udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2731
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 2731-2731
Névmutató:
Orbán Viktor
2012. október 3.
Ismét újratemetnék Nyírőt? – a román külügyminiszter beszólt a magyar kormánynak
A román külügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy október folyamán ismét megkísérelnék újratemetni Székelyudvarhelyen Nyírő József író Madridból hazahozott hamvait, ezért hétfői budapesti látogatásán nyomatékosan felkérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a magyar kormány ne támogassa ezt – közölte Titus Corlățean külügyminiszter. A román diplomácia vezetője a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva, kedden este beszélt arról, hogy tudomása szerint ezúttal a nyilvánosság kizárásával zajlanak előkészületek arra, hogy még ebben a hónapban eltemessék Nyírő hamvait.
„Ez elfogadhatatlan számunkra. Objektív okok miatt nem mondhatunk igent az újratemetésre” – mondta Corlăţean. A külügyminiszter szerint Nyírő újratemetése szimbolikus jelentőségű lehet, mivel Székelyudvarhely környékén született, és végrendeletében kérte, hogy ott temessék el. „Bizonyos szimbolikával bír egyes budapesti politikusok számára, nem mindegyikük számára, és egészen más szimbolikával rendelkezik Romániában, ahol érzékeny téma, mivel fasiszta, szélsőjobboldali és antiszemita magatartású íróról van szó, amit nem tudunk elfogadni. Az ügyre az ország zsidó közössége is reagált, és komoly reakciókat váltott ki a világ zsidó szervezetei részéről” – mondta a miniszter.
Mint arról beszámoltunk, idén májusban a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László személyes támogatásával kívánták megadni a végtisztességet Székelyudvarhelyen az írónak, azonban a román hatóságok – arra hivatkozva, hogy Nyirő antiszemita volt, és tagja volt 1944-ben a nyilas parlamentnek – nemkívánatosnak nevezték az eseményt. A vasúttársaság megtiltotta, hogy az író hamvait a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokvonaton vigyék el Székelyudvarhelyre, majd a hatóságok valóságos hajtóvadászatot indítottak a hamvak ellen: az esemény egyik szervezőjét, Lukács Csaba újságírót rendőrök állították meg útban a székely város felé, és átkutatták a csomagjait, hogy kiderítsék, nála vannak-e a maradványok. Victor Ponta román miniszterelnök közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasiszta-szimpatizánsnak tartott Nyírő József udvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt. Az újratemetés végül hivatalosan azért maradt el, mert a székelyudvarhelyi önkormányzat hibásan iktatta az újratemetésről szóló engedélyt, a szervezők pedig közölték, hogy csakis a hatályos román törvényeket betartva kívánják újratemetni Nyírőt. Az újratemetés helyett így csupán megemlékezést tartottak, amelyen többek között Kövér László és Szőcs Géza akkori magyar művelődési államtitkár is beszédet mondott. Akkor olyan vádak érték Kövért, hogy az újratemetés ürügyén politikai kampányt folytatott Szász Jenő pártja mellett a júniusi önkormányzati választások előtt.
Szász Jenő, a májusi újratemetést szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának nyilatkozva nem erősítette meg, hogy valóban zajlanának az előkészületek. „Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is olyan gesztusokat gyakorolna, amilyeneket a magyar, hiszen Corlăţean hétfői látogatása során felvetette, hogy Gyulán a román közösség felállíthassa Andrei Şaguna erdélyi ortodox román püspök szobrának, amit a magyar kormány elfogadott. Pedig Şaguna 1848-49-es magyarellenes szereplése nyomán komoly kifogások merülhetnének föl ellene, de a történelmi sérelmek állandó felhánytorgatása nem mutat előre. Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is hasonló gesztust tenne az újratemetés ügyében” – mondta el a Krónikának Szász Jenő. Kifejtette: a Székelyudvarhelyért Alapítvány a Magyar Országgyűlés mellett társszervezője volt az újratemetésnek, az ügyről a két állam között a legfelsőbb szinten egyeztetnek, az újratemetés kezdeményezésére vonatkozó döntést pedig a budapesti fél, pontosabban az Országgyűlés elnöke hozza meg, nem ő. „A Székelyudvarhelyért Alapítvány készen áll arra, hogy amennyiben megkapja a jelzést, közreműködjön az újratemetés megszervezésében” – szögezte le Szász Jenő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2012. október 3.
Németh Zsolt a Sapientia egyetem román állami finanszírozásának kérdéséről
- A magyar kormány kezdeményezni fogja, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román-magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére - jelentette ki az MTI-nek Marosvásárhelyen Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében Marosvásárhelyen tartózkodó politikus emlékeztetett, hogy a Sapientia román állami finanszírozásának kérdése több román-magyar közös kormányülésen is felmerült.
"A román kormány kilátásba helyezte, hogy ha megtörténik a Sapientia akkreditációja, kész megállapodást kötni a magyar féllel a román állami finanszírozásról" - mondta az államtitkár.
Németh Zsolt úgy vélte: tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést. Ezt szerinte az is aktuálissá teszi, hogy az oktatási intézményt a közelmúltban akkreditálták, és az is, hogy a magyar állam is kiemelt fejlesztési támogatásban részesíti az egyetemet.
Marosvásárhely (MTI)2012. október 3.
K Ö Z L E M É N Y
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának tizenkettedik évfordulója alkalmából, 2012. október 3-án évnyitóval egybekötött Egyetemi Napot tartottak a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar aulájában. Az ünnepség díszvendége Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt, aki – a magyar felsőoktatásban betöltött történelmi szerepéért – elsőként vehette át az egyetem szenátusa által alapított Bocskai István-díjat.
A Sapientia oktatói és diákjai mellett, több anyaországi és erdélyi közéleti szereplő is részt vett az ünnepélyen. Köszöntő beszédet mondottak: Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, erdélyi EP-képviselő, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, illetve János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora.
Tőkés László beszédében úgy fogalmazott: „a Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos »hivatalos« politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről”.
Visszaemlékezve a megtett útra, európai parlamenti képviselőnk rámutatott arra, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül nem lett volna lehetséges kiépíteni az önálló erdélyi magyar felsőoktatás rendszerét. Hiába vagyunk a román állam lojális adófizetői, ha az nem részesíti állami támogatásban egyetemeinket – tette hozzá Tőkés László. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a magyar felsőoktatás felemelését olimpiai bajnokainkhoz illő szívósággal, céltudatos kitartással lehet megvalósítani.
Orbán Viktor a Bocskai-díj átvétele után megtartott előadásában arra hívta fel a diákság figyelmét: „Soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket”. A miniszterelnök arra bíztatta a fiatalokat, hogy tudásukat szeretettel ötvözzék, hiszen: „a szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz”.
Az Egyetemi Nap keretében a magyar kormány, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia EMTE és a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem jelen lévő képviselői elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében.
Mellékeljük Tőkés László beszédét.
Tisztelt Ünneplők! Kedves Testvéreim!
A hálaadás szavával szólok ezen az évnyitón, nemzetünk és egyházaink közösségében visszatekintve az eltelt időre. Nagy utat tettünk meg 1989-től 2010 áprilisáig, 2004. december 5-től 2010. június 4-ig, Balatonőszödtől Ópusztaszerig, újabbkori nemzeti szövetségünk régi-új színteréig; Marosvásárhely Fekete Márciusától a Sapientia akkreditációjáig; a Petőfi–Schiller fantomegyetemtől a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia önálló magyar egyetemi rendszeréig. Partiumi egyetemünkön nemrégiben tartottuk az ünnepélyes tanévnyitót, 420 elsőéves hallgatót, valamint a 14 alap, illetve 7 mesteri szakon tanuló 1000 diákot köszöntve.
Egyetemünk elnökének minőségében köszöntöm az alapító történelmi egyházakat, Dávid László rektor urat, Kató Béla püspökhelyettes-elnök urat, ”Európa polgárát” és a lánglelkű Ifjúságot, a hallgatókat – nem utolsósorban pedig Orbán Viktor elnök urat, a Nemzet Miniszterelnökét és a többi magyarországi Barátunkat.
A Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri felavatása nyomán Miniszterelnökünket idézve: „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak…” – Akinek van füle, hallja…
A Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos „hivatalos” politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről – és akkor még a visszaállamosítás alatt álló Református Székely Mikó Kollégiumról nem is szóltam…
„Patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért” – fogalmazta meg nemzeti Költőnk, Illyés Gyula.
Nagyváradon 1990-ben, a Sulyok István Református Főiskola és 1998-ban, a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásakor, majd pedig 1999-ben, a Sapientia Tudományegyetem megalakulásakor az opportunista, adaptív helyzetkövető/alkalmazkodó politika helyett kreatív szellemben folyamodtunk egy autonóm/helyzetteremtő politika eszközeihez, és így hoztuk létre a Sapientia Alapítvány égisze alatt erdélyi magyar egyetemi rendszerünket. Hála legyen érte az Istennek! Ez viszont nem lett volna lehetséges a Magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, Orbán Viktor és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül. Hivatalos országunknak, a román államnak még mindig mostohagyermekei – csak adófizetői – vagyunk, ezért csak anyaországi segítőinknek, az Ő nagylelkű költségvetési támogatásuknak köszönhetjük, hogy vagyunk! Illesse köszönet ezért külön-külön is a kis-Magyarország valamennyi adófizető polgárát. Külön is köszönjük, hogy most is stratégiai támogatásban részesíti egyetemeinket – Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Kolozsváron, Nagyváradon – a nemzeti kormány, és erről írnak alá megállapodást, amely felér a Nemzet jövőjének szóló jó befektetéssel!
Az akkreditáció egy akadályverseny, egy valóságos kálvária, egy nehéz út vége, ugyanakkor: egy még nehezebb út kezdetét is jelenti. Reményt keltő az a megállapodás, amelyet Miniszterelnökünk a Magyar Rektorok Konferenciájával való találkozóján kötött „a felsőoktatás minőségelvű fejlesztéséről”.
„Hosszú távon kell gondolkozni, és egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemzeti közösségünk szükségleteihez mérten képez szakembereket” – hangsúlyozta Csíkszeredában Dávid László.
Egész oktatásügyünket, ez esetben pedig a magyar felsőoktatást (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a teológiai akadémiáink, a művészeti egyetemeinkkel karöltve) ilyenképpen kell felemelnünk, Gyurta Dániel olimpiai bajnokunkkal szólva: „átvinnünk a túlsó partra”, varázslatos olimpikonunk, Risztov Éva hosszú távra szükséges és elégséges, szívós és céltudatos kitartásával! Ebben segítsen minket az Isten!
Tőkés László
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
(MTI)
Nagyvárad2012. október 4.
A romániai sajtó Orbán Viktor marosvásárhelyi látogatásáról
A kolozsvári Krónika helyénvalónak találta vezércikkében Orbán Viktor Marosvásárhelyen tett megállapításait, a román nyelvű sajtó elsősorban a miniszterelnöknek a választási kampányra vonatkozó kitérő válaszát idézte csütörtökön.
A Krónika vezércikkében kissé „sarkosnak" találta Orbán Viktornak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem napján tartott előadásában elhangzott kijelentését, amely szerint az önsajnálat és a lebeszélés együtt már a következő néhány évtizedben elvezet a magyar nemzet biztos pusztulásához. A vezércikk írója úgy vélte, a helyzet talán mégsem ennyire borús. Hozzátette azonban, hogy „mindig jókor jön az összefogásra, az önépítkező cselekvésre, az együtt és egymásért folytatott munkára és a pozitív, előre vivő, felhajtó erők mozgósítására való biztatás".
Helyénvalónak találta a cikkíró azt is, hogy a miniszterelnök felelevenítette Bocskai István fejedelemnek a nemzetben való gondolkodásra buzdító tanácsát. Egyetértett azzal, hogy az ifjúság szívében és agyában némelykor rendet kell tenni. „Aki ettől meggyőződésből vagy valaminő divatos, de romboló áramlat előtti megfelelési kényszerből, netán megrendelt szolgaiságból eredően viszket, hát vakarózzék" – vélte a magyar nyelvű lap vezércikkírója. A román nyelvű médiában elsősorban a miniszterelnöknek egy a választási kampánnyal kapcsolatos kijelentése talált visszhangra. A Sapientia egyetem marosvásárhelyi campusából távozó Orbán Viktort román újságírók arról kérdezték, eleget kíván-e tenni Titus Corlatean román külügyminiszter felkérésének, hogy a magyar politikusok kerüljék a beavatkozást a romániai választási kampányba. Orbán Viktor egyetlen mondattal válaszolt: „Hál'istennek mindannyian szabad emberek vagyunk." E választ a Digi24 hírtelevízió úgy értelmezte, hogy Orbán Viktor semmibe veszi a román külügyminiszter kérését.
A szélsőséges nacionalista hangvételéről ismert Curentul napilap internetes oldalán közölt cikk szerzője úgy vélekedett, „Orbán Viktor ezúttal sem hazudtolta meg magát, újrakezdi a romániai magyar etnikumú lakosság revizionista témákkal való felizgatását szolgáló erdélyi turnéit". MTI
Erdély.ma2012. október 4.
Négy helyszínen készül ingatlanfejlesztésre a Sapientia Alapítvány
A Sapientia Alapítvány által működtetett Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem négy oktatási helyszínen készül ingatlanfejlesztésre - jelentette ki ma Marosvásárhelyen Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Kató Béla az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztését szolgáló egyezmény aláírása után elmondta, hogy Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is ingatlanfejlesztéseket végeznek a magyar kormány által felajánlott négymilliárd forintból.
A magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői írtak alá ma Marosvásárhelyen elvi megállapodást az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről. A megállapodás értelmében a magyar kormány 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére, hogy az összegből az elmaradt fejlesztéseket végre tudják hajtani.
Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: Nagyváradon már rendelkezik az egyetem azzal a telekkel, amelyre felépítik a Partiumi Keresztény Egyetem új épületét. Az új ingatlan tervei is elkészültek. Hozzátette, erre azért van szükség, mert a Partiumi Keresztény Egyetem a püspökségtől bérelt épületekben működött eddig, és ha a következő akkreditációs ellenőrzésig nem növeli a saját tulajdonban levő épületei arányát, veszélybe kerülhet az egyetem akkreditációja.
Kató Béla azt is elmondta, az összegből a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem most épülő kolozsvári campusát is be tudják fejezni. Marosvásárhelyen 240 férőhelyes kollégium épül a Sapientia épülete mellé. Csíkszeredában folytatódik a Sapientia épületének hőszigetelése, s emellett egy 800 négyzetméteres szárnyat ragasztanak az épülethez, amelyben kutatólaboratóriumok és tanári szobák kapnak helyet.
Szabadság (Kolozsvár)2012. október 4.
Orbán az önsajnálat ellen szólt Marosvásárhelyen
Orbán Viktor szerint az önsajnálat és „a lebeszélés” veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy a kialakuló új világrendben Magyarország és a magyarság megtalálja a méltó helyét. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának 12. évfordulóján tartott előadásában a magyar miniszterelnök kifejtette: érthető a sajnálkozás a magyar „szenvedéstörténet” miatt, de csak egy pillanatig. A következő pillanatban már a cselekvésre kell összpontosítani, és meg kell tanulni erőt meríteni a szenvedésekből a jövő számára. Azt is megjegyezte, nem szabad hagyni, hogy mások lebeszéljenek fontos dolgokról. „Az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet a következő néhány évtizedben” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az egyetem diákjaihoz szólva Orbán Viktor felidézte, hogy a nyolcvanas évek második felében diáktársaival miként álmodoztak arról, hogy majd egyszer nagy dolgokat tesznek. Az azóta eltelt idő megtanította neki: „soha nem azon kell gondolkozni, hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket” – szögezte le a miniszterelnök.
Orbán Viktor „szívtudásuk” fejlesztésére biztatta a Sapientia diákjait. Elmondta, a „szívtudás” a test tudásának és az ész tudásának az alapja, ezen múlik, hogy a fiatalok mire használják az erejüket, kinek adják el a tudományukat. „A szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz. Ezen múlik, hogy szeretjük-e felebarátainkat, mesterségünket, lakóhelyünket, a hazánkat” – hangsúlyozta.
Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen kire felnézniük a fiatal nemzedékeknek. „Egy szolgaian gyáva emberrel, országgal, néppel és nemzettel senki sem hajlandó azonosulni” – jelentette ki. A Magyarországról szóló negatív hírekkel kapcsolatban elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a Lánchíd és az Országház megépítése idején sem volt ez másképp. Kijelentette, a mai kor politikai vitái kevésbé viharosak, mint amilyenek a Lánchíd építése körüli viták voltak.
Orbán Viktor Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendeletéből vett idézettel zárta előadását. A fejedelem arra intette az erdélyieket, hogy „Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak”, a magyarországiakat pedig arra intette: „az erdélyieket el ne taszítsák”.
Orbán Viktor elvi megállapodást írt alá a magyar kormány nevében a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről. Elmondása szerint a megállapodás értelmében a magyar kormány 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére, hogy az összegből az elmaradt fejlesztéseket végre tudják hajtani.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyébként Bocskai István Díjjal tüntette ki a magyar miniszterelnököt. Az egyetem által 2012 júliusában alapított díjat elsőként Orbán Viktor kapta meg, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepét ismerte el a kitüntetéssel az oktatási intézmény szenátusa.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke az MTI-nek elmondta: a felajánlott négymilliárd forintból négy oktatási helyszínen készülnek ingatlanfejlesztésre, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: kezdeményezni fogják, hogy a Sapientia román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román-magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére. Tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést.
Orbán Viktor nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt (EPP) alelnöki tisztségére – tájékoztatta a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán az MTI-t. Havasi Bertalan közölte: a döntés fő oka, hogy a magyar miniszterelnököt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni. A Fidesz 2002 óta teljes jogú tagja a szervezetnek, Orbán Viktor pedig az EPP 2002. októberi kongresszusa óta a szervezet egyik alelnöke. A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja (CDI) a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A szervezet európai szárnya az EPP. A Fideszt 2001-ben vették fel a CDI-be, Orbán Viktor azóta a szervezet alelnöke.Orbánt idén szeptember 21-én, Rómában választották meg újra a CDI alelnökének.
Szabadság (Kolozsvár)2012. október 4.
Szó és tett
Bocskai Istvánnak az anyaországi és erdélyi magyarság összefogására buzdító intelme köszön vissza, pontosabban ölt testet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem létében, valamint a két intézmény létrehozásában és működtetésében szerepet vállalók által tegnap aláírt megállapodásban.
Ha ugyanis elfogadjuk, hogy minden nép és nemzet kulturális és akár politikai létezésének, fejlődésének hosszú távú és alapvető letéteményese az anyanyelvű templom és iskola, e keretben pedig a felsőfokú és szakszerű képzés, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nemzetben gondolkodó és cselekvő, magyarországi és erdélyi politikai erőknek és szereplőknek (is) köszönhetően létrejött két erdélyi magyar felsőoktatási intézmény az erdélyi magyarság megmaradásának a bástyái.
A két intézmény létezése a példája annak, hogy lám, miként lehet és kell a nyolcvanas évek nagy és nemes tettekkel kapcsolatos álmodozásait valósággá tenni, hogyan lehet és kell a szót tettnek követnie ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk. Mert siránkozásból, (ön)sajnálkozásból, a tanuljunk meg kicsik lenni féle agymosásból valóban csak a semmit lehet „építeni”, esetleg önmagunk sírját ásni.
Kicsit ugyan sarkosnak tűnik Orbán Viktor magyar kormányfőnek a megfogalmazása, miszerint az önsajnálat és a lebeszélés együtt már a következő néhány évtizedben elvezet a magyar nemzet biztos pusztulásához – a helyzet talán mégsem ennyire borús –, ezzel együtt jól és mindig jókor jön az összefogásra, az önépítkező cselekvésre, az együtt és egymásért folytatott munkára s a pozitív, előre vivő, felhajtó erők, szavak és tettek mozgósítására való biztatás.
Miként helyénvaló néhai fejedelmünk, Bocskai István a nemzetben való gondolkodásra buzdító tanácsának felelevenítése, ezzel egyidejűleg az ifjúság szívében és agyában is a némelykori rendcsinálás. Aki ettől meggyőződésből vagy valaminő divatos, de romboló áramlat előtti megfelelési kényszerből, netán megrendelt szolgaiságból eredően viszket, hát vakarózzék. Vagy menjen allergológushoz.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)2012. október 4.
Erdélyi fejedelmek nyomában
Orbán Viktor átvette a Bocskai István-díjat
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai István-díjával tüntették ki tegnap Marosvásárhelyen Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki az első tanévnyitó (2001. október 3) tiszteletére az Egyetem Napjává nyilvánított évfordulós ünnepség díszvendége volt. A díj átadását követően elvi megállapodást írtak alá Magyarország Kormánya, a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem között az erdélyi magyar felsőoktatás érdekében, amely alapján a magyar kormány 2014-ig a fenntartási költségek mellett négymilliárd forinttal támogatja az intézmények elmaradt ingatlanfejlesztési terveit.
Orbán Viktort Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem Alapító Tanácsának elnöke valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora és János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora köszöntötte.
A 2012-ben alapított Bocskai István-díjat a szenátus egyöntetű határozata alapján a SEMTE alapításában és fejlesztésében betöltött meghatározó szerepéért ítélték oda először a magyar kormányfőnek.
12 évvel ezelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen fogalmazódott meg, hogy az erdélyi magyar közösségnek nincs mire várnia. Hiába könyörgött, hiába tett meg mindent azért, hogy az önálló magyar felsőoktatást létrehozza, nem sikerült. Így határoztuk el, hogy létrehozzuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, s ma már amellett kell hitet tenni, hogy ez az intézmény mindannyiunk számára fontos – emlékezett Kató Béla, majd köszönetet mondott az "iskolaalapító erdélyi fejedelmek nyomdokába lépett" Orbán Viktornak a messzelátásért. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérlet kapcsán pedig azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy vannak olyan közös ügyeink, mint például az oktatás, ami nem lehet alku kérdése, s az erdélyi magyarság akárcsak az elmúlt századokban, ma is kiáll iskoláiért.
Tőkés László szintén kiemelte a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, s személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerepét a román kormány mostohagyermekének tekintett erdélyi magyar egyetemi rendszer létrehozásában.
Nagy kihívást és nagy felelősséget jelent egy új egyetem megálmodása, felépítése és beindítása, mert sok fiatal jövőjéről van szó és megmaradásunk zálogát jelenti – hangsúlyozta Dávid László, a 2000 hallgatóval és 200 főállású oktatóval működő Sapientia EMTE rektora.
Azzal, hogy az egyetemet fenntartó magyar állam és miniszterelnöke személyesen is nemzetstratégiai fontosságú intézményként tekint az erdélyi magyar egyetemi rendszerre, a nyugodt építkezés, az intézmények továbbfejlesztésének a garanciáját biztosítja – hangzott el János-Szatmári Szabolcs, az 1000 hallgatóval és 90 főállású tanárral működő Partiumi Keresztény Egyetem rektorának köszöntőjében.
Amikor vég nélküli viták folytak az önálló magyar felsőoktatás újraindítása körül, amikor kétségbeejtően nem láttuk a magyar egyetemi oktatás körüli iszapbirkózás végét, akkor Orbán Viktor volt az, aki az összes szakmai vitát, politikai zsákutcát felülíró határozottsággal jelentette ki, hogy ideje átvágni a gordiuszi csomót, itt az ideje megalapítani a magyar közösség által irányított, a magyar közösség szakmai és nemzeti céljait szolgáló tudományegyetemet. S ma, amikor a két egyetemen 3000 magyar fiatal és 300 főállású magyar oktató alkot egyetemi közösséget, jól látjuk a néhány esztendővel ezelőtti elkötelezett cselekvőkészség súlyát és jelentőségét, amely mögött meggyőződés és hit húzódik. Orbán Viktor valóban hitt a magyar nemzet életerejében, s jövőjével kapcsolatos célokban és eszmékben. Következetesen vallja, hogy Európa és a glóbusz attól lesz értékesebb, ha mi magunk nemzetként haladunk és értékes nemzet maradunk. Ez a hit fejeződik ki a Sapientia egyetem életre hívásában is, folyamatos támogatásában is – hangzott el Tonk Márton, a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar dékánjának laudációjában.
A díj átadását követően Orbán Viktor a névadó fejedelem politikai végrendeletéből az erdélyi és magyarországi hívek közti szép egyezségre, atyafiúi szeretetre vonatkozó intést idézte, miszerint az erdélyiek, ha más fejedelemség alatt lesznek, akkor se szakadjanak el Magyarországtól, a magyarországiak pedig "az erdélyieket el ne taszítsák".
Nagy siker a mai nap, amely azt bizonyítja, hogy Magyarország képes volt a határain kívül egy erdélyi egyetemet alapítani, fenntartani, és képes a jövőben tovább fejleszteni – fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök számba vette a megtett utat, a történelmi egyházak szerepét, s az 1998-ban végrehajtott politikai fordulatot, amellyel sikerült a magyarok többségét megnyerni egy új nemzetpolitika számára, amely lehetővé tette a nemzetnek a határokon átívelő újraegyesítését az erdélyi magyar egyetem által is. Ennek megalapítása szerencsés időpontban történt, illeszkedik az európai kultúrpolitikába, ami a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet szorgalmazza. "Büszkék lehetünk arra, hogy olyan erő és elszántság volt nemzetünkben, hogy véghez tudtuk vinni" – mondta, majd a három tudás (test-, ész- és szívtudás) közül a magán- és közéletünket meghatározó szívtudás fejlesztésére biztatta az egyetemi hallgatókat. Beszélt a példaképek fontosságáról és arról is, hogy szolgailag gyáva országgal, néppel és nemzettel senki nem hajlandó azonosulni. Ahhoz, hogy a formálódó új világrendben a magyarság elfoglalhassa a történelméhez, tehetségéhez méltó helyét, két nagy ellenséggel, az önsajnálattal és a lebeszéléssel kell felvennie a harcot. A magyarság világnemzetté vált, de ahhoz, hogy valóban modern világnemzet legyen "újjá kell szervezni magunkat". Ezt szolgálja a kettős állampolgárság és a határokon kívül alakuló felsőoktatási intézmények is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az aláírt megállapodásról a kormányfő elmondta, hogy nincsenek benne számok, de a célok hibátlanul megtalálhatók.
Az ünnepség végén Dávid László rektor és Kató Béla kuratóriumi elnök tájékoztatta a sajtót, hogy Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének a felépítésére fordítják a fejlesztésre szánt összeget, befejezik a kolozsvári egyetem épülő campusát, Csíkszeredában folytatják az egyetem épületének a hőszigetelését, s egy új szárnyat ragasztanak az épülethez, Marosvásárhelyen pedig elkezdődhet a 240 férőhelyes kollégium építése, amelynek alapkövét a magyar köztársasági elnök jelenlétében tették le.
Az ünnepségen részt vett Németh Zsolt külügyi államtitkár, Naszvadi György gazdasági államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Füzes Oszkár Magyarország romániai nagykövete, Zsigmond Barna Pál főkonzul, Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektorok Konferenciájának társelnöke, egyetemi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek és az egyetemi hallgatók.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)2012. október 4.
Orbán: Magyarország sikere a Sapientia
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor volt a díszvendége a Sapientián először megrendezett Egyetem Napja rendezvénynek. A szerdai ünnep kiemelkedő pontja volt a Bocskai István-díj átadása, az elismerést idén alapította az egyetem szenátusa, és most először adták át. A legelső díjat Magyarország miniszterelnöke kapta, aki nélkül nem létezne ma az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE).
A legelső Bocskai-díjat Orbán Viktornak adták át
A Sapientia 2001. október 3-án tartotta első tanévnyitó ünnepségét, az évfordulót 2012-ben az Egyetem Napjává nyilvánították, szerdán pedig Marosvásárhelyen tartották meg az első központi ünnepséget, amelynek Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor volt a díszvendége. A koronkai kampuszon a Sapientia oktatói és diákjai mellett több magyar kormányzati politikus, de az erdélyi magyar politikai pártok is mind képviseltették magukat.
A szülőföldön való megmaradás záloga az egyetem
Az ünnepi beszédek sorában a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kató Béla megjegyezte, hogy Orbán Viktor „belépett azon erdélyi fejedelmek sorába, akik iskolát alapítottak”. A Partiumi Keresztény Egyetem elnöki minőségében Tőkés László is a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor erdélyi magyar felsőoktatásban betöltött szerepét hangsúlyozta. „Romániának még mindig mostohagyermekei vagyunk, holott adófizetői vagyunk, mégis a magyar állam adófizetőinek pénzéből van egyetemünk. Köszönjük nekik” – jegyezte meg Tőkés.
A EMTE rektora, Dávid László azt hangsúlyozta, minden korban nagy kihívás egyetemet létrehozni, de ugyanakkor felelősség is, és a „szülőföldön való megmaradás záloga. A testvérintézménynek számító Partiumi Keresztény Egyetem rektora, János Szatmári Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem nemzetpolitikai szempontból is stratégiai fontosságú szerepet tölt be, amelyhez többpillérű és kiszámítható támogatásra van szükség.
Orbánnak történelmi szerepe van a Sapientia létrehozásában
Az egyetem szenátusa ez év júliusában döntött arról, hogy megalapítja a Bocskai István-díjat, amelyben majd az egyetem munkatársai részesülhetnek, valamint olyan egyetemen kívüli emberek, akik döntő módon járultak hozzá az egyetem fejlődéséhez. Az első elismerést Orbán Viktornak nyújtották át, mondván: Magyarország miniszterelnökének „történelmi szerepe volt az erdélyi magyar felsőoktatás intézményi visszaállításában”, a miniszterelnök ugyanis mindig hitt a Sapientiában. „A Sapientia megalakulását sok kétkedés, kishitűség övezte, azt gondolták, minek ide Sapientia, úgy sem lesznek tanárai, diákjai. Orbán Viktor közel tíz évvel ezelőtt Kolozsváron a Bocskai Ház avatásán – a kishitűeknek válaszolva – azt mondta: ahol tó van, ott előbb-utóbb lesznek békák is. És íme, lettek” – mondta laudációjában az EMTE kolozsvári karának dékánja, Tonk Márton, hozzátéve, hogy a cselekvő elkötelezettség és az ehhez kapcsolódó hit miatt kapja a miniszterelnök az elismerést.
Ne nagyok legyünk, inkább nagy dolgokat cselekedjünk!
Magyarország miniszterelnöke a díj átvétele után viccesen megjegyezte, úgy tűnik, van még egy kis ideje kiélvezni, hogy egyedüliként neki van Bocskai-díja. „Ha a szüleim itt lennének, édesapám büszke lenne rám, édesanyám pedig mindent elhitt volna, ami itt elhangzott rólam” – mondta a miniszterelnök, megnevettetve a hallgatóságot. Az egyetemistáknak elmondta, annak idején ők arról álmodoztak, hogy nagy dolgokat fognak véghez vinni. „Sosem azon kell gondolkodni, hogyan legyünk nagyok, hanem, hogy milyen nagy dolgokat vigyünk véghez. S mindezekhez a nagy dolgokhoz a Jóisten majd megadja a nagyságot is” – mondta a hallgatóknak Orbán.
Négy milliárd forint a Sapientiának
A beszédek után a felek megállapodást írtak alá, az elvi megállapodás a magyar kormány, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem között született az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében.
Az aláírt dokumentumról Orbán Viktor elmondta, számokat nem tartalmaz, de világosan megfogalmazott célokat igen. „Az elvi megállapodás mellé kormányzati döntés van, hogy 2014-ig 4 milliárd forintot bocsát a magyar kormány a Sapientia rendelkezésére, hogy az elmaradt fejlesztéséket pótolni tudja” – mondta a miniszterelnök, bejelentését pedig vastapssal fogadta a koronkai kampuszon összegyűlt hallgatóság.
„Magyarország sikere a Sapientia. Magyarország képes volt a határain kívül egy magyar egyetemet alapítani, és képes továbbra is támogatni és fejleszteni” – tette hozzá Orbán, majd megköszönte mindenkinek, aki bármilyen erőfeszítést is tett ezért az egyetemért.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro2012. október 4.
EMTE: erdélyi fejedelmek sorába emelték Orbánt
Négy milliárd forint értékű – fejlesztésre szánt – támogatásról szóló elvi megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partium Egyetem vezetőségével Orbán Viktor.
Több helyszín között oszlik meg a támogatás
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Nagyváradon már rendelkezik az egyetem azzal a telekkel, amelyre felépítik a Partiumi Keresztény Egyetem új épületét. Az új ingatlan tervei is elkészültek. Hozzátette, erre azért van szükség, mert a Partiumi Keresztény Egyetem a püspökségtől bérelt épületekben működött eddig, és ha a következő akkreditációs ellenőrzésig nem növeli a saját tulajdonban levő épületei arányát, veszélybe kerülhet az egyetem akkreditációja.
Kató Béla azt is elmondta, az összegből a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem most épülő kolozsvári campusát is be tudják fejezni. Marosvásárhelyen 240 férőhelyes kollégium épül az egyetem épülete mellé. Csíkszeredában folytatódik a Sapientia épületének hőszigetelése, s emellett egy 800 négyzetméteres szárnyat ragasztanak az ingatlanhoz, amelyben kutatólaboratóriumok és tanári szobák kapnak helyet.
Hazai és "hazai" vendégek
Orbán Viktort elkísérte marosvásárhelyi útjára Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelőz helyettes államtitkár.
A Sapientia koronkai kampuszában jelen volt még Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László politikai alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT elnöke, Szász Jenő MPP-elnök, Koós Anna és Balási András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar vezetője, Szabó Béla, Brassai Attila, Szilágyi Tibor a MOGYE professzorai, Rezi Elek a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet rektora, Füzesi Oszkár nagykövet, Zsigmond Barna Pál főkonzul.
Orbán Viktor és az erdélyi fejedelmek
Az ünnepségen elsőként Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke szólt, aki a sepsiszentgyörgyi, szeptember 1-i tüntetésből kiindulva az anyanyelvi oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Orbán Viktor belépett erdélyi fejedelmeink közé, akik iskolákat alapítottak” – mondta a kuratórium elnöke, felidézve a 12 évvel ezelőtt történteket, amikor Tusnádfürdőn megfogalmazódott, az erdélyi magyarságnak nincs miért tovább várnia, saját egyetemet kell alapítani.
„Kereszteltünk és most konfirmálunk, hitet teszünk, hogy nekünk ez fontos és köszönjük a támogatást. Mérföldkő a mai alkalom az egyetem életében, végképp elköteleztük magunkat” – fogalmazott Kató Béla.
Tőkés: országunknak csak adófizető polgárai vagyunk
Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem kuratóriumának elnöke a magyar miniszterelnök korábbi szavaival indította beszédét: „az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak”. Tőkés a kudarcos politizálást okolta azért, amiért nincs „Székelyvásárhelynek” magyar polgármestere, a MOGYE-n nincs magyar kar, a Kossuth utca nem kapta vissza régi nevét és a 2-es iskola még mindig nem vette fel Bernády György egykori polgármester nevét.
„A magyar kormány támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a Partiumi és a Sapientia Egyetem. Hivatalos országunknak csak adófizető polgárai vagyunk” – hangsúlyozta a volt püspök, köszönetet mondva Magyarország minden adófizető állampolgárának a támogatásért.
Rektorok köszönete
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora a 140 éves kolozsvári magyar egyetemi oktatás évfordulóját a Sapientia 12 éves évfordulójával állította párhuzamba. „Bizalom és hit, amely sokszor adott erőt tanárkollégáimnak” – mondta. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora egyetértve az előtte szólókkal az erdélyi magyar felsőoktatás jelentőségét emelte ki, a felelősséget, az anyanyelven tanulás fontosságát.
A „házigazda” felszólalók sorát Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja zárta, aki Orbán Viktor érdemeit ecsetelte. Kifejtette: a magyar kormányfőnek történelmi szerepe volt az egyetem megalapításában, nélküle ma is ábránd lenne csupán az erdélyi magyar tudományegyetem.
Az EMTE szenátusa Bocskai István Díjjal tüntette ki a magyar miniszterelnököt az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseképpen.
Orbán nagy dolgokról álmodozott
Orbán Viktor előadásában a jelenlevő egyetemi hallgatókhoz szólva elmondta, diákként Németh Zsolttal arról álmodoztak, hogy egyszer nagy dolgokat fognak cselekedni. „Nagy tisztességhez jut az ember, ha egy ilyen díjat kap” – mondta a miniszterelnök, aki arra biztatta a hallgatóságot, hogy önsajnálat nélkül és a magyarság szenvedéstörténetéből erőt merítve éljen, ne hagyja magát soha lebeszélni.
Sanyarú körülményeket biztosítottak a sajtónak. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi rendezvényre a sajtónak legalább félórával korábban ott kellett lennie a bejelentkezéshez, illetve az erre a célra kijelölt helyek elfoglalására. Az újságírók csak a helyszínen szembesültek azzal, hogy sem interjúra nem lesz lehetőség, de még közös sajtótájékoztatóra sem számíthatnak. Mikrofont, hangrögzítőt, fényképezőgépet, kamerát is a távolban kijelölt helyről használhattak csak. A legutolsó sor volt erre a célra szánva, aki onnan kimozdulva próbált felvételt készíteni, azt azonnal helyreutasították a biztonságiak. A sajtó munkáját akadályozta az is, hogy a meghívott miniszterelnököt és csapatát ellenfényben ültették le, a szembejövő fény megvakítva a kamerákat, vagy elhomályosítva az így készült felvételeket. Az egyetem egyik munkatársa a maszol.ro-nak elmondta, a biztonságiak éjfélkor szóltak, hogy át kell rendezni a termet, és az újságírók nem férkőzhetnek közel sem kamerával, sem mikrofonnal a magyar miniszterelnökhöz.
Az október 3-i ünnepségről Orbán úgy fogalmazott, ez a nap Magyarország sikere is, mert képes volt a határain kívül egyetemet alapítani, fenntartani és fejleszteni azt. „Tudtuk, ha törik, ha szakad, az egyetemalapítás útján végig kell mennünk. Büszkék lehetünk arra, hogy ennyi erő és elszántság van a nemzetünkben, hogy ezt megvalósítottuk” – mondta.
„Ha egyeteme van az embernek, akkor felmerül a kérdés, mit is tanuljon. Mert három féle tudás létezik: a test, az ész és a szív tudása. A test és az ész tudása egy darabig gyarapítható, de aztán elkezd kopni. A szív tudása soha nem kopik meg. A három közül a harmadik az előző kettő alapja, rajtunk múlik, hogy kinek adjuk el a tudásunkat, szeretjük-e felebarátunkat, testvérünket, hazánkat” – fogalmazott Orbán Viktor kitérve arra is, mekkora fontosságuk van a példaképeknek.
Németh Zsolt: kérni fogjuk az EMTE román állami finanszírozását. A magyar kormány kezdeményezni fogja, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román-magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére - jelentette ki az MTI-nek Marosvásárhelyen Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. "A román kormány kilátásba helyezte, ha megtörténik a Sapientia akkreditációja, kész megállapodást kötni a magyar féllel a román állami finanszírozásról" - mondta az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte: tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést. Ezt szerinte az is aktuálissá teszi, hogy az oktatási intézményt a közelmúltban akkreditálták, és az is, hogy a magyar állam is kiemelt fejlesztési támogatásban részesíti az egyetemet.
Maszol.ro2012. október 4.
SZÉP ÚJ VILÁG
Orbán: bepótoljuk az elmúlt évtized mulasztásait
Az önsajnálat és a lebeszélés kultúrája helyett dolgozni kell, hogy a magyar nemzet modern világnemzetté szerveződhessen – jelentette ki a magyar kormányfő Marosvásárhelyen.
Elvi megállapodást írt alá Orbán Viktor szerdán Marosvásárhelyen a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel. A megállapodás értelmében a magyar kormány 2014 végéig 4 milliárd forintot fordít az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztésére.
Az Egyetem Napja elnevezésű rendezvényen a Sapientia EMTE Bocskai István-díjat adományozott Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök személye az erdélyi magyar pártok vezetőit is összehozta, akik a kezdésre várakozva kedélyesen, mosolygósan cseréltek eszmét egymással.
"Vannak közös ügyeink, amelyekben mindannyian egyetértünk. Ezen dolgok egyike az oktatás, ez számunkra nem lehet alkukérdés" – fogalmazott köszöntőbeszédében Kató Béla. A Sapientia Alapítvány elnöke szerint Orbán Viktor azzal, hogy magyar állami egyetemet alapított Erdélyben, belépett a nagy erdélyi fejedelmek sorába, hisz ők is az oktatást, az ifjúság jövőjét tartották szem előtt. Tőkés László kivételesen rövidre szabott felszólalásában a magyar miniszterelnököt idézte: „az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak. A Partiumi Keresztény Egyetem elnöke a nacionálkommunizmus szidalmazása mellett kijelentette: az erdélyi magyarság a kirekesztő politika miatt tart ott, ahol. Tőkés beszéde végén minden magyar állampolgárnak köszönetet mondott, hogy adóforintjaikkal támogatják a határon túli magyar egyetemeket.
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora és János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a két egyetem előtt álló kihívásokról és az ezzel járó felelősségről beszélt, majd Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja a magyar kormányfőnek "az erdélyi magyar oktatás visszaállításában játszott történelmi szerepét" méltatta. "Orbán Viktor miniszterelnöki feladatkörében nem volt előírva, hogy egyetemet létesítsen, azonban ő ezen túlra is tekintett. Csak úgy lehet előrehaladni, hogy mindig egy kicsivel többet teszünk, egy helyett kettőt lépünk" – fogalmazott az intézményvezető, majd átadta a kormányfőnek a Bocskai István-díjat.
Orbán coelhói magasságokban
„Ha édesapám itt lenne, nagyon büszke lenne rám, ha édesanyám itt lenne, minden szót elhitt volna” – indított a humoránál lévő, saját magát egyetlen Bocskai-díjasként aposztrofáló Orbán Viktor, aki a jelen lévő egyetemi hallgatókhoz szólva elmondta: „Nem az a lényeg, hogy kik legyünk, hanem, hogy mit akarunk csinálni. Ez a legfontosabb üzenete a Bocskai-díjnak.”
A kormányfő közölte, az aláírandó elvi megállapodás mögött kormánydöntés van, ennek értelmében 2014 végéig a budapesti kormány 4 milliárd forinttal járul hozzá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséhez. Az elmúlt 8-10 évben sok minden elveszett, ideje behozni a lemaradást – mondta.
Orbán hangsúlyozta, ha egy kisebbség nem képes anyanyelvén átadni kultúráját a soron következő nemzedékek számára, az a kisebbség egyszerűen feloldódik. „Ha a közösségnek van egyeteme, feltevődik a kérdés: mit tanítsunk? A hagyományos felfogás a test, az ész és a szív tudását hangsúlyozza. A harmadik az előző kettő alapja, és nem egyéb, mint az igazságosság felismerése, ezen múlik a jóságosság, az egymás és a haza iránti szeretet” – mondta a politikus.
Új világ épül
A magyarországi gazdasági, társadalmi állapotokról szólva elmondta: Magyarországon számos jó dolog is történik, ám az ezekről szóló híradások negatívan szólnak mindezekről. „A Lánchíd és az Országgyűlés épületének megépítését is heves politikai viták előzték meg, ám a mai politikai viták színvonala nem éri el a korabeli polémiák nívóját. Fontos ezt tudni, hogy az emberek ne forduljanak el a közélettől” – magyarázta Orbán.
A miniszterelnök Marosvásárhelyen is megismételte az utóbbi időszakban hangoztatott nézetét, miszerint új világrend van kibontakozóban, és Magyarország azért harcol, hogy ebben az új világrendben tekintélyéhez és történelméhez méltó helyet foglalhasson el.
„Ezt a folyamatot két ok, az önsajnálat és a lebeszélés kultúrája veszélyezteti. Indokolt a sajnálat, hisz Magyarország csak az elmúlt század folyamán területeket, nagyszámú lakosságot veszített el, de ha mindenki az önsajnálattal van elfoglalva, akkor ki fog dolgozni? Ezért a cselekvésre kell összpontosítani, erőt kell meríteni a szenvedésből és nem szabad hagyni, hogy lebeszéljenek a fontos dolgokról, mert az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet” – fogalmazott Orbán. Hozzátette, az elmúlt száz évben szétszóródott magyar nemzetet modern világnemzetté kell szervezni, ezt szolgálja többek között az egyetemalapítás és a könnyített honosítás intézménye is.
Legyen úgy, mint régen volt!
Orbán Viktor beszédét egy, Bocskai István politikai végrendeletéből vett idézettel zárta: „Ezeknek utána, mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.”
Sólyom István
Transindex.ro2012. október 4.
Romániai játszmák
Ma Romániában félelmek, gyanakvások, indulatok és szenvedélyek nélkül politikusnak a politikáról beszélni szinte lehetetlen. Ami az elmúlt néhány hónapban történt, azt bizonyítja, hogy bíró nélküli mérkőzés zajlik a pályán, és már nincsen, aki lefújja a szabálytalankodókat. Markó Béla írása.
Ma már megszokott látvány Bukarestben egy pártszékházban vagy valamelyik kormányhivatalban, hogy amíg bent a szűk körű tanácskozás zajlik, kint a titkárságon egymás mellett sorakoznak a résztvevők mobiltelefonjai. Egyik-másik titkárnő még cetlit is tesz a készülékek mellé, hogy amikor megszólalnak, tudni lehessen, kit keresnek. Nem azért vannak kint ezek a mobilok, hogy csörgetésükkel a tanácskozást ne zavarják, hiszen le is lehetne halkítani őket, hanem mert a bentiek attól tartanak, valaki lehallgathatja, mit beszélnek. Időnként még így is jelentőségteljesen elnémulnak, egyikük felír valamit egy cédulára, azt körbeadják, de nem kommentálják. Nem akárkikről van szó, hanem felelős politikusokról. Félelem nélkül, szabadon kellene mérlegelniük minden pillanatban, mert döntéseik sokszor valóban országos fontosságúak. Ehelyett suttogások, elhallgatások, nekirugaszkodások, meghőkölések és sejtetések töltik ki a szóközöket, sőt, lassan-lassan maga a közbeszéd is ilyen lesz. Miért? Nyilvánvaló, hogy ahol nincsenek félreérthetetlen törvénycikkelyek, és ahol a törvény betűjét mindig felülírja a rosszhiszemű törvényértelmező szelleme, ott senki sem tudhatja „…mikor lesz elég ok / előkotorni azt a kartotékot…” Így lehetett az RMDSZ egyik, miniszterként is kiválóan teljesítő, tehetséges politikusát hazaárulással megvádolni és évek óta kihallgatásról kihallgatásra, tárgyalásról tárgyalásra hurcolni, de így lehetett legutóbb egy RMDSZ-es államtitkárt alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélni azért, mert az államosított javak visszaszolgáltatásáért felelő kormánybizottság tagjaként támogatta a sepsiszentgyörgyi volt református kollégium visszajuttatását az egyháznak. A román restitúciós törvény egyébként a természetbeni visszaszolgáltatás elvét követi, de az ügyészek azt próbálják bizonyítani, hogy bár a szóban forgó épületet az állam annak idején törvényerejű rendelettel az egyháztól vette el, az mégsem volt az egyházé. Nem folytatom. Csak érzékeltetni szerettem volna, hogy ma Romániában félelmek, gyanakvások, indulatok és szenvedélyek nélkül politikusnak a politikáról beszélni szinte lehetetlen. Ami az elmúlt néhány hónapban történt, azt bizonyítja, hogy bíró nélküli mérkőzés zajlik a pályán, és már nincsen, aki lefújja a szabálytalankodókat. Nem bíró az államelnök, nem bíró a parlament, nem bíró a törvényszéki bíró, sőt, lassan-lassan az alkotmánybíró sem, bár mindmáig még az alkotmánybíróság az a testület, amelynek döntéseit, ha fogcsikorgatva is, de tiszteletben tartják a játékosok. Miközben szó sincs arról, hogy valaki is függetlennek tekintené az alkotmánybíróságot, a politikai elemzők és kommentátorok folyamatosan azt számolgatják nyilvánosan, hogy melyik pártnak hány alkotmánybírája van, most például szerintük az döntötte el az államelnök leváltásáról szóló népszavazás sorsát, vagyis érvénytelennek nyilvánítását, hogy Traian Băsescu államfőnek több alkotmánybíróra volt befolyása, mint Victor Ponta miniszterelnöknek. Nyers, primitív visszarendeződés zajlik Romániában – a térség más országaiban is szerintem –, és azt hiszem, meglehetősen optimista vélemény, hogy máris a mélyponton vagyunk, ahonnan csak felfelé vezet az út. Hol kezdődött? Ki kezdte? Lehet ezekre a kérdésekre választ keresni, de nem biztos, hogy érdemes. Valószínűleg a kilencvenes évek ütnek most vissza, az a példátlan jótanulóság, ahogy Románia rendkívül gyorsan kiépítette a maga demokratikus intézményrendszerét, de valójában copy-paste segítségével szerezte „doktori címét”, amely feljogosította az uniós belépésre, és hiába vett át elveket és intézményeket egyaránt, mert ezek igazi értelmét viszonylag kevesen voltak hajlandók átgondolni és magukévá tenni. A többség – a politikusok többsége – számára minden bizonnyal máig értelmezhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elve, és a különböző alapintézmények (közszolgálati média és médiafelügyelet, alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) függetlenségét, illetve a kölcsönös ellenőrzés különböző alkotmányos eszközeit fölösleges akadálynak vélik a gördülékeny hatalomgyakorlás útjában. Valamikor 2004-ben, a választások után, vagy talán már a kampányban is, a győztes államelnökjelölt, Traian Băsescu, aki a most éppen korrupciós vádak miatt börtönbüntetését töltő akkori miniszterelnökkel, Adrian Năstaséval szemben nyert, többször is kijelentette, hogy nem bíró, hanem játékos kíván lenni államelnökként. Sokan felkapták a fejüket, de azért akkor ez még afféle bonmot-ként hatott az amúgy is szókimondó politikus szájából. Utólag viszont úgy látom, akkor kezdődött a semleges, önkorlátozó döntőbíró eltűnése-eltüntetése a közéletből. „Játékos” lett az államelnök (egyébként olyan értelemben is, hogy időnként saját híveivel is eljátszadozott, mint macska az egérrel), de nem csak ő, hiszen valamelyik oldalon nyíltan elkötelezték magukat még a televíziós műsorvezetők is, akik nem is leplezik véleményüket, és ha kell, durván ráförmednek meghívottaikra, a közvélemény pedig természetesen díjazza az ily módon fordulatosabbá lett közbeszédet. A román alkotmány szerint a közvetlenül választott elnöknek nincsen olyan erős hatásköre, mint amit ez a választási mód feltételez, de az ide vonatkozó alkotmányos rendelkezések eléggé általánosak és homályosak ahhoz, hogy egy kellőképpen céltudatos államfő újabb és újabb precedenst teremtve, megpróbálja elnyomni az egész intézményrendszert a félelnöki-elnöki köztársaság irányába, holott Romániában végül is parlamenti köztársaság van, vagy legalábbis volt ez idáig. Az alkotmány, illetve egyes sarkalatos törvények rendelkezései szerint számos testületbe delegál, a parlament és a kormány mellett, tagokat (például az alkotmánybíróságba, de a médiafelügyeleti tanácsba is), és döntő szava van a titkosszolgálatok vagy az ügyészség vezetőinek a kinevezésében is. Ugyanakkor részt vehet a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó kormányüléseken, és ilyenkor ő vezeti az üléseket. Emellett számos olyan eset van, amikor az ellenjegyzési kötelezettségét formálisnak kellene tekinteni, de a jelenlegi államfő úgy véli, ezekben az esetekben is mérlegelési joga van. Ha minisztercsere van a kormányban, ezt a miniszterelnök javaslatára az államfőnek kell aláírnia, és volt már úgy, hogy visszautasított egy ilyen javaslatot, amiből hosszú alkotmányjogi vita kerekedett. De a legfontosabb hatásköri kérdés kétségtelenül a miniszterelnök-jelölt megbízása, és mivel az alkotmány nem mondja ki, hogy feltétlenül a többségi koalíciót kell kormányalakítással megbízni, Traian Băsescu 2004-ben, majd 2008-ban, de a 2009-es kormánybukás után is, tudta úgy irányítani a helyzetet, hogy saját pártja alakított kormányt, amelynek a megbízás pillanatában még nem is volt meg a többsége. 2004-ben annyira eltökélt volt ebben a szándékában – és mi annyira biztosak voltunk, hogy végig is viszi –, illetve olyan erős volt a közvélemény, köztük vezető értelmiségiek nyomása ebbe az irányba, hogy az RMDSZ is az államelnök által vezetett koalícióval lépett szövetségre. Igaz, az is megkönnyítette a dolgunkat, hogy abban a koalícióban ott volt a Nemzeti Liberális Párt, amely akkor a román parlamenti pártok közül a legközelebb állt hozzánk, most pedig talán a legtávolabb. Sic transit gloria mundi! Egyébként azért nem érdemes analógiákat keresni a romániai és magyarországi pártkínálat között, mert például a román Nemzeti Liberális Párt adó- és pénzügypolitikájában liberális ugyan, de hol lappangó, hol erősödő nacionalizmusát figyelembe véve, mégis határozottan jobboldali, sőt, konzervatív alakulat. Miközben Traian Băsescu pártja, a Demokrata-Liberális Párt ma ugyan oszlopos tagja – mellesleg az RMDSZ-szel együtt – az Európai Néppártnak, de 2004-ben, amikor velük szövetkeztünk, még a Szocialista Internacionáléban voltak, és jól emlékszem egy beszélgetésünkre Traian Băsescuval, aki hangosan eltöprengett, hogy talán jobb lenne az Európai Néppártban. És a szót tett követte. Szívósan építette és építi mindmáig azt a populista-autoritárius rendszert, amelyben az államelnök által kialakított parlamenti és kormánytöbbség bírja gyakorlatilag az abszolút hatalmat. Azt kérdezhetné valaki, hogy ha így van, mivel magyarázható, hogy az RMDSZ még néhány hónappal ezelőtt is a Traian Băsescu pártjával volt koalícióban. Nos, miközben nekünk magyaroknak a hatalom egy kézben való összpontosítása, az ügyészi-rendőri hatáskörök növelése természetesen nem lehet érdekünk, hiszen mindez fokozatosan gyengíti a képviseleti-beleszólási lehetőségeinket, el kell ismernem, hogy Traian Băsescu alkalmas partnernek bizonyult egy szintén rendkívül kényes és fontos kérdés rendezésében: az anyanyelvű oktatás körének kibővítésében. Minden bizonnyal felismerte, hogy csak így lehet tartós szövetséget kötni az RMDSZ-szel. De hát mutasson valaki nekem román politikust, aki nem ugyanígy, saját érdekeire figyelve, lesz magyarbarát vagy éppen magyarfaló! Mint ahogy mi is csak egy ilyen koalícióban láttunk erőt az oktatás reformjának a véghezvitelére. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy azelőtt kétszer léptünk be egy Băsescu-ellenes szövetségbe, 2007-ben és 2009-ben, és mindkét alkalommal kudarcot vallottunk, márpedig én mindig azt gondoltam, hogy a magyar érdekképviseletet nem szabad túl hosszan ellenzékben tartani, mert annak az egész közösség látja a kárát. Csakhogy ahhoz, hogy az oktatási törvényt elfogadtassuk, majd az anyanyelvű oktatásra vonatkozó új rendelkezéseket gyakorlatba ültessük, mi magunk is sok esetben kötöttünk kompromisszumot, és támogattunk olyan törvénymódosításokat, amelyek nem a parlamenti, hanem az elnöki-félelnöki rendszer felé taszították a dolgokat, vagy legalábbis populista irányba. Többek közt akkor, amikor mi is megszavaztuk a referendumtörvénynek azt a módosítását, hogy a választásra jogosultaknak több mint a fele részt kell vegyen a népszavazáson, mert másképpen nem érvényes. Ebből lett aztán az a hetekig tartó tragikomikus huzavona, amellyel jószerével minden politikai párt lejáratta magát. Ugyanis Traian Băsescu ellenlábasai, Victor Ponta és Crin Antonescu, vagyis a szociáldemokrata–liberális szövetség vezetői, akikkel, mármint pártjaikkal, mi már voltunk tartós szövetségben valamikor, két alapvető hibát követtek el. Az egyik egy feloldhatatlan ellentmondás: a demokrácia értékeinek védelmében – és ha ez a parlamentáris köztársaságot jelenti, akkor ez a mi ügyünk is, márpedig azt jelenti – megszegték a Traian Băsescu által még többé-kevésbé érintetlenül hagyott demokratikus játékszabályokat is. Romániában ma már amúgy is általánossá vált, hogy aki többségbe kerül a parlamentben, az nem várja meg a különböző parlamenti felügyelet alá tartozó intézmények mandátumának a lejártát, hanem különböző fifikákkal, mondjuk, az évi jelentések elutasításával megbuktatja a közszolgálati média vezetését, de általában mindenhez hozzányúl, amihez lehet, és már rég azon töri mindenki a fejét, hogy ezt az elvet miként lehet akár az alkotmánybíróságra is kiterjeszteni. Holott a parlamenti többség és a különböző autonóm testületek mandátumának nem egyidejű lejárta minden bizonnyal a demokratikus hatalommegosztás egyik alapfeltétele. Ismétlem, Romániában így is mindenki azt latolgatja, az államelnök is, a miniszterelnök is, hogy hány tagot tudhat maga mellett ezekben a testületekben, és most Victor Ponta és Crin Antonescu nekiállt elvágni a gordiuszi csomót: pillanatok alatt leváltottak mindenkit, aki útjában állhatott az államelnök lecserélésének, a szenátus elnökét, a képviselőház elnökét, a nép ügyvédjét, de a televízió és rádió vezetőtanácsát is. Tették mindezt a játékszabályok megerőszakolásával, vagyis Traian Băsescu ellen Traian Băsescu eszközeivel léptek fel, és ezzel a kör bezárult. Lehet, hogy igazuk volt, amikor le akarták cserélni az államelnököt, mert lehetetlennek tartották az együttélést vele, de abban, ahogyan ezt meg akarták cselekedni, semmiképpen sem volt igazuk. Romániában az alkotmány megsértése miatt az alkotmány szerint le lehet váltani az államfőt, de ez két lépésben történik, a parlament csak felfüggesztheti, és utána záros határidőn belül népszavazásnak kell döntenie. Victor Pontáéknak nem volt türelmük kivárni az őszi parlamenti választásokat, még azelőtt, tehát ebben az esetben is a mandátum lejárta előtt, ugyanolyan módszerekkel, mint ahogy 2009-ben a mi koalíciós partnereink, a demokrata-liberálisok hozták össze a parlamenti többséget, visszacsábították tőlük az „árulókat”, és megbuktatták a kormányt. Néhány hét alatt mindent meg akartak oldani, ahelyett hogy a számukra elsöprő győzelmet jósló közvélemény-kutatásokra támaszkodva készültek volna az őszre. A népszavazás a jelenlegi törvény szerint nem volt érvényes, hiszen a szavazólistákon szereplő 18.292.464 személyből csak 46,24% vett részt a referendumon, ezeknek viszont 87,52%-a, 7.403.836 személy az államelnök leváltására szavazott. Ebből is látható, hogy a 2010-es fizetéscsökkentések után Traian Băsescu tartósan elveszítette népszerűségét, és ellenfeleinek kapkodása teljesen érthetetlen, hiszen néhány hónap alatt semmi sem változik, végül is itt nem személyekről kellene beszélni, hanem arról, hogy egy stabil parlamenti többség valóban módosíthatná az alkotmányt, és megerősíthetné a demokráciát. Így viszont mindenféle spekuláció ellenére, hogy a választói nyilvántartás elavult – valóban elavult! –, és hogy több mint hárommillióan tartózkodnak külföldön, többségük már valószínűleg állandó lakhellyel – ez is így van –, az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a népszavazást, tehát hivatalában marad Traian Băsescu. Victor Ponta és Crin Antonescu is bíró lehetett volna, de egyelőre csak rossz játékosoknak bizonyultak. A másik súlyos vétkük a mi szempontunkból: a pártérdekű nacionalizmus. A kormánybuktatás előtt, majd utána is rájátszottak a magyarellenes érzelmekre, és például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás ügyének is hatalmas kárt okoztak azzal, hogy megakadályozták az új oktatási törvény rendelkezéseinek az alkalmazását. Fölöslegesen. Hiszen a kormány alapjában véve nem ettől bukott meg, viszont Victor Ponta és különösen Crin Antonescu ezáltal kivívta a magyarok egyöntetű ellenszenvét. Ez a két politikus, azt hiszem, máig sem érti, hogy miközben államfelfogásunk egészen hasonló, mára törvény- és törvényesség-értelmezésünk tőlük is éppen annyira megkülönböztet minket, mint Traian Băsescutól, de ha nem is lenne így, mi a demokráciát és az etnikumközi viszonyt nem tudjuk szétválasztani, még akkor sem, ha időnkénti kompromisszumaink ezt cáfolni látszanak. Egyelőre a román politikában mindkét oldal bukásra áll, ám decemberben valaki nyilvánvalóan nyerni fog, a sok baklövés ellenére valószínűleg a szociáldemokrata–liberális szövetség, tehát Victor Pontáék. Az RMDSZ az önkormányzati választásokon jól vizsgázott, és talán a népszavazás után is átmenőjegyet kaphat – nem többet! – azért az álláspontjáért, hogy nem volt álláspontja: lelkiismereti szavazásra buzdította a magyarokat, akiknek ez kevés volt, és többnyire nem mentek el szavazni. Egyelőre ez is csak a bizonytalanságot növeli körülöttünk, de a parlamenti választásokon mégsem lesz gond, inkább azután. A nagy kérdés ugyanis, mint mindig, hogy kormányon-e vagy ellenzékben. Idézném Arany Jánostól az egyszeri bírót: „(Jobb felől üt) nekem fütyöl, / (Bal felől üt) s nekem fütyöl”. De ki itt a bíró? Egyelőre csak játékosok vannak, szétrúgott bokával, és a háló meg sem rezdül. (Most látom, egyes magyarországi politikusok által közkedvelt futballképekkel éltem akaratlanul. Hát nem, nincsen analógia. Orbán Viktor nem Victor Ponta, még akkor sem, ha az Európai Uniós kritikák szerint látszólag hasonlítanak. Akkor esetleg Traian Băsescu? Vagy ő sem. Azt hiszem, inkább a következmények lesznek ugyanazok majd itt is, ott is, ha nem vigyázunk: szürke és unalmas demokrácia helyett csillogó-villogó populizmus.)
Markó Béla
Az Élet és Irodalom hetilapban 2012. augusztus 31-én megjelent szöveg alapján.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)2012. október 6.
Orbán: Fontos és érzékeny szakaszban az Európai Unió
A kohéziós támogatások jelentősebb lefaragásával nem számoló költségvetés-tervezetet támogató nyilatkozatot a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt, 15 uniós tagországot tömörítő Kohézió barátai csoport miniszterelnökei írták alá.
A közös nyilatkozat elfogadása után Orbán Viktor kormányfő kijelentette: az EU egy nagyon fontos és érzékeny szakaszba ért, mivel a közeljövőben az elkövetkezendő hét év költségvetéséről születik döntés. Ebből adódóan az egyes álláspontok képviselői között kiéleződött a küzdelem.
„A vita arról szól, hogy miként lehet Európát, illetve az unióhoz tartozó országokat egyenként kirángatni abból a válságból, amelyben Európa ma van" – mutatott rá a magyar kormányfő. „Legalább annyi befektetésre és támogatásra van szüksége Magyarországnak a következő hét évben, mint amennyi az elmúlt hét év során rendelkezésre állt" – szögezte le.
Ahhoz, hogy az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésében a Kohézió barátai csoport elképzelései szerint alakuljon az unió kohéziós politikára szánt támogatásainak szintje, még az EU – jelentősebb költségvetési lefaragásokat szorgalmazó – nettó befizető tagországainak a beleegyezésére is szükség lesz. Orbán Viktor szerint a beleegyezés megszerzéséhez megfontolt eljárást igénylő bonyolult küzdelem vezethet el. „Amire törekednünk kell, az a tárgyalás és a megegyezés" – hangoztatta a kormányfő, aki szerint a kohéziós csoport többi országának vezetői is a megegyezés szándékával lépnek fel tárgyalásaik során, ugyanakkor kinyilvánítják azt is, hogy milyen feltételek elfogadhatatlanok számukra. „Világossá tesszük, hogy nincs Európai Unió közös európai fejlesztések nélkül", nincs Európa akkor, ha az unióhoz később csatlakozott és szegényebb országok nem kapnak támogatást a gazdagabb országoktól – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a kohéziós alapok lefaragását javasoló tagországokat a felzárkóztatási támogatások szinten tartásáról tapasztalati érvekkel lehet meggyőzni. Ennek kapcsán rámutatott: az EU legsikeresebb vállalkozása ez idáig éppen a közös gazdaságfejlesztési program volt, hiszen a megvalósult beruházások mellett több millió munkahely létrejötte is ennek köszönhető.
„A legnagyobb érvünk és a legnagyobb szövetségesünk éppen a valóság" – szögezte le a kormányfő, aki, mint mondta, bízik a sikerben, mivel ügyes politikával a következő másfél-két hónapban komoly eredményeket lehet elérni.
„A szükséges szövetségek egy részét már meg is kötöttem, ott pedig ahol konfliktust kellett vállalni, a magyar álláspontot világossá tettük" – összegzett Orbán Viktor.
A 15 fős csoport által közös nyilatkozatban támogatott költségvetés-tervezet a kohéziós politika támogatására 339 milliárd eurós csomagot irányoz elő a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra. Ez az összeg 15,8 milliárd euróval alacsonyabb, mint amennyi volt az előző költségvetési időszakban, és a felzárkóztatásra szánt támogatások 4,5 százalékos csökkentését jelentené. Az EU nettó befizető országai 100-150 milliárd eurót kitevő lefaragást támogatnának, és egy ilyen forgatókönyv esetén a felzárkóztatásra szánt támogatások akár 50-60 milliárd euróval is csökkenhetnének az előző költségvetési időszakhoz képest.
MTI
Erdély.ma2012. október 7.
Tőkés: nem az RMDSZ tulajdona az erdélyi magyarok voksa
Az RMDSZ nem azonos az erdélyi magyarsággal, a közösség voksa nem az RMDSZ tulajdona – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón vasárnap. Tőkés László európai parlamenti képviselő közölte: „Egy jó ideje kiábrándultak a magyarok a politikából, kínálatot kell nyújtani nekik, hogy szabad lelkiismeretük szerint valóban érdemesnek lássák eljönni a választásra". Az EP-képviselő az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökeként volt jelen a párt marosvásárhelyi tanácskozásán: ennek kapcsán fejtette ki álláspontját arról, hogy az EMNP indul a decemberi romániai parlamenti választásokon.
Tőkés László rámutatott: egy demokráciában nem lehet elvitatni a polgárok választási jogát.
A világon sok, az erdélyi magyarságunknál kisebb lélekszámú ország létezik, ahol a demokratikus pluralizmus jegyében határoznak. Nem lehet elvárni, hacsak nem a kommunizmusban, hogy a magyarok egyféleképpen gondolkozzanak" – érvelt az EMNP védnöke.
Szerinte az RMDSZ „kizárólagos" egysége helyett az EMNP plurális egységet szorgalmaz. Úgy vélekedett, miután az RMDSZ elutasította a magyar összefogást, a választási törvényben szereplő alternatív küszöb teremt lehetőséget arra, hogy azok a magyarok is bejuttassák képviselőiket a román törvényhozásba, akik elégedetlenek az RMDSZ politizálásával.
Az ötszázalékos parlamenti küszöb mellett szerepel a törvényben egy alternatív küszöb is: így azok a pártok is képviselethez juthatnak, amelyeknek a jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. Tőkés László szerint az RMDSZ csak politikai monopóliumát félti, amikor azzal „riogatja" a magyarságot, hogy elúszik a képviselet, ha magyar versenytársra szavaznak, igazából az RMDSZ biztos bejutó.
„Ezt tették 2007-ben is, amikor független jelöltként indultam az európai parlamenti választásokon. Orbán Viktor akkor azt mondta: nem kell megijedni Tőkés Lászlótól, mert bejuthat ő is, és bejuthat az RMDSZ is. Tehát nem a vagy-vagy, hanem az is-is integratív szemlélete vezet bennünket, amikor azt mondjuk, hogy az RMDSZ mindenképpen bejut, nekünk pedig esélyünk van az alternatív küszöbbel a bejutásra" – magyarázta a politikus.
Az EMNP védnöke szerint a választóknak meg kell büntetni az olyan szenátorokat, mint Frunda György és Markó Béla, akik – állítása szerint – nem voltak jelen, amikor a román többség a leszavazta a székelyföldi autonómiastatútumot, holott negyedórával azelőtt még bent voltak a teremben. „Ilyen szenátorokra nincs szüksége a magyarságnak. És azokra sincs szükségünk, akik csak azért mennek oda, hogy a korrupciós eseteikben a mentelmi jog védje őket, különböző politikai háttéralkuk mentén" – mondta Tőkés László.
Arra a kérdésre, hogy ő indul-e a választásokon, Tőkés László azt mondta: felvetődött ennek lehetősége, és ha meggyőzik ennek szükségességéről, akkor vállalja is a megmérettetést, de a maga részéről azt az európai parlamenti mandátumot szeretné inkább hűségesen kitölteni, amelyet választóitól nyert 2009-ben.
MTI
Erdély.ma2012. október 8.
Fanyalgók
Bírálatok kereszttüzében a díjátadás – számol be Orbán Viktornak a Sapientia egyetem 12. tanévnyitó ünnepségén átnyújtott elismerés kapcsán a Népszabadság.
Amelynek bukaresti tudósítója nagyítóval látott neki kifürkészni azokat az erdélyi magyar virtuális kommentárokat, amelyek gúnyolódással vegyes felháborodással fogadták, hogy a magyar kormányfőt „fejedelemhez méltóan” fogadták Marosvásárhelyen, megköszönve, hogy első kormányzása idején a magyar állam által finanszírozott magánegyetemet hozott létre Romániában.
A hivatásos fanyalgók egyike, Szigeti L. Péter – akit az anyaországi napilap mérvadó véleményként idéz a hasonlóképpen „hivatkozott” Manna.ro hírportálról – amiatt dohog, hogy a budapesti kormány nem restelli az erdélyi magyar felsőoktatás működtetésére költeni az anyaországi adófizetők pénzét, egyféleképpen „megrövidítve” a magyarországi egyetemeket és hallgatókat. Persze háborítatlanul lehet szórakozni Kató Béla szentenciáján, miszerint „Orbán Viktor belépett iskolaalapító erdélyi nagy fejedelmeink” sorába.
Szakmai vitát lehet – és kell – kezdeményezni arról, miként működhetnek együtt a magyar nyelvű képzést (is) nyújtó erdélyi felsőoktatási intézmények a például sehová sem vezető konkurencia, az egymást „kioltó” szakok működtetésének kiküszöbölése érdekében. Ellenben kétségbe vonni az első Orbán-kormány korszakos, az erdélyi magyar társadalom megmaradását szem előtt tartó döntésének helyességét, több mint szűklátó optika. Arról árulkodik, hogy sokan ma is beérik a Petőfi–Schiller-egyetem délibábjával, és természetesnek veszik, hogy a román állam nem hajlandó részt vállalni a kizárólag Budapestről finanszírozott erdélyi magyar felsőoktatás fenntartásában.
Közöttük találjuk az RMDSZ „Facebook-lovagként” feltűnő főtitkárát, aki természetesen Orbán vásárhelyi „megkoronázásán” göcög, de persze mélyen elhallgatja, hogy alakulata másfél évtizedes kormányzása alatt képtelen volt kikönyökölni Bukarestben bár egy fél romániai magyar állami egyetemet. A tények önmagukért beszélnek. Az egyik oldalon az egyetemfejlesztés iránti – forintmilliárdokban is mérhető – elkötelezettség, a másik oldalon a handabanda. Lehet választani.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2012. október 8.
Mentsétek meg Szabó Ödönt!
Régóta ismerem. Amikor politikaközelbe került, én az RMDSZ csúcsvezetőségében dolgoztam, így részese voltam annak, ahogy a szervezet politikai boszorkánykonyhájában szerepét összekotyvasztották. Akkortájt a szervezeten belüli „politikai helyzet fokozódott”, és a bukaresti vezetést irritálta a Tőkés–Csapó-szárny bihari térhódítása.
Bihart a központ javára meg kellett nyerni. Szükség volt az eszközre. Egy látszólag alulról jövő fiatal népi hangra, aki majd hitelesen megálljt parancsol ennek a vonalnak és egyben az Érmellék autonómiatörekvését szorgalmazó hullámnak is.
Az eszköz adott volt. Szabó Ödön (az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – szerk. megj.), aki igen mélyről jött, akinek a szilágysági provincializmusa szerencsésen párosult faragatlan modortalanságával, ideálisnak bizonyult a feladatra. Ő volt az, akinek már a puszta jelenléte is irritálta a mindig kimért és higgadt Csapó szenátort. A csúcsvezetés elégedett volt, s a siker nem maradt el. Az eredmény már köztudott, ez már történelem.
A kezdeti harcos sikerek után jól helyezkedett, és mindig tehetségesen megbújt valamelyik sikerpolitikus árnyékában. Közben a köznépet megtévesztő szervezési szorgalmával szépen haladt a politikai élet és gazdasági gyarapodás lépcsőfokain. Biharban ő lett a hatalom megszerzésének korunkhoz illő formátum nélküli zsenije. Valaki ellen mindig harcolt. Fő fegyvere a demagógia mellett a képlékeny semmilyenség. A porba hullt fejek örömére ült diadalünnepet.
Neki is köszönhetően lassan az Érmellék autonómiatörekvését megálmodó értelmiség már csak emlék. Elhallgattattak, akárcsak Edward király walesi bárdjai. Most is álmatlan éjszakáim vannak, hiszen közel két emberöltőnyi életem során ő volt az egyedüli, aki a magyarságomtól megfosztott – mint később beismerte, igazságtalanul. Így hát a „minden magyar számít” szlogen az ő szájából számomra hiteltelen. Ma már érte haragszom, nem ellene, s az, hogy sorra szegi meg a maga által alkotott törvényt, már nem is zavar.
Az viszont, hogy ő lesz a képviselőm, zavar. Zavar, mert tudom, hogy Szabó Ödön ismét eszköz. Azok eszköze, akiknek leszámolnivalójuk van Orbán Viktor pártjával, és ismét új hangra van szükség. Egy diszkréten kezelt közvélemény-kutatás szerint ugyanis Magyarországon meglenne az 5 százalékos támogatottsága egy RMDSZ-kezdeményezésre bejegyzett pártnak. A nyílvessző, amivel lőni lehet, ismét kéznél van. Miután Váradon nem sok eséllyel indult volna, itt volt az Érmellék. Most az Érmellék képviselője lesz, innen ilyen státuszból már sokkal hitelesebben lehet harcolni a Fidesz-magyarok ellen, akiknek talán majd szintén nem lesz helyük közöttünk. Hogy az Érmellék ezért milyen árat fizet, az nem Nagyváradról érződik majd. Az Érmellék hallgat, és ujjongva szavaz az RMDSZ-re. Mert ez itt így szokás. Példaként itt van az előző nagyváradi képviselő esete, aki az első biztos és zsíros állás után úgy hagyta itt a választóit, mint Szent Pál azt a bizonyos neolatin népet. Hogy itt sokan nem szeretik, az ne okozzon zavart.
A pszichiáterek szerint van olyan állapot, amikor a gyűlöletet elnyomja a félelem. Máskülönben az Érmellék mindig is befogadó volt. Eddig itt az üldözött mindig menedéket talált, akár a tatár vagy török űzte, vagy a pesti politika kergette az érkeserűi mesevilágba. Innen még nem indultak kirekesztő, ordas eszmék. Persze ma más időket élünk… Én viszont Bertold Brechttel ellentétben hiszek abban, hogy az Arturo Ui-kat meg lehet és meg kell állítani.
Ma már nem a karfiolemberek korát éljük. Már érte sem haragszom, ellene sem – mondom József Attilát parafrazálva. Szeretem az RMDSZ-t változatlanul, ezért írom e szöveget, aminek megírására erkölcsi jogosítványt éppen Szabó Ödöntől kaptam nemrég. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok szakma létezik, ahol Szabó Ödön szépen teljesíthet, hiszen fiatalsága tény és szorgalma sem kérdőjelezhető meg. Azonban ha egyik sem párosul szeretettel, mindkettő hiábavaló.
Így tehát tisztelettel felkérem barátait, szövetségeseit, vér szerinti és szövetség szerinti rokonait, akikre talán még hallgat: mentsétek meg Szabó Ödönt!
Rákóczi Lajos
A szerző az RMDSZ egykori parlamenti képviselője
Krónika (Kolozsvár)2012. október 8.
Orbán: modern nemzetépítésre van szükség Magyarország sikeréhez - A miniszterelnök szerint kormánya arra kapott kétharmados felhatalmazást, hogy szerkezeti átalakításokat hajtson végre Magyarország sikeressége érdekében. Ehhez modern nemzetépítésre van szükség, amelynek pillérei az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világ magyarságának közösségként való újjáépítése - sorolta hétfőn a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy eközben meg kell őrizni a politikai stabilitást. Kitért arra is: a '68-as generáció gondolataira nem lehet jövőt építeni Európában.
Orbán Viktor a Parlamentben tartott negyvenöt perces beszédében azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint "mivégre jött létre a kétharmad". Szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. "Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Mint fogalmazott, ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad. Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele - folytatta -, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek "unokatestvére", a lebeszélés kultúrája. Önsajnálat helyett a "csakazértis" kultúrájának kialakítására van szükség, amely nem a hurráoptimizmussal, hanem "a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel" azonos - fogalmazott.
Rámutatott ugyanakkor arra is, "ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni (...), akkor félreértjük a magyarokat".
Orbán Viktor szerint az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit - amelynek tagjai jórészt a '68-as generációból kerültek ki - a legnagyobb hevességgel utasítja el - mondta. Szerinte viszont mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete - utalt vissza beszéde korábbi részére -, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki "a következő húsz év hullámverését".
Hozzátette, szerinte a Magyarországgal szembeni támadások is éppen ebből, az európai kultúra másfajta értelmezéséből adódnak, nem pedig az ország elleni összeesküvésekről van szó.
A kormányfő érintette a demográfiai problémákat is, kiemelve, hogy az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, az nem tudja fenntartani saját rendszerét sem.
Kormánya eddigi munkáját értékelve kijelentette: az a kép ma már nem igaz, hogy Magyarország ne tudna megállni a saját lábán. "Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. (...) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát" az ország - fejtette ki Orbán Viktor.
Véleménye szerint ugyanakkor elmaradásban is van a kabinet, ugyanis az alsóközéposztálynak egyelőre nem tudtak kitörési lehetőséget biztosítani, holott a politikai stabilitást csak egy széles középosztályra építve lehet megőrizni, "a nincstelenekre és a milliárdosokra építve" ezt nem lehet elérni - fogalmazott, hozzátéve: a következő időszak feladata, hogy a 100-210 ezer forint között kereső alsóközéposztály-belieknek biztosítsanak olyan család-, otthonteremtési és bér-, valamint munkaprogramokat, amelyekkel ezek az emberek szintén azt érezhetik, hogy ők is a nemzet fő erőihez tartoznak.
Orbán Viktor beszédét azzal összegezte, hogy kormánya olyan szerkezeti átalakításokra kapott kétharmados felhatalmazást, amelyek strukturálisan alkalmassá teszik Magyarországot a sikerességre. Ehhez négypilléres modern nemzetépítésre van szükség: ki kell szabadítani Magyarországot az adósságcsapdából, versenyképessé, azaz termelési központtá kell válni, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, a világ magyarságát pedig közösségként kell újjáépíteni, vagyis "a világban szétszórva élő magyarság jó részeit meg kell szólítanunk", és világhálózatba kell őket szervezni, hogy "meg tudjunk maradni" - sorolta fel, szavait pedig nagy taps fogadta a résztvevőktől.
Mindezzel Magyarország a mostani felfordulásból sikeres, erős országként fog felemelkedni - zárta beszédét a miniszterelnök.
A Magyar Diaszpóra Tanács tavaly novemberben alakult. Alapító okirata szerint a diaszpórában élő magyarságnak - húsz évvel a rendszerváltoztatás után - végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. (MTI)2012. október 9.
Orbán Viktor felkérte Szász Jenőt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére
Orbán Viktor miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét és felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére – tájékoztatta az MTI-t a miniszterelnök sajtófőnöke. Havasi Bertalan közleményében úgy fogalmaz: az intézet a kormány nemzetpolitikai döntéseit előkészítő háttérintézményként működik majd a magyar közigazgatásban.
A keddi találkozón Orbán Viktor és Szász Jenő áttekintették a nemzetpolitika aktuális, időszerű kérdéseit, és szót ejtettek a sorra kerülő romániai parlamenti választásokról is.
Egyetértettek abban, hogy a hatékony nemzetpolitikai cselekvéshez elengedhetetlenek a nemzetstratégiai alapkutatások és szükségesnek tartják a Magyarországon már újonnan átalakított, vagy átszervezés alatt álló, összefüggő gazdasági, közigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek Kárpát-medencei kiterjesztését is.
Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök „elismerve és méltányolva Szász Jenő Erdélyben eddig kifejtett tevékenységét" felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére – áll a közleményben. MTI; Erdély.ma2012. október 9.
Máért – Orbán aggódik az esetleges romániai nacionalista fordulat miatt
Aggodalmának adott hangot Orbán Viktor miniszterelnök azért, mert szerinte nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik.
A kormányfő kedden a budapesti Magyar Állandó Értekezleten (Máért) azt mondta: a magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani.
Kiemelte: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kérdésnek tekinti, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik.
Közölte: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Remélik – mondta -, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Orbán Viktor a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését.
Kedvezőnek ítélte, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van – mondta, hozzátéve: ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát.
A kormányfő – aki kitért a komáromi híd megépítéséről a közelmúltban született megállapodásra, és a 29 új határátkelőhely megnyitására – azt mondta: ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
MTI
Erdély.ma2012. október 9.
Jön a levélben szavazás
A Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) szervezetei támogatják a külhoni magyarság levélben történő szavazásának lehetőségét – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a tanács tegnapi, budapesti ülésének szünetében. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennek menetéről kifejtette: először nyilatkozni kell majd arról, hogy az érintett regisztrálja magát, vagy sem, és ezt követően kapja meg postafordultával a pártlistákat tartalmazó borítékot.
Modern nemzetépítés. Répás Zsuzsanna, Orbán Viktor és Semjén Zsolt
A diaszpóra magyarsága így minden bürokrácia nélkül, a lehető legkönnyebben leadhatja a szavazatait – tette hozzá.
Megjegyezte: a diaszpóra magyarságától nem várható el, hogy több száz, vagy ezer kilométert utazzék egy nagykövetségre szavazata leadása érdekében. „A 2014-ben felálló parlament már valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz, minden magyarnak a szavazata benne lesz, éljen bárhol a világon” – fogalmazott a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt elmondta: a testület támogatta a Julianus-programot, amelynek célja, hogy feltérképezzék a magyarsággal kapcsolatos értékeket, tárgyi emlékeket, épületeket, könyvtárakat, sírokat, emléktáblákat. Azt kérték, a diaszpóra szervezetei az adott területen működjenek ebben közre – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte, hogy ezekből az emlékekből kiállításokat szerveznek, az anyagi erőket pedig oda összpontosítják, ahol élő közösség is van.
Társadalmi „konzulok”
Semjén beszámolt arról a tervről, hogy az adott ország nyelvét beszélő, egyetemet végzett fiatalokat szeretnének a nyugati diaszpóra területeire küldeni, hogy ott magyarul tanítsanak, és a képzettségüknek, érdeklődésüknek megfelelő témát oktassanak. Ezek a fiatalok egyfajta „társadalmi konzulként” rövid képzés után az ottani magyaroknak segítenének űrlapok kitöltésében, állampolgársági ügyintézésben.
Orbán: modern nemzetépítésre van szükség
A tanácskozás előtt beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő szerint kabinete arra kapott kétharmados felhatalmazást, hogy szerkezeti átalakításokat hajtson végre Magyarország sikeressége érdekében. Ehhez modern nemzetépítésre van szükség, amelynek pillérei az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világ magyarságának közösségként való újjáépítése – sorolta, hangsúlyozva, hogy eközben meg kell őrizni a politikai stabilitást. Kitért arra is: a ‘68-as generáció gondolataira nem lehet jövőt építeni Európában.
Orbán Viktor a Parlamentben tartott negyvenöt perces beszédében azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint „mi végre jött létre a kétharmad”. Szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. „Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését, amelylyel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.
Orbán Viktor szerint az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit – amelynek tagjai jórészt a ‘68-as generációból kerültek ki – a legnagyobb hevességgel utasítja el – mondta.
Szerinte viszont mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete – utalt vissza beszéde korábbi részére –, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki „a következő húsz év hullámverését”. Hozzátette, szerinte a Magyarországgal szembeni támadások is éppen ebből, az európai kultúra másfajta értelmezéséből adódnak, nem pedig az ország elleni összeesküvésekről van szó. A kormányfő érintette a demográfiai problémákat is, kiemelve, hogy az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, az nem tudja fenntartani saját rendszerét sem. Krónika (Kolozsvár)