. Az újabb halasztás oka, hogy az ügy másik vádlottját, a Németországban őrizetbe vett Kerekes Gábort, az RMDSZ volt gazdasági ügyvezető alelnökét még nem hozták az országba, annak ellenére, hogy a berlini hatóságok már jóváhagyták a kiadatását. A bírák úgy döntöttek, a kiadatási eljárás lezáratlansága miatt a vádlott megidézése sem lehetséges a törvényes előírásoknak megfelelően, ezért december 17-re tűzték ki a következő tárgyalás időpontját. A kiadatás egyébként a német főügyészség szerint leghamarabb januárban történhet meg. A legfelsőbb bíróság december 17-én arról dönt, helyt adjanak-e az ügyész kérésének, hogy Kerekes távolléte ellenére is folytassák le pert. Kerekes Gábort egyébként november 26-án vették őrizetbe a német hatóságok a legfelsőbb bíróság által a nevére kiállított letartóztatási parancs értelmében, és elviekben a kiadatási eljárásnak tegnapig le kellett volna zárulnia. A volt alelnököt azért körözték, mert megszegte a bírósági felügyeleti szabályokat, elhagyva az országot.
Megugrottak az ipari megrendelések
Az első tíz hónapban 6,2 százalékkal nőttek az ipari megrendelések Romániában a tavalyi hasonló időszakhoz képest – közölte tegnap az országos statisztikai intézet. Valamennyi iparágban növekedést jegyeztek, a legnagyobb bővülést, több mint 35 százalékosat a tartós használati cikkeknél. Októberben 4,1 százalékkal csökkentek a megrendelések az előző hónaphoz képest, a tavalyi tizedik hónaphoz képest viszont 1,4 százalékkal növekedtek. Az intézet adatai szerint az első tíz hónapban az iparban tevékenykedő vállalatok árbevétele 8,6 százalékkal nőtt. Októberben az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos növekedést jegyeztek, a tavalyi tizedik hónaphoz viszonyítva az árbevétel 5,5 százalékkal bővült. A statisztikai intézet várhatóan pénteken közli az októberi – és az idei első tíz hónapos – ipari termelésre vonatkozó adatokat. Amint azt már korábban többször jeleztük, a kormány az idén 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 9.
Jövő hétig tisztségben maradnak az RMDSZ-es miniszterek
Az RMDSZ-es miniszterek addig maradnak tisztségben, amíg a kormányátalakításkor kinevezett utódaik át nem veszik a helyüket – közölte hétfő este Kelemen Hunor szövetségi elnök a Victor Ponta kormányfővel tartott megbeszélése után.
Mint ismert, a miniszterelnök egy hét múlva, hétfőn kér bizalmat a parlamenttől az új struktúrájú kabinetjére. Ezt megelőzően, szombaton ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely megerősíti majd az RMDSZ kilépését a kormányból.
„Átbeszéltük a kormányfővel a miniszterváltások technikai részleteit. Minket nem tettek ki a kormányból, elemzéseink alapján mi döntöttük úgy, hogy távozunk. Így tehát a jövő héten a minisztereink távoznak, amint az utódaikat beiktatják hivatalukba” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, távoznak a kormányból az RMDSZ-es államtitkárok is.
A szövetségi elnök valószínűsítette, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai igennel szavaznak majd az új összetételű és szerkezetű Ponta-kormányra. Közölte azt is, hogy együtt kívánnak működni bizonyos kérdésekben a kormánypártokkal és természetesen az ellenzékkel is. Szerinte a liberálisok által meglebegtett bizalmatlansági indítvány esetleges támogatásáról nem időszerű még beszélni, mert a PNL még nem is jelentette be hivatalosan, hogy megdöntené a kormányt.
maszol/rtv.net2014. december 10.
Megállapodtak a valutaalappal
Sikerült egyezségre jutnia a kormánynak tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselőivel a 2015-ös költségvetés sarokszámait illetően. Amint az Victor Ponta miniszterelnök bejelentéséből kiderült, a nemzetközi hitelezők elfogadták a kabinet által előirányzott államháztartási hiánycélt is. Ezek szerint a büdzsé pénteken a parlament asztalára kerülhet.
A bruttó hazai termék (GDP) 1,83 százaléka lesz jövőre az államháztartási hiánycél – jelentette be Ponta tegnap, miután megállapodás született erről a hitelezőkkel. Mint azt korábban jeleztük, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság küldöttsége Bukarestben folytatott tárgyalásokat a jövő évi költségvetési tervezetről, amely szerint eredetileg a hiánycél 1,4 százalék lett volna. Az Európai Bizottság ennél alacsonyabb, 0,9 százalékos hiánycélt szorgalmazott, és ennek kapcsán múlt héten még az is felvetődött, hogy akár a tárgyalások is megszakadhatnak. Bukarest számára ugyanis teljesíthetetlennek bizonyult a nemzetközi pénzintézet elvárása. A Ponta-kabinet végül tegnap megállapodott, hogy az eredeti sarokszámhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékkal többet fordítanak az uniós projektek önrészének fedezésére. Victor Ponta elmondta, hogy szakértői szinten még folytatódnak a tárgyalások, de elvi megállapodás született a főbb mutatókról. Így a költségvetés kiadása 238 milliárd lej lesz, a bevétel pedig 225 milliárd lej. Ennek megfelelően 13 milliárd lej államháztartási hiánnyal számolnak a következő évben. A kormányfő, akárcsak egy nappal korábban, most is leszögezte, hogy a költségvetési tervezet szerint 2015-ben nem lesznek adó- és illetékemelések. Az ipari létesítményekre kivetett 1,5 százalékos, úgynevezett „oszlopadót” viszont 1 százalékra csökkentik január 1-jétől. A kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót vezet be a jelenlegi 24 százalékos helyett. Ponta emlékeztetett, január végén tér vissza a nemzetközi hitelezői küldöttség. A kormányfő szerint megállapodás született arról is, hogy amennyiben az első fél évben kedvezően alakul a gazdaság teljesítménye és a költségvetés bevétele, megvizsgálják az újabb adóenyhítő intézkedések bevezetésének lehetőségét. A miniszterelnök végül elmondta, hogy a kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak idén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 10.
Engedékeny IMF és EU
magasabb államháztartási hiány 2015-ben
Victor Ponta miniszterelnöknek sikerült nagyobb államháztartási hiányt kialkudni a jövő évre hazánk nemzetközi hitelezőivel az eredeti sarokszámhoz képest.
A kormányfő szerint adóemelés nem lesz 2015-ben, mi több, két adócsökkentő intézkedést is bejelentett, és továbbiakat helyezett kilátásba. A jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,83 százaléka lesz az államháztartási hiánycél. A kormányfőnek 0,43 százalék plusz kiadást sikerült kialkudnia, amit az uniós projektek önrészének fedezésére fordítanak. Az idegenforgalomra is kiterjesztik a kedvezményes áfát. A mezőgazdasági termékek és alapélelmiszerek kedvezményes áfája, valamint az általános áfacsökkentés esetében továbbra is csak ígéretek hangzottak el.
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 11.
Antal Árpád: be lehet engem zárni, de akkor sem bántom a székely zászlót!
Támadássorozatot intézett a magyar feliratok és a székely zászló ellen a Kovászna megyei prefektus, Marius Popica, jelentette be sajtótájékoztatón Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elnökválasztások után ismét fokozódott a magyar feliratok és a helyi szimbólumok elleni, Bukarestből irányított támadássorozat, feltehetően azért, mert a magyarok nem megfelelően szavaztak a novemberi elnökválasztás második fordulójában, véli a polgármester.
A prefektus több mint tíz felszólításban fenyegeti a városházát különféle büntetésekkel és eljárásokkal, amennyiben nem tesz eleget az ezekben foglaltaknak. A prefektus többek között nehezményezi, hogy a városban több helyen a román és a magyar felirat egymás mellett van, pontosabban, hogy a román felirat nem felül és a magyar felirat nem a román alatt szerepel. A prefektus a sepsiszentgyörgyi MPP által az Erzsébet parkban felállított székely zászló eltávolítását is kéri, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes napos késésért a minimálbér 20 százalékával büntessék a polgármestert, amennyiben nem távolítja el a zászlót.
„Én azt gondolom, hogy addig, amíg az ország miniszterelnöke, Victor Ponta Moldova regionális zászlójával fotózkodik, addig nekünk is jogunk van arra, hogy az identitásunkat kifejező székely zászlóval fotózkodjunk az Erzsébet parkban. Be lehet engem zárni, de akkor sem fogom bántani a székely zászlót, mert véleményem szerint az önkifejezésnek ez az állami cenzúrázása egyszerűen abszurd 2014-ben, az Európai Unióban. A prefektus magatartása semmi egyébre nem jó, csak arra, hogy radikalizálja a székelységet, hiszen minden székely embernek kinyílik a bicska a zsebében, ha azt hallja, hogy nem tűzheti ki a zászlóját és nem énekelheti el a himnuszát, a XXI. század Romániájában.” fejtette ki a polgármester.
A prefektus azért is büntetéssel sújtaná Antal Árpádot, mert a sepsiszentgyörgyi Holokauszt emlékpark avatóján nem viselte a trikolór vállpántot. Antal elképesztőnek tartja, hogy a Holokauszt sepsiszentgyörgyi áldozatai számára rendezett megemlékezésről a prefektusnak mindössze a román zászló jut eszébe. „A prefektust a Holokauszt emlékpark kapcsán csak az érdekli, hogy engem 2500 lejtől 5000 lejig megbüntessen, amiért aznap nem viseltem a vállpántot. Ezt az elképesztő magatartást kommentálni sem tudom” adott hangot megdöbbenésének a polgármester.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a prefektus hadat visel a magyar feliratok és a helyi szimbólumok ellen, azt nem tartja fontosnak, hogy a város minden közintézményének felhívja a figyelmét arra, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően mindenhol kötelező a kétnyelvű felirat. Mi több, mikor az önkormányzat egységes feliratok kifüggesztését szerette volna megvalósítani a város összes oktatási intézménye számára, a prefektus jelezte a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a Constantin Brâncuşi Iskolacsoport épületére nem tehetnek fel kétnyelvű táblát.
„Ez kettős mérce és elfogadhatatlan” adott hangot felháborodásának Antal Árpád. „Tudtommal Romániában a törvény mindenkire vonatkozik, nemcsak a magyarokra. És jó lenne, ha mindenki megértené már ebben az országban azt, hogy nem lehet a székelyek igazság-, szimbólum- és szülőföldszeretetét jogi vagy közigazgatási eszközökkel korlátozni” összegezte a polgármester. Közlemény
Erdély.ma