udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 421-422

Névmutató: Antonescu, Crin

2012. június 2.

K… mint összekötő
Kiegészítés városunk „reneszánszához”
Természetesen tudom, hogy sokféle kiegészítés fűzhető a pár nappal ezelőtt, a Szabadság „Vélemény” oldalán közölt kérdésfelvetésemhez; most csak a tér és idő szorításában kimaradt két, egymástól nagyon különböző területről vett példát próbálok pótlólag hozzáadni a „reneszánsz” vitához, egyúttal pedig a nemzeti önvizsgálat szükségességéhez.
Utaltam a Budapesten sorra kerülő Hitel-konferenciára, ezzel kapcsolatban pedig Szabédi László hetven évvel ezelőtt elhangzott figyelemfelhívására: a magyar önvizsgálatra. Azóta (május végén) a Magyar Írószövetségben lezajlott egy egész napos tudományos tanácskozás a Kolozsvárt 1935 januárjában indult, 1936-ban újraindított és 1944-ig megjelent folyóirat, a meglehetősen elfelejtett, noha igazán jelentős szerzőket és tanulmányokat, felméréseket közölt Hitel éveiről, reális helyéről az erdélyi és az egész magyar folyóirat-történetben. Szó került az egyes előadásokban a felejtés okairól, mulasztásokról és bűnökről. Nem kívánom összefoglalni a rendkívül hasznos rendezvényen elhangzottakat, igazságot téve a közülünk régebb eltávozottaknak Makkai Lászlótól és Venczel Józseftől Tamási Áronig (aki mintha kezdene háttérbe szorulni, messze Nyirő mögé, a médiában és a helyszíni beszédekben átpolitizált múltban-jelenben) s a Hitel-feledtetésben nem alaptalanul elmarasztalt Balogh Edgárig. Mindenesetre szükségesnek tartanám, hogy e 2012. májusi, budapesti kezdetet kövesse majd egy kolozsvári, további tisztázást segítő tanácskozás. A Kolozsvár Társaságban remélhetőleg fogunk tudni erre is vállalkozni.
A másik pótlás a sport világába visz. Lehet, egyeseknek furcsa, de hát a nemzeti önképnek nem akármilyen tartozéka „dicsőségünk” (netán a szégyen) e részlege. Álljon tehát itt a legutóbbi K… mint összekötőből helyszűke miatt kimaradt alfejezet.
Sportpályákon: a nemzet büszkesége vagy szégyene?
A Korunk európai labdarúgásra (Európa-bajnokságra) és a londoni olimpiai játékokra „előzetest” ígérő számának szerkesztése közben az ember folyamatosan figyel arra is, ami már nem fér be a tanulmányok, esszék nyersanyagába. A büszkeség és a szégyen ugyanis természetszerűen újratermelődik. Bukaresti román tévéadón (TVR2) követni a debreceni úszó Európa-bajnokságot (M1 vétel híján), magyarként, ritka öröm volt. Annyi dicséretet a „szomszéd” nemzetről rég nem hallottam, mint ezektől a román közvetítőktől. Hát persze, megérdemeltük. Még azt is – pozitívan – szóba hozták, hogy Magyarország miniszterelnöke adta át Cseh Lászlónak a harmadik aranyérmét. (És van a világbajnok amerikai Sőni-lány vagy unoka után anyai ágon erdélyinek mondott Európa-bajnokunk, Kapás Boglárka. – De ezt már én mondom.)
Egy másik médiás sportélményemről is szólnom kell az elmúlt hetekből. Ellenkező előjelű, noha „autochton” ügy. Talán nem is a sportról szól. A kolozsvári CFR országos bajnoki címéhez, az idáig vezető úthoz kapcsolható. Ismét az ún. magyar futballcsapat a főszereplő, amelynek bajnoki címe a kolozsvári „testvércsapat”, a román nemzeti színeket hagyományosan képviselő-megtestesítő, egyébként most a 7. helyre jó „U”, az egyetemista gárda elleni mérkőzéstől függött. Ráadásul ez a sorsdöntő meccs a most felépült városi stadionban került sorra. Elvben ez a mutatós, modern stadion Kolozsvár minden csapatának egyformán otthona, a gyakorlatban azonban ez nem így van. Mindenütt olvasni, hallani lehetett, hogy az egész ország az „U”-nak szurkol – a Pászkány Árpád tulajdonában levő CFR drukkereit kivéve természetesen egész Kolozsvár is. És amikor az úgymond egyetemisták tettlegessége miatt, CFR-vezetésnél, félbeszakadt a mérkőzés, Bukarestben a hivatalosak egyformán marasztalták el a két csapatot, újrajátszást rendeltek el. A második meccset is megnyerte – immár horvát játékvezető bíráskodása mellett – a CFR. Természetesen a horvát bíró részrehajló volt, netán lefizették, mondta egyik-másik tévés kommentátor. De már nincs mit tenni, nem lehetett a Vasluit vagy a páratlan egykori juhász Gigi Becali csapatát, a Steauát kihozni országos bajnoknak. A BL selejtezőjében a CFR indulhat.
Én csak azt nem értem, hogyan fér össze ez az „U” kontra CFR ügy – ennek a kolozsvári oldala – a városvezetés és a lakosság óhajával, hogy 2020-ban Kolozsvár legyen Európa kulturális fővárosa. Horvát bírót kérünk majd a pályázat elbírálásához?
(Netán a PSD-s miniszterelnök Victor Pontának és liberálisnak mondott szövetségesének, Crin Antonescunak is ajánljunk egy horvát vagy még inkább finn tanácsadót?)
KÁNTOR LAJOS. Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 13.

Belföldi hírek
Végleges: Maros és Szatmár elveszett
Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben.
Kisebb a kormánypárt előnye
Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt.
Lemondott Elena Udrea
Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania.
Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt
Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Menesztették az RTV elnökét
Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 21.

Egyezkednek
Több mint egy hónapja, mióta Pontáék beültek a hatalomba, sajnáljuk az RMDSZ-t, hogy kiesett a pikszisből, mi több, a jelenlegi román vezetés két első embere bosszút esküdött ellene, s úgy fél szájjal a magyar közösség ellen is.
S lám, kedden halljuk, hogy az RMDSZ három prominens vezetője, Kelemen Hunor, Borbély László és Verestóy Attila a kormánypalotában tárgyalt. Talányosnak tűnt, hogy az ellenzékbe szorult magyar párt (?), szövetség (?) emberei vajon mit is kereshetnek a kormány boszorkánykonyhájában. És hamar kiderült, alkudozni voltak kénytelenek a kormányzó pártok vezetőivel, hogy a helyhatósági választásokon elért eredmények mértékében paktumot köthessenek a hatalom helyi uraival. S mint kitűnik a hírügynökségi jelentésekből – egyezségre is jutottak négy megyére vonatkozóan: a Szatmár, Bihar, Maros és Kolozs megyei önkormányzat alelnöki tisztségét a szövetség tisztségviselői tölthetik be. És – halljuk – Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök meg Crin Antonescu liberális pártelnök kegyesen abba is belement, hogy az RMDSZ-nek Maros megyében alelnöke, Marosvásárhelyen alpolgármestere legyen! Kolozs megyében is lesz alelnöke az RMDSZ-nek, viszont Kolozsváron a Demokrata Liberális Párttal (PDL) és Emil Boc polgármesterrel kívánnak összefogni. Szatmár és Bihar megyében is alelnöki tisztségre tart igényt az RMDSZ. Kelemen Hunor kifejtette: nincs országosan érvényes szabály arról, kivel köt helyi koalíciót a szövetség. Aradon is a Demokrata Liberális Párttal, a választások helyi győztesével próbálnak megegyezni az alpolgármesteri tisztségről. Kár, hogy e román zűrzavarban és központosított vezetésben mindig minden Bukarestben dől el, és sem a győztesek, így az RMDSZ sem hagyhatja, bízhatja helyi szervezeteire az egyezkedés, a paktumkötés feladatát-izgalmait. Az RMDSZ központi vezetésének már a parlamenti választásokon kellene dolgoznia, új, távlatosabb és eredményesebb terveket és célokat felvállalnia, miközben arra is időt kellene szakítania, hogy a hazai magyar–magyar egyetértés, ha nehezen is, de megszülessék. Előttünk a nyár, s higgyük, a közösség megmaradása és továbbélése minden belső vitát, ellenségeskedést fölülír.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 21.

Hírsaláta
HADÜZENET. Victor Ponta tegnap kijelentette: azt szeretné, ha Traian Băsescu mielőbb távozna a hatalomból, hogy véget érjen a „szekusrendszer”. „Fel voltam arra készülve, hogy ha miniszterelnök leszek, akkor macska-egér játék vár rám az államfővel: én munkahelyteremtéssel és külföldi befektetésekkel foglalkozom, a parlament törvényekkel, Băsescu pedig dossziékat gyárt a politikusokról.
Ez nem meglepetés, ez biztosította eddig is az államfő hatalmát, s ugyanezekhez az eszközökhöz folyamodik mindaddig, amíg hatalmon van. Szeretném, ha mielőbb távozna tisztségéből, hogy ne legyenek többé előre legyártott ügyek.” (Ziare.com) Ponta itthonhagyná Băsescut. Nem csitul a vita Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő közt annak kapcsán, hogy ki képviselje az országot az Európa Tanács következő csúcsértekezletén. A külügyminisztérium háromfős listáján, mely a június végi EU-csúcs résztvevőinek nevét tartalmazza, nem szerepel az államfő neve. A román küldöttség tagja a miniszterelnök mellett Andrei Marga külügyminiszter és Leonard Orban Európa-ügyi tárcavezető is. A parlament korábban politikai nyilatkozatot fogadott el, amely Victor Pontát „hatalmazza fel” az ország képviseletére. A miniszterelnök egyébként kész megakadályozni, hogy az államfő Brüsszelbe utazzék: az illetékes hatóságtól azt kérné, hogy ne adjanak felszállási engedélyt az elnöki gépnek, továbbá üzemanyagot sem biztosítana az utazáshoz. (Hirhatar.ro) CSOKORNYAKKENDŐS TILTAKOZÁS. Online petícióval, utcai megmozdulásokkal és csokornyakkendő viselésével tiltakoztak a művészek az ellen, hogy a kormány a szenátusnak rendelte alá a Román Kulturális Intézetet. Neves hazai értelmiségiek, művészek mellett már a Romániában tevékenykedő multinacionális vállalatok topmenedzserei is arra szólítják fel a kormányt, vonja vissza azt a sürgősségi rendeletet, amellyel az elnöki hivatal hatásköréből a szenátus ellenőrzése alá vonta a Román Kulturális Intézetet. A jogszabály értelmében a felsőháznak két héten belül kellene kineveznie az új intézményvezetőt. E tisztséget három és fél éve Horia-Roman Patapievici tölti be. A tiltakozás hatására Victor Ponta Bécsben kijelentette, nem áll szándékában az intézetvezető menesztése. A szenátus szociáldemokrata és liberális frakcióvezetője, Ilie Sârbu és Puiu Haşotti hétfőn tárgyalásra hívta Patapievici-et a parlamentbe, de ő nem ment el, mert a két politikus nem értett egyet azzal, hogy a találkozón a sajtó is részt vehessen. Közben Crin Antonescu és sok más kormánypárti politikus is azt nyilatkozta, az intézet vezetőjének mennie kell, mert Traian Băsescu szócsöve volt. (România liberă) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 21.

Megegyeztek a helyi tisztségekről az RMDSZ és az USL vezetői
Négy erdélyi megye önkormányzatának alelnöki tisztségét az RMDSZ tisztségviselői tölthetik be – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután a magyar szövetség vezetői kedden csaknem egyórás egyeztetést folytattak Bukarestben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) vezetőivel.
A kormány székházában lezajlott egyeztetésre hírügynökségi jelentések szerint Borbély László politikai alelnök és Verestóy Attila szenátor kísérte el az RMDSZ elnökét. Az USL küldöttségét az új kormánytöbbség két társelnöke, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Crin Antonescu liberális pártelnök vezette.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: olyan helyen egyeztettek koalíció kialakításáról az önkormányzati választásokon győztes USL-lel, ahol az RMDSZ nélkül nem lehet többséget létrehozni, és ahol a magyarság képviselete nem maradhat ki a megyei vezetésből.
– Abban egyeztünk meg, hogy Maros megyében lesz alelnökünk, Marosvásárhelyen alpolgármesterünk. Itt nélkülünk nem lehet többséget létrehozni. Kolozs megyében lesz alelnöke az RMDSZ-nek, viszont Kolozsváron én azt javasoltam, hogy a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) menjünk és Emil Boc polgármesterrel, ott velük kell létrehozzunk többséget – magyarázta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szatmár és Bihar megyében is alelnöki tisztsége lesz az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor kifejtette: nincs országosan érvényes szabály arról, kivel köt helyi koalíciót az RMDSZ. Aradon is a PDL-vel próbál a helyi szervezet a választások győztesével megegyezni az alpolgármesteri tisztségről.
– Egy dolog van kizárva. Mi nem ülünk le tárgyalni Dan Diaconescu Néppártjával, illetve szélsőségesnek tekinthető pártokkal – szögezte le Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy Băsescu elnök felfüggesztéséhez kérték-e a kormánypártok az RMDSZ támogatását, Kelemen Hunor azt mondta, nem tárgyaltak erről a témáról.
A június 10-én megrendezett egyfordulós önkormányzati választáson az RMDSZ a korábbinál több településen szerzett polgármesteri tisztséget, Maros és Szatmár megye elnöki tisztségéért folytatott harcban azonban jelöltjei alulmaradtak a küzdelemben az USL jelöltjeivel szemben. Romániában csak a magyar többségű Hargita, illetve Kovászna megye élén maradt magyar tanácselnök. Szabadság (Kolozsvár)

2012. július 4.

A nagy tisztogatás
Ha egy-két órát tart még a parlament tegnapi ülése, talán még a lépcsőházfelelőseinket is lecseréli a hatalomra kiéhezett Szociál-Liberális Szövetség, olyannyira belemelegedtek a leváltásokba. A cél egyértelmű: Traian Băsescu államfőnek szeretnének útilaput kötni a talpára, ehhez pedig a folyamatban közvetlenül vagy közvetett módon érintett minden intézmény vezetését a maguk embereire bíznák.
Miután a parlament alárendeltségéből a kormány irányítása alá vonták a Hivatalos Közlöny kiadását, és nemes egyszerűséggel feloszlatták azt a bizottságot, amely Victor Ponta plágiumbotrányáról volt hivatott dönteni, az alkotmánybírákat kezdték ócsárolni és fenyegetni olyan útszéli jelzőkkel, hogy azzal már valóban veszélybe sodorták a jogállam egyik legfontosabb intézményének működését. Nem csoda hát, ha a taláros testület a nemzetközi fórumokhoz fordult, a reakciók pedig nem is maradtak el, az amerikai nagykövet, az Európai Bizottság, az Európai Parlament képviselői is aggodalmuknak adtak hangot a romániai fejlemények miatt. Bosszúhadjáratot indítottak, és lecserélték az ombudsmant is, azon pedig már meg sem lepődött senki, hogy a közszolgálati televízió és rádió irányítását is megkaparintotta a hatalom. A hab a tortán a két házelnök lecserélését célzó kezdeményezés volt, a szenátusban röpke fél óra alatt nyélbe is ütötték a dolgot, Crin Antonescu immár az ország második legfontosabb emberévé vált, készen arra, hogy Băsescu tisztségéből való felfüggesztése esetén a leváltásáról szóló népszavazás megszervezéséig átmenetileg ő lássa el az államelnöki teendőket. Teljes tehát az átrendeződés, és a jelek szerint még nincs vége a példátlan offenzívának: a következő napokban áterőszakolnák a többségi választási rendszerről szóló törvényt is, amely ősztől bebetonozná a hatalomba az Antonescu–Ponta párost, és módosítanák a referendumról, valamint az Alkotmánybíróság működéséről szóló jogszabályt is. Államcsínyről, dzsihádról, parlamenti bányászjárásról, a demokrácia elleni támadásról harsog az ellenzék, utcai tüntetésekre invitál Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök. A hangzatos jelzők, kétségtelen, nem teljesen alaptalanok. Csak az a gond, hogy ugyanilyen eszközökhöz folyamodtak a demokrata-liberálisok akkor, amikor nekik állt a zászló. Ugyanígy megvásárolták támogatottságukat, kijátszották a szabályokat, ugyanúgy saját embereiket ültették a székbe. Csak az arcok változnak hát, az intrika, a cselszövés, a mérhetetlen hatalomvágy, az ellenfél megsemmisítésére irányuló törekvés, úgy tűnik, örök a romániai politikai életben.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 4.

Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 6.

Katonai rangjáról faggatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt
Katonai rangjának és előléptetésének tisztázására szólította fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
A politikus-főtisztek listáján Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke századosi ranggal szerepel, de magasra „kúsztak” a katonai ranglétrán a magyar politikusok is. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét tavaly a román hadsereg ezredesévé léptették elő, ugyanilyen katonai rangja van Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak, míg Antal István képviselő százados.
Sokan már a kommunizmusban megszerezték a főtiszti rangot: Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök és Frunda György szenátor 1980 óta, míg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető 1982 óta hadnagyi rangban tartalékosa a román hadseregnek.
Az Evenimentul zilei napilap szerint az előléptetések gyakran soron kívül, bármiféle katonai érdem nélkül történtek az elmúlt 22 év során. Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke nyílt levelében azt firtatta Kelemen Hunortól, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, az RMDSZ elnöke milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
„Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki honvédelmi miniszternek van békében és háborúban alárendelve, és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?” – tudakolta Boros, érdeklődve afelől is: ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő?
Rostás Szabolcs

Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr!
Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket:
1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled.
2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?
3. 1989-ben a román hadsereg 235.000 aktív katonából állt, beleértve a tiszteket. 2007-re ez a szám 75.000-re csökkent. - 1989-ben volt 55.000 tiszt, - 1998-ban 36.500 tiszt, - 2003-ban 14.252 tiszt, - 2009-ben már csak 11.250 tiszt. Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát?
4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett-e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül?
Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell. Válaszodat várva, jó egészséget kívánok!
Boros Zoltán
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 10.

Alkotmánybíróság: érvényes Băsescu felfüggesztése, Crin Antonescu az ideiglenes államfő
Érvényesnek nyilvánította az alkotmánybíróság a parlament pénteki döntését Traian Băsescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Az alkotmánybíróság további négy, az államfő felfüggesztésével kapcsolatos kereset ügyében is döntött.
Az alkotmánybíróság közölte: „elhárította a keresetet”, amelyben Băsescu az ő és a parlament közötti, alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Băsescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Az alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Băsescu keresetét és azt utasították el.
Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította a múlt héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. Ők a leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg.
Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság hatáskörét szűkítené.
A szenátusban június 25-én fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az alkotmánybíróság nem vizsgálhatná többé a parlamenti határozatok alkotmányosságát. Ezt a jogszabályt már akkor megtámadta a taláros testületnél az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL). Mivel azonban a parlament által elfogadott jogszabály az óvás miatt nem lépett hatályba, holott Băsescu felfüggesztéséhez szüksége volt rá a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségnek (USL), a kormány múlt héten sürgősségi rendeletet is hozott ugyanilyen tartalommal, amely azonnal hatályba lépett. Ezt csak az ombudsman támadhatta volna meg az alkotmánybíróságon, de az USL által egy nappal korábban kinevezett biztos nem élt ezzel a jogával.
Az alkotmánybírósági döntés nem tér ki arra, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott jogszabály hatályos marad-e, olyan körülmények között, amikor az alkotmánybíróság által elfogadott óvás egy másik, azonos tartalmú jogszabályra vonatkozott.
Az alkotmánybíróság keddi ülésén dönt egy másik hasonló - parlamentben is elfogadott, és sürgősségi rendeletben is kiadott - jogszabály ügyében, amely a népszavazási törvényt módosította oly módon, hogy nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségének (több mint kilenc millió embernek), hanem a referendumon részt vevők egyszerű többségének a voksával is leválthatják július 29-én Băsescut.
Victor Ponta miniszterelnök az alkotmánybírósági döntésről azt mondta: ezzel világossá vált, hogy Băsescu és a PDL emberei alaptalanul rágalmazták Romániát az alkotmány megsértésével és a jogállamiság felrúgásával. A kormányfő felszólította az ellenzéket, hogy szüntesse be az európai partnerek félretájékoztatását, amelynek során mindenkivel - de „főleg a német kereszténydemokratákkal” - elhitették, hogy Romániában valamiféle „államcsínyt” hajtott végre az USL.
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 11.

Basescu átadta az elnöki hivatalt Antonescunak
Traian Basescu felfüggesztett román államfő átadta kedden az elnöki hivatalt Crin Antonescu ideiglenes elnöknek.
Az Alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként.
Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Basescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Basescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott.
A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Basescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy "idén nyáron fehér a viselet".
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Basescu leváltásáért kampányol: ők hét-nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján.
Crin Antonescu mind a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségének, mind a szenátus elnöki tisztségének a gyakorlását ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenes államfő jogosítványai csak annyiban különböznek a megválasztott államfő jogosítványaitól, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez és nem oszlathatja fel a törvényhozást.
Az 52 éves, történész végzettségű Crin Antonescu 1996 óta tagja a román parlamentnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben, amelynek 2009 óta elnöke is. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC) közösen létrehozott pártszövetség, az USL államfőjelöltjévé választotta.
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 11.

Zavaró ténye(ző)k
Ha valakinek még voltak kételyei afelől, hogy a román balliberális kormánykoalíció a hatályos jogszabályokra, az alkotmányra és a taláros testület határozataira fittyet hányva törekszik árulással megszerzett hatalmának bebetonozására, tamáskodását immár félreteheti.
Noha az Alkotmánybíróság tegnap világosan kimondta, hogy érvényességi küszöb nélkül az alaptörvénybe ütközik a népszavazásról szóló jogszabály, a Ponta-adminisztráció egyszerűen nem hajlandó tudomást venni a döntésről, és úgy készül megszervezni a július 29-ei referendumot, hogy az bármilyen részvételi arány mellett érvényes lesz.
Újfent megalapozottnak bizonyult Brüsszel, Berlin és Párizs bírálata, miszerint Victor Ponta és Crin Antonescu bandája hajszálpontosan kidolgozott, a parlament, az elnöki hivatal és minden egyéb jelentős állami intézmény bedarálását célzó stratégiája a jogállamiság és a demokrácia ellen irányul. És a napnál világosabb az is, a nemzetközi aggodalom fokozódása nem a román és európai néppárti politikusok, valamint a sajtó „ármánykodásának” tudható be, hanem kizárólag annak, hogy Pontáék elszabadult hajóágyúként próbálják kilövöldözni a teljhatalmuk útjába álló intézményeket és paragrafusokat. Apropó sajtó és csúsztatás. Fölöttébb szomorú, hogy a nemrég megszűnt országos magyar laptársunk vezető publicistája hitelt adott annak a durva PSD-s hazugságnak, miszerint a román kormány elleni nemzetközi bírálatözönt a közszolgálati rádió brüsszeli tudósítója indította el a bukaresti alkotmánybírák „küszöbönálló letartóztatását” vizionáló kérdésével. Különösen megdöbbentő az inszinuáció, no meg a szakmai mundér becsülete védelmének, a tények tiszteletének hiánya olyasvalaki részéről, aki történetesen a közrádió igazgatótanácsának tagja hosszú ideje.
De hát a tények egy ideje már senkit sem zavarnak Bukarestben, és ez kezd egyre veszélyesebbé válni a belpolitikában. Márpedig a referendum érvényességével kapcsolatos kötélhúzás azt vetíti előre, hogy július 29-én sem kerül pont a máris rendkívül kiélezett vita végére. Arról nem beszélve, hogy a két tábor még csak ezután viszi utcára az embereit…
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 12.

Antonescu, Basescu és az RMDSZ-gerinc, avagy ki(k)től kellene megszabadulni
Arkhimédész szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni – de ezt az igazságot érdekvédelminek és szövetségnek mondott parlamenti képviseletünk sikeresen cáfolja. Akárcsak 2007-ben, most is felzárkózik az államelnököt meneszteni akarók sorába. Úgy látszik, elfelejtették Markó Béla igencsak savanyú arckifejezését, amikor a balsikerű leváltási kísérlet után Traian Basescu megköszönte az RMDSZ-szel szembefordult magyar választók bizalmát.
Nem árt felidézni az új buldózerhatalom és annak elnökjelöltjének magyar- és demokráciaellenes megnyilvánulásait. Az Ungureanu-kormány megbuktatásában magyarellenes hangulatkeltésüknek döntő szerepe volt és választási ígéreteik közül szinte csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának megakadályozását tartották be. Leváltották a magyar prefektusokat stb. – még a székelyföldi népszavazási kezdeményezéseket megtorpedózó György Ervint is –, s helyette azt a Codrin Munteanut ültették a háromszékiek nyakába, aki be szeretné tiltani a székely szó használatát…
Anélkül, hogy hasra esnénk Traian Basescu elnöki tevékenysége előtt, nem feledhetjük, hogy a rendszerváltozás óta ő volt az első olyan román politikus, aki kijelentette, hogy a román nyelvet és irodalmat magyar iskolákban másként kell oktatni, mint anyanyelvi román közegben. Köztudottan az embernek csak egy anyja van – ez alól egyetlen kivételt ismerek, dr. Gabos-Grecu MOGYE-professzort, aki anyanyelvként a "româno- maghiara"-t (rommagyart?) jelölte meg.
Az elnök a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését elősegíthető, a jelenlegi ideiglenes hatalom által sokat támadott 2011. évi 1-es tanügyi törvényt most is határozottan védelmébe vette. A tévében láttuk, amikor felszólította Ecaterina Andronescu ismételten kinevezett tanügyminisztert, hogy ne nyúljon hozzá a törvényhez. Ha a tanügyi törvény 135. szakasza érvényben marad, akkor a MOGYE magyar nyelvű és irányítású oktatási vonala a plagizáló rektorok és fegyverhordozóik minden igyekezete ellenére létre fog jönni!
Ilyen előzmények után kezdett hozzá az USL az árulók árulói és az átálló szövetségesek segítségével a büntetőjogi felelőssége elől menekülő "Felix" Voiculescu által elhatározott felfüggesztési eljárás beindításához.
A törvényhozási roham során számos alkotmány- és szabályellenes intézkedést hoztak, amelyek létrejöttét az RMDSZ sajnálatos és rövidlátó módon támogatta. Jellemző, hogy amikor Vasile Blaga és Roberta Anastase szabálytalan leváltására sor került, azért, hogy ezt a lépést meg lehessen hozni, képviseletünk (?) bennmaradt a teremben, kizárólag azért, hogy biztosítsa a határozatképességet. Kvázi nem vett részt a határozat megszavazásában, de ezzel a magatartással tevőlegesen hozzájárult annak meghozatalához. Ezek után Kelemen Hunor a sajtónak az RMDSZ gerincességét emelte ki.
Mindig azt hangsúlyoztam, hogy a kisebbségi képviselet etikusan, elvszerűen, a demokratikus játékszabályokat védelmezve kell politizáljon – ha eszerint járt volna el az RMDSZ, akkor most Berlintől Washingtonig mindenki elismeréssel szólna róluk, mint a romániai demokratikus rend védelmezőiről. Nem lesz könnyű az Európai Néppártnak elmagyarázni a néppárti szövetséges és a demokratikus játékszabályok kijátszását, semmibevételét.
Befejezésül felteszem a kérdést: kire szavazzunk július 29-én? A válasz előtt, Crin Antonescu bejelentése következtében, miszerint ha Traian Basescut nem meneszti a népszavazás, lemond, meg kell vizsgálni azt, hogy kettőjük közül kitől ajánlatosabb megszabadulni. Számomra evidens, a jelenlegi elnök utolsó mandátumát tölti, tehát tőle rövidesen megszabadulunk. Ezért sokkal üdvösebb lenne a magyarellenes, hisztérikus, egyetemi hallgatóként éveket ismétlő, idegen nyelveket nem beszélő, csak a balkáni politikai stílusban otthonos Crin Antonescutól tehermentesíteni a romániai politikai életet! Ennek érdekében a július 29-i népszavazáson ellenszavazatot leadva vagy akár távol maradva, egyaránt Crin Antonescu politikai kiiktatását segíthetjük elő.
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)

2012. július 13.

Elismert jogtiprás
Ha valaki még hitt volna abban, hogy Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu ügyvivő államfő, illetve az általuk irányított balliberális USL pártszövetség utóbbi tíz napban elkövetett tettei – a házelnöki és az ombudsmani tisztség puccsszerű lenyúlása, a Hivatalos Közlöny körüli trükközés és főleg az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása egyetlen cél: az amúgy legkevésbé sem makulátlan Traian Băsescu államfő mihamarabbi kiiktatása érdekében – minden kritikán felül állnak, annak most át kell értékelnie a véleményét.
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 16.

Hírsaláta
DEMOKRÁCIA NÉLKÜL NINCS HATÉKONY MEGOLDÁS. Megtorló helycsereváltás címmel közölt cikket a romániai belpolitikai helyzetről a Washington Post szombati száma.
A konszenzus gyors kopásáról és a hatalmi egyensúly vészes megbomlásáról ír az újság, valamint a baloldali kormány vezetőjének ama szándékáról, hogy mindenféle ellenőrzést kiiktasson. E célt szolgálja az államelnök eltávolításának szándéka. A lap szerint a románoknak is előbb-utóbb rá kell jönniük, hogy nincs gyors és hatékony megoldás a gazdasági gondok orvoslására, főként, ha azok a demokrácia rövidzárlatát okozzák. VÉGE AZ AGGLEGÉNYÉLETNEK. Megnősült az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor. Felesége, Czézár Éva székelykeresztúri, 25 éves, előbb az RMDSZ csúcsvezetésében, később az előző kormány főtitkárságán foglalkoztatták. Alapképzése szerint szociológus. A polgári esküvőt július elején Kelemen szülőfalujában, Csíkkarcfalván tartották, szombaton a kolozsvári Szent Mihály-templomban római katolikus szertartás szerint, a család és barátok, köztük az RMDSZ vezérkarának jelenlétében adták össze őket. (Adevărul) SZOBROK ÉS SZOBORTERVEK MAROSVÁSÁRHELYEN. Június 4-éről 5-ére virradó éjszaka ismeretlen tettesek elvitték Borsos Tamás szobrának bronzból készült részét. A városháza már megrendelte Balogh József öntőmestertől Kiss Levente szobrászművész alkotásának újraöntését. Csegzi Sándor e jó hír mellett azt is elmondta, hogy ősszel Sütő Andrásnak is szobrot állítanak Marosvásárhelyen. (Székelyhon) KEVESEBB SZAVAZÓKÖZPONT LESZ KÜLFÖLDÖN. A külhoni román szervezetek európai szövetsége alkotmánysértésért szándékszik beperelni a román kormányt, mivel az 80 százalékkal csökkentette az ország határain kívüli szavazókörzetek számát. A kormány arra hivatkozik: kénytelen volt a nem biztonságos választási központokat bezárni, hogy megelőzze a 2009-es elnökválasztásokon tapasztalt csalásokat. (Ziare.com) NEM ALKUDOZIK, MEGY. Egy tévéinterjúban Crin Antonescu megerősítette ama korábbi kijelentését, miszerint, ha Traian Băsescu győztesen kerül ki a július 29-re kiírt népszavazásból, úgy ő nem tárgyal senkivel, nem alkudozik, hanem elmegy. A politikai életből. (Jurnalul Naţional)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2012. július 16.

Antonescu: Románia elnökének senki sem parancsol
Románia törvényeit a román parlament hozza és Románia elnökének senki sem parancsol - szögezte le Crin Antonescu ideiglenes államfő.
Antonescu szerint a román sajtóban sokan félrevezető módon tudósítottak Victor Ponta miniszterelnök brüsszeli látogatásáról, azt állítva, hogy az Európai Bizottság valamiféle „tízparancsolatot” adott volna át a román kormányfőnek.
Az ideiglenes államfő kijelentette, hogy ilyesmi nem történt, és elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Bizottság elnöke utasításokat adjon az unió valamely tagállamának.
Antonescu szerint az új bukaresti hatalom minden cselekedete alkotmányos volt, az egyedüli, aki alkotmányt sértett Romániában, az Traian Băsescu államfő, akit éppen emiatt felfüggesztett tisztségéből a román parlament.
Az ideiglenes államfő szerint az alkotmánybíróság határozatai is azt igazolták, hogy sem a házelnökök leváltása, sem az ombudsman menesztése, sem Traian Băsescu felfüggesztése nem volt alaptörvénybe ütköző. Akik mégis a román „államcsínnyel” riogatták Európát, azok mérhetetlen károkat okoztak Romániának - vélekedett Antonescu.
Antonescu rámutatott, hogy Victor Ponta miniszterelnök a félreértések tisztázása és az európai partnerek aggodalmainak eloszlatása végett utazott Brüsszelbe. Látogatásával kapcsolatban azonban szerinte félrevezető információk jelentek meg a román médiában.
Crin Antonescu szükségesnek ítélte tisztázni: a román törvényeket a román parlamentben hozzák, nem az alkotmánybíróságban és a jogszabályok tartalma nem alku tárgya.
Azt is félreértésnek nevezte, hogy az Európai Unió állítólag megfigyelőket küldene a népszavazásra Romániába, "mint valami távoli, harmadik világbeli országba". Antonescu szerint csak arról lehetet szó, hogy az unió figyelemmel kíséri a referendummal kapcsolatos romániai történéseket.
Crin Antonescu a referendum jogi szabályozásával kapcsolatban rámutatott, hogy jelenleg a kormány által kiadott sürgősségi rendelet van érvényben, ugyanakkor az a törvénymódosítás is kihirdetésre vár, amelyet a héten az alkotmánybíróság véleményezett, ugyanis a taláros testület nem állította azt, hogy alkotmányellenes, csak kifejtette álláspontját, milyen körülmények között tartja érvényesnek a voksolást.
Az alkotmánybíróság ennek a törvénytervezetnek a kapcsán állapította meg, hogy a referendum csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választók többsége részt vesz.
Antonescu közölte: mérlegelnie kell, hogy kihirdeti ezt a törvényt, vagy visszaküldi a parlamentnek.
A parlamentet jövő hétre rendkívüli ülésszakra hívták össze, hogy - Victor Ponta brüsszeli ígéretéhez híven – „összhangba hozza” a referendum megszervezésével kapcsolatos törvénykezést az alkotmánybíróság határozatával.
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 18.

Belföldi hírek
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 18.

Becsületbeli ügy
Nem marad el Bukarest megregulázása sem, Crin Antonescu ideiglenes államfő, a puccsszerű történések egyik karmestere már tegnap igyekezett felkészíteni a romániai közvéleményt arra, hogy esélytelenné vált Románia schengeni csatlakozása.
A várható brüsszeli döntés komoly büntetést jelent a hatalmával visszaélő szociálliberális kormánynak, hiszen a román külpolitika évek óta e célnak rendelt alá szinte mindent, ráadásul a hivatalos elutasítás valószínűleg valamikor az őszi parlamenti választások előtt fog elhangozni, jól időzített pofont adva ezzel a kétharmados győzelemre áhítozó balközép szövetségnek. A tervezett büntetés Victor Pontáékat célozza, az utazási korlátok felszámolásával járó schengeni csatlakozás további késleltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Romániát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók ellen, költői kérdés marad.
A nyomásgyakorlás mindenesetre hatékonynak tűnik Bukarest új uraival szemben, Pontáék visszakozásra kényszerültek az államfő leváltását célzó július 29-i népszavazással kapcsolatban. Kénytelenek voltak elfogadni az Alkotmánybíróság által is megkövetelt feltételt, miszerint ötvenszázalékos szavazói részvétel szükséges az érvényességhez, azaz mintegy kilencmillió voksoló mozgósítása nélkül a pozíciójából felfüggesztett Traian Basescu az eredménytől függetlenül visszatérhet az elnöki palotába. Bár az alacsony szavazói kedv Basescunak kedvez, a jobbközép politikus óriási lendülettel vetette magát a kampányba, s mindenkit voksolásra buzdít.
Ezt tette tegnapi közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, egyben arra szólítva híveit, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Miután a párt parlamenti jelenlétével számos súlyosan antidemokratikus lépéshez biztosította a törvényhozás működőképességét, mostani semlegesnek tűnő, de politikusainak megnyilatkozásai révén inkább Basescu ellenlábasaival szimpatizáló álláspontjával újra, immár sokadszorra megy szembe szavazóinak többségével, de az európai néppárti tagságával járó íratlan kötelezettségével is. Traian Basescu 2004-ben a most börtönben ülő szociáldemokrata Adrian Nastaséval szemben egyebek mellett a nagyszámú magyar szavazatnak köszönhetően tudott elnökválasztást nyerni úgy, hogy az RMDSZ nem átallotta a posztkommunista Románia egyik legkorruptabb rezsimjét működtető Nastasét támogatni. 2007-ben – amikor első alkalommal próbálták eltávolítani pozíciójából Basescut – az RMDSZ ismét a barikád másik oldalára állt, szemben a magyarok többségével, a 2009-es választásokon pedig a szociáldemokrata Mircea Geoanát látta volna szívesen az államfői poszton, a magyarlakta megyékben viszont fölényesen, országos szinten pedig hajszálnyi különbséggel, de Basescu győzött.
Ahogyan a régen látott egységbe tömörült román értelmiség, úgy vélhetően az erdélyi magyarok többsége is tisztában van azzal, hogy a mostani referendumon korántsem csak az eltávolítani kívánt elnök személye a tét. A jogállamiságról, a demokratikus felhatalmazás nélkül, kisstílű egyezkedések nyomán megszerzett hatalom alantas praktikáinak elutasításáról van szó. Nem román, nem magyar, hanem becsületbeli ügy.
Pataky István
Magyar Nemzet

2012. július 20.

Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 21.

Kampánymentes miniszterelnöki látogatás
Többször is hangsúlyozta Victor Ponta miniszterelnök, hogy nem kampányolni jött Csíkszeredába, hanem pusztán találkozni akart a három székelyföldi megye elöljáróival, vezetőivel. A szombati eseményen sem Borboly Csaba, sem pedig Ráduly Róbert Kálmán nem volt jelen. A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testületének elnöke és Csíkszereda polgármestere is pihenőszabadságát tölti.
Július 21-én, szombaton Victor Ponta miniszterelnök csíkszeredai látogatása során törvénytelenül eltávolították Hargita megye hivatalosan elfogadott zászlaját a megyei tanács gyűlésterméből.
A tervezettnél húsz perccel hamarabb érkezett Victor Ponta, aki a hagyományos székely termékek havi vásárán kolbászt és sajtot kóstolt – pálinkával is kínálták, de azt nem fogadta el –, a tömegből érkező „Székelyföld, Autonómia” beszólásra viszont mosolyogva csak annyit válaszolt, nem érti. Politikai tandemtársa, Crin Antonescu ideiglenes államfő nem jött vele. A Székelyhon.ro „hol van Antonescu?” kérdésére azt válaszolta, hogy „ő majd megválasztott államfőként érkezik Csíkszeredába”. Taps a kormányfőnek
Zsúfolásig megtelt a hargitai megyeháza amfiteátruma, a jelenlévők nagy része mégsem polgármester volt, hanem a székely megyék prefektusi hivatalainak alárendeltségébe tartozó intézmények vezetője, illetve alkalmazottja. A miniszterelnököt taps fogadta a teremben.
A kötelező jókívánságok után Victor Ponta elmondta, már a júniusi helyhatósági választások után tervezte ezt a látogatást. „Azért jöttem önökhöz, hogy miniszterelnökként a helyi gondokról érdeklődjek. Nem kampánykörúton vagyok, egyébként sem pályázok semmilyen funkcióra” – húzta alá, majd a jövő vasárnapi referendum kapcsán annyit mondott, az az érdeke, hogy a voksolás „korrekt módon történjen”. Többször is emlékeztette a jelenlévőket, hogy részéről nem létezik diszkrimináció, ő funkciójából adódóan minden párt polgármesterével egyenlő módon tárgyal.
Az őszi parlamenti választások is szóba kerültek, ekkor emlékeztette a jelenlévőket, hogy fontos a magyarság számára képviseletet küldeni a parlamentbe. „Mindig is azt vallottam, hogy ha a kisebbségek kimaradnak a parlamentből, akkor nem tudnak eléggé hatékonyan védekezni a radikalizmus ellen”.
Kérdések A jelen lévő Hargita megyei vezetők többek között azt kérték a kormányfőtől, hogy támogassa a gyergyószentmiklósi műjégpálya felújítását, a megyei és tölgyesi kórházak további modernizációját, illetve a székelykeresztúri Sóskútfürdő teljes rendbetételét. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatával kapcsolatos kérdésre Ponta azt válaszolta, hogy személyes véleménye szerint az egyetem szenátusa rosszul döntött, amikor nem vette figyelembe az egyetem kétnyelvű voltát. Ugyanakkor rögtön hozzátette, a magyar tanárok is hibáztak, amikor a magyar tagozat létrehozását erőltették.
A régióátszervezésről is kérdezték a miniszterelnököt, aki erről úgy nyilatkozott, hogy tartja magát a Szociálliberális Unió nyolcrégiós elképzeléséhez, ám más megvalósításokra is nyitott: „jövő évben mindenképp pontot kell tegyünk erre a kérdésre, mert 2014-től már működniük kell a saját elnökkel és testülettel kormányzott régióknak”. A továbbiakban a közintézmények krónikus emberhiányára is felhívták a kormányfő figyelmét. Az egyórás beszélgetés után Victor Pontát egy, székely termékekből álló csomaggal ajándékozták meg a házigazdák.
Újságírói kérdések
A beszélgetés utáni sajtótájékoztatón a román–magyar viszonyt érintő újságírói kérdésekre válaszolva a miniszterelnök elmondta, lezártnak tekinti a Nyírő-ügyet, meg egyébként is az a cél, hogy „a közép-kelet-európai országok, így Románia és Magyarország is fenntartsák a jó kapcsolatokat”. Hozzátette, örül annak, hogy a helyhatósági választásokon a romániai magyarok nem hagyták magukat Magyarországról befolyásolni. A szomszédos országokkal való viszony kapcsán kiemelte, a keleti országoknak Brüsszelben ugyanolyan esélyeik kell legyenek, mint a fejlett államoknak, nem szabad ezeket a volt kommunista tömb országaiként kezelni.
Kérdésünkre, hogy fog-e találkozni jövő héten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – aki szombaton Tusnádfürdőn tart előadást –, Ponta nemmel válaszolt, mivel ő abban az időszakban a tervek szerint a londoni nyári olimpiai játékok megnyitóján fog részt venni.
Kitérő választ adott viszont az egyik központi kereskedelmi televízió munkatársának azon kérdésére, hogy fenntartja-e a két évvel ezelőtt Maroshévízen tett kijelentését, miszerint Székelyföld nem létezik. „A politikai nyilatkozatokon túl én jelenleg minden román állampolgár miniszterelnöke vagyok, ezért mindenkiért felelősséggel tartozom”.
A kormányfő Csíkszeredából Nagyszebenbe utazott.
Kozán István
Szekelyhon.ro

2012. július 23.

Egy felmérés politikai tanulságai – Közélet és közérzet Erdélyben
A biztos szavazók túlnyomó többsége, több mint 72 százaléka az RMDSZ-re pecsételne. A másik két magyar politikai alakulat messze lemarad: Az Erdélyi Magyar Néppártra 5,1, a Magyar Polgári Pártra 3,2 százalék voksolna.
Érdekes adatokat tartalmaz a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Közélet és közérzet Erdélyben címmel készült friss felmérése, amely az erdélyi magyarok legfontosabb gondjait, legégetőbb problémáit vizsgálja, egyebek között választ keresve arra a kérdésre is, hogy miként értékeli ez a közösség a romániai, illetve a romániai magyar politikát, a hazai közéletet, miként vélekedik a diszkriminációról.
RMDSZ: a parlamentben a helye
A felmérés politikai kérdésekkel foglalkozó fejezete fontos tanulságokkal szolgál az RMDSZ számára is, főleg most, a választások évében. Így például kiderül, hogy a romániai magyarok több mint 84 százaléka fontosnak tartja az RMDSZ parlamenti jelenlétét. Mindössze 8,2 százalék vélekedik közömbösen erről, és 2,5 százalék álltja, hogy nem fontos a parlamenti képviselet.
A romániai magyarság közel 59 százaléka a magyar politikusok közül leginkább az RMDSZ elnökében, Kelemen Hunorban bízik meg. Őt követi, nem egészen 49 százalékkal Tőkés László. Érdekes módon a hazai politikában mindinkább elszigetelődő Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke még mindig a magyar lakosság 23 százalékának bizalmát élvezi, nem egészen 2 százalékkal előzve meg a negyedik helyre került Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökét. Kelemen Hunor megbízhatóságára a megkérdezettek több mint 32 százaléka mondott nemet, Tőkés Lászlóban csaknem 50 százaléknak nincs bizalma, Szász Jenő és Toró T. Tibor esetében az elutasítás közel 48, illetve több mint 39 százalékos.
A legismertebb hazai magyar politikusok ranglistáját viszont Tőkés László vezeti 98,4 százalékkal, Kelemen Hunor 7,4 százalékkal marad le mögötte, több mint 20 százalékkal megelőzve a harmadik helyre kerülő Szász Jenőt. A negyedik hely itt is Toróé, 60,1 százalékkal.
Román politikusok: kevés a bizalom
Az országban uralkodó általános közhangulat, a válság természetszerűen befolyásolja a romániai magyarok véleményét is, amely nagyrészt elutasító a román politikusok esetében. Közülük Traian Băsescu a legismertebb, a megkérdezettek 97,3 százaléka hallott róla, ám mindössze 19,8 százalék bízik meg benne, 77,5 százalék pedig nem szavaz neki bizalmat. Ismertség tekintetében az államfőt Emil Boc miniszterelnök követi, csaknem 92 százalékkal, ám a megkérdezettek mindössze 17,2 százaléka bízik meg benne, közel háromnegyede elutasítja őt. Csaknem 82 százalékos ismertségi mutatójával a harmadik helyen áll a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu, így ő a legismertebb ellenzéki politikus, viszont a lakosság alig több, mint 13 százaléka szavaz nekik bizalmat, valamivel több, mint 61 százalék pedig nem. A Szociáldemokrata Párt elnökére, Victor Pontára alig 7,7 százalék mond igent és csaknem 70 százalék a részaránya azoknak, akik nem viseltetnek bizalommal iránta.
Bár a korábbi közvélemény-kutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság legnagyobb része kiábrándult a hazai politikából, a politikai osztályból, a választásokon mégis viszonylag sokan járulnának az urnákhoz. A mintacsoport több mint 57 százaléka állította, hogy biztosan, 20 százaléka pedig valószínűnek mondta, hogy elmegy voksolni. Azok részaránya, akik valószínűleg távol maradnak, csupán 7 százalékos, ennél viszont többen – közel 13 százalék – szögezték le, hogy egészen biztosan nem mennek szavazni.
Az egységpolitika igazolása
A biztos szavazók túlnyomó többsége, több mint 72 százaléka az RMDSZ-re pecsételne. A másik két magyar politikai alakulat, valamint a román pártok messze elmaradnak ettől a részaránytól. Az Erdélyi Magyar Néppárt 5,1 a Magyar Polgári Pártra 3,2 százalék voksolna. Érdekesen alakultak az RMDSZ kormányzati tevékenységével való elégedettséget jelző mutatók az utóbbi két esztendőben. A teljesen megelégedettek részaránya 2010-ben 2,8 százalékos volt, tavalyra viszont 2,4 százalékra csökkent. A magyar közösség 48,7 százaléka inkább elégedett, mint elégedetlen az RMDSZ kormányzási teljesítményével, ez jelentős emelkedést jelent a 2010. évi 32,6 százalékhoz képest. A 2010. évi 37,5 százalékról tavaly 33 százalékra esett vissza azoknak a részaránya, akik inkább elégedetlennek, mint elégedettnek mondták magukat az RMDSZ kormányzási felelősségvállalásával, aminthogy 12 százalékról 7,8 százalékra csökkent azoké is, akik nagyon elégedetlenek vele. 15 százalékos azok aránya, akik nem tudtak, és 81 százalékos azoké, akik nem akartak válaszolni a kérdésre.
Az RMDSZ egységre törekvő politikáját igazolja a felmérésnek az a fejezetrésze, amely a politikai egység, illetve pluralizmus kérdéskörét vizsgálja. A megkérdezettek csaknem 70 százaléka véli úgy, hogy az erdélyi magyarságot egyetlen politikai szervezetnek kellene képviselnie, ennek ellenkezőjét csupán 19,4 százalék állítja. Az „egységpártiak” részaránya az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt, 2006-ban még csak 50 százalékos volt.
Bogdán Tibor
Maszol.ro

lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék