udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2012. október 16.
Kelemen: felerősödött a magyarellenes hangulat – Állásfoglalás
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szolidaritásáról biztosítja Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, és határozottan elítéli az ellene elkövetett erőszakos cselekedetet. Mint az ismert, Asztalos Csabát a múlt héten négy férfi az utcán leállította, megfenyegette és sértegette. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik abban, hogy a rendőrség rövid időn belül elkezdi a kivizsgálást az ügyben, a tetteseket előállítják és felelősségre vonják. A Szövetség megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja az Asztalos Csabával történteket, ugyanakkor teljes mértékű szolidaritásáról biztosítja őt.
Az RMDSZ ugyanakkor rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, amelyet a futballhuligánok gerjesztenek, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra, a békés együttélés szorgalmazására hívja fel minden politikai szereplő figyelmét. Kelemen Hunor,
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Erdély.ma2012. október 16.
Kelemen Hunor: fontos, hogy az MPP megőrizte önállóságát
Az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) Országos Tanácsa szombati döntései közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy az MPP megőrizte szervezeti önállóságát – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor üdvözölte Biró Zsolt megválasztását az MPP élére. Megemlítette: nemzeti válogatottat ma csakis az RMDSZ égisze, logója alatt lehet létrehozni, hiszen választási szövetségek bejegyzését már nem teszi lehetővé a törvény. Hozzátette: „aki most gondolkozik azon, hogy nemzeti válogatottat hozzon létre, az nyilván nem erre a mérkőzésre, hanem a 2016-osra készül”.
Kelemen Hunor azt is elmondta, az elmúlt hét elején hosszú megbeszélést folytatott Szász Jenővel, az MPP leköszönő elnökével, és ez alapján úgy látja, hogy a választások után lehetőség nyílik a két párt közötti párbeszédre, és több kérdésben együttműködhetnek.
Az RMDSZ elnöke nyomatékosította, nem látja annak az esélyét, hogy más magyar pártok is bejussanak a parlamentbe. Választási indulásuk következtében viszont az RMDSZ 2-3 parlamenti helyet is elveszíthet. „Akik most ellenünk készülnek, csak azt akarják, hogy ellopjanak tőlünk pár mandátumot, de nem a maguk számára, hanem más pártok számára. De hát ilyen az élet” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)2012. október 17.
Európai Néppárt - Szijjártó: Magyarországnak érdeke, hogy erős magyar nemzeti képviselet legyen Bukarestben - Magyarország elkötelezett az erdélyi magyar közösség támogatásában, és érdeke, hogy erős magyar nemzetiségi képviselet legyen Bukarestben - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Bukarestben, amikor beszámolt a magyar sajtónak Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közötti megbeszélésről.
Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként vesz részt a jobbközép pártok ernyőszervezetének Bukarestben zajló tisztújító kongresszusán: ebből az alkalomból több kétoldalú megbeszélést folytatott az EPP rendezvényén résztvevő néppárti vezetőkkel.
Az RMDSZ elnökével lezajlott találkozó után Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, ez természetes párbeszéd a rendezvény egyik házigazdája és a Fidesz között, amely az EPP egyik legjelentősebb tagpártja.
Hozzátette, a két vezető örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ kisebbségi ügyekre vonatkozó javaslatai bekerültek az EPP elfogadandó alapprogramjába. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a párt készül a közelgő romániai parlamenti választásokra.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint Kelemen Hunor elmondta, a választásra készülő RMDSZ elég erős ahhoz, hogy fenntartsa a magyar érdekképviseletet a bukaresti parlamentben.
"A magyar kormány tisztában van felelősségével, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa a minél erősebb nemzetiségi érdekképviseletet itt, Romániában, és elkötelezettek vagyunk az erdélyi magyar nemzeti közösség támogatása mellett" - mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy egy másik kétoldalú megbeszélésen Miheil Szaakasvili, Grúzia elnöke megköszönte Orbán Viktor részvételét a grúziai parlamenti választás előtti kampányában.
"A grúz emberek döntöttek, egy másik utat választottak, mint az eddigi út, ettől kezdve a soron következő grúz kormányé a felelősség, hogy milyen irányban halad tovább az ország" - tette hozzá az államtitkár.
Orbán Viktor miniszterelnök Michael Spindelegger osztrák külügyminiszterrel és alkancellárral is találkozott Bukarestben. Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a kiváló kapcsolatok lehetőséget teremtenek újabb határátkelők nyitására, amelyek megkönnyítik a határ mentén élők életét és a szervesen összetartozó gazdasági térségek fejlődését segítik. Orbán Viktor Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel szintén a kétoldalú kapcsolatokat tekintették át - amelyek az államtitkár szerint szintén kiválóak - és megbeszélték az Európai Unió előtt álló kihívásokat.
Az MTI kérdésére Szijjártó Péter megerősítette, hogy Orbán Viktor csütörtökön mond beszédet az EPP bukaresti kongresszusán az Európai Unió perspektíváiról.
A miniszterelnök világossá akarja tenni, hogy a válság után semmi sem ugyanolyan a világban, mint volt korábban, és azt is világosan kell látni mindenkinek, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek magát a válságot okozták, nem lehet megoldani a válságot, tehát új eszközök kellenek a válság kezeléséhez" - mutatott rá Szijjártó Péter.
Baranyi László
(MTI)2012. október 17.
Áttörés a kisebbségi jogérvényesítésben (Az Európai Néppárt kongresszusa)
A leköszönő elnökség ülésével kezdődött tegnap Bukarestben az Európai Néppárt (ENP) 21. tisztújító kongresszusa, amelyen újabb három évre elnökké választották az ENP-t két évtizede irányító Wilfried Martenst, és az ENP húsz év után új politikai programot fogadott el, melybe – az RMDSZ kezdeményezésére – beiktattak egy, a nemzeti kisebbségekről szóló fejezetet is.
Ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök áttörésként értékeli. A tegnapi nap folyamán Orbán Viktor megbeszélést folytatott az RMDSZ elnökével, melynek során a magyar miniszterelnök kifejtette, keresik „a közös együttműködés lehetőségét”. Tőkés László európai parlamenti képviselő pedig azt javasolta, az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget.
Megnyílt az út A kongresszus Wilfried Martens pártelnök, Joseph Daul frakcióvezető megnyitóbeszédével, illetve Vasile Blaga és Theodor Stolojan DLP-vezető és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédével kezdődött. Az RMDSZ áttörésként értékeli, hogy az ENP kongresszusán kisebbségvédelmi célkitűzéseket iktat politikai programjába – emelte ki Kelemen Hunor, hozzátéve, a programba az RMDSZ javaslatára kerültek be az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó célkitűzések. A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az ENP programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket – amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben – segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét. „Ez áttörés, hiszen az Európai Néppárt, általában az Európai Unió intézményei és politikai családjai nem foglalkoztak a kisebbségvédelemmel. A kisebbségek hozzájárultak az európai konstrukcióhoz, államalkotó tényezőknek kell őket tekinteni, és fontos, hogy az EU szintjén előbb-utóbb megszülessen egy olyan keretszabályozás, amely az őshonos kisebbségek számára identitásuk megőrzését garantálja. Az uniónak kötelezővé kell tennie bizonyos kisebbségvédelmi normákat a tagállamok számára. Ezért tartjuk áttörésnek (az ENP célkitűzését), mert így remény van rá, hogy ez a kérdés az európai intézményekben napirendre kerül” – magyarázta.
Kisebbségvédelemre a békedíjat A kongresszusra 40 ország 73 pártjának küldöttsége érkezett Bukarestbe, őket a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség szimpatizánsai (az utcán) és politikusai (a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében) fogadták, magukra akasztott feliratokkal tiltakozva az ellen, hogy a román nép által „valójában leváltott” Traian Basescu államfő úgymond „európai néppárti segítséggel” őrizte meg hatalmát. A küldöttek tegnap délelőtt az ENP és a párt európai parlamenti frakciója által közösen szervezett A válasz: több Európa című szemináriumon vettek részt, amelyen a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, valamint a regionális fejlesztés témakörében hangzottak el előadások. A szemináriumon felszólalt többek között Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki kifejtette: a hátrányos helyzetű régiók felemelésében jó eszköz az unió kohéziós politikája. Példaként Székelyföldet említette, hozzátéve, hogy a regionális politika sikeréhez a regionális kisebbségek jogainak garantálása is szükséges, hogy a gazdasági célkitűzések ne bukjanak el etnikai, társadalmi feszültségeken. Tőkés László a vita után rögtönzött sajtótájékoztatóján bejelentette, javasolni fogja, hogy az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget annak elismeréséül, hogy a kontinens békéjéhez a kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzájárult. Kifejtette: az európai kisebbségek is hozzájárultak a Nobel-békedíjhoz, hiszen az esetek többségében békés politikai küzdelemmel próbálják jogaikat érvényesíteni. Mint mondta: ez különösképpen jellemző a romániai magyarságra, amely még a háborús időkben sem ragadtatta magát erőszakos cselekményekre. „Megbékélést szeretnénk a románokkal és a magyar politikai közszereplőkkel, sajnáljuk, hogy ez most nem sikerült. Bár a 2009-es európai parlamenti választás jó példája volt annak, hogy sikerülhet összefogni: ezáltal jutottunk be hárman az EP-be, és ennek az együttállásnak is nagymértékben köszönhető, hogy az ENP kongresszusán a programba bekerülhet néhány olyan paragrafus, amely az őshonos európai kisebbségekkel és a regionális kisebbségek ügyével foglalkozik, és ezzel elindul a kisebbségi kérdés az uniós jogi kodifikáció útján” – mondta Tőkés László.
Szorosabb együttműködést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszélésén Orbán Viktor üdvözölte, hogy az ENP elfogadta az RMDSZ kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatait az alapprogram módosításakor. Kelemen Hunor a parlamenti választások előkészületeiről tájékoztatta Orbán Viktort, hangsúlyozva, 2013-ban olyan rendkívüli horderejű változásokra készül a romániai törvényhozás (alkotmánymódosítás, régiók átszervezése), amelyek teljes mértékben szükségessé teszik a romániai magyar érdek-képviseleti szövetség jelenlétét a parlamentben. „Számunkra létszükséglet a parlamenti jelenlét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. „Erős parlamenti képviselete van az erdélyi magyarságnak Bukarestben, az RMDSZ stabil politikai hátteret biztosít” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette, „az RMDSZ-szel keressük a közös együttműködés lehetőségét”. Magyarország változatlanul elkötelezett a határon túli magyar közösségek felé – jelentette ki a magyar kormányfő, aki a kétoldalú találkozó során Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről tájékoztatta az RMDSZ elnökét. Közös érdeke mind az RMDSZ-nek, mind a Fidesznek, hogy a romániai belpolitikába ne térjenek vissza a régi, rossz politikai reflexek – értettek egyet a felek. Orbán Viktor egyébként ma mond beszédet az ENP-kongresszuson, melyben – Szijjártó Péter tájékoztatása szerint – a miniszterelnök világossá akarja tenni, hogy a válság után semmi sem ugyanolyan a világban, mint volt korábban, és azt is világosan kell látnia mindenkinek, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek magát a válságot okozták, nem lehet megoldani a válságot, tehát új eszközök kellenek a kezeléséhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. október 17.
Biró Zsolt: a koalíció híve vagyok
A Magyar Polgári Párt Szász Jenő leköszönése után is a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtését, a keresztény értékrend képviseletét tartja legfontosabb prioritásának, a szervezet azonban a közeljövőben közelebb akar kerülni választóihoz – jelenti ki a Krónikának adott interjúban Biró Zsolt, az alakulat új elnöke. A politikus leszögezi: elkötelezett híve az összefogásnak, és reméli, hogy a három magyar politikai szervezet alkotta koalíciót életre lehet hívni a közeljövőben. „A közvélemény ezt várja el tőlünk” – szögezi le a polgári párt elnöke.
– Előnyt vagy hátrányt jelent az Ön számára, hogy szinte civilként érkezett a Magyar Polgári Pártba, ahova a helyhatósági választások előtt iratkozott be?
– Inkább előnynek érzem, hisz senki nem köthet a párton belüli esetleges csoportosulások egyikéhez sem, noha az MPP-n belül – nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem – nincsenek komoly törésvonalak. Ugyanakkor ennek kifele is jó üzenete lehet. Másrészt azért sem hátrány, mivel az én civilségem mindig is közel állt a politikához. Újságíróként és a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjeként széles rálátásom volt a közéletre és a pártpolitikára.
– Mi késztette a befutott rádiós és tévés újságírót arra, hogy politizálásra adja a fejét? Annál is inkább, mivel aligha létezik innen visszaút.
– Egyesek mégis próbálkoztak ezzel. Egyébként én sem tartom szerencsésnek azt, ha egy parlamenti képviselő vagy államtitkár egyik napról a másikra belecsöppen a bukaresti közmédiába. Döntésem meghozatalában éppen ez volt a meghatározó: egy olyan közszolgálati médiumból érkezem, ahol bizonyos vezetők igencsak megpróbálták érvényesíteni a politikai nyomást. Gyakorlatilag ez ellen lázadva, mintegy önvédelmi reflexként kezdtem el politizálni.
– Szász Jenő alapító elnök távozásával új korszak kezdődik az MPP életében. Miben fog különbözni az eddigitől?
– Fog is különbözni, meg nem is. Továbbra is követnünk kell a Magyar Polgári Szövetség idején megfogalmazott célokat, gondolok a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtésére, a keresztény értékrend képviseletére. Ugyanakkor olyan pártépítést kell folytatnunk, hogy négy év múlva elmondhassuk: a választás szabadsága nem csupán kampányfogás, egy jelszó. Amit másként szeretnék csinálni, mint elődöm, az a párt láthatóbbá tétele.
Ki kell mondanunk, hogy az évek során sokasodó sárdobálásra az MPP vezetősége nem mindig reagált, vagy ha megtette, nem tette megfelelőképpen. Pedig ez az össztűz, amelyet olykor több irányból is ránk zúdítottak, sokat ártott a szervezet arculatának. A jövőben folyamatossá és világosan érthetővé kell tennünk a potenciális szavazótáborral való kommunikációt. Meg kell ismertetnünk a közvéleménnyel a Magyar Polgári Párt igazi arculatát, mégpedig úgy, hogy az emberek emlékezetébe az MPP név hallatán ne az évek során ránk aggatott klisék ugorjanak be.
– Abból, hogy arról beszél, hova szeretné juttatni a polgári pártot négy év múlva, azt olvasom ki, hogy az idei, december 9-i választásokat szinte elúszottnak tekinti.
– Nem mentségként hozom fel, de egy olyan időszakban veszem át a párt irányítását, amikor a jelöltlisták benyújtásáig alig két-három hét maradt. Gyors cselekvésre van szükség, hisz azt látom, hogy az MPP által szorgalmazott összefogás süket fülekre talált. Pedig a Magyar Szövetség életre hívásának ötletével mi már júliusban megkerestük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit. A konkrétan kidolgozott tervünk ugyan elnyerte a közvélemény tetszését, a politikai pártok viszont elutasítóan nyilatkoztak róla.
– Holott ebben lett volna a lényeg, főként, ami a nagyobbik erdélyi magyar párt álláspontját illeti. Magyarán: ez a hajó elúszni látszik.
– Valóban elúszni látszik, de még a láthatáron van. Ha eléggé ügyesek vagyunk, egy gyors csónakkal még utána tudunk evezni, fel tudnánk kapaszkodni a fedélzetre. Félreértés ne essék: nem akarom a Magyar Polgári Pártot visszairányítani az RMDSZ-be, hisz a hétvégi kongresszuson is az MPP identitásának megőrzését hangsúlyoztuk. Mi nem azért jöttünk létre, hogy valakivel fuzionáljunk. A polgári párt az alternatív 6:3-as küszöbben és a koalícióban gondolkodik. Ha például bejegyeztük volna a választási szövetséget, esetünkben az 5 százalékos küszöb lett volna érvényes.
– De hát a napnál is világosabb, hogy most már más hajó után kell úszni, kapálózni.
– Kelemen Hunor legutóbbi nyilatkozataiból valóban kitűnik, hogy a kapitány kiadta a parancsot, és a horgonyt felvonták. De azt is mondta az RMDSZ elnöke, hogy ha a parlamenti választások alkalmával magyar–magyar versenyhelyzet alakul ki, akkor pártja két-három helyet is veszíthet. Kérdem én, nem lenne bölcsebb ezt a két-három helyet a nyári helyhatósági választásokon kialakult erőviszonyok tükrében a nemzeti oldalnak adni? Még most sem késő kidolgozni egy olyan szerződést, amely garanciát nyújt arra, hogy az RMDSZ listájára felkerülő, más pártbeli jelöltek a parlamentbe jutásuk után továbbra is a nemzeti vonalat képviselő pártok tagjai maradnak.
Ha van kellő bölcsesség a legnagyobb erdélyi magyar pártban – hisz egy 80 százalékos alakulatnak a felelősége is jóval nagyobb, mint a miénk vagy a néppárté –, akkor a veszni látszó két-három helyet inkább átadják. Sőt, úgy érzem, egy ilyen összefogással az erdélyi magyar pártok nem mindössze két-három helyet nyernének, hanem sokkal többet. Óriási felhajtóereje lenne a valós partneri viszony kialakításának, hisz a közvélemény ezt várja el tőlünk.
– Mi lesz az alternatíva alternatívájával, a jobboldali összefogással?
– Mindenre gondolni kell. Úgy véljük, ha nem jön össze a nemzeti válogatott, a néppárt fele kell lépnünk, hisz ideológiában mégiscsak ez az alakulat áll közelebb hozzánk. Mindenképpen szükség van arra az erkölcsi és tartalmi korrekcióra, amit a romániai magyar politizálásban a nemzeti oldal tud eszközölni. Úgy tudom, az EMNP a 6:3-as küszöböt készül megcélozni, amit egymaga nehezen tudna megvalósítani, de együtt talán sikerülhet. Ehhez az összefogáshoz viszont a néppártnak el kellene ismernie, hogy a jobboldal júniusi háziversenyét mégiscsak mi nyertük. Ez azt feltételezné, hogy a közös jelöltek a mi listáinkon indulnának, de nem olyan alapon, hogy mi júniusban hét polgármesteri széket, ők meg csak kettőt szereztek. Ebben az esetben én a paritásos elvnek lennék a híve.
– Az anyaországi jobboldali hátszél egyértelműen a néppártnak és nem a polgári alakulatnak kedvez. Ilyen körülmények között még elvárható, hogy egy esetleges egyezség megszületése esetén Toró T. Tiborék beálljanak a fenyő árnyékába? Félretéve a hétvégén elhangzott függetlenségi nyilatkozataikat, távlatilag nem tartanak attól, hogy a néppárt bedarálja a Magyar Polgári Pártot?
– Miért ne az MPP darálná be az EMNP-t? Ez csak vicc, hisz mi nem akarunk bedarálni senkit. Ami meg az anyaországi hátszelet illeti, én ezt nem érzem épp olyan erősnek. Inkább a baloldali politikusok hangoztatták, hogy a Fidesz így beavatkozik az erdélyi közéletbe, meg úgy beleszól a kampányba. Persze nekünk sem lehet mindegy, hogy kik ülnek az Országházban és milyen kormánya van az anyaországnak.
– Ha senki nem akar bedarálni senkit, létrejöhet egy természetes fúzió is a sokat emlegetett nemzeti oldalon? Annál is inkább, mivel a legutóbbi helyhatósági választásokon is kiderült: ugyanazon tortaszelet fölött osztozkodnak.
– Ezt az ötletet sem én, sem az MPP nem támogatjuk. A polgári pártot annak idején a kényszer hozta létre. Hiányzott a jobboldal, nem volt választási lehetőség, az RMDSZ letért az eredeti, helyes útról. Mondhatnám: kár, hogy azok, akik szintén ráébredtek arra, hogy a szövetségen kívül is létezik élet, ahelyett, hogy az MPP-be jöttek volna, létrehoztak egy újabb pártot. De nem mondom, hisz mi is a választás szabadságát hirdetjük. Én továbbra is a koalíció híve vagyok, a pártszövetségben hiszek. Jó példa erre a Fidesz és Kereszténydemokrata Néppárt közötti, hosszú időre visszanyúló kapcsolat. Két önálló párt maradt, a maga vezetőségével, struktúrájával, arculatával. Nekünk ez miért ne lenne jó?
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2012. október 17.
Magyar ügyekről tájékoztatták Wilfried Martenst
Abban a kiváltságban részesült kedden este az RMDSZ az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő bukaresti kongresszusának társházigazdájaként, hogy a páneurópai pártszövetség régi-új elnöke, Wilfried Martens külön ellátogatott a szövetség képviselőházi frakciójához. A zárt ajtók mögött zajló találkozón Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára tájékoztatta az EPP-elnökét a romániai magyar közösség aktuális kérdéseiről.
„A romániai magyarok érdekérvényesítésének képviselője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikeres kisebbségvédelmi politikát folytat, bízom ennek a képviseletnek a folytonosságában” – jelentette ki Wilfried Martens.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a közelgő romániai parlamenti választásokról tájékoztatta a Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet, hiszen az arányos választási rendszer értelmében egyetlen szavazat sem veszik el, minden voks mandátummá alakul.
A szövetségi elnök ugyanakkor a magyar széthúzás veszélyeire is felhívta a figyelmet, ennek következtében valószínűsíthető, hogy egy-két mandátumot elveszít az RMDSZ, ugyanakkor Tőkés László és Szász Jenő pártjai nem jutnak be a parlamentbe. „Az RMDSZ továbbra is a jogállamiság tiszteletben tartását szorgalmazza, és a kisebbségi jogok körének bővítését tartja fő feladatának” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A találkozó következtetéseit csütörtökön vonják le, amikor Wilfried Martens és Kelemen Hunor közös sajtótájékoztatót tart.
Az RMDSZ mutatós angol nyelvű kiadvánnyal készült az EPP-kongresszusra, amit egy Kolozsvárról érkező mikrobusz szállított a fővárosba.
Az Alliance Alive (Élő szövetség) című folyóiratot minden küldöttnek eljuttatják. Kelemen Hunor, Borbély László, Markó Béla volt szövetségi elnök és Kovács Péter főtitkár köszönti a Romániába látogató néppárti küldötteket, de az olvasó keresztmetszetet kap a romániai magyarság aktuális helyzetéről is. A kiadványban részletesen foglalkoznak többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyével is.
Mint korábban írtuk, az Európai Néppárt bukaresti tisztújító kongresszusán húsz év után fogadnak el új politikai programot, amelybe az RMDSZ javaslatára cikkelyek kerültek be az őshonos kisebbségekről. „Az eredeti programtervezetben nem volt szó kisebbségekről, mi javasoltuk, hogy foglaljuk bele: nem mondom, hogy csak azért fogadták el, mert házigazdák vagyunk, de az biztos, hogy így javaslataink nagyobb súllyal estek latba" - mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára.
A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az EPP megszavazásra váró programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket - amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben - segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét.
Az EMNP szeletet kér magának az érdemből. Az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusán elfogadásra kerülő kisebbségvédelmi rendelkezések az erdélyi magyar európai parlamenti képviselők közös erőfeszítésének eredményei – mutatott rá Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a párt keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a három erdélyi magyar EP-képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula közösen, mandátumuk megkezdése óta lobbiznak, hogy hivatalos dokumentumokba is bekerüljön az intézményesített kisebbségvédelem. Ennek a törekvésnek az eredménye a mostani áttörés. „Örülünk, hogy mind a régiók mind az őshonos nemzeti kisebbségek számára külön fejezet kerül az EPP-programba” – mutatott rá Szilágyi.
Maszol.ro2012. október 17.
XXI. Kongresszusát megelőzően és azzal párhuzamosan, az ENP európai parlamenti frakciója is tanulmányi napokat rendezett Bukarestben, a román parlamentben. Európai parlamenti képviselőként, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökének minőségében Tőkés László mindkét rendezvényen részt vett. A kongresszusra meghívást nyertek továbbá Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök.
Az első tanulmányi napon Marian-Jean Marinescu, az EP néppárti politikai csoportjának alelnöke moderálta a Regionális fejlődés és szociális kohézió tárgyában tartott kerekasztalt, melynek előadói voltak – többek között – Johannes Hahn, a regionális politika európai biztosa és Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.
Felszólalásában Tőkés László angolul, románul és magyarul köszöntötte a vendégeket: „Welcome! Bine aţi venit! Isten hozott!” Szimbolikus jelentésűnek nevezte, hogy „az európai kohézió barátai”, valamint az európai regionalizmus támogatói a Nép Házának (Casa Poporului) nevezett, azon épületben találkozhatnak és tanácskozhatnak a demokratikus Európa jövőjéről, melyet egykori – időközben megbukott – építtetője, Nicolae Ceauşescu saját dicsőségére, a nacionál-kommunista diktatúra „bástyájaként” emelt.
A túlcentralizált, régi önkényuralmi rezsimmel szöges ellentétben erdélyi képviselőnk az európai régiók, a regionalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet – különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott (1), valamint az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott (2) térségek kohéziójának és társadalmi felemelésének szükségességére. Henrik Lax finn anyanyelvű, svédországi politikust, volt EP-képviselőt idézte, aki szerint: „Európa nem lehet képes gazdaságilag hatékony lenni, amennyiben – egyebek mellett – nem oldja meg a hagyományos kisebbségek problémáit. Ennek az ügynek a helyes kezelése nélkül, a társadalmi kohézió aligha valósítható meg.” Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű régiók bevonására – ezenképpen a társadalmilag leszakadt cigányság felkarolására – is ki kell terjednie az európai kohéziós politikának, mondotta képviselőnk, majd így folytatta: A regionalizmus egy olyan egyetemleges európai ügy, mely ugyanakkor egész Kelet- és Közép-Európának, ezen belül pedig Romániának is egy sajátlagosan fontos kérdése. Ez különösképpen élesen vetődik fel országunk küszöbön álló területi-adminisztratív átszervezése, illetve Székelyföld és más erdélyi térségek természetes területi egységének, továbbá az új európai fejlesztési régiók kialakításának viszonylatában. Európai képviselőnk a jól működő német föderalista modellt ajánlotta a néppárti fórum figyelmébe, mely Románia számára is politikai „inspirációs forrásként” szolgálhat – a szubszidiaritás, a regionális fejlődés, a helyi autonómia és az önrendelkezés Európában honos formái összefüggésében.
A délelőtti szemináriumot követően, illetve a néppárti kongresszus elkezdését megelőzően Tőkés László az EMNP elnökének és alelnökének társaságában tartott rögtönzött sajtóértekezletet a parlament előcsarnokában. Az Európai Unió Béke Nobel-Díjjal való kitüntetését méltatva, az ENP, valamint az európai nemzeti kisebbségek ebben szerzett érdemeit is kiemelte, azt javasolva, hogy a magas kitüntetéssel járó – inkább jelképesnek mondható – pénzösszeget az Unió az európai kisebbségek támogatására fordítsa.
A kongresszus megszervezése, valamint az annak napirendjén szereplő programmódosítás vonatkozásában erdélyi képviselőnk gratulált az RMDSZ-nek, elégtétellel üdvözölve, hogy európai parlamenti együttműködésüknek köszönhetően néhány kisebbségvédelmi cikkely is bekerült a módosító javaslatok közé. Idehaza, Erdélyben is a brüsszelihez hasonló magyar együttműködés volna kívánatos és szükséges – hangsúlyozta Tőkés László a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel.
Délután Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt elnökének, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, valamint Wilfried Martens, az ENP elnökének megnyitó beszédeivel vette kezdetét kontinensünk legnagyobb politikai pártcsaládjának programalkotó és tisztújító kongresszusa.
Bukarest, 2012. október 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Néppárt (ENP)2012. október 18.
Orbán Viktorral folytatott megbeszélést Kelemen Hunor
Kétoldalú megbeszélést folytatott szerdán, Bukarestben, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a romániai, őszi parlamenti választások előkészületeiről tájékoztatta Orbán Viktort – áll az RMDSZ tájékoztatójában. Kihangsúlyozta, 2013-ban olyan rendkívüli horderejű változásokra készül a romániai törvényhozás, amely teljes mértékben szükségessé teszi a romániai magyar érdekképviseleti szövetség jelenlétét a Parlamentben. „Sor kerül az alkotmány módosítására, valamint a régiók átszervezésének kérdése is ismét terítékre kerül. Ezek olyan sarkalatos kérdések, amelyekben a romániai magyar nemzetközösség szempontjait nem lehet kimondatlanul hagyni. Számunkra létszükséglet a parlamenti jelenlét” – mondta az RMDSZ elnöke.
„Erős parlamenti képviselete van az erdélyi magyarságnak Bukarestben, az RMDSZ stabil politikai hátteret biztosít” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette, „az RMDSZ-el keressük a közös együttműködés lehetőségét”. Magyarország változatlanul elkötelezett a határon túli magyar közösségek fele, jelentette ki a magyar kormányfő, aki a kétoldalú találkozó során Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről tájékoztatta az RMDSZ elnökét. Közös érdeke mind az RMDSZ-nek, mind a FIDESZ-nek, hogy a romániai belpolitikába ne térjenek vissza a régi, rossz politikai reflexek – értettek egyet a felek.
Krónika (Kolozsvár)2012. október 18.
Az Európai Néppárt kongresszusa Bukarestben
"Újabb nyelvi, kisebbségi jogokat kívánunk a következő esztendőkben törvénybe iktatni"
Az Európai Néppárt (EPP) tegnap reggel 9 órakor kezdődött kongresszusán Vasile Blaga, Wilfried Martens, Joseph Daul, Kelemen Hunor, Theodor Stolojan és az EPP főtitkára, Antonio Lopez-Istuuz mondott üdvözlőbeszédet a küldöttek előtt.
Kelemen Hunor a hazai belpolitikai helyzetről beszélt és azokról a kihívásokról, amelyek előtt a romániai társadalom áll.
– Amikor kormányon voltunk, felelősen nehéz intézkedéseket hoztunk meg, és ezeknek megvannak már az eredményei, amelyeket nem szabad kockára tenni később, mert az embereknek a lemondása, áldozata árán jöttek létre ezek. Ezt az áldozatot nem szabad eljátszani. A választások után Romániában alapvetően három-négy területen komoly reformokra van szükség: az első az alkotmány, hisz 23 év után, főleg 2007 után nagyon pontosan látszanak azok a repedések, ahol az alkotmány már nem működik, ahol az alkotmányos berendezkedésen javítani kell, ahol konfliktusok vannak az intézmények között, és általában a rendszer hibái kiütköznek. Egy olyan reformra van szükség, amely a fejlesztési régiókat újragondolná, mert a fejlesztési régiók ebben a formában nem képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyekért megszülettek és az Európai Uniós források lehívása a 2014-2020 közötti ciklusban nem lesz javítható ebben a struktúrában. A kisebbségi jogok területén 23 év alatt történtek előrelépések, bár a ritmus lassúbb, mint amire mi számítottunk, ezen kell javítani, és újabb nyelvi, kisebbségi jogokat kívánunk a következő esztendőkben törvénybe iktatni és gyakorlatba ültetni – mondta az RMDSZ elnöke, aki a Népújságnak kijelentette, az EPP alapdokumentumába bekerül a kisebbségi fejezet, az őshonos kisebbségeknek a védelméről egy általános megfogalmazás, "ami minden bizonnyal hatással lesz a román politikumra – nem holnaptól, nem holnaputántól, de a következő esztendőkben igen".
(antalfi)
Kelemen Hunor az állam- és kormányfők találkozóján
Az EPP-kongresszus plenáris ülése előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott a magyar sajtó képviselőivel. A szövetségi elnök politikai szempontból is jelentősnek nevezte az eseményt, mert 20 év után először módosítja az alapprogramot a Néppárt, és ebben az alapprogramban megtalálhatók az RMDSZ javaslatai is. Ezek a javaslatok a kisebbségvédelemre és az őshonos kisebbségekre vonatkoznak, mondta az elnök, hozzátéve, hogy ez egy hosszú, másfél éves munka eredménye: az RMDSZ ezt rendkívüli áttörésnek tekinti.
Kelemen szerint azért is rendkívül fontos ez a bukaresti kongresszus, mert az RMDSZ a Néppárt teljes támogatását élvezi, ami nem elhanyagolható körülmény a közelgő választások tekintetében. Elmondta, hogy kedden hosszabb beszélgetést folytattak Wilfried Martensszel, akit tájékoztattak a romániai belpolitikai helyzetről, az RMDSZ helyzetéről, kilátásairól és azokról a kihívásokról, amelyekkel Románia szembesül 2013-tól, a választásokat követően. – Azt gondolom, az RMDSZ számára sem érdektelen, hogy a Néppárt milyen üzenetet fogalmaz meg. Csütörtökön lesz egy közös sajtótájékoztatónk Wilfried Martens elnök úrral, ahol elmondja a Néppárt üzenetét, és amely a parlamenti képviselet fontosságáról, folytonosságáról fog szólni és arról, hogy a kisebbségek védelmében az RMDSZ milyen szerepet játszott az elmúlt esztendőkben. A felvidéki magyarok helyzetéről beszélgettek a Magyar Közösség Pártja elnökével, illetve délután Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkoztak, más kétoldalú találkozókra is sor került, este pedig az állam- és kormányfők találkozóján vett részt házigazdaként Vasile Blagával együtt.
Oda kell figyelni a romániai magyarságra!
Borbély László az RMDSZ számára is történelmi pillanatnak nevezte a kongresszust, egyrészt mert társszervezőként lehet itt, és a legmagasabb szinten lehet ott olyan találkozókon, ahol 16 államelnök és miniszterelnök lesz jelen, másrészt pedig lehetősége adódik elmondani a romániai magyarságot érintő problémákat. – Nagyon érdekel mindenkit, hogy mi lesz a választásokon, hogy mi az RMDSZ álláspontja azzal kapcsolatban, ami az utóbbi hónapokban történt Romániában, és ezért kihasználjuk ezt az alkalmat, hiszen több testvérpárt elnökével, alelnökével fogunk találkozni – mondta.
Leglényegesebb üzenetnek nevezte, hogy oda kell figyelni a romániai magyarságra, oda kell figyelni arra, hogy a romániai magyarságnak egységes és erős parlamenti csoportja legyen a választások után.
– Nagyon lényegesnek tartom, hogy az RMDSZ-t nemcsak elfogadják és támogatják, hanem azt is elismerik, hogy az RMDSZ 93 óta a legrégebbi romániai politikai alakulata a Néppártnak a Parasztpárt mellett. Mi ott vagyunk, és nem váltottunk színt, ahogy más pártok tették körülöttünk, és ez nemcsak stabilitást jelent, hanem azt, hogy az EPP és Martens elnök is támogatásáról biztosított. Ez azt is jelenti, hogy az RMDSZ-t figyelembe veszi nemcsak Románia politikai élete, hanem az Európai Parlament is, ahol eldöntik, hogy mi lesz Európában a következő néhány évben.
Keretszabályozás az őshonos kisebbségek ügyében
Winkler Gyula az RMDSZ által megfogalmazott és az EPP alapprogramjába belefoglalt javaslatokat ismertette. – Az új alapprogramját fogadja el az Európai Néppárt, 20 év után először módosul ez a program, tehát jelentős eseményről van szó. A régi programot 1992-ben fogadták el, amikor az Európai Unió, Kelet-Európa és a Balkán is másként nézett ki, mint ma. A mi szempontunkból az elmúlt három év munkája most érik be, mert olyan kisebbségi kitételek kerültek be a Néppárt programjába, amelyek egyrészt meghatározzák az őshonos, államalkotó kisebbség fogalmát és azt, hogy mit jelentenek az új, migráns kisebbségek, például a kínai közösségek. Meghatározza tehát az őshonos kisebbség fogalmát és azt, hogy Európai Uniós szintű keretszabályozás szülessen meg az etnikai őshonos kisebbségek ügyében, amely kötelező érvényű legyen a tagállamok számára. Ez nem más, mint amit az EP-képviselők és maga az RMDSZ az európai parlamenti választási programjában vállalt. Ez természetesen csak egy köztes lépés, hiszen akkor mondhatjuk, hogy elértük ezt a célkitűzést, amikor az Európai Unió fog egy ilyen keretrendelkezést megvitatni és elfogadni. Viszont nyilván, tudva azt, hogy az Európai Néppárt a legnagyobb, legbefolyásosabb mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Bizottság szintjén, úgy gondoljuk, jelentős lépés, ami a kongresszuson történik, és közelebb hoz céljaink megvalósításához, jelentette ki Winkler Gyula.
Mózes Edith
Erősebb gazdasági és politikai integrációt sürget az Európai Néppárt
Az Európai Néppártot (EPP) összetartó európai értékek, a gazdasági válság negatív hatásait enyhítő intézkedések meghozatala, a régiók közötti különbségek áthidalása, az innovatív vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés, Európa versenyképességének növelése, a fiatalok körében a munkanélküliség csökkentése – ezek voltak azok a témák, amelyekről az EPP kongresszusának tegnap délutáni, első plenáris ülésén a felszólalók szinte kivétel nélkül fontosnak tartottak hangsúlyozni.
A plenáris ülést a házigazda szerepet vállaló Demokrata-Liberális Párt elnöke, Vasile Blaga és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg. Vasile Blaga megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bukarestben szervezhették meg e fontos politikai rendezvényt. Hangsúlyozta, Európa gazdasági fellendülésére szükség van, ebben pedig fontos szerepet játszhat az Európai Néppárt politikai programja, cselekvési tervei. Beszélt a pártot egységben tartó értékekről – a család, szolidaritás, felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a szubszidiaritás elve – és utalt a régiók, államok közötti egyenlőtlenségek, egyensúlyhiány áthidalásáról, a populista pártok térnyerésének veszélyeiről.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az RMDSZ és az általa képviselt romániai magyarság nevében köszöntötte a küldötteket. Hangsúlyozta, a kommunizmus bukását követően az RMDSZ az első pillanattól az európai, az euroatlanti integráció és a demokratikus jogállam értékeinek elkötelezett híveként van jelen a romániai politikai életben. Az elmúlt évek gazdasági válsága kapcsán kijelentette, a PDL–RMDSZ- kormány két és fél év kormányzás alatt úgy hajtotta végre a legszükségesebb reformokat, hogy az ország polgárai a gazdasági válság hatására sem fordítottak hátat Európának. "Mi itt Romániában nem kívánunk elszigetelődni, és bízunk abban, hogy európai jövőnk jóban és rosszban is közös. Tudjuk, hogy az Európai Uniónak és azon belül az Európai Néppárt vezetőinek azonos gazdasági és politikai-társadalmi kihívással kell szembenézniük. Tudjuk azt is, hogy országaink külön-külön nem boldogulnak. Nem lehetnek egyesek nyertesek, míg a többség vesztes, leszakadó, elmaradó. Ezért bátran és meggyőződéssel mondom: nem kevesebb, hanem több Európára van szükségünk, több együttműködés hozhatja meg társadalmaink számára a sikert, a szoros és felelős integráció vezethet ki a válságból!" – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint "hosszú távon erős, hatékony föderális Európára van szükség, olyan Európára, amelyben a sokszínűség, a többnyelvűség, a kultúrák közötti párbeszéd és tolerancia lesz a meghatározó, amely a szabadságra, az emberi méltóságra és a közös felelősségre épít. Egy erős, föderális Európai Unióban vagyunk érdekeltek, mert csak egy ilyen szövetség tud megvédeni bennünket a gazdasági válság súlyos következményeitől" – mondta Kelemen Hunor, aki szerint az erős, föderális Európa erős Romániát és benne egy erős magyarságot jelent, amely azt szeretné, hogy nemzeti identitáshoz kötődő kérdésekben saját maga dönthessen.
Az EPP elnöke, Wilfried Martens Románia erőfeszítéseit méltatta, amelynek köszönhetően az ország elfoglalta az őt megillető helyet az EU-ban, hangsúlyozva, hogy a történelmi eredményeket nem szabad veszélybe sodornia egyetlen politikai szereplőnek sem. "Az EPP nem tűri el az európai értékek, a jogállamiság elleni támadásokat senki részéről" – jelentette ki Martens. A gazdasági válság hatásainak leküzdését nevezte a legnagyobb kihívásnak, megoldásnak pedig "az erősen gazdasági és politikai integrációt", ami a jólét és biztonság alapját képezi Európában.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2012. október 18.
Programjába iktatta az EPP az őshonos kisebbségek védelmét
Európa legfőbb vezetőit látta vendégül a román főváros
Az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek megnyitó beszédeivel kezdődött el tegnap a román fővárosban az európai jobbközép pártok ernyőszervezetének 21. tisztújító kongresszusa. Az EPP két házigazda tagpártja nevében Vasile Blaga és Theodor Stolojan demokrata-liberális párti vezetők, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntötték a 40 ország 73 pártjának képviselőit. A leköszönő elnökség zárt ajtók mögött zajló tanácskozása után helyi idő szerint 15 órakor kezdődött el a plenáris ülés, amelynek napirendjén szerepelt az EPP régi-új elnökének, Wilfried Martensnek az újraválasztása, aki az egyedüli jelölt volt a tisztségre. Mindemellett az EPP húsz év után új politikai programot terjesztett elő, amely kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket segíteni kell identitásuk és anyanyelvük védelmében. Tegnap kora estére Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
Szabadság (Kolozsvár)2012. október 18.
Kelemen: erős Európában vagyunk érdekeltek
Három nyelven köszöntötte szerdán, a bukaresti parlamentben az Európai Néppárt kongresszusának küldötteit Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki előbb angolul „beazonosította" az RMDSZ-t és „az Európai Unió legnagyobb őshonos nemzeti kisebbségét" alkotó romániai magyar közösséget, majd románul beszélt az EU-t és az országot foglalkoztató általános kérdésekről.
„Sokan még mindig kétségbe vonják Románia uniós és schengeni tagságának indokoltságát megfeledkezve arról, hogy nekünk 50 éves kommunista sötétség után kellett újraépítenünk a demokráciát. Ezeknek üzenném, hogy mi egy olyan többnemzetiségű, többnyelvű Európában képzeljük el jövőnket, amelyben a nemzeti kisebbségek itt otthon érezhetik magukat" – üzent Brüsszelbe és Bukarestbe Kelemen Hunor.
Ezt követően az RMDSZ szövetségi elnöke magyarul fogalmazta meg beszéde legfontosabb mondanivalóit.
Milyen Európát álmodnak az erdélyi magyarok?
„Az itt élő magyarok és Románia minden polgára egy erős, föderális Európai Unióban érdekelt. Mert csak egy ilyen szövetség tud megvédeni bennünket a gazdasági válság súlyos következményeitől. Mert csak egy ilyen szövetség tudja megakadályozni a rossz reflexek, a régi politikák visszatérését. Az erős, föderális Európa erős Romániát, és benne egy erős magyarságot jelent" – jelentette ki a politikus.
Kelemen szerint a romániai magyarok azt szeretnék, amit bármely más őshonos nemzeti kisebbség: nemzeti identitáshoz kötődő kérdésekben ők maguk dönthessenek. „Olyan Európát álmodunk, amelyben a közösségek otthon érzik magukat, eszmék és gondolatok versenyeznek, amelyeknek hajtómotorja a fejlődés és az innováció, amelyben a történelmi hagyományokra épülő régiók az európai szolidaritás és kohézió letéteményesei" – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke szerint az Európai Néppárt, az Európai Unió legfontosabb szellemi-politikai kezdeményező ereje ebben a tekintetben, hiszen alapprogramjában külön részt szentelt az őshonos etnikai kisebbségeknek. „Hiszek abban, hogy az Európai Néppárt sokak által merésznek tartott elképzelése, a kisebbségi keretszabályozás megteremtése lebontja az általunk minduntalan megtapasztalt európai közöny falát és sok más, egyéb területen megfogalmazott szándékkal együtt a következő években valósággá válik" – mondta Kelemen, majd jó munkát kívánt a kongresszusnak.
maszol.ro2012. október 18.
A romániai és a szlovákiai magyarok megerősítenék kapcsolataikat
A romániai és a szlovákiai magyarok érdekérvényesítésének képviselői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között meg kell erősítenünk a kétoldalú kapcsolatokat, közösen kell nemzetközösségeink problémáira válaszokat találnunk" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán délben, az RMDSZ és az MKP vezetőinek találkozója után.
A szövetségi elnök a közelgő romániai parlamenti választásokról tájékoztatta a Magyar Közösség Pártjának elnökét, kiemelve, hogy az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet, hiszen az arányos választási rendszer értelmében minden szavazat mandátummá alakul.
Berényi József közölte: bár az MKP nem parlamenti párt, jelenleg erős annak megyei és önkormányzati képviselete, valamint két európai parlamenti képviselővel is rendelkezik, viszont a parlamenti képviselet hiánya állandó jelleggel érződik.
Az MKP elnöke a megbeszélés után a maszol.ro-nak elmondta: a két kisebbségi alakulat kölcsönös támogatásról biztosította egymás. „Az RMDSZ és az MKP közötti párhuzam tovább is fejlődhet, ugyanis a mi versenypártunk, a Most-Híd is kérelmezi felvételét az EPP-be. Úgy volt, hogy már most itt lesznek, de nem látom őket" – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Vizsgálnák a magyarság megfogyatkozásának okait
Az RMDSZ és az MKP képviselői megállapodtak abban, hogy jelenleg az etnikai magyar pártok tudnak tényleges válaszokat adni a kisebbségi sorsban élő magyarok számára.
Mind a szlovákiai, mind a romániai magyarok száma csökkent a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatokhoz képest. Ezért a felek közös szervezésben olyan konferenciát kívánnak szervezni Erdélyben és a Felvidéken, amely hozzásegít az okok feltáráshoz, és a lehetséges megoldások felvázolásához. A tervek szerint ebbe bevonják a civil szférát is.
Mindkét politikai tömörülés nagyra értékeli az Európai Néppárt kongresszusán elfogadásra kerülő stratégiai dokumentum őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó vállalásait. Ez a néppárt kötelékébe tartozó magyar pártok közös munkájának eredménye, amelyre a jövőben mindenki hivatkozhat.
A találkozón a szövetség részéről jelen volt Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátor és Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. A Magyar Közösség Pártjának küldöttségében jelen volt még Mészáros Alajos, európai parlamenti képviselő, Csáky Pál, az MKP országos elnökségének tagja, és Gubik László, a Via Nova, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke.
Maszol.ro2012. október 19.
„A magyaroknak az RMDSZ mögött kell egyesülniük”
A magyar közösség képviseletét a romániai demokratikus intézményekben csak akkor lehet megvalósítani, ha az erők az RMDSZ mögött egyesülnek – jelentette ki Wilfried Martens, az EPP elnöke a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott csütörtöki sajtóértekezleten.
„Meggyőződésem szerint a romániai magyar közösség érdekeit az szolgálja a legjobban, ha egységes, ha egyetlen politikai alakulat mögött egyesül. Meggyőződésem, hogy a felaprózódás komolyan veszélyeztetheti a magyarok képviseletét a romániai demokratikus intézményekben” – állította Martens, hangsúlyozva, hogy a magyar közösségnek egységesnek kell lennie.
„Meggyőződésem, hogy a magyar közösség fel fog zárkózni az RMDSZ mögé, és erős lesz” – mondta még az Európai Néppárt elnöke, kifejtve, hogy bízik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben és az általa képviselt alakulat sikerében.
A sajtó képviselői megkérdezték Martenst, hogy mi a véleménye arról, hogy újonnan alakult romániai magyar pártok felvételüket kérték az EPP-be, figyelembe véve, hogy a közösség aránya 6 százalékos.
„Követni kell pártunk törvényeit, nálunk nagyon szigorúak a csatlakozási feltételek, tehát nem lehetsz egyik napról a másikra, vagy egy hét alatt az EPP tagja” – mondta Martens.
Az EPP elnöke ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek sikerül megszereznie a közösség támogatását a következő választásokon.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megköszönte Martensnek a támogatást.
„Az EPP új programjában megjelenik valami nagyon fontos dolog – első ízben a politikai alapprogramban –, éspedig a nemzeti kisebbségek védelme, mivel, ha a gazdasági közösség felől egy politikai szövetség felé tartunk, tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti kisebbségek, a nyelvi sokszínűség, a kulturális és vallásos sokszínűség fontos értéket jelentenek egy politikai szövetségnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Tőkés László EP-képviselő szerdán beszámolt arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt benyújtotta csatlakozási kérelmét az EPP-hez.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt benyújtotta csatlakozási kérelmét az EPP-hez, és az alakulat képviselőit ennek alapján hívták meg a kongresszusra” – mondta Tőkés a sajtó képviselőinek a parlament folyosóján.
Az RMDSZ legtöbb három parlamenti mandátumot veszíthet a december 9-i választásokon az MPP és az EMNP miatt – vallotta be Kelemen Hunor szövetségi elnök, hozzátéve, hogy ezek nem a két magyar párthoz jutnak majd, hanem román pártokhoz.
Hétfőn, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelement arról kérdezték, hogy veszélyt jelent-e az RMDSZ számára az, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is indít jelölteket a választásokon. Kelemen azt válaszolta, hogy a veszély fennáll, azonban az RMDSZ-en kívül egyik más magyar pártnak sincs esélye bejutni a parlamentbe.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2012. október 22.
Toró T. Tibor megbeszélésre hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot
„Együttgondolkodásra”, az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot Toró T. Tibor, a EMNP elnöke, aki nyílt levélben fordult az RMDSZ, illetve az MPP elnökéhez.
„Tisztelettel hívom Önöket együttgondolkodásra közös dolgainkról, mert hiszem, hogy vannak ilyenek. Ahogyan felvidéki nemzettársaink politikai szervezetei ki tudtak munkálni egy közös dokumentumot stratégiai céljaikról, amit aztán közösen próbálnak képviselni, hasonlóan mi is képesek vagyunk az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására” – írja nyílt levelében Toró T. Tibor.
Az EMNP elnöke úgy véli: „Lennie kell egy szintnek, amiből már nem szabad engedniük a bukaresti parlamentbe készülő erdélyi politikusoknak, induljanak bármelyik magyar párt jele alatt”.
Toró amiatt látja szükségesnek a nemzeti minimum elfogadását, mivel „a választások előtt élesedik a közbeszéd és a pártérdekek sokszor felülírják a közösségi érdeket”, és „az sem mellékes, ahogyan a „magyar kártya” kijátszása érinti a közösségi érdekérvényesítés hatékonyságát”.
Emellett – írja Toró – a három magyar párt a találkozón közös álláspontot alakíthatna ki az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum új tartalommal való feltöltéséről.
A megbeszélés helyszínéül az EMNP elnöke Kolozsvárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Jókai utca 4 szám alatti tanácstermét javasolja. A találkozót Toró szerint október 25-én, „a húsz évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül elfogadott és az autonómia-törekvéseink szempontjából referenciának számító Kolozsvári Nyilatkozat” napján kellene megtartani.
Krónika (Kolozsvár)2012. október 22.
Magyar ügynökök óhajtása
Megfogadtam az elnökválasztási kampány hivatalos startjának napján – amúgy nem hivatalosan, sőt nem is csak titkosan, de a kampány már hónapokkal a törvényes határidő előtt megindult Romániában, de ez a kutyát se érdekelte, törvényesség? ne tessék, kérem, itten viccelni! –, szóval megfogadtam akkor, hogy én Kelemen Hunor semmitmondó, kincstári szövegeléseivel nem foglalkozom.
Tudom ugyanis róla, hogy egyetlen saját gondolatot, meglátást, ötletet nem tud vagy nem mer a nyilvánosság előtt prezentálni. Vagy legalább néha egy-egy eredeti, jóízű, jópofa mondást, egy-két őszinte, keresetlen szót megengedni magának. Legalább pár dakota közmondást vagy hazulról hozott bölcs góbéságot. Nem, Kelementől csak arra lehet számítani, hogy mikrofonba mondja mindazt, amit neki is korábban mikrofonba mondtak vagy amit mostanság betanultattak vele.
Hát, istenem, nem mindenki született orátor, még kevésbé rétor, s pláne nem karizmatikus prédikátor. De annyi elvárásom csak lehetett volna egyszerű erdélyi magyar választópolgárként, hogy ha már a leckefelmondástól és handabandázástól Kelemen nem is tartóztathatja meg magát – hiszen elnökjelölt, muszáj neki szónokolnia, ha kérdezik, ha nem –, akkor legalább szagos sületlenségeket ne vágjon a fejemhez. Mint minap is, amikor azzal állt elő, hogy meggyőződése szerint az RMDSZ-be se a magyar, se a román titkosszolgálat ügynökei nem férkőztek be. Ami teljesen valószínűtlen, de hát Hunorka sietett leszögezni azt is: ez a személyes meggyőződése, konkrét információi azonban egyik ország hírszerzésére vonatkozóan sincsenek. No már most: ki a fenét érdekel az, hogy neki mi a személyes benyomása, sőt meggyőződése? És mi-ki-hogyan győzte meg erről őt, ha egyszer semmilyen konkrét információt senkitől, semmiről, sehogyan nem kapott arról, hogy az RMDSZ-ben kik a beépített román és magyar és más ügynökök? És egyáltalán: ha nem tudja, miért nem kérdezte meg az illetékest, a titkosszolgálatokat hosszú évek óta „felügyelő” Verestóy Attilát arról, hogy pl. hány román ügynök van beférkőzve a pártjukba? Mert azt mindenki tudja széles e világon, hogy nincs olyan zug ebben az országban, ahová a román titkosszolgálatok be ne épültek volna, már csak azért sincs, mert a száz lakosra eső titkos ügynökök száma épp Romániában a legnagyobb.
Nem is az a borzasztó, hogy Kelemen belenevet a képünkbe és hülyének néz minket, ezt a politikusoktól már megszoktuk. A durva az, ahogyan maszatol. Figyeljük csak meg! Egyszerre hárítja el a román és magyar ügynököket, puszta meggyőződésből. Egyenlőségjelet téve közéjük. Nem az lett volna a normális válasz, még ha provokálták is a román újságírók, hogy elmagyarázza: nem lenne semmi különös abban, ha a román titkosszolgálatok beépültek volna az RMDSZ-be is? Hiszen mindenhová beépültek, minden pártba, intézménybe, közösségbe, minden szinten és minden vonalon, ez a dolguk. Ha nem tudtak beépülni, akkor nem kell tartani őket. Nem kell folyton tetemes költségvetési kiutalásokkal kistafírozni őket, ha arra sem képesek, hogy beépüljenek mindenhová. Azért szavazza meg maga Kelemen is, a román hadsereg tartalékos ezredese minden évben azokat az iszonyú összegeket a büdzséből a megszámlálhatatlan román titkosszolgálatnak, hogy képesek legyenek mindenhová beszivárogni és felderíteni – például a társadalom alapszövetét pusztító korrupciót.
És nem az lett volna normális, ha beismeri: igen, a mi sorainkban, az erdélyi magyar közösségek és szervezetek soraiban is ott vannak a román titkosszolgálatok ügynökei, csak hát ők „természetesen” ugyanolyan magyarok (azaz magyar nemzetiségűek, de legalábbis magyar nevűek és magyarul beszélők), mint mi, mint én, Kelemen Hunor, mert máskülönben hogyan tudnának közénk beépülni, a zsoldjukat megszolgálni? Hogyan lehetne egy fekete bőrű, busmanul beszélő hottentottát beépíteni a székelyudvarhelyi RMDSZ-be például? (Bár ma már ezzel is meg lehet próbálkozni a Sorosék által oly nyitottá tett társadalomban…)
Summa summarum: Kelemen akkor tudott volna végre egy frappáns, egy magyar nemzetiségű román elnökjelölthöz méltó választ adni a provokatív kérdésre, ha rávágja: igen, valószínűleg az RMDSZ-be is beszivárogtak a román titkosszolgálatok magyar nemzetiségű ügynökei, sőt, benne voltak a kezdetektől. És utána rögtön vissza is kérdez: milyen magyar titkosszolgálatról tetszik beszélni? Hiszen maga az RMDSZ csupa magyar ügynökből áll, az erdélyi magyar ügy szolgálóiból, ilyen értelemben minden RMDSZ-es magyar ügynök. Remélhetőleg.
De ne álmodozzunk…
[R. Balogh Mihály]
itthon.ma/szerintunk2012. október 24.
A szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet
A szabadságvágy mindig összetartotta a magyar nemzetet, 1956-nak Erdélyben is voltak szabadságharcosai – hangoztatta az RMDSZ elnöke a keddi csíkszeredai megemlékezésen.
Kelemen Hunor az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján tartott ünnepségen beszélt, amelyet az 1956 Gloria Victis emlékműnél rendezett az 56-os Bajtársi Társaság, Csíkszereda polgármesteri hivatala és Magyarország főkonzulátusa.
„1956 meghozta azt a pillanatot, amikor a magyar nemzet tagjai ismét egymásra találtak. Mert szabadságra teremttettünk, mi akarunk dönteni a mi dolgainkról, és az igazságtalanságot nem tudjuk eltűrni: ebből eredt a magyar szabadságharc” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor jelezte: 1956-nak Erdélyben és a Partiumban is voltak szabadságharcosai, akik kiálltak a forradalom mellett.
„Azok, akik cselekvően vagy akik gondolatban a forradalmárok mellé álltak, ugyanazt képviselték, mint 1848-ban Gábor Áron és az összes magyar szabadságharcos. Ugyanazon eszméért szálltak harcba. Ezeket az embereket elítélték: 45 halálos ítéltet hajtottak végre, de aztán a börtönökben és kényszermunkatelepeken is több százan meghaltak” – emlékeztetett a politikus.
Kelemen Hunor rámutatott: a forradalom melletti kiállás miatt nemcsak életeket zúztak porrá Erdélyben, a magyar intézményrendszer is a kommunista diktatúra áldozatává vált.
„A Bolyai Egyetemet ’56 után számolták fel. Elítélhetjük minden nap a kommunizmust de a Bolyai Egyetem rehabilitálása nélkül nem fejeződik be a kommunizmus szomorú története. Akkor kezdődött a magyar iskolák fölszámolása, tagosítása is: intézményrendszerünk a kommunista diktatúra áldozatává vált” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, ezt az intézményrendszert próbálja újjáépíteni a magyarság abból a szabadságszeretetből és önállóság iránti igényből, amely mindig is meghatározta.
Az RMDSZ elnöke szerint a szabadságért minden nap tenni kell: példaként a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét említette. „Ez is a mi szabadságharcunk része. És akkor lehetünk hűek ’56-hoz, ha a szabadságért soha nem kell félnünk felemelni a hangunkat, soha nem kell félnünk cselekedni, soha nem kell félnünk harcba szállni a 21. század eszközeivel” – mondta a csíkszeredai ’56-os megemlékezésen az RMDSZ elnöke.
Szabadság (Kolozsvár)2012. október 24.
Őriznünk kell az eszme tisztaságát
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek október 23-án, kedden délután Csíkszeredában a Gloria Victis-emlékműnél, ahol ünneplők sokasága hajtott fejet az 56 évvel ezelőtti események hősei és mártírjai emléke előtt. A városi és egyházi elöljárók mellett az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Zsigmond Barna Pál főkonzul és Szarka Gábor konzul.
„Hirtelen szabad lett a gondolat, és szabad lett a szó, kitárultak a bezárt ablakok, a bedeszkázott ablakok, a rácsos ablakok, és bedőlt a napfény” – kezdte beszédét Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Ünnepi szónoklatában hangsúlyozta, Magyarországon és Erdélyben is a kommunista elnyomás idején, minden pillanatban szabadságharc folyt. 56 esztendővel ezelőtt egy lett a magyar nemzet, és láthatóvá vált az egység, a magyarországiak mellett megmozdultak a partiumi és az erdélyi magyarok. Reménykedtek a forradalom győzelmében, latolgatták, vitatták az eseményeket. „Tíz napig tartott a boldogság, ám ez is elég volt ahhoz, hogy megmutassuk, élünk, vagyunk, élni akarunk, és meghalni is tudunk a szabadságért. Sokan meghaltak abban a reményben, hogy a nemzetközi közvélemény és a szabad népek segítségével sikerül kivívni a szabadságot. Ám a szabad világ többnyire hallgatott. Néhány írástudó szólt, tiltakozott. A lengyel nép a vérét küldte, ám a nemzetközi nagypolitika szégyenteljesen elárulta a magyar szabadságharcot” – fogalmazott az államtitkár. Felelevenítette a megtorlás iszonyatos voltát: a több mint 200 ezer külföldre menekült magyart, a halálos ítéleteket, az életfogytiglani börtönbüntetéseket, a meggyötört embereket, a tönkretett életeket, a megnyomorított családok ezreit, a tomboló terrort, a temesvári katonai törvényszék ítélkezéseit, a Szoboszlay-pert, a Dobai-pert, a szilágysomlyói pert, a szászrégeni pert, a kényszermunkákat, mely egyet jelentett a halállal.
„De nem a test rabsága a legszörnyűbb, hanem a léleké, s ha a lélek, a tudat erősebb, mint a test, akkor a szabadság megmarad, rejtve az imában, a pillantásban, a kézszorításban. Az áldozatok felmagasztosulnak. Nem akartak hősök lenni, csak szabadok akartak lenni, csak emberhez méltó életet akartak maguknak, és mindenkinek, de hősök lettek, az eltiport szabadságharc hősei lettek. Mi, mai emlékezők egyet tehetünk, őrizzük az eszme tisztaságát, s nem engedjük feledésbe hullani azok nevét, akik életüket, sorsukat áldozták érte. Ez a mi munkánk, ám ez nem kevés” – osztotta meg felemelő és biztató gondolatait a megemlékezőkkel Bába Iván.
„Az 1956-os forradalmárok az első olyan sebet ejtették a kommunista diktatúrán, amely a későbbiekben annak megbukásához vezetett” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A többi között utalt arra, hogy a magyarság szabadságra teremtetett, a méltánytalanságot nem tudja elviselni. '56 tanulságairól szólva megemlítette, hogy azokban a napokban a magyarság egy emberként tudott összefogni, viszont a szabad világ cserbenhagyta a nemzetet. Kiemelte, hogy az erdélyi magyarságot a forradalmat követően fosztották meg intézményeitől.
Orbán Péter, a Szoboszlay-per egyik elítéltje felolvasta a meghurcoltak nevét, majd felkérte a megjelenteket, hogy egy perces néma csenddel adózzanak az erdélyi vértanúk emléke előtt.
Vitéz Kelemen Csongor és vitéz Szilágyi Árpád szavalatukkal emelték az ünnep méltóságát. Előbbi Márai Sándor Mennyből az angyal, utóbbi Heltai Jenő Szabadság című versét szavalta el. A történelmi egyházak képviseletében Tamás József római katolikus püspök, valamint Szatmári Szilárd református lelkipásztor osztották meg ünnepi gondolataikat.
A beszédek elhangzását követően civil és politikai szervezetek, városi és megyei intézmények, 56-os egyesületek, iskolák képviselői, magánemberek helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait majd közösen elénekelték a székely himnuszt.
Létai Tibor
Székelyhon.ro2012. október 24.
A szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet (Ötvenhatos megemlékezések)
A szabadságvágy mindig összetartotta a magyar nemzetet, 1956-nak Erdélyben és a Partiumban is voltak szabadságharcosai – mondotta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján tartott ünnepségen Csíkszeredában.
„1956 meghozta azt a pillanatot, amikor a magyar nemzet tagjai ismét egymásra találtak. Mert szabadságra teremtettünk, mi akarunk dönteni a mi dolgainkról, és az igazságtalanságot nem tudjuk eltűrni: ebből eredt a magyar szabadságharc. (…) Azok, akik cselekvően vagy akik gondolatban a forradalmárok mellé álltak, ugyanazt képviselték, mint 1848-ban Gábor Áron és az összes magyar szabadságharcos. Ugyanazon eszméért szálltak harcba. Ezeket az embereket elítélték: 45 halálos ítéletet hajtottak végre, de aztán a börtönökben és a kényszermunkatelepeken is több százan meghaltak” – emlékeztetett. A forradalom melletti kiállás miatt nemcsak életeket zúztak porrá Erdélyben, a magyar intézményrendszer is a kommunista diktatúra áldozatává vált. „A Bolyai Egyetemet ’56 után számolták fel. Elítélhetjük mindennap a kommunizmust, de a Bolyai Egyetem rehabilitálása nélkül nem fejeződik be a kommunizmus szomorú története. Akkor kezdődött a magyar iskolák felszámolása, tagosítása is” – emlékeztetett. Hozzátette: ezt az intézményrendszert próbálja újjáépíteni a magyarság abból a szabadságszeretetből és önállóság iránti igényből, amely mindig is meghatározta. Az RMDSZ elnöke szerint a szabadságért mindennap tenni kell; példaként a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét említette. „Ez is a mi szabadságharcunk része. És akkor lehetünk hűek ’56-hoz, ha a szabadságért soha nem kell félnünk felemelni a hangunkat, soha nem kell félnünk cselekedni, soha nem kell félnünk harcba szállni a 21. század eszközeivel.” * Megemlékezéseket Erdély több magyarlakta városában és Snagovon is tartottak tegnap, Márton Árpád képviselő pedig a parlamentben beszélt ’56-ról.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. október 24.
Az RMDSZ elnök ellenzi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását - Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke értelmetlennek tartja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) választások előtti összehívását.
Kelemen Hunor egy szerda délután Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy kedd este informális beszélgetést folytatott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, és közölte vele, egyelőre nem áll módjában az EMEF újraélesztéséről egyeztetni.
Toró T. Tibor hétfőn kérte nyílt levélben az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, hogy csütörtökön üljenek tárgyalóasztalhoz, fogalmazzák meg azt a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a román parlamentben, és alakítsanak ki közös álláspontot az EMEF új tartalommal való megtöltéséről is. A találkozó apropóját az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna.
Kelemen Hunor elmondta: értelmetlennek tartja az EMEF összehívását a decemberi választások előtt. "A választások után ez esetleg lehetséges" - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint "mérhetetlen cinizmusra vagy mérhetetlen amatőrizmusra" vall, hogy az EMNP saját kampányrendezvényére hívja a versenytársait. Toró T. Tibor csütörtökre hívta tárgyalásra a másik két párt vezetőit, pártja pedig szombaton mutatja be jelöltjeit. Mindkét esemény apropója a Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulója.
Az RMDSZ elnöke megismételte álláspontját: az EMNP zavart kelt a választókban a hat képviselői és három szenátori választókerületben szerzett elsőséggel átléphető alternatív küszöb emlegetésével. Úgy vélte, az EMNP számára az alternatív küszöb is teljesíthetetlen, így a pártra leadott szavazatok azt eredményezik majd, hogy néhány RMDSZ-es jelölt helyett román képviselők jutnak a parlamentbe.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot 2009 áprilisában hozták létre az egymással versengő erdélyi magyar politikai szervezetek, a testület azonban 2010 nyara óta nem ülésezett.
Gazda Árpád
(MTI)2012. október 25.
Választási együttműködésről tárgyalt az RMDSZ és az MPP
A kolozsvári találkozó után az RMDSZ közleményben tudatta: a szövetség a romániai magyar közösség minden tagja iránt elkötelezett.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a parlamenti választások előkészületeiről szólva hangsúlyozta, 2013-ban nagy horderejű törvényhozási döntések várhatóak, emiatt szükség van a magyar érdekképviseletre a parlamentben. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tisztában van azzal a felelősségével, amelyet a magyar emberek 86 százalékos támogatottsága rótt rá, és változatlanul elkötelezettek vagyunk az erdélyi magyar nemzeti közösség képviselete iránt december 9-e után is" – utalt a parlamenti választások dátumára Kelemen Hunor.
Bíró Zsolt, az MPP elnöke a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón elmondta, most már technikai akadályai vannak annak, hogy az erdélyi magyarság az MPP által javasolt „nemzeti válogatottal" vegyen részt a decemberi parlamenti választásokon. Hozzátette, pártja változatlanul úgy tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak csak az önkormányzati választásokon kellene versengeniük, a parlamenti választásokon pedig együttműködésben kellene gondolkodniuk. Emlékeztetett rá, nem az MPP-n múlt, hogy ez az együttműködés nem jöhetett létre. Bíró Zsolt hozzátette, az RMDSZ-szel folytatott tárgyaláson csak arról egyeztek meg, hogy sportszerű kampányt folytatnak. Az MTI kérdésére Bíró Zsolt elmondta, pártja hamarosan meghozza végső döntését arról, hogy pártként vesz-e részt a parlamenti választásokon, vagy független jelölteket támogat. Hozzátette, egyre inkább a függetlenek támogatása felé hajlanak.
MTI
Erdély.ma