udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 1471-1500 | 1501-1530 | 1531-1560 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2012. április 14.
Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti.
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül.
Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)2012. április 15.
Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)2012. április 16.
Sérelmezi az EMNT, hogy az RMDSZ szombaton egyedül alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsot
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sérelmezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot, egy korábbi határozat értelmében ugyanis közösen kellett volna megalakítaniuk a testületet.
Az MTI-hez eljutatott közleményben az EMNT arra emlékeztetett, hogy 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében az EMNT és az RMDSZ megegyezett a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. A testület közös létrehozását az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is határozatba foglalta. Az SZKT elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek 25 százalékát az EMNT, 75 százalékát pedig az RMDSZ kéri fel. A megállapodás azt is rögzítette, hogy a nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet maga fogadja el és alkalmazza.
Az EMNT hangsúlyozta, nincs tudomása arról, hogy az akkori döntést visszavonták volna. Sérelmezte, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan döntött. "Az RMDSZ megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni" - áll az EMNT közleményében, mely az egyoldalúan létrehozott testületet "egy újabb RMDSZ-párttanácsnak" titulálja, melynek "megalakítása kampányfogás".
Az EMNT közölte, tudomásul vette, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. "Továbbra is rendületlenül hiszünk az erdélyi magyar politikai sokszínűségben, egy megújuló politikai életben, mely valós egységet teremthet az erdélyi emberek, a történelmi egyházak és a civilek között" - áll a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által jegyzett közleményben.
Az RMDSZ szombaton a kolozsvári Bánffy-palotában tartotta a Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke úgy értékelte, nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet majd megbeszélni. Hozzátette, a döntéssel arra készülnek, hogy előbb-utóbb jogerőre emelkedik a kisebbségi törvény, melyet évek óta tárgyalnak a parlamentben, és a jogszabály a kulturális autonómiáról is rendelkezik.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2005-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. MTI2012. április 18.
Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a közeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 20.
Kelemen: a MOGYE-ügy rendezése a magyar közösség 22 éves kérésének beteljesülése
A jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök csütörtökön Marosvásárhelyen. A kétoldalú találkozót a kormányfő kezdeményezte, aki a koalíció pártjaival és képviselőivel találkozott. Az RMDSZ elnökével való megbeszélésen közös álláspont kialakításáról döntöttek a jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról. Kelemen Hunor hangsúlyozta: „az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy egy jogállamban a kormánynak a törvények betartásáért kell síkra szállnia. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványnak rossz a kiindulási pontja, hiszen a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem magyar főkarának a megalapításáról szóló kormányhatározat éppen a törvényességet állítja helyre. Az egyetem szenátusa volt az, amely nem alkalmazta az oktatási törvény előírásait, ezt korrigáltuk mi, szintén törvényes lehetőséget alkalmazva a kormányhatározat elfogadásával. Az ellenzék azon kijelentései, amelyek etnikai szegregációra vagy politikai zsarolásra vonatkoznak, teljes mértékben elfogadhatatlanok és felelőtlenek, más céljuk nem lehet, csupán a román és magyar közösségek közötti ellentét szítása”. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a szövetség számára kiemelten fontos volt a MOGYE ügyének a rendezése, hiszen az erdélyi magyar közösség 22 éves kérését tudta teljesíteni. Az RMDSZ parlamenti képviselői jelen lesznek ugyan, de nem fognak szavazni a bizalmatlansági indítványról – mondta Kelemen Hunor. A kormányfővel való kétoldalú találkozón szóba került továbbá az ET elnökének, Herman van Rompuy-nak az április 25-i látogatása, amelynek során az ET elnöke a képviselők és szenátorok előtt mond beszédet a Parlamentben.
(hírszerk.) Transindex.ro2012. április 21.
Kelemen Hunor: A kulturális örökségvédelem nem ismer határokat a Kárpát-medencében
A magyar Országgyűlésben mondott beszédet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter az intézményes magyar örökségvédelem 140. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter pénteken, Budapesten részt vett a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által, a műemlékvédelmi világnap alkalmából szervezett bizottsági nyílt napon. Felszólalásában kiemelte, történelmi ez a pillanat, hogy a Magyar Parlament Felsőházi termében tart beszédet két magyar kulturális miniszter, hiszen mind Budapesten, mind Bukarestben magyar ember vezeti a kulturális tárcát.
„Az erdélyi magyarok számára hatványozottan fontos, hogy magyar minisztere van Romániában a kulturális tárcának, hiszen a rendszerváltás óta most először tudunk úgy foglalkozni az örökségvédelemmel, ahogyan ezt múltunk, jelenünk és jövőnk megkívánja. 1989 előtt Erdélyben a kulturális örökségvédelmet megszűntették, a kommunista rezsim a rá jellemző konoksággal gyakorlatilag megsemmisítette azt. 1990 után, 23 éves szünetet követően, újjászületett a romániai örökségvédelem. Létrehozták az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, létrejöttek az országos intézmények, beindultak a műemlék- helyreállítási programok, előbb a kulturális tárca támogatásával, majd ez kiegészült az előcsatlakozási alapok lehívásával, külföldi szervezetek támogatásával” – idézte fel beszédében Kelemen Hunor az örökségvédelem kiindulási pontjait Romániában.
„Úgy gondolom, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívása számunkra műemlékeink helyreállítása, hiszen mi a kulturális örökségünk védelmét jövőnk alapjának tekintjük. Példaértékű az az odaadás, amellyel az erdélyi magyar civil szervezetek végezték és végzik munkájukat. (...) Külön kiemelném a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaságot, a Transylvania Trust Alapítványt, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványt, de említésre méltó a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány és még sokan mások” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke külön kiemelte a Magyar Kormány hozzájárulását az erdélyi magyar örökségvédelmi tevékenység beindításához, mert ezzel elősegítette a civil szervezetek működését, sőt, évente támogatott különböző helyreállítási terveket, felméréseket, kisebb mértékben kivitelezési munkálatokat. Ugyancsak kiemelendőnek tartotta a kulturális tárca vezetője az felleltározás támogatását, például az erdélyi magyar pusztuló örökség, falképek és kazettás mennyezetek felmérését. Az 1996 és 2000 között aláírt és érvényes román-magyar kulturális együttműködés volt az első olyan kezdeményezés, amelyben a két ország közösen vállalta bizonyos műemlékek helyreállítását.
„Az erdélyi magyar örökségvédelem területén az igazi áttörés azonban 2009 végén történt” – szögezte le Kelemen Hunor. „Ekkor áttekintettük a tárca addigi tevékenységét, majd átértékeltük az országos műemlék-helyreállítási tervet. A célunk az volt, hogy kiegyensúlyozzuk a tárca alapját képező tevékenységet. 2012-ben büszkén mondhatom, hogy a költségvetés 30 százalékát magyar műemlékek helyreállítására fordítjuk. Nekünk ehhez a román társadalmat, román partnereinket kellett meggyőznünk arról, hogy a magyar, a szász, a szlovák, a szerb vagy az ukrán épített örökség Romániát teszi gazdagabbá, megőrzésük pedig az állam feladata. Nem volt könnyű erről meggyőzni a román társadalmat, de azt gondolom, hogy nekünk sikerült. Számos olyan műemléket állítottunk helyre, amelyet sokan, sokszor ítéltek pusztulásra” – ismertette Kelemen Hunor a jelenlegi helyzetet.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy Romániában sem elegendőek a finanszírozási források, azonban az elmúlt három évben a gazdasági válság ellenére sem fogadta el a kulturális tárca költségvetésének csökkentését.
Befejezésül Kelemen Hunor ismertette a kulturális tárca által a közelmúltban elért eredményeket. „Szellemi és tárgyi örökségünk megőrzése érdekében, első erdélyi magyar szellemi örökségként, a tárca az idén felterjesztette a Csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi világörökség-listájára, ugyanakkor sikerült Torockót az UNESCO világörökségi várományosi listára is felterjesztenünk, Hollókő pozíciójának kiterjesztésével. Ez utóbbi nem valósulhatott volna meg Hollókő Önkormányzata valamint Réthelyi Miklós miniszter úr támogatása nélkül. Köszönettel tartozom a Magyar Kormánynak, a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy a munkánk hatékony legyen. Ma, amikor a határok már átjárhatóak, a két kormány közötti jó kapcsolat lehetőségét maximálisan ki kell használnunk. Ez a mi felelősségünk, ezt a partnerséget ma is megerősítettük. A kulturális örökségvédelem nem ismer határokat a Kárpát-medencében” – zárta felszólalását Kelemen Hunor. Krónika (Kolozsvár)2012. április 23.
Tízéves a Magyar Ifjúsági Értekezlet
Tízéves fennállását ünnepelte szombaton a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a székelyudvarhelyi jubileumi rendezvényen közel másfélezer erdélyi magyar fiatal vett részt, de az RMDSZ több politikusa is megjelent.
Jubileum. Bodor László elnök szerint a Miért egykori és jelenlegi tagjai „mindenhol ott vannak” „A központi vezetéstől a megyei és helyi vezetésig mindenhol ott vannak a miértesek. Nem egy-két személy, hanem sokan képviselnek minket, azonban az eredményességnek nem a számokban rejlik a lényege, hanem abban, hogy itthon vagyunk, és Erdélyért dolgozunk mindannyian” – jelentette ki köszöntő beszédében Bodor László, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet elnöke.
Borboly Csaba egykori Miért-elnök, a Hargita megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Miért sokat adott az erdélyi magyarságnak: az évek során a szervezet lelkes fiataljaiból közéleti vezetők kerültek ki”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Miért alapító elnöke a szövetséggel kötött partnerség fontosságát hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem önmagával írta alá azt a partnerségi kapcsolatot, hanem a Miérttel, egy erős, tevékeny ifjúsági szervezettel”.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a szövetség szem előtt tartja a fiatalok érdekeit és támogatja őket. A gondolatot folytatva Kelemen Hunor, szövetségi elnök videóüzenetében kifejtette: ennek legfőbb bizonyítéka a fiatalok hangsúlyos jelenléte a jelöltlistákon. Winkler Gyula EP-képviselő az erdélyi ifjúságot érintő Erdély 2020-as fejlesztési terv fontosságát vázolta, míg Sógor Csaba EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható eredményes jövő érdekében az erdélyi ifjúságnak legalább négy idegen nyelvet szükséges elsajátítania.
Az ünnepi gálaesten sor került a Miért Pro Organizatione díj átadására, amelyet az ifjúsági szervezet olyan személyiségeknek ad, akik kitartó és odaadó munkával járultak hozzá a szervezet fejlődéséhez. Idén Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal vezetője kapta a kitüntetést.
Az ünnepi gála műsorát a De La Funk székelyudvarhelyi együttes és Zsók Levente humorista produkciói színesítették, majd a kovásznai Center Point, valamint az est sztárvendége, a magyarországi 30Y együttes lépett fel. Krónika (Kolozsvár)2012. április 25.
EMNP: fenyegeti a Néppárt jelöltjeit az RMDSZ
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2012. április 25.
Nem szavaztak Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről
Döntésképtelenség miatt nem szavazott kedden a képviselőház Borbély László képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőház keddi plenáris ülésén a névsorolvasáskor még megvolt a döntésképességhez szükséges minimális, 164 fős létszám, az első napirendi pont megszavazásakor azonban csak 134 törvényhozó voksolt, emiatt felfüggesztették az ülést.
A képviselőház létszámhiány miatt nem tudott a Borbély-ügyben dönteni
A képviselőházban a kormányoldalnak kell a döntésképességhez szükséges létszámot biztosítania, az ellenzék ugyanis a tavaszi ülésszak eleje óta bojkottálja a törvényhozás tevékenységét. Victor Ponta, a szociálliberális ellenzék egyik vezetője bejelentette: most bebizonyították, hogy az egyre fogyatkozó kormányoldal már nem képes egyedül megszavazni a törvényeket, ám jövő héttől az ellenzék visszatér a parlamentbe és – egyebek mellett – megszavazza Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését is.
Az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély április 5-én lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a DNA.
Borbély a gyanút megalapozatlannak minősítette. Politikai alelnöke mellett az RMDSZ is kiállt. Kelemen Hunor, szövetségi elnök azt mondta: Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, és bíznak abban, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. Krónika (Kolozsvár)2012. április 25.
Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. április 26.
Hétvégén rajtol a Festum Varadinum
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is.
Immár 21. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozatot április 28. és május 6. között – jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseménysor fővédnöke Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Halász János, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei Varadinumot mindkét tárca támogatja: az összköltségvetés nagyjából 50 ezer lej, ebből 5000-et a Communitas Alapítvány áll, 25 ezret a romániai művelődésügyi minisztérium, a többi fedezésében a magyarországi tárca segít. A költségvetés mintegy háromnegyede idén is a civil egyesületek által szervezett programok részfinanszírozására megy – tudtuk meg.
A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró egyházi szertartást a református és a római katolikus egyház „váltogatja” egymás között, így idén a megnyitóra április 29-én, vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban kerül sor. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A Varadinum ideje alatt a két másik történelmi egyház, az evangélikus és az unitárius is ünnepi istentiszteletet tart, szerdán, illetve csütörtökön. Biró Rozália az egy héten át tartó rendezvénysorozat csaknem negyven programja közül néhányat kiemelt, köztük Péter I. Zoltán történész április 30-ai, hétfői előadását, amely a Nagyvárad kávéházi élete a Monarchia idejében címet viseli, és az Ady Endre Gimnáziumban kerül rá sor.
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is. A Festum Varadinum idén is díjkiosztó ünnepséggel zárul, amelyen a tavalyi legjobban sikerült rendezvények szervezői kapnak elismerést. Vasárnap, május 6-án kerül sor a hagyományos Szent László-körmenetre a római katolikus székesegyházban. n Nagy Orsolya
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2012. április 26.
Kultúrfolyam Nagyváradon
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum. A nagyváradi kulturális rendezvénysorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány és a négy magyar történelmi egyház jóvoltából huszonegyedik alkalommal szervezik meg – tájékoztatta tegnap a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az idei Festum fővédnökei Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. A sorozat vasárnap, április 29-én ünnepi istentisztelettel indul útjára a nagyvárad-újvárosi református templomban. Előrendezvényként április 28-án, szombaton a Diákokért Egyesület szervezésében a Könyv Napjára várják az érdeklődőket, az Ady Endre Líceum dísztermébe. A rendezvénysorozat gerincét alkotó, immár hagyományos programok mellett az idei rendezvénysorozatba új színt hoz, hogy Fényes Szabolcsra, az Erkel Ferenc-díjas, nagyváradi születésű zeneszerzőre emlékeznek. Május 6-án, vasárnap a nemzetközi Mamamérföld nevű séta 17 órától indul a Szent László térről. A Szülés Hete apropóján szervezett tájékoztató rendezvényen kismamáknak és családot tervezőknek nyújtanak információkat. A sorozat ugyanaznap 18 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő díjkiosztó ünnepséggel, majd az azt követő, Fényességes Csillag című, táncos misztériumjátékkal ér véget.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. április 27.
Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma2012. április 27.
Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma2012. április 27.
Az RMDSZ jelen lesz, de nem fog szavazni
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)2012. április 28.
Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ
A román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.
Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek.
„A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.
MTI. Erdély.ma2012. április 28.
Megbuktatták a MOGYE-ügyben kiálló Ungureanu-kormányt
Victor Ponta kapott kormányalakítási megbízást
Sikeresnek bizonyult tegnap az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) által előterjesztett, az Ungureanu-kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány, így a kabinetnek közel nyolcvan napos működés után mennie kellett. Az eddigi „legszorosabb” bizalmi szavazáson a 460 honatyából 259-en vettek részt a plenáris ülésen, közülük 248-an voksoltak. Az indítvány mellett 235-en szavaztak, néggyel többen, mint amennyi a kezdeményezés átviteléhez szükséges volt; kilenc ellenszavazatot számláltak, négyet érvénytelenítettek. Indoklásában az ellenzék mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az angol és magyar tannyelvű karok kormányhatározat általi létrehozását kifogásolta, amit etnikai elkülönülésnek minősítettek. Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással.
A Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett végrehajtó hatalmi testület megbízatása 78 napig tartott. A bizalmatlansági indítványról való szavazást megelőző hetekben 10-11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata-Liberális Pártból (PD-L). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai is megszavazták a kabinet bukását.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján megállapította: számításaik szerint a szavazást megelőzően a koalíció körülbelül 6-7 szavazatból álló szerény többséggel rendelkezik az ellenzékhez viszonyítva, de a bizalmatlansági indítvány elvetéséhez fegyelmezetten is kellene működnie, ami utólag azonban nem következett be.
Emil Boc, a PD-L elnöke a kormány bukását eredményező voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának egyes képviselői is átálltak az ellenzék oldalára, és a koalíció ellen fordultak. Mihai Răzvan Ungureanu kijelentette, megtisztelő volt számára, hogy a kormányt irányíthatta. Megállapította, hogy a szavazás eredménye a demokrácia része, és hangsúlyozta: még az „utolsó szót” nem mondta ki. Victor Ponta, a PSD elnöke és az USL társelnöke bejelentette: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra, és vállalja is annak felelősségét. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ az előrehozott választások megszervezését támogatja, amelyek nyomán biztos többség által támogatott, legitim végrehajtó hatalmi testület vehetné át az ország kormányzását. Ugyanakkor újságírói kérdésre valószínűsítette, hogy az RMDSZ a jövőben ellenzékbe vonul.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti Liberális (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Mihai Răzvan Ungureanu két hónapja beiktatott kormánya ellen, amiért az úgymond „engedett az RMDSZ zsarolásának”, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ezt az eljárást az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette. Az USL mindemellett két másik ponttal is kiegészítette időközben indítványát: az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, s a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő a szavazást megelőző parlamenti vita során fejtette ki álláspontját a kabinetjével szemben felhozott vádakról. Parlamenti válaszában a miniszterelnök megállapította, hogy az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. Mint mondta, a határon túli románok számára kért jogok a romániai kisebbségeket is megilletik.
„Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében, ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az elfogadhatatlan az, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól” – hangsúlyozta a kormányfő a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
A további vádpontok kapcsán Ungureanu kifejtette: a külföldi befektetések az ország fejlődését, és nem kiárusítását jelentik, az ellenzék pedig megsértette a választópolgárokat azzal a feltételezéssel, hogy az önkormányzatoknak kiutalt forrásokkal szavazatokat lehet vásárolni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a parlamenti vita során arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy ők is engedtek az RMDSZ „zsarolásának”, amikor kormányzásuk idején szükségük volt a szövetség támogatására. Szerinte ezért hiteltelen, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
A pártokkal való konzultáció nyomán az államfőnek meg kell neveznie miniszterelnök-jelöltjét, akinek tíz napon belül kell kabinetjét kialakítania, és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie a miniszterek névsorát, valamint programját.
**********************************************************************
Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 28.
Megbukott az Ungureanu-kabinet
Elfogadta a parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A pénteki szavazást követően a plénum előtt ismertetett hivatalos eredmények szerint az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene 9-en, négy szavazat érvénytelen. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat volt szükséges, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt. A hivatalos eredmény kihirdetése nyomán az ellenzék üdvrivalgásban tört ki az ülésteremben.
Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig volt miniszterelnök
Traian Băsescu államfő péntek délutánra konzultációkra hívta a pártokat a Cotroceni-palotába, ezt követően javaslatot tesz egy kormányfőjelölt személyére, akinek tíz napon belül létre kell hoznia kormányát és a parlament támogatását kell kérnie.
Victor Ponta, az USL társelnöke leszögezte: a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására a választásokig, és hogy ő maga lesz az USL jelöltje a miniszterelnöki tisztségre.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a kormánykoalíció megszűnt, mivel az egyik kormányzati partner elárulta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik” – mondta Kelemen, aki szerint az RMDSZ az előrehozott választások megrendezésével is egyetért.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az RMDSZ nem fogja támogatni az USL-kormányt, mivel a pénteki szavazás bebizonyította, hogy az ellenzék többséget szerzett a parlamentben, így nincs szüksége a szövetség támogatására. „Az élet megy tovább” – fogalmazott.
Mihai Răzvan Ungureanu az eredményhirdetés után annyit mondott: megtiszteltetésnek tartja, hogy kormányfő lehetett, hangsúlyozta, hogy ilyenek a demokrácia játékszabályai, és azzal zárta rövid nyilatkozatát, hogy nem ez volt az utolsó lépése. Ungureanuval kapcsolatban korábban ugyanis nem hivatalosan felmerült, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.
Mint arról tájékoztattunk, az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek.
A parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében egyébként Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök úgy fogalmazott: az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni.
Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – fogalmazott Ungureanu. Krónika (Kolozsvár)2012. május 2.
Nem kötelezi el magát választási szövetségbe
Az RMDSZ az erdélyi magyarokra figyel
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nincsen semmiféle elkötelezettsége egyetlen politikai, parlamenti párt fele sem, a koalíció gyakorlatilag megszűnt, ezért az elkövetkező periódusban, egészen a parlamenti választásokig semmiféle olyan szövetségre nem készülünk, ami a mi mozgásterünket leszűkítené” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök április 30-án, hétfőn Kolozsvárott, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését (TEKT) követően.
Hozzátette, az RMDSZ továbbra is az önálló, erdélyi magyar politizálás útját követi, a magyar közösség érdekeit tartva szem előtt akkor, amikor politikai döntést hoz. „Úgy tekintjük, hogy a bizalmatlansági indítvány megszavazása után ellenzékben vagyunk, és az ellenzéki politizálás minden eszközét felhasználjuk azért, hogy az erdélyi magyar közösség érdekvédelmét biztosítani tudjuk. Ilyen szempontból elmondhatom, hogy a területi szervezetek elnökeivel közös álláspontot alakítottunk ki. Mi elveket követtünk akkor is, amikor kormányon voltunk, és akkor is, amikor ellenzékben voltunk. Elveket követtünk akkor is, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében kormányhatározatot fogadunk el, és miután ez megtörtént, úgy döntöttünk, hogy kitartunk partnereink mellett, akik egyébként nagyon nehéz helyzetben vállalták ennek az elfogadását. Nem árultuk el politikai partnereinket, és azokat az erdélyi magyar pártokat, amelyek ezt az álláspontot bírálják, és örvendenek, hogy a szocialisták megbuktattak egy néppárti kormányt a MOGYE miatt, csak értetlenséggel tudjuk figyelni, és azt gondoljuk, hogy nem biztosak ők saját céljaikban, nem biztosak abban, hogy pontosan mit akarnak, de azt nagy lendülettel képviselik” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Az előrehozott választásokról Kelemen Hunor elmondta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja az előrehozott parlamenti választások megtartását, hiszen az elnyújtott politikai válság nem válna az ország, az állampolgárok hasznára.„Az előrehozott választásokat azonban csak a Parlament feloszlatásával lehet megszervezni, ehhez pedig politikai konszenzusra és párbeszédre van szükség. Ha úgy látjuk, hogy ez létezik, akkor az előrehozott választások megszervezését az RMDSZ támogatja” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Nyugati Jelen (Arad)2012. május 2.
Benyújtotta választási listáit a három magyar politikai szervezet
A jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választáson. A jelöltlisták az utolsó száz méteren is módosultak: Kolozsváron a jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, László Attila visszalépett. A Krónika úgy értesült: a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő és a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök sem vesz részt a megmérettetésen.
jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választásokon. Az RMDSZ már korábban bejelentette: nem kíván közösködni sem az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), mi több, ötszázzal több jelöltet állít országszerte a választásokra, mint 2008-ban. Kelemen Hunor szövetségi elnök közlése szerint az RMDSZ részéről 317 polgármesterjelölt, 8459 helyi és 703 megyei tanácsosjelölt indul a megmérettetésen.
Az RMDSZ továbbá Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. A korábbi önkormányzati választáson a szövetség 184 településen állított polgármestert, 2195 helyi és 89 megyei tanácsosi mandátumot szerzett, ugyanakkor Hargita, Kovászna, Szatmár és Maros megyében az RMDSZ-t képviselő jelölt nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget.
Szabó-Györke Zsombortól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos sajtófelelősétől megtudtuk: a szervezet lapzártánkig még nem véglegesítette a listáit a székelyföldi megyékben. Azt azonban tudni lehet, hogy a legfiatalabb magyar párt 74 polgármesterjelölttel, 1726 helyi és 260 megyei tanácsosjelölttel vág neki első megmérettetésének. Az EMNP ugyanakkor 7 megyében állít megyei tanácselnökjelöltet.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a szervezet közel száz településen pályázza meg a polgármesteri tisztséget, az önkormányzati képviselőjelöltek számát azonban lapzártánkig nem tudta pontosan megmondani. „A polgári párt számára a helyhatósági választások tétje az, hogy minél több polgármesteri tisztséget megszerezzen. Célunk, hogy a 2008-ban megszerzett 11 polgármesteri széket megtartsuk, de nyilván szándékunkban áll növelni a tanácsosi mandátumhoz jutott polgári pártiak számát is” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő.
A polgáriak első megmérettetésén egyébként 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumot szereztek. Az MPP elnöke sajnálja, hogy a párt nem tudott országos színtű koalíciót kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP): Szász Jenő számításai szerint egy ilyen együttműködés révén a két szervezet 54 településen szerezhette volna meg a polgármesteri tisztséget.
„Sajnos így sok helyen megoszlanak majd a jobboldali szavazatok és így az RMDSZ jelöltje lesz majd a befutó. Együttműködés révén egy olyan eredményt tudtunk volna felmutatni, amely miatt az RMDSZ kényszerhelyzetben nemzeti válogatottat kellett volna felállítson a parlamenti választásokra” – fogalmazott az udvarhelyi politikus. Szász Jenő példaértékűnek nevezte, hogy az MPP és az EMNP Kolozs megyei szervezetének sikerült megállapodnia pénteken abban, hogy közös listán indítják jelöltjeiket az önkormányzati választásokon.
A két párt Kolozs megyei szervezetének elnökei, Gergely Balázs, illetve Csép Sándor által pénteken kiadott közös közlemény szerint a megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármesterjelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, az MPP jelöltje kerül fel. Kolozs megyében az MPP tanácselnökjelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, az MPP jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a néppárt jelöltje indul.
Kolozsvár: László Attila visszalépett
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, mint ismeretes, Eckstein-Kovács Pétert indítja a kincses városi polgármesteri tisztségért, míg a szervezet megyei elnöke, Máté András a megyei tanácselnöki mandátumért próbál voksokat gyűjteni június 10-én. Az amúgy is több meglepetésnevet tartogató városi tanácsosjelöltek listáján azonban az utolsó pillanatban is történtek változások: az RMDSZ jelenlegi alpolgármestere, a 7. helyre rangsorolt László Attila bejelentette, nem kíván részt venni a megmérettetésen.
László a Krónikának elmondta, a jelöltállítás „nevetséges módszerét” kifogásolja. „Nem adom a nevem ilyen bohóckodáshoz” – fogalmazott az alpolgármester. A Krónika úgy értesült, László Attilán kívül a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő sem vesz részt a megmérettetésen. Úgy tudjuk, a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke, a megyei tanácsi alelnök is visszalépett.
Marosvásárhely: leszámolások az RMDSZ-nél
Teljesen felborította az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelölt listáját a megyei szervezet vezetősége. Az állandó bizottság szinte semmibe vette a helyi választmány véleményét és új, a városi szervezet székházában soha meg nem fordulót, jóformán még tagsági könyvvel sem rendelkező személyeket is rangsorolt befutó helyekre. Elesett a bejutó pozíciótól maga a választmány elnöke, Csegzi Sándor is. Megyei felettesei azt vetették a város alpolgármesterének a szemére, hogy az elmúlt tizenkét év alatt nem sikerült kibújnia Dorin Florea városatya árnyékából. Nagy István színművész és rádiós személyében a listát egy civil vezeti.
A Rádió GaGa kereskedelmi adó igazgatóját Benedek István, a városi szervezet elnöke, Gombos Csaba egykori wu-shu világbajnok, illetve Peti András jogász követi. Utóbbi kettőt a közvélemény a szervezet nagyágyúinak számító Lokodi Edit Emőke, Kelemen Atilla és Borbély László bizalmi embereiként tartja számon. Az RMDSZ megyei elnökének a fia is bejutó helyre került: Kelemen Márton azonban nem a városi, hanem a megyei önkormányzatot célozta meg.
Azon túl, hogy választmányi elnökként megyei felettesei a 10. pozícióra rangsorolták, Csegzi Sándor úgy érzi, az állandó bizottság méltánytalanul járt el, hisz a listára olyan személyeket is elhelyeztek, akiket ő is jobbára csak névről és hallásból ismer. Véleményét osztja a választmány is; a testület több tagja is szóvá tette, hogy Kelemen Atilla megyei elnök olyanokat kezdett „futtatni”, akiket eddig még soha nem láttak az RMDSZ székházában.
„Számomra provokáció és jelzés is egyben az, hogy a 10. helyre rangsoroltak. Ugyanakkor biztató, hisz még jelentek valamit a marosvásárhelyi magyarság számára, ha azok az emberek állítottak félre, akik ezt megtették” – reagált a Krónikának Csegzi, aki az állandó bizottság döntése után viszszalépett. Az alpolgármester – aki az elmúlt években többször is lemondott mások javára a polgármester-jelöltségről, az idén pedig második lett Vass Levente mögött – belátta, hogy ő, felettesei elvárásával ellentétben, nem akart fék lenni mindabban, amit a város polgármestere, Dorin Florea tesz. Csegzi Sándor ugyanakkor jó ideje az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozik.
A párt országos főtitkára, Kovács Péter szerint azért volt szükség a marosvásárhelyi tanácsosjelölt-lista átszabására, mert a felmérések szerint csökkent a helyi magyarság bizalma a városi RMDSZ-szervezetben és a helyi önkormányzati képviselők egy részében. A Többszemközt című ETV-s műsor meghívottjaként azonban elhallgatta, hogy a közvélemény-kutatás szerint a szövetségnek semmi esélye visszaszerezni a polgármesteri széket. Kovács Péter úgy vélte: ha a polgármester-választáson minden magyar Frunda Györgyre szavaz, Marosvásárhelyen lehet győzni.
A leköszönő tanácsosok mindenáron való menesztési hevében az állandó bizottság egy olyan személyt is rangsorolt a listára, aki zsenge koránál fogva nem választható. Az RMDSZ megyei vezetői utólag belátták tévedésüket, és lecserélték Csata Tímeát. Ezzel szemben az EMNP listája sokkal kevesebb meglepetést tartalmaz. Mint várható volt, a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek lajstromát a szervezet megyei, illetve helyi elnöke vezeti, Portik Vilmos és Kali István.
Az igazi húzónevek a harmadik és a negyedik helyet foglalják el, Nagy László unitárius esperes és Hollanda Dénes, a Sapientia volt dékánja és egyben alapítója személyében. A néppártiak listáján továbbá több olyan személy is szerepel, aki korábban az RMDSZ színeiben foglalt el különböző tisztséget: a hatodik helyezett Kirsch Attila például 2000 és 2008 között két mandátumot töltött ki a városi önkormányzat tulipános frakciójában. Az EMNP nem indít saját polgármesterjelöltet, de bejelentette, a függetlenként megméretkező Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét támogatják a megmérettetésen.
Bizonyos híresztelésekkel ellentétben nem mond le a polgármester-jelöltségről az MPP-hez igazolt Benedek Imre. Az ismert kardiológusprofesszor, aki több mandátumon keresztül az RMDSZ megyei tanácsosa volt, kijelentette, esze ágában sincs visszalépni, és folytatja a harcot, amire ötezer támogató aláírás jogosítja fel. A szövetség vezetői Dorin Florea demokrata-liberális polgármester emberének tartják Benedeket, akit az utóbbi időben egyre többször láttak vendéglői asztalnál ülni a jelenlegi városvezetővel.
Háromszéken a megyei tanács elnöke, Tamás Sándor újabb mandátumra pályázik, kihívói a néppárt részéről Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke és a polgári pártot képviselő Kulcsár Terza József lesznek.
Az EMNP Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádot támogatja, aki újabb polgármesteri mandátumot szerezne a megyeszékhelyen, a többi háromszéki városban azonban hármas verseny várható.
Hargita megyében Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben, míg az RMDSZ égisze alatt induló Borboly Csaba újrázna a megyei tanács élén. Csíkszeredában Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe.
Bihar megye: új és régi arcok
Tegnap, a határidő szerinti utolsó pillanatban nyújtotta be megyei tanácsi, illetve váradi helyi önkormányzati jelöltlistáját a Bihar megyei RMDSZ-szervezet. Nagyvárad polgármesteri címére Cseke Attila jogászt, korábbi egészségügyi minisztert jelölik, a Bihar megyei önkormányzati képviselő-testület élére pedig Pásztor Sándor mérnök, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője pályázik. Az RMDSZ listáit ugyanakkor a megszokottnak mondható nevek vezetik, némileg rendhagyó módon a polgármester- és az elnökjelölt helyett: a városi önkormányzati jelöltek közül Biró Rozália foglalja el az első helyet, ami azt mutatja, hogy az alakulat júniustól is számít rá nagyváradi alpolgármesterként – harmadik mandátumában.
A megyei lista élén pedig az a Kiss Sándor áll, aki korábban már betöltötte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét, igaz, még azelőtt, hogy ezt a posztot egyéni választókörzetes szavazással lehetett volna elnyerni. Jelenleg Kiss a megyei önkormányzati alelnök, és a lista alapján valószínű, hogy ezután is az marad. Cseke Attila szenátor nem szerepel egyik listán sem, Pásztor Sándor pedig éppúgy, mint legutóbb, a váradi tanácsosjelölti listán foglal el befutó helyet.
Ezen a jelöltlistán egyébként nincs sok változás, egyetlen kivétellel ugyanazok a nevek szerepelnek a befutó helyeken, akik jelenleg is tanácsosi széket foglalnak el Váradon. Az egyetlen személyi változást Fleisz János történész eltűnése jelenti, akinek helyét Ritli László Csongor jogász, Ritli László egészségügyi miniszter fia vette át a lista egyik, biztos nyerőnek számító helyén. Fleisz Jánost, akinek mandátumvégi tanácsosi beszámolóját el sem fogadta a frakció, tegnap telefonon kerestük meg, ő pedig kérdésünkre kijelentette: a továbbiakban nem kíván politikai szerepet vállalni más párt színeiben sem.
Cseke Attilának egyébként Nagyvárad jelenlegi polgármesterével, Ilie Bolojannal kell felvennie a harcot, ha nyerni akar, magyar ellenfelei ugyanakkor azzal kampányolnak, hogy sem neki, sem más magyar jelöltnek nincs valós esélye a váradi győzelemre. Tény, hogy az előzetes felmérések alapján Bolojan tulajdonképpen biztos nyertesnek látszik. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének egy friss közleményéből az is kiderül, hogy a szervezet saját, reprezentatív felmérése alapján sok váradi magyar is a népszerű, liberális párti városvezetőre kívánja leadni voksát.
A vélt esélytelenség miatt indít saját váradi polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Zatykó Gyula mérnök személyében, a Bihar megyei önkormányzat élére pedig Szilágyi Ferenc egyetemi tanárt jelölik. Az EMNP még nem hozott nyilvánosságra sem váradi, sem megyei jelöltlistát. Függetlenként jelölteti magát Érmihályfalván a polgármesteri tisztségbe Kovács Zoltán. Mi is beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi érmihályfalvi polgármester nemrég kilépett az RMDSZ helyi szervezetéből, később pedig a szövetségből is.
Szilágy megye: RMDSZ vs. EMNP
Szilágy megyében már tudvalevő, hogy huszonegy polgármesterjelöltet indít az RMDSZ. Zilahon Sojka Attila János vállalkozó száll versenybe a polgármesteri címért, a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért pedig Csóka Tibor mérkőzik meg. Az EMNP Zilahon Tunyogi Tímeát, a párt helyi elnökét jelöli polgármesternek, a megyei tanács elnöki tisztségére pedig Sándor József orvost.
Szatmár megyében mindhárom magyar politikai szervezet állít megyei tanácselnökjelöltet, Szatmárnémetiben viszont a polgármesteri tisztség elnyeréséért csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) száll ringbe.
Az RMDSZ a megyei tanácselnöki székért Csehi Árpádot indítja ismét, aki jelenleg is ellátja ezt a tisztséget, a megyeszékhelyen pedig polgármesterjelöltjük Ilyés Gyula, aki második mandátumát tölti városi elöljáróként. Az MPP négy évvel ezelőtt – saját bevallásuk szerint az RMDSZ kérésére, akik azt akarták, hogy magyar ellenjelöltek ne veszélyeztessék a szövetség pozícióit – nem szállt ringbe sem a szatmárnémeti polgármesteri, sem a Szatmár megyei tanácselnöki székért. Most viszont mindkét pozíciót megpályázzák, mivel úgy vélik, az RMDSZ nem honorálta akkori gesztusukat.
Tanácselnökjelöltjük a párt megyei elnöke, országos MPP-alelnök, Hegedűs Pál, Szatmárnémetiben pedig Zazula Béla helyi vállalkozó lenne polgármester. Az EMNP megyei tanácselnökjelöltje szintén az alakulat megyei szervezetének vezetője, Tivadar Dénes lesz. Polgármesterjelöltet viszont nem indítanak Szatmárnémetiben, amint sajtótájékoztató keretében elmondták, egy általuk végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján döntöttek így, melyből az derült ki, hogy a megyeszékhelyen élő magyarok nem akarják, hogy több magyar nemzetiségű polgármesterjelölt induljon, megyei szinten viszont szeretnének változást.
Tanácsosi listájuk viszont lesz a városban is, melyet szintén Tivadar Dénes vezet. Nagykárolyban az RMDSZ és a néppárt jelöltje száll ringbe az elöljárói székért – a szövetség a jelenlegi polgármestert, Kovács Jenőt jelölte ismét, az EMNP pedig a városi szervezet elnökét, Konglovits Évát indítja a magyar többségű településen. Krónika (Kolozsvár)