udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
620
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 601-620
Névmutató:
Kovács László
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./1996. szeptember 23.
A kolozsvári Szabadság Az alapszerződés szövege hétről hétre romlott? címen beszámolt arról, hogy "meghökkentő eltérések" tapasztalhatók a román-magyar alapszerződés aug. 13-i, Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti látogatásakor véglegesnek nevezett szövege, illetve az aug. 21-22-i "utolsó simítások" során módosított és Temesváron aláírt változat között. A szöveg "sok tekintetben leromlott, félrevezetőbb, lényegesen szűkebb értelmezésre szolgáltat alkalmat". A korábbi változat szerint például a felek arra kötelezték volna magukat: megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön tanulhassanak minden szinten, igényeiknek megfelelően. A végleges szöveg szerint ez szükségleteiknek megfelelően történik majd. Az első szöveg az anyanyelv szabad használatáról szól a "magán és közéletben", a végleges "a magánéletben és a nyilvánosság előtt" teszi ezt lehetővé. A kétnyelvű táblák használatát a korábbi a helynevekre, a végleges a helyi elnevezésekre vonatkoztatja. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Magyar Nemzet, szept. 23./ - A Szabadság visszatért a szept. 21-i számában ismertetett eltérésekre, emlékeztetve, hogy a végleges változat eltéréseire már Frunda György felhívta a figyelmet az RMDSZ SZKT szept. 6-i marosvásárhelyi ülésén.-Kovács László külügyminiszter erre a cikkre reagált: az eltérések csupán nyelvi, stiláris jellegűek. tartalmi változás nem történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az alapszerződés szövege a nyelvi pontosítás következtében leromlott, egyes megfogalmazásai szűkítő jellegűek lettek - mondta Kovács László, cáfolva a Szabadság értesüléseit. Szerinte a magukat meg nem nevező szakértők alaptalan aggodalmat kelthetnek a romániai magyarság körében. Szerinte az alapszerződés végrehajtása a felek politikai akaratán múlik és nem az "egyes megfogalmazások árnyalatán." = Magyar Nemzet, szept. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén kijelentette, hogy tartalmi változások történtek a "stilizálás" során. Szerinte a magyar kormány nem a szakértelem hiánya miatt, hanem szándékosan kötötte meg a kifogásolható tartalmú szerződést. /Eltérések az alapszerződésben. = Magyar Hírlap, szept. 23./1996. szeptember 25.
Szentiványi Gábor külügyi szóvivő kitért arra, hogy ellenzéki politikusok az alapszerződésben észlelt "állítólagos" szövegeltérések miatt azzal vádolta Kovács László külügyminisztert, hogy nem csupán a magyar lakosságot és a parlamentet csapta be, hanem saját kormányát és miniszterelnökét is. A szóvivő ezt cáfolta, mondván, Kovács László aug. 16-án az akkori nem végleges szöveget mutatta meg a pártok frakcióvezetőinek. Szerinte a méltatlankodó képviselők ezt a változatot lobogtatva vádolják csalással a külügyminisztert. A végleges magyar nyelvű szövegváltozatot szept. elsején adta ki a minisztérium az MTI-nek. /Senkit sem csapott be a külügyminiszter. = Népszava, szept. 25./1996. október 10.
Több román lap foglalkozik Kovács László nyilatkozatával, amelyben bírálta a KDNP álláspontját. Az Adevarul "A Horn-kormány sérelmezi, hogy a budapesti ellenzék a határok megváltoztatására törekszik" címmel idézi Giczy Györgynek, a KDNP elnökének a nyilatkozatát arról, mely szerint Magyarországnak nem szabad lemondani azokról a területekről, amelyektől a trianoni békeszerződések megfosztották, és elképzelhetetlen az ország európai integrációja Erdély nélkül. A Curierul National és több újság ugyancsak ismerteti a magyar külügyminiszter kijelentését, amely felszólítja a parlamenti pártokat, tisztázzák álláspontjukat a határrevízióval kapcsolatban. /Magyar Nemzet, okt. 10./ 1996. október 14.
Kovács László külügyminiszter veszedelmes nyilatkozatnak minősítette azt, hogy Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ elnöke a határok békés megváltoztathatóságáról beszélt, azt, hogy kormányra kerülése esetén felül akarja vizsgálni az alapszerződéseket, továbbá felrótta, hogy Giczy a kisgazdákkal való ellenzéki tömörülésre gondol. Mi köze Kovács László külügyminiszternek ahhoz, hogy kivel szövetkezik a KDNP? - reagált Giczy György minderre. Az ilyen megnyilatkozások mind Kovács László, mind Göncz Árpád részéről leleplezik, hogy sem a külügyminiszter, sem a pártérdekektől soha elszakadni nem tudó köztársasági elnök nem nézik jó szemmel a KDNP-nek az ellenzék összefogására való erőfeszítéseit. Az tény, hogy Erdélyről sem Európa, sem Magyarország nem mondhat le. Értékei, hagyományai elszakíthatatlanok az európai kultúrától. Nekünk az alapszerződéssel az a bajunk, hogy a kormány örökre lemond Erdélyről, holott egyetlen magyar kormánynak sincs joga erre - mondta. Kifejtette, hogy a békés határrendezés összefér Helsinki szellemével. Pákovics Miklós: Mi köze hozzá a külügyminiszternek? = Új Magyarország, okt. 14./1996. október 17.
A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./1996. november 21.
Teodor Melescanu négy éven át volt külügyminiszter, mérlegkészítő nov. 21-i sajtóértekezletén működése számos élményét a "magyar kapcsolathoz" fűzte. A felkészült magyar tárgyalópartnereket "felülmúlták az én kollégáim", jelentette ki. Elismerően beszélt a Horn-kormánnyal, különösen Kovács László kollégájával kialakult párbeszéd túlmutatott a "két olyan szomszéd külügyminiszterei közötti nagyon természetes viszonyon, amelynek kétezer évnyi probléma van a hát mögött..." Iliescu elnök választási beszédében, illetve választási hirdetésében "Erdély elszakadásának veszélyére" utalt. Melescanu tapasztalt ilyen veszélyeket, kérdezték az újságírók. Melescanu elismerte: minisztersége idején ilyen veszély nem fenyegette az országot, de azzal érvelt, hogy Iliescu hétéves vezetésének elején "nyílt etnikai összecsapások voltak Romániában". Erdély nem lehet probléma, fejtette i, amióta Woodrow Wilson érvényesítette a nemzeti állam gondolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1996. december 9.
Az Országgyűlés nov. 9-én megkezdte a magyar-román alapszerződés ratifikációjának vitáját. Kovács László külügyminiszter expozéjában az elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekednek. Az ellenzéki pártok véleményét Csóti György ismertette: mind tartalmi, mind formai szempontból súlyos kifogásaik voltak az alapszerződéssel szemben, ugyanakkor az ellenzék üdvözölte a Romániában tapasztalható pozitív változást. A Független Kisgazdapárt név szerinti szavazást kért. - Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az alapszerződés ratifikálását, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. "Az alapszerződés tartalma nem változott, mi ezt továbbra is egy Horn-Iliescu-paktumnak tekintjük, amelynek sok hiányossága van" - mondta Demeter Ervin /MDF/. Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, bebizonyosodott, hogy az alapszerződés aláírása helyes volt, idézett azokból a dokumentumokból, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1996. december 12.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 12-én hivatalában fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Kovács László külügyminiszter meghívását a magyar-román alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. Severin elfogadta a meghívást, közölve, hogy arra valószínűleg a következő héten kerül sor. A ratifikációs okmányok kicserélésével életbe lép a szerződés, és véleménye szerint a két ország között hosszú távú partnerség alakulhat ki. Severin az újságírók kérdésére elmagyarázta, mit ért ezen. A "megbékélés" passzív fogalom, mindenképpen a múltra utal. A partnerség viszont a jövőbe néz, aktív célkitűzés. A román külügyminiszter az euroatlanti integrációt a román külpolitikai alapvető céljaként jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ezekhez a struktúrákhoz az út a szomszédokon át vezet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./1996. december 17.
A Beszélő folyóiratban nemrég megjelent Tamás Gáspár Miklós Csecsemők demokráciája című "tanulmánydolgozata". A nyakatekert mondatokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy a tanulmány nem magyarul íródott, írja ismertetőjében Budai Kulcsár János. Az írás sznoboknak való "szellemi" rágógumi, idegen szavakból összetákolt politikai pamflet. TGM többször önmagára hivatkozik tanulmányában. TGM rozsdatemetőnek nevezi az országot, de hogy kik tették azzá, arról hallgat. Szerinte Kelet-Európában nem unottság van, "hanem politikai demokrácia iránti izzó gyűlölet." TGM a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ "...az etnicista jobb- és baloldal nemzetközi fedőpártja, 'népfrontja', egyben párhuzamos külügyminisztérium és legösszetartóbb lobbista klikk"-nek nevezi. Majd így folytatja: "...a csonka magyar kormány és a magyarországi parlamenti pártok aláírtak egy közös közleményt az utódállami magyar kisebbségi politikusokkal, amelyekben ígéretet tesznek ez utóbbiak autonómiatörekvéseinek támogatására - föltétel nélkül. Ez az utóbbi két év jelentős külpolitikai sikereinek a teljes megsemmisüléséhez vezethet /.../ ellentmond a kormány egyik legtekintélyesebb tagja, Kovács László külügyminiszter hosszú évek óta hangoztatott józan érveinek." - Kár, hogy senki sem informált az utóbbi két év külpolitikai sikereiről - tette hozzá az ismertető szerzője. /Budai Kulcsár János: TGM neoliberalizmusa pokoli politikai stressz a társadalom számára. A "szakállas csecsemők" demokráciája. = Új Magyarország, dec. 17./1996. december 21.
Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1997. január 8.
Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./1997. január 9.
A budapesti Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. immár 6 éve hagyományossá vált rendezvénysorozatban lehetőséget ad termékeny véleménycserére a magyarországi gazdasági élet főszereplőinek, sikeres vállalkozóknak és a regionális, valamint országos politikusoknak. A rendezvénysorozat csúcseseménye a Magyar Állami Operaházban megrendezésre kerülő gálaestély, amelyen a magyarországi parlamenti pártok vezetői 60 perces élő vitában vesznek részt, majd a magyar kormány miniszterei átadják a Vállalkozói Díjakat és a Glóbusz Díjat. (A kitüntető címeket a tavaly Kuncze Gábor és Kovács László bel-, illetve külügyminiszter adta át Straub Eleknek, Szívós Istvánnak és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszternek.) Az idén a nemzetközi kategóriában a Szféra Glóbusz Díjat az RMDSZ és államelnökjelöltje tevékenységének elismeréseként Frunda György szenátornak ítélték oda. A kitüntetést, a Szász Endre híres szobrászművész készítette bronzszobrot Frunda György az Operaház színpadán veheti át január 25-én. A további kitüntetettek: Demján Sándor, a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont vezérigazgatója és dr. Papp Lajos szívsebész. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./1997. március 21.
Brüsszelben az Európai Unió és a társult államok külügyminisztereinek ülése után - márc. 24-én megbeszélést tartott Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter. Fenn kell tartani a magyar-román együttműködés jelenlegi lendületét - állapították meg kölcsönösen. Ennek érdekében a két ország további egyezményekre készül. Az alapszerződés után helyzetet értékelve Kovács László úgy fogalmazott, hogy a tettek végre összhangba kerültek a szavakkal, példának márc. 15-e romániai megünneplését hozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./1997. április 18.
A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./1997. április 28.
Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség április 28-30. között hivatalos látogatást tesz Budapesten, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A delegációt, amelynek tagjai Teodor Melescanu SZDRP- és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter. A küldöttség találkozik az ELTE Jogi karának vezetőivel, majd Petre Roman előadást tart "A NATO bővítése az új európai demokráciák felé" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 29.
Ápr. 28-án Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra, ápr. 29-én találkoztak Kovács László külügyminiszterrel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és az MSZP vezetőivel. Petre Roman előadást tartott az ELTE jogi karán. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kovács László a megbeszélés után kijelentette: Petre Romannal egyetértettek abban, hogy áttörés következett be a magyar-román kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO tagjai közé, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. május 9.
A határon fizetendő 250 %-os benzinilleték ellen a magyar külügyminiszterhez is beadvánnyal fordult Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Válaszában Kovács László ismertette közbenjárását a román kormánynál, valamint azt, hogy engedmény történt: évi négyszeri határátlépés estén nem kell illetéket fizetni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1997. június 23.
Prágában jún. 23-án NATO-konferenciát tartottak, melyen részt vett Emil Constantinescu államelnök és Kovács László külügyminiszter is. A két politikus megbeszélést folytatott. A tárgyalás után Kovács László elmondta, hogy a román elnök leszögezte: Románia továbbra is az európai normákhoz kíván igazodni, az alapszerződést teljesíteni fogja, mert mindezt benső meggyőződésből tette, nem pedig a madridi NATO-kibővítés érdekében. Constantinescu kifejtette: Románia tudja, mit tett Magyarország a román NATO-csatlakozás elősegítése érdekében, s ezért hálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./