udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
814
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 811-814
Névmutató:
2000. május 17.
Boros Zoltán, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben felidézte, hogy Markó Béla arról próbálta meggyőzni a magyar sajtó bukaresti képviselőit, hogy Kincses Előd felfüggesztése a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségéből nem olyan téma, amiről a sajtónak és a Román Televízió magyar adásának hosszan kellene beszélni. Markó szerint csak arról kell tájékoztatni a közönséget arról, hogy Kincses hogyan szegte meg a belső választás szabályait. Továbbá: ha Markóék nem jönnek el arra a kerekasztalra, amit az RTV hétfő délutáni magyar adása részére akartak készíteni, akkor ne jöjjön Kincses sem. Boros hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyában "az utóbbi időben komoly változások észlelhetők." Az említett találkozón Markó kijelentette: "Döntsétek el, hogy melyik táborhoz tartoztok, egyikhez vagy a másikhoz! A sajtó nem lehet bíró, nem lehet kívülálló." Boros nem tudja megérteni, hogy "a fenti, kizárólagosság hajlamáról árulkodó szlogen helyett miért nem a befogadó gondolat" az uralkodó. Boros sajnálatosnak tartja, hogy "a szövetség mai politikai vezetésével egyet nem értők főként a vezetők leváltásával, személycserével, és nem alternatívák felmutatásával próbálják érvényesíteni akaratukat. A vezetés pedig minderre azzal válaszol, hogy mióta a hatalom részese, a szövetségen belüli ellenlábasait meglehetősen távol tartja a döntésektől, köreikből nemhogy államtitkárnak vagy vezérigazgatónak, hanem takarítónőnek sem emelt be senkit a koalíciós algoritmusban az RMDSZ-nek járó posztok valamelyikébe." A "romániai magyar közélet vezető személyiségei a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a politikai szereplők nem ülnek le egymással egy asztalhoz". Boros nem ért egyet azzal, hogy Markó nem ül egy asztalhoz egy nyilvános tévébeszélgetésre Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével vagy Kincses Előddel, az RMDSZ volt elnökjelöltjével. - Az "utóbbi időben tapasztalható, hogy a magyar civil társadalom és ezen belül a sajtó életét a szövetség szeretné testközelből irányítani, például: a magyarországi támogatások elosztásának kompetenciájából intézményesen kizárta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét". Boros leszögezte: "Én ezt a levelet nem ellened, hanem érted, értünk írom." /Boros Zoltán: A hatalom esete a médiával. Levél Markó Bélához nyitott borítékban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2000. május 18.
A marosvásárhelyi választások során az RMDSZ számít azokra a marosvásárhelyi magyarokra, akik bár jelenleg nem élnek az országban, de joguk van szavazni és erkölcsi kötelességüknek érzik a szavazáson való részvételt - ez fogalmazódott meg kedden azon az RMDSZ-tanácskozáson, amelyen részt vettek jelenlegi marosvásárhelyi tanácsosok és tanácsosjelöltek. - Kincses Előd "a Maros megyei RMDSZ jogtalanul felfüggesztett elnöke" aláírással írt levelet az RMDSZ Maros megyei, lemondott ügyvezető elnökségéhez. Ebben leszögezte, hogy a jelöltlista benyújtásával nem követett el hatásköri vétséget,és közölte, a helyhatósági választásokig beletörődik abba: a jogtalanul kinevezett új vezetőség és kampánystáb "helyettünk végezze a dolgát". Kincses Előd bízik abban, hogy a választások után újra eleget tehet vállalt feladatainak, illetve hogy az RMDSZ illetékes szervei hatályon kívül helyezik az Operatív Tanács "diktatorikus intézkedéseit", nem fogadta el az alelnökök lemondását. - Szabó László, az RMDSZ Maros megyei szervezete Etikai és Fegyelmi Bizottságának választott tagja lemondott tisztségéről. Levelében ezt azzal indokolta, hogy Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának a működési szabályzatát mellőzve, önhatalmúlag határozott a megyei elnök jogköréről. Levelében részletezte az RMDSZ csúcsvezetésnek hibáit (akaratgyengengeség, vezetési erélytelenség. tűzoltó módszerek, stb.), tobánbbá az "RMDSZ csúcsembereinek örökös védekező magatartása és a kezdeményezés hiánya juttatta zátonyra az erdélyi állami magyar egyetem ügyét is. Talán még most sem késő: gyorsított ütemben be kell nyújtani az állami magyar egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet és az elfogadásával kapcsolatos erőfeszítéseket a koalícióból való kilépésig fokozni!"/Kampánycirkuszok. Az RMDSZ számít a külföldön élő vásárhelyiekre is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. május 25.
A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2000. június 7.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei szervezetének székházánál megjelent dr. Kincses Előd, felfüggesztett megyei RMDSZ elnök, aki bejelentette, hogy visszafoglalja elnöki székét. Kincses Előd hamarosan elhagyta az irodát, és a következő sajtónyilatkozatot adta: "Arról van szó, hogy az RMDSZ sajnálatos módon, kommunista pártként működik. Előre a lenini úton, ebből mi nem kérünk, egy lépés előre, kettő hátra, ez nálunk tűrhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy egy rendkívüli SZKT tiszta vizet öntsön a pohárba, mert megengedhetetlen az, hogy a szövetségi elnök és az Operatív Tanács hatáskör nélkül, a demokratikusan megválasztott megyei elnököt felfüggessze, nincs erre hatáskörük, az Operatív Tanács határozatában nem is jelölik meg a jogszabály-helyet, mert ilyen nincs, hanem csak egyszerűen felfüggesztenek." Kincsest a vele kapcsolatos eljárás emlékeztette a 89 decemberi Tőkés-perre. Minderre - az újságírók felkérésére - dr. Kelemen Attila reagált. Szerinte egy országos fórum döntését "nem lehet helyi szinteken megtámadni, majd döntenek azok, akik erre jogosultak. Én se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok vissza", jelentette ki. Szepessy László, a szövetségi elnöki iroda igazgatója ismertette a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottság május 26-án keltezett, most nyilvánosságra hozott határozatát. Eszerint elutasítják Kincses Előd óvását. A bizottság megállapította Kincses Előd kötelezettségszegésének tényét. /Bögözi Attila: "Se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok.". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. június 30.
A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2000. július 17.
Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2000. július 19.
Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2000. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazási pert indított az Associated Press, valamint annak bukaresti tudósítója, Alison Mutler ellen, aki 1998-ban azt a valótlan hírt röpítette világgá, hogy a felperes szekusügynök volt, amit be is ismert. Bár a megrágalmazott és ügyvédje, dr. Kincses Előd, illetve a panaszos tanúja, Herman M. János lelkipásztor hitelesen bizonyították, hogy Tőkés Lászlót a securitate éveken át üldözte, a bukaresti bíróság, Bogdan Benegni bíró a ″valóság bizonyítása″ (proba veritatii) megállapítása címén elrendelte a püspök szekus-dossziéjának bekérését, illetve felkérte a szekus-dossziékat átvilágító bizottságot, hogy nyilatkozzon a megrágalmazott esetleges ügynök-múltja tárgyában. - Tőkés László hivatala közleményben tudatta: a püspök készséggel aláveti magát bármely átvilágításnak, hiszen egy hiteles és becsületes átvizsgálás végképp megcáfolná a sorozatos rágalmakat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bukaresti bíróság nem az igazságszolgáltatás elvégzésére, nem a rágalmazók megbüntetésére, hanem a sértett fél befeketítésére törekszik. A rágalmazó ugyanis képtelen bizonyítani állításait, s a maga során nem is igényelte a ″valóság bebizonyítása″ alkalmazását. Következésképpen a bíróság június 30-i intézkedése esetében célzatos bírói túlkapásról lehet beszélni. Feltételezhető, hogy ez alkalommal is Tőkés László püspök szándékos politikai befeketítésére történik kísérlet. /Átvilágíttatná a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./2000. augusztus 11.
″Olyan értelmiségi minőségemben tartok sajtótájékoztatót, aki Marosvásárhelyen született, nevelkedett, aki felelősséget érez a marosvásárhelyi magyarság, a romániai magyarság sorsa és nem utolsó sorban az ország demokratizálódása iránt″ - jelentette ki Kincses Előd ügyvéd aug. 8-án vásárhelyi ügyvédi irodájában. Arra emlékeztetett, hogy 11 évvel ezelőtt ő volt Tőkés László ügyvédje, amikor a román titkos rendőrséggel találta szemben magát védence. Ma, amikor az Associated Press, annak munkatársa ellenében védi a püspököt, szerinte ugyanazokkal az erőkkel kell szembe szállnia. Hangsúlyozta: nincs kétsége afelől, hogy a szekus dossziékat felülvizsgálni hivatott bizottság tisztességes, feddhetetlen román értelmiségiekből áll. De nem bízik azokban a szekus dossziékban, melyek tartalmát 11 év alatt akár gyökeresen meg lehetett változtatni. - Kincses Előd az RMDSZ-SZKT legutóbbi ülésének határozatait bírálta. Nem ért egyet azzal, hogy nem lehet parlamenti jelölt az a hazai magyar nemzetiségű állampolgár, aki korábbi választásokon független jelöltként indult valamely tisztség elnyeréséért. Azt is sérelmezte, hogy az SZKT kimondta: Markó Béla szövetségi elnök biztos bejutóként lesz szenátorjelölt, és az SZKT azt is elhatározta, hogy Markó Maros megyei szenátor lesz. Ezzel Maros megye választói lényegében kész tények előtt találják magukat. Kincses hangsúlyozta, kizárólag Markó Béla a felelős azért, hogy ma Marosvásárhely polgármestere nem magyar nemzetiségű. Kincses indulni fog az ősszel esedékes választáson. Kincses Előd továbbá közölte a sajtóval, hogy megfellebbezte azt a jelentést is, melyet a Szövetségi Ellenőrző Bizottság állított össze, és amelyben egy egész sor vád érte őt a Maros megyei RMDSZ anyagi ügyei, állóeszközei kezelésével kapcsolatban. /Máthé Éva: Kincses Előd ″hadviselése″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2000. szeptember 5.
Szept. 3-án Maros megyében is megszületett az RMDSZ őszi parlamenti választásokkal kapcsolatos szenátori és képviselői jelöltlistája. Maros megyében biztos bejutó szenátori jelölt Markó Béla, akinek "hivatalból" jár egy hely. A többi szenátor- jelölt közül csak Frunda György került fel a listára. Riválisuk, Kincses Előd nem kapta meg a négy helyről jövő támogatást. A képviselő-jelöltek közül az első két helyen található Kelemen Atilla és Kerekes Károly (27-27 szavazat), Borbély László (24 szavazat), Kakassy Sándor és Tatár Béla (7-7 szavazat), Burkhárdt Árpád (5 szavazat) , négyen 4-4 szavazatot kaptak: Dávid Csaba, Fekete Árpád Zsombor, Németh János, Porkorny László. A sorrend nem végleges. /(Máthé Éva): Régi nevek a listák élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2000. szeptember 7.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./2000. szeptember 14.
Szept. 13-án a bukaresti RMDSZ Elnöki Hivatalban ülésezett a Szövetségi Operatív Tanács. A következő határozatokat fogadták el. Kinevezték Borbély Lászlót az Országos Kampánystáb tagjává, és megbízták az államelnök-jelölt kampányának vezetésével. - Elutasították Szaniszló József óvását Böndi Gyöngyike képviselő jelöltsége ügyében, mert az aug. 30-i határidő nem a beszámolási kötelezettségre vonatkozik, hanem a jelölési pályázatra. A Szövetségi Operatív Tanács megvizsgálta Kincses Előd óvását és a következőképpen döntött. A Maros megyei küldöttgyűlés összehívását szabályosnak tartja, az újratárgyalást kezdeményező indítványt elutasítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14. - 1803. sz./2000. szeptember 15.
A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2000. szeptember 18.
Az RMDSZ területi szervezeteinél a jelöltállító közgyűléssel kapcsolatban voltak óvások. Máramaros megyében Böndi Gyöngyike jelölését az egyik ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves parlamenti tevékenységéről. Az Operatív Tanács nem fogadta el az óvást. - Maros megyében a helyi szervezet megóvta Kincses Előd jelölését, arra hivatkozva, hogy azt csak három, nem pedig négy körzet támogatja. Kincses a határozatot megóvta, mondván, hogy az SZKT döntésének értelmében jelöltté váláshoz egy támogatás is elégséges. Az OT egyetértett Kincses óvásával, ennek ellenére Kincses mégsem indulhat, mert nem a kötelező 24 órán belül juttatta el óvását. Jelölésével kapcsolatban más kifogás is felmerült: Kincses kettős állampolgár, amiről - egyes jogászok szerint - még az RMDSZ keretei között történő jelölés elvállalása előtt le kellett volna mondania, hiszen a listára csakis megválasztható személyek kerülhetnek fel. Mások szerint Kincses ráért volna lemondani a magyar állampolgárságáról a végleges jelöltlista letétele előtt. - Az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetben az egyetlen szenátori helyre Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, és az RMDSZ jelenlegi vezetését sokszor bíráló Kolumbán Gábor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke versengett. A szavazatszámlálás eredménye: 185-184. úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették, mivel a jelölt nevére két pecsét került. Kolumbán Gábor szintén óv: véleménye szerint csak abban az esetben érvényteleníthető a szavazat, ha a pecsétek különböző jelöltek nevére csúsztak volna. /Sz. K.: Óvások Máramaros, Maros és Udvarhelyszék területi szervezeteiben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2000. szeptember 19.
Újabb sajtótájékoztatót tartott Kincses Előd. Bejelentette: bizonyítani kívánja, hogy a Maros megyei jelölőgyűlések szabálytalanok voltak. A szabályzat szerint ezeken legalább ötven RMDSZ-tagnak kellett volna jelen lennie, azonban a 32-ből csak két körzetben volt meg a szükséges 50 fős létszám, és a választmányi tagok sem voltak mind jelen. A Megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság Kincses Elődnek erre vonatkozó fellebbezését elutasította, ezért ő szept. 18-án beadványával a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Nehezményezi továbbá: az RMDSZ Operatív Tanácsa felülbírált korábban neki kedvező szabályzatfelügyelő bizottsági döntéseket, "ami ugyanolyan, mintha egy ország kormánya felülvizsgálja és megváltoztatja az illető ország Legfelsőbb Bíróságának döntéseit", mondotta. Máthé Éva, a lap munkatársa megkérdezte Kincses Elődöt, mi a véleménye arról, hogy a Maros megyei RMDSZ-közgyűlés nem jelölte a novemberi parlamenti választáson való részvételre? Kincses elmondta, hogy nem lépett vissza a jelöléstől, hanem az ellene folytatott eljárás elleni tiltakozásképpen elhagyta a termet. Pályázatát otthagyta, nem tudja, miért nem terjesztették elő. Kozsokár Gábor alkotmányjogász szerint Kincses nem választható, nem jelölhető, mert kettős állampolgár. Kincses Előd erről elmondta: négy évvel ezelőtt Markó és Frunda után harmadik szenátorjelölt volt Maros megyében, akkor ez senkit nem zavart. Hozzátette: ha esetleg független jelöltként indulna a választáson, az RMDSZ óvást fog emelne ellene? /(Máthé Éva): Kincses Előd nem adja meg magát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 27.
Kincses Előd felhívást tett közzé, ebben tudatta, hogy szeretne képviselőként indulni a választáson, akik aláírásukkal támogatni akarják őt, azok ezt megtehetik marosvásárhelyi ügyvédi irodájában. Programja az RMDSZ kongresszusa által jóváhagyott program, célja ennek megfelelő képviselete. Megválasztása esetén lemond a magyar állampolgárságról. /Dr. Kincses Előd: Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2000. szeptember 27.
Szept. 26-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa. A megbeszélés napirendjén szerepelt a választási előkészületekkel és a jelöltek rangsorolásával kapcsolatos óvások elbírálása. A SZOT megvizsgálta és elutasította Kolumbán Gábornak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésének határozata ellen benyújtott óvását. Hasonló módon döntött a SZOT Katona Ádámnak és az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésével kapcsolatos óvásáról. Ugyancsak elutasították a Kincses Előd által a Maros megyei RMDSZ Szervezet szept. 16-i jelöltállító küldöttgyűlésének előkészítési módja ellen benyújtott óvást. - A SZOT közleményben kérte fel azokat a helyi szervezeteket, ahol erre igény van, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozatalához. A SZOT szerint a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni. /Ülésezett az Operatív Tanács. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./2000. szeptember 30.
Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2000. október 23.
Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./