udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1305
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1291-1305
Névmutató:
Kós Károly
2002. augusztus 26.
Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2002. augusztus 28.
A marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány az idén is megszervezi a hagyományos honismereti tábort. A diákok és kísérőik ma a Szászföldre utaznak, majd onnan a Székelyföldön át a Csángóvidéket keresik fel. /Kós Károly Honismereti Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./2002. augusztus 30.
Aug. 28-án Torockón bemutatták dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, dr. Nagy Jenő, F. Halay Hajnal és Furu Árpád Torockói népművészet című tanulmánykötetét. A kötet egyes tanulmányai a XX. század 40-es éveiben elkezdett kutatások eredményeként évtizedek óta várnak a közös megjelenésre. A kötet megjelenését dr. Kós Károly és dr. Nagy Jenő már nem érte meg. /(d): Torockói könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2002. szeptember 12.
Csíkszeredában az Építészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző fiatal intézmény, szép eredményekről számolhat be. Az Építészeti Szakközépiskola az 1994-95-ös tanévben vált le a Kájoni János Szakközépiskoláról. A különválás célja az volt, hogy megmentsék az elsorvasztástól az építészeti szakma oktatását. Ma összesen 23 osztály működik az iskolában. Középiskolai osztályokban építőtechnikusokat és környezetvédő szakembereket képeznek, a szakiskolában kőművesek, ácsok, vízgáz-szerelők, burkolók, épületgépészek tanulnak. A megújult iskola felvette Kós Károly nevét. /Modern környezetben új iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./2002. szeptember 23.
Kós Károly halálának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Bánffyhunyadon, szept. 22-én, vasárnap. A református templomban lezajlott ökumenikus istentiszteleten a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke, Sztrága Zoltán ismertette a gyülekezettel az ünnepelt életútját, ezt követően pedig a Ravasz-házban folytatódott a megemlékezés. A Kós emlékére készített tábla előtt köszöntő beszédet mondott Kötő József, az EMKE elnöke. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke beszédében az erdélyi politika Don Quijotéjának nevezte az ünnepeltet. Sor került az emléktábla leleplezésére. Pomogáts Béla író Erdély három csillagát, Ady Endrét, Reményik Sándort és Kós Károlyt méltatta, kifejtve: ők mindhárman egyszerre voltak otthon Európában és a szülőföldön is, és csak példájukat követve érhetjük el azt, hogy otthon legyünk magyarságunkban és történelmünkben. A következőkben Kántor Lajos irodalomtörténész, Makhul Mihály építészmérnök és Sas Péter történész előadása az író, az építész és a politikus Kós Károlyról szólt. /Sándor Boglárka Ágnes: Otthon a szülőföldön és Európában. Kós Károlyra emlékeztek Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2002. szeptember 28.
A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, most Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyed római katolikus templomát tervezi. Előzőleg ő tervezte Gyerőmonostoron, Kalotaszegen a református parókiát, majd a gyilkostói Szent Kristóf-kápolnát, és részt vállal Gyergyószentmiklós főterének új rendezési tervében is. Anthony Gall építészi diplomát szerzett, majd magyarországi ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Budapesten, és végül itt telepedett meg, családot alapított. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A szerző saját költségén juttat könyvéből Erdélyben iskoláknak és dokumentációs könyvtáraknak. /Barabás István: Fogadott magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./2002. október 3.
A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, Magyarországon él, időnként Gyergyóban tervez templomokat. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós /Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest/ című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A kötet a magyar könyvművészet remekműve. Kiadását számos intézmény és magánszemély támogatása tette lehetővé. Első közülük a magyar kulturális hagyaték védelmére létrehozott Hungaria Nostra Alapítvány, melyet dr. Vécsey Esther művészettörténész professzor alapított. Dr. Vécsey Esther évtizedekig dolgozott Los Angelesben múzeumigazgatóként, 1990-ben hazatért Magyarországra. Amerikai házának eladásából származó 150 ezer dollárból 1998-ban létrehozta az alapítványt. Anthony Gall elmondta, hogy ösztöndíjasként érkezett Magyarországra, nagyon megszerette az országot, megtanult magyarul, majd megismerte Erdélyt is. Megismerte Kós Károly gazdag munkásságát és ebből írta meg disszertációját. Ebben Kós Károly munkásságának csak az első világháborúig terjedő munkásságát dolgozta fel, de utána is tovább tanulmányozta és ennek eredmény ez a kitűnő összegzés. Mi ragadta meg Kós Károlyban? "Az építészeti stílusa, az egész filozófiája, emberi tartása, amellyel a romániai magyarságot a legnehezebb időben is minden megalkuvás nélkül szolgálta." /Barabás István: Kós Károly üzenetével, Ausztráliában. Beszélgetés Anthony Gall műépítésszel. = A Hét (Bukarest), okt. 3./2002. október 15.
A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték, okt. 13-án, vasárnap. A házigazda a két éve alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A református egyház Kós Károly Népházában volt a találkozó. A Kós Károly által tervezett művelődési házat, az állam által eltulajdonított épületet a mákóiak peres úton visszaszerezték, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek is. A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerősként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. Holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, most épül az imaház. A 700 lelkes Mákófalva lakossága rohamosan fogy. Ezelőtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. /Borbély Tamás: Kórustalálkozó "angyaljárással". Mákófalva élni akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2002. október 17.
Okt. 16-án, Nyírő József halálának évfordulóján - 1953. október 16-án halt meg Madridban - koszorúzási ünnepséget tartottak Székelyudvarhelyen. Az író nevét viselő utcában található Nyírő-villánál Szász Jenő polgármester helyezett el koszorút. Nyírő 1936 - 1941 között lakott a Kós Károly által tervezett házban, amelynek falára 1993-ban helyeztek el emléktáblát. Szász Jenő elmondta, hogy jövőre, az író halálának 50. évfordulójára tervezik a Nyírő József Múzeum megnyitását. /Bágyi Bencze Jakab: Nyírő József-múzeum létesül. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./2002. november 1.
Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Iskolaközpont diákjai a nagyszünetben összegyűltek az udvaron, és elégedetlenségüket fejezték ki a tantermekben uralkodó hideg miatt. Az iskola vezetőségével folytatott tárgyalás után a tanulók visszavonultak a tantermekbe, az oktatás zavartalanul folytatódott. A tantermekben valóban iszonyú hideg van, közölte Siklódi Ferenc aligazgató. Kiss Imre igazgató megegyezett a diáktanáccsal, hogy visszatérjenek az órákra: a jövő hét közepétől fűtenek a főépületben, megérkeztek a két hőközpont kazánjai, és folynak a munkálatok. /(fekete): A Kós Károly-iskolában. Diákok tiltakoztak a hideg ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./ 2002. november 13.
A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 2002. december 13.
Dec. 11-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Csomafáy Ferenc fotótárlata Erdélyi arcképcsarnokom címmel. A portréképek többsége olyan hírességeket ábrázol, akik már nem lehetnek közöttünk: Márton Árpád, Kós Károly, Bajor Andor, Palocsay Zsigmond stb. Csomafáy Ferenc reméli, az Illyés Közalapítvány támogatásával további hasonló tárlatok rendezhetők, amelyeket majd egy kötetben szeretne összegezni. /Erdélyi arcképcsarnokunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2003. január 11.
Kovács Nemere nyugdíjas tanárként mondta el véleményét a megváltozott a középiskolai magyar tanrendről. A diákok véletlenül tudhatják csak meg, hogy a magyar irodalomban volt egy Janus Pannonius, egy Eötvös Károly, egy Móra Ferenc, esetleg egy Sík Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes. Tizenkettedikben az erdélyi magyar irodalmat kellene tanítani. Hamarabb született erdélyi magyar irodalomtörténeti értékelés románul, mint magyarul, egyelőre tehát erdélyi irodalomtörténet kellene. Az erdélyi magyar irodalom - regionális jelentkezésként - Szabó Dezsőékkel kezdődik. Aztán van utódállami, romániai magyar irodalom. Nem esik szó Nyírő Józsefről, Ligeti Györgyről, alig esik szó Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról, a Romániában halálraítélt Wass Albertről, Reményi Sándorról, P. Gulácsy Irénről, másokról, a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Fiatalok vagy más lapok és folyóiratok íróiról. Kós Károly életművét még mindig a Budai Nagy Antal históriája szemlélteti, viszont a Varjú nemzetség csak csonkán jelent meg , Tamási Áron-összkiadás sincs. Viszont életmű-kötet tiszteleg Gaál Gábor, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor, Salamon László, Hajdu Zoltán stb. előtt. Nincs itt valami aránytalanság? /Sz. Cs.: Akinek inge, vegye magára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2003. január 13.
Január 7-én ismét feltűnt a képernyőn a 93 éves Raoul Sorban. Mint mindig, most is Erdély elvesztéséről beszélt, és hogy ő zsidók ezreit mentette meg a horthysta hatóságok karmaiból. Sorban a Kossuth Rádióból megtudta, hogy Orbán Viktor kijelentette: Erdély hetven százaléka Magyarországé, továbbá egy negyvenezer résztvevővel lezajlott budapesti népgyűlés szónokai megfogadták, hogy Trianont hatályon kívül helyezik, végül: Magyarország évi egy milliárd dollárt költ a revizionista propagandára. Alighogy Romániában is beköszöntött a szabadság, Raoul Sorban 1990 derekán máris előrukkolt egy, a hungarista revizionizmus veszélyeit taglaló brosúrával. Zagyvaságai egy olvasója, a kolozsvári Nicolae Ersovan jóérzését annyira bántották, hogy a Catavencu 1990/46-as számában hat kérdést intézett Sorbanhoz. Hogy például, ha 1938-1940 között Gyulafehérváron Tataru királyi helytartó kabinetfőnöke volt, a Horthy-uralom alatt miért tért vissza Kolozsvárra? Igaz-e, hogy a Horthy-korszakban a kolozsvári egyetemen Takács Zoltán professzor tanársegédje volt? Igaz-e, hogy erre Kós Károlytól és Szolnay Sándor festőművésztől kapott ajánlást? Miért nem adta ki brosúráját, amíg élt a két pártfogója? Igaz-e, hogy családjában magyarul beszéltek? Igaz-e, hogy a felesége, Sütő Éva is magyar? Raoul Sorban nem válaszolt a kérdésekre. Meg kell jegyezni: 1983. novemberében a román pártvezetőség az ő közbenjárására adta parancsba, hogy többé Kós Károly nevét nem szabad leírni, és erre a cenzúra 1989. decemberének végéig szigorúan ügyelt. Raoul Sorban többször beszélt arról, hogy észak-erdélyi zsidók tömegeit mentette meg. A zsidó témáról értékes forrásanyag Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságírónak a Szabadságban nemrég sorozatban közölt dokumentumriportja: A Weinberger-Sorban legenda. Kiderült, hogy Sorban a menyasszonyán kívül egyetlen zsidót sem mentett meg, egész meséjének egyetlen tanúja és igazolója Weinberger Mózes alias Moses Carmilly, és a korabeli zsidó dokumentumok is cáfolják kettejük állításait. Tibori írott források alapján pontról pontra szedte ízeire a Weinberger-Sorban legendát. /Barabás István: Román cowboy magyar puliszkája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ 2003. január 27.
Jan. 25-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. Az eseményekben gazdag évtized munkáját dr. Jung János egyetemi tanár, az alapítvány elnöke tekintette át. A néhai Finna Géza nyugalmazott tanár által éltetett alapítványt egy kis csoport marosvásárhelyi értelmiségi hozta létre azzal a szándékkal, hogy a rendkívül sokoldalú építész, művész, grafikus, író, Kós Károly szellemiségének ápolásával követendő példát állítson a mai diákok elé. Az eltelt évek során sikerült megszólítani a tehetséges, érdeklődő fiatalok újabb és újabb csoportját. Közüzemek udvarán felállított szobor, a Kós Károly által tervezett épület falán felavatott emléktábla, illetve a nevét viselő utca jelzi az alapítvány egy évtizedes tevékenységének eredményét. Jan. 25-én Áll még a Varjúvár címmel idén is megtartották a Kós Károly-vetélkedőt. Az emlékesten a Napsugár együttes tagjai kalotaszegi táncot adtak elő, Kozsik József és Kozsik Ildikó színművészek kortárs költők verseit szavalták, majd a Csíki Ágnes vezette Dr. Bernády György Kamarakórus lépett fel. /Áll még a Varjúvár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ 2003. február 7.
Gergely András, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója nyilatkozott az intézményről. Közintézményi szerepet töltenek be, de nem rendelkeznek közintézményi státussal, pénzt sem a helyi, sem az állami költségvetésből nem kapnak. Munkájukhoz tehát a bevételi forrást biztosítani kell. Tavaly ez sikerült. Befogadó színházként működnek, helyet biztosítanak hivatásos színházak előadásainak, az AMI-klubban a stúdió-előadásoknak, de a diákközösségek rendezvényeinek is, itt zajlanak az Ariel Bábszínház bérletes előadásai is. Kilenc szakmában van engedélyük felnőttek oktatására, és ezt a tevékenységet az egész megyére kiterjesztették. Kiállításokat szerveznek, az amatőr képzőművészeknek ingyen biztosítanak kiállítófelületet, volt építőművészeti kiállításuk a budapesti Kós Károly Alapítvány szervezésében, és minden évben helyet adnak a Csík-Expónak. Náluk 400 személyt le lehet ültetni, ekkora befogadóképességű terem csak itt van a városban. Szerveztek kórustalálkozókat és konferenciákat. /Forró-Erős Gyöngyi: Közösségi ház szerepét kívánjuk betölteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./2003. február 13.
Febr. 11-én Kolozsváron, a Pro Iuventute Egyesület székházában Benkő Samu tartott előadását Kós Károlyról. Rollinger Ágnes, az RMDSZ belmonostori kerületének elnöke köszöntőjében kifejtette: a Pro Iuventute szocio-kulturális egyesület, amint azt neve is mutatja, elsősorban az ifjúságért igyekszik tenni valamit, ezért is számít különös örömnek az, hogy ennyire sok fiatal volt jelen. Kós Károly Temesváron született, a házon táblácska emlékeztet az eseményre. Iskoláit Szebenben kezdte, és a kolozsvári református Kollégiumban folytatta. Budapesten az Állatkert több épülete, iskolák, lakótelepek, templomok fűződnek a nevéhez. Kós sokat tanult a kalotaszegi, székelyföldi építészettől is, bár azt sem tagadta meg soha, hogy kedvenc áramlatai közé tartozik a keresztény keleti művészet. Kós Károly ma is élő példakép lehet minden generáció számára. /Sándor Boglárka Ágnes: Kósról, fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./2003. február 15.
Kós Károly születésének 120. évfordulóján Budapesten, a Petőfi Múzeumban kiállítás nyílt rendkívüli életművéről. A budapesti Állatkert pavilonjai, a zebegényi, az óbudai, a csucsai, a kolozsvári Monostor utcai templom, a kolozsvári magyar színház, számos sepsiszentgyörgyi épület, köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a református iskola, a sztánai Varjúvár s még számtalan lakóház, középület tervrajza - hozzájuk a megvalósult építmények fényképe. Újság- és könyv-címlapok, plakátok, grafikák saját építész szakírói, művelődéstörténeti, szépirodalmi könyveihez és más szerzők: Nyírő József, Tamási Áron, Gulácsy Irén, Móricz Zsigmond, Áprily Lajos műveihez. Plasztikák, plakettek, levélpapírok, épület- berendezések, lapalapítások, művészcsoportok létrehozása... Szerteágazó életmű. Erdélyben csak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őriz jelentősebb részt a hagyatékból. Innen eredeti anyagot nem sikerült szerezni, az ott készült fotókkal helyettesítik azokat. Amikor Kós Károly sztánai házát feldúlták (1944-ben), megsemmisült művészi munkásságának jelentős része. /K. M.: Az erdélyi polihisztor emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ 2003. február 26.
Balogh Edgár a hatvanas évek végén hozzáfogott a romániai magyar irodalmi lexikon elkészítéséhez, előbb természetesen kiépítette munkatársi gárdáját, szerkesztőségét. A hatalmas, munkát Balogh Edgár vállalta, mint ahogy vállalta Dávid Gyula is, a lexikon negyedik kötetének főszerkesztője. Dávid Gyula Marosvásárhelyen, február 24-én a Diakóniai Házban elmesélte a lexikon eddig megjelent négy kötete kiadásának zaklatott történetét. A lexikon első kötete 1981-ben, a második kötet 1983-ban jelent meg. A második kötetnél a cenzúra Kós Károlyt kitiltotta az irodalomtörténetből. 1994-ben kijött a lexikon harmadik kötete. A szerkesztők úgy gondolták, nem csak irodalmi szócikkeket vesznek fel a lexikonba, hanem a romániai magyar művelődéstörténet, orvostörténet és egyéb ágazatok is helyet kapnak a kötetekben. A negyedik kötetben benne van a romániai magyar egyházi irodalom is. Az ötödik kötet anyaga is kiadásra készen áll, a nyolcvanas, kilencvenes években felbukkant, az előbbi kötetekből kimaradt szerzőkről szóló szócikkek is helyet kapnak benne. Szó van pótkötetről is. /Lokodi Imre: A romániai magyar Noé bárkájában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./