udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
322
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-322
Névmutató:
Kulcsár-Terza József
2015. március 11.
Halasztás a himnuszperben – Nem a megfelelő jogi személyt bírságolta meg a prefektúra
Halasztottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, a himnuszper néven elhíresült ügyben. A Kovászna megyei prefektus ötezer lejre bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot azért, mert 2014. június 4-én, a Magyar Összefogás Napján, az egykori országzászló helyén tartott trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A párt nem fizette ki a bírságot, hanem beperelte a kormányhivatalt. A tegnapi tárgyalási napon Bálint Judit, az MPP ügyvédje egy érdekes húzással akarta kiugatni a nyulat a bokorból, kérte, hallgassák ki Sebastian Cucu mostani prefektust, aki akkor alprefektusi minőségében tanúként írta alá a jegyzőkönyvet, holott ott sem volt a himnuszéneklésen. A prefektúra ügyvédje viszont résen volt, és azzal érvelt, a „tanú” kihallgatása fölösleges, mert a felperes nem tagadta a himnusz eléneklésének tényét, a per tárgyát a büntetés kirovásának a törvényessége képezi.
Felmerült az is, hogy ügyrendi hiba történt: a trianoni döntésről szóló megemlékezést ugyanis a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Párt szervezte, a büntetést viszont a megyei szervezetre szabták ki. – Szerintünk a törvényben, a szabálysértések között nem szerepel a himnuszéneklés, de egyelőre arról folyik a vita, hogy azt a jogi személy bírságolta-e meg a prefektúra, aki az állítólagos szabálysértést elkövette – nyilatkozta Bálint Judit.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint ez jól mutatja a prefektus szakmaiságát, nem számít semmi, csak büntessenek meg valakit.
– Feltehetően ilyen „alaposak” egyéb ügyekben is, ebből látszik, hogy a prefektúrának nem az a dolga, hogy jogos döntéseket hozzon, hanem az, hogy a román kormányt kiszolgálja – mondja Kulcsár-Terza. A részletkérdéseket tisztázni kell ugyan, de az ügy nem erről szól.
– Mi elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy ebben az országban azért megbüntessenek magyar embereket, mert magyar himnuszt énekelnek – szögezte le Bálint József, az MPP megyeszékhelyi elnöke. – Számomra az egész történet egy rémálom. El sem tudtam képzelni, hogy egy európai uniós országban felmerülhet az a kérdés, hogy egy másik uniós ország himnuszát elénekeljük, és ez büntetendő, bírságolandó tett – vélekedett Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács irodavezetője.
Tamás Sándor megyetanácselnök úgy véli, bár sok jóra nem lehet számítani az igazságszolgáltatástól, az ügyet végig kell vinni a bíróságon.
– Ez nemcsak egy nemzeti kérdés, hanem diplomáciai kérdés is, amelyet azt hiszem, hogy a magyar állam erőteljesebben számon kell kérjen Románián– jelentette ki Tamás Sándor.
A himnuszéneklési per március 30-án folytatódik.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. március 12.
Kulcsár-Terza: a prefektusnak le kell mondania
Kovászna megye prefektusának lemondását kéri Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője azért, mert kedden a kormánybiztos helyett az intézmény kapusa vette át az elfogadott petíciót.
Mint ismeretes, a székely szabadság napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön is szerveztek tüntetést, ennek alkalmával pedig egy petíciót is elfogadtak a jelenlevők, amelyet Klaus Johannis államfőhöz címeztek, és a Kovászna megyei kormányhivatalban iktatták volna. Ezt azonban nem tehették meg, ugyanis az eseményt szervező Székely Nemzeti Tanács megyei és országos vezetői a helyszínen szembesültek a ténnyel: a kapuson kívül nincs aki átvegye a kiáltványt a lejárt munkaidő miatt.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke elmondta: Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánymegbízottjának keddi tette miatt le kell mondania tisztségéről. Kijelentését azzal indokolta, hogy a prefektus kinevezése maga után vonja: a feladatkörébe tartozó tevékenységeket el kell végeznie, reális problémákkal kell foglalkoznia. Az MPP megyei vezetője arra is kitért: amennyiben a prefektus napokkal korábban megkapta az értesítést az SZNT tagjainak részéről, a petíció megfogalmazóitól vagy tartalmától függetlenül kötelessége lett volna a munkaidején túl is átvennie azt. „Alattomos játékot játszik a kormányhivatal, amely a román kormány szócsöve, és úgy kezeli a székelységet, mint másodrangú polgárokat” – hangoztatta Kulcsár-Terza.
Nem csupán a székely szabadság napja alkalmából szervezett megmozdulásokra került sor kedden. Mint ismeretes, az MPP megyei vezetői még tavaly decemberben kapták azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a Kovászna megyei kormányhivatal a trianoni megemlékezés alkalmával, a magyar himnusz elénekléséért szabott ki a párt vezetőire. A megyeszékhelyi bíróságon hétfőn volt a tárgyalás, ám a döntést illetően halasztottak. Jelenleg Sepsiszentgyörgy önkormányzatától várják azt a dokumentumot, amely a szervezők kilétét igazolja.
Az MPP megyei vezetője elárulta, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is feljelentést tettek, idézésük kedden fél 11-re szólt, ám két órát kellett várniuk az épület folyosóján sétálva, amíg behívták őket. A prefektúra jogásza rögtön az elején követelte az ügy elutasítását, hiszen, mint fogalmazott: a Diszkriminációellenes Bizottságon nincs helye az eset tárgyalásának. Ezt követően Kulcsár-Terza arra kérte a jogászt, bizonyítsa be a prefektúra, hogy korábban büntettek már a magyar himnusz elénekléséért akár természetes, akár jogi személyt, akár pártot, netán szervezetet. Azt is megemlítette, hogy az a kormányhatározat, amely alapján a magyar himnusz nyilvános területen való eléneklése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben Magyarország valamely főméltósága jelen van, hibásnak számít. Míg a jogász kérését elutasították, az MPP háromszéki vezetőjének javaslatát figyelembe vették: a prefektúrának dokumentumokkal kell igazolnia, hogy korábban bírságoltak már a magyar himnusz elénekléséért, továbbá március 24-ére idézik be az említett kormányhatározat megalkotóit.
Kulcsár-Terza József egy felhívással is fordul a székelység felé, akiket arra kér: mindenki menjen el a március 15-én, saját településén sorra kerülő rendezvényekre, mert az elmúlt napok eseményei bebizonyították, hogy szükség van az összetartásra.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. március 13.
Mozgósítanak a pártok: részt kell venni a vasárnapi ünnepségen!
Minden háromszéki politikai párt és szervezet arra buzdít: részt kell venni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján, március 15-én. A nemzeti ünnepről minden háromszéki magyar településen megemlékeznek.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök azt mondja: ilyen alkalommal nem lehet szó pártérdekről, mindenkinek saját településén, az ünnepségen a helye, hogy „megmutassuk, sokan vagyunk, és tudjuk, hogy mit akarunk”.
Kulcsár-Terza József a március 10-i tiltások elleni fellépésként értékeli a nemzeti ünnepen való részvételt. – Felhívással fordulok minden háromszékihez, ne nézze azt, hogy ki szervezi településén a megemlékező ünnepséget, hanem menjen ki, és vegyen részt rajta, mert szükségünk van az együttlétre, hogy érezzük egymás jelenlétét – fogalmazott a Magyar Polgári Párt megyei elnöke.
Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei megbízott elnöke szerint a vasárnapi ünnepen mindenkor, minden külső körülménytől függetlenül, részt kell venni.
– Legjobb, ha mindenki saját közösségében ünnepel, mert ott tudja leginkább önmaga számára megélni a szabadságharc időszerűségét, üzenetét – véli Benedek Erika.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. március 25.
Alkotmányellenessé nyilváníttatnák a magyar himnusz éneklését tiltó határozatot
Nem jelent meg a beidézett román kormány képviselője a magyar himnusz elénekléséért kiszabott bírság ellenében tett feljelentés tárgyalásán. Az eset előtt értetlenül állnak az MPP megyei vezetői, akik már készülnek a következő trianoni megemlékezésre.
Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője rámutatott, az elmúlt 25 év romániai magyar térfélről tekintett bukaresti politizálás elmulasztott éveknek számít, ugyanis kedden az Országos Diszkrimációellenes Tanácsnál sorra kerülő tárgyaláson senki nem jelent meg a román kormány részéről. Mint magyarázta, ez bevett szokás, mert a jogszabályok jóváhagyják azt is, ha valaki személyesen nem jelenik meg, csupán elküldi összeállított védő aktáit. Kifejtette ugyanakkor, hogy a román kormány még ezt sem tette meg, hiszen válaszra sem méltatta az idézést.
„A Diszkriminációellenes Bizottság egy alárendelt intézménye a kormánynak, amely úgy tűnik: számba se veszi az előzőt” – magyarázta az MPP háromszéki vezetője, aki hozzátette, feltevődik a kérdés, hogy van-e értelme ilyen intézményeket működtetni Romániában. Az erdélyi magyar pártok, valamint szerveződések folyamatosan a román-magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, ám, ha ilyen szinten se lehet, akkor vajon mit várnak el tőlünk? – tette fel a kérdést Kulcsár-Terza, aki értetlenül áll azelőtt, ahogyan ezt az ügyet a román kormány kezeli.
A sepsiszentgyörgyi bíróságon hétfőn lesz a következő tárgyalás. Ezzel kapcsolatban a párt háromszéki vezetője elárulta, korábban elutasították annak a kérésnek a továbbítását a brassói táblabíróságra, amelyben kérik a magyar himnusz éneklésére kiszabott büntetést jóváhagyó kormányrendelet alkotmányellenességének megvizsgálását. Mint ismert, ezt csupán az alkotmánybíróság állapíthatná meg, azonban ehhez a sepsiszentgyörgyi bíróságnak továbbítania kellene az MPP helyi vezetőinek már említett kérését, majd pedig a brassói táblabíróságnak kell jóváhagynia az ügy más szinteken való további tárgyalását. Ennek megfelelően tehát az MPP háromszéki szervezetének nem csupán az a célja, hogy a decemberben kapott bírságot érvénytelenítsék, hanem a kormányrendelet alkotmányellenessé minősíttetését is elakarják érni. Kulcsár-Terza József ugyanakkor elárulta azt is, már készülnek a június 4-i megemlékezésre, ahol a tervek szerint a magyar himnuszt ismét eléneklik, nem pedig intonálják, továbbá hozzátette: magyarországi közméltóság nem lesz jelen az eseményen.
Mint ismeretes, az MPP megyei vezetői még tavaly decemberben kapták azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a Kovászna megyei kormányhivatal a trianoni megemlékezés alkalmával, a magyar himnusz elénekléséért szabott ki a párt vezetőire. Marius Popica korábbi prefektus akkor azzal indokolta a büntetés kiszabását, hogy a szervezett, hivatalos ünnepségeken más ország himnuszát a törvény értelmében és a kölcsönös tisztelet jegyében is csak a román himnusszal együtt lehet „megszólaltatni”. Arról is beszélt korábban, hogy a törvény nem egy másik nemzet himnuszának az eléneklését, hanem annak intonálását („intonaţie”) bünteti.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. március 29.
Miniszterelnöki megbízott segít az autonómiaküzdelemben – Szili Katalinnal találkozott Biró Zsolt
Szili Katalin a jövőben miniszterelnöki megbízottként az autonómiakoncepciók kidolgozásában segít a külhoni nemzetrészeknek. Új megbízatása „testre szabott" koncepciót kidolgozni, hiszen a Kárpát-medence különböző területein más-más önrendelkezési formákra van szükség.
A találkozón Biró Zsolt pártelnök és Kulcsár-Terza József Kovászna megyei elnök tájékoztatta Szili Katalint az erdélyi helyzetről, külön hangsúlyt fektetve a székelyföldi autonómiatörekvésekre.
A felek egyetértettek abban, hogy a kérdést ki kell vonni a napi pártpolitikai csatározások színteréről. Azok az országok erősek a nagy politikai közösségek fórumain, ahol a fontos nemzeti ügyek kérdései terén konszenzust tudnak teremteni. Az erdélyi politikában végre áttörés történt ezen a téren, fontos hogy ennek folytatatása is legyen mondta Biró Zsolt, aki éppen Strasbourgból az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris üléséről érkezett Budapestre. „Áttörés az erdélyi magyar külpolitika terén az a példás együttműködés, ami Strasbourgban megvalósult.
Először fordul elő, hogy többpárti delegáció képviseli egy nemzetközi találkozón Székelyföldet. Amennyiben a választói felhatalmazással rendelkező politikai pártok képviselőiként közösen tudjuk megfogalmazni problémáinkat nagyobb az esélyünk megérttetni az erélyi magyar kérdést. Strasbourgban világos volt az üzenet: a tervezett román régióátszervezés nem a romániai magyar pártokról szól, hanem a magyar közösség egésze számára elfogadhatatlan az etnikai arányok megváltoztatása a közigazgatási határok módosításával” – mondta Biró Zsolt.
MPP sajtóiroda
Erdély.ma2015. március 31.
A kétnyelvűségre hívták fel a figyelmet Kovászna Megye Tanácsánál
Kisebb vita alakult ki a Kovászna megyei önkormányzati képviselők között az intézmény kétnyelvű kommunikációjának hiányossága miatt, a keddi soros ülésen. A hasonló esetek elkerülése miatt hamarosan szinkrontolmácsa lehet a háromszéki önkormányzatnak.
Bedő Zoltán, Kovászna megyei önkormányzati képviselő a keddi soros ülés alkalmával a különböző anyagok és határozattervezetek két nyelven való hiányos használatára hívta fel a figyelmet. Azt is sérelmezte a képviselő, hogy a soros és rendkívüli tanácsüléseken „több alkalommal is előfordult, hogy vannak, aki nem használják anyanyelvüket”. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke erre reagálva elmondta, úgy érzi, senki nem vádolhatja azzal az elmúlt hat és fél évben őt, hogy a törvényes kereteken belül nem szorgalmazta a kétnyelvűséget a Kovászna megyei Tanácson belüli kommunikációt illetően. Hozzátette, bár akadtak néha problémák úgy a fordítás minőségében, mint annak gyorsaságában, de meglátása alapján Románia más megyéihez viszonyítva tisztességes mértékben megkövetelte a kétnyelvűséget. A háromszéki vezető hangsúlyozta azt is, hogy nem csupán a kétnyelvűség törvényes kereteinek betartását tartotta fontosnak az elmúlt években, hanem annak bővítését is célként tűzte ki.
Tamás Sándor reakciójára Bedő Zoltán a soros ülésen elfogadott egyik határozattervezet anyagát mutatta fel, amelynek csak román nyelvű változata készült, illetve arra is kitért, hogy több alkalommal előfordult: csak román nyelvű meghívót kaptak az önkormányzati képviselők az ülésre. A felvetésre válaszként a háromszéki önkormányzat vezetője úgy fogalmazott: az említett határozattervezet magyar változata valóban nem készült el, ám ennek oka az idő hiánya volt, ugyanis még délelőtt 11-kor szakemberekkel tárgyaltak, a 12 órától kezdődő ülésre csak egy nyelven tudták előterjeszteni. Tamás Sándor, a végig magyar nyelven beszélő Bedő Zoltánt arra kérte, hogy az elhangzottakat foglalja össze románul is képviselőtársainak. Kulcsár-Terza József megyei önkormányzati képviselő a beszélgetéshez annyit fűzött hozzá, amennyiben Kovászna Megye Tanácsa alkalmazna egy szinkrontolmácsot a hasonló esetekre, akkor nem kellene arról vitatkozniuk, amiről a keddi ülésen.
Tatár Márta képviselő mindezt kiegészítve kifejtette: ahhoz, hogy a határozattervezetek és különböző anyagok két nyelven és időben elkészülhessenek, legalább két, vagy három szinkrontolmácsra lenne szüksége a háromszéki önkormányzatnak, amelynek költségeit a kormánynak kellene biztosítania azokban a megyékben, ahol jogos a kétnyelvűség iránti igény. Tamás Sándor a felvetést megköszönve elmondta, még április első hetében levelet írnak a miniszterelnöknek abból a célból, hogy a kormány hagyjon jóvá még öt állást és az azokhoz szükséges pénzforrást az önkormányzat részére annak érdekében, hogy a kétnyelvűséget biztosítani tudják az elkövetkezendőkben.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. április 1.
Kétnyelvűséget a kormány pénzére – Mégis lesz tolmácsgép Sepsiszentgyörgyön
Rekordszámú, 43 napirendi ponttal, 27 tanácstag jelenlétében tartotta tegnap márciusi rendes ülését Kovászna Megye Tanácsa. A testület egyebek mellett elfogadta különböző bizottságainak és alárendelt intézményeinek 2014-es jelentését.
A tanács elfogadta, hogy 50 ezer lejjel támogassák a román színház által szervezett ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivált, és hogy befizessék évi tagdíjukat a Vadon Egyesületbe. Legtöbb 300 ezer lejt pótolnak a Sepsi SIC kosárlabdacsapatának költségeihez a rájátszásban (lásd cikkünket a 11. oldalon), és kiutalták a pénzt a 121A megyei út munkálataira Lécfalva és a 11-es országút között, amelynek év végéig kell elkészülnie. A testület erre a célra egy csaknem 15 millió lejes hitelt vesz fel a rendelkezésére álló keretből.
Határoztak a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola tevékenységének átszervezéséről is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy összevonták az árkosi oktatási központtal. Ezzel kapcsolatban Tamás Sándor megyetanácselnök kifejtette: eddig is voltak kurzusok, szabó- és varróképzés, pincér, szakács, népi díszítés és kádármesterség, de most még inkább erősíteni szeretnék a felnőttképzést.
– A megyei tanács nem tud közvetlen módon munkahelyeket teremteni, de fontosnak tartja hozzásegíteni az embereket, hogy kenyérkereseti lehetőséghez jussanak – mondta a tanácselnök.
Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint az intézkedést az indokolja, hogy a két intézmény, amelynek gyakorlatilag közös céljaik vannak, együtt „nagyobb hatékonysággal” tudja megszervezni a kurzusait.
Minthogy ebben az esetben Tamás Sándor csak magyarul, Gáj Nándor pedig csak románul beszélt (gyakorlatilag ugyanazt mondta), Bedő Zoltán az Erdélyi Magyar Néppárt nevében kifogásolta, hogy „szokásossá kezd válni” a magyar nyelv mellőzése a tanácsüléseken. Ezt Tamás kikérte magának, azt hagsúlyozva, hogy az elmúlt hat esztendőben általános volt a kétnyelvűség a megyei tanácsban. Erre Kulcsár-Terza József polgári párti tanácsos felidézte, már hat éve javasolják egy tolmácsgép beszerzését, de „csak szavazunk róla, s nem történik semmi”. Az „önkéntes tolmácsként” is dolgozó tanácselnök válaszában megígérte: a tolmácsgépet még idén beszerzik.
Tatár Márta RMDSZ-tanácsos azt javasolta, hogy a kétnyelvűség biztosítása érdekében a román kormány költségén alkalmazzanak legalább két szinkrontolmácsot. A megyei tanács elnöke ez ügyben a miniszterelnökhöz akar fordulni, hogy egyrészt a leendő tolmácsok bérét, másrészt a kétnyelvű táblák elkészítésével járó többletköltségeket vegye át a kormány, mert ezek a kiadások nem fordulnak elő a megyék legnagyobb részének költségvetésében.
A testület elfogadta a 2015. január 18-án Angersban aláírt, a Kovászna, a franciaországi Maine-et-Loire és Veszprém megyék közötti együttműködési szerződés meghosszabbítását, jóváhagyta a megyei víz- és csatornarendszer mestertervét, valamint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szervezeti felépítését.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. április 27.
Összefogás a Teculescu-ügyben – Újabb menetelésre készülnek
Összefogtak a háromszéki magyar pártok, amelyek összesen 26 ezer aláírást gyűjtöttek, hogy a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház visszakapja eredeti elnevezését, azaz ne csatolják hozzá a Teculescu nevet.
A petíciót és az aláírásokat a háromszéki RMDSZ parlamenti képviselői szerdán nyújtják át Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszternek, kérve, hogy vegye figyelembe az érintettek véleményét, és írja felül a korábbi rendeletet, amely szerint az intézménynek Nicolae Teculescu balneológus nevét is fel kell vegye, aki – mint kiderült – soha nem dolgozott a szívkórházban.
Hétfőn Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke és Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke az RMDSZ-székházban együtt jelentették be az aláírásgyűjtés eredményét, és hangsúlyozták, hogy fontos ügyekben összefognak.
Tamás Sándor kifejtette, rendhagyó, hogy egy asztalnál ülnek, de ha fontos ügyről van szó – és a kovásznai szívkórház ügye ilyen –, akkor „egymás iránti alázattal és sok munkával előre tudunk lépni”. Már amikor elkezdték a kézjegyek gyűjtését, az ívekre nem tettek pártlogót, mert abban bíztak, hogy a többiek is csatlakoznak, az MPP és a néppárt pedig felajánlotta segítségét, valamint az egyházak, az ifjúsági szervezetek is az ügy mellé álltak.
Tíz nap alatt papíron 22 ezer, online 4 ezer aláírás gyűlt össze, ebből Kovászna városában négyezer – a város lakói, a kórház dolgozói, sőt a kezelésre érkezők, románok és magyarok is aláírták az eredeti név megtartását kérő íveket. Tamás Sándor elmondta, az RMDSZ-kongresszuson Victor Ponta miniszterelnök tudomására hozták a kovásznai szívkórház ügyét, és ő azt mondta, igyekszik megoldást találni. A múlt héten egy minisztériumi illetékes a helyszínen tájékozódott: találkozott a polgármesterrel, tanácstagokkal, a kórház orvosaival, a szakszervezet vezetőkkel.
„A jelentése tartalmát nem ismerjük, de mindenki, akivel szóba állt, a Benedek Géza név megtartását kérte” – mondta az RMDSZ politikusa. Tamás ugyanakkor leszögezte, a miniszteri rendelet visszavonása nem visszalépés, hanem a normalitás helyreállítása, hiszen „Ioan Lăcătușu, a kommunista párt propagandistája feszíti a húrt” – jelezték a román politikai pártoknak, a prefektusnak is, hogy ez egy szűk társaság akciója volt, és hogy ez nem jó irány, mert román–magyar feszültségeket kelt. Azért is bíznak a rendelet hatályon kívül helyezésében, mert azt nem a miniszter, hanem a minisztériumi főtitkár írta alá előbbi tudta nélkül.
Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, hogy korábban a kovásznai magyar és román közösség képviselői megegyeztek, hogy a helyi sportcsarnokot Iordan Popica sporttanárról nevezik el, a művelődési házat pedig Ignácz Rózsáról, de a kórházügy annyira megmérgezte a légkört, hogy ezt a határozatot levették a napirendről. „A román neveknek is van helyük, de olyan személyiségeket kell javasolni, akik alkottak valamit, Iordan Popica tanárt például mindenki tisztelte” – mondta Tamás Sándor.
A kovásznai szívkórház átnevezése szimbolikus térfoglalás a románok részéről: olyan, mint az ötvenes években, amikor a Bolyai Egyetemet átnevezték, és azóta már csak néhány százaléknyi a magyar helyek száma – fejtette ki Benedek Erika. Hozzátette, ez általános lett az elmúlt évtizedekben a román hatalom részéről, ám a kovásznai névadás ügye olyan horderejű, hogy nem lehet elmenni mellette, a románok számolhattak azzal, hogy tiltakozást fog kiváltani. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arról beszélt, hogy az összefogásnak folytatódnia kell, mert mint mondta, „olyan időket élünk, amikor a magyar himnuszt nem lehet elénekelni és betiltják szimbólumainkat”.
Egyeztetnek az újabb menetelésről
Körvonalazódik a magyar pártok közötti összefogás egy idénre tervezett, nagyszabású háromszéki megmozdulás szervezésére is. Tamás Sándor március 10-én, a székely szabadság napján jelentette be: felhívást intézett az erdélyi magyar politikai szervezetekhez, hogy az év második felében szervezzék meg a székelyek nagy meneteléséhez hasonló, az autonómiaigényt felmutató közös demonstrációt.
Hétfőn Tamás Sándor újságírói kérdésre elmondta, Antal Árpád polgármesterrel közösen már egyeztettek Biró Zsolt országos és Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP-elnökkel, a napokban pedig „hosszú és tartalmas beszélgetést” folytattak Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökével.
„Elkezdődött a politikai egyeztetés, a technikai részleteket kell leszögezni, konszenzusra törekszünk. Idén mindenképpen lesz egy nagyszabású háromszéki megmozdulás, ennek időpontját és helyszínét később hozzuk nyilvánosságra” – mondta Tamás Sándor.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2015. április 29.
Újabb demonstrációval jeleznék a székelyek autonómiaigényét
A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató demonstráció megszervezéséről egyeztettek az elmúlt napokban a háromszéki RMDSZ vezetők az MPP és az EMNP politikusaival.
A nagyszabású megmozdulás megszervezésének lehetőségét Tamás Sándor, március 10-én, a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Székely szabadság napi tiltakozó megmozduláskor vetette fel.
A hétfői sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva a háromszéki RMDSZ politikus elmondta: a demonstrációra idén biztosan sor kerül,már elkezdték a tárgyalásokat. Az MPP országos elnökével, Bíró Zsolttal és háromszéki vezetőjével, Kulcsár Terza Józseffel múlt héten egyeztettek ebben a kérdésben.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökével Toró T. Tiborral nemrég egy hosszas és tartalmas beszélgetést folytattak, ahol a közös demonstráció megszervezése is szóba került, mondta Tamás Sándor. Hozzátette politikai konszenzusra törekednek, a megmozdulás technikai részleteit, annak helyét és időpontját majd később hozzák nyilvánosságra, de idén megszervezik.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2015. május 7.
„Amit nem tilt a törvény, azt szabad”
Kézhez kapta a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetősége a himnusz-ügyben hozott bírósági döntés indoklását, így az ötezer lejes bírság megsemmisítését illetően a Kovászna megyei kormányhivatalnak harminc nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen.
Kulcsár-Terza József szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: „íme, vannak eredmények”. Ezeket pedig csak közösen, összefogás által lehetett, illetve lehet elérni, hiszen megmutatkozott, hogy a külön utas politikának nincs eredménye – fogalmazott a párt megyei vezetője.
„A himnuszperrel kapcsolatosan ahhoz, hogy egy jó döntés szülessen, a magyarságnak, illetve székelységnek erőt kellett felmutatni” – jelentette ki Kulcsár-Terza. „Teljesen elvtelen volt egy nemzeti ima eléneklése miatt bírságot kiszabni, nem lehet egy demokratikus országban, vagy épp egy Európai Unió tagországban hasonló intézkedéseket hozni” – ismételte korábban kijelentett véleményét. A perben született indoklást nemrégen kapták kézhez, ezzel kapcsolatban három olyan pontot emelt ki az MPP háromszéki elnöke, amelyben a sepsiszentgyörgyi bíróság igazat adott a június 4-ei rendezvény szervezőinek.
Elsősorban azért tekintik semmisnek az ötezer lejes bírságot, mivel nem a megfelelő szervezetet büntették meg. Kulcsár-Terza elmagyarázta, a szervező sepsiszentgyörgyi MPP helyett a megyei vezetőségre szabták ki a bírságot, ám az említett kettő közül egyik sem rendelkezik jogi személyiséggel, így az országos MPP irodát kellett volna megbüntetniük. Másodsorban egy kormányhatározat nem írhat felül egy törvényt sem, utóbbi pedig kimondja: himnuszt bármilyen esetben lehet énekelni, abban az esetben pedig, amennyiben hivatalos küldöttség is részt vesz az eseményen, akkor a román himnuszt is el kell énekelni. Az indoklásban szereplő harmadik meglátás az, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, azt csupán természetes, azaz fizikai személy teheti, így a párt csak abban az esetben büntethető, ha az általuk megszervezett rendezvény nem rendelkezik engedéllyel, nem tartották volna az előzőleg bejelentetett időkorlátot, netalán rendbontás történt volna. Ezek közül azonban egyik sem történt meg – emlékeztetett Kulcsár-Terza, aki hozzátette, a Kovászna megyei kormányhivatal képviselőinek harminc nap áll rendelkezésre a bírósági döntés megtámadására.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke kiemelte azt az indoklásban is szereplő mondatot, amely precedensértékű lesz és hivatkozási alapot fog szolgáltatni az elkövetkezendőkben: „amit nem tilt a törvény, azt szabad”.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. május 8.
MPP-s ultimátum az RMDSZ-nek az autonómiatervezet ügyében
Szeptemberig adott ultimátumot a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-nek a területi autonómiát célzó törvénytervezet benyújtására.
A két politikai alakulat autonómia-munkabizottságának csütörtöki sepsiszentgyörgyi ülésén áttekintették a közvitára bocsátott határozathoz beérkezett módosító indítványokat. Biró Zsolt MPP-elnök az ülés után elmondta, miután eddig a testület összehívását az RMDSZ különböző okokra hivatkozva nem tartotta időszerűnek, sikerült kimozdítani a holtpontról a munkát. Biró szerint kemény feltételeket szabtak az RMDSZ-nek.
Az MPP elnöke leszögezte, a polgáriak részéről továbbra is az a két alakulat együttműködésének feltétele, hogy „25 év időhúzás után” az RMDSZ vállalja fel az autonómia ügyét. A polgáriak az ülésen bejelentették, ha szeptemberig nem nyújtják be a román parlamentbe az autonómiáról szóló tervezetet, felfüggesztik tevékenységüket a munkabizottságban, hiszen azután – a jövő évi választásokra tekintettel – már újra kampánytéma lesz a dokumentum.
Biró Zsolt szerint a határidővel elviekben a bizottság RMDSZ-es tagjai is egyetértettek, de nekik még egyeztetniük kell a szövetségen belül. Az MPP elnöke szerint két módosító indítványnak feltétlenül be kell kerülnie a végleges változatba. Az egyik a népszavazás megszervezésére vonatkozik, ezáltal ugyanis kirajzolódna a Székelyföld határa, és megoldódna, hogy Maros megye vagy Marosszék kell a régióhoz tartozzon. „A másik módosítás a prefektus hatáskörét pontosítja, hogy a kormány területi képviselője ne vethesse be a román hadsereget a Székelyföldön” – jelentette ki a pártelnök.
Kiderült, az oktatásra és nyelvhasználatra vonatkozó javaslatokon kívül érkeztek olyanok is, amelyek saját bankot, fizetőeszközt, sőt az olimpián való önálló részvételt indítványoznak a Székelyföld esetében.
Más témában Biró úgy vélte, precedensértékű lehet a Kovászna megyei prefektúra által a magyar himnusz eléneklése miatt kiszabott bírság érvénytelenségét kimondó alapfokú bírósági ítélet indoklása. „Ez ugyanis kimondja: amit a törvény nem tilt, az megengedett. Ez a törvényértelmezési különbség eddig a zászló- és szimbólumhasználatban is folyamatosan felmerült” – állapította meg a politikus.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke elmondta, a sepsiszentgyörgyi bíróság indoklása három pontban ad igazat a felperes alakulatnak. Egyrészt a prefektúra nem a megfelelő szervezetet bírságolta meg: az 5000 lejes büntetésről szóló jegyzőkönyvet az MPP megyei szervezete kapta, holott a trianoni megemlékezést a sepsiszentgyörgyi rendezte, és jogi személyisége csak a párt központi irodájának van.
Másrészt a bíró megállapítja, az emberek nem jogi, hanem természetes személyként énekelnek egy himnuszt, emiatt a szervezőt legfeljebb akkor lehet felelősségre vonni, ha nincs engedélye, túllépi a megszabott időkeretet, vagy rendbontás esetén.
Az is szerepel az indoklásban, hogy kormányhatározat nem ír felül törvényt, márpedig az 1994/75-ös számú jogszabály nem szabja meg, hogy hivatalos küldöttségek látogatása esetén a másik ország himnusza után a románnak is fel kell csendülnie; ez csupán az utólag kibocsátott kormányhatározatban szerepel. A prefektúra egyébként még fellebbezhet az alapfokú ítélet ellen.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)2015. május 21.
Zászlótörvény: csak a helyi és megyei lobogók helyzetét oldja meg
Az új zászlótörvényről nyilatkozott Antal Árpád, valamint Kulcsár-Terza József is. Mindketten kijelentették: a jogszabály nem oldja meg a székely zászló használatát, ám az elkövetkezendőkben regionális szimbólumhasználatot érintő törvény kidolgozását szorgalmazzák.
Különbséget kell tenni a székely, valamint helyi és megyei zászlók között – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki hozzátette: az új zászlótörvény nem oldja meg a székely lobogó önkormányzatok homlokzatán való használatát. Megoldja viszont a helyi és megyei zászlók problémáját, ez pedig Sepsiszentgyörgynek jó, mert, bár évekkel korábban sikerült kormányhatározattal elfogadtatni a megyeszékhely címerét, a város lobogójának jogos használatáért még jelenleg is perek folynak.
Háromszék vármegye rendelkezett címerrel és lobogóval, ám mivel Hargita megye, mint történelmi terület nem létezett, így ott a székely zászlót fogadták el megyezászlónak – jegyezte meg az elöljáró, aki hozzáfűzte: kezd erősödni a regionális identitástudat, az igény is megjelent már, így kell egy jogszabály, amely a regionális zászlók használatát szabályozza. „Nem szabad becsapni az embereket, sem magunkat, hogy ez a törvény megoldotta a székely zászló kérdését, de nem az a feladat, hogy kiskapukat keressünk, hanem ki kell mondanunk: nincs megoldva, és megoldást kell keresnünk” – jelentette ki Antal Árpád, aki elutasítja azt az ötletet, miszerint mind Hargita, mind pedig Kovászna megye fogadja el zászlójaként a székely lobogót, és az említett területek megnevezéseit írják fel rá. „Bár a törvény biztosítja, hogy a megyék nevei megjelenjenek a zászlón, mi mégsem fogjuk ezt tenni, hiszen a heraldika szempontjából sem elfogadott ez a lehetőség” – zárta gondolatait az elöljáró.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője üdvözölte Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint „Európa az európaiaké, Magyarország a magyarországiaké”, illetve általa kiegészítve: „Székelyföld a székelyeké”. Az új zászlótörvénnyel kapcsolatban hasonlóan vélekedik, akárcsak Antal Árpád: fölösleges viták vannak ekörül, hiszen valóban nem oldja meg a székely zászló ügyét, de nem is az Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács elnöke által felvázolt helyzetet vonja maga után.
Az MPP megyei vezetőjének értelmezése alapján a jelenlegi jogszabály nem tiltja a székely zászló intézmények homlokzatán való használatát, csupán a román, az Európai Unió lobogójának kitűzéséről és azok sorrendjéről szól. Azt azonban az MPP háromszéki vezetője is nehezményezi és problémaként értékeli, hogy a zászlókat Bukarestben engedélyeztetik.
„Ki kell tűzni a székely zászlót, pereljenek majd a kormánymegbízottak, nem kell, és nincs is amiért félni, hisz egy nemzet szimbólumainak használata az Európa Unióban elfogadott jogszabály” – hívta fel a figyelmet Kulcsár-Terza, aki hozzátette: az elkövetkezendőkben olyan tervezetet dolgoznak ki partnereikkel, amely célja a regionális szimbólumhasználat szabályozása.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. május 28.
Együttműködik az RMDSZ és az MPP Kovászna megyében
Önkormányzati és politikai együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója a Kovászna megyei közgyűlésben csütörtökön – közölte a székelyföldi önkormányzati testület sajtóirodája.
„A mai naptól stratégiai együttműködés veszi kezdetét az RMDSZ és MPP között Háromszéken (...) Célunk, hogy jó politikai hangulatot teremtsünk Székelyföldön, fejlesszük a térséget és jogainkat megvédjük” – mondta a megállapodás aláírásakor Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács, illetve az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke kiemelte, hogy az aláírt egyezmény garantálja a párt identitásának és önállóságának megőrzését.
„Vannak ügyek, ahol össze kell fogni, erőt kell felmutatni. Továbbra is ezt kell üzenjük Bukarestnek, hogy egységben tudjuk képviselni a magyar ügyet” – hangoztatta az MPP Kovászna megyei vezetője.
A megállapodás szerint az RMDSZ- és az MPP-frakció együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely Székelyföld ügyét érinti, politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében. A két frakció közös munkacsoportot hoz létre, amely nyomon követi Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítását.
Tamás Sándor elmondta: nem titkolt céljuk, hogy a megállapodás politikai hatályát kiterjesszék a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is, erre vonatkozó döntéseket két szervezet országos testületei kell meghozzák az év második felében.
Tavaly márciusban a két erdélyi magyar politikai alakulat országos szinten is politikai együttműködési megállapodást kötött. A Kelemen Hunor (RMDSZ) és Biró Zsolt (MPP) által aláírt dokumentumban a felek vállalták, hogy együttműködnek az európai parlamenti választásokon, valamint az autonómiatörekvéseknek a román parlamentben, a nemzetközi közvélemény előtt és a székelyföldi magyar többségű önkormányzatokban való képviseletében.
A 28 tagú Kovászna megyei tanácsban az RMDSZ-nek tizenhat, az MPP-nek három tagja van, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) négy, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) három, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig két képviselővel rendelkezik.
Székelyhon.ro2015. május 29.
Összefogott Háromszéken az RMDSZ és az MPP
Önkormányzati és politikai együttműködési megállapodást kötött a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ és MPP frakciója május 28-án, csütörtökön.
A sajtó jelenlétében aláírt egyezmény célja a politikum romániai magyar közösség érdekérvényesítő képességének növelésén túl, egy olyan munkacsoport létrehozása, amely által nyomon követhető Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítása. A megállapodás szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója és a Magyar Polgári Párt frakciója együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amelyek Székelyföld ügyét, a székelyföldi embereket érinti. Ennek érdekében közös tanácshatározatokat kezdeményeznek, és ezeket fenntartanak minden illetékes fórumon. Továbbá politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: „A mai naptól stratégiai együttműködés veszi kezdetét az RMDSZ és MPP között Háromszéken. A megállapodásnak jó előszele az elmúlt három évben történt együttműködés a két alakulat között úgy önkormányzati, mint politikai szinten. Eddig is kölcsönösen kiálltunk minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely összefogást követelt, hogy eredményeket érjünk el, ilyen a himnuszénekléshez való jogunk visszaszerzése, vagy a Dr. Benedek Géza szívkórház névváltoztatásának ügye. Ezt az elkezdett együttműködést formalizálja a mai írott megállapodás, amely mentén hivatalosan is stratégiai partnerség, összefogás veszi kezdetét Háromszéken a két politikai alakulat között. Meggyőződésünk, hogy az összefogás előbbre viszi a székelyföldi magyarság ügyét. Nem egymás erejét akarjuk kioltani, hanem segíteni egymást, ma amikor sok nehézségbe ütközünk. Célunk, hogy jó politikai hangulatot teremtsünk Székelyföldön, fejlesszük a térséget és jogainkat megvédjük.”
Az elnök azt is elmondta, nem titkolt céljuk, hogy a megállapodás politikai hatályát kiterjesszék a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is, erre vonatkozó döntéseket két szervezet országos testületei kell meghozzák az év második felében. Azt szeretnék, hogy a székelyföldi emberek pozitívan viszonyuljanak a politizáláshoz. Mindemellett hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szervezeti önállóságuk megmaradjon.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna Megyei Szervezetének elnöke szerint el kell különíteni a magyarországi és az erdélyi politizálást. „Vannak ügyek, ahol össze kell fogni, erőt kell felmutatni. Továbbra is ezt kell üzenjük Bukarestnek, hogy egységben képviselni tudjuk a magyar ügyet. Ha valaki együttműködik, azt jelenti, hogy a közösségért akar tenni.” Kulcsár-Terza elmondta, mindig tudtak egyeztetni az RMDSZ-el, a közös munkacsoport révén pedig érvényesíteni tudják ötleteiket. Mostantól intézményesül az együttműködés a két frakció között. Kiemelte, hogy az aláírt egyezmény garantálja a párt identitásának és önállóságának megőrzését.
Közlemény
Erdély.ma2015. június 3.
Trianoni megemlékezések – Tőkés László lesz a sepsiszentgyörgyi szónok
Trianon a magyarok számára egyet jelent az igazságtalansággal és az elkeseredettséggel, ezért az idén is megemlékezünk a békediktátum aláírásáról – jelentette be Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke azt mondja: himnuszper ide vagy oda, nemzeti imánkat idén is elénekelik.
Trianonban egy olyan igazságtalan diktátum született, amelybe Magyarországnak nem volt beleszólása, és amelyben elveszítette területének és lakosságának kétharmadát – idézte fel Kulcsár-Terza. – Az Orbán-kormány egyik legpozitívabb döntése volt, amikor 2010-ben június negyedikét a magyar összefogás napjának nyilvánította.
Az immár tizenegyedik alkalommal az Erzsébet parkban megszervezett, hagyományosan 17 óra 30 perckor kezdődő program részleteiről szólva, Bálint József megyeszékhelyi MPP elnök elmondta: a rendezvény díszszónoka Tőkés László Európa Parlamenti képviselő lesz, de minden politikai pártot és szervezetet (RMDSZ, EMNP, EMI, HVIM, MERT) meghívtak, és természetesen őket is megilleti a szólás joga.
Holnap Marosvásárhelyen az MPP országos vezetősége a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás bizottságának tagjaival találkozik.
A trianoni gyásznapon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete is megemlékező felvonulást tart a céhes városban. Gyülekező 16 órakor a Dózsa György és a Szabadság utcák kereszteződésénél, a Kacsó lapárudánál, ahonnan a résztvevők felvonulásra indulnak a Dózsa György utca – Petőfi Sándor utca – Gábor Áron tér – Bem József utca – Hősök emlékmű útvonalon. A Hősök emlékművénél beszédek, szavalatok hangzanak el.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. június 10.
Folytatódik a himnuszper Háromszéken
Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu fellebbezett a sepsiszentgyörgyi bíróság azon ítélete ellen, amellyel érvénytelenítette a magyar himnusz nyilvános éneklése miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetére kirótt bírságot – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az ötezer lejes bírságot azért rótta ki a prefektus hivatali elődje, mert az MPP által szervezett tavalyi sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés végén az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke elmondta, hétfőn járt le a határidő, ameddig a prefektus fellebbezhetett, és érdeklődésére a megyei törvényszéken közölték, hogy megtörtént a fellebbezés. A hírt Sebastian Cucu is megerősítette. A prefektus a hírügynökségnek csak annyit mondott, hogy a megszokott procedúra szerint járt el.
Az alapfokon ítélkező sepsiszentgyörgyi bíróság három ponton is elfogadta a felperes MPP érveit. Egyrészt semmisnek nyilvánította a prefektúra büntetését, mert azt nem a megfelelő jogi személyre rótták ki. A trianoni megemlékezést az MPP városi szervezete tartotta, a büntetést viszont a megyei szervezetre rótták ki. A bíróság szerint a pártnak kizárólag az országos szervezete számít önálló jogi személynek, ezért csak az bírságolható.
A bíróság annak a kormányhatározatnak a törvényességét is vitatta, amely alapján a prefektus a bírságot kirótta. A kormányhatározat ugyanis a román nemzeti jelképek használatára vonatkozó törvény végrehajtási utasításait tartalmazza. A törvényben pedig nincs megkötés más államok himnuszának eléneklésével kapcsolatban.
Az ítélet azt is kimondta, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, így nem is bírságolható ezért. A törvényszék szerint egy tömegrendezvényt szervező jogi személy ellen csak akkor szabható ki büntetés, ha nem teljesíti a rendezvényszervezés kötelező feltételeit.
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 24.
Összefog a három erdélyi magyar párt Kovászna megye prefektusa ellen
Beadványáradattal kérik számon a Kovászna megyei prefektuson a himnuszper folytatását.
A három erdélyi magyar párt Kovászna megyei képviselői közös akció során beadványáradatot kívánnak Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektusra zúdítani a himnuszper folytatása miatt.
Erről egy sepsiszentgyörgyi közös sajtótájékoztatón számoltak be szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei vezetői, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei önkormányzati képviselői.
A három párt képviselői elsőkként írták alá azt a magyar nyelvű beadványt, amelyben magyarázatot kérnek a kormány Kovászna megyei képviselőjétől a himnuszper folytatása miatt.
A prefektus hivatali elődje ötezer lejes (350 ezer forint) bírságot rótt ki az MPP-re, mert a párt által szervezett tavalyi sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bírságolás jegyzőkönyvét a bíróság alapfokon érvénytelenítette, ám a prefektus fellebbezett a döntés ellen.
Amint Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke az MTI-nek elmondta, a prefektus azt kérte, hogy helyezzék vissza az ügyet alapfokra, mert a bíróság anélkül ítélkezett, hogy figyelembe vette volna az érveit. A beadványban egyebek között Románia alkotmányára hivatkoznak, mely „elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez". Azt is megemlítik, hogy Romániában semmilyen jogszabály nem tiltja egy másik ország himnuszának eléneklését nem hivatalos eseményeken, és az általános jogelv szerint amit a törvény nem tilt, az megengedett.
A beadvány megszövegezői abban az esetben kérnek tájékoztatást a pereskedés folytatásának az okairól, ha a prefektus célja „nem etnikai konfliktus keltése".
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki szervezetének az elnöke szerint eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezeteknek össze kell fogniuk, ugyanis a Bukarestből irányított erők a meglévő jogokat is meg akarják vonni a közösségtől. „Nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít" – idézte az RMDSZ közleménye Tamás Sándort. Bedő Zoltán, az EMNP megyei önkormányzati képviselője is azt hangsúlyozta, hogy nemzeti ügyekben össze kell fogniuk a magyar pártoknak.
Kulcsár Terza József az MTI-nek elmondta, hogy már szerdán húsz beadványt iktattak, és azt remélik, hogy július 20-ig ezernél többen folyamodnak zászlóügyben a prefektushoz. Hozzátette, elvárják, hogy valamennyien névre szóló magyar nyelvű választ kapjanak a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül.
MTI
Erdély.ma2015. június 24.
Nem keresett meg egy pártot sem az őrtűzgyújtás kapcsán az SZNT
Nem indultak még el a tárgyalások, illetve személyes megkeresés sem történt az RMDSZ és MPP képviselői irányába a Székely Nemzeti Tanács részéről az október 25-re tervezett nagyszabású őrtűzgyújtási akcióval kapcsolatban.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti tanács elnöke, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői más utat és megoldást képzeltek el, és nem hajlandóak együttműködni sem az RMDSZ, sem pedig az MPP tagjaival – fogalmazott Tamás Sándor, a szövetség háromszéki vezetője, aki rámutatott: fontos lenne az összefogás, hiszen egy közös rendezvénynek nagyobb a hordereje, mint például két kisebbnek. Az RMDSZ háromszéki elnöke ugyanakkor kifejtette: véleménye alapján kivitelezhetetlen az SZNT és EMNP által kezdeményezett őrtűzgyújtás, amely során Székelyföld csaknem 750 kilométer hosszú határát ezer méterenként világítanák ki őrtüzek révén. Székelyföld határát több tíz-, és százezer hektár erdő borítja, ott pedig nem lehet óriásmáglyát gyújtani, mert veszélyes lenne az erdőkre nézve – mutatott rá Tamás Sándor.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke hozzátette, igazából tárgyalások sem indultak, ő érdeklődött az MPP országos vezetőségénél is, onnan válaszként azt kapta: az SZNT részéről senki nem kereste meg őket személyesen, így az akció közös szervezéséről sem történtek egyeztetések. A kezdeményezés célja egyébként az lenne, hogy felhívják Bukarest és a nagyvilág figyelmét arra: Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. A szervezők korábban felhívást is intéztek Székelyföld határközségeinek és határvárosainak önkormányzataihoz, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteihez, a civil szervezetekhez, a helyi önkéntes tűzoltókhoz, közbirtokosságokhoz és az érintett települések lakóihoz, hogy vállalják fel az eseményen való aktív részvételt, amely akár műholdról is láthatóvá tenné Székelyföldet.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro, 2015. június 24.
Levelekkel „bombáznák” a Kovászna megyei prefektust
A himnuszéneklés kapcsán fogalmazott meg egy beadványt a Magyar Polgári Párt-, illetve az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a Kovászna megyei kormánymegbízotthoz. Az űrlapot bárki kitöltheti, mindegyiket egyenként iktatják, így a prefektus mindenkinek külön levélben kell válaszoljon.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke elmondta, a prefektus megtámadta a sepsiszentgyörgyi bíróság által a himnuszperben hozott határozatot, és alapfokú újratárgyalást kér. Az MPP helyi vezetője ugyanakkor kitért arra is, nem ért egyet ezen kéréssel, hiszen egy ország himnuszának eléneklését úgy a romániai, mint az Európai Unió által biztosított törvénykezés is jóváhagyja. „Arra megy ki a játék, hogy a Magyar Polgári Pártot és, ami még súlyosabb: magyar himnuszunkat megalázzák” – jelentette ki Kulcsár-Terza, hozzátéve: ennek szellemében fogalmaztak meg egy levelet, amelyben a romániai és a nemzetközi jogszabályokra, továbbá a bírósági határozatra hivatkoznak, magyarázatot kérve a prefektustól. Az a szándékunk, hogy minél többen aláírják a levelet, ezeket összegyűjtjük, eljuttatjuk a kormánymegbízottnak, aki mindenkinek személyesen kell válaszoljon harminc napos határidőn belül – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Az ívet különben magyar nyelven fogalmazták meg, mint Kulcsár-Terza fogalmazott: a háromszékieknek joguk van saját anyanyelvükön fordulni a prefektushoz.
„Eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezetek értelmes ügyekben össze kell fogjanak, és amikor nem az a fontos, hogy ki hány százalék szavazatot kapott különböző megmérettetéseken” – jelentette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, aki hozzátette: egyre inkább visszatért a múlt szelleme, és nem, hogy újabb jogokat nem akarnak adni a magyar közösségnek, hanem a meglévőket is el akarják venni. Több példát is mondott Tamás Sándor ez utóbbit illetően: hat hónappal a rendezvény után indítottak eljárást a himnusz eléneklése miatt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ügyében kilenc hónapot vártak a kiírás azon pontjának megtámadására, miszerint a vezetőnek kötelező ismernie a magyar nyelvet, illetve utalt a kovásznai Dr. Benedek Géza szívkórház nevének megváltoztatási szándékára is.
„Ellenünk összehangolt, Bukarestből kiinduló támadásról van szó” – magyarázta az RMDSZ háromszéki vezetője, hangsúlyozva: nem lehet nemleges válaszokra építeni Székelyföldet, ezért szükségek a magyar pártok összefogása fejlesztési és nemzetpolitikai ügyekben egyaránt. „Felháborítónak tartom, hogy 2015-ben bármely ország himnuszának eléneklése gondot okoz. Romániában megtehetik, mert hatalmukban áll, de ez nem azt jelenti, hogy övék az ország, ez az ország minden román állampolgáré, beleértve minket is, és nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít” – fejtette ki Tamás Sándor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi vezetősége nem kíván az akcióhoz csatlakozni, mint üzenik: nem áll szándékukban az MPP akcióiban segédkezni, amíg partnerséget ápolnak az RMDSZ szervezetével, ennek ellenére azonban az EMNP két megyei önkormányzati képviselője kiáll az ügy mellett. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben tevékenykedő megyei önkormányzati képviselő kifejtette: „a Székelyföldön élők nem engedhetik meg a pártoskodást, hiszen egységben az erő”.
Az űrlapot különben legkésőbb július 20-ig lehet kitölteni, ezeket a baróti, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai RMDSZ irodákban naponta 8 és 16 óra között, míg az MPP megyeszékhelyi irodájában naponta 9 és 13 óra között lehet igényelni. Az említett két párt színeiben tevékenykedő polgármesterekhez is lehet fordulni, valamint helyi és megyei önkormányzati képviselőktől is igényelhető az indítvány. Emellett a dokumentum elektronikus formában is letölthető az RMDSZ háromszéki szervezetének hivatalos honlapján. Az űrlapot tehát az említett irodákba lehet eljuttatni, ugyanakkor személyesen is be lehet nyújtani a Kovászna megyei kormányhivatalhoz.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. június 26.
Erdélyi magyar pártok: ki kivel fog össze?
Együttműködési egyezményt írt alá az MPP és az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezete. Bálint József, az MPP és Molnár Attila, a néppárt nemrég megválasztott városi vezetője csütörtökön bejelentette, hogy alternatívát kívánnak felmutatni az RMDSZ-szel szemben, és együttműködési megállapodást írtak alá.
Bálint úgy fogalmazott, a választóitól arra kapott mandátumot, hogy a jobboldallal fogjanak össze. Egy nappal korábban azonban ugyancsak az MPP sepsiszentgyörgyi székházában Kulcsár Terza József, a párt Kovászna megyei elnöke Tamás Sándorral, az RMDSZ háromszéki elnökével tartott sajtóértekezletet, kifejtve, hogy a korábban aláírt együttműködés szellemében összefognak himnuszperben is, és közösen indították útjára a prefektusnak írt számonkérő levelekről szóló akciót.
Ezen a találkozón részt vett Bedő Zoltán, a néppárt korábbi sepsiszentgyörgyi elnöke is, aki nem pártja nevében, hanem néppárti megyei tanácsosként nyilatkozott. Biró Zsolt, az MPP országos elnöke a Krónikának kifejtette, Bálint József sem az országos, sem a megyei elnökséggel nem egyeztetett, a néppárttal való összefogás előzménye a székelyudvarhelyi egyeztetés lehetett.
„De ott sajátos helyzet alakult ki, a jelenlegi városvezetést ugyanis nem tudjuk támogatni a következő önkormányzati választásokon, mert az nem jó a városnak, ám a sepsiszentgyörgyi polgármester esetében ez nem áll fenn” – fejtette ki Biró.
Székelyudvarhelyi találgatások
Röviddel azután, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezeteinek képviselői szerdán bejelentették, együtt készülnek a jövő évi helyhatósági választásokra, és terveik között szerepel a közös polgármesterjelölt indítása is, Gálfi Árpád, az MPP helyi elnöke leszögezte: pártjuk székelyudvarhelyi szervezete „azzal a romániai magyar párttal köt együttműködési megállapodást, amely támogatja a polgári párt polgármesterjelöltjét”.
„Ezt pontosításként üzenjük azoknak, akik találgatásba kezdtek, miszerint közös polgármesterjelöltet indítanánk egy másik párttal” – tette hozzá.
Jakab Attila, a néppárt Hargita megyei elnöke azt mondja, számukra nincs különösebb jelentősége annak, hogy melyik párt tagja lesz a közös jelölt, olyan együttműködést szeretnének, amely a várost a fejlődés útjára állítja. Szerinte korai még a jelölt személyéről dönteni.
Bíró Blanka, Kovács Eszter
Krónika (Kolozsvár)