udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
763
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 751-763
Névmutató:
Gazda Árpád
2002. szeptember 23.
Szept. 20-án a Krónika napilap Székelyudvarhelyen vitanapot tartott az udvarhelyi média jelenéről és jövőjéről. A székelyudvarhelyi Gazda Árpád, a Krónika napilap vezető szerkesztője vitaindítóként elmondta, hogy a romániai magyar sajtóban kialakultak az erőviszonyok, elérkezett az ideje a szakmai párbeszédnek, a hibák feltárásának. Baloga Sándor kifejtette, hogy a kereskedelmi adóknál, mint amilyen a Digital 3, az újságíróknak meg kell felelniük a tulajdonosok elvárásainak is. Szabó Attila, a székelyudvarhelyi Prima Rádió munkatársa kijelentette, hogy Székelyudvarhelyen nincs médiaegyensúly, mert eddig arról szólt a történet, hogy a nagy hal miként eszi meg a kicsi halat. Szabó Attila a más véleménnyel szembeni intolerancia példájaként emlegette a Városházi Hírlap megszüntetését az RMDSZ-es többségű tanács által. Borbáth István a Városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője válaszként elmondta, hogy a Városházi Hírlapot azért szüntették meg, mert szerkesztői nem közölték a tanácsi határozatokat, inkább a politikai csatározások eszközeként használták a lapot. Több felszólaló a helyi sajtóban dúló csatározásokat bírálta. /Fülöp D. Dénes: Egymás vitorláiból kifogjuk a szelet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./2002. szeptember 24.
Mostanáig 289 312 kérvényt nyújtottak be az információs irodákba magyarigazolványra igényt tartó romániai magyarok, a szám körülbelül húsz százalékát jelenti az országban élő összes magyar nemzetiségűnek. Legtöbben Maros megyéből, de vannak Csíkszereda és Székelyudvarhely környékéről is. /A romániai magyarok húsz százaléka kért magyarigazolványt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./ Eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt. A magyar igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb. Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett. A romániai státusirodákban 20.863 diákigazolványt 3.044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek. /Gazda Árpád: A Szilágyság a listavezető. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2002. szeptember 27.
Markó Béla elnök javaslatára kezdett 2000 őszén aláírásgyűjtést az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság támogatására. Az RMDSZ vezetői az Ügyvezető Elnökséget bízták meg azzal, hogy az akciót megszervezze és az összegyűlt íveket Magyarország miniszterelnökének eljuttassa. Azóta összesítetlenül porosodnak azok az aláírások, Takács Csaba elismerte, mulasztás volt, hogy nem számolt el az aláírók előtt. Az összegyűjtött ívek nem kerültek a magyar kormány asztalára. Ezek egy részét a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) gyűjtötte össze, másik része az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez került, egy harmadik része pedig a szövetség területi szervezeteinél maradt. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy emlékezett, hogy mintegy ötvenezer aláírást vettek nyilvántartásba. A külhoni állampolgárság gondolatát Borbély Imre, az MVSZ régióelnöke kezdeményezte, és azt az MVSZ szakértők bevonásával dolgozta ki. Az RMDSZ azonban többszöri ígérete ellenére sem adta át az ívek másolatát. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Krónikának elmondta, a VET irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek, de az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, hogy összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Feltételezése szerint az Ügyvezető Elnökség és a VET adatai közti eltérés abból fakad, hogy az összegyűjtött aláírási ívek jelenős része a területi szervezeteknél maradt. Patrubány Miklós elmondta, az általuk összegyűjtött aláírásokat a legilletékesebbnek, Magyarország miniszterelnökének akarták átadni. "Sajnos, Orbán Viktor 2000-ben és 2001-ben négy írásbeli megkeresésünkre sem válaszolt, így általunk sem juthattak el az aláírások" - magyarázta az MVSZ-elnöke. /Gazda Árpád: Az elfelejtett aláírások. Több százezren kérvényezték a külhoni állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./2002. szeptember 28.
Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./2002. október 17.
Nem tartotta magát illetékesnek az RMDSZ szabályzat-felügyelő bizottsága, hogy állást foglaljon Tőkés László beadványának a leglényegesebb pontjaiban. Markó Attila, a Szabályzatfelügyelő Bizottság elnöke szerint a bizottság csupán a döntések szabályszerűségét, nem pedig azok törvényességét vizsgálhatja. Tőkés László püspök kedvezőnek ítélte meg a szabályzatfelügyelők határozatát. "Az illetéktelenség megállapításával a bizottság kitért a válaszadás elől - magyarázta a tiszteletbeli elnök. - Sem a panasztévő igazát nem erősítette meg, sem a személyemre oly nagy vehemenciával támadó szövetségi elnöknek és Operatív Tanácsnak nem adott igazat. Én ezt úgy értelmezem: a bizottságot alkotó jogászok lelkiismerete nem engedte, hogy elutasítsák a keresetemet, de a szövetségi elnöknek sem akartak ellentmondani, aki - mint tudjuk - saját jelenlétével is megtisztelte ülésüket. Feltevődik viszont a kérdés, hogy ki illetékes a szervezetben ezeknek a kérdéseknek az elbírálására. Ha az RMDSZ-ben nincs illetékes fórum, akkor teljes mértékben indokolt volt a bírósághoz fordulnom." Tőkés László kifejtette: megkereséssel fordul az RMDSZ elnökéhez, indítványozva, hogy tűzze ki a belső választásokat, terjessze az erre vonatkozó határozattervezetet az SZKT elé. Ha ez megtörténne, Tőkés László visszavonná a bírósági keresetet, mert az már okafogyottá válna. /Gazda Árpád: Tőkés: kedvező a döntés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2002. október 25.
Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./2002. november 6.
Bukarestben ülésezett az EU és Románia parlamenti vegyes bizottsága. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a felgyorsítását kérte az EU a zárónyilatkozat szerint, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, a vegyes bizottság jelentéstevője. A bizottság egy évvel ezelőtt éppen az RMDSZ-es képviselők kérésére tűzte napirendre az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét. A képviselő szerint az ötéves türelmi idő, amelyet az idén elfogadott restitúciós törvény megszab, túlságosan elnyújtja a visszaszolgáltatás ügyét. /Gazda Árpád: A restitúció gyorsítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2002. november 12.
Nov. 11-én a MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. Szakértői szinten vitatták meg Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok képviselői a kedvezménytörvény módosításának azt a tervezetét, mely a magyarországi minisztériumok közötti egyeztetés nyomán alakult ki. "A legtöbb vitatott kérdéssel kapcsolatban kialakult egy konszenzusos szövegváltozat - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Ez alapján dolgozza majd ki a tárcaközi egyeztetés azt a változatot, amely a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé kerül." Valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy az egy gyermekes családok is pályázhassanak a törvényben felajánlott oktatási-nevelési támogatásra. Korábban Bársony András külügyi államtitkár arról nyilatkozott, hogy e támogatás kiosztásának a rendszerét is intézménycentrikussá szabnák át. "Mi azt kértük, ne változzék ez a rendszer - jelentette ki Nagy Zsolt. - A támogatást továbbra is a szülő vagy a törvényes képviselő igényelhesse a gyermek számára. Az más kérdés, hogy a felvidéki helyzetre való tekintettel a törvényben lehetőséget kell biztosítani egy más igénylési módszerre is." A szakértők nem támogatták azt az elképzelést, hogy teljesen töröljék a törvényből a munkavállalási fejezetet. /Gazda Árpád: Bővítenék a kedvezményeket. A MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2002. november 14.
A 2003-as magyar költségvetés tervezete cáfolni látszik a magyar kormány vállalását. Ha az Országgyűlés elfogadja a Medgyessy-kormány javaslatát, jövőre kevesebb pénz jut az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és az Illyés Közalapítványnak. Több pénzből gazdálkodhat viszont a határon túli gazdasági tevékenységet támogató Új Kézfogás Közalapítvány. Míg a Sapientia Alapítvány tavaly kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapott, az idén 140 millióval kevesebbet szántak neki. Az Illyés Közalapítvány tavaly 1,021 milliárd forintot kapott idén 966 millió forintot szánnak neki. A kedvezménytörvény alkalmazására kiépített irodahálózat működtetésére 2002-es évben az irodák fenntartására 878 millió forintot különítettek el a Határon Túli Magyarok Hivatala költségvetésében. Ugyanerre a célra jövőre 297,7 millió forintot szán a kormány. A kedvezménytörvény 2003-as alkalmazásának költségeit 7,2 és 9,6 milliárd közötti összegre becsülték a tavasszal leköszönt kormány szakértői. A különböző tárcák költségvetésében az erre a célra elkülöníthető tételek összege nem közelíti meg a becsült érték alsó határát. Nem szerepel a költségvetés tervezetében elkülönített keret a Magyar Nemzet Házának megépítésére. Az intézmény létrehozását maga Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezte a Magyar Állandó értekezlet július 17-i ülésén. A határon túli ügyekkel foglalkozó alapítványok közül csupán a gazdasági szférát támogató Új Kézfogás Közalapítványnak irányzott elő a tavalyinál jelentősebb összeget a kabinet. Míg 2002-ben 546 millió forint állt a közalapítvány rendelkezésére, a jövő évi költségvetési tervezetben 714,4 milliós összeg szerepel. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes politikai államtitkára az Erdélyi Riport első számában nyilatkozta: "a költségvetés-tervezetben érvényesül az a vállalásunk, hogy nem csökkennek a támogatási összegek". /Gazda Árpád: Lefaragnak a határon túli támogatásból? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./2002. november 28.
Immár a 14. ingatlanperét veszítette el a strasbourgi Emberjogi Bíróságon a román állam. A nov. 26-án kihirdetett öt ítélet egyike egy aradi magyar nyugdíjasnak szolgáltat igazságot a szüleitől örökölt központi ház visszaszerzéséért folytatott kilencéves pereskedés végén. Nem hétköznapi türelem és kitartás kell ahhoz, hogy valaki az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben - vonta le a következtetést az aradi N. Z. azt követően, hogy kedvező ítéletet mondtak ki számára Strasbourgban. N. Z. szerint a lakók fenyegetésébe halt bele a felesége is 1998-ban. E megélt tragédia következtében rótt ki 5000 eurós fájdalomdíjat is a strasbourgi bíróság a 400 eurós perköltség mellé. A pert nyert aradi nyugdíjas azt tanácsolta a hozzá hasonló helyzetben lévőknek, ne adják fel, járják végig a pereskedés útját. Strasbourghoz egyébként csak akkor fordulhatnak, ha a jogorvoslat valamennyi hazai lehetőségét kimerítették. /Gazda Árpád: Kitartás kell a győzelemhez. Újabb strasbourgi ítéletek születtek Románia ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/2002. december 2.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2002. december 9.
A kormány harminc nappal kitolta az egyházi igénybenyújtás határidejét. /Gazda Árpád: Módosították a restitúciós törvényeket. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2002. december 13.
Dec. 12-én az RMDSZ demográfiai tárgyú tanácskozást rendezett Kolozsváron szociológus és demográfus szakemberekkel. A családtervezés példáján elindulva az RMDSZ-nek a közösségtervezésen kell gondolkoznia - jelentette ki Markó Béla. Szerinte akkor van a magyar közösségnek esélye a demográfiai kórkép megváltoztatására, hogyha az erdélyi magyar társadalom természetes konzervativizmusát sikerül a modernizáció követelményeihez társítani. Az RMDSZ Kiss Tamás vezetésével demográfiai és statisztikai munkacsoportot hozott létre, és 100 millió lejt különített el a kutatások beindítására. Veres Valér kolozsvári szociológus számításai szerint a tíz év alatt 190 ezer fős csökkenés harmadrészét azok teszik ki, akik véglegesen Magyarországra telepedtek. 29-30 százalékosra becsülte a születések és az elhalálozások számának alakulásából fakadó veszteséget. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodók arányát 23 százalékosra, a nem Magyarországra vándoroltak arányát 10 százalékosra, az asszimiláció hatásait pedig 5 százalékosra becsülte. Az utóbbi három számadatot azonban meglehetősen hozzávetőlegesnek mondta. Magyari Nándor László arra figyelmeztetett, hogy az adatokhoz kritikusan kell viszonyulni, és a fogalmakat is pontosan körül kellene határolni az érdemi kutatások elkezdése előtt. Vita volt az asszimiláció fogalmáról. Ezt Magyari alig kimutathatónak vélte. Kántor Zoltán, a budapesti Teleki Intézet szociológus kutatója és Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szállt vitába állításaival. Bárdi Nándor történész úgy vélte, az erdélyi magyar közösség jövője döntő mértékben függ a munkaerőpiac alakulásától. Ezért nem mellékes a képzettség kérdése. /Gazda Árpád: Közösségtervezés. Demográfiai tanácskozás az RMDSZ-nél. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2003. január 6.
Nem döntötték még el a Reform Tömörülés platform vezetői, hogy részt vesznek-e az RMDSZ január végére összehívott kongresszusán, jelezte Toró T. Tibor platformelnök. Toró T. Tibor végiglátogatja a platform szervezeteit, és azt követően alakítja ki álláspontját. /Gazda Árpád: Toró T. Tibor kivár. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./2003. január 9.
Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2003. január 16.
Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követelte a Román Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Országos Szövetség, közölte az Adevaul című bukaresti román lap jan. 15-i száma. A lap szerint Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelősség terhel a Kolozs megyei Vasasszentgotthárd és Omboztelke községben, 1940 szeptemberében, Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után kegyetlenül lemészárolt román lakosok haláláért, és akit tetteiért 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélt. Wass Albert, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített önéletrajzában így vallott: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok". Az ún. Wass-ügy tisztázása érdekében jelentette meg a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó is azt a mintegy harmincnégy oldalas könyvet, amely először hozza nyilvánosságra az 1946-ban, a kolozsvári népbíróságon zajló koncepciós per dokumentumait. A vádirat alapján Wass Endre és Wass Albert biztatta fel a község katonai parancsnokát, négy vasasszentgotthárdi román meggyilkolására, ugyanakkor Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is, a népbiróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy a gróf utasítására lövetett le románokat. A kommunista hatalomnak a koncepciós perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. A Wass Albertre kirótt halálos ítélet elsősorban az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyen, a vádlottak pedig nem voltak jelen a tárgyaláson. Maga Wass Albert öneletrajzában így emlékezett vissza: vadászatról hazatérve szerzett tudomást arról, hogy távollétében a határőrök elfogtak négy személyt. Az író értesülései szerint a foglyok szökni próbáltak, mire a katonák agyonlőtték őket. /Papp Annamária: Wass Albert vitatott utóélete. Romániában nem rehabilitálták az erdélyi írót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással kérte az Erdélyben felállított Wass Albert-szobrok eltávolítását a Vasile T. Suciu tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultuszának Országos Egyesületének elnöke. Kérése nyomán Ioan Hidegcuti, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkipásztort és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyház telkén felállított szobor "ügyének megoldására". Bartha Józsefet a Maros Megyei Ügyészség jan. 15-én kihallgatta a szoborállítás ügyében, ahol céloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrának el kellene távolítani. Az ügyész szerint a népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert nevét nem viselheti utca, és nem szabad szobrot állítani neki. A következő kihallgatás jan. 17-én lesz. Bartha József az RMDSZ segítségére számít, valamint arra, hogy hamarosan megtörténik Wass Albert rehabilitálása. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot a polgármester felkérte a plébánia udvarán álló szobor eltávolítására. Pakó közölte, hogy erre nem hajlandó. Őt jan. 16-án hallgatják ki az ügyészségen. "Az ügyésznek azt fogom válaszolni, hogy egy sovén-nacionalista politikai perbe az egyház nem hajlandó beavatkozni, de személyesen még Pakó Benedek sem. Ez nem a mi perünk, ez a Wass Albert pere, amelyről nagyon jól tudjuk, hogy koncepciós per volt." Pakó Benedek azt is hozzátette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tábornok, aki annak idején visszautasította magyarországi NATO-s kinevezését, de nem kizárt, hogy a romániai kiküldetést már vállalná. "Wass grófnak elküldtük a román nyelvű újságokban megjelent gyalázkodó cikkeket, hisz egy NATO-tábornokot nem gyalázhatnak ily módon." "Az RMDSZ felvállalta az ügyet, és úgy néz ki, hogy Frunda György lesz az ügyvédünk" - jelentette ki a kanonok. Szászrégenben 2001 augusztusában leplezték le a római katolikus plébánia udvarán Wass Albert mellszobrát. Ugyanabban a hónapban Holtmaroson a református templom udvarán, egy hónappal később pedig Vicén avatták fel az író szobrát. /Antal Erika, Gazda Árpád: Hadüzenet a Wass Albert-szobroknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./2003. január 17.
A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok "ügyének" a megoldására. Markó Béla RMDSZ-elnök felkérésére Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, a jogi védelmet Frunda György szenátor vállalta fel. Bartha Józsefet névtelen telefonálók háborgatják. Kelemen Atilla elmondta Hidegcuti Ioan művelődési államtitkárbak, hogy ki volt Wass Albert, akiről az államtitkár az ügy kirobbanásáig nem is hallott. Az államtitkár szakértők által készített történelmi tanulmányt kér, amelyet a minisztérium fog finanszírozni. Megígérte, hogy a tanulmány elkészültéig az ügyet leállítja. /(lokodi-mózes): Boszorkányüldözés A funtineli boszorkány szerzője ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Jan. 16-án Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot is kihallgatta a Marosvásárhelyi Ügyészség a templomkertben felállított Wass Albert-szobor ügyében. Ismertették vele a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, illetve a római katolikus templomkertben álló szoborra vonatkozó felszólítást. Jan. 17-én Bartha Józsefet, Holtmaros református lelkipásztorát hallgatják ki a falu református templomkertjében állított Wass Albert-mellszobor ügyében. Bartha elmondta, megkezdődött az Amerikában elhunyt író politikai rehabilitációja, és remélhetőleg már februárban Bukarestbe érkeznek az ártatlanságát bizonyító iratok. Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta a védelmüket. Frunda hangsúlyozta, hogy nem indult bűnügyi eljárás a lelkipásztorok ellen, ráadásul az egyház telkén, tehát magánterületen állították fel az író szobrait. /Gazda Árpád, Antal Erika: Nem emeltek vádat a kanonok ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2003. január 21.
Pert vesztett Tőkés László az RMDSZ- perben. Kincses Előd ügyvéd a bíróságon emlékeztetett arra, hogy 1989 novemberében Temesváron képviselte Tőkés Lászlót az ellene folyó kilakoltatási per másodfokú tárgyalásán. Reményét fejezte ki, hogy nem fog a 89-eshez hasonló politikai nyomás nehezedni a bírói testületre az ítélet meghozatalakor. Frunda György elfogadhatatlannak és erkölcstelennek vélte az 1989-es és a jelenlegi Tőkés-per közötti párhuzam vonását. Hangsúlyozta, akkor Tőkés Lászlót perelték, most viszont ő indított pert a szövetség ellen. /Gazda Árpád: Pert vesztett Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2003. január 28.
A határon túliak szülőföldön való tanulását támogatja továbbra is a magyar Oktatási Minisztérium - jelentette ki Hiller István államtitkár. "A határon túli magyarság érdekvédelmi szervezeteinek és pedagógusszövetségeinek kérésére az Oktatási Minisztérium jelentősen megszigorította a határon túli magyarok magyarországi tanulását az általános iskolákban és a gimnáziumokban, azáltal, hogy megszűnt az iskolák normatív támogatása a határon túli magyar tanulók után" - jelentette ki az államtitkár. "Nem nyugtatott meg az államtitkár úr válasza - jelentette ki Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke - Azáltal tudniillik hogy lehetőséget ad a Magyarországon élő román állampolgárok gyermekeinek a magyarországi érettségizésre, a szülők elvándorlását ösztönzi." /Gazda Árpád: Eltérő értékelés. Az otthon maradást támogatják? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának jan. 25-i kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács felvetette, hogy a magyarországi minisztérium határon túli magyarok főosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában. /A szülőföldön való tanulást támogatják. Bevonják a döntéshozatalba az érdekvédelmi szervezeteket is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2003. január 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott a Krónikának. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy az RMDSZ elszakadt azoktól a szellemi, politikai, erkölcsi gyökerektől, amelyek létrejöttét eredményezték. Egykor az RMDSZ volt a rendszerváltozáshoz a legközelebb álló politikai alakulat, ma viszont a szövetség áll a legközelebb a rendszerváltozást nagymértékben megtagadó posztkommunista Szociáldemokrata Párthoz (PSD) és kormányához.Az 1992-es kolozsvári autonómianyilatkozat hatására az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta a belső önrendelkezési elvet, az autonómiapolitikát, a szövetség vezetése azonban fokozatosan eltávolodott tőle. Az irányváltás döntő mozzanatát a neptuni tárgyalások jelentették. Ezek előrevetítették a hatalommal való elvtelen kiegyezés alternatíváját. A püspök hangsúlyozta, hogy ki kell mondani: folyik Erdély románosítása, folyik a karhatalom és az ortodoxia betelepítése. A "magyarországi kormánypártok közelebb állnak az ellenfeleinkhez, mint hozzánk, határon túli magyarokhoz". Gazda Árpád fölvetette, hogy Tőkés László az utóbbi időben az SZKT ülésein sem volt jelen, pedig ott nagyobb hatásfokkal érvényesíthette volna elképzeléseit.A püspök úgy látta, hogy az RMDSZ kényszerpályára tereli, ha csak az SZKT-n és az Operatív Tanácsban és kizárólag a hivatalos keretek között próbálja érvényesíteni politikai álláspontját. A bírósági beperlést így indokolta: " Abszurd módon az elnyomó hatalom igazságszolgáltatásától kellett kérnem, hogy az RMDSZ-t a maga által szabott pályára, a törvényesség útjára terelje."/Gazda Árpád: Meg kell állapítani a valós diagnózist. Interjú Tőkés László tiszteletbeli elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./