udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
445
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 421-445
Névmutató:
Répás Zsuzsanna
2011. november 4.
KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ülést tartott a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága
Idén második alkalommal ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Oktatási és Kulturális Szakbizottsága. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárának, a szakbizottság elnöke köszöntötte a tanácskozást.
Köszöntőjét követően Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszámolt arról, hogy jól halad a határon túli szervezetek, intézmények, programok számára megítélt támogatások kifizetése. A tanácskozás keretében mutatta be Lélfai Koppány vezérigazgató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. működését, Papp-Váry Borbála vezérigazgató-helyettes pedig a Magyarság Háza projekt eddigi eredményeit és terveit ismertette.
A most készülő új köznevelési és felsőoktatási törvényről Hoffmann Rózsa tájékoztatta a résztvevőket. Mint mondta, mindkét jogszabály a megújulást, a minőségi képzést, a nemzet jövőjét szolgálja, s tudatosan vállalja azokat az értékeket, amelyekre Európa épült. Hisszük és valljuk, hogy a színvonalas oktatás és nevelés az összmagyarság érdeke, az ország, a nemzet felemelésének leghatékonyabb eszköze – hangsúlyozta az államtitkár.
A szakbizottság tagjainak hozzászólását követően Répás Zsuzsanna elmondta, hogy a nemzeti jelentőségű intézményeket a jövőben meghatározott feltételrendszer alapján támogatja a kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül. Kérte a bizottság tagjait, hogy a kritériumok meghatározására tett javaslataikat juttassák el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságához.
Felvidék.ma2011. november 5.
Répás Zsuzsanna: fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében - mondta szombaton az MTI-nek Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A tisztségviselő ezen a napon részt vett Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórum 2011 – Civilként a társadalomért című rendezvényen, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy találkozzék több mint száz civil szervezet képviselőjével. "Nagyon örülök annak, hogy Erdélyben ennyire élénk a civil élet, a kistelepüléseken is több civil szervezet működik. A magyar kormány számára nagyon fontos partnerek ezek a szervezetek" - mondta.
Az életnek ugyanis vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el - tette hozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén. Közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek - mondta Répás Zsuzsanna.
Ezeket a gondolatokat a helyettes államtitkár a szombati rendezvényen elhangzott előadásában is kifejtette. Ezután válaszolt a közönség soraiból feltett kérdésekre, amelyek főleg a támogatáspolitika megújítását, a Bethlen Gábor Alap megújult működését érintették. Megállapította: a magyar kormány most már képes megfelelően támogatni a civil szervezeteket, meg lehet találni a legfontosabb közös pontokat.
Garzó Ferenc
MTI2011. november 7.
Fontos partnerek (Erdélyi civil szervezetek)
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szombaton Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórumon, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett Civilként a társadalomért címmel.
Az életnek vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozzá a tisztségviselő, aki még hangsúlyozta: a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén; közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. november 7.
Nincs A és B típusú magyar állampolgár"
A nemzetpolitikában a magyar kormány legfontosabb partnerei a civil szervezetek
A kettős állampolgárság és az autonómia a ma fontos kérdései – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete által létrehozott Magyar Állampolgárok Klubja látott vendégül.
A marosvásárhelyi Demokráciaközpontban lezajlott Voltunk, vagyunk, leszünk! címmel megszervezett találkozón Jakab István, az EMNT Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a magyar politika elmúlt két évtizedének fontos állomásait elevenítette fel. Hangsúlyozta, a kettős állampolgárság megadásának kérdése a környező országokban, a nemzetközi trendben elfogadottá vált, Magyarország pedig kiemelt fontosságúként kezelte az egyszerűsített honosítási eljárás ügyét, az állampolgársági törvény módosítását. Ami az autonómiát illeti, e kérdésben a határon túli közösségek szintén előreléptek. Míg korábban tabutémának számított az önrendelkezés igénye, sőt, a határon túli magyar vezetők kérték, hogy ezt a kérdést az anyaország ne feszegesse, vannak országok – például Szerbia is – ahol az autonómia bizonyos formái megvalósultak. Erdélyben immár a politikai diskurzus a mindennapok témája – jelentette ki Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár röviden ismertette mindazt, amit a magyar kormány az elmúlt időszakban tett azért, hogy az "összetartozásunk valósággá váljon, amit a mindennapjainkban tudjunk megélni". Beszélt arról, hogy új, a politikában a nemzetpolitika helyét megerősítő alkotmány lép életbe, Budapesten, a Budai várban készülnek megnyitni az interaktív múzeumként működő Magyarok Házát, Nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása is fontos cél. Dr. Vass Levente egészségügyi miniszteri tanácsosnak a magyar állampolgárság megadásával járó jogok biztosítását, az ezzel járó anyagi teherviselést – elsősorban az egészségbiztosítást –, a társadalombiztosítási rendszer részleges magánosítását érintő kérdéseire Répás Zsuzsanna kifejtette, nincs A és B típusú állampolgára Magyarországnak, a határon túl élő magyar állampolgároknak a választójogi törvény módosításával várhatóan a szavazati jogot is biztosíthatják. "A társadalombiztosítási rendszer nehéz kérdés, a szociális jogosítványok nem állampolgárság, hanem járulékfizetéshez kötöttek, gazdasági alapjai vannak. Ezt a problémát a gazdasági életre kell bízni, le kell választani a politikáról" – tette hozzá. A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc érdeklődésére, miszerint a demokráciaközpontok példájára tudná-e a magyar állam támogatni az MPP által működtetett állampolgársági irodákat illetve az autonómia ügyét, illetve Ábrám Noémi kérdésére, hogy stratégiainak tartja-e és támogatja-e a magyar állam, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, Répás Zsuzsanna kifejtette, "a határon túli akarat megfogalmazását tudjuk támogatni. Magyarország tud nyújtani támogatást, de az itt élő közösségnek kell megfogalmaznia, hogy mit akar, mi az érdeke, milyen irányba szeretne haladni. Hogy lesz-e a magyar szervezeteknek közös polgármester-jelölte Marosvásárhelyen, a magyar kormány nem tudja megmondani. Ha az itteni politikai erők meg tudják fogalmazni a közös polgármesterjelölt indításának igényét, az autonómiát, tudunk segíteni. A közösségnek képesnek kell lennie az öngondoskodásra, de ez nem azt jelenti, hogy magára van hagyva. A nemzetpolitikában a legfontosabb partnereink a civil szervezetek, ők tudják közvetíteni a helyi társadalom igényeit. A magyar kormány sokrétű szerződést kötött a demokráciaközpontokkal, amelyek ingyenes szolgáltatást nyújtanak az embereknek, akkor, amikor minden államigazgatási eljárás pénzbe kerül. Az itt dolgozóknak képzést nyújtottunk". A helyettes államtitkár a MOGYE kérdését fontosnak tartotta, kijelentette: a magyar főtanszék létrehozása érdekében politikai támogatást nyújt.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2011. november 7.
Répás Zsuzsanna: fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta szombaton az MTI-nek Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A tisztségviselő ezen a napon részt vett Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórum 2011 – Civilként a társadalomért című rendezvényen, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy találkozzék több mint száz civil szervezet képviselőjével. “Nagyon örülök annak, hogy Erdélyben ennyire élénk a civil élet, a kistelepüléseken is több civil szervezet működik. A magyar kormány számára nagyon fontos partnerek ezek a szervezetek” – mondta.
Az életnek ugyanis vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén. Közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek – mondta Répás Zsuzsanna.
Ezeket a gondolatokat a helyettes államtitkár a szombati rendezvényen elhangzott előadásában is kifejtette. Ezután válaszolt a közönség soraiból feltett kérdésekre, amelyek főleg a támogatáspolitika megújítását, a Bethlen Gábor Alap megújult működését érintették. Megállapította: a magyar kormány most már képes megfelelően támogatni a civil szervezeteket, meg lehet találni a legfontosabb közös pontokat.
erdon.ro2011. november 8.
Répás: demagógia lenne a választójogot és az adózást összekötni –
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Kormány teljes támogatását ígérte, mind az orvosi- és gyógyszerészeti egyetem magyar tagozatainak létrehozása ügyében, mind pedig Marosvásárhely közös polgármesterjelöltjét illetően.
Répás Zsuzsanna a politikai párbeszéd szintjén legfontosabbnak azt tartja, hogy 6 év után újraindították a Magyar Állandó Értekezletnek a működését. A helyettes államtitkár arról beszélt Fazakas Imolának, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársának, hogy igyekeznek olyan programokat elindítani, amivel megszólítják az embereket. Ezek közül a legfontosabb az állampolgárság kiterjesztése, az egyszerűsített honosítás lehetővé tétele. Répás Zsuzsanna még kiemelte a Határtalanul programot, amely arra ad lehetőséget, hogy minden magyarországi diák egy osztálykirándulás során eljuthasson legalább egyszer valamely határon túli területre, és ott közös programokat hozhasson létre egy helyi iskolával, a diákokkal.
Még nagyon fontos program – mondta Répás Zsuzsanna – a Magyarság Háza, ez egy új, komplex, kulturális, közművelődési központ lesz, helyszíne a Budai vár, a Szentháromság tér, ahol a magyar közösség értékeit mutatják be. Ugyanezen a bázison építik fel a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet és egy dokumentációs központot, amely a magyarság összetartozását szolgálja majd.
Répás Zsuzsanna arra is kitért, hogy a nemzetpolitikában a legfontosabb partnereik a civil szervezetek, és azt szeretnék, hogy azok az intézmények, amelyek a legjelentősebbek a magyarság életében, azok egy kiszámítható, tervezhető támogatásra számíthatnának a közeljövőben.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy nagy hiba volna a választójogot, és az adózást összekeverni, hiszen Magyarországon sem adózik minden kategória, demagógia lenne a választójogot és az adózást összekötni. Szerinte nem lehet az állampolgár és az állampolgár között különbséget tenni.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2011. november 14.
Nemzetpolitikai kutatóközpont alakult
Az intézmény a Magyarság Házán belül működik majd.
Még ebben a hónapban megnyílik a Budai Várban a Magyarság Háza. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n belül létrejövő kormányzati háttérintézmény elsősorban jogsegélyszolgálatot biztosít a határon túli magyarságnak. Ezen belül működik majd az a kutatóintézet, amely összefogja a nemzetpolitikával kapcsolatos tudományos kutatómunkát.
A kutatóintézet jövő pénteken tartja bemutatkozó rendezvényét, egy nemzetközi konferenciát a jogsegélyről és a jogvédelemről – mondta a Kossuth Rádiónak Répás Zsuzsanna. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a Magyarság Háza olyan kulturális és tudományos központ lesz, amely interaktív módon mutatja majd be a határon túli magyarság életét
Moszkovits János
mr1, Határok nélkül2011. november 15.
Pezsgő élet a magyar nemzetpolitikában
Sem az időjárás, sem pedig a magyar nemzetpolitika területén folyó kormányzati és civil munka nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy álmos-borongós ősznek tekintsük ezt az ideit. Ami az utóbbit - tehát a nemzetpolitikát, a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyarországi kezdeményezéseket illeti - az előttünk álló hetek a különböző programok, események bőségét kínálják.
Ezek közül talán a legfontosabb a Magyar Állandó Értekezlet, a MÁÉRT soron következő, 10. plenáris ülése, amelyre jövő szerdán és csütörtökön (november 23-24.) kerül sor. Az értekezleten számos igen fontos téma megvitatására kerül majd sor, így például terítéken lesz a nemzetpolitika területén kiemelkedő jelentőséggel bíró intézmények támogatási rendszerének esetleges átalakítása, a nemzetstratégia megvitatása, de szóba kerülnek a nemzetpolitikai szempontból alapvető fontosságú népszámlálások, illetőleg azok előzetes részeredményei is. Mindezek, valamint a Magyar Diaszpóra Tanács, illetőleg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerepelt annak a nemzetpolitikai háttérbeszélgetésnek a programján, amelyet november 14-én tartottak Budapesten.
A Magyar Diaszpóra Tanács kapcsán Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány szeretne változtatni azon a korábbi helytelen és méltatlan gyakorlaton, ami a nyugati magyarsággal ápolt kapcsolatokat igencsak háttérbe szorította. A Magyar Diaszpóra Tanács, valamint a már útjára indított Nemzeti Regiszter e megváltozott koncepció alappillérei. Ami a tanácsot illeti: a nemzetpolitikáért felelős miniszter elnökletével működő testület intézményesült keretek között fogja tevékenységét folytatni, üléseit pedig egyenesen a miniszterelnök hívja össze. A cél mindenkor a magyar identitás, kultúra megtartása, megerősítése - illetőleg ezek elősegítése lesz a diaszpórában élő magyarok körében. Répás Zsuzsanna elmondása szerint a megszólított 57 szervezetből 51 jelezte vissza, hogy együtt kívánnak működni és részt vesznek a tanács munkájában. A Magyar Diaszpóra Tanács első ülésére november 17-én kerül sor.
A háttérbeszélgetés másik témája a Nemzetpolitikai Kutatóintézet bemutatása volt. Az intézet - amely a közeljövőben megnyíló Magyarság Háza keretében működik majd - a nemzetpolitikával kapcsolatos tudományos igényű kutatómunkára fókuszál. Répás Zsuzsanna a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában a Budai Várban található Magyarság Házát olyan kulturális és tudományos központként jellemezte, amely “interaktív módon mutatja be a határon túli magyarság életét”, illetőleg jogsegélyszolgálatot biztosít számukra. A kutatóintézet vezetője Kántor Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának főtanácsadója. Az intézet elsőr rendezvényére november 25-én kerül sor.
Felvidék.ma2011. november 16.
Tizedik plenáris ülését tartja november 23-24-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a résztvevők többi között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak. A Parlamentben tartandó tanácskozáson beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba.
A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény. Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.
Az ülés második napján szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd-Most formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.
MTI2011. november 24.
Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten–
Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a rendezvény második napján, azaz ma felszólal Orbán Viktor miniszterelnök.
A Parlamentben tartandó tanácskozás résztvevői többek között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba. A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény.
Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd (Most) formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.
MTI
Erdély.ma2011. november 24.
Megtört a jég az RMDSZ és a FIDESZ kapcsolatában
Hivatalos találkozóra került sor Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke között, november 24-én, Budapesten. Az RMDSZ által kiadott közlemény szerint a magas szintű találkozón a felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke. Kelemen Hunor tájékoztatta Orbán Viktort, a FIDESZ elnökét a Romániában napirenden lévő eseményekről. Ismertette a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.
„A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak” – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások. Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a FIDESZ képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését. Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan, közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz. Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános. „Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a Magyar Kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről” – fogalmazott Kelemen Hunor. Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a Magyar Kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását. Az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a Román Kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről. A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó. RMDSZ-közlemény
Erdély.ma2011. november 25.
Jó úton az RMDSZ és a FIDESZ kapcsolatának rendezése
Hivatalos találkozóra került sor Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke között, ma, november 24-én, Budapesten.
A magas szintű találkozón a felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai, politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük”.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke.
Kelemen Hunor tájékoztatta Orbán Viktort, a FIDESZ elnökét a Romániában napirenden lévő eseményekről. Ismertette a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.
„A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak” – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások.
Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a FIDESZ képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését.
Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan, közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz.
Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános.
”Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a Magyar Kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a Magyar Kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását.
Az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a Román Kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről.
A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó.
erdon.ro2011. november 29.
Magyar nemzetpolitika: előrelépés
A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentum elfogadása miatt különösen fontosnak értékelte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei, tizedik ülését keddi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos megbízott elnöke.
Különleges fontosságú, hogy a magyar közigazgatás nem országban, hanem nemzetben kezd el gondolkodni, hangsúlyozta keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteinek kidolgozásával „két évtizedes stagnálás” után végre előrelépés történt, és igen lényeges, hogy ennek fő célja a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása, fogalmazott Toró T. Tibor.
Nemzetpolitikai stratégia
Erdélyi viszonylatban több igen fontos, aktuálpolitikai kérdés is bekerült a dokumentumba: az erdélyi magánegyetemek megerősítésének a fontossága – különös tekintettel a Sapientia egyre inkább elhúzódó akkreditációs folyamatára és a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére –, illetve a közigazgatási régiók tervezett átrajzolása, amellyel kapcsolatosan a Máért konszenzussal támogatta, hogy a román kormány csak olyan reformot fogadjon el, amellyel nem hozza hátrányos helyzetbe a tömbvidékeken élőket.
„Konstruktív kapcsolat”
A Máért kétnapos budapesti ülését követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegációval találkozott Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, tudatta Toró T. Tibor, amelynek keretében Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket. A találkozón Orbán Viktor kifejtette: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, az RMDSZ tekintetében arra biztatva, hogy „a közösség érdekében kell ápolni a kapcsolatokat”. Erre utalva Toró T. Tibor a keddi sajtótájékoztatón megjegyezte: „nekünk is az az érdekünk, hogy konstruktív kapcsolat legyen az erdélyi magyar politikai szereplők között”.
A találkozó keretében Orbán Viktor nagyra értékelte és támogatásukról biztosította az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet, akárcsak a Demokrácia Központok tevékenységét, amelyeknek a továbbiakban a monitoring tevékenységben és a Mikó Imre terv végrehajtásában lesz nagy szerepük.
Etnikai arányosság elve
Toró T. Tibor a jövő évi választások összevonásával kapcsolatosan kifejtette: véleményük szerint ez jelentős „demokrácia deficitet” eredményez, és „sajnálják, hogy az RMDSZ támogatásáról biztosította a többségi kormánypártot” ez ügyben. Az új választási törvény folyamatban lévő kidolgozásával kapcsolatosan rendkívül fontosnak tartotta az etnikai arányosság elvének az érvényesítését, amely meglátásában „kiszámíthatóságot és stabilitást” eredményezhet. Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a választási törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Erdon.ro2011. december 10.
Újraválasztotta elnökévé Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Tőkés László vezetésével folytatja munkáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Marosvásárhelyi küldöttgyűlésén szombaton az EMNT újjászervezte vezető testületeit, miután azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba. Újraválasztotta elnökévé Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tőkés egyedüli jelölt volt a tisztségre a marosvásárhelyi küldöttgyűlésen. 189 küldött támogatta szavazatával, hatan tartózkodtak. Tőkés javaslatára Sándor Krisztinát, az EMNT korábbi elnökhelyettesét választotta a testület az ügyvezető elnöki tisztségbe. „Igyekszem továbbra is rászolgálni a bizalmukra” - jelentette ki a szavazás után Tőkés László. A küldöttgyűlést videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. „Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga” – üzente Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét, sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. „Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is” - fogalmazott Semjén Zsolt. Az etnikai alapú magyar pártok karakteres politikáját is fontosnak tartotta. Mint megjegyezte az etnikai elv feladása a vegyes pártok felé tolná a magyarságot, hosszabb távon pedig a magyar érdekek feladására vezetne. Az EMNT küldöttgyűlésén a magyar kormány részéről Répás Zsuzsana, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. Köszöntőbeszédében kijelentette: „nem felkarolt nemzet akarunk lenni, hanem aktív és küzdeni tudó nemzet”. Úgy vélte, az elhivatott szívós munka, a tettrekészség, és az öngondoskodás képessége eddig is jellemezte az EMNT-t. Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” - fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára. A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek. Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” - jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát. Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” - fogalmazott Toró. A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
MTI2011. december 11.
Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt szombaton, Marosvásárhelyen szervezte meg országos programalkotó fórumát. A Néppárt az erdélyi magyar közösség autonómiáját és a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnöki minőségében kijelentette: „a magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet.” Leszögezte: a Néppárt nem kíván a bukaresti központi politika „korrupciógyanús és profitorientált csatározásaiban” részt venni, hanem egy alacsony költségvetésű, munkára épülő párt lesz.
„Az elmúlt években az RMDSZ egymillió fős szavazóbázisa 400 000-re csökkent, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan kiábrándultak a bukaresti vezérlésű politikából” – mutatott rá. Véleménye szerint ezeknek a régi szavazóknak a mozgósítása hasznos lehet az RMDSZ-nek és az MPP-nek is, hiszen „ha a magyar érdekek képviselete mellett sorakoznak fel, akkor egy szekeret tolnak”. Tőkés László a Néppárt és a többi magyar párt viszonyáról kijelentette: az RMDSZ képességeit 15 év kormányzás után mindenki a saját bőrén érzi. „Öncéllá vált a saját léte, és eszközi szerepéről elfelejtkezett. Úgy tűnik, hogy a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában és nemzetközi téren” – mondta az RMDSZ-ről a püspök. Az erdélyi magyarok érdekében ugyanakkor minden politikai erőnek együtt kell működnie, a 15 milliós magyarság nemzeti szinten összefogva pedig már regionális középhatalomként, a trianoni utódállamoknál nagyobb erőt felmutatva küzdhet saját érdekeiért – fogalmazott Tőkés. A 2010-es magyarországi kormányváltásra utalva leszögezte: a végbe ment nemzetpolitikai fordulat nyomán az utolsó esély adódik az „ebek harmincadjára jutott erdélyi magyar közösség megmentésére, ezért részesei kell legyünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.” Tőkés László bírálta a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát a magyar főtanszékek megalapításának gáncsolása miatt. A továbbiakban üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott európai polgári kezdeményezés elindítását, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek pártpolitikai megfontolásból történő kisajátítása veszélybe sodorhatja a kezdeményezés sikerét.
Tőkés elítélte a Néppárt Hunyad megyei aláírásgyűjtői ellen, az RMDSZ-közeli Adrian Drăghici ügyvéd feljelentése nyomán indult vizsgálatot. „Nehéz szülés volt ennek a pártnak a megalakulása, de úgy tűnik, továbbra is veszélyeztetett a gyermek” – mondta az elhúzódó ügyről a püspök.
„A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés” – jelentette ki az országos programalkotó fórumról Toró T. Tibor, az Néppárt megbízott elnöke. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az Erdély Magyar Néppárt helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd végül sor kerüljön a februári alapító kongresszusra.
A Néppárt az etnikai arányosság elvét támogatja, ami törvényi szinten garantálná a magyar közösség számarányos képviseletét a bukaresti parlamentben. Toró szerint ezzel „elkerülnék a magyar pártpolitika zsarolhatóságát, ugyanakkor garantálnák a magyar közösség politikai pluralizmushoz való jogát.”
Toró a pártépítés és a toborzás kapcsán kijelentette: „nálunk nincsen helye az ügyeskedőknek, a korruptaknak, a gyors meggazdagodás reményében belépő karrieristáknak.” A politikus a korrupció elleni harcot a Néppárt egyik legfontosabb témájának nevezte meg.
A megbízott elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppártot általában két oldalról éri vád: egyrészt a magyar parlamenti képviselet ellehetetlenítésének, másrészt az egypártrendszer visszaállításának szándéka miatt. Hozzátette: mindkét vád igaztalan. „Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét. A Néppárt a választásokon együtt kíván működni minden politikai és civil szervezettel, aki a közösség ügyét tartja szem előtt” – tette hozzá.
Szilágyi Zsolt, a Néppárt megbízott elnökségi tagja a politikai pluralizmus mellett érvelve rámutatott: a romániai Európai Parlamenti választások 2007-es magyar versenyhelyzete és 2009-es összefogása is átlagon felüli, 10%-os szavazatarányt hozott a magyar közösségnek. Szilágyi az „eurótranszilvanizmust” nevezte meg a szervezet fő ideológiájának, amely a „hagyományos erdélyi etnikai-kulturális toleranciát az európai modernitás eszközeivel valósítja meg.” Kiemelte: Tőkés Lászlóval meglátogatták Wilfried Martenst, az Európai Néppárt (EPP) elnökét és tudatták vele az alakulat bejegyzését, valamint azt, hogy a Néppárt programjának és működési szabályzatának elfogadása után felvételét kéri az EPP pártcsaládjába.
A marosvásárhelyi fórumon Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a modern európai néppártok működéséről tartott előadást. A FIDESZ és a Néppárt barátok és stratégiai szövetségesek – hangzott el az eseményen.A Néppárt reprezentatív felmérésének adatai alapján a magyar közösségben a székelyföldi támogatottsága 25% körül, az erdélyi pedig 20% körül mozgott már júliusban, amikor még csak a bejegyzését várta a szervezet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos programalkotó fórumán vendégként jelen voltak:
Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének elnöke
Brezovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye
erdon.ro2011. december 12.
Erdély-központúságra törekszik a Néppárt (EMNP-programalkotó fórum, EMNT-tisztújítás)
Az Erdély-központúság és az önkormányzatiság áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának középpontjában – hangzott el szombaton Marosvásárhelyen a párt programalkotó kongresszusán.
Az alakulat bejegyzését követően az "első seregszemlének" nevezett összejövetelen számba vették a szervezetépítés jelenlegi stádiumát, ismertették a párt programját, célkitűzéseit. Az EMNP fórumát követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlésén Tőkés Lászlót újraválasztották a szervezet elnökévé.
A párt csak eszköz
Rangos meghívottak, a határon túli magyar szervezetek vezetői – többek között Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Brezovics Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete –, az EMNT tisztújító közgyűlésére érkező küldöttek jelentében zajlott le szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programalkotó fóruma. Tőkés László, az alakulat védnöke hangsúlyozta: a párt bejegyzése nem lehet öncél, hanem csak eszköz a cél megvalósításában, azaz Erdély újjáépítésében és Székelyföld megépítésében. Az Európai Parlament alelnöke azokat az alapelveket, értékeket fogalmazta meg, amelyeket az új párt magáénak nyilvánít. A többi magyar szervezettel való kapcsolatra utalva Tőkés leszögezte: az EMNP keresi az együttműködés lehetőségét, de a hatalmi monopóliumát foggal-körömmel védő RMDSZ-től azt várják el, hogy ne a román kormány érdekeit képviselje a magyarok körében, hanem a magyarok érdekeit, ebben az esetben partnerek lehetnek. Bírálta továbbá a politikai minimalizmust, a kompromisszumok politikáját, az alkupozíció gyengülését, melyre példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen kialakult helyzetet. A nemzeti érdek mentén történő együttműködés lehetőségét villantotta fel a Magyar Polgári Párttal is, hangsúlyozva azonban: a nemzeti együttműködés rendszerében nem valami ellenében kell együtt dolgozni. Üdvözölte továbbá a Székely Nemzeti Tanácsnak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére egymillió aláírás gyűjtését célzó polgári kezdeményezésről szóló javaslatát.
Jövőképet a fiataloknak
Kubatov Gábor magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz pártigazgatója a pártépítés, kampányolás kihívásairól szólt beszédében, majd Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke számolt be az alakulat bejegyzéséig vezető út nehézségeiről, utalva a Hunyad megyei aláírásgyűjtők meghurcolására is. A bizonyos RMDSZ-es körökhöz közel álló bukaresti ügyvéd feljelentése nyomán indított vizsgálat kapcsán Toró leszögezte: az EMNP megvédi embereit. A megbízott elnök ismertette egy nyár folyamán végzett közvélemény-kutatás részeredményeit is. Eszerint az erdélyiek 60 százaléka hallott már az új alakulatról, pedig az akkor még nem is volt bejegyezve. A párt támogatottsága Székelyföldön elérte a 25 százalékot, Erdély-szinten pedig meghaladta a húsz százalékot. Toró szerint ez azt jelzi, igény van az új pártra. Támogatóik többnyire erős nemzeti identitástudattal rendelkező, aktív emberek, és örvendetes, hogy a fiatalok körében erős az új alakulat támogatottsága. A felmérésből kiderült továbbá, hogy jóllehet a megkérdezettek 80 százaléka itthon, Erdélyben képzeli el jövőjét, gyermekeit már csak 50 százalékuk látja itthon maradónak, ami azt jelenti, gondok vannak az erdélyi magyarság jövőképével. Ezért a Néppárt feladatai közé tartozik a jövőkép felmutatása is. Toró azt is elmondta: a tiszta emberek pártja szeretnének lenni, nincs helye közöttük az ügyeskedőknek, a gyors karrierre vágyóknak, azoknak, akik a politikában üzleti lehetőséget látnak. Az új párt alapértékei között az Erdély-központúság és az önkormányzatiság erősítése szerepel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP kapcsolatára utalva elmondta: azok egymásra vannak utalva, a párt nem létezhet mozgalmi háttér nélkül, ugyanakkor az politikai eszközt jelent a civil szervezet céljainak megvalósítására. Azt is közölte: a hetekben alakulnak meg a Néppárt helyi szervezetei, majd azokra épül rá az országos szervezet, előreláthatólag felbruárban tartják majd az első kongresszust. Az alakulat programját ismertetve leszögezte: az erdélyi magyarság, az erdélyi autonómia ügyét akarják győzelemre vinni. A választásokra az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készülnek, készek együttműködni azokkal a magyar szervezetekkel, amelyek az erdélyi magyarság törekvéseit, érdekeit képviselik. A megtalált út. Esélyt és szabadságot Erdélynek című keretprogramjukat a következő időszakban töltik fel tartalommal, alapvetően az eurotranszszilvanizmusra építenek, ami az erdélyi hagyományos értékek megőrzését, továbbvitelét jelenti a modern európai értékek bevonásával.
A programalkotó fórumot követő sajtótájékoztatón Toró T. Tibor kifejtette: a Néppártot két vád szokta érni, egyfelől, hogy veszélybe sodorják a magyarság parlamenti képviseletét, másfelől, hogy kiegyeznek, és visszaállítják az egypártrendszert. Ezek azonban alaptalanok, az EMNP iránti igényt azonban jelzi a felmérés eredménye is, ugyanakkor az alakulat az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készül a jövő évi választásokra. Javasolják az etnikai arányosság elvének érvényesítését – a magyarság számarányának megfelelő számú helyet különítenének el a parlamentben –, így a bukaresti szerepvállalást kivonnák a pártpolitikai csatározások kereszttüzéből, tömbben azonban lehetőség nyílna a versenyre. Toró bírálta ugyanakkor a parlamenti és az önkormányzati választások összevonását, szerinte az önkormányzatiság és a demokrácia rovására megy a döntés.
Újraválasztották Tőkést
Az EMNT délutáni tisztújító gyűlésén újraválasztották az elnöki tisztségbe Tőkés Lászlót. Tőkés javaslatára Sándor Krisztinát, az EMNT korábbi elnökhelyettesét választotta a testület az ügyvezető elnöki tisztségbe a Néppártban tevékenykedő Toró T. Tibor helyett. A küldöttgyűlést videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. "Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga" – üzente. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. "Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is" – fogalmazott Semjén Zsolt. Az etnikai alapú magyar pártok karakteres politikáját is fontosnak tartotta. Az EMNT küldöttgyűlésén a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. Köszöntőbeszédében kijelentette: "nem felkarolt nemzet akarunk lenni, hanem aktív és küzdeni tudó nemzet". Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az EMNT megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra "olyan ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején". Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. "Magyarország újból anyaországgá változott" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az eurotranszszilvanizmus útján kell haladni előre. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára. A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték annak vezetőtestületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. december 12.
Programalkotás az EMNP-ben, tisztújítás az EMNT-ben
A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen fogadott el a három hónappal korábban bejegyzett alakulat fóruma. A program két alapértéke az önkormányzatiság és az Erdély-központúság. Az EMNP 2012 februárjában tartja alakuló kongresszusát. Közben Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökévé. Ügyvezető elnökké Sándor Krisztinát választották. A tisztséget eddig betöltő Toró T. Tibor az EMNP megbízott elnökeként folytatja.
A húsz-huszonkét évvel ezelőtti RMDSZ-nagygyűlések hangulatát idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati, egész napos rendezvénye. A Marosvásárhelyen összegyűlt küldöttek és meghívottak minden szavából a kezdeti lelkesedést lehetett érezni. Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke és az új magyar párt védnöke meg is jegyezte, hogy úgy érzi magát, mint huszonkét esztendővel ezelőtt, hiszen belengi a termet az ügyszeretet szentsége.
Az EMNP országos programalkotó fórumaként meghirdetett rendezvény fontosságát a megjelent meghívottak listája is alátámasztotta. Köszöntő beszédében Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a demokrácia-központokat működtető EMNT identitásformáló és közösségépítő szerepét méltányolta. Eddig ugyanis több mint 200 ezer határon túli magyar kapta meg anyaországa állampolgárságát.
Az EMNP-vel kapcsolatosan Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes szólt videofelvételről az egybegyűltekhez. A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok születnének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta. Semjén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben. „Ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg” – fűzte hozzá, majd arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyar politizálás egyik fundamentuma kell hogy legyen.
Eurotranszszilvanista párt
Az eurotranszszilvanizmust határozta meg a sajtónak nyilatkozó Szilágyi Zsolt a pártprogram középpontjaként. Az EMNP megbízott alelnöke kifejtette: ez alatt első sorban az erdélyiségre jellemző toleranciát, a többnyelvűséget és a kultúrák harmóniáját értette. Állítása szerint az új párt megjelenése mindenképpen dinamizálni fogja az erdélyi magyarságot. Az EMNP pozitívumként könyveli el, hogy míg a fiatalok nagy része kiábrándult a politikai osztályból és a politizálásból, egyre több ifjú érdeklődik és segédkezik a nemzeti tanácsnak és a néppártnak.
„Nálunk nincs helyük a régi rendszerben jeleskedőknek, mint ahogy az ügyeskedőknek, a korrupcióval gyanúsítottaknak vagy a politikából meggazdagodni vágyóknak sem” – szögezte le Toró T. Tibor. A megbízott elnök által bemutatott közvélemény-kutatási adatok szerint a nyáron, a néppárt bejegyzése előtt ennek már 25 százalékos támogatottsága volt a Székelyföldön.
Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.
A szervezetépítés 2012 elején, a februári alakuló kongresszuson zárul le. „Addig felülről lefelé építkezünk, majd megfordul a helyzet” – magyarázta.
Együttműködés – csakis a közös ügyért
Mint várható volt, az RMDSZ, ha nem is túl sűrűn, de időnként afféle visszatérő motívumként szerepelt a felszólalók retorikájában. A legkeményebb bírálatot Tőkés László fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy „a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában”.
Sajtóértekezletén utalt a szövetség demokrácia-deficitjére Szilágyi Zsolt is, rámutatva, hogy az RMDSZ-nek köze van az EMNP Hunyad megyei támogatóinak a pártbejegyzés utáni zaklatásához. Ugyanennél a fejezetnél maradva, Szilágyi nem szalasztotta el azon romániai magyar politikusok bírálatát, akik kizárólag egyéni vagy pártérdekeket nézve, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alól próbálják kihúzni a talajt.
Mindemellett az Erdélyi Magyar Néppárt tudatában van annak, hogy a közös cél érdekében együtt kell hogy működjön a magyarság többi hazai képviselőivel. „Nem igaz, hogy ki akarnánk ütni az RMDSZ-t a parlamentből. Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét” – próbált rácáfolni a néppártot ért vádakra Toró T. Tibor. Elhangzott: az EMNP azt kezdeményezi, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.
Kérdésünkre, hogy a továbbiakban miként fognak viszonyulni a jobboldal polarizálását szorgalmazó Magyar Polgári Párthoz, amelynek elnökével megromlott a kapcsolat, Toró elmondta, hogy a közös cél érdekében Szász Jenővel is hajlandók együttműködni. „A magyar ügyért, az autonómia ügyéért készek vagyunk szövetséget kötni az MPP-vel is” – szögezte le az új párt elnöke. A konstruktív viszonyt próbálja visszaállítani az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Erre utalt Tőkés nyilatkozata, aki dicséretesnek nevezte az európai polgári kezdeményezés keretein belül a Kárpát-medencei autonómiatörekvések előmozdításáért felmerült aláírásgyűjtés gondolatát.
Vass Levente – külön fejezet
Ha az RMDSZ felemlegetése szinte valamennyiszer az elmúlt két évtized kudarcaival vagy legalább is félsikereivel függött össze, a tanácsokozáson megjelent Vass Levente, a szövetség miniszteri tanácsosa üde színfoltnak bizonyult. A küldöttek érdeklődéssel hallgatták az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. Vass az összefogás szép példájaként jellemezte a jelöltségét, mely egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás lehet a válság felé sodródó politikai diskurzusban.
„Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott a 36 éves orvos, aki biztos abban, hogy egy év múlva ő lesz a város polgármestere. Vass az MPP-nek is üzent, amikor előre megköszönte az egyelőre késni látszó támogatását.
Az összefogásról szólva, Tőkés László leszögezte: „A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet”.
A párt nem falja fel az EMNT-t
Szinte minden egyes jelenlévőt az EMNT és az EMNP jövőbeni viszonya is foglalkoztatta. „A párt léte nem jelenti a tanács megszűntét, hisz a két szervezet egymásra van utalva” – tisztázta a dolgokat Toró T. Tibor.
Tőkés László a magyarországi polgári körök-mozgalom és a Fidesz-KDNP kettős kapcsolatához hasonlította a két szervezet közötti együttműködést.
„Az EMNT egy széles karolású polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – fogalmazott a püspök-politikus.
Továbbra is Tőkés László az EMNT elnöke
Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az EMNT országos küldöttgyűlése. A lehetséges 195 szavazatból a szervezet eddigi vezetője 189-et kapott, a többi hat tartózkodott. Az ügyvezető elnök tisztségét ezentúl Sándor Krisztina fogja betölteni, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni.
Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.
A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek.
Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” – jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát.
Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” - fogalmazott Toró.
A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. december 15.
Nemzeti párt nem lehet cél, csak eszköz
Programadó fórumot tartott az Erdélyi Magyar Néppárt
zövetkezés az erdélyi magyarsággal, együttműködés az emberek érdekében, ez az új magyar párt krédója, valamint programjának két alapelve, az Erdély-központúság illetve az önkormányzatiság – hangzott el az elmúlt szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programadó fórumán. A szeptemberben bejegyzésre került politikai szervezet mindenekelőtt magyar, modern európai, kis költségvetésű és konszenzusorientált politikára törekvő, széles bázisokon nyugvó néppárt kíván lenni, amelynek politikai irányvonalát azonban nem a kompromisszumok, hanem a stratégiai célok szabják meg. Számos Kárpát-medencei magyar politikus és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kétszáz erdélyi és partiumi küldöttének részvételével került sor szombaton, december 10-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programadó fórumára, amelynek a Maros Táncegyüttes székháza adott otthont. A rendezvényen meghívottként részt vett Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Bús Ottó, a VMSZ elnökségi tagja, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes országos elnöke megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy hosszú és küzdelmes folyamat vezetett a párt programadó fórumáig, és a 2012-es év is sok feladatot és komoly munkát fog a szervezet tagjaira róni.
Utolsó esély Erdélyország helyreállításához
Ezt követően Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke üdvözölte a vendégeket, illetve az „európai hangzású magyar párt” létrehozóit, „cölöpembereit”, és abbéli reményének adott hangot, hogy az új párt betölti azt a szerepet, amelyet az EMNT szánt neki: politikai eszközt nemzeti céljaink elérése érdekében. „Senki se tekintsen célként az EMNP létrehozására. Egy nemzeti párt bejegyzése sohasem lehet öncél, hanem csak eszköz” – adott hangot meggyőződésének. Megítélése szerint a magyarországi 2010-es nemzetpolitikai fordulat nyújtotta lehetőség az „utolsó esély a nemzet és Erdélyország” talpra állításához. Ehhez sok és komoly munkára van szükség, a nemzeti együttműködés rendszerében pedig „mi is feladatot kívánunk vállalni”, Kós Károly szavaival élve: „Élni akarunk, tehát dolgoznunk kell”. Tőkés László a továbbiakban elmondta: az elkövetkezendő időszakban az „erdélyi munkára” helyezi a hangsúlyt, s nem vállalja az európai parlamenti ciklus második félidejében az EP-alelnöki tisztséget. A Néppárt megszületése fölötti öröm ugyanakkor nem teljes, beárnyékolja ugyanis „a Hunyad megyében ezekben a napokban is folyó, a párt nyolcszáz támogatójának hatóság általi zaklatása”. „Közbenjárásomra Winkler Gyula EP-képviselő ígéretet tett, hogy a törvényes kereteken belül közbe fog járni a Hunyad megyei magyarok érdekében” – hangsúlyozta a párt védnöke. A rövid felvezetőt követően Tőkés László öt pontba foglalt javaslatot ajánlott vezérelvül az EMNP figyelmébe. „Az utóbbi időben divattá vált a bukaresti indíttatású regionalizáció, s Székelyföldet az erdélyi nagyrégióba olvasztanák be. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Erdély az erdélyieké, s ha van nemzeti minimum, akkor ez legyen az. Erdély legyen az erdélyieké, Székelyföld pedig a székelyeké. És Vásárhely a vásárhelyieké, miként Muravidék is a muravidékieké” – hangsúlyozta Tőkés, aki úgy véli, „Románia az erőszakosan központosított, korrupt nemzetállamjellege miatt jutott válságba”. A korrupció elleni harc az EMNT egyik fő célkitűzése. A korrupció okolható azért, hogy Románia kizárja magát Európából, s hogy emiatt nem csatlakozhatunk a schengeni övezethez. „Elegünk van a gazdasági maffiából, a közpénzek elherdálásából, a helyi kiskirályok basáskodásából. Aki üzletet lát az erdélyi magyar politikában, annak nincs helye közöttünk” – fogalmazott. A folytatásban az erdélyi magyarság szociális helyzetére tért ki, emlékeztetvén, hogy „tarthatatlan az az állapot, hogy több százezer magyar a létminimum közelében tengődik, holott szeret dolgozni”. Milyen „furcsa, hogy a magyar vidékek az elmaradottabbak Erdélyben, hogy oda sohasem csinálnak utat” – utalt a magyarlakta régiók fejletlenségére, majd kifejtette, hogy vállalkozásainkat fejlesztenünk kell, s munkahelyeket kell teremtenünk a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatására. „A kisebbségi kérdés számunkra szociális kérdés is egyben”, ezért nyilván gazdasági önrendelkezésre is szükség van – hangsúlyozta Tőkés –, s ezt szolgálja a Mikó Imre Terv. Úgy véli ugyanis, hogy a „gazdasági önrendelkezés lehet a kulcsa a későbbi kulturális, területi autonómiánknak, ha meg tudjuk győzni Bukarestet, hogy az neki is jó”. Végezetül a Magyarnak lenni jó jelszavára tért ki. Szerinte egészséges önbecsülésünket szolgálja, és több, mint puszta jelszó: programról, kívánalomról tanúskodik, mert különben „ellenségeink, ellenfeleink megutáltatják velünk a magyarságunkat”. Ha az önrendelkezés megvalósul, és „a délvidékiek nem kell a bőrükön érezzék a napi magyarveréseket, és a marosvásárhelyiek sem a fekete márciust, akkor ismét jó lesz magyarnak lenni”.
„Lassan a saját bukásunkat is meg fogjuk ünnepelni” Beszéde második felében Tőkés László a Néppárt helyét vázolta az erdélyi politikai szférában. Úgy véli, az EMNP-nek a többi magyar politikai szervezettel való együttműködésre kell törekednie, ugyanakkor az együttműködést elsősorban az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerében tartja kivitelezhetőnek, melynek révén a tizenötmilliós magyar nemzet középhatalomként állhat az Európai Unión belül a szomszédos nemzetek mellett. Az együttműködésnek azonban feltételei vannak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség léte mára „öncélúvá vált, és eszközi szerepéről megfeledkezett”. A helyzetkövető politizálás miatt román politikai érdekeket képvisel. „Azt várjuk el az RMDSZ-től, hogy olyan alternatívát vázoljon, amely nem az erdélyi magyarság sorsát teszi kockára, és nem a román politika érdekeit fogja szolgálni, s ekkor mi is partnerei leszünk” – hangsúlyozta beszédében. Ennek egyelőre nem látni a jeleit, mi több, az RMDSZ-nek az erdélyi magyarságot megtévesztő sikerpropagandájával lehet találkozni. „Lassan a saját bukásunkat is meg fogjuk ünnepelni” – jegyezte meg Tőkés László. A Magyar Polgári Párt a püspök szerint két évvel ezelőtt kapott egy esélyt, de nem tudott élni vele. A Néppártnak minden magyar erővel, így az MPP-vel is együtt kell működnie, de az együttműködésnek nem valaki ellen kell megvalósulnia, hanem a nemzeti érdekérvényesítés céljából. Példaként a románokat hozta fel, akik egységesen és „kőkeményen képviselik nemzeti érdekeiket, és így tesz a többi nemzet is, de a magyar nem”. A Székely Nemzeti Tanács szándéknyilatkozatba foglalt elképzelése kapcsán, amely szerint az SZNT élni kíván az európai uniós polgári kezdeményezés eszközével, Tőkés László emlékeztetett: „Nem az SZNT, hanem mi, erdélyi magyarok kívánunk élni a polgári kezdeményezés eszközével”. Összefogás nélkül nem lesz meg a székelyföldi régiót támogató egymillió aláírás”. Beszédében a püspök a Magyar Polgári Pártnak és a Székely Nemzeti Tanácsnak a készülő magyar választási törvény tartalmában való kotnyeleskedését is bírálta. Véleménye szerint a szavazati jognak a határon túl élő magyarokra való kiterjesztése ugyan üdvözlendő, de „bízzuk a magyar kormányra a döntést”. Felszólalása befejező részében Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppártnak és az Európai Néppártnak a globális válság orvoslásában betöltendő szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa válságban van, valamint, hogy ezt a válságot Kelet-Közép-Európában és nálunk a posztkommunizmus válsága is tetézi. Megemlítette továbbá: a legutóbbi marseille-i európai néppárti tanácskozáson az fogalmazódott meg, hogy az Európai Néppárt, valamint a kormányzó néppártok nem engedhetik meg maguknak a válságállapot kényelmét, mert rájuk hárul a feladat, hogy rendbe hozzák a gazdaságot. Hasonló módon Erdély és Magyarország is a válságból kivezető utat keresi, ezért az Erdélyi Magyar Néppártnak, „mint orvosnak a beteghez, úgy kell viszonyulnia népéhez” – fogalmazott. Tőkés László beszédét követően Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója szólalt fel, aki a néppárt ismérveiről, illetve különféle kampánystratégiákról értekezett. „Arra kértek – mondta –, hogy egy modern néppártról beszéljek, de nincs egy általános recept, amely minden országban egyaránt alkalmazható lenne. Mára az is eldőlt, hogy az Egyesült Államokban alkalmazott modern kampánystratégiák Európában is meghonosodtak, s a nyugati országokban is néppártokat építenek”. Nem hagyják cserben a Hunyad megyei magyarokat
Toró T. Tibor megbízott országos elnök felszólalása bevezetőjében köszönetet mondott az öttagú országos megbízott elnökségnek, s mindazoknak, akik a párt bejegyzését elősegítették, és akiknek köszönhetően „kevesebb, mint egy évvel a szándék bejelentése után a párt programjának a bemutatására is sor kerülhet”. A pártelnök öt tételben ismertette a szervezetről szóló beszámolóját. Elsőként a bejegyzés körülményeinek állomásait ismertette kronológiai sorrendben, kitérvén a román párttörvény által állított nehézségekre, illetve a bírósági bejegyzést akadályozók gáncsoskodására. Beszédében kitért a Hunyad megyei nyolcszáz magyar meghurcolására is, akik ellen „közpénzen” pártérdekeket szolgálva vizsgálatot folytat a hatóság, s hangsúlyozta, hogy nem fogják a Hunyad megyei magyarokat magukra hagyni. Az előadó ezt követően egy, a pártbejegyzést megelőző, reprezentatív társadalmi felmérés eredményeit ismertette, amely szerint a még nem létező pártról az erdélyi magyarság hatvan százalékának voltak információi. Székelyföldön huszonöt, Erdély egészének viszonylatában pedig máris húsz százalékos támogatottságnak örvendett. „Különösen biztató, hogy a fiatalok körében is magas a támogatottság mértéke, a jövőkép szempontjából viszont nem áll jól a magyarság. Míg a fiataloknak a nyolcvan százaléka Erdélyben képzeli el a jövőjét, e fiatalok szüleinek csak a fele lát jövőt Erdélyben a gyermeke számára”.
A szervezetépítéssel kapcsolatban Toró T. Tibor elmondta, hogy a fentről lefelé irányuló pártépítést a lentről felfelé irányuló váltja fel. Az EMNP az elképzelések szerint egy alacsony költségvetésű, magas hatékonyságú, modern európai néppárt kíván lenni, a „tiszta emberek” pártja, amelyben sem a gyors meggazdagodásra vágyóknak, sem az egykori kommunista rendszer besúgóinak nincs keresnivalójuk. Toró T. Tibor az EMNT és az EMNP viszonyáról szólva elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt az a szervezet, amely az önkormányzatiság eszméjét életben tartotta, és nem hagyta, hogy az autonómia kérdése kikopjon a köztudatból. „Az EMNT-nek köszönhető – fejtette ki Toró –, hogy az autonómia nem megkerülhető kérdés, s ezért az RMDSZ is az autonómiával kampányol”. A Néppárt elnöke beszédében kitért az EMNP-t támadók vádjaira is: „Egyrészt az a vád ér bennünket, hogy megfosztjuk az erdélyi magyarságot a parlamenti képviselettől, a másik oldalról pedig az, hogy az egypártrendszert támogatjuk. Sem egyik, sem a másik vád nem igaz. A konfrontáció-együttműködés helyes arányára vigyázva, csak az erdélyi magyarokkal való szövetkezést tartjuk járható útnak, s az együttműködést szorgalmazzuk az emberek érdekében. Ez akár a Néppárt krédója is lehetne” – fogalmazott. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a párt egy olyan eszköz, amely arra alkalmas, „hogy a különböző közösségi terveket megfogalmazza, és azokat a demokrácia eszközeivel megvalósítsa”. „Egy ilyen pártnak a születésénél vagyunk most jelen” – emelte ki a délvidéki politikus, hangsúlyozva, hogy az EMNP-t alkalmasnak tartja a feladatra, mert vajdasági tapasztalatai azt mutatják, hogy akik nem etnikai, nem magyar pártban politizálnak, azok nem képviselik jól a magyarság ügyét. A VMSZ elnökének felszólalását követően Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt tíz pontba foglalt keretprogramját ismertette. A pártelnök beszédében úgy vélte, hogy A megtalált út! – Esélyt és Szabadságot Erdélynek! című program, amely már Bálványoson is bemutatásra került, az erdélyi magyarságot érintő teljes problémakört átfogja. A keretprogram főbb sarokpontjai kulcsszavakban: Temesvár szellemisége, a szabadság mint az emberi élet legalapvetőbb dimenziója, család, az erdélyiség mint a sajátos magyar hagyományok szintézise, keresztény értékrend. Régiós elképzelések: kapu, kapocs, híd A keretprogram régiók szerinti súlypontjait a régióelnökök ismertették a fórummal. Papp Előd székelyföldi régióelnök felszólalásában hangsúlyozta: a régiójára vonatkozó pártprogram voltaképpen Székelyföld autonómiaprogramja, amely a székelyföldi adottságok, az önálló történelmi, intézményi, valamint jogtörténeti hagyományokra épül. Mind a „humán tőke, mind az innovációs képességek” rendelkezésre állnak, mintaként pedig több működő külföldi autonómiamodell is, a teljes önállóságot biztosító katalántól, a részleges önállósággal bíró dél-tiroli autonómiáig. Papp fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nemzeti önrendelkezés – a vádakkal ellentétben – a stabilitás és a gazdasági fejlődés eszköze, miként azt is, hogy minden autonómiatörekvést támogatandónak tartanak, „függetlenül attól, hogy ki a kezdeményezője”. Zatykó Gyula, a Partium régióelnöke a térség kapu-kapocs-híd hármas jellegének összefüggésében mutatta be a Partiumra vonatkozó programpontokat, aláhúzva a határ menti övezet „vegyes gazdasági-kulturális tér”-jellegét, amely kapocs és kapu két nép, két fejlesztési régió, de két ország között is. A régióelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Partium a saját hátországaként tekint a Székelyföldre, jelezvén, hogy közvetlenül érintettnek érzi magát a székelyföldi autonómia létrejöttében. A Partium sajátosságai révén megérett a kétnyelvűségre, valamint az önkormányzatiság valamely formájára. Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Közép-Erdély a leghátrányosabb régiója Erdélynek, amelyre a letargia, a közöny jellemző. „Mit miért nem lehet megvalósítani? Az elmúlt huszonkét évnek ez volt a »programja«” – jegyezte meg nem kevés éllel. Beszédében ugyanakkor kikérte a régió nevében, hogy szórványként emlegessék Kolozsvárt. „Egész Erdély ide jár tanulni, amely sokszínűséget, és hatalmas szellemi kapacitást jelent a térségnek, valamint az idén első ízben megszervezett Kolozsvári Magyar Napok legfőbb tapasztalata is az, hogy az egymásra találás hatalmas erőt adhat”. Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli irodájának vezetője, a Néppárt külpolitikáért felelős alelnöke Nemzetpolitika a Kárpát-medencében című előadásában Erdély és az Európai Unió közötti viszonyt taglalta. Bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány radikális szerkezeti módosításokat hajtott végre a kettős állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztésével, amely révén lehetőség nyílik a „magyar ügy külföld előtti egységes felmutatására”. A Néppárt által felvállalt külpolitika – szerinte – az eurotranszszilvanizmus fogalmával írható le, amely egyszerre korszerű és európai, valamint Erdély modern hagyományait ötvöző külpolitika. Az előadó erdélyi magyar diplomáciai sikerekről is beszámolt, és amint hangsúlyozta, Tőkés László érdeme, hogy olyan kérdések, mint a szubszidiaritás, a Bolyai-ügy, a marosvásárhelyi Guşă-szobor ügye, a restitúció, stb. bekerült az országjelentésekbe. Szilágyi Zsolt továbbá kiemelte, hogy az EMNP számára a sikeres pártdiplomácia útja elő van készítve: nemrégiben találkozóra került sor az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens és Tőkés László között. Az Európai Unió és Erdély közötti kapcsolatok azonban nem egyoldalúak, mind Európa, mind pedig Erdély gazdagodik általuk. Ezt a kölcsönösséget fejezi ki az Erdélyi Magyar Néppárt külpolitikájának mottója is: Több Erdélyt Európába! Több Európát Erdélybe! Szilágyi Zsolt előadását követően erdélyi fiatalok rövid felszólalásai következtek, többek között a Maros megyei Angi Balázsé, a gyergyóújfalusi Szilágyi Leventéé, illetve az udvarhelyszéki küldöttként érkező Sándor Lajosé. Soós Sándor, a Magyar Ifjúsági Tanács korábbi elnöke arra emlékeztetett beszédében, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem előzmények nélküli Erdélyben, hiszen Kós Károly 1921-ben alapított Erdélyi Néppártja e mostani szellemi elődjének is tekinthető. A nagyváradi Csomortány István arról beszélt, hogy miközben egy felmérés szerint a Partiumban élő fiataloknak negyven százaléka nem Erdélyben képzeli el a jövőjét, és Nagyváradon tizenkétezerrel, Bihar megyében pedig huszonötezerrel csökkent a magyarok száma, az RMDSZ még ezek után is sikerpropagandát folytat. „A nemzetárulás kategóriájába sorolom, hogy az RMDSZ ezeket a problémákat elhallgatja – jelentette ki Csomortány –, hangsúlyozva, hogy a korrupció, a megfélemlítettség és a szegénység állandó jellemzőjévé vált a Partiumnak”. Hajdu Krisztián szerint a fiatalok zöme elfordult a politikától, a közélettől, de a Néppártban jelentős az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács tagjainak a száma. Beszédében Hajdu arra mutatott rá, hogy még jóformán meg sem alakult a párt, és máris támadásnak van kitéve, mintegy utalva a Hunyad megyei pártszimpatizánsok zaklatására. „Ez viszont azt jelenti, hogy máris félnek tőlünk” – vonta le a következtetést a felszólaló, aki szerint a lojalitásnak, a nyitottságnak és a munka becsületének helyet kell kapnia a párt értékrendjében. Utolsó felszólalóként Papp Előd székelyföldi régióelnök arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy szűk egy esztendő áll a Néppárt rendelkezésére, és intenzív munkára van szükség, hogy felkészüljön a jövő évi választásokra, amikor „négyszáz erdélyi településen kell majd helytállnia”.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2011. december 27.
Répás Zsuzsanna értékelte az idei nemzetpolitikai történéseket
A nemzetpolitikáért felelős magyar helyettes államtitkár szerint az idei év a cselekvésről szólt a nemzetpolitikában. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott évértékelő interjúban arról is beszélt, hogy a magyarságot ért jogsértések ellen határozottan fel kell lépni, és az állampolgárságuktól megfosztott felvidékieknek minden segítséget megad a magyar kormány. Megjegyezte: Szlovákiával messze nem olyan rossz a viszony, mint amit az állampolgársági ügyek mutatnak.
A helyettes államtitkár a Szlovákiában kialakult helyzetről azt mondta: az elmúlt másfél évben nagyon komoly változások következtek be, elindult a párbeszéd, és minden szinten folyamatosak a konzultációk. Nagyon sajnálják ugyanakkor, hogy az utóbbi időben az állampolgársági ügyekben olyan megdöbbentő események történtek, amelyről azt gondolták, két uniós állam között nem fordulhat elő – mondta, és megjegyezte: a szlovák állampolgársági törvény módosítása szerepel a kormányprogramban, és ígéretet kaptak, hogy senkit nem fognak azért megfosztani állampolgárságától, mert felvette a magyart.
Répás Zsuzsanna szerint a szlovák fél részéről átadott szerződéstervezet nem elfogadható, abban például az szerepel, hogy az állampolgárságra vonatkozó adatokat kölcsönösen átadják. Magyarország ilyen adatokat azonban senkinek nem fog kiadni – szögezte le ismét.
A helyettes államtitkár hozzátette: a jogi helyzet is abszurd, ellentmondások vannak a szlovák jogrendszeren belül a törvény és az alkotmány között. Megjegyezte: Szlovákia nem tagadja a kettős állampolgárság intézményét, hiszen a magyar törvényhez hasonló módon adott állampolgárságot és szavazati jogot a határon túli szlovákoknak, sőt most is lehet például Szlovákiában dolgozva kettős állampolgárságot szerezni. Egyértelmű, hogy a lakosság egy csoportja, a magyarok ellen irányul a szlovák ellenszabályozás, ami diszkriminatív – mutatott rá. Kiemelte: az érintettekkel folyamatosan kapcsolatban vannak, és számukra minden segítséget megadnak. Hozzátette: ugyanakkor egyértelműen az a megoldás, ha a szlovák fél visszavonja a diszkriminatív passzust.
Kitért arra is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének örülnek. Mint mondta, a plurális demokrácia alapja, hogy vannak különböző politikai nézetek, és ezek hallathatják hangjukat. Hozzátette: a magyarság hatékony érdekképviseletének megvalósításához ugyanakkor összefogásra van szükség. Abban bíznak, hogy a politikai felek megtalálják az összefogás módját, hiszen, bár vannak ellentétek, nem olyan helyzet, hogy a párbeszéd lehetetlen lenne.
Hozzátette: – A jövő év nagyon mozgalmas lesz nemzetpolitikai szempontból, minden szomszédos országban választások lesznek. Szeretnénk elkerülni, hogy a magyar kártyát kijátsszák, ugyanakkor számítani lehet arra, hogy ezt elő fogják venni egyesek – mondta Répás Zsuzsanna.
Kiemelte: a jogsértések ellen fel kell lépni, a "látszat jó viszony" kedvéért kisebbségi jogsértéseket eltűrni nem szabad. Ez elfogadhatatlan, és nem is vezet eredményre, ezt megmutatta az elmúlt nyolc év is – mondta.
Szólt még arról, hogy az oktatás-nevelési támogatások azokhoz az erdélyi igénylőkhöz is megérkeznek a jövő év elején, akik eddig nem kapták meg.
Az idei évhez hasonlóan várhatóan mintegy 13 milliárd forintból gazdálkodhat a terület, a Határtalanul! program keretében jövőre is 17 ezer diák utazhat osztálykirándulás során határon túli magyar területekre, a költségvetési támogatási keret továbbra is 500 millió forint lesz. Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: ha sikerül megőrizni a támogatásokat a jelenlegi gazdasági helyzetben, az komoly eredmény. Szeretnék a rendelkezésre álló forrásokat minél hatékonyabban és koncentráltabban felhasználni.
A helyettes államtitkár azt mondta, hogy míg a tavalyi esztendő a szemléletváltásról, az alapok lerakásáról szólt, az idei év már a cselekvésről. Kifejtette: elkezdődött az új támogatáspolitikai rendszer működtetése, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén új kritériumrendszert fogadtak el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására. A határon túli szervezetektől beérkeztek a javaslatok, hogy mely intézmények kerüljenek be ebbe a programba, ezeket most dolgozzák fel, a lista év elejére készülhet el.
Répás Zsuzsanna hozzátette: folyamatban van a háttérintézmények kiépítése, létrejött a Magyarság Háza. Azt szeretnék, ha ez komplex kulturális központ lenne, ahol folyamatosan kínálnának magyarsággal kapcsolatos programokat, helyt adnának kiállításoknak, és pedagógiai módszertani központként is működne, segítséget nyújtva a Határtalanul! osztálykirándulások megszervezéséhez. Megalakult a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is, mint a helyettes államtitkár kiemelte: ez teremti meg a gyakorlati munka tudományos háttérbázisát, és kifejezetten a magyarságkutatásra koncentrálva egyfajta űrt tölt be a magyar tudományos életben.
A helyettes államtitkár az idei év történései közül kiemelte még a diaszpóra felé történő nyitást, ezt szolgálta a Magyar Diaszpóra Tanács elindítása, első alkalommal mintegy 50 szervezetet szólítottak meg, és ennek jegyében hozták létre a Nemzeti Regisztert is, amely az interneten keresztül interaktív párbeszédre ad lehetőséget. Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a diaszpóra eddig méltatlanul háttérbe szorult a nemzetpolitikában. Most sikerült megtalálni azt a kapcsolattartási módot, amely a nyugati magyarság élethelyzetére, problémáira is megoldást jelenthet. Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet, működnek a szakbizottságok, megalkották és egyhangúlag elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát, amely a legfontosabb cselekvési irányokat rögzíti. Az a legfontosabb cél, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek – hangsúlyozta.
Répás Zsuzsanna rámutatott: valódi eredményeket akkor lehet a nemzetpolitikában elérni, ha konszenzus van a legfontosabb törekvések mögött.
Népújság (Marosvásárhely)2012. január 13.
Kétszázezer honosítási kérelem
Több, mint kétszázezer állampolgársági kérelem érkezett tavalyi, és a kérelmet benyújtók közül mintegy 103 ezren immár magyar állampolgárok – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kereszténydemokrata politikus az előző év adatait összegezve elmondta, hogy összesen 202 148 honosítási kérelmet regisztráltak, s az eljárások során 95 322 névmódosítás is történt, ami több mint 1,5 millió iratmellékletet jelent. A legidősebb kérelmező egy 104 éves bácsi volt, aki Munkácson született, és a történelem folyamán kétszer veszítette el állampolgárságát, most New Yorkban él.
Semjén Zsolt példátlanul sikeresnek nevezte a honosítást, amelynek során a magyar közigazgatás „felülmúlta önmagát”. Jelezte, az ügyintézés három hónapos határidejét tartani tudják, ez alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ahol hiánypótlásra van szükség.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a honosítást minden esetben szigorú köz- és nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási ellenőrzés előzi meg, és akinél komoly kockázat merül fel, az nem kaphatja meg az állampolgárságot.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI kérdésére azt mondta, hogy ezres nagyságrendben kellett a tavalyi évben kérelmet elutasítani.
Semjén Zsolt hozzátette: e téren a „legszigorúbb vonal” híve, Magyarországnak nincs szüksége olyanokra, akik idegen titkosszolgálatok által „érintettek” vagy szélsőséges nézeteket vallanak. Megjegyezte: a határon túli magyar közösségeknek sem lenne jó, ha ilyen emberek kapnának magyar állampolgárságot.
Wetzel Tamás elmondta még, hogy hatalmas nyomás nehezedett a közigazgatásra, a kérelmek száma ugrásszerűen megnőtt, hiszen 2010-ben még csak ötezer állampolgársági kérelem érkezett. Az egyes hivatalok ugyanakkor empatikusan és profin jártak el, a honosítás botránymentesen, zökkenő nélkül zajlik, és már január első napjaiban több mint négyezer kérelem érkezett.
Az MTI kérdésére hozzátette: az idén körülbelül 150 ezer kérelmezőre számítanak. Kérelmeket 77 külképviseleten, Magyarországon 1325 polgármesteri hivatalban adtak be, de nagyon sok igénylést nyújtottak be a kormányhivataloknál és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál is.
A miniszteri biztos külön kiemelte a határon túli magyar szervezetek közreműködését, és megerősítette, hogy továbbra sem adnak ki semmilyen adatot azokról, akik állampolgárságot szereztek. Mint megjegyezte: tavaly egyetlen adat sem szivárgott ki, a biztonsági rendszer nagyon jól vizsgázott.
Kitért arra is, hogy az állampolgárság a tapasztalatok szerint komolyabb vándorlással nem jár, az azt kérők és megszerzők döntő többsége a szülőföldjén szeretne maradni.
Semjén Zsolt az elmúlt év nemzetpolitikai történéseit értékelve kitért az oktatási-nevelési támogatás problémájának rendezésére. Jelezte: a húszezer forintos támogatást kiterjesztették az óvodásokra is, és immár banki utalással, nem különböző alapítványok, hanem személyesen azok a szülők kapják, akik magyar iskolába járatják gyermeküket. Hozzátette: így mind a 250 ezer igénylőhöz eljutott a támogatás. Annak feldolgozása pedig, hogy ki jár ténylegesen magyar iskolába a pedagógus szervezeteken keresztül történik.
Külön szólt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívásáról, amely határozatait egyhangúlag fogadta el, és a szakbizottságaiban minden magyar parlamenti párt is részt vesz. Megemlítette továbbá, hogy elkészült és szintén konszenzussal elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát. Megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, ami az összes nyugati magyar szervezet összefogását tűzte ki célul. Ellenzéki javaslatra döntöttek egy 50 millió forintos jogvédő keretről, számos ügyvédi iroda pedig jelezte, hogy ingyenesen vállalja azoknak a határon túli magyaroknak a védelmét, akiket támadás ér. Semjén Zsolt összegzése szerint ilyen nemzetpolitikai konszenzusra még soha nem volt példa.
A miniszterelnök-helyettes a magyar kül- és nemzetpolitika egyik legnagyobb sikerének nevezte a szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény megváltoztatását, amely így már lehetővé teszi, hogy a délvidéki magyarság számára a kárpótlás és vagyon-visszaszármaztatás diszkriminációmentesen biztosítva legyen.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az elmúlt esztendőt a cselekvés évének nevezte, amelynek egyik legfontosabb feladata az oktatás-nevelési támogatások átszervezése volt. Az idei évben pedig az átfutási idő várhatóan még rövidebb lesz – jelezte.
Szólt még a Határtalanul! osztálykirándulási programról, amelynek keretében idén is mintegy 17 ezer diák látogathat el határon túli magyar területekre, és a Magyarság Háza létrehozásáról, amely egy komplex tudományos és kulturális központ lesz, s már januártól várja különböző rendezvényekkel az érdeklődőket.
Szabadság (Kolozsvár)