udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
225
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-225
Névmutató:
Simon Judit
2007. november 26.
A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg értékelte az exit poll eredményeket Bíró Béla politikai elemző. Bíró szerint a jó eredmény feltétele volt az, hogy magas volt a magyar részvétel, sokkal magasabb, mint a román szavazók jelenléte az urnáknál. „Az RMDSZ számára figyelmeztetést jelent” az eredmény arra, hogy a belső reformnak meg kell történnie, és helyre kell állítani a magyarság egységét. Bíró szerint „Tőkésének is ki kell józanodniuk a választásokat megelőző eufóriából”, amikor a püspök az RMDSZ „leradírozását” sugallta, aminek „nincs alapja”. Bíró Béla hatalmas eredménynek tekinti, hogy két nacionalista alakulat, a PRM – amely az eddigi választásokon 20 százalék körül szerepelt – és a PNG nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A referendum bukásáról szólva Bíró kifejtette, hogy ez egyértelmű vereség Traian Basescu államfő számára. /Simon Judit: A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./2007. november 29.
Jövőre közel egymilliárd forinttal jut több a határon túli támogatásokra, mint az idén – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Ugyanakkor a Sapientia Tudományegyetem csak akkor kap elég pénzt, ha sikerül legalább három szakot akkreditálnia. Az újságíró közbevetésével, hogy az új támogatáspolitikával mindenki elégedetlen, Gémesi nem ért egyet. Szerinte az információ, az együttgondolkodás, az együttműködés hiánya az, ami azt a képzetet keltheti, hogy nem megfelelőek a pályázatok. A szakmai szempontokat kell figyelembe venni. A határon túli delegátusoknak kell felmérni a szükségleteket. Nem a budapesti kormány dönti el, mi a fontos, hanem az adott közösség, hangsúlyozta Gémesi. A magyarországi helyzet ellenére többletforrások szerepelnek 2008-ra 2007-hez képest. A nagy nemzeti programok területén jó kétszázmilliós többlet van. Kárpátalja és a Vajdaság vonatkozásában érvényesül egy teljesen új támogatás: a kapcsolattartási támogatás, ez meghaladja a hétszázmillió forintot, valamint a magyarországi kutatóintézeti támogatásban is lesz növekedés. Összességében egymilliárdnyi többlet áll rendelkezésre a teljes soron a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2007-es támogatásra a Szülőföld Alap-pénzekkel együtt 7,5-6 milliárd volt, ez 2008-ra nyolc és valamennyire ment föl, ebben nincsenek benne a minisztériumok. A tárcákkal együtt összejön mintegy tízmilliárd. Gémesi szerint le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy nagyon rövid idő alatt minőségi felsőoktatási intézményt lehet csinálni a semmiből. A legfontosabb cél megszerezni az akkreditációt a Sapientia Tudományegyetemen. A magyarországi támogatások, melyek most 98 százalékban fedezik az egyetem működését, össze lesznek kötve azzal, hogy hogyan teljesülnek az akkreditációs feltételek. Az akkreditáció utáni helyzetre készülve fel kell mérni a normatív finanszírozást, főleg a már diplomát kibocsátó szakokon, hogy meg tudják mondani: a magyarországi költségvetés mennyi szociológust, filozófust, mérnököt és orvost fog finanszírozni. Tavalyig folyó áron 12 milliárd forintot fektetett be a magyar állam a Sapientia Tudományegyetembe az Orbán-kormánytól napjainkig. Meg kell nézni, hogy mire van valós munkaerő-piaci igény, és azokat a szakokat kell fejleszteni. Arra törekednek, hogy megkérjenek néhány Romániában is működő céget, hogy küldjön oda olyan embereket a Sapientia kuratóriumába, hogy akik a gazdaság, a munkaerőpiac oldaláról vizsgálnák a képzést. /Simon Judit: Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai szakállamtitkára − Többletforrások 2008-ra. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 29./2007. december 6.
Simon Judit, a lap főmunkatársa nevetségesnek tartja Tőkés Lászlót: jót lehet derülni, hogy Tőkés László felajánlotta az intézményi együttműködést Traian Basescunak. Melyik intézmény melyikkel? Továbbá: Tőkés püspöknek van illetve lehet „pártja”, de csak idézőjelben, ha Szász Jenő felajánlja a Magyar Polgári Párt elnökségét a püspöknek. „Az úgynevezett erdélyi magyar jobboldalon belüli hegemónia-harcok ismeretében borítékolható: nem fogja felajánlani. ” „A románok kövessék Basescut, a magyarok Tőkést. Ők ketten és népük majd a püspök javasolta román-magyar kerekasztal-tárgyalásokon eldöntik mi a jó” – írta Simon Judit. /Simon Judit: Tőkés a magyarok Basescuja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2007. december 7.
Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2007. december 11.
Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2007. december 19.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének liberális frakciója feltétel nélkül támogatja Frunda Györgyöt, hogy elnyerje a jogi bizottság elnöki tisztségét, erősítette meg Eörsi Mátyás, az ET parlamenti közgyűlés liberális frakcióvezetője. Eörsi hangsúlyozta: nemcsak ő támogatja a szenátor jelölését, hanem az egész szabadelvű csoport, ugyanis Frunda „az emberjogi kérdésekben, minden esetben kimagasló teljesítményt nyújtott”. /Simon Judit: Eörsi: a liberálisok is Frundát támogatják. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2008. január 16.
A pártok és a politikusok körében felértékelődött a polgármesterség. Az egyéni szavazókörzetes választás kevesebb esélyt biztosít a politikai pártoknak, hogy erős embereiket bejuttassák a törvényhozásba. Az idei választásokig ritkán történt meg, hogy miniszter váljon meg tárcájától a városvezetői tisztségért. Idén az egyik legsikeresebbnek nevezett miniszter, Borbély László és a liberális körökben nagy megbecsülésnek örvendő Ilie Bolojan száll ringbe a Marosvásárhely, illetve Nagyvárad első emberének járó székért. /Simon Judit: Polgármesterségesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2008. január 25.
Elemzők állítják, az RMDSZ jó szereplése a 2004-es helyhatósági választásokon nem az előzetes megmérettetésnek köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy a helyi közösségek összefogtak a szövetség körül. Simon Judit, a lap főmunkatársa az előválasztás ellen érvelt. Az RMDSZ Székelyföldön nem minden településen tudott olyan jelölteket állítani, akik felvehették a versenyt az ellenzék jelöltjeivel. Az RMDSZ 1996-tól kezdődően az előválasztások eredményei alapján állítja össze a helyhatósági és törvényhozási jelöltlistákat, de nem mindig a legjobb szakemberek kerültek a befutó helyekre. /Simon Judit: Előválasztás. Célszerűség? Szükségtelenség? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2008. január 30.
Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.2008. január 31.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette, a nyolc miniszter feljelenése azt jelenti, hogy az államfő sakkban akarja tartani a kormányt. Az államfő ezzel azt a látszatot kelti, hogy itt már egyfajta bűnözői csoportról, a nyolcak bandájáról van szó. Holott a nyolc esetnek nincs köze egymáshoz. Markó a Székelyföldről szóló vitát fontosnak tartja. Mi az RMDSZ szándéka az erdélyi magyar ellenzékkel: tárgyalás, kiegyezés, együttműködés vagy verseny? Markó szerint néhányan, akik valamikor az RMDSZ-en belül és most ezen kívül politizálnak, nem azért kerültek kívülre, mert másképpen gondolkodnak, hanem mert összeférhetetlenek. Velük nehéz megegyezni. Markó kifejtette: aki jelöltetni szeretné magát, iratkozzon be az RMDSZ-be. Tőkés Lászlónak ott a helye a néppárti frakcióban, de ne várja senki Markótól, hogy sajnálja, amikor Tőkés még most is dicséri az államelnököt. „Ha ő ennyire szereti az államfőt, akkor intézze el, hogy bekerüljön a frakcióba. ” /Simon Judit: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ideje lenne kijózanodni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./2008. február 1.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint amennyiben az RMDSZ és az új magyar párt koalícióban indulna az általános választásokon, akkor a törvény szerint nyolcszázalékos választási küszöböt kellene elérnie a választási szövetségnek. Az MPP megjelenése veszélyezteti a romániai magyarság képviseletét a román törvényhozásban – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. A Magyar Polgári Párt (MPP) a párttörvény alapján jegyezte be magát, ami azt jelenti, hogy joga van részt venni a helyhatósági, a törvényhozási és az európai parlamenti (EP) választásokon. A párt jellegéből adódóan rá is kötelező az öt százalékos választási küszöb átlépése ahhoz, hogy parlamenti vagy EP-választásokon mandátumot szerezzen. Az RMDSZ-t is köti az öt százalékos küszöb. A különbség az, hogy ha az RMDSZ nem éri ezt el, akkor egy képviselőt küldhet az alsóházba mint kisebbség. Az EP-választáskon az RMDSZ 300 ezer szavazatot kapott, és ennyi szavazattal nem jut be a törvényhozásba. Létrejött az RMDSZ és az ellenzéke, az MPP közötti kétharmad – egyharmad arány, ha ezen nem sikerül változtatni, akkor az RMDSZ kimarad a román parlamentből. Eckstein-Kovács Péter tárgyalásokat szorgalmaz az RMDSZ és az ellenzéke között. Szerinte Tőkés László EP-képviselővel közös projektek mentén létrejöhet megegyezés. /Simon Judit: Együtt nyolc százalék kellene? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 21.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Székelyföld fejlődéséről szóló vitával kapcsolatban kifejtette, Csutak Istvánnal régen együtt dolgoznak a regionális kérdéseken, véleménye megegyezik Csutakéval. A széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben, hangsúlyozta. Székelyföld Romániában van, ezt tudatosítani kell. Mást javasol Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta. Demeter János egyik féllel sem ért egyet. Ebben a pillanatban is összefognak a közös érdekeinkért. Ilyen a Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektje. Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. A székelyföldi emberekben erős az autonómia utáni vágy. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség van-e a székelyföldi autonómiára. Demeter szerint ez félretájékoztatás. Elég tudás van az RMDSZ-ben, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. /Simon Judit: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolódás. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2008. február 27.
A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2008. március 6.
Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2008. április 16.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház immár része az európai színházi elitnek, az Európai Színházi Unió tagjai közé fogadta. Korábban a közönség egy része és néhány színházi személy próbálta megbuktatni Tompa Gábor direktort, mert nem a közönségnek csinál színházat, hiányoznak a magyar klasszikusok. Mások úgy gondolták, a színházi nyelv, a nemzetközi sikerek többet tehetnek a magyar kultúráért, nemzetért, mint a „középszerű, ám mély nemzeti érzéssel színpadra vitt magyar klasszikus alkotás. ” /Simon Judit: A színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2008. május 12.
Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2008. június 19.
Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2008. június 24.
A Kárpát-medencei magyar színházak mindegyike jelen van Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján, írta Simon Judit. Mintegy negyven előadást kísért figyelemmel a zsűri. A kisvárdai színházi találkozó nagyjából tükrözi a határon túli magyar színházak elmúlt évadjának színvonalát. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Szabó Magda–Bereményi Géza Az ajtó című előadását mutatta be. Sokat vitatkoztak szakemberek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Elektra előadásán. Sorin Militaru rendező érdekes formanyelvet talált ki az előadásnak. A rendező nem tud magyarul, nem érzékelte a hangsúlyokat. /Simon Judit, Kisvárda: Tükör a színházaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Megjegyzés: Simon Judit rosszul tudja, a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata nem jött el Kisvárdára.2008. június 25.
Egyedül válogatta ki a meghívott előadásokat idén a kisvárdai fesztiválra Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó. Elárulta: néhány előadást szíve szerint nem hívott volna meg, de az ünnepre való tekintettel kénytelen volt mindenhonnan elhozni legalább egy produkciót. A székelyudvarhelyi és a sepsiszentgyörgyi színház több előadással is jelen van, mert ezeknél a társulatoknál olyan kiváló előadások születtek, hogy képtelenség volt dönteni, melyik jöjjön a fesztiválra. /Simon Judit: Kisvárdai válogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2008. június 26.
Ameddig tart a fesztivál, Kisvárda külön világot alkot. Szakmai megbeszélések folynak, a zsűri tagjai, illetve színházi szakemberek megvitatják az előző napi előadásokat. Direktorok cserélik ki tapasztalataikat, rendezőket győzködnek hogy csak náluk érdemes dolgozni a következő évadban. A színészek szerződés vagy jobb lehetőség reményében tárgyalnak az igazgatókkal. /Simon Judit: Fesztiválország. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./