udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2013. január 10.
Frunda után az élet
Forrong az élet Marosvásárhelyen. A városi RMDSZ-szervezet kampányeredménytelensége miatti elégedetlenség legutóbb Markó Béla hangján szólalt meg. Talán mert az exelnök mondandója még mindig jól rezonál. Rendcsinálás lesz, s ha már ők is úgy gondolják, akkor bizonyára meg is van rá minden ok.
Mert az RMDSZ-en kívüli világ szerint már régen megérett a helyzet a változásra. Nem valamilyenre, hanem lényegire. Az utóbb választási ciklusok „frontvárosbeli” vereségei ugyanis régóta üzennek. Eddig senki sem figyelt rájuk. Most mintha. Bár a kép még mindig erősen áttűnéses. Például a Frunda-ügy miatt. Az ex-szenátor miniszterelnöki tanácsossá való buktatása szinte kéri a párhuzamot Szász Jenő, az MPP exelnöke intézetvezetői felkenésével: a parkolópálya irányába mutatnak. A választási kampány idején elkövetett voluntarista akcióival Frunda nem egyszer verte ki a biztosítékot az RMDSZ-főtitkárságon, ám háborúban csak kivételesen nagy bűnök miatt állítanak főtisztet kivégzőosztag elé. Az ingatag identitású román hölgyek sztárügyvéd államelnökjelöltje egyébként is védettnek számított. Mögéje felsorakozott a vásárhelyi kemény mag, amely attól a zsarolásba hajló intéstől sem riadt vissza, hogy bármilyen felső beavatkozás esetén testületileg visszalép a választásoktól. És ha igen, az RMDSZ versenyképes jelöltgárda nélkül marad Marosvásárhelyen. A parlamenti választások előtti vásárhelyi hangyabolyba tehát csak igen magas rizikófaktor mellett lehetett belenyúlni, s ezt Kelemen Hunor – akiről két változat is keringett: vagy nem mer, vagy még nem akar beavatkozni – is pontosan érzékelte. Mint ahogy bizonyára azt is, hogy túl sokáig már nem lehet halogatni a dolgot, hiszen egyre nehezebb elmagyarázni a generációs átlényegülésen átesett Székelyföldön, hogy Marosvásárhelyen miért is nem kerülhet sor fiatalításra. Frunda választási bukása ezért is jött kapóra, hiszen immár az élet – a nagy forgatókönyvíró – nyújtott segédkezet a változások elindításához.
Frunda persze még Ponta előszobájában is sokat árthat a romániai magyarságnak, de legyünk azért optimisták: valami elkezdődött. Valami, ami közelebb vihet akár a reménybeli új magyar politikai egység kialakításához is. De ahhoz feltétlenül, hogy belátható időn belül a vásárhelyi magyarság kevésbé érezze magát elfoglalt szülők melletti elhanyagolt gyereknek. És talán még ahhoz is, hogy lassan kialakulhasson egy olyan magyarcentrikus városvezetési koncepció, amelyre az elmúlt évtizedekben nem jutott idejük a bukaresti teendőkkel elfoglalt politikusoknak.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár),2013. január 12.
Két kormányzási feltételt is szabott Antonescu az RMDSZ-nek
Újabb részleteket árult el péntek este Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) liberális társelnöke az USL és az RMDSZ közötti tavaly októberi megállapodás és a decemberi koalíciós tárgyalás hátteréről.
A politikus az Antena3 hírtelevízióban elmondta, az USL szempontjából a paktumra azért volt szükség, hogy az RMDSZ-szel koalícióra lépve akkor is biztosítva legyen a kormánytöbbségük, ha netán ötven százalék alatti eredményt érnek el a választásokon. „Így Traian Băsescu nem tudta volna megmásítani a szavazók akaratát” – magyarázta.
Antonescu elárulta, a közös kormányzás feltételeként nem egy, hanem két elvárást fogalmazott meg: az RMDSZ tartsa tiszteletben a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmánycikkelyt, illetve támogassa az USL jelöltjét az elnökválasztásokon. Mint ismert, az kormányzó szövetség államfőjelöltje jelenleg éppen Crin Antonescu.
A liberális pártelnök szerint a megállapodás azért bukott meg, mert az RMDSZ vezetője „a választási kampány utolsó napjáig Traian Băsescu államfő mellett kampányolt”. Kijelentése alátámasztásául felidézte, hogy Kelemen Hunor „a román politika rákos daganatának nevezte” Dan Voiculescut, a liberálisokkal szövetséges Konzervatív Párt alapítóját.
Az USL társelnöke valótlanságot állít. Mint megírtuk, Kelemen nem a választási kampány idején, hanem idén, egy január 3-án megjelent interjúban, a hvg.hu-nak nyilatkozva támadta Voiculescut. Bírálta viszont a kampányban Crin Antonescut, aki az RMDSZ parlamentből történő kiszorítására buzdította a román szavazókat.
Maszol.ro,2013. január 15.
Megállapodást írtak alá az európai kisebbségi állampolgári kezdeményezésről
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke – közölte kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke arról állapodott meg Bolzanóban (Bozen) a német kisebbség olaszországi képviselőivel, hogy Luis Durnwalder hivatalban lévő tartományi kormányzó, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagja lesz. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot.
A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsvárott fog megalakulni, és feladata – az európai szabályozás értelmében – a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz. Az alapító elnökök megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
Az RMDSZ, az SVP és a FUEN képviselői az európai kisebbségi szervezetek elnökeinek szóló levelet írtak alá, amelyben meghívják őket, hogy már az előkészítési szakaszban partnerként csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
„Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában" – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Az európai polgárok tavaly óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget több erdélyi magyar szervezet is szeretné felhasználni arra, hogy előmozdítsa az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben megállapodott arról, hogy együttműködnek a polgári kezdeményezés előkészítésében.
MTI
Erdély.ma,2013. január 15.
Megállapodás az európai kisebbségi állampolgári kezdeményezésről
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen Hunor (képünkön), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke - közölte ma az RMDSZ sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke arról állapodott meg Bolzanóban (Bozen) a német kisebbség olaszországi képviselőivel, hogy Luis Durnwalder hivatalban lévő tartományi kormányzó, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagja lesz. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot.
A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsvárott fog megalakulni, és feladata - az európai szabályozás értelmében - a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz.
Az alapító elnökök megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
Az RMDSZ, az SVP és a FUEN képviselői az európai kisebbségi szervezetek elnökeinek szóló levelet írtak alá, amelyben meghívják őket, hogy már az előkészítési szakaszban partnerként csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
"Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában" - idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Az európai polgárok tavaly óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget több erdélyi magyar szervezet is szeretné felhasználni arra, hogy előmozdítsa az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben megállapodott arról, hogy együttműködnek a polgári kezdeményezés előkészítésében.
Szabadság (Kolozsvár),2013. január 16.
Bevenni Brüsszelt!
Úgy hírlik, legalább egymillió uniós állampolgár támogató aláírásával elérhető, hogy Brüsszelben, Strasbourgban vagy Luxembourgban, a nyugati világ elefántcsonttornyaiban valamivel feljebb kerüljön a problémás ügyek poros paksamétájában az európai őshonos kisebbségek jogaiért harcolók követeléslistája.
Merthogy az érdekvédelmi szervezetek, intézetek, szakbizottságok több évtizedes feltáró munkája, felmérései, jelentései, a számtalan egyéni és közösségi sérelem közvetítése eddig nem hatották meg az öreg kontinens birodalmi titkárait.
Az érdemi előrelépés reményében kötött most megállapodást Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Bolzanóban a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának vezetőjével. A kezdeményezők a Lisszaboni szerződésben biztosított, tavaly tavasszal életbe léptetett jogi eszköz segítségével próbálnák lépésre kényszeríteni az Unió vezetőit: az Európai polgári kezdeményezés néven elfogadott eljárás az Unió legalább egymillió, minimum hét EU-s országot képviselő állampolgára számára lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben jogalkotást kérjen.
A minap Dél-Tirolban kötött megállapodás aláírói egy polgári bizottság létrehozásáról döntöttek, amelynek feladata a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz. Itthon tavaly ilyenkor – jellemző módon – még azon vitatkozott az EMNT, az SZNT és az RMDSZ, valójában melyikük is áll a kezdeményezés élén. Mára azonban remélhetőleg mindenkiben tudatosult, hogy nemcsak erdélyi, hanem összeurópai összefogásra van szükség a nagy lobbioffenzíva megindítására. A legfőbb ellenség Nyugat-Európa kényelmes tudatlansága – azt kell megértetni végre az uniós döntéshozókkal, hogy mondjuk egy, a román többség szidalmazásai, bántalmazásai közepette a szórványban felnövő magyar gyerek iskolai megaláztatásai ugyanúgy életre szóló, gyógyíthatatlan lelki sebeket okozhatnak, mint a zsidózás, a négerezés, a cigányozás. Mert jelenleg Brüszszelben még abból is nagyobb perpatvar kerekedhet, ha itt-ott kivágnak néhány fát vagy sterilizálnak egy-két kóbor állatot.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár),2013. január 17.
Itt az idő
Mintha végre, jól elosztva a feladatokat, valóban egy cél felé kezdték volna tolni az erdélyi magyarság ügyének szekerét érdekvédelmi szervezeteink, pártjaink, kisebb-nagyobb szerepet vállalva, valóban azon igyekeznének, hogy kimozdítsák a holtpontról az autonómia ügyét.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Dél-Tirol fővárosában, Bolzanóban írt alá megállapodást az ottani tartományi kormányzóval és az európai nemzeti kisebbségeket tömörítő legjelentősebb szervezet, a FUEN elnökével. Egymillió európai polgár aláírásának összegyűjtését tűzték ki célul, hogy lépésre kényszerítsék az Európai Bizottságot, hozzon létre egységes, minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi szabályozást. A lisszaboni szerződés elfogadása tette lehetővé az európai polgári kezdeményezést, és előbb a Székely Nemzeti Tanács, majd Tőkés László vetette fel, ily módon lépésre lehetne kényszeríteni a kisebbségi kérdésben ugyancsak távolságtartó és óvatos uniót. Több tanácskozást, konferenciát tartottak, kezdeményező testületeket, bizottságokat alapítottak, de a három tábor mostanáig elbeszélt egymás mellett, pontosabban ugyanazt a célt emlegették, de minden alkalommal hangsúlyozták, hogy valójában csak ők gondolják komolyan, a másik két fél megrekedt a nyilatkozatok szintjén. Gyakran hallhattunk az elmúlt másfél esztendőben a hét európai államban összegyűjtendő egymillió aláírásról, a partnerek kereséséről, arról, hogy így talán a közönyös, sőt, olykor egyenesen ellenséges európai tagállamok is rákényszeríthetőek lennének, hogy elfogadják az őshonos kisebbségek jogainak kiterjesztését, megmaradásukat szavatolandó hajlandóak lennének követni a jól ismert és működő európai példákat: a dél-tiroli, a baszk vagy katalán autonómiáét. Az erdélyi magyar politikusok többnyire egyetértettek abban, egy ilyen jellegű egységes jogszabálycsomag nélkül nehezen elképzelhető, hogy az EU kiálljon az erdélyi autonómiatörekvések mellett. Végre van tehát egy pontosan megfogalmazott és bár távlati, de egységes cél, s végre megmozdult valami. Igaz, az RMDSZ kicsit mintha jobbról előzött volna, de fontos, hogy határozottan lépett, és úgy tűnik, ezúttal nem kirakatjáték folyik, hanem valóban közelebb kerülhetünk a megvalósításhoz. Jó lenne hát, ha a másik két tábor is csatlakozna (remélhetően találnak helyet nekik is a munkában), és nem új utak, bizonyítási lehetőségek keresésébe ölnék energiáikat. Itt az idő, végre lehetőség kínálkozik az oly sokat emlegetett egységes fellépésre, bizonyíthatnák, hogy felül tudnak emelkedni a kicsinyes, önző politikai érdekeken. Mert ha ismét háromfelé kezdik rángatni ama képzeletbeli szekeret, félő: nagyon hosszú időre a kátyúba ragad.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. január 17.
Összenő, ami összetartozik – az EMNP az RMDSZ-ről és Mesterházyról
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által ma közreadott állásfoglalás szerint „Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének, illetve a párt vezetőségének kolozsvári látogatása az RMDSZ meghívása nyomán megerősíti azt, amit az Erdélyi Magyar Néppárt korábban is hangsúlyozott: összenő, ami összetartozik.”
Az erdélyi magyar politikai alakulat szerint „az MSZP és az RMDSZ nyílt "egymásra találásának" – amit formálisan a pártalapítványaik, a Szabó Vilmos által vezetett Táncsics Alapítvány, illetve a Markó Béla elnökletével működő Kós Károly Akadémia között született megállapodás rögzít, –pozitív hozadéka az, hogy elősegíti az erdélyi magyar közösség tisztánlátását egy olyan kérdésben, ami eddig is sejthető volt” – áll a dokumentumban.
Hozzáteszik: „MSZP-vezérkarral való szerdai kolozsvári találkozó mérföldkő az RMDSZ történetében, mivel ezzel a Kelemen Hunor vezette alakulat nyíltan, a választói előtt is felvállalta baloldali kötődését. Ez mindenképpen értékelendő, mivel nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az RMDSZ-t jóhiszeműen támogató erdélyi magyar választópolgárok végre egyértelműen lássák, hogy mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat. Az erdélyi magyar társadalom számára világossá vált, hogy az RMDSZ most azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak” – fogalmaz Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
„Ami az MSZP-nek az erdélyi magyarokkal kapcsolatban hirtelen támadt rokonszenvét illeti, az Erdélyi Magyar Néppárt szkeptikusan tekint arra, hogy egy olyan párt, amelynek az elmúlt több mint húsz év alatt nem volt azonosítható nemzetpolitikája, másfél évvel a magyarországi országgyűlési választások előtt – amelyeken a külhoni magyar állampolgárok is választani fognak – villámcsapásszerűen felfedezi az erdélyi magyar közösséget, és féltő gonddal érdeklődni kezd iránta. Nem tartjuk hihetőnek, hogy két évtizednyi teljes közömbösség, sőt, ellenséges viszonyulás után a nem is olyan régen még "23 millió román munkavállalóval" riogató MSZP őszintén, hátsó szándékoktól mentesen "közeledik" az erdélyi magyarokhoz – áll a közleményben.
Szabadság (Kolozsvár),2013. január 17.
Milyen lesz a befogadóbb RMDSZ?
A „fészbuk dzsenerésön” és a civil szervezetek irányába nyitna, miközben az együttműködés lehetőségeit keresi a versenypártokkal idén az RMDSZ. A májusi kongresszuson az alapszabályzat és a politikai program is módosul. Kovács Péter főtitkárt a múlt év végén kilátásba helyezett „befogadóbb” RMDSZ-ről kérdezte Cseke Péter Tamás.
adikális lépéssel kezdődött az év az RMDSZ-ben: felszámolták a marosvásárhelyi szervezetet. Ez jelzés akart lenni a választásokon alulteljesítő többi szervezetnek is?
Nem jelzésről van szó, ez egy folyamat végeredménye volt, amely már tavaly elindult Marosvásárhelyen. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek a lépésnek a szükségességére én már a 2008-as választások után, egy SZKT-ülésen felhívtam a figyelmet. Akkor a marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőknek azt üzentem: „köszönjük szépen a munkát, a viszontlátásra!” A reakció duzzogás és elégedetlenség volt. Mára már a marosvásárhelyi RMDSZ-ben valamilyen tisztséget betöltő személyeken kívül mindenki egyetért azzal, hogy nem jó, ami a szervezettel történik. Nemcsak az a gond, hogy sorra elveszítették az önkormányzati választásokat, és most legutóbb Frunda György sem jutott mandátumhoz, hanem az is, hogy hosszú évek óta elvesztették a választók bizalmát. Nem ismerik a helyi RMDSZ-vezetőket és tevékenységüket a marosvásárhelyi magyar emberek. Ami Marosvásárhelyen történt, az csak egy lépés volt, amelyet hasonlók fognak követni más településeken is.
A menesztett marosvásárhelyi körzeti elnökök arra hivatkoznak, hogy nehéz lesz őket helyettesíteni. Önkéntesen végezték a munkájukat, az ifjabb generáció erre már nem hajlandó és ideje sincs rá. Mi az esélye annak, hogy új alapokra lehessen helyezni a marosvásárhelyi szervezetet?
A legnagyobb tiszteletem az idősebb mozgalmárok iránt, akik hosszú évek óta önkéntes munkát végeznek az RMDSZ-ben. A baj az, hogy nem gondoskodtak az utánpótlásról, és ez nem csak Marosvásárhelyre érvényes. Ha egy körzeti elnök azt kérdi, „akkor most ki fog jönni utánunk?”, azt jelenti, hogy óriási hibát követett el már évekkel ezelőtt, amikor nem készítette elő a stafétabot átadását. Minden egyes marosvásárhelyi körzeti elnök helyettesíthető, és – félreértés ne essék – az RMDSZ főtitkára is helyettesíthető. Meg fogjuk találni azokat a fiatalokat, akik szintén önkéntes munkával dolgoznak majd a szervezetnek.
A körzeti elnökök, választmányi tagok arra is hivatkoztak, hogy eddig a felsővezetés folyamatosan felülbírálta a városi szervezet döntését, például a polgármesterjelölt kérdésében. Azt kérdezik: mi értelme van akkor a városi szervezetnek?
Olyan városi szervezetre, amely köszönő viszonyban sincs a magyar emberekkel, nincs szükség. Még egyszer hangsúlyozom: itt a teljes megújulást nem az indokolja, hogy melyik marosvásárhelyi utcában a magyaroknak hány százalékát sikerült elvinni szavazni. Az a lényeg, hogy a városi szervezet és a város magyar közössége között mára már semmilyen átjárás nincs: csak klikkek, személyes és szűk csoportérdekek vannak, nincs munka, nincs nyitottság, nincs párbeszéd.
A legutóbbi SZKT-n elhangzott, hogy a választási eredmények elemzését január végéig be kell fejezni. Mi következik azután?
A következő lépésben, február végéig az RMDSZ országos vezetői sorra ellátogatnak a megyei szervezetekhez azért, hogy együtt alakítsunk ki közös képet a helyi gondokról. Ez azért fontos, mert nem olyan egyszerű megállapítani, ki dolgozott jól a választások előtt és ki nem. Nem feltétlenül jelent jó eredményt az, hogy egy adott megyéből képviselői mandátumhoz jutott egy RMDSZ-es jelölt. Konkrét példa Temes megye. A megyei szervezet önmagához és az országos átlaghoz képest is nagyon rosszul szerepelt a választásokon, ám a választási ruletten az jött ki, hogy nem Afrikában lett egy képviselője az RMDSZ-nek, hanem Temes megyében. Az sem mindegy a választási eredmények elemzésekor, hogy az adott szervezet növekvő tendencián van, vagy csökkenőn. Ha négy évvel ezelőtt a szavazatok hetven százalékát megszerezte a választásokon, ám most csak negyven százalékot ért el, akkor ez a szervezet nyilvánvalóan gyengült. Ugyanakkor eltérőek a mozgósítás eszközei nagyvárosokban és vidéken, másként zajlik az emberek megszólítása. Nem lehet egységes kritériumrendszert kidolgozni egy adott szervezet tevékenységének és választási eredményeinek az értékelésére. Ezért idő kell az elemzésre, s külön-külön kell értékelni a szervezeteket. Ha ez a folyamat lezárult, közösen megnézzük, hol kell ugyanúgy eljárni, mint Marosvásárhelyen, ahol strukturálisan hozzá kellett nyúlni a szervezethez, hol kell csupán személyi kérdésekről dönteni, vagyis tisztújítást kiírni. Ezt a folyamatot a május eleji RMDSZ-kongresszusig le kell zárni, hogy utána új alapokra lehessen építkezni. Itt most nem arról van szó, hogy az RMDSZ elveszítette a választásokat, mindent meg kell újítani, ami mostanáig volt. Meg kell vizsgálnunk, mi volt a jó és mi a rossz a szervezet életében, és ami nem úgy működött, ahogy kellene, azon változtatunk. Gondok valóban vannak, és ezekkel szembe kell néznünk, de az nem igaz, hogy rosszul szerepeltünk a választásokon, hiszen a kitűzött célt, az öt százalékot átléptük.
Miről születhetnek fontosabb döntések a májusi kongresszuson?
Alapszabályt módosítunk és elfogadjuk az RMDSZ új politikai programját. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a program szintjén is megújulásra van szükség, mert nagyrészt teljesültek azok a célok, amelyeket 1993-ban megfogalmaztak az RMDSZ akkori vezetői: a nyelvi, kulturális és oktatási jogok terén sikerült jelentős eredményeket elérni. Ezért újabb, tíz-tizenöt éves léptékű célokat kell megfogalmaznunk és a programunkba belefoglalnunk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök nyilatkozta korábban, hogy a választások után befogadóbbá válik az RMDSZ. Főtitkárként milyennek képzeli el a befogadóbb RMDSZ-t?
A befogadó RMDSZ legalább három irányt jelent. Az egyik azt a gondot orvosolná, amire éppen a marosvásárhelyi idősebb körzeti elnökök panaszkodnak: nyitnunk kell olyan társadalmi rétegek irányába, amelyek nem találják meg az RMDSZ tág keretein belül való megnyilvánulás lehetőségét. Az RMDSZ és általában a politikum a „fészbuk dzsenerésönnek” nem tud üzenni, nem tudjuk őket meggyőzően megszólítani: fiúk, ha ti elégedetlenek vagytok – jogosan –, akkor gyertek be a szövetségbe, és mondjátok meg, mit kellene tenni. A másik irány: hangsúlyosabban kell nyitnunk a civil szervezetek felé. A Kulturális Autonómia Tanácson belül a civil szervezetek tudását, tapasztalatát, munkakedvét be kell hozzuk az RMDSZ-be. Nem úgy, hogy gyűlésekre járnak, szavaznak, lobbiznak, hanem azt szeretnénk társadalomszervezési tevékenységünk során kamatoztatni, amiben jók, amit meg szeretnének valósítani. A harmadik nyitási irány lényege – és amikor nyitásról van szó, mindenki általában erre gondol –, hogy miként fogja az RMDSZ kezelni az EMNP-vel és az MPP-vel való viszonyát. Én külön kezelném a két versenypártot. A Magyar Polgári Párt ugyanis még a választások előtti időszakban nyitott az RMDSZ felé, ez a nyitottság kölcsönös volt, le tudtunk ülni tárgyalni, és meg tudtunk egyezni abban, hogy az MPP – látva, hogy nincs esélye bejutni a parlamentbe – ne indítson jelölteket a választásokon, és így ne rontsa az egyetlen esélyes szervezet választási szereplését. Az EMNP azonban egyértelműen háborúban áll az RMDSZ-szel. Hozzáállásuk a választások óta nem változott, sőt az első nyilatkozatuk urnazárás után az volt: „folytatjuk a harcot!” Nagyon nehéz ilyen körülmények között valamiféle együttműködést kialakítani. A szövetségi elnök nyilatkozata arról szólt, hogy meg fogjuk próbálni. Ami biztos: a fiatalok felé kell nyitnunk, a társadalomszervező tevékenységünket a civil szervezetekkel partnerségben meg kell erősítenünk, szükség van az MPP-vel elkezdett tárgyalások folytatására, illetve meg kell néznünk, hogyan tudjuk kezelni az EMNP-vel való viszonyunkat. Erről szól végül is a nyitottabb RMDSZ.
Meddig tud elmenni az RMDSZ befogadókészsége a versenypártok irányában annak érdekében, hogy a következő választásokon elkerülhető legyen a magyar–magyar verseny?
A nyitás folyamat, és kölcsönösnek kell lennie. Közösen kell megtalálnunk azokat a pontokat, amelyekben együtt tudunk működni. Nagyon nehéz arra a kérdésre válaszolni, hol ér majd véget ez a folyamat.
Van-e esély újra életet lehelni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba?
Mindennek látom az esélyét, amiről az EMNP nem csak szlogenekben gondolkodik. Ha a Néppárt komolyan gondolja az együttműködést, és nem rúg bele minden héten sajtónyilvánosság előtt az RMDSZ-be az együttműködésre való felhívásának keretében, akkor meg kell tudnunk találni a közös szálakat.
Magyarországon a romániai választások után egy darabig csend volt, a kormánypárti politikusok nem kommentálták az eredményeket. Kövér László házelnök aztán egy év végi rádióinterjúban azt mondta: mélyült a szakadék az RMDSZ és a szavazói között, és a választási eredmény volt az utolsó figyelmeztetés. Ezt hogyan kommentálja?
Kövér László akár ezt is mondhatta volna: bár jómaga és párttársai mindent megtettek azért, hogy az RMDSZ ne érje el az öt százalékot a választásokon, az RMDSZ-nek sikerült megőriznie szavazóinak bizalmát, és átlépte a parlamenti küszöböt. Annak ellenére, hogy Magyarországról pénzzel, tudással, logisztikával támogatták első körben az MPP-t, majd második körben az EMNP-t, még mindig az RMDSZ az egyedüli alternatíva az erdélyi magyarság politikai képviseletére. Hogy ezen túl milyen lázálmai vannak a házelnöknek, az az ő saját problémája.
A magyarországi kormánypárti politikusok a helyhatósági választások előtt éreztették a jelenlétüket Erdélyben, ám a parlamenti választások előtti kampányban már nem vettek részt. Mi ennek az oka?
Ennek két magyarázata lehet. Elmondanám mind a kettőt, és az olvasók döntsék el, melyik a helytálló. Az egyik magyarázat az, hogy nem akartak beleszaladni még egy olyan pofonba, mint az önkormányzati választásokon. Akkor majdnem a teljes vezérkar felvonult Erdélyben, erősítették személyes jelenlétükkel az EMNP kampányát, majd utána lebőgtek. Tudván, hogy az EMNP le fog szerepelni a parlamenti választásokon is, decemberben távol tartották magukat Erdélytől, mert nem akarták, hogy ez a kudarc a Fideszre is rávetítődjön, nem akartak a kudarccal azonosulni. A másik megközelítés szerint a budapesti politikusok belátták: egy magyarországi pártnak nem az a feladata, hogy egyik vagy másik határon túli politikai szervezet szekerét húzza, hanem az, hogy mindent megtegyen a megfelelő súlyú határon túli magyar parlamenti képviselet biztosításáért.
Ellenzékben van-e végül az RMDSZ? Mi a válasza azokra a román politikusi és sajtóvéleményekre, hogy több államtitkári poszt betöltése révén a „hátsó kapun át” kormányra jutottak?
Az RMDSZ ellenzékben van. Viszont a román politikusok és a román sajtó nagy része hajlamos az RMDSZ-re úgy tekinteni, mintha csak egyike volna a romániai pártoknak, amely az eredményeit tekintve hol fent van, hol lent. Az RMDSZ nem tud hét százalék fölé nőni, és azért nem hasonlítható a többi romániai párthoz, mert egy számban, földrajzilag, nyelvileg és kulturálisan jól behatárolható közösséget képvisel. Ha a román politikusok felismerik, hogy az RMDSZ a magyar közösséget képviseli, akkor teljesen egyértelmű lesz számukra, hogy a magyar közösséget érintő kérdésekben együtt kell dönteni a magyar képviselettel. Az RMDSZ jelenlegi kormányzati tisztségviselői nem politikai döntéseket hoznak, hanem szakértői munkát végeznek a kisebbségeket érintő területeken. Király András oktatási államtitkár ilyen munkát végez. Frunda György pedig nem az RMDSZ javaslatára lett a miniszterelnök tanácsadója, ez Victor Ponta személyes döntése volt, ám volt szenátorunk is elsősorban kisebbségi kérdésekben segíti a kormányfő munkáját. Tehát ellenzékben vagyunk, ám ott kell lennünk, ahol a kisebbségekről döntenek, és mindenkivel párbeszédre törekszünk, mert soha nem lesz ötven százalék feletti parlamenti képviseletünk.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),2013. január 18.
Kelemen–Mesterházy találkozó
A kolozsvári székházban fogadta tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök a Magyar Szocialista Párt elnökségét – tájékoztat az RMDSZ sajtóirodája. A találkozón jelen volt Borbély László politikai alelnök, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kovács Péter főtitkár és a szövetség főtitkárhelyettesei. Az MSZP küldöttségét Mesterházy Attila elnök vezette.
Kelemen Hunor a tavalyi önkormányzati és parlamenti választások eredményeiről számolt be, ugyanakkor ismertette a 2013-as esztendőben várható politikai napirendet: az alkotmány módosítása, a fejlesztési régiók átszervezése és a választójogi törvény módosítása.
Mesterházy Attila MSZP-elnök részletesen ismertette pártjának új nemzetpolitikai programját, amelyet az elmúlt időszakban lezajlott elemzések és azok következtetései alapján dolgoztak ki.
Az RMDSZ szaktestületei a következő időszakban részletesen elemzik az MSZP nemzetpolitikai programját, amelyhez a magyarországi párt észrevételeket, javaslatokat vár.
Az MSZP küldöttsége tegnap délelőtt a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a magyar tagozat vezetőivel találkozott.
Összenő, ami összetartozik!
– hangoztatja közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A Toró T. Tibor vezette politikai alakulat szerint az MSZP és az RMDSZ nyílt „egymásra találásának” van pozitív hozadéka: „elősegíti az erdélyi magyar közösség tisztánlátását egy olyan kérdésben, ami eddig is sejthető volt. Az MSZP-vezérkarral való kolozsvári találkozóval az RMDSZ nyíltan is felvállalta baloldali kötődését, a szövetséget jóhiszeműen támogató erdélyi magyarok végre láthatják, mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat”.
„Az erdélyi magyar társadalom számára világossá vált, hogy az RMDSZ most azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak”, fogalmaznak. A néppárt szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a szövetség maradjon-e az Európai Néppárt tagja, vagy a Szocialista Internacionáléban kérne helyet.
AZ EMNP szkeptikus az MSZP-nek az erdélyi magyarok iránt hirtelen támadt rokonszenvét illetően. A szocialisták másfél évvel a magyarországi országgyűlési választások előtt – amelyeken a külhoni magyar állampolgárok is választani fognak – villámcsapásszerűen felfedezték az erdélyi magyar közösséget, és féltő gonddal érdeklődni kezdtek iránta – vélekednek. „Nem tartjuk hihetőnek, hogy két évtizednyi teljes közömbösség, sőt, ellenséges viszonyulás után a nem is olyan régen még „23 millió román munkavállalóval riogató MSZP őszintén, hátsó szándékoktól mentesen közeledik az erdélyi magyarokhoz”, fogalmaz az EMNP.
Fidesz: az MSZP csak színlel
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint az MSZP a határon túl bocsánatkérést színlel, Magyarországon pedig listázzák és románozzák az erdélyi magyarokat.
A politikus szerint, ha Mesterházy Attila MSZP-elnöknek valóban lelkiismereti kérdés lenne a bocsánatkérés, ezt nem csak azután tette volna meg, hogy a határon túliak szavazati jogot kapnak, hanem már korábban.
(„Szavazatmaximálás szempontjából irracionális a kolozsvári látogatás”
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke elhárította a feltételezést, miszerint pártja elsősorban a magyar állampolgárságot megszerző erdélyiek szavazatára pályázna. Tegnap este a Minerva-házban lapzártakor még tartó előadásában kifejtette: realista ebben a kérdésben, kolozsvári látogatásuk hatására a magyar szocialistáknak sem Erdélyben, sem a Felvidékben, sem a Vajdaságban sokkal több szavazója nem lesz a következő választásokon. „Nem azért jöttem ide, hogy arra biztassam önöket, ránk szavazzanak, hanem azért, mert őszintén hiszek abban, hogy az MSZP nemzetpolitikáján változtatni kell. Be akarjuk bizonyítani, hogy a Magyar Szocialista Párt nevében a „magyar” nagyon fontos a mi politikusaink számára. Ez ma még csak szavakban jelenik meg. Mondhatják joggal, hogy a puding próbája az evés, és igazuk van. Elfogadjuk, hosszú utat kell még megtennünk, hogy kivívhassuk az önök bizalmát, támogatását. De nem akarok meghátrálni ez elől, nem akarom, hogy azt mondják, mi nem akarunk szembenézni hibáinkkal”, hangoztatta a szocialista pártelnök.
Mesterházy hangsúlyozta, ha a „szavazatok maximalizálását” tekintené fő célnak, akkor biztosan nem jött volna Erdélybe. Annak, mondta, amit Kolozsváron előadott, megvan a kockázata: nem biztos, hogy az MSZP választóinak széles köre osztja véleményét. Ő azonban hisz abban, hogy hosszú távon mindenki érteni fogja majd a baloldalon, mennyire fontos, hogy az MSZP a nemzetpolitika területén markáns politikát képviseljen – vélekedett. „Szavazatmaximálás szempontjából irracionális a kolozsvári látogatás, a tisztesség szempontjából igenis racionális. Megéri vállalni ezt a kockázatot, mivel ez a párt politikáját olyan pályára helyezi, amiben hiszünk”, hangsúlyozta.
Kifejtette: Magyarországról bizonyos források olyan határon túli magyar szervezetek irányába mennek, amelyek nem az itteni magyar közösség célját szolgálják. Egyféle „szavazatvásárlás” van folyamatban, „logisztikavásárlás”, ami lehetővé tenné majd a Fidesz számára, hogy ne kelljen közvetlenül a határon túl kampányolnia. A többi párt ezt nem engedheti meg magának, ezért majd mutogatni fognak azokra a magyarországi politikai alakulatokra, amelyek Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban korteskednek. Mesterházy szerint e mögött más cél is húzódik, éspedig az, hogy a romániai választásokon legközelebb ne az a párt győzzön, vagy legalábbis ne olyan arányban, mint ahogy azt az RMDSZ tette 2012-ben. „Nem pártpolitikai ügy a magyarság ügye, Budapest nem válogathat a határon túli magyar szervezetek között. Akit a határon túliak legitim módon megválasztottak, az nekünk partnerünk.”
Bár az MSZP-nek az az elve, hogy a magyar belpolitikai harcokat nem szabad a határon túlra átszivárogtatni, a kampányok alkalmával nehezen lehet elkerülni ezt. Mesterházy ugyanakkor attól is tart, hogy a magyarországi pártok határon túli korteskedése megerősíti a román szélsőséges pártokat.)
Szabadság (Kolozsvár),2013. január 20.
Semjén testvérpártnak nevezte az RMDSZ-t – Fordulat Erdély-viszonylatban?
Megindult a verseny a külhoniak kegyeiért: az MSZP Kolozsváron kért elnézést a határon túliakról eddigi nemzetpolitikája miatt, a Jobbik pedig Erdélyben és Kárpátalján toboroz.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MSZP bocsánatkérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ha a határon túli magyarok megkapják az állampolgárságot, illetve a szavazati jogot, akkor, „ha szívből, ha színből”, minden párt kénytelen olyan gesztusokat és lépéseket tenni, ami a határon túli magyarságnak megfelel.
Mint mondta, a kormány kezdetektől fogva elkötelezett híve a nemzet egyesítésének. Hozzátette: ha az MSZP lelkiismereti alapon tette volna meg a bocsánatkérést, már bőven lett volna ideje, ugyanakkor a Fidesz-KDNP kormány első lépése volt az állampolgárság megadása, és világossá tették, hogy ez szavazati joggal fog járni.
Szerinte tehát az MSZP nem is tehet mást, mint megpróbál jó pontokat gyűjteni a határon túli magyaroknál. Hozzátette: az MSZP-nek sokat kell dolgoznia, hogy ott szavazatot találjon.
A szocialisták nemzetpolitikai programjával kapcsolatban azt mondta: egy programnak semmi köze ahhoz, hogy minden magyarnak lehessen magyar állampolgársága. Szerinte már a rendszerváltoztatás után azonnal meg kellett volna adni az állampolgárságot a határon túli magyarságnak, ahogy ezt más országok (Szerbia, Horvátország) megtették.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egy normális embernél, mikor szó van a határon túli magyarokról, „megdobog a szíve, ha az a szót hallja, hogy Székelyföld, Felvidék vagy Kárpátalja”. Szerinte ez nem politikai viszonyulás kérdése, hanem a legtermészetesebb érzelmi viszonyulás.
Mesterházy Attila kijelentésével kapcsolatban, miszerint a nacionalistáknak is adhat egy lendületet, ha magyarországi pártok kint kezdenek el kampányolni, azt mondta: a határon túl élő magyarok ugyanolyan magyarok, mint mi; vannak politikai preferenciáik.
Szerinte minden pártnak vállalni kellene a felelősséget azért, hogy amit Budapesten mond, más lehet a következménye például Kárpátalján. „Míg az én kezemben van a honosítás, addig sem ügynökök, sem szélsőséges őrültek nem fognak magyar állampolgárságot kapni” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: az ilyen „figurák” valóban többet ártanak, mint bárki más.
Arra a kérdésre, hogy a kormány elkezd–e szövetségeseket keresni, vagy együttműködést ajánlani az RMDSZ felé, azt mondta: a kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül pártszimpátiájától. A Fidesz-KDNP szövetség azonban az Európai Néppárt tagja, következésképpen azok a pártok a testvérpártjaik, akik a jobbközéphez tartozva az Európai Néppárt tagjai.
Kiemelte: az MSZP és az RMDSZ két teljesen különböző pártcsaládhoz tartozik, hiszen míg az egyik a szocialista internacionáléban van, addig a másik az Európai Néppártban. Ebben a helyzetben a Fidesz és a KDNP sokkal közelebb áll mindhárom erdélyi párthoz, mivel mindhárom párt az Európai Néppárt gondolatköréhez tartozik.
Az MSZP azonban – tette hozzá – mindig tagadta, amit a magyar állandó értekezlet fundamentumként fogalmazott meg, miszerint azok a szövetségeseik, akik etnikai értelemben vett magyar pártként határozzák meg magukat.
Így az RMDSZ-nek sokkal közelebb kell állnia a Fidesz-KDNP-hez, mint a szocialistákhoz – húzta alá. Mint kiemelte, Kelemen Hunorral a szövetségnek kiegyensúlyozott kapcsolata van, Markó Béla ugyanakkor egy irányzatot képvisel az RMDSZ-en belül. A székelyföldi RMDSZ egészen más, mint például a bihari, utóbbi például mindig is szocialista beállítottságú volt. Az RMDSZ szavazóinak a nagy része a keresztény-konzervatív nemzeti kultúrkörhöz tartozik – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Mesterházy Attila korábbi, a Közbeszéd című műsornak adott interjújában azt mondta: folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. Erre reagálva Semjén Zsolt azt mondta: komoly előrelépés, hogy míg Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)-et, addig Mesterházy Attila részt vett rajta. Szerinte a közös kormányüléseknek akkor van értelme, ha ez nem pusztán egy üres formalitás, hanem van tényleges hozadéka, és konkrét ügyekben előre lehet lépni.
Arra a felvetésre, hogy Mesterházy szerint pályázati alapon osszák el a pénzeket, ne pedig egyedi döntésekkel, vagy normatív módon, Semjén Zsolt úgy reagált: pont a (MÁÉRT) volt az, amely azt kérte a kormánytól, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények esetében normatív finanszírozás valósuljon meg. Mint mondta, jobban lehet kiszámítható költségvetést csinálni, ha nem egy bizonytalan pályázati elbírálásától függ a pénzek elosztása. Hozzátette: minden egyes pénz odaítélése a MÁÉRT szakbizottságának iránymutatása alapján történik, ahol a határon túli magyarok is benne vannak, sőt, a szakbizottságok is többségükben határon túli magyarokból állnak.
Semjén Zsolt közölte: jelentős pénzügyi keretet hoztak létre azon magyarok jogsegélyére, vagy akár büntetésük kifizetésére, akit magyarságuk miatt jogsérelem ér. Hozzátette: éppen a napokban született meg a döntés arra vonatkozóan, hogy ha sérelem ért egy határon túli magyart, akkor a magyar állam kifizeti a bírságot, és a jogsegélyt is biztosítja.
Kiemelte: a kormány által létrehozott, jogászokból álló testület nyújt konkrét ügyekben segítséget, a KIM által nyújtott lehetőséggel a jogi védelem vagy a bírság kifizetése lehetséges, valamint létezik egy olyan út is, hogy a határon túli hasonló szervezetek kapják meg a pénzt, és egy ottani ügyvédet bíznak meg. További nem látható szint, mikor magyarországi ügyvédek hazafiúi lelkesedésből vállalják határon túli magyarok védelmét – emelte ki Semjén Zsolt.
hirado.hu
Erdély.ma,2013. január 21.
Kisebbségvédelem: közös cél, külön utak
Közösen hatékonyabban tudnának fellépni a kisebbségi jogok kivívása terén az erdélyi magyar szervezetek – véli Izsák Balázs SZNT-elnök. Az RMDSZ, az SZNT és az EMNP külön utakon próbál támogatást szerezni a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításához. „Hosszú távú küzdelemről lévén szó, sokkal szerencsésebb lenne, ha együtt tudnánk megfogalmazni az egyébként is közös céljainkat” – reagált Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ azon lépésére, melyet a szövetség a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindítására tett.
A civil szervezet vezetője a Krónikának kifejtette, számára érthetetlen, hogy míg a Magyar Polgári Párt (MPP) az SZNT jóval korábban megfogalmazott kezdeményezése mellé állt, és esély van az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), illetve az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködésre is, az RMDSZ-nek miért kellett külön lépnie.
„Nem kellene presztízskérdést csinálni a kisebbségi jogok megszerzéséből annál is inkább, hogy az SZNT, nem lévén párt, nincs versenyhelyzetben az RMDSZ-szel szemben” – hangsúlyozta Izsák Balázs. Mint hozzátette: ő maga több ízben is szorgalmazta a szakmai egyeztetést a Kelemen Hunor által vezetett alakulattal, azonban erre a mai napig nem került sor.
Ellenkezőleg: a kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról az RMDSZ a múlt héten megállapodást írt alá Dél-Tirolban az ottani néppárt vezetőjével, Richard Theinerrel és Hans Heinrich Hansennal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökével. A bolzanói egyezség értelmében az aláírók a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagjai lesznek. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot. A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsváron fog megalakulni, és feladata – az európai szabályozás értelmében – a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz. Az alapító elnökök abban is megegyeztek, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért, amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez. „Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában” – nyilatkozta akkor Kelemen Hunor. Izsák Balázs értékelésében az RMDSZ csak általánosságokban beszél a kisebbségi jogokról, holott az Európai Unió már túljutott az irányelvek szintjén. „Az EU nem újabb általánosságokat, hanem jogszabály-kezdeményezést fogad el” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az RMDSZ „különcködő” akcióját Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke is bírálta. Amint az MTI-nek elmondta, a szövetség lényegében az ő javaslatukból merített ihletet. A Székely Nemzeti Tanács egyébként még az elmúlt év augusztusában véglegesítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel az uniós szabályozást kezdeményezi. Az SZNT-elnök tavaly Dél-Tirolban, Baszkföldön, Katalóniában, Walesben és Skóciában kapott ígéretet tárgyalópartnereitől a kezdeményezés támogatására, a napokban pedig svédországi körúton vesz részt, ahol arról próbálja meggyőzni a skandináv államban letelepedett magyarokat, hogy segítsenek be a svédországi 13 500 támogatói aláírás összegyűjtésébe.
Svédországi körútjának első állomásán, Norrköpingben tartott előadásán Izsák Balázs az összefogás szükségességét hangsúlyozta. „A Székelyföldnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ez azonban csak otthoni, magyarországi és nemzetközi összefogással, szolidaritással teremthető meg” – idézi az SZNT-elnököt a HUNSOR svédországi magyar emberjogi és kisebbségi figyelő. Eszerint Iszák Balázs arra is kitért, hogy az összefogás most azért is fontos, mivel Victor Ponta kormánya olyan régióátszervezést javasol, amely gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe hozná a Székelyföldet, és beolvasztaná a sokkal fejlettebb román megyékbe. Rámutatott, a székelység úgy tudott megmaradni, hogy mindig önmaga döntött saját sorsáról. Úgy vélte, a Székelyföldnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ezt azonban nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akarják megvalósítani: az autonómia nem bezárkózást jelent, hanem lehetőséget minden ott élő polgár számára, és azt is, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelvvé váljon a régióban.
Mint ismeretes, az Európai Unió tavaly április elseje óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagországból kell származnia, továbbá mindegyikben 750-szer annyi aláírást kell összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2013. január 21.
MPP, EMNP: lekerült a lepel az RMDSZ kétszínűségéről
Az MSZP vezetőségének kolozsvári látogatása lerántotta a leplet az RMDSZ képmutató, kettős mércét alkalmazó politikájáról – vélik az MPP és az EMNP elnökei –, és mindenki számára nyilvánvalóan kiderült: merre „húz” a szövetség.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt szerint az MSZP bocsánatkérését üdvözölni lehet, mert a hibák beismerése önmagában nemes gesztus, viszont nem hangzatos kijelentésekre, hanem tettekre van szükség a nemzetstratégiában.
„Mesterházy Attila semmi újat nem hozott. Amit említett, azt 2010-től tartalmazza a Fidesz kormányprogramja és megvalósulóban van. Az MSZP politikusai minden nemzetközi fórumon saját hazájuk lejáratásán mesterkednek, ezért a Kolozsváron bemutatott baloldali nemzetstratégia kétségbeesett szavazatszerző próbálkozás” – fogalmazott Biró Zsolt. Hozzátette, Mesterházy Attila kolozsvári látogatásával lerántotta a leplet az RMDSZ kettős mércét alkalmazó politizálásáról. „Az RMDSZ képmutató politikája szerint amit szabad az MSZP-nek, azt a Fidesznek nem. Folyamatosan kifogásolták magyarországi jobboldali politikusok erdélyi látogatásait, de budapesti elvbarátaikat szívesen fogadják, Gyurcsány Ferencet, Medgyessy Pétert, Kuncze Gábort vagy Mesterházy Attilát” – ismertette az MPP elnöke.
Hasonlóan fogalmazott nyilatkozatában az EMNP elnöke, Toró T. Tibor is. „Az MSZP-vezérkarral való szerdai kolozsvári találkozó mérföldkő az RMDSZ történetében, mivel ezzel a Kelemen Hunor vezette alakulat nyíltan, a választói előtt is felvállalta baloldali kötődését. Ez mindenképpen értékelendő, mivel nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az RMDSZ-t jóhiszeműen támogató erdélyi magyar választópolgárok végre egyértelműen lássák, hogy mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat. Az erdélyi magyar társadalom számára világossá vált, hogy az RMDSZ most azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak. A történtek után az is joggal merülhet fel az RMDSZ-re szavazó magyarokban, hogy a szövetség maradhat-e az Európai Néppárt tagja, vagy nem lenne-e tisztességesebb, ha az európai szocialistákat is tömörítő Szocialista Internacionáléban kérne helyet magának” – áll a közleményben.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,2013. január 22.
Kinek a Fidesz, kinek a semlegesség
Megoszlanak a vélemények az MSZP-vel való viszonyról az RMDSZ-en belül. A Krónika arra volt kíváncsi, hogyan látják a területi vezetők a múlt héten történteket, mi a véleményük arról, hogy az országos vezetés szorosabbra fűzte a kapcsolatot az erdélyi magyarság köreiben nem túl nagy népszerűségnek örvendő szocialistákkal. Miközben Antal Árpád arról beszélt, hogy a székelyföldi RMDSZ számára a Fidesz a szimpatikusabb, Borboly Csaba szerint ebben a kérdésben nem kell pártfegyelem. Szabó Ödön sem kampányolna az MSZP-nek, inkább elindítaná az RMDSZ-t.
Antal Árpád: inkább a Fidesz
„Sepsiszentgyörgyről semmiképpen nem tudom a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nemzetpolitikáját pozitívan értékelni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a szövetség politikusainak véleményét ismerve úgy véli, a székelyföldi szervezetek, de az RMDSZ globálisan sem fog szerepet vállalni abban, hogy az MSZP tisztára mossa magát Erdélyben, szerinte a szövetség nem vesz részt a magyarországi pártok kampányában.
„Az RMDSZ sokszínű, a szövetségen belül vannak olyan politikusok, akiknek az MSZP szimpatikus, és vagyunk, akik a Fidesszel ápolunk szorosabb kapcsolatot” – fejtette ki Antal Árpád, aki szerint amióta Kelemen Hunor a szövetség elnöke, szemmel látható a közeledés a magyar kormánypárt felé. Ugyanakkor – tette hozzá – az RMDSZ-en belül elfogadott, hogy a magyarországi demokratikus szervezetekkel folyamatosan egyeztetni kell, az MSZP pedig demokratikus szervezet, a Magyar Országgyűlés tagja.
„El tudom fogadni, hogy az RMDSZ kommunikál az MSZP-vel még akkor is, ha hozzám a Fidesz áll közelebb” – fogalmazott Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi politikus leszögezte, egyértelműen ellene van, hogy az RMDSZ bármelyik magyarországi pártnak az „utánfutója” legyen, „bár erre eddig nem is volt példa”. „Az RMDSZ-en belül sokfélék vagyunk: a Bihar megyeieknek lehet, hogy az MSZP szimpatikus, a székelyföldieknek a Fidesz, de biztos olyanok is vannak a szövetségben, akikhez az SZDSZ vagy a Jobbik áll közelebb” – öszszegzett Antal Árpád.
Borboly Csaba: nem kell pártfegyelem
Nem állt ki eközben egyik alakulat mellett vagy ellen Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. Mint kérdésünkre fogalmazott, a választásokig még hátravan több mint egy év, és addig még sok víz lefolyik majd az Olton meg a Maroson. „A magyarországi parlamenti választásokkal ráérünk még foglalkozni, ha egyáltalán kell azzal foglalkoznunk. Én azt gondolom, hogy e vonatkozásban a „virágozzék ezer virág” elvét kell követni, tehát itt nincs helye pártfegyelemről beszélni. Én azt ajánlom mindenkinek, döntsön szíve szerint, ahogy jónak látja” – fejtette ki a székelyföldi politikus. Mint mondta, ő személy szerint azt fogja ajánlani, hogy ne fogják vissza magukat.
„Ha úgy gondolják, hogy egy párthoz tartozó magyarországi polgármester korrekt, segítőkész partner volt, akkor nem maradhatunk adósok. Tehát ha azzal jönnek a magyarországi kollégák hozzánk, hogy segítsünk, szóljunk egy jó szót, akkor azt tegyük meg” – szögezte le Borboly, aki ugyanakkor abban bízik, hogy a határon túli kampányolás ügyében a magyarországi pártok képesek lesznek egy etikai kódexben, egy mindenkire kötelező magatartásszabályban megállapodni, ugyanis „nem nézne az jól ki, ha a románság nagy derültségére ütnék-vágnák egymást nálunk”. „Mert mocskolódni, azt tudnak, volt alkalmunk ezt megtapasztalni” – tette hozzá. Borboly ugyanakkor arra is kitért, azt tervezi, hogy október–novemberben valamennyi releváns magyarországi part vezetőjét meghívja Csíkszeredába, hogy ismertethessék elképzeléseiket, programjukat. „Hogy mi lesz utána, majd meglátjuk” – fogalmazott. Az MSZP múlt heti bocsánatkérése kapcsán volt általános iskolai tanárának mondását – miszerint a jó kifogás soha sem rossz – parafrazálva megjegyezte: „egy őszinte bocsánatkérés sosem árt, sosem rossz”. Annak kapcsán pedig, hogy a szövetségen belül ki kihez közeledik, nem kívánt állást foglalni.
Szabó elindítaná az RMDSZ-t
Semelyik magyar pártnak nem fog kampányolni az RMDSZ a közelgő magyarországi választásokon – vallja az MSZP-pártiként számon tartott Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Szabó Ödön, aki személy szerint azt tartaná jónak, ha a szövetség képviseltetné magát valamilyen formában az anyaországi voksoláson. A politikus ugyanakkor teljesen természetesnek tarja, hogy az RMDSZ vezetősége találkozott az MSZP elnökségével, hiszen – mint fogalmazott – a szövetség mindenkit fogad, aki Erdélybe látogat.
„Én azt vártam volna, hogy megdicsérik az RMDSZ-t amiatt, hogy egy olyan magyarországi pártnak, amelynek eddig nem volt nemzetstratégiája, most van” – jelentette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet hiteles a szocialista párt pálfordulása, azt a példát említette, hogy 1990-ben a Fidesz szerinte „csuhásoknak” nevezte a klérus tagjait, a Szent Koronát pedig „micisapkának”, az ő pálfordulásuk hitelességét pedig senki nem kérdőjelezte meg néhány évvel később. Szabó Ödön egyébként bibliai párhuzamokkal illusztrálta az RMDSZ–MSZP-kapcsolatok létjogosultságát: szerinte aki ezt bírálja, annak tudnia kellene, hogy a megbocsátásról nem beszélni kell, hanem cselekedni, másfelől a jó pásztor is megkeresi elkóborolt nyáját. A bihari politikus ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepet vállal majd a szövetség a közelgő magyarországi választási kampányban, amelyen minden bizonnyal már számos kettős állampolgár is szavaz Erdélyből, így felelt: „ ha semmilyen formában nem tudjuk elkerülni, hogy a magyarországi kampány Erdélyre is átterjedjen, az RMDSZ-nek saját arculatot kell kialakítania és azt képviselnie. Az RMDSZ nem fogja felvállalni, hogy a bukaresti függőséget egy esetleges budapestire cserélje”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a szövetség valamilyen formában elindulna a magyarországi választáson, igennel felelt, Nyírő József erdélyi pártját említve példaként.
Sose volt Eckstein szíve csücske az MSZP
„Alapvetően helyesnek tartom, hogy az RMDSZ kapcsolatot tart fenn a magyarországi demokratikus politikai pártokkal, azzal együtt, hogy nekem az MSZP sosem volt a szívem csücske” – jelentette ki eközben kérdésünkre Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformjának alapítója. Mint fogalmazott, a kolozsvári RMDSZ–MSZP-találkozót, megszervezésének körülményeit nem kívánja kommentálni, mivel őt nem vonták be a szervezésbe, nem rendelkezik információkkal. Kérdésünkre, miszerint előfordulhat-e, hogy az RMDSZ beszáll az MSZP „tisztára mosását” célzó kommunikációba, Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem gondolja, hogy a szövetség segítene kampányolni az MSZP-nek a 2014-es választásokon.
Újabb néppárti bírálat
Az Erdélyi Magyar Néppárt egyébként tegnap újfent bírálta a kolozsvári RMDSZ–MSZP-találkozót, mondván: az RMDSZ végre felvállalta hovatartozását. „Olyanokkal bratyiznak, akik nemzetellenesek” – szögezte le Zatykó Gyula. A partiumi régióelnöknek nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ felső vezetésének mandátuma lett volna az MSZP-vel való találkozásra, és „bár jogukban áll bárkivel együttműködni, az MSZP miatt a saját tagságuk és szavazóik előtt kell majd felelniük”. Zatykó emlékeztetett: a Táncsics-alapítványnak, amellyel az RMDSZ Kós Károly Alapítványa együttműködési megállapodást kötött, nemrég még Gyurcsány Ferenc volt az elnöke, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja pedig még 2010-ben is nemmel szavazott a Magyar Országgyűlésben a kettős állampolgárság elfogadásakor.
(Semjén az RMDSZ-szel való kapcsolatról
Ha az MSZP lelkiismereti alapon tette volna meg a bocsánatkérést, már bőven lett volna ideje – jelentette ki a Duna Tv Heti Hírmondó műsorában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jelenlegi helyzetben az MSZP nem is tehet mást, mint megpróbál jó pontokat gyűjteni a határon túli magyaroknál. Hozzátette: az MSZP-nek sokat kell dolgoznia, hogy ott szavazatot találjon. Arra a kérdésre, hogy a kormány elkezd-e szövetségeseket keresni vagy együttműködést ajánlani az RMDSZ felé, azt mondta: a kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül pártszimpátiájától. „A Fidesz–KDNP szövetség azonban az Európai Néppárt tagja, következésképpen azok a pártok a testvérpárjaik, akik a jobbközéphez tartozva az Európai Néppárt tagjai” – mutatott rá, kiemelve, hogy az MSZP eközben a szocialista internacionáléban van. Az MSZP ugyanakkor – tette hozzá – mindig tagadta, amit a Magyar Állandó Értekezlet fundamentumként fogalmazott meg, miszerint azok a szövetségeseik, akik etnikai értelemben vett magyar pártként határozzák meg magukat. „Így az RMDSZ-nek sokkal közelebb kell állnia a Fidesz–KDNP-hez, mint a szocialistákhoz” – húzta alá. Mint kiemelte, Kelemen Hunorral a szövetségnek kiegyensúlyozott kapcsolata van, Markó Béla ugyanakkor egy irányzatot képvisel az RMDSZ-en belül. „A székelyföldi RMDSZ egészen más, mint például a bihari, utóbbi például mindig is szocialista beállítottságú volt. Az RMDSZ szavazóinak a nagy része a keresztény-konzervatív nemzeti kultúrkörhöz tartozik” – hangsúlyozta.)
Krónika (Kolozsvár),2013. január 22.
Laczikó Katalin Enikő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új vezetője
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Katalin Enikőt nevezte ki Victor Ponta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére. Laczikó Katalin Enikő a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban dolgozott tanácsadóként abban az időszakban, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette a tárcát. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát eddig Markó Attila vezette, akinek összeférhetetlenség miatt kellett lemondania hivataláról, mivel Kovászna megyei képviselővé választották decemberben. Az RMDSZ elnöke elmondta, ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. „Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki megköszönte Markó Attilának az eddigi tevékenységét.
„Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaként közel 1500 egyházi ingatlan került vissza az erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogász diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban. (mti/hírszerk.)
Transindex.ro,2013. január 22.
Antal Árpád: nem értékelhető pozitívan az MSZP nemzetpolitikája
Sepsiszentgyörgyről nem értékelhető pozitívan az MSZP nemzetpolitikája - mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szövetség székelyföldi szervezetei, de maga az RMDSZ sem vállal szerepet abban, hogy az MSZP tisztára mossa magát Erdélyben.
A politikus a Sláger Rádiónak elmondta, az RMDSZ sokszínű, és a szövetségen belül vannak olyan politikusok, akiknek az MSZP szimpatikus, és vannak olyanok, többek között ő is, akik a Fidesszel ápolnak szorosabb kapcsolatot. Antal szerint ugyanakkor amióta Kelemen Hunor a szövetség elnöke, az RMDSZ szemmel láthatóan közeledett a magyar kormánypárt felé. Hozzátette: el tudja fogadni, hogy az RMDSZ kommunikál az MSZP-vel, annak ellenére, hogy hozzá a Fidesz áll közelebb, de egyértelműen ellene van annak, hogy a szövetség bármelyik magyarországi párt "utánfutója" legyen.
A kérdésben Borboly Csaba is megszólalt, aki azt tervezi, hogy idén őszre valamennyi releváns magyarországi párt vezetőjét meghívja Csíkszeredába, hogy ismertessék elképzeléseiket.
Transindex.ro2013. január 23.
Átadták a Kortárs Magyar Kultúráért díjakat
Első alkalommal adták át tegnap Kolozsváron az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat: az elismerésben Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág és a Bányavakság című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült.
A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az ünnepségen jelenlévő Részegh Botondnak és Székely Csabának (képünkön), Bocsárdi László a következő napokban kapja meg a díjat.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a Reményik Sándor Galériában szervezett műsorban fellépett a Concordia vonósnégyes, és megnyitották az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot.
(F. Zs.)
Szabadság (Kolozsvár),2013. január 23.
Laczikó Enikő váltja Markó Attilát
A romániai közéletben teljesen ismeretlen, a magyar közösségből eddig semmivel ki nem tűnt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az RMDSZ által jelölt új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. Kelemen természetesnek nevezte, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. A hivatali posztokat az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója már korábban elosztották egymás között. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott. A hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette. Markó Attila kedd reggel átadta a hivatalt utódjának, aki az átadáson bejelentette, nem tervez gyökeres változtatásokat a hivatal munkájában.
Székelyhon.ro,2013. január 23.
Az RMDSZ-nél marad az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. "Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor ugyanakkor megköszönte Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala korábbi elnökének sokéves munkáját, amely során a Romániában élő nemzeti kisebbségek érdekeit mindig legjobb tudása szerint képviselte. "Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan- visszaszolgáltatási bizottság tagjaként kifejtett munkája nyomán közel 1500 egyházi ingatlan került vissza erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz" – mondta az RMDSZ elnöke.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogászdiplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban.
Az új elnök tegnap reggel hivatalosan is átvette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését. A hivatal a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnöki hivatal keretén belül működik. Feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása.
A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott.
Népújság (Marosvásárhely),2013. január 23.
RMDSZ-es államtitkár osztja a kisebbségi pénzeket
Az RMDSZ által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Az új intézményvezető Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogi diplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjában dolgozott szakértőként, majd a kulturális és örökségvédelmi minisztériumban volt tanácsadó abban az időszakban, míg a tárcát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. A szövetség elnöke egyébként természetesnek tartotta, hogy a hivatalt egy valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezesse. Azt is megemlítette, hogy a hivatal vezetői tisztségeinek a betöltéséről korábban megállapodott az RMDSZ és a többi kisebbség parlamenti frakciója.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala egyébként a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnökség keretén belül működik. A hivatal feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása. A hivatal költségvetése 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb öszszeg, 17,17 millió lej az RMDSZ-nek jutott.
Mint ismeretes, a hivatalt két cikluson át a decemberben képviselői mandátumot szerzett Markó Attila vezette, aki kedd reggel adta át a stafétát utódjának. Markó a Krónika kérdésére elmondta, az RMDSZ természetesen kérni fogja, hogy újra az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala nevesítsen tagot az ingatlan-viszszaszolgáltatási bizottságba, mert ez így törvényes. Mint részletezte, a visszaszolgáltató bizottság összetételét úgy határozták meg, hogy annak egyik tagját mindig a hivatal jelöli. Amikor azonban a Mikó-ügy miatt a bizottság munkájában Markó Attila már nem vehetett részt, a kormányfőtitkárság nevesített helyére másik bizottsági tagot. „Az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a közeljövőben térjünk vissza a törvényes gyakorlatra, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala jelölhessen újra tagot a bizottságba” – szögezte le Markó Attila, emlékeztetve, hogy a törvény szerint a bizottsági tagnak nem kell feltétlenül a hivatal elnökének lennie, ám remélik, hogy ezt a feladatkört Laczikó Enikő Katalin fogja ellátni.
Krónika (Kolozsvár),2013. január 24.
Irodalom, képzőművészet és zene a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron
Képzőművészet, irodalom, zene és humor egyaránt helyet kapott a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Kolozsváron tartott kétnapos ünnepség programjában, amelyet a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház szervezett, kultúránk alkotó jelenére és jövőjére fókuszálva. Az eseménysorozat helyszínéül a Reményik Sándor Galéria szolgált, ahol kiosztották az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat is.
Házigazdaként Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus–lutheránus püspök köszöntötte az egybegyűlteket kedden délután, hangsúlyozva: a kultúra olyan boltív, amely sokféleségünk ellenére is képes összekapcsolni bennünket. – Egyetlen oka van annak, hogy a négy-ötszáz személy befogadására alkalmas templomunk helyett a Reményik Sándor Galéria ad otthont a Magyar Kultúra napi ünnepségnek: az örömhír, hogy ezen a héten hozzáfogtunk a templom restaurálásához. Inkább tartalmi jellegű változás a korábbi évekhez képest, hogy ezúttal nem kizárólag a múltra figyelünk, hanem kultúránk életerős, alkotó, termékeny jelenére és jövőjére is. Leginkább a kortárs szó jellemzi a rendezvénysorozatot – magyarázta a püspök. Kodály Zoltánt idézte – „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” –, majd Pilinszky János Imádságért című írásának tolmácsolása után a Concordia vonósnégyesnek adta át a terepet, amelynek tagjai (Márkos Albert – hegedű, Béres Melinda – hegedű, Király Erzsébet – brácsa, Ortenszky Gyula – cselló) Orbán György Öt madrigál című művét adták elő.
– Január 22-én fejet hajtunk a múltunk előtt, kulturális értékeinkkel szembeni tiszteletünket fejezzük ki. Ugyanakkor az alkotások, az alkotók jelenére is gondolunk, a jövő felé fordulva – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ által tavaly januárban alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak kapcsán kifejtette: az elismerést olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához, továbbviteléhez. Az első alkalommal idén odaítélt díjban Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült. A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor nyújtotta át az ünnepségen jelen lévő Részegh Botondnak (laudációt mondott Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár) és Székely Csabának (Tompa Andrea színikritikus laudációját Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolta), Bocsárdi László pedig, aki munkája miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, a következő napokban kapja meg a díjat (laudációt mondott Bodó Ottó dramaturg, egyetemi tanár). (A méltatásokat pénteki lapszámunkban olvashatják.)
Németh Júlia műkritikus nyitotta meg ezután az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot, amely különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként jött létre. – A Magyar Kultúra Napját ezzel a sajátos Intermezzóval ünnepeljük, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012-es esztendőből – amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének 150., valamint Bálint Tibor születésének 80. évfordulójára emlékeztünk –, átnyúlik az új évbe. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete és a Kolozsvár Társaság, Székely Géza és Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek, szóljanak akár a szemnek, a fülnek, vagy az értelemnek, egy tőről fakadnak és érzelmi megalapozottságú mindahány – részletezte a műkritikus.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat tegnap délután, borkóstolóval, Muszka Sándor hangulatos székely stand-up comedyjével, valamint Márkus András és Vass Ákos verspárbajával zárult.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),