udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
317
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-317
Névmutató:
Pozsony Ferenc
2007. június 15.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2007. augusztus 18.
Simon István kovásznai filozófiatanár kezdeményezte többedmagával, hogy a világtalálkozó alkalmából szakemberek segítségével összegezzék szűkebb pátriája, Orbaiszék múltbéli kincseit, értékeit. Orbaiszék történelme, társadalma és kultúrája címmel augusztus 17-én néprajzi konferenciát tartottak a Pro Museum Egyesület szervezésében a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban, ahol ezúttal bemutatták a Zabola nevezetességei című képes kiadványt és a Zabola műemlékeit ábrázoló fotósorozatot. Nem volt még olyan szakmai találkozó Orbaiszék témával, ahol együtt mutatták volna be kutatásaik eredményeit néprajzosok, történészek, művészettörténészek, építészek, képzőművészek, természettudományokkal foglalkozó szakemberek, ezért jelentős ez a konferencia – hangsúlyozta Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Orbaiszék múltbéli értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./2007. augusztus 20.
Kovászna fürdővárosban folytattak eszmecserét a háromszéki orvosok, és Orbaiszék változó társadalmáról és kultúrájáról tanácskoztak a néprajzosok dr. Pozsony Ferenc néprajzi magánmúzeumában, Zabolán. Kézdivásárhelyen a kistérségek napján hagyományos esküvőt tartottak kézdiszéki vőfélyek közreműködésével. Augusztus 20-án Kézdiszentlélekről indulnak a zarándokok a Perkő-hegytetőn lévő kápolnához, ahol a szentmise után kézművesvásár, néptáncelőadás lesz, majd este a TransylMania etnorockegyüttes adja elő a Mert tudnom kell... című produkcióját, este őrtüzeket gyújtanak a megye településein. Az ötletgazda Demeter János megyei önkormányzati elnök azzal a céllal hozta tető alá – munkatársaival – a nagyarányú rendezvényt, hogy egyfelől erősítse a külföldre elszármazott háromszéki magyarok szolidaritását, másfelől ismertesse a potenciális befektetőkkel a térség gazdasági és idegenforgalmi vonzatú adottságait. /Domokos Péter: A kézdiszentléleki Perkő búcsújával és őrtüzekkel zárul ma a Háromszékiek Világtalálkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./2007. szeptember 10.
A F. E. R. – Eurethno az Európa Tanács támogatásával az európai etnológia és historiográfia területén működő, tudományos és technikai együttműködési hálózat, 1988-ban alakult, működését Strasbourgban regisztrálták, jelenlegi, 32 főből álló tagsága 19 ország egyetemi oktatóiból verbuválódott. Alapító elnöke Jocelyne Bonnet Carbonell (Montpellier), felelős elnöke Verebélyi Kincső (Budapest). Romániai tagjai dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár (1996-tól) és dr. Tötszegi Tekla muzeológus (2006-tól). Az egyesület az európai kultúra egységét és változatosságát feltáró, a tagországokra kiterjedő összehasonlító kutatásokat irányít. Célja Európa mint egységes régió történelmének és művelődéstörténetének megszerkesztése. Az évek során kiválasztott témák között szerepeltek a következők: az európai szájhagyomány; látható és láthatatlan határok Európában; az etnológia oktatása Európában; európai identitások; az ünnepek ideje és tere Európában; a lakodalom ideje; a vasárnap; ünnepek és kalendáriumok; a keresztény ünnepek stb. Az Eurethno a 21. munkaülés megszervezésére a kolozsvári tagjait kérte fel. A Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az Európai Tudományok Kar szervezésében, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság közreműködésével a rendezvényre 2007. augusztus 31 – szeptember 2. között került sor francia, belga, bolgár, olasz, lengyel, magyarországi és romániai szakemberek közreműködésével. Az előadások az európai fiatalok szabadidős programját, a sajátos vasárnapi foglalatosságait tekintettek át. Tötszegi Tekla a mérai lányok vasárnapi kiöltözésének jelentéseit, Pozsony Ferenc a polgárosodó Háromszék kulturális intézményeit, Keszeg Vilmos a fiatalok vasárnapi viselkedésének a természethez és az intézmények szabályaihoz való igazodását tekintette át. /Keszeg Vilmos: Eurethno konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2007. szeptember 22.
Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./2007. október 29.
A tíz éve elhunyt Széchenyi-díjas Jagamas János népzenetudósra emlékeztek volt tanítványai és tisztelői október 27-én Kolozsváron, az Apáczai-líceum dísztermében. A házigazda tanintézet kórusa énekelt néhány Jagamas-kórusművet, majd megtekintették a tudósról készült kisfilmet, amelyet Xantus Gábor és Simonffy Katalin készített egykoron, s amelyben László V. Ferenc zenetudós, zeneakadémiai tanár beszélgetett el Jagamassal. Meghallgatták azt a hangszalagfelvételt, amelyen Almási István népzenetudós kérdezgette kollégáját. Ezt követően beszélgetés következett. Domokos Mária édesapjának, Domokos Pál Péternek Jagamassal folytatott levelezéséről értekezett. Almási István az interjú keletkezésének körülményeiről beszélt. Pávai István muzikológus elmondta: a Jagamassal tartott formatan óráknak köszönhetően választotta a népzenekutatói pályát. Régmúlt időkbe kalauzolta a jelenlévőket Kallós Zoltán, aki az ötvenes évek eleje óta ismerte Jagamast. Varga György nyugalmazott mérai tanár felidézte az 1971-es év októberét, amikor Jagamas János vezetésével beindult a vegyeskar, s éveken át működött. A mérai kultúrház 1997-től Jagamas János nevét viseli. Pozsony Ferenc a kolozsvári magyar néprajz tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) üdvözletét tolmácsolta. /N. -H. D. : Jagamas János népzenetudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2007. december 15.
Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./2007. december 17.
Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2007. december 18.
Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2008. január 21.
Kolozsvári néprajzi intézetek mutatták be kutatási projektjeiket és legújabb kiadványaikat január 17-én, a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében. A néprajzi esten a Román Akadémia Folklór Intézete, Erdély Néprajzi Múzeuma, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Román Néprajzi Tanszéke, nem utolsósorban pedig a házigazda, a Kriza János Néprajzi Társaság képviseltette magát. Ion Cucea, a Román Akadémia Folklór Intézetének igazgatója mutatta be az általa vezetett intézmény történetét és tudományos projektjeit. Cucea kiemelte a román–magyar közös tudományos kutatások fontosságát az intézmény működésének szempontjából. A ‘90-es évektől kezdődően folyamatos állásbeszüntetésekkel és anyagi problémákkal küszködő Folklór Intézet éves néprajzi kiadványa is megszűnt. Simona Munteanu, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatónője, a 85 éves intézmény történetének ismertetése után kitért az aktuális tudományos tervekre is, amelyek közt Phare projektek és konferenciák szerepelnek. Simona Munteanu az intézmény kiadványai közül kiemelte a 11. lapszámnál tartó Néprajzi Közlönyt. „Felfüggesztett állapotként” jellemezte Eleonora Sava, adjunktus az általa képviselt Román Etnológiai Tanszéki Csoport aktuális munkáját. A román néprajzi kutatások és az oktatás terén nyitás szükséges olyan tudományterületek irányába, mint a kulturális antropológia, szociológia, irodalomtudomány stb. A román tanszéktől eltérően, úgy tűnik, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, a rendszerváltás utáni küzdelmes időszakot követően, nemcsak az oktatás terén, hanem a kutatási kezdeményezésekben is „fejlődést” mutat. Keszeg Vilmos, tanszékvezető értékelésében felvázolta a jelenlegi kutatási területeket, aktuális és tervezett egyetemi kurzusokat, valamint ismertette a Néprajzi Látóhatár c. konferenciakötetet. Pozsony Ferenc mutatta be a jelenlévőknek a Kriza János Néprajzi Társaságot, amely egyetemi háttérintézmény, tízezer kötetes könyvtárával, archívumával (folyamatosan digitalizálják), videotékával segíti a néprajz szakirányú hallgatókat, kutatókat. A szervezet kiadványai közül három sorozatra hívta fel a figyelmet a társaság elnöke: „Lenyomatok” (fiatal kutatók munkái), „Kriza Könyvtár” és egyetemi tankönyvek. A jelenlegi kutatások közül Pozsony kiemelte a csángókutatást és a magyar diaszpóra-kutatást. /Musca Szabolcs: Néprajzi intézetek múltja és jelene. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2008. február 29.
Udvarhelyszéki estet rendezett a Kriza János Néprajzi Társaság február 27-én Kolozsváron: megnyílt Róth András Lajos Illusztrált hónapok c. kiállítása, bemutatták a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységét és kiadványait, valamint bemutatkozott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Pozsony Ferenc elmondta: rendezvénysorozatról van szó, volt már bihari és háromszéki est is, a találkozók célja megismertetni különböző erdélyi térségek kulturális életét, egyesületeit és kiadványait a kolozsvári közönséggel, mert a kutatási programok eredményei, a különféle szakkiadványok gyakran el sem jutnak Kolozsvárra. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a múzeum történetét. A múzeum Erdély, sőt a Kárpát-medence egyik legrégebbi ilyen jellegű magyar intézménye, csak a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye előzi meg. Az 1797-ből fennmaradt leltárkönyv pár darabja még ma is megtalálható a múzeum állományában. A gyűjtemények mellett közel 80 000 kötetes, számos könyvritkaságot őrző tudományos könyvtára van. A múzeum egyben tudományos műhely, az ott folyó kutatómunka eredményeit igyekeznek nyomtatásban is közreadni, évente megszervezik az erdélyi magyar restaurátorok továbbképző konferenciáját, az előadásanyag pedig az Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetekben jelenik meg. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontról Hermann Gusztáv Mihály tájékoztatott, elmondta: alig több mint egy éve kezdte tevékenységét a megyei hatósugarú intézmény. Kéthetente tartanak előadásokat. Kiadványaik: az Örökségünk c. folyóirat, az Areopolisz tudományos évkönyv. Együttműködnek az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoporttal, illetve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel. /Farkas Imola: Udvarhelyszék művelődési élete közelről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./2008. április 5.
Avató rendezvényt tartott április 3-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalommal foglalkozó munkacsoportja, kabinetszobája korszerűsítésének befejezése és névcseréje alkalmából. A terem ezentúl Dézsi Lajos /1868-1932/ nevét viseli, aki egykor az egyetem régi magyar irodalomtörténeti professzoraként alkotott maradandót. Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem) főleg a hagyatékából ránk maradt Próbaelőadás című alkotása révén méltatta Dézsi Lajos, 1921–1932 között Szegeden is dolgozó professzor munkásságát. Dézsi Lajos fáradhatatlanul kutatott régi irodalmi emlékek után, forráskutatása világirodalmi értékeket is érintett. Munkái során mai ésszel elképzelhetetlenül sokat másolt. Az előadás után négy szakkiadványt mutattak be. Pozsony Ferenc az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban című kötetet (szerkesztette Balázs Mihály és Gábor Csilla) ismertette, amely a Kolozsvár 2006 konferencián elhangzott előadások bemutatása. A további bemutatott könyvek: Gábor Csilla Szöveghagyomány és íráskultúra a korai újkorban című munkája, Gábor Csilla: Doctrine – Virtue – Memory. Seventheenth-century Hungarian című kötete az erdélyi és anyaországi magyar tudományosságról (meditáció, fogalomtörténet, esettanulmányok, prédikáció) szól angolul Európához. Tóth Zsombor 12 tanulmányának ad helyet A történelmem terhe című antropológiai szemléletű könyve, amely szövegtörténet-írást, híres emberekről szóló történeteket és viszonylag kevésbé ismert írókról szóló munkákat tartalmaz. /Ö. I. B. : Teremavatás bölcsész módra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./2008. április 14.
Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2008. április 15.
Kivételes volt Bárth János Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek működése a XVII–XX. században című könyvének bemutatója Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, mert két órán át lekötötte a hallgatóság figyelmét, olyan lelkesedéssel beszélt a szerző kutatási témáiról. Pozsony Ferenc, a rendezvény házigazdája elmondta: Bárth János a Kriza János Néprajzi Társaság egyik állandó vendége, gyakran ismertették megjelenő köteteit. A tízesek a faluközösségeken belüli jellegzetes közigazgatási alegységek, amelyek Csíkszéken egészen a XX. századig fennmaradtak. Nem csak a székely falvak jellemzője, hiszen a XVI. században még Kolozsvár és Dés is tízesekbe tagolódott, sokat kutatták Debrecen „tizedeit” is, valamint szász és román vidéken is előfordult ez a szervezési forma. /Farkas Imola: Feltárták titkaikat a székely tízesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2008. május 10.
Zabolán mutatták be a helyi Csángó Néprajzi Múzeum első kiadványát Orbaiszék változó társadalma és kultúrája címmel, amely nemrég jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság, a Pro Museum Egyesület és a Kovászna Megyei Kulturális Központ kiadásában, a megyei tanács támogatásával. A kötetet dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora és Kinda István muzeológus szerkesztette, ők is mutatták be. A kötet azoknak a tanulmányoknak a szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek a tavalyi Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján hangzottak el a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban tartott tudományos konferencián. /Tanulmánykötet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./2008. május 14.
Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szerveződött. Szülőfalujában, Zabolán munkásságának emléket állítottak. A községi könyvtárat róla nevezték el. Fejér Miklós /sz. Zabola, 1913. nov. 30./ diákkorában önképzőkört vezetett. Kolozsváron végezte az egyetemet. Világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Vencel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták a kollégium könyvtárának vezetésével. Márton Áron püspöke kinevezte Fejér Miklóst előbb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 őszétől a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot, majd Kolozsvárra költöztek, a magyar állami román nyelvű gimnázium magyar szakos tanára lett. A világháború végén szovjet hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult. 1949-től újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképzőben oktatott. Többedmagával kiváló tankönyveket írt, szöveggyűjteményeket állított össze. Nagy Jenővel együtt 1954-ben kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. 1957-ben fejezték be az első erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet című könyvüket is. 1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst letartóztatták, hónapokon át kínozták, vallatták. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java. Kiszabadulása után a Romániai Képzőművész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-től a Kolozsvár melletti Szucságon tanított nyugdíjazásáig. Utána számtalan székelyföldi diákot ő készített fel a nehéz egyetemi felvételire. Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét, bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét ő írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola élő és történeti helyneveiről, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s egészében csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében. Fejér Miklós 2002. május 5-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön, majd végakarata szerint szülőfalujában, Zabolán, ősei mellé temették. /Pozsony Ferenc: Fejér Miklós emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2008. május 29.
A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2008. június 7.
Az Erdélyi Társadalom (ET) legutóbbi két lapszámát mutatta be június 4-én a Kisebbségkutató Intézet és a Kriza János Néprajzi Társaság, a társaság székhelyén, Kolozsváron. Keszeg Vilmos, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője beszélt a Peti Lehel és Pozsony Ferenc által szerkesztett, a moldvai csángók kutatásának szentelt lapszámról. Elemezte a szerzők (Agnieszka Barszczewska, Tánczos Vilmos, Peti Lehel, Meinolf Arens, Ilyés Sándor, Kinda István, Iancu Laura, Miklós Zoltán, Gergely Orsolya, Szabó Á. Töhötöm) által alapos kutatásokkal elkészített, lapszámot. Ezután Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta a Kiss Dénes által szerkesztett, négy fejezetből álló vallástudományi számot és a szerzők (Gagyi József, Fosztó László, Iuliana Conovic, Fejes Ildikó, Sárközi Csongor, Máthé-Tóth András, Peti Lehel, Kiss Dénes, Nagy Réka, Bernáth Krisztina, Nagy Attila) munkáit. Megjegyezte: a tizedik akár ünnepi lapszámnak is tekinthető a kerek évforduló miatt. /Bende Attila: Erdélyi Társadalom a Kriza-társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2008. július 9.
Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor nyitotta meg kapuit az erdővidéki Setétpatakon. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett tíznapos tábor célja a magyarságtudat fejlesztése, a közös kulturális értékek megismerése. Idén 36 diák és tanár érkezett Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványtelepüléseiről. A setétpataki táborban előadást tart Demeter László történész, Várallyay Réka művészettörténész, Péntek János, az AESZ elnöke, Albert Ernő néprajzkutató, valamint Zsigmond Győző és Pozsony Ferenc egyetemi tanár. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége 16 éve alakult, közel 500 erdélyi tagja van. Az AESZ vállalja a több ezer diákot, tanárt megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását, valamint szakmai konferenciák szervezését. /Kovács Zsolt: Nyelvőrzők Erdővidéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./2008. augusztus 14.
A Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság idén negyedik alkalommal rendezett műemlékfelmérő tábort. A 2005-ben indult kezdeményezés célja minél több háromszéki műemlék épület felmérése. A munkát az építészeti egyetemek hallgatói végzik, akiknek ez kiváló szakmai gyakorlat is. Hlavathy Izabella műemlékvédelmi szakmérnök elmondta, a tábor indításakor az akkor készülő, Háromszék, kúriák földje című kiadványban is felhasználták a gyűjtést, azóta pedig gyarapodott az adatbázis. Idén a diákok befejezik a megkezdett munkát, és két új műemlék épületet mérnek fel: az erősdi és a zabolai református templomot. Pozsony Ferenc néprajzkutató irányításával helytörténeti ismereteket is elsajátítanak. /Farcádi Botond: Műemlékfelmérő tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./