udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
453
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 451-453
Névmutató:
Gauss, Carl Friedrich
2008. február 28.
Közel két évtizeddel a rendszerváltás után elmondható: az elmúlt két évben tényleg tett valamit a törvényhozás a romániai közoktatás javítása érdekében. Kezdődött azzal, hogy 2006-ban tízszeresét kapta a tárca a beruházások megvalósítására. Ez a szándék 2007-ben is tetten érhető volt. Az más kérdés, hogy sem tavaly, sem tavalyelőtt bürokratikus huzavona miatt ezeket a pénzösszegeket nem sikerült időben elkölteni. A 2005-ös őszi pedagógussztrájk egyik fő követelése – a tanerők jogállását és bérezését taglaló törvény kidolgozása – még most sem valósult meg. Bukarestben ismeretlen fogalom a szavatartó, következetes politizálás. /Nagy-Hintós Diana: Paktum? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2008. május 17.
A Romániai Magyar Könyves Céh évente négy új katalógussal jelentkezik. A könyvszemle tízezres példányszámban jelenik meg, ismertetve az erdélyi kiadók érdekesebb könyveit. A könyves céhnek 24 tagja van, a mostani számban közülük nyolcnak az ajánlatából válogathat az érdeklődő. /b. d. : Gazdag a kínálat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2008. május 21.
Az RMDSZ városfejlesztési programja elkészült, az eddigi és a következő napokban tartandó találkozókon elhangzó ötletek, vélemények alapján még bővítik, finomítják azt – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi tanácstag-listájának vezetője. Az elmúlt héten az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetség küldötteivel is tárgyaltak. Az építőipari vállalkozók szakemberhiányra panaszkodnak. Tóth-Birtan felvetette, négyszáz-ötszáz fiatal hazavonzására a legalkalmasabb a szoftveripar idetelepítése lenne. /Farkas Réka: A politika adja át helyét a szakmának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./2008. szeptember 19.
Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2008. október 21.
Október 18-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy a megyei elnökökkel a beiskolázás helyzetét valamint a tanévkezdés során felmerült problémákat vették számba. Kevés a diák, kevés a magyar nyelv és irodalom szakos tanár, különösen a szórványvidékeken. A Bolyai Nyári Akadémia idei 27 tanfolyamán 680 pedagógus vett részt. Az elnökség gyökeres változtatásokra készül. A tervek szerint kevesebb részvevővel tematikus képzéseket szerveznek, a szaktárgyi felkészítőket két-három évente tartják meg. /(b.): Változtatásokra készül a pedagógusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./2008. november 1.
Október 19-én nyílt meg Sz. Kovács Géza festő grafikus jubileumi kiállítása a székelykeresztúri Dr. Molnár István Múzeumban. Képei derűt, optimizmust sugároztak. Eljöttek a barátok, érdeklődők, a szülőfalut képviselő székelyszentkirályi rokonok is. Egy most megjelent katalógussal visszatekintett közel fél évszázados művészi pályájára. /N. M. K. : Októberi fénysugárban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./2008. november 17.
A jövő évtől állami támogatás nélkül maradhatnak a kárpátaljai magyar egyházi líceumok, mivel a hatályos ukrán törvények értelmében a nem állami tulajdonformájú tanintézetek működése nem finanszírozható az állami költségvetésből. A magas oktatási színvonalat képviselő hat kárpátaljai magyar egyházi gimnázium állami támogatásának megszűnéséről van szó. Orosz Ildikó, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) oktatási bizottságának elnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetője elmondta: a meglehetősen szövevényes probléma az elmúlt évek törvénymódosításaiban gyökerezik. /Támogatás-zűr Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2008. november 29.
A kolozsvári Református Kollégium közössége az 1948-ban bekövetkezett államosításnak a református egyházra és a kollégiumra gyakorolt hatásáról tartott emlékező rendezvényt november 27-én. Székely Árpád iskolaigazgató kifejtette: „1948-ban egy tollvonással felszámolták a felekezeti iskolákat úgy, hogy nem gondoltak a következményekre. 1990-ben Kolozsváron a felekezeti iskolák közül elsőként indult be a Református Kollégium, ámde saját épület nélkül. Isten viszont úgy adta, hogy 2002-ben, amikor visszakaptuk az ó-kollégium épületét volt diák, aki bejöjjön, és élettel töltse meg az iskolát”. Kolozsvári József egykori öregdiák tételesen felsorolta azon ingó és ingatlan javakat, amelyeket az államosítás következtében eloroztak az Erdélyi Református Egyházkerülettől. A résztvevők megtekintették az Uray Zoltán sugárbiológussal készített filmes interjú egy részét, amelyben Kovács Tibor iskolalelkész faggatta az egykori kollégiumi diákot az államosításkori emlékeiről. /Nagy-Hintós Diana: Egy tollvonás általi megsemmisülés emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2008. december 15.
Arad és Szeben megyéből is beneveztek idén a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban immár hagyományos Adventi koszorú versmondó versenyre. Kásler Izabella dévai magyar szakos tanárnő fiatal kolleganőivel karöltve évről évre részt vállal az Adventi koszorú megszervezésében. A verseny évekkel ezelőtt indult, amikor még önálló magyar iskola sem volt Déván és hol a Magyar ház, hol a Melite Gyülekezeti ház biztosított teret a pedagógusszövetség által kezdeményezett rendezvénynek. Pár éve az új iskola dísztermében zajlik a verseny. Idén három különdíjat is osztottak. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./2009. január 22.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei szervezete beadvánnyal fordult a Megyei Tanfelügyelőséghez, kifogásolva az interneten nyilvánossá tett beiskolázási tervezet adatait. A tervezet szerint hét magyar kilencedik (hat középiskolai és egy szakiskolai) osztállyal kevesebb indulna megyében, ami mindössze 1400 diáknak tenné lehetővé, hogy anyanyelven tanuljon tovább. 1862-en végzik el a nyolcadik osztályt, a tanfelügyelőség elképzelései szerint 462 diáknak nem lenne helye az anyanyelvi oktatásban. Az RMPSZ kéri a tanfelügyelőséget, hogy értékelje át a beiskolázási tervezetet azoknak a javaslatoknak az alapján, amelyeket az iskolák nyújtottak be még novemberben. Az RMPSZ képviselőinek a főtanfelügyelővel folytatott megbeszélés nyomán a 2009-2010-es tanévre érvényes beiskolázási terv igazodik az elmúlt évihez, azaz minden magyar tannyelvű osztály megmarad. /(b.): Tiltakozik a pedagógusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2009. január 30.
Magyari Tivadar média szakos szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese Hét év után. Változások a romániai magyar sajtószereplők és intézményeik működésében címmel tartott előadást a hét végén rendezett Társadalmi változás. Az erdélyi kisebbségek helyzete Románia EU csatlakozásának kontextusában nevet viselő konferencián. Magyari Tivadar A romániai magyar média című, 2000-ben megjelent tanulmányában bemutatta az erdélyi magyar újságírás intézményes és tudati sajátosságait. Megállapította: „A médiaszereplők szakmai tudatát, médiapolitikai gondolkodását erősen meghatározzák a romániai magyar diskurzus domináns alaptételei: a hetven-nyolcvanéves hagyományok továbbőrzése és a kisebbségi jogvédelem, jogféltés. Ez gyakran olyannyira kitölti a szakmai tudat „terét”, hogy a pragmatikus szakmabeli, médiagazdasági szempontok másodlagossá válnak, relativizálódnak. ” A romániai magyar sajtót egyrészt mozgósító, propaganda jellegűként és ellentmondásosként értékelte, másrészt pedig olyannak, amely széleskörű, „napi rendszerességű tájékoztatást nyújt” olvasóinak. Magyari szerint a romániai magyar sajtónak továbbra is a legjellemzőbb típusát a helyi napilapok adják. Ezeket a lapokat a minimális fejlesztés, már-már tartalmi, arcélbeli stagnálás jellemzi. A romániai magyar sajtó továbbra is kettős szerepben él: egyrészt az etnikum identitásának és sérelmeinek napi felidézésével, másrészt pedig akkora potenciális közönséggel rendelkezik, hogy úgy képes kommunikálni, mint egy többségi sajtó. A kisebbségi neurózis megnyilvánulása, az etnikai vonatkozások túltematizálása továbbra is megmaradt. A kisebbségi értelmiségi személyek ebben a sajtóban mitikus küldetésű személyiségként jelennek meg. Felnőttek és megerősödtek új sajtóformák is, az internetes portálok, illetve a helyi FM rádiók. Az internetes kiadványok témaszelekciója meghatározza a többi sajtó hírszelekcióját. A legnagyobb közönségű Transindex kevésbé szemléző, a többi (például Erdély.ma) inkább ilyen. Arra a kérdésre, hogy létezik-e propaganda-jellege a romániai magyar médiának és mennyire áll a sajtó a politikum befolyása alatt, Magyari elismerte, létezik a propaganda-jelleg, szerinte egy-egy rovatot fenntartó újságírónak a felfogása alapján. Magyari úgy látja, kevés a tudatos propaganda. Felrótta: a magyar kisebbség kérdései: „orrba, szájba”. A többi kisebbség kevésbé jelenik meg. /Ferencz Zsolt: Kettős szerep(zavar)ban a romániai magyar sajtó. Beszélgetés Magyari Tivadar sajtószociológussal, a BBTE rektorhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30.2009. március 7.
Nagy szükség van a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézetre, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjára. Magyarország és az elszakított részek között szükség van közvetítőre. Hadnagy Miklós, a központ vezetője elmondta, a gazdasági válság miatt 2009-es év rosszabb év lesz, mint az előző. A Magyarországról érkező nem hivatalos hírek szerint a 2008-as pénzügyi keretekhez képest húsz százalékkal lesz kevesebb a pénz. Tavaly körülbelül hatmillió forint állt rendelkezésre programok szervezésére, ehhez más forrásokat is meg tudtak mozgatni az erdélyi partnerhálózaton keresztül. A 2008. év végi kimutatás szerint körülbelül 18 millió forint ,,értékben” tudtak programokat felvonultatni Erdélyben. Kevés nagyobb rendezvény lesz. Az egyik a Zsolnay-kiállítás, amely február végéig volt Sepsiszentgyörgyön, a másik a Brassai-kiállítás lesz, száz éve született Brassóban Halász Gyula néven a világhírűvé vált fotóművész, akinek szeptemberben nyílik emlékkiállítása Brassóban. Mindkét kiállítás Bukarestben folytatja útját. Sepsiszentgyörgyön folytatják a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezett Háromszéki TÉT Estek sorozatot, ígéretük van Stumpf István politológustól, az Orbán-kormány kancellárminiszterétől egy erdélyi előadókörútra, Csányi Vilmos etológussal is tárgyalnak, szeptemberre pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot várják. Kiállítások lebonyolításában is segítenek, Vinczeffy László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik Szentendrén május elején, a képek szállítását a központ fizeti. Plugor Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékkiállítás lesz Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, ennek létrejöttéhez nyújtanak segítséget. A Bács Lajos zeneszerző által színpadra állított Márton Áron-mise hanganyagának cd-n való kiadásához is hozzájárulnak. 2007-ben és 2008-ban Erdély 17 településére jutottak el, és évente több mint száz programot szerveztek, Hadnagy Miklós ezt 2009-re nem meri megígérni. /Váry O. Péter: Fél perc optimizmus (Interjú Hadnagy Miklóssal, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2009. március 9.
A magyar tannyelvű szakoktatás szükségességéről, valamint önállóan működő magyar szakközépiskola létrehozásáról tárgyaltak az elmúlt héten a Maros megyei oktatásügyi intézmények vezetői a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszervezett pedagógustalálkozón. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség helyi fiókjának elnöke, Horváth Gabriella, akárcsak a Sapientia-EMTE jelen levő dékánja, Hollanda Dénes professzor azon a véleményen volt, hogy csakis különálló intézmény biztosítaná a magyar nyelvű szakoktatást Maros megyében. Pethő László mérnök-tanár, a vásárhelyi Electromaros Gimnázium munkatársa vitaindító felszólalásában siralmas helyzetképet vázolt a hazai szakoktatásról. „Itt olyan autószerelők kapnak diplomát, akik életükben egyetlen gyakorlati órán sem vettek részt – jegyezte meg a pedagógus. – A tanműhelyeket egyenként felszámolták, tönkrementek. A román szakoktatásban dolgozó tanárok érdemtelenül magas jegyeket osztogatnak, így a magyar tanárok sem lehetnek igényesek, mert akkor hátrányos helyzetbe hozzák a diákokat.” Papíron mindenütt léteznek magyar osztályok, azonban a szakoktatás román nyelven történik, kivételt talán az építészeti szakiskola képez. Többek szerint feltétlenül szükség van egy vásárhelyi magyar szakiskolára. Csintalan Sándor marosvásárhelyi római katolikus esperes úgy véli: az egyház a visszakapott épületei valamelyikében teret tudna biztosítani a szakiskolának. /Máthé Éva: Magyar tanintézményt hoznának létre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2009. március 17.
Ilyen még nem volt a rendszerváltás után: nincs magyar alprefektus Maros megyében. Feltevődik a kérdés: jó volt, hogy volt? Biztosan előny volt a korábbi megyei önkormányzati vezető, Virág György, majd utóda, Lokodi Edit Emőke számára, hogy az élen nem voltak egyedül, volt kihez magyarul szólniuk. Azonban függetlenül attól, hogy létezett-e magyar alprefektus vagy sem, a kormány megbízottja mindenkor azt csinált, amit éppen akart. Igaz, lélektanilag nem mellékes, hogy az intézmény élén ott van-e egy magyar. Azonban visszanézve az utóbbi húsz évre: miként sikerült keresztülvinni a magyar lakosság akaratát? Csakis civil összefogással. Amikor idén a tanfelügyelőség nem akart elég kilencedik osztályt indítani ahhoz, hogy a magyar nyolcadikosok anyanyelvükön folytathassák tanulmányaikat, a magyar pedagógusszövetség, valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom aláírásgyűjtést szervezett. A sajtó világgá kürtölte ezt, így meglett a kellő osztályszám. Itt, Vásárhelyen 1990 óta nem tüntetett a magyarság. Ha létezik egy erős civil szervezet, akkor mellé állhatnak, ha felvállalja a civil ellenállást. Akkor a magyar közösség megmozdulása így nem lenne sem RMDSZ-, sem MPP-párti. Ez többet ér, mint egy hatáskör nélküli alprefektus. /Máthé Éva: Civil kurázsi. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./2009. március 25.
A Maros megyei tanfelügyelőségen véglegesítették a korábban sok vitát kavart beiskolázási tervet a 2009–10-es tanévre. A dokumentumban 197 osztály szerepel a nappali és négy az esti tagozaton, ez utóbbiak azonban nem jöhetnek számításba a végzős diákok esetében. A nappali tagozatra tervezett 197 közül 131 román és mindössze 59 magyar tannyelvű osztály indul, ami messze elmarad a diákok létszámának megfelelő 67 osztálytól, és a későbbiekben ígért 60 osztálynál is eggyel kevesebb. A tanfelügyelőségnek nem sokat számított, hogy január végén több ezer szülő által aláírt petíciót nyújtott be a Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete, amelyek hátrányos megkülönböztetésnek minősítették, hogy a kötelező tízosztályos oktatásban nem biztosítják minden magyar diák számára az anyanyelven történő továbbtanulás lehetőségét. /(bodolai): Messze az ígéretektől. 59 nappali és egy esti magyar osztály.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./2009. március 27.
Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2009. április 15.
Vida Gábor író mondta el véleményét a romániai felsőoktatási rendszerről Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése /Szabadság, márc. 21./ címmel. Erre reagált Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Sok mindenben egyetért Vida Gáborral egyetemi látlelet ügyben, de Papp Z. Attila szerint ez kihívás, amelyet kezelni kell. A mai felsőoktatás eltömegesedett, ez új kihívást jelent. Az oktatási rendszerek az egyik legnehezebben reformálható társadalmi entitások. Nagyon fontos, hogy minél több felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos döntési kompetencia helyi szintre kerüljön. Papp Z. Attila nem értek egyet Vidával azzal, amit az interjú címében is szerepel, miszerint „gyalázatos az a rendszer, amelyben diplomát szerezni pénz kérdése”. Ugyanis soha nem létezett olyan rendszer, amelyben diplomát szerezni ingyen lehetett volna. Az oktatókat, a képzést az állam kifizette, a hallgatónak pedig saját egzisztenciájukat biztosítaniuk kellett. Nem biztos, hogy az ingyenes képzés növeli a minőséget. A jelenlegi román felsőoktatási rendszer nem sokban különbözik más közép-európai rendszerektől, 1989 óta a felsőoktatásban tanulók száma mintegy megötszöröződött. Nem megoldott az eltérő igényű hallgatók kezelésére. A hangsúlyt elsősorban olyan kompetenciákra, készségekre kell helyezni, amelyeket a későbbiekben minél hosszabb ideig gyümölcsöztetni lehet. Papp Z. Attila /sz. Gyergyószentmiklós, 1969/ 1996-ban végzett a Temesvári Nyugati Egyetem szociológia szakán, majd 2006-ban a budapesti ELTE-n védte meg doktori disszertációját. Budapesten él, az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Regio című folyóirat szerkesztője, több önálló kötet, és több mint 80 tanulmány szerzője magyar, angol és román nyelveken. /Ferencz Zsolt: A mai felsőoktatásnak az a célja, hogy mindenki találja meg benne a helyét” Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2009. április 29.
Hargita Megye Tanácsa sajtóirodája kiadott egy közleményt, és abban olyan állítást tulajdonított egy választott közméltóságnak, amit nem is mondott. Szerencsére lapzárta előtt napszámos újságíróknak és szerkesztőknek sikerült korrigálniuk a baklövést. A közlemény szerint az illető „fekete táblák kihelyezését javasolta az érintett intézmények épületére egy, április 29-i tiltakozás alkalmával, majd következő lépéseként a pedagógusszövetség tiltakozását tartotta ésszerűnek”. És ezek után a megyei tanács akarja megregulázni a Hargita Népét. Mit teszmak majd? Átvezénylik a hírgyár egyik munkásbrigádját a Hargita Népéhez? /Orbán Ferenc: Kibújt a szög a közleményből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./2009. június 13.
Napjainkban egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, nem is tudva, milyen komoly következményekkel járhat ez. Kalóz János György azok közé tartozik, aki drogozott, majd változtatott életén, a csíkszeredai pszichológus elsősorban a drogprevenció témájával foglalkozik. Elmondta, hogy Romániában jelenleg egyetlen állami drogprevenciós szervezet, a 2003-ban alakult Nemzeti Drogellenes Ügynökség (Agentia Natioanala Antidrog – ANA) működik. 2005-ben született egy törvény, amelynek értelmében minden megyében létre kell hozni drogprevenciós központot. Kalóz János György többnyire Kolozsváron és Csíkszeredában dolgozik, Csíkszeredában van egy pszichológiai rendelője is, Kolozsvárra inkább meghívásra megy. /Ferencz Zsolt: „Kollégáim néha egyszemélyes szervezetnek neveznek” Beszélgetés a drogprevencióról Kalóz János pszichológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./2009. június 18.
Magyarországi támogatás szükséges a kárpátaljai magyar oktatás megmentéséhez – derült ki az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén, amelyen két kárpátaljai magyar oktatási szakértő adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak arra, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet. A felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak. 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Az „ukránosítási törekvések” miatt például a kárpátaljai magyar diákoknak magyar szakra ukrán nyelvből és egy nyugat-európai nyelvből kell felvételizniük – tette hozzá Orosz Ildikó, aki elmondta még, hogy a diplomák és tudományos fokozatok magyar-ukrán viszonylatban történő kölcsönös elismerése terén az ukrán fél túlzott szigora tapasztalható. /Ukránosítási törekvések Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./