Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1913 találat lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 1891-1913

Névmutató: Ponta, Victor

2015. szeptember 14.

Román nem a kötelező kvótára (Menekültkérdés Bukarestben)
Románia a kötelező menekültkvóta ellen szavaz az unió igazságügyi és belügyminisztereinek hétfői rendkívüli tanácskozásán – jelentette be Gabriel Oprea belügyminiszter. Kifejtette, erre kapott meghatalmazást Klaus Johannis államelnöktől és Victor Ponta kormányfőtől, „szerényen, de határozottan” képviseli azt az álláspontot, hogy Románia nem fogadja el a kötelező elosztást, és legtöbb 1785 menekültet tud befogadni és ellátni.
Klaus Johannis államfő már pénteken azt nyilatkozta: Románia nem tartja megoldásnak, hogy bürokratikus módon kiszámított kötelező kvóták alapján, „könyvelői stílusban” osszák szét a menedékkérőket, ezért az unió igazságügyi és belügyminisztereinek hétfői rendkívüli tanácskozásán Románia nem fogja támogatni az Európai Bizottságnak a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát. Nem büntethető az elutasítás
Több román politikus felszólalt az osztrák kancellár Der Spiegelben szombaton megjelent állítása kapcsán, és tegnap a külügyminisztérium is állást foglalt a kérdésben. „Az Európai Unió egyetlen tagállama sem büntethető azért, mert objektív okok miatt nem képes befogadni és integrálni előírt számban menedékkérőket” – szögezte le a szaktárca az Agerpres hírügynökségnek. Werner Faymann az említett interjúban úgy vélte: az uniós támogatások – például a strukturális alapok – csökkentésével kellene büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandóak elfogadni azokat a kvótákat, amelyeket az Európai Bizottság szabott meg. A román külügyminisztérium rámutatott: a strukturális alapok kérdése nem kapcsolható össze a migrációs problémával és azzal, hogy az egyes államok miként veszik ki részüket a menekültek szétosztásában. „Az Európai Unió szerződései szerint nincs semmilyen összefüggés a belügyminiszterek szeptember 14-ei tanácskozásán megjelenítendő román álláspont és az országunk számára elkülönített strukturális alapok között” – szögezte le a bukaresti szaktárca. Faymann felvetését Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke is meglepőnek nevezte és elutasította. Úgy vélte, Románia nem büntethető azért a „jogos álláspontért”, hogy az Európába érkező menedékkérők elosztását csak önkéntes alapon tartja elfogadhatónak, és elutasítja a kötelező kvótákat. Băsescu ismét a menekültek ellen
Ismét a menekültek befogadása ellen foglalt állást a volt államfő. Traian Băsescu biztos abban, hogy a migránsok között iszlamista terroristák is vannak. „Ha valakinek volna bátorsága kijelenteni, hogy az Európába özönlő muzulmánok között nincsenek szélsőségesek, azt homlokon csókolom. Ki meri azt állítani, hogy ki lehet szűrni a dzsihádistákat? Az ösztönömmel garantálom, hogy vannak köztük terroristák is” – jelentette ki a volt államfő pénteken este a B1 TV-ben. Băsescu emlékeztetett arra, hogy az Iszlám Állam korábban négyezer olyan terroristát emlegetett, akik a menekültek közé vegyülve jutottak el Európába. „Tegyük fel, hogy csak ötvenen vannak. Ez már bőven elég, hiszen ezeket az embereket gyilkolásra képezték ki” – fogalmazott a politikus. A volt államfő már korábban is bírálta a kormányt, amiért készségesnek mutatkozik bevándorlókat átvenni más uniós államoktól. Szerinte nem elég most szétosztani a menedékkérőket, mert ha Románia idén befogad ezer vagy akár hétezer menedékkérőt, jövőre lehet, hogy már 30 ezret kell befogadnia.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 16.

Egyre durvább szavak hangzanak el Románia és Magyarország között
Ponta szerint a magyarországi döntéshozók nem jobbak, mint a szíriaiak, vagy a líbiaiak. Kelemen Hunor úgy véli a kerítés nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól.
A román miniszterelnök szerint a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók.
Victor Ponta egy Facebook-bejegyzésben reagált kedd este a nap során kibontakozott magyar-román diplomáciai pengeváltásra. Kijelentette, nem kíván a magyar kormány képviselőinek „provokációira" válaszolni, de – mint fogalmazott – érthető módon „emberként és európai polgárként" felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat „Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott".
Kijelentette: sok más európai vezetőhöz hasonlóan ő is feladatának érzi, hogy bírálja Magyarország legmagasabb rangú vezetőinek megnyilvánulásait.
„Ezek az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyenei. Mind az antiszemita megnyilvánulások, mind a bármiféle kisebbségekkel szembeni bánásmód, most pedig a menekültkrízis" – fogalmazott bejegyzésében Victor Ponta.
„A szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát. Csupán azt fogják megmutatni, hogy Európa szívében olyan politikai döntéshozók vannak, akik semmivel sem jobbak a szíriaiaknál, líbiaiaknál, vagy más országok vezetőinél, amelyekből futnak a menekültek" – hangoztatta a román miniszterelnök.
Hozzátette, hisz a szolidaritásban, a racionális és fenntartható megoldásokban, és főként az európai értékek felsőbbrendűségében, de ami az elmúlt napokban Magyarországon történt, az éppen ezekkel az értékekkel van szöges ellentétben.
Tévében is ostorozta Magyarországot
Victor Ponta kedd este az Antena 3 hírtelevízió meghívottjaként is bírálta a magyarországi intézkedéseket. Úgy vélte, Magyarország „kizárta magát Európából" a kerítés építésével. Az országhatárok kerítéssel való megvédését olyan intézkedésnek tartotta, mint amikor valaki árvíz idején bekeríti a birtokát, „hogy az ár a szomszédoknál vonuljon le". A magyar hadseregnek a határoknál történt mozgósítását is kockázatosnak nevezte.
„Megborzadva gondolok arra a lehetséges fejleményre: mit teszünk, ha a magyar katonák lőni kezdenek, és gyermekeket, nőket ölnek meg" – jelentette ki Victor Ponta. Hozzátette, hogy európai szinten kell megoldást találni a menekültügyre.
Magyarország provokál?
Magyarország „mesterséges vitába próbálja belerántani Romániát, hogy elterelje a figyelmet a bevándorlók problémájának alapkérdéseiről és arról az elszigetelődésről, amelyet a magyar fél által hozott intézkedések eredményeznek" – ez már a román külügyminisztérium közleményében olvasható. A Pontosítás címet viselő dokumentum szerint „megengedhetetlen és ellentétes a két ország közötti stratégiai partnerséggel" az a mód, ahogyan a magyar fél eljárt keddi intézkedései és üzenetei révén.
A tárca közölte, hogy a román külügyminiszter utasítására Románia budapesti nagykövetsége kezdeményezte azt a megbeszélést, amelyen a nagykövetség képviselője kedden a magyar külügyminisztériumban részt vett.
A román külügyminisztérium szerint a budapesti megbeszélés során a román fél közölte: Románia nem tartja helyesnek, hogy Magyarország kerítést építsen két EU-tagállam közé, ugyanakkor további információkat kért a kerítésépítés tervéről.
A magyar fél a megbeszélés során tolmácsolta elégedetlenségét a román miniszterelnök kijelentései miatt, és közölte, hogy hasonlóan tiltakozott a magyar intézkedéseket bíráló többi európai vezető kijelentései ellen is – áll a közleményben.
Bárdolatlan stílus
A magyar külügyminisztérium kedd délután közölte: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott" Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente államtitkár bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét".
Máshol készült felvételek
A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".
A román hírtelevíziók az elmúlt napokban többször is a magyar intézkedésekről szóló tudósításaik hátterében mutatták azokat a görög-macedón határon filmezett képsorokat, amelyeken a macedón határrendészet egyik tagja gumibottal ütlegeli az illegális bevándorlókat.
Nettó hazugság
„Nettó hazugság" az, amit Victor Ponta román kormányfő állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy 21. századi politikai vezetőhöz – hangsúlyozta napközben a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva.
Szijjártó Péter Victor Ponta arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".
Szijjártó Péter szerint nyilvánvalóan a romániai belpolitikai válság és Victor Ponta pozíciójának megrendülése lehet az egyik oka annak, hogy a román kormányfő „ilyen szélsőséges, hazug kijelentésre" ragadtatta el magát.
Kelemen Hunor: a kerítés nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól
Nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól a két ország határán építendő kerítés – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak.
„Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint Budapest lépése akár a segítségére is lehet Romániának egy masszív migrációs hullám megfékezésében.
MTI
Erdély.ma

2015. szeptember 16.

Budapesten kiverték a biztosítékot Ponta szavai
Hivatalába kérette a budapesti román nagykövetség ügyvivőjét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.
A tárca keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott” Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét”.
A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket”.
„Különösen visszatetsző, hogy miután Románia kormányának eddig nem sikerült országát felkészítenie a csatlakozásra a schengeni övezethez, kívülről, a térség határőrizeti kötelezettsége és felelőssége nélkül minősítgeti képtelen jelzőkkel azt az országot, amely erejét megfeszítve teljesíti az Európai Unió külső határainak védelméből fakadó feladatait” – fogalmaz közleményében a magyar külügyminisztérium.
A tárca leszögezte: a kormány minden Magyarországot érő „igazságtalan és képmutató bírálat” ellen tiltakozni fog, jöjjön az bárhonnan.
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 17.

Itt állunk védtelenül
Magyarország bezárult az arab világ menekültjei számára, és most valószínűleg mindenki azt latolgatja, vajon mikor és hogyan fogják a jobb világot kereső tömegek a román határokon keresztülvezető utakat megtalálni és ellepni (a magyar–román határon a Magyarország által megépítendő kerítés ugyanis Romániát nem védi).
Halvány a remény, hogy megússzuk szárazon, mert nem igazán akarnak erre jönni: ha nem lesz más választásuk, kerülni fognak, és egy rendetlen országban még mindig több esélyük van a szabályok kijátszására, mint máshol.
Azt pedig nagyon is jól tudják, hogy milyen állapotok uralkodnak Romániában.
Az itt élők közel háromnegyede utasítja el a migránsok befogadását, és ez kivételes módon a hatóságok véleményével is egybecseng: van nekünk már elég bajunk, semmi szükség újabb terhekre, feszültségekre. Néhány riporter és emberi jogi aktivista próbálja a másik oldalról, az elüldözött, kisemmizett családok szemével láttatni az eseményeket, figyelnek is rájuk, sajnálkoznak elegen, egyesek segítenek is – de sokkal többen aggódnak, és nem csupán a láthatáron vonuló ezrektől félnek, hanem attól is, hogy a sornak nem lesz vége, senki nem fogja megfékezni ezt az új népvándorlást, és sokat szidott, de valahogy azért működő, nehezen felépített, szívünknek mégis kedves világunk veszélybe kerül.
Ki vagyunk szolgáltatva az ismeretlen, más földrészekről átsűvítő erőknek, és nincs, aki helytálljon a viharban: Victor Ponta kormányfő mindinkább egy betegesen hazudozó kisfiúra hasonlít, aki cselekvésnek hiszi a sértegetést, és a hétfőn elhunyt szélsőséges Vadim Tudorra emlékeztető otrombasággal diplomáciai feszültséget szít, ahol megfontoltságra és együttműködésre lenne szükség.
A székely zászló és a magyarnyelv-használat ellen mindig vitézül hadakozó Mircea Duşa védelmi miniszter hallgat, Gabriel Oprea belügyminiszter rögeszmésen ismételgeti a biztonság szót, de semmilyen konkrét intézkedésről nem számolt be, a közigazgatás szétesőben – az önkormányzati vezetők közel fele korrupciógyanús –, a parlamenti pártok egymással csatároznak, a szakszervezetek nagyszabású tiltakozásokra készülnek, elégedetlenek az orvosok, tanárok, betegek, diákok, a szárazság sújtotta gazdák és a drága zöldségeket befőző asszonyok, a bürokráciával küzdő vállalkozók és a rosszul fizetett munkavállalók, jóformán nincs egy nyugodt sarka az országnak.
És ha saját ügyeit is ilyen rosszul intézi, valószínűleg a bevándorlókat is felkészületlenül, szervezetlenül, rossz helyen pazarolva, illetve spórolva fogja ellátni a román állam. A kérdés az, hogy mi lesz. Eddig egyedül Klaus Johannis államfő mutatott határozottságot, elutasítva a Brüsszelből leosztott menekültkvótákat; ezt átvették a politikusok is, de azt nem tudjuk, hogy valójában mit tehet és mit fog tenni Bukarest a migránsok és az Európai Unió szorításában.
Demeter J. Ildikó Magyarország bezárult az arab világ menekültjei számára, és most valószínűleg mindenki azt latolgatja, vajon mikor és hogyan fogják a jobb világot kereső tömegek a román határokon keresztülvezető utakat megtalálni és ellepni (a magyar–román határon a Magyarország által megépítendő kerítés ugyanis Romániát nem védi).
Halvány a remény, hogy megússzuk szárazon, mert nem igazán akarnak erre jönni: ha nem lesz más választásuk, kerülni fognak, és egy rendetlen országban még mindig több esélyük van a szabályok kijátszására, mint máshol.
Azt pedig nagyon is jól tudják, hogy milyen állapotok uralkodnak Romániában.
Az itt élők közel háromnegyede utasítja el a migránsok befogadását, és ez kivételes módon a hatóságok véleményével is egybecseng: van nekünk már elég bajunk, semmi szükség újabb terhekre, feszültségekre. Néhány riporter és emberi jogi aktivista próbálja a másik oldalról, az elüldözött, kisemmizett családok szemével láttatni az eseményeket, figyelnek is rájuk, sajnálkoznak elegen, egyesek segítenek is – de sokkal többen aggódnak, és nem csupán a láthatáron vonuló ezrektől félnek, hanem attól is, hogy a sornak nem lesz vége, senki nem fogja megfékezni ezt az új népvándorlást, és sokat szidott, de valahogy azért működő, nehezen felépített, szívünknek mégis kedves világunk veszélybe kerül.
Ki vagyunk szolgáltatva az ismeretlen, más földrészekről átsűvítő erőknek, és nincs, aki helytálljon a viharban: Victor Ponta kormányfő mindinkább egy betegesen hazudozó kisfiúra hasonlít, aki cselekvésnek hiszi a sértegetést, és a hétfőn elhunyt szélsőséges Vadim Tudorra emlékeztető otrombasággal diplomáciai feszültséget szít, ahol megfontoltságra és együttműködésre lenne szükség.
A székely zászló és a magyarnyelv-használat ellen mindig vitézül hadakozó Mircea Duşa védelmi miniszter hallgat, Gabriel Oprea belügyminiszter rögeszmésen ismételgeti a biztonság szót, de semmilyen konkrét intézkedésről nem számolt be, a közigazgatás szétesőben – az önkormányzati vezetők közel fele korrupciógyanús –, a parlamenti pártok egymással csatároznak, a szakszervezetek nagyszabású tiltakozásokra készülnek, elégedetlenek az orvosok, tanárok, betegek, diákok, a szárazság sújtotta gazdák és a drága zöldségeket befőző asszonyok, a bürokráciával küzdő vállalkozók és a rosszul fizetett munkavállalók, jóformán nincs egy nyugodt sarka az országnak.
És ha saját ügyeit is ilyen rosszul intézi, valószínűleg a bevándorlókat is felkészületlenül, szervezetlenül, rossz helyen pazarolva, illetve spórolva fogja ellátni a román állam. A kérdés az, hogy mi lesz. Eddig egyedül Klaus Johannis államfő mutatott határozottságot, elutasítva a Brüsszelből leosztott menekültkvótákat; ezt átvették a politikusok is, de azt nem tudjuk, hogy valójában mit tehet és mit fog tenni Bukarest a migránsok és az Európai Unió szorításában.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 17.

Gyűlölködés felsőfokon
Victor Ponta támadásba lendült. Talán itthon próbálja maradék kis hitelét menteni, talán a nyugat-európaiak diktálta sorba próbál befurakodni, két-három napja egyebet sem tesz, Magyarországot, annak vezetőit gyalázza. Este a tévében, reggel a legfőbb kommunikációs eszközévé vált közösségi oldalon. Meglovagolna egy hullámot, és nem veszi észre, hogy lekéste, a bevándorlóáradattól fuldokló országok sorra vezetik be azokat az intézkedéseket, melyekért pár napja még Orbán Viktort ostorozták. Határellenőrzések, kötelező regisztráció, kivezényelt katonaság, túlzsúfolt táborok, embertelen körülmények köszöntöttek be Németországban és Ausztriában is, ha legfelsőbb szinten még nem is, de a tartományi kormányzók egyre gyakrabban hangoztatják, hogy Magyarország mintájára kell megpróbálni kezelni a mindenkit meghaladó helyzetet.
Victor Ponta trendi próbál lenni, ha mindenki Orbánt szidja, ő sem maradhat le, ha az osztrák kancellár náci praktikákhoz hasonlíthatja a menekültügy magyar kezelését, ő is megteheti. Nem veszi észre, hogy közben már nyugaton is más szelek fújnak, és azt sem, inkább szégyenkeznie kellene, hogy olyan országot irányít, amelyben sírva fakadnak a határon véletlenül átkeveredett migránsok, mikor megtudják, hová jutottak.
Egyelőre elkerülte Romániát a bevándorlóáradat, ám a politikusoknak, fő megmondóembereknek máris sikerült iszlámellenes hangulatot kialakítani, és Ponta, miközben emberségről beszél, s háború elől menekülők sorsán kesereg – ezt várja el ugye az európai baloldal –, magyarellenes kirohanásaival nemcsak a két ország viszonyát lehetetleníti még jobban el, lángra lobbantja az ellenünk irányuló gyűlölködés parazsát is. Nem kell nagy ész, hogy megértsd, a határon épülő kerítés nem a román állampolgárok ellen készül, a határátkelőkön egy személyi felmutatásával ezután is átmehet mindenki, a jó szándékú utazók eddig sem a zöldhatáron közlekedtek. Ezt bizonyára pontosan tudja Victor Ponta és a hozzá hasonlók, ám hőböröghetnek, fenyegetőzhetnek és szidhatják a magyarokat.
Veszélyes terepre tévedt az amúgy is zavartan bóklászó, hatalmát vesztett miniszterelnökünk. Kicsúszott kezéből pártja, kormánya és országa ellenőrzése, senki nem veszi már komolyan a nagyvilágban, nem tud megbirkózni belső ellenfeleivel, csatába indul hát Magyarország, a magyarok ellen. Ez mindig jó téma Romániában, egy kis zászlócirkusszal megfejelve át lehet vetíteni a felháborodást az itt élő magyarokra, néhány szavazatot még ez is hozhat a konyhára.
Hogy mi következik ez után? Ki fékezi majd meg a lángra lobbantott gyűlöletet, az elszabadult indulatokat – ez nem érdekli, utána a vízözön.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 17.

Sem a kerítés, sem az autonómia nem tetszik (Durvul a magyar–román nyilatkozatháború)
Nemhogy csitult volna, de durvult a magyar–román nyilatkozatháború, amely azt követően robbant ki, hogy Budapest kedden úgy döntött: a magyar–román határon a magyar–román–szerb határtól észszerű távolságig kerítést építenek. A bukaresti külügy elutasító reakciója után Victor Ponta kormányfő öntött olajat a tűzre, aki minden korábbinál meredekebb jelzőkkel illette a magyar kormány képviselőit, azt állítva, semmivel sem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak.
A vádakra a magyar diplomácia is reagált, de a viszontválasz sem maradt el: tegnap este a román külügyi tárca bekérette hivatalába a bukaresti magyar nagykövetet. Kiderült az is: nemcsak a kerítésépítést kifogásolják Bukarestben, hanem Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti látogatását is, amelynek során az autonómiastatútumokról egyeztetett a magyar pártokkal. A bukaresti kormány megnyilvánulásainál jóval visszafogottabb az elnöki hivatal reakciója: Klaus Johannis nem is tért ki a kerítés ügyére, tanácsadója pedig csak annyit jegyzett meg, az nem megoldás. Vad rágalmak
A magyar–román nyilatkozatháború kedd este ott ért véget, hogy Victor Ponta igen kemény hangú Facebook-bejegyzésében azt állította, a budapesti vezetők nem jobbak a szíriai vagy líbiai döntéshozóknál, ahonnan menekültek indulnak útra.
Szijjártó Péter budapesti külügyminiszter tegnapra virradóra közleményben reagált a kijelentésekre: „Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg. Szavaira – melyeket az egész magyar nemzet nevében kikérünk magunknak – csak egyetlen magyarázat lehetséges: teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában”. Nem sokat váratott magára a román kormányfő újabb nyilatkozata. Victor Ponta tegnap a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozva kijelentette: „az európai politikusokhoz csatlakozva elítélem Magyarország szégyenletes magatartását migránsügyben” ahányszor az indokolt lesz, függetlenül attól, hogy Budapest ezen megsértődik vagy sem. Azt hangoztatta: a kerítésépítés, a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.
Bogdan Aurescu külügyminiszter is megszólalt, újfent kijelentette: Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Romániát azért, hogy mérsékelje azt a közmegítélést, amely egyre inkább kezd kialakulni elszigetelődéséről, amit Budapest lépései idéztek elő. Aurescu úgy vélte, hogy a kerítésre nincs szükség, mert nem léteznek valós információk arról, hogy a migránsok száma nőne a szerb–román határon.
Hazugságspirál Hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok: közös megoldásról beszélnek, miközben ellenséges viselkedésükkel és hazugságaikkal teljesen ellehetetlenítik ezt az együttműködést – így reagált tegnap délben Szijjártó Péter a román kormányfő újabb megjegyzéseire. „Victor Ponta az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok” – mondta. Szijjártó Péter szerint talán az okozhatja a román politikusok frusztrációját, hogy a mostani helyzetben könnyen kiderülhet, fel vannak-e készülve a schengeni övezeti tagságra, és meg tudják-e védeni a határaikat. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet tegnap tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes kirohanásai miatt. A nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni tőle a jegyzéket, s ezzel a bukaresti külügyminisztérium megsértett egy alapvető viselkedési normát – közölte.
Ne autonómiázzanak
A viharos óráknak ezzel sem lett vége: este arról szóló hírek érkeztek, hogy a román külügyminisztérium bekérette tegnap Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövettel több témában ismertették a román álláspontot, így a Budapest által a magyar–román határra tervezett kerítés megépítéséről, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek Victor Ponta román miniszterelnökre vonatkozó „elfogadhatatlan” nyilatkozatairól, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti erdélyi látogatásáról. A román külügyminisztérium közleménye szerint Bogdan Aurescunak, a román diplomácia vezetőjének utasítására George Ciamba államtitkár kérette be a nagykövetet. Bukarest megismételte a magyar–román határra tervezett kerítéssel kapcsolatos helytelenítő álláspontját. A közlemény szerint értékelték volna, ha Budapest a döntés bejelentése előtt közös elemzés elkészítését kezdeményezi Bukaresttel az intézkedés lehetséges hatásairól. A román fél számára érthetetlen Budapestnek a kerítésépítésben tanúsított sietsége, mivel nem létezik olyan tényállás, amely megerősítené a Magyarország által hivatkozásul emlegetett migrációs nyomást – írják. A román külügy Ciamba államtitkár révén értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a múlt héten Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a romániai magyar pártok vezetőivel találkozott, és „koordináló szerepet vállalt az etnikai alapú területi autonómia meghatározására és elérésére irányuló kezdeményezéseikben”. A román fél ezt belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, és elfogadhatatlannak tartja.
A román külügyminisztérium később újabb pontosító közleményt adott ki, amelyben közölte, azért nem vehették át a magyar nagykövet jegyzékét, mert a magyar fél ezzel akarta megváltoztatni a bekéretés célját, ami tartalmilag és formailag egyaránt elfogadhatatlan Bukarest számára. Kivár az elnök
A kormány képviselőihez képest az elnöki hivatal reakciója igen visszafogott volt. Klaus Johannis a parlamentben elmondott beszédében arra az osztrák részről elhangzott fenyegetésre reagált, amely szerint uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól az országoktól, amelyek nem fogadják el a kötelező menekültkvótákat. Mint ismert, ez ügyben Románia álláspontja ugyanaz, mint a visegrádi négyeknek – Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak –: mindannyian elutasítják a Brüsszel által előírt kvótarendszert.
Johannis beszédében egyáltalán nem utalt a magyar–román határon építendő kerítésre. Külpolitikai tanácsadója, Lazăr Comănescu újságírói kérdésre nyilatkozott az ügyben. Szerinte a történelem már bebizonyította, hogy a kerítésépítés nem hatékony megoldás. „Egy globalizált világban azt képzelni, hogy kerítésépítéssel meg lehet oldani a problémákat, véleményem szerint olyan hozzáállás, amely nem áll összhangban sem a jelen, sem a jövő realitásaival” – mondta.
(MTI/farcádi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 17.

Megértésről, együttműködésről, jószomszédságról …
Még magyar–román viszonylatban is durvának számít az a nyilatkozatháború, ami Budapest és Bukarest között zajlik ezekben a napokban kerítés-témában. Victor Ponta olyan hévvel szállt be a menekült-ügyben kikezdett Budapest ócsárlásába, mintha tényleg arra számítana, hogy majd így kiabálja vissza magát a román politika élvonalába. Oda, ahol már hónapok óta Oprea tábornok és Liviu Dragnea oszt-szoroz kormány-, illetve pártügyekben. (Mostanában Pontának mintha csak a munka alja jutna, például az ilyenszerű szemétségek.)
Bár a magyarok elleni kifakadásoknak még mindig megvan a rövid távú haszna, ezek az akciók nem feltétlenül előnyösek sem a kormány, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) számára. Több okból. Egyrészt, mert furán ellentmond a Románia által hangoztatott kvóta-ellenes álláspontnak, amely épp nem a bevándorló-barát politika jele. Maga a miniszterelnök is erősködött a minap: 1786 darab menekültnél többről hallani sem akar, hiába Németország felhívása, hogy az uniós tagállamok arányosan vegyék ki részüket e teher cipelésében. A magyar határzár életbe lépésével a migrációs útvonal felénk tolódásának is egyre nagyobb a lehetősége, ami a közismerten vendégszerető románokban is felébresztheti a veszélyérzetet. Hamarosan nem lesz elég csupán olyasmiket nyilatkozni, hogy nem akarunk kvótákat meg kerítéseket, hanem megnyugtató megoldásokkal is elő kell hozakodni.
Ponta nyilatkozatai máshol is visszatetszést keltenek. A miniszterelnök csak ne forszírozza a menekült-barát diskurzust, foglalkozzon inkább az itthoni nyomorral, hiszen maguk a románok is folyamatosan és nagy számban hagyják el az országot, külföldön keresve megélhetési lehetőséget. A hazatérés egyre kevésbé alternatíva, olvasható több komment a diaszpórából Ponta miniszterelnök fröcsögő bejegyzéseihez csatolva.
SZÉKELY KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)

2015. szeptember 17.

Támogatják a kerítést az erdélyi magyar pártelnökök
Nem az erdélyi magyarok vagy a romániai lakosok ellen irányul az Orbán-kormány által a román–magyar határra tervezett kerítés, vélik az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői, akik ugyanakkor elítélik Victor Ponta kormányfő Magyarországot bíráló kijelentéseit.
A politikai vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a román miniszterelnök által kritizált magyar határzár egyúttal Romániát is védi a menekülthullámtól, melyre az Európai Uniónak eddig nem sikerült közös megoldást találni.
Kelemen Hunor: kerülni kell a hisztériát
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, meggyőződése, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés semmilyen módon nem hat majd ki az erdélyi magyarok, a román állampolgárok vagy más európai polgárok életére, szabad mozgására. A szövetségi elnök ugyanakkor arra intette a román politikusokat, hogy kerüljék a hisztériát, a kérdés érzelmi alapon való megközelítését. Rámutatott: meg kell érteni, hogy a budapesti intézkedés nem Románia vagy a román állampolgárok ellen irányul, sőt még segítségére is lehet az országnak abban, hogy ne váljon a menekültek fő útvonalává.
Racionálisan kell megközelíteni a kérdést, hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, aki szerint nem szabad engedni, hogy a kerítés terve súlyosbítsa „a két ország között amúgy sem túl jó viszonyt". Szerinte be kell látni: ez semmiben sem akadályozza a két ország közötti vagy az Európai Unión belüli átjárást. „Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" – fogalmazott a Maszol.ro hírportálnak az RMDSZ-elnök.
Emlékeztetett, hogy Európa ezen részében a kerítések rossz emlékeket idéznek, a térség lakóinak életében negatív töltettel bírnak, de Budapest lépésének van ésszerű magyarázata, és szerinte nem szabad a román–magyar viszonyt ennek a fejleménynek a tükrében megítélni. „Az adott kontextusban Budapest lépését nem szabad hisztérikusan nézni. Ez elsősorban a román kollégák felé üzenet, akik időnként hajlamosak arra, hogy túlreagáljanak dolgokat" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ vezetője úgy vélte, a magyarok által épített kerítés inkább arra világít rá, hogy az Uniónak semmiféle mechanizmusa nincs megvédeni külső határait. Ezért a menekültválság kezelésére minden tagállam egyéni megoldást keres: van aki a schengeni határon ideiglenesen visszavezeti az ellenőrzést, van aki kerítést épít – nemcsak Magyarország – akad, aki plusz rendfenntartókat vezényel a határra. Ezek az intézkedések azonban nem fogják tudni helyettesíteni a kollektív megoldást, mutatott rá.
Az RMDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés Romániának is a segítségére lehet, hiszen a menekültek nem veszik majd erre az irányt, hanem inkább Horvátország és Szlovénia felől próbálják megközelíteni Nyugat-Európát. „Románia sincs felkészülve jelen pillanatban 20–30–40 ezer migráns fogadására, ahogy Magyarország és egyetlen EU-s tagállam sem felkészült egy ilyen helyzetre" – jelentette ki az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Biró Zsolt: Magyarország Európa előtt jár
Elítéli Victor Ponta miniszterelnök kijelentéseit, és támogatásáról biztosítja a magyar kormányt a menekültválság kezelésére irányuló törekvéseiben a többi erdélyi magyar párt vezetője is. „Victor Ponta Romániára hozott szégyent, a saját alkalmatlanságát és korrupciós ügyeit próbálja kendőzni, amikor Magyarországot támadja" – értékelte lapunknak Biró Zsolt, a kormányfő azon nyilatkozataira utalva, miszerint „az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyene mindaz, ami menekültügyben Magyarországon történt.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke rámutatott, Európában egyre többen ismerik fel és ismerik el menekültkérdésben a magyar kormány erőfeszítéseit, például Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. „Menekültkérdésben Magyarország egy lépéssel Európa előtt jár" – fogalmazott Biró Zsolt. Arra is rámutatott, hogy a magyar–román határon ésszerű szakaszra építik meg a kerítést, és ez nem azt jelenti, hogy lezárják a magyar–román zöldhatárt, különben is a gyoda nem az utakra épül.
„Ez a kerítés tulajdonképpen Romániát védi, azáltal, hogy tudatosítja a menekültekben és az embercsempészekben, hogy nem érdemes Románia felé kerülni. Ezzel Magyarország levesz egy terhet Victor Ponta és a román kormány válláról, hiszen ők sem szeretnék, ha az országot ellepnék a menekültek tömegei. Ismerjük az álláspontjukat, a kötelező menekültkvótát is elutasították" – emlékeztetett Biró.
Szilágyi Zsolt a regionális stratégiát hiányolja
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyenesen Románia szégyenének nevezte, hogy az országnak olyan miniszterelnöke van, aki hetente jár a korrupcióellenes ügyészségre, akit adócsalással, okirat-hamisítással gyanúsítanak. „Romániának jogilag és morálisan is egy bukott miniszterelnöke van, akinek már a beszámíthatósága is kétségbe vonható, hiszen csupa zöldségeket nyilatkozott Magyarországról" – értékelte lapunknak Szilágyi Zsolt.
Úgy vélte, Ponta tévúton jár, amikor Magyarországot támadja ahelyett, hogy regionális stratégiában gondolkodna, hiszen szerinte a közép-kelet európai országok szolidárisak kellene legyenek, közösen kellene megoldják a térségben dúló menekültválságot. Románia többet kell tegyen, hogy felvegyék a schengeni övezetbe, fejtette ki az EMNP elnöke, aki szerint az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, ha a menekülteket Románia keleti határán kellene regisztrálni és nem a román–magyar határon alakulna ki olyan helyzet, mint a magyar–szerb határon.
Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az épülő kerítés nem az erdélyi magyarokat választja el Magyarországtól, hiszen, mint fogalmazott, „mi eddig sem mehettünk át büntetlenül a zöldhatáron", hanem a több ezer menekültet próbálja feltartóztatni. Európa nem keresi őszintén a megoldásokat a menekültválságra, a kvótarendszer középtávon nem orvosolja a problémákat, így a tagállamok önálló álláspontot kell megfogalmazzanak, és azt képviseljék Brüsszelben, vélte Szilágyi Zsolt.
Még voltak nézeteltérések, emlékeztet Izsák Balázs
Victor Ponta „minősíthetetlen nyilatkozatainak" nincs politikai alapja, hiszen migránskérdésben Románia alapvető álláspontja ugyanaz, mint Magyarországé – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs. „Ponta kijelentései miatt az alapvető viszonyok a két ország között nem változnak, stratégiai kérdésekben a két ország számára alapvetően fontos az együttműködés, Magyarország szem előtt kell tartsa, hogy a magyar–román határ egyúttal a schengeni határ, és Románia is be kell tartsa a vállalt kötelezettségeit" – magyarázta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, hogy a menekültválság nem írja felül a kisebbségi keretszerződéseket. Ezeket az előírásokat nem változtatják meg a mindennapi politika eseményei, még akkor sem, ha azok „olyan hullámveréseket váltanak ki, mint a migránsválság", értékelte Izsák. Emlékeztetett, Románia és Magyarország között még voltak véleménykülönbségek a rendszerváltás előtt is, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) részt vevő egykori kommunista államok számára kötelező volt a Moszkva által ellenőrzött szigorú összhang, idézte fel Izsák Balázs.
Az erdélyi magyarokat félti a DK
Elutasítja a román határra tervezett kerítést a Demokratikus Koalíció (DK), mivel az a magyarországi politikai alakulat szerint a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja szerdán az MTI-nek úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta fel őket. Az újabb kerítéssel egy EU-n belüli határzár jön létre, mondta.
A DK elutasítja Orbán Viktor „szögesdrót-politikáját", összegzett a politikus. Arra a kérdésre, hogy a drótkerítés hogyan akadályozza a hivatalos határátkelőket használó utazók szabad mozgását, azt felelte, hogy az eddigi, a déli határon szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes átkelőpontokat megszüntetnek majd, ezért az azok környékén élőknek nagyot kell majd kerülniük. Hozzátette, hogy jelenleg is sokan járnak át naponta dolgozni, vásárolni az egyik országból a másikba, és ha megszigorodik a határellenőrzés, akkor a megmaradó átkelőhelyeken óriási dugók alakulnak majd ki.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 17.

Szijjártó: hazugságspirálban a román politikusok
Hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok: közös megoldásról beszélnek, miközben ellenséges viselkedésükkel és hazugságaikkal teljesen ellehetetlenítik ezt az együttműködést – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román kormányfő Magyarországot bíráló megjegyzéseire reagálva.
„Victor Ponta az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok” – mondta a tárcavezető az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Szijjártó Péter szerint talán az okozhatja a román politikusok frusztrációját, hogy a mostani helyzetben könnyen kiderülhet, fel vannak-e készülve a schengeni övezeti tagságra, és meg tudják-e védeni a határaikat.
Nem vették át Bukarestben a magyar nagykövettől a tiltakozó jegyzéket
A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet szerdán tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes kirohanásai miatt. A nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni tőle a jegyzéket, s ezzel a bukaresti külügyminisztérium megsértett egy „alapvető viselkedési normát” – közölte Szijjártó.
A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, a tiltakozó jegyzékben a magyar kormány arra szólította fel Románia vezető politikusait, hogy hagyják abba a hazudozást Magyarországról, az ország méltatlan támadását és lejáratását.
Ponta: inkább egyes magyar vezetőket kellene kerítés mögött tartani
A román miniszterelnök szerdán kijelentette, a magyar vezetők hozzáállásának sajnos egyáltalán semmi köze az európai gondolatvilághoz a menekültválság tekintetében. Ponta megismételte azon korábbi kijelentését is, amely szerint a kerítés kiemeli Magyarországot az Európai Unió közösségéből.
A román kormányfő szerint inkább egyes magyar vezető személyiségeket kellene kerítés mögött tartani, megakadályozandó, hogy Erdélyben vagy Európában „járkáljanak” és furcsa kijelentéseket tegyenek.
A kormányfő a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozott újságíróknak. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a Magyarország által épített kerítéssel kapcsolatban ő nem tett egyebet, mint a többi európai politikussal összhangban, elítélte Budapest „Európára nézve szégyenletes magatartását”.
Egy másik kérdésre válaszolva hozzátette: Budapest nem Bukaresttel, hanem valamennyi európai politikussal vitatkozik. Azt hangoztatta, hogy a kerítésépítés, valamint a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.
Ponta szerint Magyarországgal ellentétben a Románia által elemzett megoldási lehetőségek illeszkednek az Európai Unió által elfogadott keretbe.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter pedig újságíróknak nyilatkozva újfent kijelentette, hogy Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Romániát azért, hogy mérsékelje azt a közmegítélést, amely egyre jobban kezd kialakulni elszigetelődéséről, amelyet Budapest lépései idéztek elő.
A magyar–román határon tervezett kerítés megépítéséről Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot – tette hozzá. Aurescu úgy vélte, hogy a kerítésre nincs szükség, mert nem léteznek valós információk arról, hogy a migránsok száma nőne a szerb–román határon. A román diplomácia vezetője szerint semmi nem indokolja a probléma ily módon való kezelését.
Szijjártó: Horvátországban félreértik a külső határok megvédésének fontosságát
Szijjártó Péter Zoran Milanovic horvát kormányfő azon kijelentésére is reagált, amely szerint Zágráb átengedi Horvátországon a menekülteket, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A külügyminiszter úgy véli, Milanovic „némiképpen félreérti a külső határok megvédésének fontosságát”, és ez a kijelentés valamelyest hitelteleníti a schengeni rendszerhez való horvát csatlakozási szándékot.
Zoran Milanovic a horvát parlament nyitóülésén egy bosnyák kisebbségi képviselő kérdésére reagálva úgy vélte, nem jó Magyarország politikája a migránsválsággal kapcsolatban. A politikus elmondta, idős emberek hívják (telefonon), akik emlékeznek a II. világháborúra, és szörnyülködnek a drótkerítés miatt.
Milanovic hangsúlyozta, hogy Horvátország kész befogadni és ha akarják, átirányítani a migránsokat, vallásuktól és bőrszínüktől függetlenül. „Horvátországon keresztül át fognak tudni menni, és mi erre a helyzetre felkészülünk. A végcéljuk Németország és Skandinávia, ezért nem értem Magyarországot, hogy miért nem engedi át őket" – tette hozzá.
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 18.

Bíróság elé állítják Pontát
Vádat emelt Victor Ponta miniszterelnök ellen tegnap a korrupcióellenes ügyészség, a politikust többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával állítják bíróság elé. Klaus Johannis államelnök ismét a kormányfő távozását sürgette.
A nyomozók szerint 2007–2008-ban Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi 2000–3000 eurós honoráriumot Dan Şova szociáldemokrata szenátor cégétől, az összeg igazolásául pedig 17 teljesítési igazolást hamisított más ügyvédek igazolását lemásolva. Az ügyben Şova ellen és két olténiai hőerőmű (Rovinari–Turceni) vezetői ellen is vádat emeltek. Şovát adócsalással, okirat-hamisítással, pénzmosással és hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel vádolják. A vád szerint az állami tulajdonban lévő hőerőművek vezérigazgatói hivatali visszaélést követtek el, amikor a közbeszerzési eljárások megsértésével a piaci árnál jóval magasabb díjszabással 2007-ben és 2008-ban jogi tanácsadói megbízásokat adtak Dan Şova ügyvédi irodájának, és ezek alapján több millió lejnyi honoráriumot és sikerdíjat fizettek ki. Şova ügyvédi irodája csaknem 3,5 millió lejjel, akkori árfolyamon közel egymillió euróval károsította meg az államot. A vádhatóság azt állítja: Şova irodájának alvállalkozójaként Victor Ponta 181 ezer lejt kapott a pénzből anélkül, hogy valós munkavégzés történt volna. Ponta 17 teljesítési igazolást hamisított a havi rendszerességgel felvett 2000–3000 eurós honoráriuma igazolásaként. Ponta ügyvédként állt üzleti kapcsolatban Şovával, de ebben az időszakban már annak a választókerületnek a parlamenti képviselője volt, amelyben a két állami hőerőmű működik. A korrupcióellenes ügyészség szerint Şova ügyvédi irodája nem jutott volna ilyen előnyös állami megrendeléshez, ha nem tudták volna róla, hogy Ponta képviselő támogatását élvezi.
A vádemelés hírére Klaus Johannis államfő reagált: szerinte nagy kárt okoz Románia megítélésének, hogy miniszterelnökét vád alá helyezték, és továbbra is Victor Ponta lemondását látja a legjobb megoldásnak. Úgy vélte egyre problematikusabb nemcsak Ponta, hanem az általa vezetett kormány és a Szociáldemokrata Párt helyzete is, és kifejezte reményét, hogy „akiknek vannak eszközeik rá, azok megteszik a szükséges lépéseket”.
A miniszterelnök tegnap közvetett módon, egy más témáról szóló Facebook-bejegyzésben utalt a történtekre, megjegyezve: miközben dübörög a gazdaság, az országban „úgy tűnik, a legnagyobb gondot egy karrierista, de felkészületlen ügyész rögeszméje jelenti. Korábban több ízben azt hangoztatta, hogy nem fog lemondani a kormányfői tisztségről, amíg a parlamentben a szociáldemokraták körül kialakult koalíció támogatását élvezi. A vádemelésről szóló bejelentés óta tegnap estig sem Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség elnöke, az SZDP koalíciós partnere, sem a Szociáldemokrata Párt elnöksége nem tisztázta, hogy Ponta élvezi-e még támogatásukat. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke arra szólította fel Gabriel Opreát és a szociáldemokraták vezetőjét, Liviu Dragneát, vonják meg a politikai támogatást Pontától.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 18.

Ladányi László-Zsoltot nevezték ki az ANAP főtitkárává
Ladányi László-Zsoltot nevezte ki Victor Ponta kormányfő az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) főtitkárává, a döntés szeptember 16-án életbe is lépett. Ladányi László-Zsolt Hargita megye prefektusa (2010), alprefektusa volt (2006–2010), azt megelőzően, 2004 és 2006 között Székelyudvarhely alpolgármesteri tisztségét töltötte be, az RMDSZ-ben pedig több politikai funkciója is volt. Szeptember elején Roxana Mînzatut, az európai alapokkal foglalkozó szaktárca volt államtitkárát nevezték ki az ANAP elnöki tisztségébe.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. szeptember 18.

Ponta távozását szorgalmazza Johannis
Klaus Johannis államfő szerint nagy kárt okoz Románia megítélésének, hogy miniszterelnökét vád alá helyezték, és továbbra is Victor Ponta lemondását látja a legjobb megoldásnak. Johannis tegnap rövid sajtónyilatkozattal reagált arra, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt Ponta ellen. Úgy vélte „egyre problematikusabb” nemcsak Victor Ponta, hanem az általa vezetett kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyzete is, és kifejezte reményét, hogy „akiknek vannak eszközeik rá, azok megteszik a szükséges lépéseket.”
Az államfő csütörtökön már nem szólította fel nyilvánosan Pontát a lemondásra, miként tette ezt június 5-én, amikor a DNA bejelentette, bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. Ezúttal annyit mondott, hogy a „legjobb megoldást illetően” nem változott a véleménye június óta.
A magát ártatlannak mondó miniszterelnök a vádemelés bejelentése óta nem lépett a nyilvánosság elé, de több ízben azt hangoztatta, nem fog lemondani tisztségéről, amíg a parlamentben a PSD körül kialakult koalíció támogatását élvezi.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. szeptember 19.

Egyelőre támogatja Pontát a PSD
A Szociáldemokrata Pártban (PSD) nincs jele annak, hogy megvonnák a támogatást Victor Ponta miniszterelnöktől, aki ellen vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Erről Liviu Dragnea ideiglenes pártelnök nyilatkozott.
Dragnea elismerte, nehéz, de nem váratlan helyzetbe hozta a pártot Ponta bíróság elé küldése, és egyelőre nem tudja megmondani, milyen következtetésre fognak jutni a folytatást illetően a párt vezető testületei. Az ideiglenes elnök megerősítette: a PSD kormányon akar maradni. Kifejezte reményét, hogy Ponta nem mond le, mert ha távozna a kormány éléről, semmi garancia nincs arra, hogy Klaus Johannis a PSD egy másik politikusát bízná meg kormányalakítással.
Dragnea leszögezte: lehet, hogy Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes jó kormányfő lenne, de a PSD számára elfogadhatatlan egy olyan kormányban való részvétel, amelyben nem a párt adja a miniszterelnököt. Oprea a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnöke, amely jelenleg a mérleg nyelvét képezi a parlamentben.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. szeptember 21.

Ponta tovább bírálja a magyar kormányt
Victor Ponta miniszterelnök továbbra is fenntarja bíráló álláspontját, szerinte Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európa számára. A két ország közötti feszültséget az élezte ki, hogy Magyarország kerítés felhúzásába kezdett a román határon is. A kormányfő saját pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfői tanácskozása után újságírói kérdésre válaszolva beszélt Magyarországról. Egyelőre fenntartja álláspontját, ami szerinte megegyezik a szerb, a horvát, az osztrák miniszterelnök, az Európai Bizottság és az ENSZ-főtitkár véleményével. Példátlannak nevezte, hogy Magyarország kerítést épít két EU-tagállam, Románia és Magyarország közé, és úgy vélte, hogy ennek nincs semmi köze az európai szellemiséghez. „Ezért továbbra is védeni fogom a hazámat és a kormányomat" – mondta Ponta. Hozzátette: felháborítónak tartja, és szerinte Romániában mindenki így kell, viszonyuljon ahhoz, hogy a magyar hatóságok beavatkoznak a román belpolitikai játszmákba. "Nincs az a lakáj a román médiában vagy a politikában, aki örül annak, hogy valaki Budapestről szidja Romániát. Azt akarom, hogy hazánkat Bukarestből irányítsuk mi, és ne mások tegyék Budapestről" – mondta Ponta.
A hét végén Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette: a határok lezárása „autista és elfogadhatatlan cselekedet", amely sérti az Európai Unió szellemiségét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, hogy „több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". A román külügyminisztérium vasárnap nem akarta kommentálni Szijjártó „újabb", a román fél által „provokálónak" tartott kijelentéseit. MTI
Erdély.ma

2015. szeptember 21.

Erdélyi segítség a magyar kormánynak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége felháborítónak és igazságtalannak tartja azokat az alaptalan támadásokat, amelyek Orbán Viktor magyar miniszterelnököt érik nyugat-európai politikusok részéről az ellenséges médiában – áll a szervezet tegnapi közleményében, amelyben leszögezik: nemcsak az elmúlt évek stratégiai partnerségének alapján, hanem európai, magyar, erdélyi és emberi szolidaritásból is ezúton állnak ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett.
„Üdvözöljük a magyar kormány intézkedéseit, és ezúton is hangsúlyozzuk, hogy az anyaország ezekben a sorsfordító napokban is számíthat az erdélyi magyarok segítségére, szolidaritására” – áll a Tőkés László vezette szervezet állásfoglalásában. Victor Ponta kormányfő magyarellenes támadásai apropóján emlékeztetnek arra is: Románia szomszédságában, Ukrajnában immár több hónapja háború zajlik, aminek következtében mind a magyar, mind a román nemzetiségű emberek jövője veszélyben forog. Éppen ezért a román kormányfőnek sokkal inkább a partnerség és a segítségnyújtás módjait kellene keresnie, ehelyett Ponta saját nemzete sorsával nem törődve gerjeszti a feszültséget. „Ezennel felszólítjuk Victor Ponta miniszterelnököt: azonnali hatállyal mondjon le a tisztségéről” – áll a közleményben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 22.

Tüntetők próbálták megzavarni a román és moldovai kormány együttes ülését
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő tüntetők fogadták kedden a két ország minisztereit Neptunon, a román tengerpart egyik üdülőtelepén, ahol együttes ülést tartott a román és a moldovai kormány.
A demonstráció több száz résztvevője közös pénzt, közös külpolitikát és közös korrupcióellenes fellépést követelt a két állam vezetőitől. A tüntetők a csendőrökkel dulakodva próbálták – sikertelenül – megközelíteni a kormányülés helyszínéül szolgáló épületet.
A közös kormányülés végén Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy Románia 150 millió eurós, alacsony kamatozású, visszatérítendő hitelt készül folyósítani a „nehéz pénzügyi helyzetben lévő Moldovának", hogy segítségére siessen a chisinaui kormánynak, amíg annak sikerül hitelmegállapodást kötnie a Nemzetközi Valutaalappal. Ponta szerint Románia nem nyerészkedni akar: az öt éven belül visszafizetendő hitelkeretet azon az „1,5 százalék körüli" éves kamaton bocsátják Chisinau rendelkezésére, amellyel Románia finanszírozza magát a nemzetközi pénzpiacokon.
A román kormányfő felidézte, hogy Bukarest már megnyitott egy 100 millió eurós vissza nem térítendő hitelkeretet is Chisinau számára. A keddi közös kormányülésen újabb kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el arról, hogy ebből a pénzből továbbépítik a két ország energetikai (gáz és áram) hálózatait összekapcsoló infrastruktúrát, hogy „Moldova is közelebb kerüljön az energetikai függetlenséghez, és ne legyen politikailag zsarolható" – magyarázta a román kormányfő arra utalva, hogy Moldova energetikai ellátása jelenleg nagymértékben az orosz gázimporttól függ.
A két kormányfő közös sajtóértekezletén Valeriu Strelet moldovai miniszterelnök azt mondta: kormánya az Európához való közeledést támogatja, és a Romániához való közeledés is ezt szolgálja. Kifejezte reményét, hogy miután – a 2014-ben regisztrált 1,2 milliárd dolláros forgalommal – Románia vált országa legfontosabb kereskedelmi partnerévé, Románia lesz a legfontosabb külföldi befektető is Moldova számára.
Romániában a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával való egyesülést, a volt szovjet tagköztársaságban azonban alacsonyabb, de növekvő tendenciát mutat az „unionisták" aránya.
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
MTI
Erdély.ma

2015. szeptember 22.

Szeptember végi színházszemle
Kezdődik a Nemzetiségi Színházi Kollokvium!
Hamarosan kezdetét veszi az egyik legjelentősebb erdélyi magyar színházi fesztivál, a Nemzetiségi Színházi Kollokvium, amelynek keretében több marosvásárhelyi produkciót – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulata, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemhez tartozó Stúdió Színház, illetve a Spectrum Színház előadásait – is láthat az érdeklődő közönség.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által szervezett rangos szemlére ez év szeptember 24-e és október 4-e között kerül sor. A tizenegyedik alkalommal megszervezett fesztiválon huszonhárom előadást (nyolc nagytermi, tizenhárom stúdióelőadást és két kávéházi, kocsmai környezetben történő színházi projektet) tekinthet meg a színházkedvelő közönség.
Mint azt a szemle szervezőinek sajtóközleménye tudatja, a fesztiválon idén Románia magyar, német és jiddis nyelvű állami színházai mellett több független színházi produkció is jelen lesz, közöttük elsőként két román nyelvű társulat magyar közösséghez kötődő munkája is. A hazai színjátszás egyik legnagyobb múltú rendezvénye. Segítségükkel azt próbálja meg körüljárni, hogy mit is jelent ma az a sajátos közép-kelet-európai létezés, ami mindannyiunk- nak osztályrészül jutott? Mit jelent kisebbségi közösségbe születni, büszke többséginek vagy kitaszítottnak lenni, együtt élni egy városban az Idegennel, vasfüggönnyel elválasztva lenni, családi vagy történelmi tragédiák árnyékát, egyéni sorsot hordozni – vagy csak úgy létezni, emberként, szemben az örökké rejtőzködő Másikkal?
A rendezvény, mely a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának, valamint a Művelődési Minisztérium, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a Román Színházi Szövetség támogatásával jön létre, a Hargita Megyei Kulturális Központtal partnerségben, szeptember 24-én 18:00 órától rajtol Gyergyószentmiklóson. Nyitódarabja a nagyváradi Szigligeti Színház díjnyertes előadása, az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadás. Tadeusz S³obodzianek kortárs lengyel szerző szövege egy kelet-lengyelországi kisvárosba röpít el sokszor groteszk vagy tragikus, de mindvégig mélyen emberi helyzetei által. Lakói mit sem sejtenek azokról a viharokról, amelyek nemsokára egymás ellen fordítanak lengyelt és zsidót, torzítják nácivá vagy szovjetté, közönyössé vagy álszentté az egykor ártatlan gyermekarcokat. Bocsárdi László új előadása, a sepsiszentgyörgyi Vízkereszt, Victor Ioan Frunza csíkszeredai Éjjeli menedékhelye, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két kiemelkedő produkciója – a Radu Afrim rendezte Az ördög próbája, és a román-magyar együttélés kérdéseit feszegető Double Bind – mellett a fesztivál két ősbemutatót is vendégül lát: Hatházi András Manka című darabját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata a szerző rendezésében, valamint a marosvásárhelyi Székely Csaba A homokszörny című szövegét a házigazda Figura Stúdió Színház előadásában, Nagy Botond rendező eredeti színpadi víziójában.
A fesztivál, mely másfél évtizede Székelyföld és Erdély egyik legfontosabb kulturális eseménye, idén külföldi előadást is vendégül lát: a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Zoltán újratemetve című előadása Vidnyánszky Attila rendezésében egy vasfüggönnyel kettészakított falu történetét meséli el – egy főutca két oldaláét, amit két külön országba sorolt valamiféle kiszámíthatatlan történelmi szándék. A rendezvényt tizenegy, előadásban gazdag nap után október 4-én zárja a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Koldusoperája. John Gay művének kortárs átiratát a neves szerb rendező, Kokan Mladenoviæ és Góli Kornélia átiratában láthatja a fesztivál közönsége.
Megkezdődött az előzetes tárgyalás Ponta büntetőperében
A legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás hétfőn a Victor Ponta kormányfőt is érintő büntetőperben, akit okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával küldött bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség. Az előzetes szakaszban a bíróság zárt ülésen dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból és megvizsgálja, hogy szabályos volt-e a bűnvádi eljárás. Ez legfeljebb két hónapig tarthat, utána kezdődik a tárgyalás érdemi szakasza, amely nyilvános lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. szeptember 22.

Megkezdődött az előzetes tárgyalás Ponta büntetőperében
A legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás hétfőn a Victor Ponta kormányfőt is érintő büntetőperben, akit okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával küldött bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség. Az előzetes szakaszban a bíróság zárt ülésen dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból és megvizsgálja, hogy szabályos volt-e a bűnvádi eljárás. Ez legfeljebb két hónapig tarthat, utána kezdődik a tárgyalás érdemi szakasza, amely nyilvános lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. szeptember 22.

A parlamentben és a bíróságon is sarokba szorították Pontát
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és kabinetje ellen, akit korrupció gyanújával állított bíróság elé az ügyészség. A 180 ellenzéki honatya által aláírt indítvány arra szólítja fel a törvényhozókat: válasszanak Románia és a „kompromittált Victor Ponta miniszterelnök” között.
A PNL szerint Ponta elvesztette hitelét, és tisztségben maradása mérhetetlen károkat okozna Romániának. A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága közben hétfőn egyhangú döntést hozott arról, hogy kiáll Ponta mellett. A kormánykoalíció többi pártja is támogatásáról biztosította a Ponta-kabinetet. Az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról várhatóan jövő héten szavaz a parlament. „Egy bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja. Az Európai Unió bármely más országának miniszterelnöke már a bűnvádi eljárás elindításának pillanatában, vagyis három hónappal ezelőtt lemondott volna” – állítják a bizalmatlansági indítvány kezdeményezői. A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, a párt szerint nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé.
Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a koalícióban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke hétfőn kifejtette: Pontát is megilleti az ártatlanság vélelme, az ellene felhozott vádak pedig „nagyon gyenge lábon állnak”, és nincs közük kormányfői tevékenységéhez. A PSD vezetői és Tăriceanu is azzal példálóztak, hogy Klaus Johannist sem akadályozta meg lezáratlan bírósági ügye abban, hogy induljon az elnökválasztáson (Johannist az ANI vádolta meg összeférhetetlenséggel).
Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 1891-1913