udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
435
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 421-435
Névmutató:
2006. augusztus 11.
Másfél-kétezer hektárnyi erdő, illetve havasi legelő a tétje annak a vitának, amely a festői szépségű Úz-völgy tulajdonlásáról zajlik évek óta a Hargita, illetve Bákó megyei hatóságok között. A vitának nemcsak egyszerűen tulajdonjogi, hanem gazdasági, sőt történelmi, ezen belül magyarságtörténeti vonzatai is léteznek. Az 1968-as megyésítéskor ezt a részt, ahol egykoron székelyek ezrei születtek, nevelkedtek, és hazát védtek, Bákó megyéhez csatolták. Nemegyszer fordult már elő, hogy Hargita, illetve Kovászna megyei volt tulajdonosok, illetve örökösök fizikai ellenállásba ütköztek a szomszédos moldvai, illetve havasalföldi megyékben, valahányszor visszakérték a jussukat – az örökség jogán. A Kárpátok túloldalán levők is jól tudják: a székely közbirtokosságoknak, a Csíki Magánjavaknak, továbbá a megyei és helyi önkormányzatoknak bevételi forrást is jelent az eredeti tulajdonviszony helyreállítása. /Benkő Levente: Örökség jogán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2006. szeptember 6.
Újra megnyitják a mészkőbányát a háromszéki Vargyason. Harminc új munkahelyet, a helyi közbirtokosságnak pedig tonnánként kétszázalékos jövedelmet hozhat a világon ritkaságszámba menő vargyasi mészkő. Vargyas község közbirtokossága, illetve a német-osztrák érdekeltségű, sepsiszentgyörgyi székhelyű Lasselsberger Kft. többszöri egyeztetés nyomán szerződést kötött: utóbbi húsz évre bérbe veszi a község határában évek óta kihasználatlan, a közbirtokosság tulajdonába nemrég visszakerült mészkőbányát. /Benkő Levente: Kőből és fából teremtenek megélhetést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./2006. szeptember 13.
Emléktábla avatásával tisztelegtek szeptember 9-én a Vargyas-szorosban levő Orbán Balázs-barlang bejáratánál Dénes István emléke előtt. A bronztáblát az 51 éves korában, 2005-ben elhunyt geológus és barlangkutató emlékére helyezték el. Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását Ilyés Lajos baróti geológus leplezte le, aki évtizedekig volt munkatársa Dénes Istvánnak. A Vargyas-szorosban 125 barlangot tártak fel. Dénes István volt a kezdeményezője, illetve kulcsembere annak a folyamatnak, amely révén a jégkorszak közepe óta kialakult barlangrendszert és környezetét sikerült természetvédelmi övezetté nyilváníttatni. Az emlékezést szervező baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista- és Barlangászegyesület nevében Demeter Zoltán szólalt fel. Az emlékezés alkalmával nyílt meg a 80. életévén túl járó Veress Miklós vargyasi amatőr festőművész tárlat is, aki a Vargyas-völgy szépségeit örökítette meg vásznain. /Benkő Levente: A csend világában barangoltak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2006. október 5.
Minden alapot nélkülöző értesülésnek tartja Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója azokat a híreszteléseket, miszerint az Illyés Közalapítvány (IKA) felszámolása negatívan befolyásolná a határon túli magyar sajtótermékek MTI hír- és képanyaggal való ellátását. Az MTI szolgáltatásainak elmaradásával kapcsolatos aggodalmak mellett az is elterjedt: mivel megszűnése nyomán az IKA nem folyósíthat támogatást a Magyar Televízió és a Duna Televízió Kárpát-medencei anyagainak továbbítását, illetve az élő kapcsolatot biztosító optikai kábelrendszer bérléséhez, a televíziók kénytelenek lemondani a határon túli közvetítésekről. „Szó sincs ilyesmiről” – szögezte le a Krónikának Bódis Gábor, a Duna Televízió integrációs igazgatója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretét tolmácsolva Kelemen Hunor elmondta: a magyar kormány 2007-ben nem szándékozik csökkenteni az IKA 2006. évi, közel egymilliárd forintos támogatási keretét. /Benkő Levente, Csinta Samu: A magyarországi információtámogatás nem vész el, csak átalakul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2006. október 24.
Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2006. november 6.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc romániai és brassói hőseire emlékeztek november 3-án Brassóban. Mindenekelőtt azoknak a „brassói srácoknak” az emlékét idézték fel, akik ötven évvel ezelőtt, november 4-én létrehozták a valamennyi erdélyi szervezkedés közül legkiterjedtebb EMISZ-t, teljes nevén az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségét. Az Áprily Lajos Főgimnázium falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát azon romániai bátor emberek tiszteletére állították, akik 1956 őszén kiálltak a magyar forradalom eszméi mellett. A bukaresti magyar nagykövetség támogatásával készült táblát Terényi János nagykövet leleplezte le. Ezt követően a Reménység Házában felavatták azt az emléktáblát, amely az EMISZ 78 tagjának állít emléket. Mint ismeretes, a brassói, felső-háromszéki és erdővidéki fiatalokat is tömörítő EMISZ dacolni akart a kommunista neveléssel, az igazi magyar irodalom, kultúra és történelem népszerűsítését tűzte ki céljául. Az ünnepség keretében Terényi János magyar nagykövet átadta a Szabadság Hőse emlékérmet és oklevelet annak a három magyar kutatónak – Tófalvi Zoltánnak, a román televízió munkatársának, Pál Antal Sándor történésznek, a marosvásárhelyi levéltár volt dolgozójának, valamint Benkő Levente újságírónak és történésznek –, akik levéltári kutatásokat folytattak, publikáltak, írtak vagy filmet készítettek a témáról. Úgyszintén a rendezvény keretében megnyitották a magyar külügyminisztérium által készített, 1956 eseményeit felidéző kiállítást, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője pedig bemutatta a Brassói srácok című könyvet, amelyet az EMISZ-es Lay Imre és Papp Bálint Mihály visszaemlékezéseiből szerkesztett. /P. A. M.: Emlékezés a „brassói srácokra”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 8.
’56-os kitüntetést az ’56 emlékét meggyalázó magyar kormánytól nem fogadhattam el – indokolta döntését Gazda József kovásznai tanár, közíró, SZNT-alelnök. Az előzményekről közölte: a november 4-i brassói megemlékezések előtt értesítést kapott a bukaresti magyar nagykövetségtől – Terényi János nagykövet aláírásával – arról, hogy őt is kitüntetik. Nem írták, hogy milyen kitüntetésről van szó, ezért Gazda József levélben – megköszönve jelölését – jelezte, hogy amennyiben ehhez a magyar kormánynak is köze van, nem fogadhatja el. Választ nem kapott, és a brassói rendezvényekre saját könyvbemutatója miatt nem is tudott elmenni, de értesült arról, hogy nem említették a kitüntetettek között. Utólag megtudta, hogy az emlékérem mellé adott oklevelet Sólyom László államfő és Kosáry Domokos akadémikus, az ’56-os bizottság elnöke mellett Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláírta, akitől az október 23-i budapesti rendőrakció után – amelynek maga is szemtanúja, vétlen elszenvedője volt – nem kíván semmit elfogadni. Az is utólag jutott tudomására, hogy a Szabadság Hőse címet -56 megörökítésében kifejtett munkájáért kapta volna meg, akárcsak a kitüntetést elfogadó társai: Benkő Levente újságíró, Tófalvi Zoltán tévészerkesztő és Pál-Antal Sándor levéltáros. /Demeter J. Ildikó: Gazda József visszautasította a magyar kormány kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2006. november 15.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által tizennegyedik alkalommal megrendezett Erdővidéki Közművelődési Napok a régió tizenegy településén zajlanak. A rendezvény öt napján tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, fényképtárlatokat, koncerteket, filmvetítéseket és színházi előadást tartanak. Az egyesület elnöke, Demeter László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: örvend annak, hogy Bölön, Szárazajta és a hagyományosan Erdővidékhez sorolt Zalánpatak bevonásával további ezrek részesülhetnek a kultúra áldásában. Demeter továbbá elmondta, hogy az Erdővidék Kultúrájáért Díjat a kuratórium a tizenöt nemzedék óta bútorfestéssel foglalkozó és népi hagyományainkat ápoló Sütő családnak ítélte oda, a Kultúra Mecénása Díjjal pedig Komporály Viktor vállalkozót és Antal Árpád András képviselőt tüntetik ki. A Szólásszabadság a falak között 1956-ban című előadásában Benkő Levente történészként arról a korszakról beszélt, amikor a demokráciát színlelni kellett, a kritika parancsra történt. A szigorítások ellenére néha konkrét eredmények is születtek, így újraindulhatott a Korunk és a kolozsvári agrárképzés is – hangsúlyozta Benkő. Nagybaconban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Erdővidéki természettudósok (Baconi Balló József és társai) címmel tartott előadást, majd Márk Attila erdélyi költők megzenésített verseit adta elő. Vargyason Gazda Enikő néprajzkutató-muzeológus Fazakasság Erdővidéken, és Barabás Mihály nagyajtai tanár Növényi ornamentika Erdővidék népi díszítőművészetében című előadása hangzott el. /Hecser László: Megkezdődtek a közművelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./2006. november 24.
Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött november 23-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Tanszékének a szervezésében, amelynek fő témája az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Az események ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című értekezleten neves magyarországi és hazai kutatók, történészek tartottak előadást. A résztvevőket Csucsuja István professzor, a Történelem és Filozófia Tanszék dékán-helyettese üdvözölte. A konferencián Jan Sadlak, a Felsőoktatásért Európai Központ igazgatója a lengyelországi történéseket felidézve kifejtette: 1956-ban Magyarország részéről érkezett az első reakció a lengyelországi eseményekre. Előadást tartottak neves magyarországi történészek, köztük Földes György, a budapesti Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. A hazai kutatók között volt Vekov Károly, Novák Csaba Zoltánt, Lönhárt Tamás és Tóth Szilárd is. A témakörök voltak: az 1956-os események szerepe a desztalinizációs folyamatban, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai történészek 1956-ban, elnyomatás és antikommunista ellenállás Romániában az ötvenes években, kísérlet Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására az 1956-os forradalom körülményei között, Lengyelország 1956-ban, a forradalom kihatásai a Román Munkáspárt kisebbségpolitikájára, a forradalom szimbólumai, a Kossuth-címer és/vagy a lyukas zászló. /P. A. M.: 1956 – A vég kezdete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Földes György kiemelte, hogy az ’56-os magyar forradalom gyökereit nem lehet csak a gazdasági és társadalmi elégedetlenségekben, az ebből származó feszültségekben keresni, megvannak annak a maga desztalinizációs gyökerei is. Smaranda Vultur az antikommunista ellenállás 1950-es évekbeli történéseiről, Liviu Tarau a szovjetunióbeli és a kelet-közép-európai folyamatokról, Vekov Károly a forradalom előzményeiről, Alina Ilinca és Liviu Marius Bejenaru a Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására tett kísérletről, Novák Csaba Zoltán 1956 kisebbségpolitikai következményeiről, Lönhárt Tamás a romániai magyarság és a forradalom viszonyáról, Tóth Szilárd pedig a román hadseregben 56-ban lezajlott puccskísérletről értekezett. /Benkő Levente: Kényelmetlen és érdekfeszítő: 1956. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 25.
„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2006. december 5.
December 8-án tartja tisztújító közgyűlését a Pap Géza vezette Erdélyi Református Egyházkerület. Nem lesz ellenjelöltje Pap Géza püspöknek, illetve Kató Béla főjegyzőnek. Amennyiben a közgyűlés ismét bizalmat szavaz nekik, mindketten második, egyben utolsó hatéves mandátumukat szerezhetik meg. Kató Béla püspök-helyettes elismerte, hogy munkájuk nem lehet mentes a kritikáktól. A fiatalok egy része szerint nem voltak eléggé liberálisak, a fegyelmi kérdésekben pedig túl szigorúan jártak el. Kató Béla az elért eredmények között említette a diakóniai szolgálat intézményesítését, a kommunikáció informatizálását és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása terén elért sikereket. A jelenlegi püspököt az egyházkerület mind a tizenhat egyházmegyéje újra jelöli a legfőbb tisztségbe. Helyettesét, Kató Béla lelkészi főjegyzőt tizenöt egyházmegye javasolja a tisztség további viselésére. /Benkő Levente: Nincs kihívója a püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./2006. december 8.
Nagy László és Salat Levente rektor-helyettes lemondását követően új vezetőket kell jelölnie a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek. A testület ülésén azonban úgy döntöttek: egyelőre nem jelölnek új rektor-helyetteseket. Ezt a döntést azután hozzák meg, miután a magyar nyelvű feliratozás helyzete kimozdul a holtpontról, az intézmény vezetősége szavatolja, hogy napirendre tűzi a magyar tagozat működési alapszabályzatának megvitatását – ebben a magyar nyelvű karok helyzetét rögzítenék –, illetve tisztázzák a Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi adjunktusok helyzetét. Ezt az álláspontot ismertette közleményében a testület, amelynek tagjai közül többen bírálták a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) nyomásgyakorló tevékenységét. A BBTE magyar kari és tanszéki szintű tagozatvezetői tanácsa szerint rendezni kell az utóbbi időben felmerült kérdéseket. „Például azt, hogy az egyetem szenátusának határozata egyértelműen a Hantz Péter és a Kovács Lehel elbocsátását jelenti-e, vagy esetleg valamilyen más, fegyelmi eljárás beindításáról van szó” – nyilatkozta Magyari Tivadar, a BBTE szociológia és szociálismunkás-képző karának dékán-helyettese, a magyar tagozat vezetője. Magyari közölte, hiába kérték, nem bocsátották rendelkezésükre a két magyar oktató eltávolításáról szóló határozatot is tartalmazó szenátusi jegyzőkönyvet. Hantz Péter és Kovács Lehel továbbra is bejár az egyetemre, óráikat, előadásaikat megtartják. „A szenátus álláspontja világos: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátását szavazta meg” – szögezte le Cristina Nistor, a BBTE szóvivője. A rektori hivatal tehát a két magyar tanár eltávolítását célzó eljárást indította el. Nistor szerint néhány hét múlva felbontják a két adjunktus munkaszerződését. A BBTE-n két magyar rektor-helyettesi és öt szenátusi mandátum vár gazdára. Nagy László és Salat Levente rektor-helyetteseken kívül a magyarfelirat-háború miatt távozott az egyetemi szenátusból Egyed Emese, a bölcsészkar magyar irodalomtudományi tanszékének vezetője, Sárkány-Kiss Endre docens, a biológia kar dékán-helyettese, Kása Zoltán – korábbi rektor-helyettes –, a matematika kar professzora, Buzogány Dezső, a protestáns teológia tanára és Gábor Csilla, a bölcsészkar dékán-helyettese. /Benkő Levente: Miért titkos a jegyzőkönyv? = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2006. december 11.
A közösségi cél érdekében önként vállaltak munkát közéleti személyiségek december 9-én Magyarvistán az építőtelepen. Ludányi Horváth Attila, kolozsvári magyar konzulja patakmedret takarított, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök gerendákat cipelt, magyarországi és erdélyi vállalkozók és újságírók segítkeztek, Makovecz Imre erdélyi tanítványa, Müller Csaba műépítész, tervező pedig méréseket végzett. Felházi Klára református lelkész a faluban szolgáló férjével, Felházi Zoltánnal és a gyülekezettel augusztusban kezdte el a Kalotavár Kulturális Központ építését. /Benkő Levente: Kolozs megye: politikusok, vállalkozók és újságírók az építőtelepen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2006. december 19.
A Hargita megyei Csíkszentirályon december 18-án ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a földgázhálózatot. Szentkirály az első az alcsíki helységek között, amelyben földgázhálózatot helyeznek üzembe. /Benkő Levente: Földgáz ég Szentkirályon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2006. december 21.
A megkérdezettek 99,8 százaléka támogatja a székelyföldi önrendelkezésére vonatkozó elképzeléseket – derült ki az Erdővidéken befejeződött népszavazás végleges adataiból. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Bardoc-Miklósvár széki szervezete saját költségén a Székelyföldön elsőként szervezett úgynevezett belső, nem hivatalos referendumot annak felmérésére, hogy a régió lakossága milyen mértékben támogatja a területi autonómiát. December 16-20-a között Erdővidék 21 helységében közel 17 ezer szavazópolgár nyilváníthatott véleményt a mozgóurnás népszavazáson. A végleges adatok szerint a 15395 szavazópolgárból 9924-en voksoltak, ez 64,46 százalékos részvételi arányt jelent. A megkérdezettek közül 9902-en, azaz 99,78 százalékuk szavazott igennel az „Akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, s a település, ahol él, ehhez tartozzon?” kérdésre. Tizenheten válaszoltak nemmel, öt szavazat pedig érvénytelennek bizonyult. Szabó Miklós széki SZNT-elnök szerint a Székelyföld területi autonómiáját Erdővidéken nem csak a magyarság, hanem a román nemzetiségű lakosság is támogatja. Magyarhermányban 100-120, Székelyszáldoboson pedig 25-30 román ajkú roma szavazott igennel. Az erdővidéki népszavazás eredményeit az SZNT Állandó Bizottsága még az év vége előtt kiértékeli. Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök szerint a dokumentációt elküldik a román és a magyar a parlamentnek, a román államfőnek, az RMDSZ csúcsvezetésének. /Benkő Levente: „Látható” többség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2006. december 29.
Jancsó Elemér (1905–1971) Magyarországra menekített hagyatékának csak egy része jutott el az Országos Széchényi Könyvtárba – állítja az elhunyt egyetemi tanár és szenvedélyes műgyűjtő fia, Jancsó Miklós kolozsvári színművész. Jancsó Miklós az 1980-as évek közepén határozta el, hogy Magyarországra menekíti édesapja, Jancsó Elemér irodalom- és színháztörténész, kritikus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának volt professzora hagyatékának legféltettebb részét. Erre azért volt szükség, mert apja halála után, az akkori lakástörvény értelmében kénytelenek voltak kisebb lakásba költözni, ahol nem fért el a hagyaték. Néhány kevésbé fontos könyvet a BBTE diákjainak adtak el, néhány irodalomtörténeti sorozatot az egyetem bölcsészkarának adományoztak, a gyűjtemény színháztörténeti részét pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak ajándékozták. A nemzeti kultúra védelmét szolgáló törvény értelmében valamennyi kéziratról, régi könyvről és dokumentumról jelentést kellett írni az akkori kommunista hatóságoknak. „Attól tartottam, hogy a hatóság emberei meglátogatnak, és elveszik apám hagyatékát” – idézte fel Jancsó Miklós azt az időszakot, amikor az említett törvényre hivatkozva a Szekuritáté elvitte – és máig sem juttatta vissza – például a magyar egyházak 1900-as évek előtti összes születési, keresztelési és halotti anyakönyveit, illetve jegyzőkönyveit. Egyebek mellett becsomagolták Jancsó Elemér 1796 darabból álló, több mint 380 közéleti és irodalmi személyiséggel váltott levelezését. A Magyarországra menekített gyűjteménynek része volt Aranka Györgynek 1768 és 1817 közötti, több mint kétezer darabból álló levelezése és egyéb iratai is. A hagyatékhoz tartozott az a 19. századi könyv-, folyóirat- és újsággyűjtemény is, amelynek töredékes jegyzéke kilenc gépelt oldal. A Jancsó család az 1980-as évek közepén megismerkedett, és összebarátkozott Barabás Béla történésszel, a Magyarságkutató Intézet akkori munkatársával, akiben megbíztak. Jancsó Miklós megbízta Barabás Bélát: gondoskodjék a kéziratok, levelek, könyvek, lapgyűjtemények elhelyezéséről, illetve eladásáról. Barabás Béla közölte, hogy az OSZK 460 ezer forintot ajánlott fel a teljes anyagért. Az 1990-es évek elején szóban, majd 1998 után levelek révén Jancsó Miklós szóvá tette: tisztázni kellene a hagyaték sorsát. „Barabás Béla azonban hol hallgatott, hol összevissza hazudozott, és máig sem tett eleget a kérésemnek” – fogalmazott Jancsó Miklóst. A Krónika érdeklődésére Barabás Béla kifejtette: „Tisztességesen elszámoltam, a kellemetlenségen kívül semmilyen más hasznom nem származott ebből az egész ügyből.” Hozzátette: „mindent, ami átjött a határon, átadtam a megfelelő helyeken”. Jancsó Elemér levelezése, az Aranka-levelezés, a Kuncz-, illetve a Bárd-hagyatéktöredék, valamint a sajtógyűjteményből tizenhárom cím bekerült az OSZK-ba, ezt a kézirattár munkatársa, Nemeskéry Erika, valamint a gyarapítási osztály akkori vezetője, Tóth Józsefné is megerősítette. Jancsó Miklós pontos elszámolást kér Barabástól. /Benkő Levente: Szétszóródott könyvritkaságok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2007. január 4.
Tíz alkalmazott kivételével a Köpeci Szénbányák valamennyi munkatársát elbocsátják, jelezte Fehér Zoltán igazgató: január 8-ától a jelenlegi 247 alkalmazottból 237-nek felbontják a munkaszerződését. Az elbocsátottak fejenként húszezer lejes végkielégítést, emellett a ledolgozott évek számától függően az ágazati átlagbérből, valamint a munkanélküli segélyből álló, összesen havi 7–800 lejre rúgó juttatást kapnak két éven át. Az intézkedés annak az átszervezésnek a része, amelynek során a Köpeci Szénbányák délrákosi-fejtés néven működik tovább. A cégnél maradók – köztük az igazgató, a főmérnökök és az utolsó fejtés vezetője – feladata lesz a vállalkozás újraszervezése. Fehér szerint a térségben utolsóként fennmaradt, 2006-ban 256 ezer tonna barnaszenet kitermelő felsőrákosi külszíni fejtés nyereséges. /Benkő Levente: Bányászok nélküli bánya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 5.
A háromszéki Zalánpatakon az óvodában öt gyerek jár, a másik teremben, az iskolában mindössze hét gyermek tanul az összevont osztályban. A múlté lesz az 1907-ben épített iskola. Rossz állapotban van, le kell bontani. Új, emeletes iskolát építenek, szolgálati lakással, központi fűtéssel ellátva. A régi helyén pedig udvar és játszótér lesz a gyermekeknek. Györgydeák Zenóbia nyolc éve végzett a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Főiskolán, azóta tanít, az utóbbi négy évben Zalánpatakon. Zalánpatak a maga elöregedő 130 lakójával és magára hagyatottságával a Székelyföld egyik legkisebb és legeldugottabb faluja. A falu közigazgatásilag a nemrég önállósult Málnás községhez tartozik. Tavaly ősszel felavatták a falu felújított parányi kultúrotthonát. Kovászna megye főtanfelügyelője. Keresztély Irma szerint a népesedési mutatóktól függetlenül Háromszéken egyetlen óvodát és iskolát sem zárnak be, és a tervbe vettek mindegyikét felépítik. Egyetlen falusi elemi iskoláról sem szabad lemondani. /Benkő Levente: A holnaputánnak épülő iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./2007. január 10.
Már csak a tetőszerkezet hiányzik a kalotaszegi Sztánán újjáépített iskolaépületről ahhoz, hogy a magyar irodalomban is megörökített tanoda termei újra megtelhessenek. „Isten és sok jó ember akaratából sikerült újraépítenünk a kommunizmus idején romba dőlt iskolánkat, és titkokban remélem, hogy a 2008. évi farsangi bált abban az épületben tarthatjuk meg, amelyben egykor Kós Károly és Móricz Zsigmond mulatott” – jelentette ki Papp Hunor sztánai református lelkész. Az újjáépítés érdekében Papp Hunor 2005 nyarán több kanadai város magyar gyülekezetével találkozott. A közel kétszáz magyart és mintegy húsz románt számláló Sztánán konyhával, fürdővel, előadóteremmel és orvosi rendelővel, valamint 24 vendéget befogadó szálláshellyel ellátott létesítmény kap helyet. /Benkő Levente: Új falak a régi alapköveken. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2007. január 11.
Székelyudvarhely: Még nem talált pártot a polgári oldal. Úgy tűnik, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), sem a Népi Akciópárt (AP) színeiben nem indulhat a polgári oldal a február 4-i székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választáson. Korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben. Hajdó Csaba nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon. Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan feloszlatta a helyi tanácsot. „Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte az előállt helyzetet Gazda Zoltán. /Benkő Levente, Kovács Csaba: Jelöltek vannak, párt nincs. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./