udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
229
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-229
Névmutató:
Székely Kriszta
2004. szeptember 2.
Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2004. szeptember 11.
Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2004. szeptember 16.
- Nem született felmérés arról, hogy a magyar közvélemény hogyan ítéli meg a határon túliak kettős állampolgárság iránti igényét, de be kell látnunk, a kisebbségben élő magyarok ügye nem tartozik a központi kérdések közé ma Magyarországon – nyilatkozta Kántor Zoltán szociológus. A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa szerint kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar választók olyan arányban vegyenek részt a tervezett népszavazáson, hogy azt érvényesnek tekinthessék. Az Orbán–Nastase memorandum idején az MSZP azzal riogatta a közvéleményt, hogy 22 millió romániai munkavállaló fogja elárasztani a magyar munkaerőpiacot. Kántor Zoltán szerint ez legalább 50 százalékban járult hozzá a Fidesz 2002-es választási kudarcához. – Jelenleg az SZDSZ-en kívül egyetlen magyar párt sem ellenezni a kettős állampolgárságot. /Székely Kriszta: Tehertétel a kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2004. szeptember 17.
A Kolozs megyei RMDSZ döntése, hogy az idén közvetlen előválasztásokon rangsorolja képviselő- és szenátorjelöltjeit, megszaporítja a szervezői teendőket. Az előválasztás hatékonyságát a román pártok is elismerik. Az RMDSZ célja az, hogy az utóbbi négy évben a magyar közösséget megosztó viták miatt egyre érdektelenebb szavazókat az urnákhoz csábítsa. A politika iránti érdeklődés a magyar közösségben érezhetően csökkent, többségük nem vesz részt a helyi RMDSZ-eseményeken, újságot, tévé-, rádióhíradót sem igazán néz, hallgat. /Székely Kriszta: Előválasztások elé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2004. október 2.
Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ tagjainak száma Kolozs megyében a múlt év eleje óta. Az ismert okok (elhalálozás, kivándorlás stb.) mellett más tényezők is hozzájárultak a lemorzsolódáshoz, a közömbösség, a csalódás és a politikától, pártoktól való elfordulás. A múlt év elején a tagok száma meghaladta a 40 ezret, jelenleg azonban alig 23 226 fizető tagnak sikerült a nyomára bukkanni. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök szerint egyre kevesebb az önkéntes tagdíjbeszedő is. /Székely Kriszta: Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ-tagság a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2004. október 26.
Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2004. november 15.
A Magyar Állandó Értekezleten precedens nélküli módon az idén már egy zárónyilatkozatra sem futotta. A kettős állampolgárság kérdése a mindenkori magyar politikai elit egy része számára csak pillanatnyi politikai érdekek függvénye, állította Székely Kriszta, a lap munkatársa. Az SZDSZ zsigereiből elutasít minden etnikai ízű megoldást, az MSZP, a szocialisták pedig szemben találják magukat nem csak a jobboldallal, hanem valamennyi határon túli magyar párttal is. /Székely Kriszta: Magyar–magyar "konszenzus". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2004. december 2.
Magyar és román politikai elemzők szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok lelkiismeretére kellene bíznia azt, hogy kire szavazzanak az államelnök-választások második fordulójában. Többen úgy értékelik: az RMDSZ-nek – egyelőre legalábbis – nem kellene elköteleznie magát Adrian Nastase mellett, ezért Markó Béla nyilatkozata, amelyben alátámasztja a szociáldemokratáknak a választások tisztaságára vonatkozó elméletét, nem volt a legszerencsésebb – vélik. Bányai Péter politikai szakértő szerint ameddig nem világos, milyen irányban alakul a helyzet, semmiképpen sem szabad felszólítani a magyarokat arra, hogy szavazzanak Nastaséra. Gabriel Andreescu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az RMDSZ egyetlen jelöltet sem támogatna. Markó Bélának nem kellett volna Nastase segítségére sietnie. Bodó Barna, a BBTE politológia tanszékének előadótanára szerint az RMDSZ abban az előnyös helyzetben van, hogy megkérheti a támogatásnak az árát. Most van itt az alkalom, hogy Székelyföld számára valamiféle külön státust szerezzen az RMDSZ. /Székely Kriszta: Bízzák a magyarok lelkiismeretére a második fordulót – ajánlják az RMDSZ-nek a politikai szakértők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2005. március 18.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács /ODT/ működésével kapcsolatban írta Székely Kriszta, hogy a rendőrségi bűnesetek feltárása alkalmával még mindig elhangzik: az elkövető roma. Állítólag szép számmal vannak olyan szórakozóhelyek is, ahol ugyanezen nemzetiséghez tartozó egyéneket kitiltották. Az alulfizetett alkalmazottak nagy része nő, annak ellenére, hogy összességében képzettségük magasabb a férfiakénál. Az ODT foglalkozhat Vadim Tudor magyarellenes kijelentéseivel is. /Székely Kriszta: Diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2005. március 26.
Kényszerpályán van az RMDSZ: választási ígéreteiben elkötelezte magát az autonómia iránt, most kénytelen olyan kisebbségi törvényt alkotni, amelyben ez mindenki számára láthatóan jelen van. Ha viszont nem figyel oda a részletekre, arra, hogy mi lehet ennek a törvénynek a következménye a gyakorlatban, akár maga alatt is elvághatja a fát – vélekedett Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90-es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről”, amely azonban hamarosan lekerült az RMDSZ-napirendről. Szilágyi N. Sándor elmondta, az ő tervezete más koncepción alapul. Elképzelésének alapja az volt, hogy nem szabad kisebbségi törvényben gondolkozni, az ugyanis jellegzetesen etnikai nemzetállami műfaj. – A kisebbségi törvény abból indul ki, hogy az illető jogokat csak a kisebbségeknek kell törvénnyel biztosítani, mivel az uralkodó többségi nemzetnek azok automatikusan kijárnak, ezzel pedig azt a szemléletet erősíti, hogy a kisebbségek státusa alacsonyabb. Szilágyi N. Sándor tervezete egyaránt szól a többségről és a kisebbségről. Nála az egyenlőség elvének érvényesítéséről van szó. Szilágyi N. Sándor a legkevésbé sikerültnek a kulturális autonómiáról szóló részt tartja. /Székely Kriszta: Kényszerpályán az RMDSZ? Szilágyi N. Sándor a készülő kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./2005. április 2.
Számos módosító indítvány, bírálat fogalmazódott meg az RMDSZ által a kormány elé terjesztett kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban: a tervezet felszámolná a közösségen belüli pluralizmust, szentesítené az RMDSZ politikai és pénzosztó monopóliumát, stb. A bírálatokkal kapcsolatban Márton Árpád képviselő, a szövegező bizottság tagja kifejte, hogy az RMDSZ tervezetét módosították: a parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteknek is újra be kell hogy jegyeztetniük magukat, az RMDSZ-re tehát éppúgy érvényes a 25 ezer támogató aláírás összegyűjtése. Márton Árpád szerint az EU egyetlen államában sem indulhatnak kisebbségi szervezetek a választásokon. Többen kifogásolták, hogy a tervezet az RMDSZ monopóliumát szentesíti. /Székely Kriszta: Bírálatok kereszttűzében a kisebbségi törvénytervezet. Interjú Márton Árpád képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2005. április 23.
A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2005. október 25.
A szenátus törölte a kisebbségi törvénytervezet kulturális autonómiáról szóló fejezetét. Egyetlen nappal a Velencei Bizottság pozitív jelentése, néhány nappal a román–magyar közös kormányülés mosoly-offenzívája után, és alig egy nappal az EU-országjelentés nyilvánosságra hozatala előtt. A szenátusi vita rácáfol arra a közvélemény-kutatási adatokkal is alátámasztott elméletre, miszerint az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásával megváltozott a többségnek a kisebbségről, mindenekelőtt pedig az erdélyi magyarokról alkotott képe az utóbbi tíz évben. Nastase kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a parlament nem csonkítja meg a tervezetet. És Rus, aki nagyrészt megkapta Kolozsvár magyarságának támogatását a helyhatósági választásokon, most a magyarok „szeparatista törekvéseiről” beszél. Joggal vetődik fel a kérdés: hatékony-e ez a fajta érdekérvényesítési politika? /Székely Kriszta: Szenátusi nem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2006. március 13.
Basescu elnök Bukarestbe hívta Székelyudvarhely polgármesterét, a Magyar Polgári Szövetség elnökét, ezzel gyakorlatilag legitimizálta, elismerte őt a romániai, az erdélyi magyar politika egyik jelentős „aktorának”, az RMDSZ ellenzéke vezetőjének. Ha Basescut valóban a Székely Nagygyűlés nemzetbiztonsági következményei érdeklik, titkosszolgálatai alaposabb felvilágosítással tudnak szolgálni. Azonban ez jól megfontolt lépés, illeszkedik a basescui stratégiába. Az „oszd meg és uralkodj!” fejezetnél keresendő a dolgok nyitja. Szász Jenő meghívása ugyanis az RMDSZ-nek szánt pofon. Az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni az Országos Korrupcióellenes Hatóság átalakításáról szóló kormányrendelet szentesítésébe, illetve házkutatás-ügyben a név szerinti szavazás jóváhagyásába. Ezt kívánja megtorolni most Basescu, amikor Szász Jenővel parolázik? – kérdezte Székely Kriszta, a lap munkatársa. Toró T. Tibor képviselő említette blogján, furcsa, hogy az RMDSZ éppen a korrupció-ellenes jogszabályok kapcsán szedi elő alkotmányossági aggályait. /Székely Kriszta: Csúcs ez a találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ 2006. június 22.
Visszavonta a képviselőház Állandó Bizottsága (ÁB) a szakbizottságokból a kisebbségi törvénytervezetet, amelyet jövő héttől a plénum kezd el tárgyalni. Lehetőség van arra, hogy egy törvénytervezet szakbizottsági véleményezés nélkül kerüljön a plénum elé, de erre a román parlamentben azért még nem volt példa. Az ÁB precedens értékű döntését az immár fél éves huzavona indokolja, a bizottságok minden határidőt meghaladtak. A javaslat az RMDSZ-től származik, az előterjesztő, Márton Árpád képviselő azzal érvelt: a három bizottság, amely együttes ülésén vitatta a tervezetet, hónapok óta döntésképtelen, és kevés a valószínűsége annak, hogy ez a továbbiakban másként lesz. Victor Ponta, az ÁB szociáldemokrata tagja cinikusan megjegyezte: a plénumban gyakorlatilag elölről kell kezdeni mind a 800 módosító indítványnak a megvitatását, ami első ránézésre is legalább 8 év. /Székely Kriszta: Visszavonták a szakbizottságokból a kisebbségi törvényt. Folytatódik az időhúzás a képviselőház plénumában? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2006. július 10.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein az utolsó másfél-két évben unalmas egyhangúsággal születnek meg a döntések. Nincs meg a belső ellenzék, amely aktív és hangos volt ezelőtt pár évvel. Nemegyszer a többség elfogadta a belső ellenzék javaslatait. Az utolsó másfél évben nincs ilyen. Ezért Frunda György szenátor belső ellenzék létrehozására biztatta az SZKT-t. „Úgy vélem, hogy a magyarságnak az RMDSZ-en belül kell megoldania a kérdéseket” – mondta. A Szabadság Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, a néhai Reform Tömörülés elnökét, az egykori, az RMDSZ-ből kiszorult belső ellenzék „utolsó mohikánját” kérte, kommentálja az SZKT-elnök kijelentését. Toró T. Tibor kifejtette, Frunda György SZKT-elnök ott fojtotta a szót az ellenvéleményt megfogalmazókba, ahol csak érte. Most mivel magyarázható ez a kijelentése? Az RMDSZ „kisparlamentje” afféle bólogatójánosok gyülekezete? Ezt eddig mindig vehemensen kikérték maguknak az RMDSZ vezetői. Most inkább politikai célszerűségről van szó. Kongresszus közeledik, az RMDSZ sokkal jobb eséllyel vág neki a megméretkezésnek, ha el tudja hitetni a szavazókkal, hogy a Szövetség valóban integrálja a különböző gondolkodásmódokat. Furcsa, hogy Frunda szerint az ellenzéket meg lehet szervezni felülről, a központból. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék szerveződése előrehaladott stádiumban van. Miután pedig színre lép egy alternatív szerveződés, akkor az RMDSZ-nek azokat a mechanizmusokat megtalálni, amelyekkel ki lehet alakítani a közös véleményt, együttműködést a szervezetek között. Fájdalmas, hogy az RMDSZ a jelenlegi formájában már nem tudja képviselni az erdélyi magyar társadalomban jelentkező összes véleményt. /Székely Kriszta: „Gyere vissza, ellenzék!” Nosztalgiáról, pluralizmusról, együttműködésről Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2006. október 5.
Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2007. január 29.
Független EP-képviselőjelölt indítását kezdeményezi az RMDSZ-en kívüli ellenzék, közösen felkérik Tőkés László püspököt, az EMNT elnökét, hogy vállalja a jelölést. Amennyiben Tőkés László elvállalja a jelölést, ahhoz 100 000 támogató aláírást kell gyűjteni. Mindez elképzelhetetlen a hat szervezet együttműködése nélkül, márpedig az RMDSZ-en kívüli ellenzék megosztott. A Csapó–Tőkés, Csapó–Szász, Szász–Tőkés féle villongások ismertek, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. /Székely Kriszta: Zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2007. február 7.
Elfogadta a képviselőház a referendum-törvény módosítását, a jelenlegi változat szerint egyszerűbbé válik az államfő leváltása. Az RMDSZ képviselői a törvénymódosítás mellett szavaztak. A módosítás értelmében az államfő leváltásához nem szükséges – mint eddig – a szavazati joggal rendelkezők fele plusz egy szavazata, hanem elég a szavazáson részt vevők felének a voksa, plusz egy. /Székely Kriszta: Módosították a referendumtörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2007. február 15.
Csalódás – így lehetne jellemezni azoknak a politikusoknak, politikai elemzőknek a reakcióját, akik Traian Basescu elnök február 14-i parlamenti felszólalását végighallgatták. Az elnök bejelentése, miszerint népszavazást kezdeményez az egyéni választókerületek bevezetésére, a figyelem elterelésére a saját menesztését célzó referendumról. /Székely Kriszta: Csalódás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./