udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
469
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 451-469
Névmutató:
Kölcsey Ferenc
2004. október 11.
Kölcsey Ferenc 1829 és 1832 között Nagykárolyban, az akkor a vármegyeházának (ma a Iuliu Maniu Iskolaközpontnak) otthont adó épületében dolgozott. Erre emlékezett a helyi RMDSZ az épület főbejárata mellett a falra helyeztetett emléktáblával, melyet ünnepélyes keretek között leplezték le okt. 10-én. Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Az emléktáblán a következő szöveg olvasható: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a Haza fényre derül – Kölcsey Ferenc 1790-1836. Ebben az épületben dolgozott vármegyei jegyzőként a jogász, politikus, országgyűlési követ, nemzeti imánk költője 1829-1832 között. Emlékére állíttatta a nagykárolyi RMDSZ 2004." /(boros): Emléktábla-avatás Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./2004. november 6.
Nov. 6-án ünneplik a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ fennállásának tizedik évfordulóját. A tagság a helyi EKE–szervezet alapító elnökének, Csillag Antalnak a sírjánál emlékezik és helyez el koszorút. Ezt követően az ünnepi rendezvények színhelye a Kölcsey Ferenc Főgimnázium lesz. Másnap autóbuszos kirándulással folytatódik a jubileumi ünnepség. /Tízéves a szatmárnémeti EKE. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./2004. november 15.
Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2004. november 22.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2004. november 29.
Sikeres volt a hétvégi pedagógus-továbbképző rendezvény Kolozsváron, amelynek szervezői a Gál Kelemen Oktatási Központ és a megyei tanfelügyelőség, főszereplői pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola oktatói voltak. A debreceni küldöttség a szakmai előadások előtt betekintést nyerhetett a Mezőség mindennapjaiba. Szembetalálták magukat az egyházak sajátos transzszilván munkavállalásának sikereivel, az archaikus szokásokban gazdag faluval. /Szabó Csaba: Élménypedagógia továbbképző szinten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2004. december 1.
A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2005. január 17.
A Himnusz születésének 182. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést január 16-án, vasárnap Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc költő 1823. január 22-én írta a költeményt. A helyi református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző mondott ünnepi beszédet. Az ünnepséget követően a helyi temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. /A Himnusz születésére emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2005. január 24.
Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapján ünnepi istentiszteletet tartottak a szatmárnémeti Láncos templomban. Az istentiszteletet követően a nemrégiben alakult helyi Ady Endre Társaság rendezett rövid ünnepi műsort. A Himnusz eléneklését követően a jelenlévők a templom előtti Kölcsey-szoborhoz vonultak, ahol az Ady Endre Társaságon kívül a bejegyzés alatt álló magyarországi társaság, a Kárpát-medence Magyarságáért Országos Egyesület elnöke, Éhn József, a református egyházközség, valamint magánszemélyek helyezték el a kegyelet virágait. /Koszorúzás a szatmári Kölcsey-szobornál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2005. január 27.
Második alkalommal rendezték meg Szatmárcsekén a Kölcsey Ferenc diák vers- és prózamondó versenyt. Meghívást kapott négy romániai Szatmár megyei szavaló is. A szatmárnémeti Nagy Noémi harmadik helyezése dicséretes eredmény. Szatmár megyében is rendeztek vers-és prózamondó versenyt, a két első helyezett, Márkus Éva és Muntán Emese, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója koszorúzhatta meg Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírját. /Csirák Csaba: Szatmárnémeti szavalók koszorúzták meg Kölcsey sírját szervezeteket. /Falun terjeszkedik a MIK. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2005. március 15.
Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2005. április 12.
A határon túlról érkezett középiskolás diákok szerezték meg az első három helyet a Debrecenben április 9-én rendezett nemzetközi versmondó versenyen. A debreceni és a berettyóújfalui diákok mellett Kassáról, Gyimesfelsőlokról, Szabadkáról, Nagybányáról, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből, Nagyberegről és Székelyhídról érkeztek versenyzők. A versenyt Varga Szabolcs, a nagyberegi Református Líceum diákja nyerte. A második helyen Muntán Emese, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja, a harmadikon Szűcs Noémi, a székelyhídi Petőfi Sándor Líceum diákja végzett. /Nemzetközi versmondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2005. április 18.
A múlt év óta az Identitás Alapítvány /Szatmárnémeti/, melynek elnöke Varga Attila, parlamenti képviselő, külön díjjal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a magyarság értékeinek és hagyományainak ápolásában, az azonosságtudat megőrzésében. Először dr. Bura László tanár, nyelvész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője részesült az elismerésben. Idén április 15-én átadták a díjat Csirák Csabának, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökének és Muzsnay Árpádnak, a Kölcsey Kör elnökének, az EMKE partiumi alelnökének. Laudációjában Varga Attila kiemelte, hogy Muzsnay Árpád sokat tett a régió magyarsága történelmi emlékezetének, s a magyarság kulturális életének ébrentartásáért. Kitartó tevékenysége nyomán emeltek szobrot többek között Kölcsey Ferencnek (kettőt is), Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak és Páskándi Gézának. Csirák Csaba kezdeményezte a Gellért Sándor kárpát-medencei versmondó versenyt, a Szentlélek templomban beindult Mindentudás egyeteme sorozatot, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti és önismereti könyvsorozat kiadását, ami meghaladta a 20. kötetet, továbbá a szatmári Színházbarátok Körének megalakítását. /(Sike Lajos): Muzsnay Árpád és Csirák Csaba kapta az Identitás-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2005. június 25.
Szatmár megye magyar iskoláiban, illetve tagozatain 172 szakképzett pedagógus, pontosabban 128 tanár 23 tanító és 21 óvónő hiányzik. Pályázatot írtak ki, de kevés a jelentkező, elsősorban a magyar, illetve a román nyelv és irodalom, de a matematikánál, biológiánál, földrajznál és történelemnél sem lesz nagy a verseny. Különösen lehangoló a magyartanárok hiánya, a meghirdetett 24 állásra mindössze heten jelentkeztek. A jobb megélhetés miatt többen év közben hagyják el a pályát. Nagy Gyula, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ országosan ismert magyar nyelv és irodalom tanára szerint az elmúlt években leértékelődött a magyar tanítása. A gyakran változó, az igazi értékeket mellőző elitista tanrend nem tudja vonzóvá tenni az irodalmat. /Sike Lajos: Nem vonzó a magyar nyelv és irodalom tanítása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2005. augusztus 8.
A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./2005. október 28.
A csatószegiek régi vágya megörökíteni az utókor számára az 1848-as szabadságharc résztvevőinek, valamint a két világháború hősi halottainak emlékét. Az emlékmű elkészítésére Nagy Ödön szobrászművészt kérték fel, azt az alkotót, akinek mindeddig közel 40 köztéri szobra áll, itthon és külföldön. Nagy Ödön a háborúba odaveszett szeretteit sirató, hárászkendős asszonyt formázta meg Csatószeg számára. A magyarságtudat szimbólumaira alapozott. A már említett fő alak egy szárnyasoltár előtt áll, fölötte kettős kereszt. A kompozíció két oldalán, a kiterített turulszárnyakon tüntették fel a háborúkba odaveszett hősök névsorát. Ezt az aprólékos munkát Siklódi Ferenc grafikusművész végezte. A talapzaton olvasható felirat egy Kölcsey Ferenctől vett idézet: Ha van hited, lészen hazád. A környezetet, ahol a szobor állni fog, Korodi Szabolcs műépítész tervezte meg. A szobor a régi iskola előtti téren fog állni. Az emlékművet október 30-án, vasárnap, a templom búcsúja alkalmával szentelik fel. /Kristó Tibor: Háborús emlékművet avatnak Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2005. december 19.
Hatodik alkalommal rendezte meg a Szatmárnémeti MADISZ december 18-án, vasárnap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban karácsony előtti ünnepváróját. Számos elfoglaltság várta a gyermekeket: papírból különböző fajtájú képeslapokat, ablakdíszeket, csillagokat, Mikulás-formát készíthettek. Az ünnepség sikeresen zárult, több száz gyermek és szülő látogatott el oda. A rendezvényről távozókat ajándékcsomaggal lepték meg a szervezők. Az ünnepváróval párhuzamosan gyermektácház, bababörze és karácsonyi vásár is volt. /(bodnár): MADISZ–karácsonyváró. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 19./2006. január 24.
Január 24-én Szatmárnémetibe, a Megyei Főtanfelügyelőségre kárpátaljai küldöttség érkezett, akiket Buda Viorel, Kónya László és Muzsnay Árpád magyar nyelven is köszöntöttek. A küldöttség 35 személyből állt, akik között a kárpátaljai főtanfelügyelő, Rabovics Ludmilla, illetve Nagyszőlős, Tiszaújlak, Szőllősgyula, Nevetlenfalu, Salánki, Péterfalva, Nagypalád általános iskoláinak igazgatói, aligazgatói, tanárai és vállalkozói vettek részt. A megye és Szatmárnémeti több iskolájából is jelen voltak az igazgatók, aligazgatók. A bemutatkozásokat követően a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba látogattak a vendégek, akiknek célja megismerni a romániai, azon belül a szatmári oktatást, az oktatás menetét, a tanórák összetételét. Ma ugyanez a küldöttség tanfolyamon vesz részt, európai uniós pályázatok kitöltését illetően. A testvérkapcsolati viszony ápolásaként a vendégek meghívták Szatmárnémeti pedagógusait Ukrajnába, hogy lássák, milyen ott az oktatás helyzete. /Farkas Orsolya: Kárpátaljai küldöttség Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 24./2006. január 25.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én befejezett Himnusza önmagában is óriási hozzájárulás az egyetemes kultúrához, de abban az esztendőben olyan nagy személyiségek és művek, felfedezések születtek, ami miatt méltán nevezhetjük a magyar kultúra csodálatos évének – fejtette ki Toró Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja abban az előadásában, amit január 24-én a magyar kultúra napja jegyében tartott a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum érdeklődő diákjainak és tanárainak. 1823. január elsején látta meg a napvilágot Petőfi Sándor, január 21-én született Madách Imre, november 3-án írta meg Bolyai János híres temesvári levelében, hogy “semmiből egy új, más világot teremtettem”, így adva hírül az első nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. Hogy a költészetet és a tudományt éppen egy atomfizikus foglalta össze egy értekezésben? “Nincs abban semmi – magyarázta Toró –, mert szerintem a tudomány a kultúra szerves része.” Az előadás végén a 97. évét hamarosan betöltő Anavi Ádám költő olvasta fel Temesvári rézkarcok című versét. /Pataky Lehel Zsolt: A magyar kultúra csodálatos éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./2006. január 26.
Kászonújfalu lakói a falu központjában emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Koszti István iskolaigazgató – akinek szintén szerepe volt az emlékmű felállításában – tájékoztatott a Szent Miklós nevét viselő tájház melletti telken megépült emlékmű felállításáról. A Kászoni Kistérségi Társulat, valamint az újfalvi közbirtokosság anyagi támogatásának, a plébániának és a falu lakosságának köszönhetően épült meg az emlékmű. Kézdiszentléleki mester, Bartalis Béla és fiai: Béla és János homokkőből faragták ki az emlékművet. Oldalaira 127, az első és a második világháborúban életüket vesztett kászonújfalvi katona nevét vésték fel. A homlokzaton Kölcsey Ferenc-idézet olvasható: „Négy szócskát üzenek. Vésd jól kebeledbe. S fiadnak hagyd örökül. Ha kihunysz, a haza mindenek előtt.” /Kristó Tibor: Világháborús emlékmű Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2006. január 26.
2004. novemberében ünnepélyesen bejelentettek Székelyhídon az Ady Endre Kulturális Központ létrejöttét. Fekete Katalin, a központ vezetője sikeresnek tartja az eltelt időszakot. Ez a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ segítségének is köszönhető. Az idei tervek között nagy szerepet kap a hagyományőrzés. Februártól a népi hagyományok felelevenítését célzó tanfolyam indul, anyaországi segítséggel. /D. Mészáros Elek: A feledésbe merült népi mesterségek felelevenítése. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./