udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
470
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 451-470
Névmutató:
Korodi Attila
2010. január 6.
Közérzeti változást is hozhat a kormányzati szerepvállalás
Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, miniszterelnök- helyettessel a kormányzati szerepvállalásról
– Az elmúlt hetekben, napokban a romániai magyarság egyik legvitatottabb beszédtémája az RMDSZ kormányzási szerepvállalása volt. Nem volt könnyű döntés, erről ön is többször nyilatkozott, elnök úr. Végül úgy látták jónak, hogy felvállalják a jelenlegi kormánykoalíciót. Ez a megoldás bizonyult vonzóbbnak?
– Nekem önmagában a kormányzás nem tűnt vonzónak, mert rengeteg nehézséget ígér ez a vállalás a részünkről, hiszen a következő hónapokban gazdasági, szociális kérdésekben megszorításokra lehet számítani: a nyugdíjak, fizetések nem növekednek, nagyon nagy lesz az elégedetlenség.
– Mielőtt a kormányzásról beszélnénk, térjünk vissza az államelnök- választás eredményeire. Az első fordulóban az RMDSZ jelöltje a szavazatok 4%-át kapta meg. Ön azt mondta, hogy jól szerepelt a szövetség. Mihez viszonyítva, hiszen korábban a szavazati arány elérte az 5–7%-ot is?
– Összehasonlítási alapunk nincs, mert ez volt az első alkalom, amikor külön zajlott az államelnök- választás, eddig ugyanis egybeesett a parlamenti választásokkal, és ez sokkal nagyobb mozgósító erőt jelentett a romániai magyarok számára. Akik elmentek a parlamenti választásokra, azoknak nagy többsége az államelnök-jelöltre is szavazott. A magyarok esetében ezúttal az államelnök- választás nem érzékelhető olyan közvetlen tétként, mint a románoknak, akik mind odaállnak egy valóban esélyesnek tartott jelölt mellé. Én továbbra is állítom, hogy ilyen körülmények között, amit elértünk, az egy jó eredmény volt. Így számíthatunk arra, hogy következő alkalommal a parlamenti részvételhez szükséges voksarány meglesz. Sőt, ha a magyar összefogásnak a gondolatát sikerül ébren tartani, akkor jóval 5% fölötti eredményekre számíthatunk, bár ez még messze van.
– A második fordulóban az RMDSZ arra ösztönözte szavazóit, hogy a Szociáldemokrata Párt jelöltjére, Mircea Geoanara adják le voksukat, aztán az eredményeket követően a szövetség Traian Basescu pártja mellé állt. Miként magyarázható ez a pálfordulás?
– A szavazók is jól tudják, ha Geoana mellett maradtunk volna, akkor ellenzékbe kerül az RMDSZ, és minden bizonnyal most is dúlna a háború a román politikai életben. Bár a kormányt akkor is megszavazta volna a parlament, ha az RMDSZ nem lép be ebbe a kormánykoalícióba. Az államelnök- választás előtt létrejött egy szövetség annak érdekében, hogy Klaus Johannis legyen a miniszterelnök. Ez nekünk nagyon fontos volt, hiszen egy német nemzetiségű miniszterelnök szemléletváltást is jelentett volna, azt bizonyította volna, hogy egy kisebbségi politikus is lehet Románia kormányfője. Ezt a koalíciót a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta. A Szociáldemokrata Párt jelöltjét abból a meggondolásból támogattuk, hogy ő is Klaus Johannist szerette volna a miniszterelnöki székben látni, míg Traian Basescu nem. Egyébként nekünk mind Traian Basescuval, mind Mircea Geoanaval szemben is elég sok kifogásunk van. Amikor kettőjük között mérlegeltünk, akkor Mircea Geoana felé billent a mérleg, mivel ő is Klaus Johannist támogatta. Másrészt az is szempont volt, hogy Traian Basescu elképzeléseivel: az elnöki hatáskörökkel, egy fél elnöki vagy elnöki rendszer érvényesítésével nem értünk egyet. De itt nem rokonszenvekről, vagy ellenszenvekről döntöttünk, hanem arról, hogy ki az, aki nagyobb nyitást kínál számunkra abban az esetben, ha államelnök lesz. Mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy Mircea Geoana legyen az államelnök, nem rajtunk múlott, hogy veszített. Sajnos azt kell mondanom, hogy Mircea Geoana a választási kampánybeli szereplése miatt nem lett államelnök. Ezt a választást tulajdonképpen nem Traian Basescu nyerte meg, hanem Mircea Geoana veszítette el. Ilyen körülmények között, miután rögtön az államelnök-választás után Klaus Johannis kijelentette, hogy a maga részéről ezt az egyezséget nem létezőnek tekinti, miután a Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt is a saját ügyeit intézte, feltettük a kérdést, hogy ki mellett tudtunk volna kitartani? A liberálisok mellett kitartottunk ugyan, őket arra biztattuk, hogy vállaljuk el közösen a kormányzást. Nem így történt. Én ennek ellenére szeretném, hogy a következőkben is szoros kapcsolatot tartsunk a Nemzeti Liberális Párttal. A továbbiakban nem az volt a választásunk, hogy Mircea Geoana mellett maradunk-e, vagy pedig Traian Basescu mellé állunk. Az volt a tiszta, világos, pontos alternatíva, hogy odaállunk a Traian Basescu által fémjelzett kormány és a Demokrata Liberális Párt mellé, megragadjuk a kormányzati eszközöket, vagy pedig minden bizonnyal eléggé magányosan ellenzékben maradunk, ebben az esetben nem lettek volna szövetségeseink. A Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt már nincs szövetségben, ők az ellenzékben alkalmanként majd összefognak, ugyanakkor versenyben is lesznek.
– Nem lesz könnyű dolga tehát a kormánynak, nehéz gazdasági év elé nézünk. Van-e válságkezelő programja az RMDSZ-nek, amelyet érvényesíteni tud majd a kormányban?
– Kidolgoztunk ugyan egy kormányprogramot, de bárki is került volna a kormányba, a megszorító intézkedéseket nem tudja elkerülni. Mi tudtuk ezt, ezért nem tűnt vonzónak a kormányzás, de én a magam részéről és a kollégáim sem voltak hajlandóak vállalni a felelősséget azért, hogyha ellenzékben maradunk, netalán nagyon hamar egy szlovákiaihoz hasonló esettel kelljen szembesülnünk. Mert azt minden magyarnak elmondhatom, hogy lehet nem tudunk majd látványosan előrehaladni számos kérdésben a válság körülményei között, de ameddig kormányon vagyunk, addig a kormány vagy a parlament nem fog egy szlovákiaihoz hasonló nyelvtörvényt hozni, vagy nem csonkítják meg az anyanyelvi oktatási jogokat, sőt abban bízom, hogy ezeken a területeken gyorsabban tudunk előrehaladni. Ez volt az alternatívánk és nem az, amit próbálnak ránk sütni, hogy tulajdonképpen nem voltunk hűségesek a PSD államelnök-jelöltjéhez. Akkor nem lettünk volna hűségesek ahhoz az ügyhöz, amit vállaltunk és a saját magyar közösségünkhöz sem, ha mellette maradunk. Így ítéltük meg a helyzetünket.
– Milyen eszközökkel lehet a kormányban elérni azt, hogy a romániai magyarság sajátos igényeit, elvárásait teljesítsék, gondolok itt az autonómia kérdésére, amiről Traian Basescu elnök többször is kijelentette, hogy hallani sem akar?
– Ezen a téren sem lesz könnyű dolgunk, hiszen a parlamentben Mircea Geoana már azt kérdezte a Demokrata Liberális Párt képviselőitől, hogy kötöttünk-e valamilyen titkos egyezséget Románia regionalizálásáról. Ez igazolja azt is, hogy a román politikai életben egyelőre senkire sem tudunk támaszkodni a területi autonómia kérdésében. A mostani kormánnyal, a Demokrata Liberális Párttal az erőteljes decentralizáció kérdésében találkoznak az elképzeléseink. Többször is azt nyilatkozták, hogy a költségvetési lehetőségek mellett a különböző intézmények hatásköreit át akarják adni a megyei és helyi önkormányzatoknak. Ez a magyar közösség érdeke is, mivel az oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények, a különböző igazgatóságok saját ellenőrzés alá kerülhetnek. Ha végre el tudjuk érni azt, hogy legyen helyi rendőrség, amely a közlekedésrendészetért is felel, ha az oktatási intézmények vezetőit az önkormányzat, a szülői bizottság és a tanári kar képviselete nevezi ki, akkor jelentős változás lesz a decentralizáció terén. Azt is fontosnak tartom, hogy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezését ők is elfogadják. Vitáink lesznek abban, hogyan fog kinézni mindez a gyakorlatban. Ez nekünk is, a Székelyföldnek is érdeke. Remélem, hogy mindezt együttműködéssel érjük el, nem kell kicsikarnunk a partnerünktől. Persze ez nem elég. Hiszen az anyanyelvi oktatás kérdésében megoldatlan néhány fontos dolog, ott van a kisebbségi törvény, amelyen javítani kell, s ebben az esetben számíthatunk a képviselőház kisebbségi frakciójának a támogatására. Ezeken a területeken tehetünk konkrétan valamit.
– Elemezzük egy kicsit a kormányban tisztséget vállalt RMDSZ-esek helyzetét. Mit sikerült megvalósítania Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek korábbi hasonló mandátuma alatt, és milyen célkitűzései vannak most?
– Korábban jogilag államminiszteri beosztásom volt, miniszterelnök-helyettesi funkcióval. Nagyon fontos, hogy most a státusom valóban miniszterelnök-helyettes, ami azt jelenti, hogy politikai kérdésekben is helyettesíthetem a kormányfőt. Nem lett volna feltétlenül szükség arra, hogy hatásköröket vegyek magamhoz. Ennek ellenére a miniszterelnökkel azt beszéltem meg, hogy a kormányon belül közvetlenül az oktatásért, a kultúráért, a kisebbségi jogokért felelek. Fontos célkitűzésemnek tartom az Alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvény napirendre tűzését. Ki kell dolgoznunk egy új törvényt, amely sokkal átláthatóbb és biztosítja a reformot, ezen belül az anyanyelvi oktatásra is odafigyelek majd.
– A környezetvédelmi tárca élére Borbély László került. Korábban Korodi Attila töltötte be ezt a tisztséget, és nem is szerepelt rosszul. Mi indokolta Borbély László jelölését a tárca élére?
– Korodi Attila jó képességű fiatalember, jól dolgozott a tárca élén, azonban Borbély László jóval tapasztaltabb politikus. Ezúttal azon a véleményen voltam, hogy ebbe a kormányba "nehézsúlyú" politikusokat kell bevinni, hiszen Blagától Videanuig a PDL-nek is ott vannak a kemény vezetői. Ha több tárcát kapunk, akkor Korodi Attilának is helye lett volna a kormányban.
– Nem lesz könnyű dolga a környezetvédelmi miniszternek, hiszen máris éles ellentét körvonalazódik közte és a gazdasági miniszter között Verespatak ügyében. Hogyan lehet kezelni az ilyen jellegű konfliktusokat?
– Mivel a világon egyedülálló régészeti lelőhelyről van szó, ezért a művelődési tárcát is érinti ez az ügy. Eddig én még nem kerültem abba a helyzetbe, hogy közvetlenül foglalkozzam a kérdéssel. Az RMDSZ egyes gazdasági szakemberei amellett voltak, hogy a bányát be kell indítani. A kérdés azonban továbbra is az marad: van-e garancia arra, hogy ne történjen a nagybányaihoz hasonló baleset? Az arany sok pénzt hozhat az államkasszába, de azt mondom, hogy nem annyira fontos, mint az élelmiszer vagy az üzemanyag előállítása.
– Az egészségügyi tárca is kemény dió lesz, hiszen nem könnyű rendet teremteni a szakterületen, sok miniszter foga már beletörtött az egészségügyi maffiával való harcba. Kudarc esetén nem lesz áldozati bárány Cseke Attila?
– Nem hiszem, hiszen a kilátásokkal ellentétben ez nagy esély is a bizonyításra. Az egészségügyi rendszer reformja nemcsak a magyarokat érinti, hanem az egész társadalmat. Ha politikára, kormányzásra vállalkoztunk, akkor a nehéz feladatokkal is meg kell birkóznunk. Sajnos azt kell mondanom, hogy az egészségügyben annyi minden megy rosszul, hogy a viszonylagos javulás is látványos lehet. Hiszem azt, hogy Cseke Attila, aki ért a közigazgatáshoz is, kemény, határozott, eltökélt politikusként tud eredményeket elérni, Van egy jó precedens: Hajdu Gábor miniszter-kedése, akit ma is nagyon jó tárcavezetőként emlegetnek. Remélem, Cseke Attila is ilyennek bizonyul. Az egészségügy az ország legnagyobb gondja, a pénzhiányon kívül súlyos szervezési és igazgatási hiányosságok vannak e téren, miért ne próbáljunk meg rendet teremteni és javítani a helyzeten, hiszen itt minden ember javára cselekszünk.
– Az ortodox egyház tiltakozására a Művelődésügyi Minisztérium hatásköréből a miniszterelnök kabinetjének fennhatósága alá került a vallásügy. Az indoklás szerint az ortodoxok nem akarták, hogy egy "más felekezetű" miniszter döntsön egyházi kérdésekben. Ez is bizonyítja, hogy az ortodox egyház állam az államban. Ilyen körülmények között hogyan tudja majd felkarolni a hazai magyar kultúrát Kelemen Hunor?
– Az ortodox egyház és a román értelmiségiek között nem kell egyenlőséget tenni. Az ortodox egyház tradicionális nemzeti beállítottságú intézmény. Ezt a helyzetet nem kommentálom, mert erről mindannyi-unknak megvan a véleménye. Sajnos, itt egy kicsit kibújt a szög a zsákból. De nincs semmi baj. A vallásügyi államtitkárság tartozott még a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe. Nem baj, ha Kelemen Hunor nem egyházi kérdésekkel foglalkozik. Persze, nekünk is vannak egyházaink, azoknak is fontos a helyzetük. Nem közvetlenül ugyan, de miniszterelnök-helyettesként megpróbálok odafigyelni egyházainkra. Visszatérve a kultúrára, fontosnak tartom hatékonyabbá tenni a pályázati rendszert, akár a magyarországi tapasztalatok alapján is. A kultúra olyan terület, ahol nem hiszek a piacgazdaságban, továbbra is állami támogatásra van szükség. Ott van a műemlékvédelem, a művészeti, kulturális élet, ahol sok a tennivaló, és azt hiszen, hogy Kelemen Hunor igencsak megállja majd a helyét.
– Az RMDSZ jelenlétét vidéken az önkormányzatoknak leosztott kormánytámogatásokkal lehet a leginkább éreztetni. Az idei költségvetés azonban szűkösnek ígérkezik. Mit lehet e téren kormányzati pozícióból elérni?
– A válság miatt nem áll le az élet. Fontosnak tartom, hogy az állam tovább ösztönözze az infrastrukturális beruházásokat, hiszen ezek munkalehetőséget is jelentenek. A kormányban lehetőség van arra, hogy méltányosan osszák el a költségvetést és abból a magyar közösségek az őket megillető arány szerint részesüljenek. Bőven elegendő a méltányosság és az arányosság, ha arra gondolok, hogy Romániában kézi vezérléssel osztja a kormány az infrastruktúrára, a kulturális intézményekre a pénzt.
– Az RMDSZ többször is kormányzati pozícióhoz jutott, azonban egyik alkalommal sem pályázta meg a mezőgazdasági minisztériumot. A magyarság több mint 60%-a vidéken él, így igazán érdekelt lett volna abban, hogy "saját" minisztere legyen.
– Kormányalakítási tárgyalásainkon kértük a mezőgazdasági minisztériumot is. Sajnos nem kaptuk meg. A mi szempontunk szerint nem optimális az eredmény, de azt mindenképpen jó aránynak tartom, hogy a tizenhat tagú kormányban négy az RMDSZ képviselője.
– Sokan azt mondják, hogy ez a kormánykoalíció nem lesz hosszú életű, mert Traian Basescu továbbra is nyomást gyakorol majd a kormányra. Miként lehet ellensúlyozni az államelnök befolyását?
– Meg vagyok győződve arról, hogy lesznek vitáink, mivel napirendre kerülnek majd olyan dolgok, mint a parlamenti rendszer átalakítása, amivel az RMDSZ nem értett egyet, de sajnos a magyar választók nagy többségben emellett szavaztak. A kormányzás kompromisszumokat is feltételez. Meglátjuk, hogy meddig tudunk elmenni bizonyos területeken. Mivel olyan gazdasági kérdéseket is meg kell oldanunk, amelyek fontosak az ország számára, nem hiszem, hogy a PDL–RMDSZ kormány csak néhány hónapig működik.
– Mikor és miben érezhetik a magyar választók azt, hogy az RMDSZ kormányon van?
– Én mindenekelőtt a közérzeti változásban bízom. A tavasszal tiltakozó nagygyűléseket szerveztünk Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen azért, mert a PDL az intézmények éléről menesztette a magyar szakembereket. Most esélyünk nyílik arra, hogy ezt helyrehozzuk, érvényesíthetjük a magyarság arányát a különböző megyékben. Öt megyében prefektusunk lesz, több helyen pedig alprefektusokat nevezhetünk ki. Mint említettem, nagyobb gondot fordítunk az anyanyelvi oktatás helyzetének javítására és az infrastrukturális fejlesztésben sem hagyjuk, hogy elhanyagolják Erdélyt, a Székelyföldet. Ezek, remélem, nemsokára látványos változást hoznak életünkbe.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. január 14.
Verespatak: a jog vagy a politika érvényesül:
Bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a lapunk által kérdezett szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra; a cég olyan jogi zsákutcába került, amiből a politika segítségével nehezen tud kibújni.
Reménykedve várják a tavaszt a verespatakiak: a szegénységtől és munkanélküliségtől sújtott Fehér megyei településen ezekben a napokban azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb – még engedélyeztetésre váró – külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül.
„Engem már naponta megállítanak az utcán az emberek, s azt kérdezik, igaz-e, hogy már februárban elkezdődnek az alkalmazások?” – nyilatkozta neve elhallgatását kérve lapunknak egy, az RMGC-vel alvállalkozói szerződésben lévő cég vezetője, akinek jó ideje második otthona Verespatak.
Luca-napi ígéretek
A verespatakiak és környékbeliek reményeit egyfelől a Bukarestből érkező hírek táplálják. A Traian Băsescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kertelés nélkül kijelentette, szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.
Később Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Legutóbb pedig, december végén Traian Băsescu jelentette ki: a befektetés sorsa még nem dőlt el, az utolsó szót az ügyben – szintén szakértői vélemények alapján – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.
Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragoş Tănase, az RMGC fiatal vezérigazgatója, amikor a múlt év végén, szűk körben a projekt feltámadásáról beszélt az alkalmazottaknak. Az optimista nyilatkozatok az RMGC verespataki székhelyén, december 13-a környékén tartott Luca-napi céges rendezvényen hangzottak el.
„A kiskarácsonyra meghívták az RMGC több felső- és középszintű vezetőjét, a helybéli alkalmazottakat. Dragoş Tănase azzal bíztatta a jelenlévőket, tavasszal 1500 alkalmazott felvételére készülnek, s 2010 igen jó év lesz a cég számára – számolt be lapunknak az RMGC-nek dolgozó alvállalkozó. – Utóbb megkérdeztem a vezérigazgató néhány közvetlen beosztottját, mire alapozta Tănase az optimizmusát. Vállukat vonogatták. Nem csoda, hiszen távolról sem olyan rózsás a cég helyzete, mint ahogy azt a menedzser állítja”.
Jogi zsákutcában
A verespatakiak vélhetően nem tudják, az RMGC helyzete az optimista nyilatkozatok ellenére valóban nem rózsás. Nemcsak azért, mert a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Elsősorban amiatt, mert a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, s egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.
„A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” – fogalmazott lapunknak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, akinek nevéhez fűződik a Verespatak-projekt „befagyasztása”. A jelenlegi RMDSZ-es képviselői 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok sorra felfüggesztették, majd jogerősen érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel véget ért annak a tárcaközi bizottságnak a munkája is, amelynek a cég által benyújtott dokumentáció, illetve az aranykitermelésről tartott hazai és magyarországi közmeghallgatásokon elhangzó kifogások alapján elő kellett volna készítenie a kormány döntését az ügyben. „Nem volt értelme folytatni az elemzést, hiszen az RMGC-nek hiányos volt a dokumentációja. Területrendezési engedély hiányában a környezetvédelmi engedélyt sem lehetett kiadni” – magyarázta lapunknak Korodi.
Az akkori miniszter a közigazgatási perrendtartás 2007-es módosítása alapján hozta meg döntését. Ez kimondja: eleve semmisnek tekintendő minden olyan kérelem, amely megegyezik egy már korábban felfüggesztett, vele egyező tartalmú dokumentummal mindaddig, míg az eredeti kérelem sorsa bírósági eljárás során el nem dől.
„Az RMGC azért került patthelyzetbe, mert a bíróságok időközben semmisnek nyilvánították a területrendezési engedélyét, s többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. Ha más adatokra alapozott, tehát más tartalmú dokumentumra alapozná kérelmét, az már nem a Verespatak-projektről szólna” – magyarázta a jogi zsákutca lényegét Korodi.
A politikus szerint az RMGC-nek egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.
„Nemrég kaptam meg a bírósági indoklást. Félve vettem kézbe, mert attól tartottam, hogy a bírák hagynak valami jogi kiskaput az RMGC-nek, amibe belekapaszkodhat. Megnyugodtam, mert nem hagytak” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Korodi megnyugtatására szolgál az a tavalyi alkotmánybírósági ítélet is, mely szerint a volt miniszter törvényesen járt el az engedélyeztetés felfüggesztésekor.
Kilógna a lóláb
Kérdésünkre megerősítette: a nagyobbik kormánypártban „szemmel láthatóan megvan a politikai akarat” a projekt engedélyezésére. A képviselő mindazonáltal nem hinné, hogy a politikai akarat ez esetben felülírhatja a jogi tényállást. „Elméletileg előfordulhat, hogy a parlament ismét módosít a közigazgatási perrendtartáson úgy, hogy az RMGC ismét folyamodhasson területrendezési engedélyért. Ezt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen kilógna a lóláb” – fogalmazott Korodi.
A képviselő igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, ha Verespatak ügye a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT elé kerül. „Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek, véleményüket senki sem írhatja felül” – magyarázta.
Szerinte azonban elképzelhető: a CSAT annyiban illetékes ebben az kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött – egyébként mindmáig titkos – szerződést az aranykitermelésről. „Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ez az igény nem új. Ennek eldöntésében valóban a CSAT illetékes” – mondta Korodi.
Eugen David: semmi esélyük
Az RMGC „vesztét” elsősorban az Alburnus Maior civil szervezet okozta, amelynek sikerült sorra felfüggesztenie majd semmisnek nyilvánítania a cég területrendezési engedélyeit. Elnöke, Eugen David kilátástalannak véli a kanadaiak helyzetét. Szerinte „törvényhozási katasztrófának” kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az RMGC kikerüljön abból a jogi zsákutcából, amibe 2007-be jutott.
„A verespataki beruházás jogi szempontból hét pontban is támadható. Ezek közül csak az egyik a területrendezési engedély hiánya” – mondta David, akinek szervezete végig támogatta Korodi Attila döntéseit Verespatak ügyében.
Az Alburnus Maior vezetőjét egyébként nem érte meglepetésként, hogy az új kormány támogatja a kanadaiak elképzeléseit. „Gyakorlatilag az történt, hogy az RMGC a választások után benyújtotta a számlát a nagyobbik kormánypártnak, a PD-L-nek” – fogalmazott azokra a sajtóhírekre utalva, melyek szerint a kanadaiak keményen pénzelték a demokrata-liberálisok, illetve Traian Băsescu kampányát a választásokon.
Az RMGC tovább pereskedik Korodival
Jogi zsákutca ide vagy oda, az RMGC nem hagyja magát. A cég jogtanácsosától, Camelia Tudoranceától megtudtuk, folytatják a Korodi Attila elleni pert. „Megfellebbeztük az ítéletet legfelsőbb bíróságon. Nem tudok azonban találgatásokba bocsátkozni az esélyeinkről” – mondta az ÚMSZ-nek a jogtanácsos.
A cég szóvivője, Szentesy Cecília ugyanakkor tévesnek nevezte lapunknak azt az értesülését, hogy a közeljövőben 1500 alkalmazott felvételére készülnek. Tájékoztatása szerint a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, továbbiak felvétele a projekt sorsán múlik. „Ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükségünk. Nem tudjuk még azonban, mikor indulhat meg a kitermelés” – jelentette ki.
A szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a 2010-ben várható befektetésekről. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre – többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére –, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség.
Az RMGC szóvivője tagadta, hogy a cég támogatta volna a PD-L-t vagy bármelyik pártot a választásokon. „Ezt a cég szabályzata határozottan tiltja, s könyvelésünkben bármikor leellenőrizhető. Mi több, a kampányok finanszírozását a kanadai tőzsdetörvény sem teszi lehetővé” – utalt Szentesy Cecília arra, hogy az RMGC-t jegyzik a torontói tőzsdén.
A szóvivő emellett megerősítette a vezérigazgatónak azt a korábbi ígéretét, miszerint a beruházás révén négymilliárd dollár folyna be közvetlenül vagy közvetett módon a román államkasszába. Az ellenzők aggályairól azt mondta: a tervezett bánya „modellértékű” lesz Európában. „Betartjuk az európai szabványokat. Technológiánkkal szavatolni tudjuk, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa nem fordulhat elő Verespatakon” – ígérte Szentesy.
Borbélynál már kopogtattak
Ugyanezeket az ígéreteket tették lapunk értesülései szerint az RMGC képviselői Borbély Lászlónak Bukarestben is. A cég vezetőit tegnap fogadta – kérésükre – a környezetvédelmi miniszter, aki korábban többször is hangsúlyozta: addig nem hagyja jóvá az aranykitermelést, amíg nem győzik meg „101 százalékban” arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet.
Tegnap azonban arra is emlékeztette a cég képviselőit: továbbra sincs a beruházást alátámasztó településrendezési engedélyük. Mindemellett közölte: a tárca keretében elrendelte egy, a verespataki bányatervvel foglalkozó bizottság létrehozását. Kilátásba helyezte, hogy a tervről hamarosan a civil szervezetekkel is tárgyalni fog, és az év első felében Verespatakra is ellátogat.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy a cég képviselői hamarosan felkeresik Kelemen Hunor művelődési minisztert is, aki a Verespatakon található régészeti leletek miatt szintén illetékes az engedélyeztetés ügyében. Az RMDSZ-es politikusokkal – a PD-L-sekkel ellentétben – azonban az eddigi jelek szerint nem lesz könnyű dolguk: Markó Béla elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, álláspontjuk továbbra sem változott az aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),2010. január 19.
Csík: már nem gyászolnak
Elvitték tegnap az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől. A helyi RMDSZ vezetői így kívánták jelezni, hogy a szövetség kormányra lépésével csökkent a magyar igazgatók leváltása miatti feszültség Székelyföldön.
Utolsó szakaszába érkezett tegnap az RMDSZ és a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) közötti egyeztetés a kormányzati tisztségek elosztásáról: a koalíciós partnerek lapzártánkkor az országos ügynökségek és hatóságok vezetőségi posztjain alkudoztak.
Kovászna és Temes az élen
Eközben helyi szinteken is zajlanak a tárgyalások a PD-L és az RMDSZ között a megyei intézményvezetői tisztségek elosztásáról, igaz, eddig nem sok eredménnyel: mindeddig csak Kovászna és Temes megyében sikerült aláírni a koalíciós partnerrel a megállapodást – erősítette meg tegnap lapunknak Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.
Emlékeztetett: a területi szervezetek január 21-ig kaptak határidőt arra a két alakulat vezetőségétől, hogy megkössék a helyi egyezségeket. „Ott, ahol nem sikerül megállapodni a határidőig, a PD-L és az RMDSZ országos vezetői próbálnak megoldást keresni a helyi tisztségek elosztására” – magyarázta Kovács Péter.
Temes megyében egy igazgatói és hat aligazgatói tisztséget sikerült két tárgyalási forduló után kialkudni a helyi RMDSZ-nek, Kovászna megyében pedig a posztok 65 százalékát szerezte meg a PD-L-vel folytatott egyezkedéseken.
Baciu: vissza az egész!
Ez utóbbi megállapodással azonban máris elégedetlen a demokrata-liberálisok háromszéki vezetője, igaz, Gheorghe Baciu nem is vett részt a helyi „koalíciós szerződés” múlt heti aláírásán. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a PD-L régióért felelős alelnöke, Gheorghe Sricpcaru képviselte a koalíciós partnert, a megyei elnök Bukarestben volt.
„Nekem csak az utolsó pillanatban szóltak a megállapodásról” – panaszkodott Baciu, aki szerint a nélküle megkötött egyezséget újra kell tárgyalni. „Elfogadhatatlan, hogy a választásokon nyertes párt olyan kulcsfontosságú intézményekből küldi haza az embereit, mint például a pénzügyi igazgatóság vagy a mezőgazdasági igazgatóság” – nyilatkozta a Kovászna megyei PD-L elnöke.
„A kutya ugat, a karaván halad” – kommentálta tegnap megkeresésünkre Gheorghe Baciu panaszait Tamás Sándor. A háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a PD-L helyi vezetőjének kifogásai felboríthatják a már megkötött megállapodást. „Nyilván, hogy Baciu tiltakozik, hiszen most nagyon haragszanak rá azok az igazgatók, akiknek most távozniuk kell posztjukról, s akiket korábban ő juttatott tisztségbe” – mondta Tamás Sándor.
Csíkban ma tárgyalnak
Hargita megyében ma tart tárgyalási fordulót az RMDSZ és a PD-L az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. Borboly Csaba megyei tanácselnök, a Csík Területi RMDSZ elnöke reméli, hogy a háromszékinél is jobb arányban jutnak igazgatói posztokhoz.
„Hangsúlyoznám azonban, hogy nem is az arány számít. Számunkra az a fontos, hogy olyan intézmények élére kerüljenek felelős, szakértelemmel rendelkező magyar igazgatók, amelyek az emberek mindennapjait érintik. Ilyen az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy” – magyarázta az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Oldódott a feszültség
Csíkszeredában egyébként tegnap jelképesen is jelezték, hogy véget értek a magyar igazgatók eltávolításával keletkezett feszültségek Hargita megyében: Korodi Attila képviselő és Bencze István, a csíkszeredai városi RMDSZ ügyvezető elnöke sajtóesemény keretében elvitte az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől.
„Most már nyugodtan bevehetjük a táblát, elérte célját. Ezentúl új időszak kezdődik a megye közéletében” – jelentette ki Korodi, utalva arra, hogy a megyébe nemrégiben magyar prefektust neveztek ki, és hamarosan a megyei intézmények élére is jobbára magyar tisztségviselők kerülnek.
Korodi emlékeztetett, hogy a magyar igazgatók tavalyi leváltása elleni tiltakozásul 2009. április 30. – május 22. időszakban a helyi RMDSZ hét darab ilyen táblát helyezett ki Csíkszeredában egy-egy intézmény bejárata elé. Ezek egy részét egyébként azóta ellopták.
Cseke Péter Tamás, Inczefi Tibor. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. január 30.
Borbély: az RMGC köteles teljesíteni a jogi feltételeket
A verespataki aranykitermelést tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) köteles teljesíteni a beruházás jogi feltételeit, például olyan környezetvédelmi hatástanulmányt kell bemutatnia, amely mindent kételyt eloszlat az esetleges környezeti károsodással kapcsolatosan – mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter Bukarestben.
Az ezzel kapcsolatos közleményben a tárcavezető emlékeztet arra, hogy az RMDSZ egy évtizeden át következetes volt a verespataki aranybánya megnyitása ügyében, mindvégig ellenezte a környezet egyensúlyának megbontására irányuló törekvéseket, és nem támogatta a város elköltöztetését. Emlékeztet arra is, hogy a cián alapú kitermelés betiltását célzó törvénytervezet egyik kezdeményezője szintén RMDSZ-politikus volt, de ezt a tervezetet a parlament nem szavazta meg.
Borbély utalt arra is, hogy a kanadai-román vállalat városrendészeti engedélyét a törvényszék semmisnek nyilvánította. Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter 2007-ben éppen a jogi kifogásokra hivatkozva függesztette fel az engedélyezései folyamatot. Amíg a cég az újabb engedély kiváltásához szükséges dokumentumokat nem szerzi be, addig nem lehet továbblépni a verespataki bányanyitási terv megvalósításában, például olyan környezetvédelmi hatástanulmányt kell bemutatnia, amely által mindent kételyt el kell oszlatni, válaszolnia kell minden felmerülő kérdésre – szögezte le Borbély László.
„Nemrég találkoztam a vállalat képviselőivel, ahol elmondtam: készen állok meghallgatni minden álláspontot – mind a cég, mind a kezdeményezést ellenző zöld szervezetek érveit –, de az ország törvényeit mindenkinek szem előtt kell tartania, a RMGC-nek is teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Megállapította: a minisztérium keretében működő, a verespataki tervvel kapcsolatos bizottság létrehozására azért volt szükség, hogy hatékonyabbá váljon a munka a tárcán belül. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 2.
Olosz Gergelyt választották frakcióvezetőnek
Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő váltotta Márton Árpádot az RMDSZ alsóházi frakciója élén. Megválasztását maga Olosz Gergely jelentette be tegnap délután a képviselőház plénuma előtt. Az RMDSZ-frakció két alelnöke Máté András Levente — aki az elmúlt parlamenti ülésszak idején is betöltötte a tisztséget — és Erdei Doloczki István (Korodi Attilát váltja), titkára pedig Derzsi Ákos lett.
Olosz Gergely a 2008-as választásokon nyert képviselői mandátumot a kézdiszéki körzetben. Több mint egyéves parlamenti tevékenységéről igen keveset tudunk, sem jelentős hozzászólásai, sem kezdeményezései nem voltak, a sajtót egyetlen alkalommal sem tájékoztatta megvalósításairól, terveiről. Értesüléseink szerint sem a megyei RMDSZ-egyeztetéseken, sem a bukaresti frakcióüléseken nem volt szokása részt venni, a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Háromszék érdekeit képviselte volna valamely fórumon. A lapunkhoz eljutott hírek szerint Márton Árpád leváltását puccsszerűen szervezte meg, sikeres volt, s a jövőben ő képviseli a szövetséget a képviselőház Állandó Bizottságában, a más pártokkal zajló egyeztetéseken. Forrás: Erdély.ma2010. február 2.
Korodi Attila lett a román parlament külügyi bizottságának elnöke
- Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő tölti be keddtől a román parlament külügyi bizottságának elnöki tisztségét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő új bizottsági elnök kiemelte: tevékenységének középpontjába a jó külügyi kapcsolatrendszer kialakítását és fenntartását fogja helyezni, ugyanakkor arra is figyelni fog, hogy Románia modernizációs vitája során a jövőben figyelembe vegyék a különböző európai demokráciák értékeit és hibáit.
"Kiemelt figyelmet fogok szentelni a Románia és Magyarország közötti viszonynak is. Ki kell alakulnia egy magától értetődő együttműködésnek a két ország között" - mondta a képviselő az RMDSZ közleménye szerint, hozzátéve: arra törekszik, hogy az intézményes kereteket kihasználva minél ismertebbé tegye külföldön a romániai magyar közösség értékeit, kultúráját és problémáit. Forrás: MTI2010. február 3.
Márton Árpádot meglepte leváltása
„Nem adok hitelt azoknak a pletykáknak, melyek szerint leváltásom mögött egy, a Demokrata–Liberális Párttal kötött háttéralku áll” – nyilatkozta tegnap lapunknak Márton Árpád, akit hétfőtől Olosz Gergely váltott az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetői tisztségében.
Márton nyolc, ellenjelöltje tizenegy szavazatot kapott, egy szavazatot érvénytelenítettek, ketten pedig hiányoztak a 22 fős frakció tisztújító üléséről. „Engem meglepett ez az eredmény, de ezek a belső demokrácia szabályai” – kommentálta a tisztújítást Márton Árpád, aki korábban Traian Băsescu államfő egyik legkövetkezetesebb bírálója volt az RMDSZ honatyái közül.
Mint ismert, Olosz Gergely helyettesévé Erdei D. Istvánt és Máté András Leventét választották a képviselők. Korábban az egyik frakcióvezető-helyettesi tisztséget Korodi Attila töltötte be, aki tegnaptól a képviselőház külügyi bizottságának elnöki posztját tölti be. Korábban a testületet Borbély László vezette, akit időközben miniszterré neveztek ki.
Korodi lapunknak elmondta, nincs összefüggés új megbízatása és a frakcióvezető-helyettesi tisztségből történő leváltása között. „Én nem is jelöltettem magam újra a frakcióban, mert már január elejétől tudom, hogy a külügyi bizottság élére kerülök” – mondta az ÚMSZ-nek a képviselő, aki kérdésünkre szintén „a belső demokráciára” hivatkozott, amikor Márton leváltásának okairól faggattuk. Olosz Gergely Kovászna megyei képviselőt, a frakció vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 5.
Németh Zsolt: A jövőben Románia lehet Magyarország fő stratégai partnere
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Az alapállás aztán hamar letisztult: Budapest a kisebbségi jogok elismerését, Bukarest a határok sérthetetlenségének megerősítését követelte. Erős integrációs érdekek és azonos politikai családhoz tartozó kormányok kellettek ahhoz, hogy ebben a bizalmatlan hangulatban, 1996-ra megszülessen a Magyar-Román Alapszerződés – a kollektív jogok és autonómiaigény feladásával.
Ugyanebben az évben vált először kormánytényezővé Bukarestben az RMDSZ, és ez a magyar-román államközi kapcsolatokban is hangnem-váltást eredményezett. Néhány kezdeti ideges reakció után a román fél a magyar-magyar „diplomáciai" érintkezéseket is elfogadta: az ezredforduló után szokásjoggá vált, hogy a magyar vezetők bukaresti tiszteletkörök nélkül is ellátogathatnak Erdélybe. 2005 óta évente rendeznek közös kormányüléseket – már amikor a találkozó nem esik a román vagy a magyar választási kampány áldozatául. A kapcsolatoknak kétségtelenül jót tett a két ország NATO- illetve EU-tagsága, de a már-már tabumentes viszony manapság sem mentesül az olyan döccenőktől, mint a magyar elnöki különgép légtérhasználatának megtagadása Romániában, egy diplomáciai levelezésben vétett pontatlanság ürügyén.
„Ha az a célkitűzésünk, hogy egy erős Közép-Európát kell létrehoznunk, hiszen nem tudjuk saját magunk az életünket befolyásoló legfontosabb kérdéseket megoldani szomszédaink nélkül – akkor megkerülhetetlen Románia és Lengyelország Magyarország számára. Viszont ha együtt tudunk működni a lengyelekkel, illetőleg a románokkal, akkor egy működőképes együttműködést lehet kialakítani. Ha felmérjük az érdekeit ennek a három országnak, úgy tűnik, van egy reális lehetőség. (...) Romániának és Lengyelországnak a biztonságpolitikai jelentősége is kiemelkedő – például a rakétavédelmi rendszer döntése, nekünk magyaroknak ráadásul az erdélyi magyarság miatt Románia mindig is kiemelkedően fontos partnerünk volt, az erdélyi magyarok jövője szempontjából is" – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.
Németh Zsolton, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökén kívül a Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójában Korodi Attila, a román parlament külügyi bizottságának elnöke is vendég volt, akikhez a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, az autonómiatörekvésekrők, illetve a schengeni csatlakozást követő lépésekről intéztek kérdéseket.2010. március 14.
A rendőrség zaklatta az ünneplőket Gyimesbükkön
Mint sok más magyarlakta településen, vasárnap délután Gyimesbükkön is összegyűlt a helyi közösség a Csángó Gyerekekért Egyesület székhelyén, hogy 1848. március 15-re emlékezzen. Azonban más székelyföldi településektől eltérően a Bákó megyei községben élőknek nem adatott meg a lehetőség a nyugodt emlékezésre. A csángó magyaroknak a rendőrséggel, csendőrséggel és tűzoltósággal kellett szembenézniük. A falut 5 rendőrautó lepte el, amelyek már kora reggeltől járőröztek, és folyamatosan kérdéseket szegeztek a szervezőknek. Emellett a településre érkezett egy tűzoltóautó, úgymond felügyelet céljából, holott a rendezvény helyszínén nem kellett tartani tűzesettől, minthogy a terem fűtésének engedélyezését a tűzoltóság már előzetesen megtagadta. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete felkérte Korodi Attila és Kelemen Hunor parlamenti képviselőket, valamint Gyerkó László szenátort, hogy parlamenti eszközeik segítségével tiltakozzanak a szabad ünnepléshez való jog durva megsértése miatt. Forrás: Erdély.ma2010. március 16.
Erős közösség ünnepe
Az autonómiakövetelések jegyében zajlottak a március 15-i megemlékezések
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában – mondta tegnap Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ március 15-i központi ünnepségén. A politikus nem csupán az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezett beszédében, hanem a húsz évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekre is.
A Székely himnusszal indult Marosvásárhelyen az RMDSZ központi március 15-i megemlékezése, ahol a mintegy tízezer résztvevő nemcsak a 162 évvel ezelőtti, hanem az 1990-es eseményekre is emlékezett. A Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél tartott központi rendezvényen zökkenőmentesen, csendzavarás nélkül ért véget az ünnep, ahol a szónokok között elsőként Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondta el ünnepi beszédét.
Az 1848-as szabadságharc kirobbanásának évfordulója kapcsán úgy fogalmazott, hogy minden nemzet történetében vannak fontos állomások, a nemzeti szolidaritásnak olyan példái, amelyekre újból és újból emlékezni kell. „Sokan vitatják manapság, hogy mi értelme van a nemzeti büszkeségnek, és nem vezet-e nacionalizmushoz, más népek gyűlöletéhez. Nem, éppen ellenkezőleg, aki joggal büszke nemzete történelmére, mert van, amivel büszkélkednie, annak nincsen amiért másokat gyűlölnie vagy megvetnie” – hangsúlyozta Markó.
Szerinte különösen jó érzés magyarnak lenni március 15-én, ugyanis ekkor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. „Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt, Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé. Akkor nem sikerült. De büszkék vagyunk rájuk, mert a magyar nemzet legszebb, legjobb énjét mutatták fel együtt, szolidárisan” – mondta el Markó Béla.
Markó Béla nem csak 1848-ra emlékezett beszédében, hanem a marosvásárhelyi Fekete Márciusra is
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes elmondta: az is szabadságharc volt, a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca. „Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk” – mondta szónoklatában Markó Béla.
Az ünnepi szónoklatok sorozatát Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének beszéde zárta, aki elmondta, Maros megyében 78 helységben ünneplik az 1848-as forradalom évfordulóját, de sok helyen emlékeznek a fekete március eseményeire is. Teremeújfaluban idősb Kiss Zoltánra emlékeztek, aki húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen veszítette életét, amikor halálra gázolta a görgényvölgyieket szállító teherautó.
Nyerges-tetői tisztelgés a kötelességtudók előtt
A hideg, havas idő ellenére több százan gyűltek össze a Csíkkozmáshoz tartozó Nyerges-tetői emlékműnél tisztelegni azok előtt, akik 1849. augusztus 1-én Gál Sándor vezetésével megpróbálták feltartóztatni a Háromszék felől betörő orosz csapatokat. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő beszédében azt a költői kérdést tette fel, hogy vajon ma hányan adnák fel kényelmüket a lövészárokért.
Gyerkó László szenátor azt emelte ki, hogy a nyergestetői csata a szülőföld védelmének a jelképe, amelynek a hősei olyan áldozatot hoztak, amelyet a mai székely is meg kell hozzon nap mint nap.
Székely zászló a csíki megyeházán
Ünnepélyes keretek között vonták fel tegnap a székely lobogót Hargita Megye Tanácsának székházára az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kék-arany színű lobogót a megye zászlajának fogadta el nemrégiben a megyei önkormányzat, amint Borboly Csaba tanácselnök fogalmazott: „visszahelyezte jogaiba a közösségi jelképet”, „Nem éri fel a nemzeti zászlót, de a mi múltunk szimbóluma” – érvelt Borboly, hozzátéve: tiszteljük a román zászlót is, amely „a román barátainknak a legkedvesebb”.
Sokkal vehemensebb hangot ütött meg Veres Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki soros elnöke, aki az autonómia kivívásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, majd beszéde végén „Székelyföld nem gyarmat”, „Székelyföld szabad” jelszavakat skandálta.
Visszatérő motívum: Gábor Áron rézágyúja
Sűrű havazással indult, majd az ünnepség közben napsütésre váltott az idő Sepsiszentgyörgyön. A hideg ellenére szép számmal gyűltek össze a háromszéki megyeszékhely központjában az ünneplők. A várost piros-fehér-zöld kokárdákkal díszítették ki. A sepsiszentgyörgyi ünnepség az Erzsébet parki 1848-49-es emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a színház előtti téren felállított színpadon folytatódott az Emeld fel fejedet büszke nép című emlékműsorral.
A színpad előtt lovakkal vonult fel a Csillagőrző Egyesület, a 11. Székely Huszárezred hagyományőrző csapata és az uzoni Hagyományőrző Huszárok csapata. Az ünnepi beszédek fő gondolata Gábor Áron hazahozott ágyújához kapcsolódott. Köszöntőbeszédében Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiemelte: a negyvennyolcas harcok egyik „résztvevője” érkezett haza.
„Gábor Áron rézágyújáról van szó, melyet negyven év után hazahoztunk, mert a miénk, és mert a miénk, itthon kell maradnia. Amint ránézek, látom, hogy Gábor Áron kiáltja: »Lészen ágyú!«. Ez az optimizmus, ez a hit, amire ma is szükségünk van, hogy Székelyföld volt, van és lesz!” – mondta Antal Árpád és hozzátette: „egy ilyen nagy közös ügyünk Székelyföld demilitarizálása, földjeinknek a katonaságtól való mielőbbi visszaszerzése!”
Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy az ünnepség helyszínén aláírásgyűjtésbe kezdenek, melyben kérik, hogy szolgáltassák vissza az eltulajdonított és militarizált területeket.
Ágyúval hívták a tömeget
Kézdivásárhelyen a hagyományőrző csapatok és a falvak felvonulása után Rácz Károly polgármester köszöntőjével kezdődött az ünnepség. Petőfi Sándor Talpra magyar című megzenésített verse Tolcsvay László előadóművész tolmácsolásában csendült fel, majd Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke szólt az ünneplő tömeghez, és a hazatért Gábor Áron-ágyúra mutatva kiemelte: „lészen nemcsak ágyú – ahogy mondta egykor Gábor Áron –, hanem lészen autonómia is”.
Kelemen Hunor művelődési miniszter beszédében kiemelte: szülőföldjére érkezett és mivel itthon érzi magát, nem jöhetett üres kézzel, hazahozta Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját, amelynek itt a helye ma, és itt lesz holnap is.
A művelődésügyi miniszter beszédét egy „Lesz-e autonómia?” felkiáltás szakította meg, amire Kelemen Hunor azt válaszolta: mindennek eljön az ideje, és ha együtt cselekszünk akkor sikeresek leszünk. Háromszéken 19 órakor a maksai Óriáspincetetőn meggyújtották az őrtüzet, amelyhez 21 óráig minden település csatlakozott.
Traian Băsescu: a romániai magyarok legyenek büszkék „hármas identitásukra”
A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük – ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által tegnap közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Băsescu államfő március tizenötödike alkalmából köszöntötte a romániai magyarokat.
A dokumentum szerint a romániai magyarok számára sokkal könnyebbé és természetesebbé vált a magyarságukból, valamint a román és az európai állampolgárságukból adódó hármas identitásuk vállalása most, amikor Románia és Magyarország is tagja „a nagy európai családnak”, és az állam modernizációjára, valamint a jólét megteremtésére irányuló közös célokkal rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra idején az emberi jogokat és a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették az akkori hatóságok, az elmúlt húsz évben azonban visszafordíthatatlan lépéseket tett Románia a sokszínű és demokratikus társadalom kiépítésére, ahol a nemzeti kisebbségek jogait az alkotmány, de újabban a Lisszaboni Szerződés is szavatolja.
Emil Boc miniszterelnök ünnepi köszöntőjében méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Rámutatott: ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez. Boc az RMDSZ szerepét is méltatta, amely – mint írja – komoly kormánypartnerré vált.
Antal Erika, Inczefi Tibor, Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 17.
Tisztába tenni a dolgokat
Kelemen Hunor a GDP-hez kötné a kulturális tárca költségvetését
Eddig havat lapátolt, ezután a kulturális örökség törvénykönyvét dolgozná ki a kulturális miniszter. Nagyinterjú.
A költségvetési vita során felmerült, hogy a kulturális minisztérium költségvetése feleljen meg a GDP 1 százalékának. Végül aztán nem lett ebből semmi. Miért?
Kelemen Hunor: – A felvetés a mi részünkről jött, de a képviselők rögtön ráharaptak és támogatták. Ez egyébként nem új ötlet, készséggel elismerem: '97-ben és '98-ban is próbálkoztunk ezzel, amikor én államtitkár voltam a kulturális tárcánál. Ezt a régi ötletet vettem elő, és a bizottságban többé-kevésbé vehemensen mindenki támogatta az elképzelést.
- Úgy gondolom, akkor lenne reális ez, ha sikerülne egy olyan törvényt életbe léptetni, mely előírja az 1 százalékot – ugyanúgy, ahogy a tanügyben már érvényben van egy hasonló törvény, nyilván nagyobb százalékkal.
- Nemzetközi szinten léteznek ilyen szabályozásra példák? Ez az 1 százalék általánosnak mondható?
– Ez nemzetközi szinten változó. Kevés olyan országot találni, mely a GDP 1 százalékánál kevesebbet fordít a kultúrára. Rendszerint 2 és 5 százalék között mozog ez a ráfordítás, ezt nyilván minden ország saját prioritásai függvényében állapítja meg.
A függetlenné vált Horvátországban a háború után például a GDP 4-5 százalékát fordították műemlék-felújításra. Mivel tudták, hogy a turisztikai szolgáltatásokhoz szükséges a szétlőtt, lerombolt műemlékek helyreállítása, ezért ezt tűzték ki prioritásként. Franciaországban éveken keresztül a kultúra digitalizálása volt prioritás, és emiatt nőtt meg a kulturális tárca költségvetése.
- Mivel foglalkoztál a kinevezésed óta eltelt hónapokban?
– Ha nagyon szabadon beszélnék, azt mondhatnám, hólapátolással foglalkoztunk. Próbáltuk átnézni a problémákat, és eddig csak problémákkal találkoztunk. Rengeteg elvarratlan szálat, számos megoldatlan problémát találtunk a tárcához tartozó intézmények körül.
- Ilyenkor mennyire előny vagy hátrány az, hogy a miniszter politikai karrierje kezdete óta valamilyen módon kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytatott? Nem könnyebb ilyenkor egy rendszeren kívülről érkező ember dolga?
– Elődöm, Theodor Paleologu a rendszeren kívülről érkezett. Az, hogy korábban is kultúrával foglalkoztam, nem is hátrány, nem is előny. Olyan értelemben lehet előny, hogy engem nem lehet megvezetni a rendszerrel kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor persze hátrány is lehet ez, hiszen az embernek lehetnek megcsontosodott nézetei. Én nem tartom magam ilyennek.
- Az igazi probléma nem az, hogy valaki a rendszeren kívülről vagy belülről érkezik, hanem az, hogy mennyire tudja átlátni és működtetni ezt a rendszert úgy, hogy a rendelkezésre álló kevés pénzt hatékonyan költsék el? Mert a nagy kérdés, amikor kevés pénz áll rendelkezésre, az, hogy mire lehet azt fordítani a kötelező költségeken, a béreken és fenntartáson kívül?
- Mennyi marad a költségvetésben kultúrára előirányozott 689 millió lejből, miután a kötelező kiadásokat levonják?
– Ezt nem lehet pontosan megmondani, hiszen a kötelező kiadások után maradó összeg is sokfelé oszlik. A költségvetésnek több mint fele, 400 millió lej intézményfenntartásra, bérekre és egyéb kiadásokra megy el. További 60-70 millió lejt költünk műemlékek felújítására, ugyanakkor van néhány nem túl nagy beruházásunk is. Vannak aztán azok a hozzájárulások, melyeket különféle alapokba – például a Nemzeti Kulturális Alapba (AFCN) – fizetünk be. A filmhivatal (RADEF Romaniafilm) illetve a Román Szerzői Jogvédő Hivatal (ORDA) működését is mi biztosítjuk.
Szintén a költségvetés része néhány nagyberuházás – ezt azonban az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hosszú távú kölcsönéből fedezzük. Ebből a pénzből 15-16 objektumot újítunk fel: például a közelmúltban adtunk át Zilahon egy 19. századi, reprezentatív épületet. Nagyon szépre sikeredett a felújítás, 670-680 ezer euróba került. Az épület a kulturális igazgatóságnak valamint a megyei könyvtárnak fog otthont adni. Ennek a hitelnek az iránya előre megszabott, nem lehet másra költeni, mint ami a hitelszerződésben szerepel. Sőt, az ütemezés is igen szoros, az sem mindegy tehát, hogy meddig költjük el.
- Már a költségvetés összeállításakor voltak olyan hangok, miszerint a bevételi oldalt tekintve túlságosan optimista a költségvetés, a becsültnél kevesebb pénz fog befolyni. Előfordulhat, hogy egy költségvetési kiigazításkor megnyirbálják a kulturális tárca költségvetését?
– Remélem nem, de minden forgatókönyvet figyelembe kell venni. Annyit tudok, hogy 2010 januárjában a költségvetési bevételek csak egészen kevéssel maradtak alatta a 2009-es szintnek. Van egy pici eltérés, de nem akkora mértékű, ami ebben a pillanatban okot adna aggodalomra. A kérdés, hogy tudni fogjuk-e tartani a következő hónapokban a 2009-es szintet?
Én szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban hogy az év első 4-5 hónapjában lesz annyi pénz, amennyire kiadási oldalon szükség van. Főleg azért, mert a román kormánynak van egy sor 2009-ben vállalt kötelezettsége, kölcsöne, amit vissza kell fizetni. 2010 semmivel nem lesz könnyebb, sőt, bizonyos értelemben nehezebb lesz, mint 2009: a nyugdíj- és egészségügyi reformot, valamint a közigazgatás átalakítását elhalasztották a választások miatt.
2010-ben mindezeket a dolgokat meg kell oldani, ami elbocsátásokat jelent, ezért szociális oldalon idén nagyon nagy kiadásokkal számolunk. Továbbá olyan átszervezések következnek, melyek a bevételi oldalt ugyan később megerősítik, de az idei év első felében biztosan nem hoznak pluszbevételt. Én mindenesetre remélem, hogy a kulturális tárca költségvetése nem fog tovább csökkenni, mert akkor be is zárhatunk.
- A kötelező kiadásokon kívül melyek a prioritások idén?
– A kulturális tárcának van néhány projektje, melyet évek óta támogat, és ezeket továbbra is támogatni kell: ilyen a TIFF, az Országos Színházfesztivál (Festivalul Naţional de Teatru), az UNITER-gála, az Enescu-fesztivál illetve az Őszi Művészeti Fesztivál, valamint a Velencei Biennálé. A gond az, hogy ezekre a projektekre évek óta egyre kevesebb támogatást tudunk nyújtani. Főleg 2009-ben csökkent az erre fordítható pénzalapunk, és ez idén is ugyanazon a szinten marad.
Szeretnénk néhány regionális, országos kisugárzású magyar rendezvényt is felvenni ezek közé. Úgy gondolom, támogatni kellene a marosvásárhelyi AlterNative rövidfilmfesztivált, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, illetve a csíkszeredai Régizene Fesztivált. Sajnos a támogatásként nyújtott összegek picik lesznek, de úgy gondolom, fontos az egyensúly helyreállítása a támogatott román és magyar fesztiválok között.
Szeretnénk még a bukaresti Sala Palatuluiból egy olyan 3-5 ezer férőhelyes koncerttermet létrehozni, mely bármilyen zenekarnak magas szintű szolgáltatásokat, infrastruktúrát nyújt. Bukarestben nincs ilyen modern központ. Ha sikerül erre a projektre pénzt szerezni, akkor reméljük, hogy 2011-re, a következő Enescu Fesztiválra elkészül.
A közelmúltban jelent meg egy, a nyelvijogok.ro által szignált szöveg a Transindexen. A cikk szerzője arról ír, egy miniszteri rendelettel meg lehet szünteti a műemlékek feliratozására vonatkozó jogszabály visszásságait, ami például tavaly Kolozsváron problémát okozott. Kívánsz intézkedni ilyen irányban?
– A műemlékek feliratozásáról szóló, Răzvan Theodorescu által kibocsátott miniszteri rendeletet a tavasz folyamán módosítani fogjuk. Ebben a pillanatban azon gondolkozunk, miképpen lehet olyan döntést hozni, mely minden szempontból megfelel, hiszen már látszik, nem lehet egységesen kezelni a feliratok kérdését. A kérdésnek vannak ergonómiai vetületei is: nem lehet minden műemlékre 6-7 nyelven felírni a szükséges információkat.
- Ott, ahol magyar műemlék van, természetesnek tartom, hogy magyar nyelvű szöveg szerepeljen rajta. Kolozsvár esetében azt fogjuk mondani, teszem azt románul, magyarul, angolul és franciául kell szerepeljenek a feliratok. De mihez kezdjünk a német nyelvvel? Szebenben a német nyelvet természetesen feltesszük, ott az a kérdés, hogy a magyar nyelv felkerül-e vagy sem? Azon gondolkodunk tehát, hogy milyen kritériumok szerint választjuk egyik vagy másik nyelvet, illetve hogyan tüntetjük fel kezelhetően az információkat egy táblára?
Az arányokon tehát még dolgozunk, de ezen a rendeleten mindenképpen módosítani fogunk. Csak senki ne gondolja, hogy ez olyan, mint a mesében – veszem a varázspálcát, suhintok egyet, és attól a pillanattól kezdve működik.
- A kulturális minisztérium tavaly meghirdette, majd vissza is vonta pályázatait. Ez ügyben lesz valami fejlemény?
– Nem tartom kizártnak, hogy meghirdettek valamit, és aztán észbe kaptak, de nyilvános pályázatról nem tudok. Nyilvános pályázat egyébként idén sem lesz.
- Kis költségvetésű év lévén a törvényhozás terén lehet a minisztériumnak nagyobb mozgástere. Itt melyek a tervek?
– Idén a legnagyobb kihívás a kulturális örökség törvénykönyve lesz. Egy olyan törvénykönyvet állítanánk össze, mely tartalmazná az épített, tárgyi, szellemi és régészeti örökség védelméről szóló összes jogszabályt. Ezek a törvények jelenleg is léteznek, de mivel különféle időszakokban írták azokat, egy részük már elavult, illetve egy csomó minden nem illik össze. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, és egységes kódexbe rendezni. Nagy munkáról van szó, amit márciusban indítanánk minisztériumi munkacsoportok szintjén, majd a közvita után szeptember-október folyamán lehetne benyújtani a parlamentbe.
Módosítani szeretnénk továbbá a közkönyvtárakra vonatkozó törvényt – erre vonatkozóan már javaslatokat is bekértünk. A szerzői jogvédelmi törvényt összhangba kell hozni az uniós rendelkezésekkel, illetve az év második felében a filmtörvényhez is hozzá fogunk nyúlni. Ott is egyszerűsíteni szeretnénk, nem akarjuk a feje tetejére állítani a dolgokat.
Lenne egy további elképzelésünk is a filmgyártásról, azonban ehhez a Pénzügyminisztérium segítségére is szükség van: az adózási szabályoknál kellene módosításokat eszközölni, hogy Románia ismét versenyképes lehessen filmgyártás terén Bulgáriával és Magyarországgal.
Tavalytól Bulgáriában nagy adókedvezményeket adnak a filmgyártásban érdekelt cégeknek, eziránt pedig az amerikaiak nagyon érdeklődnek. Ők ugyanis keresik az olyan országokat, ahol olcsóbban tudnak filmeket előállítani, mint Amerikában. Románia és Magyarország volt a filmgyártók kedvence éveken keresztül, de most úgy látszik, Bulgária nagyon meg fog ugrani, és Magyarország is fölzárkózik, Románia pedig lecsúszik, mivel nem biztosít fiskális juttatásokat. Ezen azért kellene változtatni, mert a külföldi forgatócsoportok nagy összegeket hagynak itt, néhány száz, de akár ezer embernek is munkát biztosítanak produkciós irodákon keresztül. Így az adókedvezmények áttételesen megtérülnek.
- Hosszú távon melyek a terveid?
– Hogyha teljes mandátumban, tehát 3 esztendőben gondolkozom, akkor egy olyan minisztériumot szeretnék magam mögött hagyni, ahol a dolgok tisztában vannak, az alárendelt intézmények működnek, hosszú távú programok működnek mind a kulturális örökség, mind a kortárs művészek támogatására. Szeretnék továbbá egy olyan törvényes keretet biztosítani a kulturális tárcának, mely hosszú évekre biztosítja a működés pénzügyi feltételeit – ez lenne a kulturális tárca költségvetésének GDP-hez való kötése. Ha mindezt 3 év alatt el tudnám végezni, akkor azt mondanám, rendben vannak a dolgok.
- A koalíciós tárgyalások egyik vezetője voltál. Hogyan működtek a tárgyalások, az RMDSZ kért bizonyos tárcákat, vagy a demokraták mondták azt, hogy ez vagy amaz a minisztérium legyen az RMDSZ-é?
– A minisztériumok elosztásáról szóló tárgyalásokat december folyamán még Markó Béla vezette, de én is jelen voltam. Politikai értelemben alkudoztunk a minisztériumok elosztásáról. Nem volt olyan, hogy valamit nem kértünk, de kaptunk, ugyanakkor mi többet kértünk, s nem mindig azt kértük, amit kaptunk.
Például a környezetvédelmet és a fejlesztési minisztériumot is kértük. A fejlesztésügyi minisztériumot végül nem kaptuk meg, de mivel az egészségügyi tárca nekünk második prioritásunk volt, ezért megkaptuk azt. Volt 2-3 listánk, mindegyiken három-három kategóriával, ezek függvényében alkudtunk. Nem kaptunk meg mindent, amit kértünk, de nincs olyan minisztériumunk jelenleg, amit ránk sóztak.
- Milyen szempontok szerint álltak össze a listák? A rendelkezésre álló politikus, szakember mennyire számított?
– Itt több fajta szempont van. Az egyik szempont, hogy kisebbségi ügyekben milyen tárcánál lehet előrelépni. A másik fontos kérdés, hogy melyek azok a tárcák, ahol olyan beruházásokat lehet elindítani, melyek a magyar közösségnek segítenek? Minden más e két fő szemponthoz adódik hozzá.
Nem mindig miniszteri pozícióban gondolkodtunk, arra törekedtünk, hogy minél nagyobb területet fedjünk le miniszterekkel és államtitkárokkal. Világos volt, hogy nehéz lesz megszerezni a gazdasági tárcát, viszont ott kialkudtunk egy államtitkárt, aki képes a kis- és középvállalkozások programjaiba besegíteni.
Én a honvédelmi minisztériumban is el tudok képzelni magyar minisztert, ugyanúgy, ahogy az igazságügynél vagy a külügynél. A hadügyet nem kértük, a külügy egy adott pillanatban megjelent a prioritások között, de nem az A kategóriában. Egy külügyminiszter ugyanis roppant fontos, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a külpolitikát az alkotmány szerint az államelnök vezeti.
Persze a szakemberek kérdése is szóba jött, de igazából nincs olyan minisztérium, ahova ne tudnánk miniszteri szinten olyan embert állítani, aki képes adminisztrálni azt. Hiszen miniszteri szinten nem az a fontos, hogy a tárcavezető az adott területen kiváló szakember legyen: az egészségügyi miniszterünk egy jogász, mint ahogy Borbély László és korábban Korodi Attila sem környezetvédelem szakon végzett.
Második-harmadik szinten, főképp az ügynökségek esetében már bonyolultabb a dolog, ugyanis oda nem árt olyan embert találni, aki szakember, illetve olyan menedzser, akinek köze van az adott területhez. Például ha a Tarom vezetéséről beszélünk, akkor nem egy tapasztalt pilótát keresünk, hanem egy olyan menedzsert, aki el tud vezetni egy nagyon komplex céget.
- A kinevezések miért késlekedtek?
– Nem késlekednek, ilyen gyorsan még sosem mentek a kinevezések. Tavaly a PSD és a PD-L még február és március elején is nevezett ki embereket. Azonnal elkezdődtek a kinevezések, ahogy megkötöttük a koalíciós egyezséget. Egyedüli kivétel az oktatási tárca, ahol azért volt egy 3 hetes késés, mert várni kellett egy, a minisztérium átszervezéséről szóló kormányhatározatra.
1996-ban, amikor államtitkár lettem, februárban neveztek ki, pedig a kormányzás novemberben kezdődött. Így tehát ez a normális ütem, sőt, a demokratákhoz képest még jól is állunk, mert ők sok esetben még a jelölendő személyekről szóló belső döntést sem hozták még meg.
- Hargita megyében született egy olyan megállapodás a PD-L-vel, miszerint a magyarság számaránya tükröződik az intézmények vezetésében. Mi a garancia, hogy ez nem borul, ha egy PSD-kormány következik?
– A Hargita megyei megállapodás nem tartalmazza az arányosság elvét, mivel nem magyar az intézményvezetők 84 százaléka. A megállapodás persze attól még nem rossz, de azért ne szédítsük egymást. Ami a garanciákat illeti, a politikában semmiféle garancia nem létezik az egyezségen túl. Az egyezség betartására vigyázni mindenkor azok felelőssége, akik épp vezető tisztséget töltenek be városban, megyében vagy országos szinten.
Ezért fontos az, hogy miután a politikai képviselet megkapta a megfelelő támogatást a közösség részéről, olyan helyzetbe tudjon kerülni, hogy képes legyen tárgyalni. Más garancia nincs: ez nem üzleti szerződés, ahol, hogyha egy kitételt nem tart be a szerződő felek egyike, akkor büntetés szabható ki.
- Azt mondják, a kisebbségi törvény elfogadására a következő 6 hónapban van esély. Ugyanakkor a PD-L-nek érdeke minél későbbre tolni a törvény elfogadását, mert ezzel sakkban tudja tartani az RMDSZ-t. Erről mi a véleményed?
– Azt látom, hogy a kisebbségi törvénynek 2010-ben, legfeljebb 2011 elején van esélye. Másfél évvel a választások előtt már valóban csökkenni fognak az esélyek. Abban reménykedem, hogy sikerül idén keresztülvinni ezt a törvényhozáson. A PD-L vezetőivel folytatott eddigi tárgyalásokból számomra nem úgy tűnik, mintha a demokraták fékezni akarnák a folyamatot. Persze mi a pártvezetőkkel tárgyaltunk, hogy mi van az alsóbb szinteken – és egy politikai pártban sok minden van az alsóbb szinteken – nem tudjuk.
Ami az RMDSZ sakkban tartását illeti, mi nem csak 3 évnyi koalícióról beszélünk. Ez persze már nem függ majd tőlünk, és bizonyos értelemben a PD-L-től sem fog függni. 2012-ben a jelenlegi elnöknek még lesz egy dobása: egy újabb miniszterelnököt fog nevesíteni. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, mi nem csak 3 évre tervezünk, amikor tárgyalunk, és vannak kérdések, melyekről úgy tárgyalunk, hogy hosszabb távra tervezzük a koalíciót. Ez persze ebben a pillanatban még nem több egy szándéknál.
- Látszik-e már, hogy Băsescunak melyek a további politikai szándékai az 5 év múlva lejáró elnöki mandátuma után?
– Az újságírók bizonyos értelemben jobban informáltak, mint egy politikus. Azt látom, Băsescu körül politikai értelemben nincs zaj, a PD-L pedig az elmúlt másfél hónapban normálisan viselkedett, a koalícióban nem voltak gondok. A demokratákkal nem volt több vitánk, mint ami egy koalíciós partnerrel természetes és megszokott.
Az államfő szándékait nem tudom megjósolni, de arra gondolok, más stratégiával kezdte második mandátumát, mint az elsőt. Őt ugyanis többet nem fogják elnöknek választani, ilyen politikai kihívás tehát őt már nem ambicionálja. Épp ezért talán kiegyensúlyozottabb és békésebb 5 esztendőre rendezkedett be, legalábbis egy normális államférfi így tervez, így építkezik utolsó mandátuma során. Persze nem tudom, hogy az ő fejében mi van.
S. Z. Forrás: Transindex.ro2010. március 26.
MIÉRT Brüsszel – EU-Tábor: a helyszín változik, a koncepció marad
Winkler Gyula meghívására Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a MIÉRT. A cél: közös erővel tudatosítani az erdélyiekben az Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő 2010. március 23-i brüsszeli találkozójukon áttekintették az elmúlt évek együttműködésének eredményeit, és megvizsgálták a készülő Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét. Ezt követően sor került a MIÉRT kihelyezett elnökségi ülésére, amelynek házigazdája Winkler Gyula volt.
Az elnökségi ülés kezdetén megtartott sajtótájékoztató alkalmával a felszólalók, Winkler Gyula EP képviselő, Bodor László MIÉRT elnök, Sógor Csaba EP képviselő, Korodi Attila MIÉRT társelnök, valamint Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke az Európa 2020 stratégia romániai gyakorlatba ültetésének fontosságáról, ennek megvalósítási módszereiről, illetve a MIÉRT Szórvány évének célkitűzéseiről beszélgettek.
Az Európa 2020 stratégia és a Youth in Action helyét átvevő Youth on the Move kezdeményezés ismertetése érdekében a MIÉRT és Winkler Gyula összehangolja tevékenységét. Ennek első jeleként az EP-képviselő erdélyi konferenciasorozatot szervez a stratégia ismertetése érdekében, ennek első állomásai Székelyudvarhely (március 26.) és Szatmárnémeti (március 27.) lesznek. A MIÉRT abban érdekelt, hogy a Youth on the Move a célcsoport minden tagja - így az elszigetelt helyzetben élő fiatalok - számára is érthető és elérhető legyen.
Az Európa 2020 stratégia három alap-prioritása (tudásalapú társadalom; energiahatékony gazdaság; emberközpontúság, a kohézió növelése) közül a sajtótájékoztatón értelemszerűen a fiatalokat leginkább érintő elem, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kifejlesztése került előtérbe, melynek keretén belül Bodor László, a MIÉRT elnöke a Youth on the Move ifjúsági kezdeményezést részletezte.
Elmondása szerint: „ A MIÉRT üdvözli a stratégia ifjúsági összetevőjét, mely az oktatás minőségének emelését, a diákok mobilitását, valamint a fiatalok munkapiaci elhelyezkedésének segítését célozza meg. A MIÉRT a fiataloknak szervezett képzései, rendezvényei tematikája által támogatja a kezdeményezés romániai megvalósulását, továbbá szorgalmazza az ifjúság megfelelő tájékoztatását.”
Ezt követően Bodor bejelentette: a MIÉRT által szervezett EU-Táborra új helyszínen kerül sor, június 29. és július 4. közt, Marosfőn szervezik meg. A Youth on the Move kezdeményezés irányvonalai mentén haladva a MIÉRT elnöksége a tábor tematikájaként a fiatalok munkavállalását és munkalehetőségeit határozta meg.
A Hunyad megyei EP-képviselő és a MIÉRT közti együttműködés másik fontos eleme a szórványban élő magyar fiatalok kiemelt támogatása. Ennek jegyében szervezte meg az ifjúsági szervezet a Szórványkonferenciát, és ezért rendezik a szórványban a szervezet éves küldöttgyűlését is, illetve keretet biztosítanak a székely és szórvány szervezetek közti csereprogramhoz is.
A MIÉRT elnökségi ülésén részt vett Hölvényi György, a Robert Schumann Alapítvány főtitkára, aki az alapítvány által felkínált lehetőségekről beszélgetett az elnökség tagjaival.
A délután további részében a MIÉRT elnöksége több tárgyaláson vett részt a YEPP tagjaival, melyek során a MIÉRT státusa került megvitatásra. A megbeszélések kapcsán a MIÉRT elnöke kifejtette, hogy reményei szerint a MIÉRT, mely jelenleg megfigyelői státussal rendelkezik, az idei év folyamán a YEPP hivatalos tagszervezetévé válik. Forrás: Transindex.ro2010. április 22.
Uniós országok nagyköveteivel találkozott Markó Béla
Az Európai Unió tagállamainak romániai nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagykövetét fogadta kedd délután Markó Béla szövetségi elnök. A nagyszámban megjelent diplomaták előtt a miniszterelnök-helyettes a politikai helyzetről beszélt, értékelte a kormány munkáját és prioritásait, illetve tájékoztatott az ezekkel kapcsolatos RMDSZ-álláspontról.
A találkozón az RMDSZ képviseletében jelen volt még Borbély László ügyvezető alelnök, Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, illetve Nagy Zoltán államtitkár és Tudor Veronka államtanácsos.
Új Magyar Szó (Bukarest),2010. április 23.
Verespatak: magyar lobbi a ciántechnológia ellen
Magyarországnak meggyőződése, hogy a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaberuházás nem jó, nem jelent hasznot Románia számára, éppen ezért a magyar állam továbbra is nemet mond erre a projektre – jelentette ki csütörtökön Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Fehér megyei településen tett látogatása során.
Eközben elérhető közelségbe került a cianidos bányászat uniós betiltása, miután az Európai Parlament szerda este magyarországi és erdélyi magyar eurohonatyák kezdeményezésére Strasbourgban vitát folytatott a kérdésről. Az EP májusban szavaz az ügyben, az Európai Bizottság egyelőre nem támogatja a teljes körű tilalmat.
A helyszínen tájékozódott a Verespatakra tervezett ciános aranykitermelési projekt helyzetével, körülményeivel, valamint az érintett társadalmi csoportok, civil szervezetek vonatkozó álláspontjával, véleményével kapcsolatban csütörtökön Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. A Fehér megyei településen tett látogatása során a diplomata leszögezte: a magyar állam továbbra is határozottan ellenzi a Roşia Montană Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat bányatervét, mivel nem bízik az alkalmazni kívánt ciántechnológiás módszerben.
„A döntéshozatal természetesen a román kormány kompetenciája, Magyarország azonban továbbra is nemet mond a projektre, mivel jelentős kockázatot és veszélyt tartogat mindkét ország számára. Tudjuk, hogy a bukaresti kormány programjába foglalta a terv újraértékelését, a magyar állam számára azonban ez nem politikai kérdés, hanem a környezetre és a kulturális örökségre gyakorolt hatását vesszük figyelembe” – jelentette ki Füzes Oszkár nagykövet, aki a helyi és megyei hatóságok képviselőivel folytatott megbeszélésén túlmenően arra is kíváncsi volt, miként vélekedik a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését célzó beruházásról az érintett lakosság.
Verespatakra egyébként a jövő héten Borbély László környezetvédelmi miniszter is ellátogat; az RMDSZ-es tárcavezető csütörtökön felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fennáll az RMGC projektje engedélyezési folyamatának elődje, Korodi Attila által elrendelt felfüggesztése (a beruházásra különben a kanadaiak eddig 400 millió dollárt költöttek).
Ezzel egy időben meghiúsulhat a kanadai Gabriel Resources kanadai anyavállalat verespataki projektje, mivel elérhető közelségbe került a cianidos bányászat uniós betiltása, miután a fideszes Áder János és Tőkés László európai parlamenti képviselők kezdeményezésére az EP szerda este Strasbourgban vitát folytatott a kérdésről. A két magyar eurohonatya által előterjesztett állásfoglalás-tervezet arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig kezdeményezze a cianidos bányászati technológia betiltását az Európai Unió területén. A javaslatot – amelyről várhatóan május elején szavaz az EP – valamennyi frakció támogatja, kivéve a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőit. Marian Jean Marinescu például „rendezettnek” ítélte a romániai bányakitermelés helyzetét, és Románia belügyeibe való beavatkozásnak nevezte az unióbéli szabályozási szándékokat.
Miközben a szintén PDL-s Traian Ungureanu „rossz politikai összeesküvésnek” titulálta a ciántechnológia betiltására irányuló javaslatot, írásos előterjesztésében Tőkés László kihangsúlyozta: a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. A strasbourgi vitán Áder János leszögezte, az eljárás nemcsak vízszennyezéssel fenyeget, hanem a természet sokféleségét is veszélyezteti, és ha Európa komolyan gondolja, hogy meg kell óvnia vizeit a szennyezésektől, akkor nem engedheti meg ciános méregtavak telepítését a folyók és tavak mellé.
Az Európai Bizottság nevében felszólaló Cecilia Malmström belügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy egy néhány éve hozott uniós jogszabály már szigorú rendelkezéseket tartalmaz a hulladékok kezelésére és a cianid határértékére, ezért a testület továbbra sem támogatja a teljes tilalmat.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2010. április 30.
Döntéskényszerben Verespatak
Ha az aranykitermelést tervező cég százszázalékosan garantálja, hogy a bánya megnyitása után nem áll fenn a környezetszennyezés veszélye, a kormány el fogja dönteni, engedélyezi-e vagy sem ezt a beruházást – mondta tegnap Verespatakon Borbély László.
A környezetvédelmi miniszter Kelemen Hunor kulturális miniszter társaságában tartott terepszemlét a Fehér megyei településen, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett aranybánya helyszínén. Borbély a sajtónak elmondta: a hazai környezetvédelmi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak.
A miniszter leszögezte: az RMGC-nek teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit. Jelenleg a befektetőnek egy új, érvényes településrendezési engedélyt kell felmutatni, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium pedig vigyázni fog arra, hogy mindenki betartsa az ország környezetvédelmi jogszabályait – tette hozzá Borbély László.
A tárcavezető szerint a kormánynak mielőbb döntenie kell, mit tesz a környezetszennyezéssel Verespatakon, hiszen itt, a régi bányánál még vannak megoldatlan környezetvédelmi problémák – fejtette ki, példaként említve, hogy az ottani savas víz még mindig szennyező. „Megengedhetetlen, hogy eddig a hatóságok nem intézkedtek a szennyezés felszámolása érdekében” – jelentette ki Borbély.
Elmondta: felvette a kapcsolatot Adriean Videanu gazdasági miniszterrel, akivel együtt május 4-én találkozót szervez, arra pedig meghívják mindazokat, akik érdekeltek ez ügyben. „A találkozó célja, hogy minél hamarabb megoldást találjunk a régi bányánál észlelt szennyezés csökkentésére, a megbeszélés napirendjén szerepelni fognak a Verespatak környéki más környezetvédelmi gondok is” – hangsúlyozta.
A régi bányánál egy 700 ezer eurós beruházással a savas víz nem szennyezné tovább a patakot – mondta. Információi szerint eddig az RMGC 376 millió dollár értékben hajtott végre befektetéseket. A környezetvédelmi és erdészeti minisztériumnak vannak olyan programjai, amelyek a Környezetvédelmi Alapból az ilyen programokat támogatják – tette hozzá.
Kelemen Hunor szerint lehet majd megoldást találni arra, hogy ne károsodjon a vidéken fellelhető kulturális örökség. „A kulturális értékek megőrzése számunkra a legfontosabb. Meggyőződésem, hogy szakértőink hozzájárulásával ez lehetséges lesz” – mondta a művelődési miniszter.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az RMGC a régészeti engedélyt sem szerezte még meg a beruházás elkezdéséhez. „Voltak már próbafeltárások, készült egy jelentés, az engedélyt azonban az ítélőtábla semmisnek nyilvánította. A cégnek újra be kell nyújtania kérését a szakhatóságokhoz, mert az első folyamodványuk sem tartalmilag, sem formailag nem volt rendben. Mi betartjuk a romániai törvényeket” – szögezte le Kelemen Hunor. Mint mondta, a bányászat és a kulturális örökség megférhetnek egymás mellett. „A fenntartható fejlődéshez őszinte párbeszédre van szükség” – jelentette ki.
Mint ismert, az RMGC verespataki terveinek lendületet adott Adriean Videanu gazdasági miniszternek az a múlt év végi bejelentése, hogy szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának. Korábban lapunk arról írt: bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra.
Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter szerint, az RMGC jogi zsákutcába került, mivel a már korábban elutasított területrendezési engedélyét – a jelenlegi törvények szerint – nem tudja ugyanazokra az adatokra alapozva ismét kérvényezni. Korodi éppen a területrendezési engedély hiányára hivatkozva fagyasztotta be 2007 nyarán a beruházás engedélyeztetési eljárását.
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. május 28.
Verespatak: nulláról kell kezdenek?
„Sok időnek kell eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – jelentette ki Borbély László. A környezetvédelmi miniszter azt valószínűsíti, hogy nulláról kell majd kezdeni a Rosia Montana Gold Corporation beruházásának környezeti hatásvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy az új hatástanulmány alapján szintén nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországi közmeghallgatásokat is.
„Valószínűsíthető, hogy nulláról kell majd kezdeni a verespataki beruházás környezeti hatásvizsgálatát” – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi miniszter a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) ciánalapú aranykitermelési terveiről.
A tárcavezető a Hotnews.ronak elmondta: ez azt jelenti, hogy új hatástanulmány alapján nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországiak bevonásával történő lakossági közmeghallgatásokat is. „Ezért úgy gondolom, ha az RMGC végül meg is kapja az engedélyt, sok időnek kell még eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – magyarázta a miniszter.
Borbély László az interjúban arra utalt: az RMGC nemrégiben szerezte be a Fehér megyei tanácstól a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által felfüggesztett engedélyeztetési eljárás folytatásához szükséges új területrendezési engedélyt. Az új dokumentumra azért volt szükség, mert az előzőeket a hazai bíróságok sorra felfüggesztették vagy semmisnek nyilvánították.
Bökkenőt jelent azonban, hogy a törvény szerint az engedély nem támaszkodhat a már korábban elutasított iratban foglalt adatokra, így szükségképpen változtak a beruházás „paraméterei” is. „Ez azt jelenti, hogy az engedélyeztetési eljárást nulláról kell kezdeni, nem lehet ott folytatni, ahol az én mandátumom idején félbeszakadt” – magyarázta korábban lapunknak Korodi Attila.
A bizottság még elemez
Az RMGC új területrendezési engedélyét és más, a beruházással kapcsolatos iratait jelenleg a környezetvédelmi minisztériumban létrehozott „Verespatak-bizottság” vizsgálja. Borbély a Hotnews.ronak elmondta: a kanadaiak még mindig adósak néhány dokumentummal, így például a művelődési minisztérium – régészeti feltárásokra vonatkozó – engedélyével.
A külföldön tartózkodó minisztertől tegnap nem sikerült elérnünk, hogy megtudjuk, mikor fejezi be munkáját a bizottság, s mikor derül ki, honnan kell folytatni a beruházás engedélyeztetési eljárását. Nem tudta ezt megmondani tegnapi érdeklődésünkre Szepessy Szabolcs, a testület tagja sem. „Még elemezzük az RMGC iratait, nem tudom, mikor fejezzük be a munkát” – mondta a miniszter tanácsosa.
Nem tudott tegnap részletesebb információkkal szolgálni a beruházás jelenlegi stádiumáról az RMGC szóvivője sem. Szentesy Cecília azt sem kívánta kommentálni, mihez kezd a cég abban az esetben, ha az engedélyeztetési eljárást újra kell kezdeni.
Indulatok Szegeden
Mint ismert, egy Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény értelmében azoknak az országoknak is joguk van részt venni a környezetet esetleg veszélyeztető nagyberuházások előkészítő vitáiban, amelyeket a káros hatások elérhetnek. A verespataki aranybányával kapcsolatos döntést ugyanakkor a román hatóságok hozzák majd meg, a környező országoknak nincs vétójoguk.
Korábban a Romániával szomszédos országok közül csak Magyarország jelezte, hogy részt venne a verespataki beruházás engedélyeztetési eljárásában. Ennek megfelelően 2006 folyamán Szegeden és Budapesten tartottak közmeghallgatást, amelyeken a cég képviselői bemutatták a befektetés környezeti hatástanulmányát a helyieknek.
A szegedi – indulatos légkörben zajló – közmeghallgatáson több civil szervezet kifogásolta, hogy a beruházás kockázatait felmérő környezetvédelmi hatástanulmánynak – amely román és angol nyelven készült – csak a töredékét fordították le magyarra. A felszólalók ellentmondásokat véltek fölfedezni a tanulmányban közölt számokban, például az esetlegesen kiömlő cián koncentrációját és hígulását illetően.
Borbély László garanciát is kér
A környezetvédelmi minisztérium banki garanciát is kér a verespataki aranykitermelést tervező RMGC – től, ha a kanadai–román ve-gyesvállalat beszerzi az engedélyezési eljárás újraindításához szükséges dokumentumokat, és a hatóságok is engedélyezik a projektet – mondta Borbély László a hotnews.ro-nak.
A környezetvédelmi miniszte becslése szerint az RMGC-nek 150–160 millió dollárt kellene letétbe helyeznie, amelyet a régió környezetének helyreállítására fordítanának, ha a verespataki arany- és ezüstlelőhely kiaknázása után ökológiai baleset következne be az ipari létesítménynél.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. június 22.
Verespatak: újrainduló engedélyezés
A román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium újraindítja a Verespatakra tervezett színesfémbánya-beruházás engedélyezési folyamatát – jelentette be tegnap Bukarestben Borbély László tárcavezető. Az RMDSZ-es miniszter azzal indokolta a 2007-ben felfüggesztett eljárás folytatását, hogy az erdélyi beruházásban érdekelt Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat (RMGC) új településrendezési tervvel jelentkezett, és ennek nyomán ismét összehívják a zöld tárca műszaki vizsgálóbizottságát.
Az Erdélyi-Érchegységben nyugvó, Európa legnagyobb színesfémlelőhelyének tartott arany- és ezüsttartalékot ciántechnológiával kibányászni kívánó társaság számára májusban bocsátott ki új, sorrendben a harmadik településrendezési engedélyt a Fehér megyei önkormányzat.
A korábbi településrendezési tervet – amely földrajzi szempontból határolja körül a tervezett ipari létesítmény övezetét – három évvel ezelőtt a környezetvédelmi tárca akkori vezetője, a szintén RMDSZ-es Korodi Attila kezdeményezésére érvénytelenítette az igazságszolgáltatás, mivel a másodjára kibocsátott dokumentum azonos volt az elsővel; emiatt Korodi felfüggesztette a színesfémbánya engedélyezési folyamatát. Utódja, Borbély László tegnap rámutatott: a mostani engedély már nem azonos a korábbi kettővel, bizonyos technikai paraméterek különböznek, ezért tekinthető ez újabb jóváhagyásnak.
A miniszter különben cáfolta, hogy az egymilliárd dollárosra tervezett beruházás támogatójává lépett volna elő, és leszögezte: kizárólag abban az esetben fogja jóváhagyni a verespataki arany kinyerését, ha az RMGC „százegy százalékban” szavatolja az európai jogszabályokkal összhangban lévő romániai törvények tiszteletben tartását. Hangsúlyozta: a minisztérium mostani lépésével nem tesz egyebet, minthogy betartja az európai uniós és a romániai jogszabályokat. Ismertette azt is, hogy két héttel ezelőtt Svédországban tett látogatást, ahol több, ciántechnológiát alkalmazó bánya is működik. Borbély a bolideni bányát kereste fel, ahol – tájékoztatása szerint – biztosítják a ciánkoncentrációnak azt a minimális szintjét, amely már nem szennyező.
A miniszter közölte, hogy az Európai Parlamentnek a ciántechnológia betiltását célzó határozata kapcsán nemrég konzultált az Európai Bizottság illetékeseivel, akiktől azt a választ kapta, hogy a tagállamoknak konkrét esetekben a jelenlegi – azaz a cianidos technológiát lehetővé tévő – jogszabályokat kell alkalmazniuk. Az RMDSZ-es tárcavezető közölte, a múlt héten egyeztetett Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel is, akit arról biztosított, hogy Románia minden információt megoszt Magyarországgal. „Elkezdődnek azok a kétoldalú egyeztetési folyamatok, amelyek ilyenkor szükségesek, és újraalakul a román–magyar közös bizottság is, amely procedurális szempontok szerint vizsgálja a verespataki beruházást” – mondta Borbély László, hozzátéve: ismét meg kell rendezni a lakosság és a civil szervezetek bevonásával korábban már lezajlott közvitákat is.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes különben erdélyi látogatása zárónapján, vasárnap Gyulafehérváron leszögezte: környezeti kockázata miatt a magyar állam továbbra is ellenzi a verespataki bányaberuházás megvalósítását. Mint ismeretes, a bukaresti legfelső bíróság már június 2-i jogerős ítéletében arra kötelezte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy bocsássa ki a verespataki aranybányát tervező vállalatnak a derítőgát és a zagytározó gát megépítéséhez szükséges engedélyt. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon – ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben –, a ciánalapú kitermelés beindítását célzó beruházásra eddig mintegy 400 millió dollárt költött.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2010. június 22.
Tojászáporral fenyegetik a szakszervetek az RMDSZ-t
„Ellenünk szavazott, meglopott. Tolvaj, keressétek!” – ez a felirat olvasható azokon a plakátokon, amelyekkel az Alfa Kartell Hargita megyei szervezete tiltakozó kampányt indított tegnap az ellen, hogy az RMDSZ Hargita megyei képviselői és szenátorai a múlt héten nem szavazták meg az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
Sorin Badea, az Alfa Kartell megyei vezetője szerint tízezer plakátot nyomtattak, ezer–ezerötszázat mindegyik RMDSZ-es parlamenti képviselő és szenátor arcképével. Elmondta, péntekig az összes plakátot kiragasztják azokon a településeken, amelyeket az egyes honatyák képviselnek.
A Verestóy Attila szenátort és Antal István képviselőt ábrázoló plakátokat Székelyudvarhelyen, illetve Székelykeresztúron, a Pál Árpád képviselőét Gyergyószentmiklóson, Kelemen Hunor kulturális miniszterét szülőfalujában, Csíkkarcfalván, Gyerkó László szenátorét Csíkszeredában, Korodi Attiláét pedig Tusnádfürdőn függesztik ki, mondta a szakszervezeti vezető.
Az első, Csíkszeredában kiragasztott plakátokat tojással dobálták meg a tiltakozók, Badea szerint pedig ugyanerre számíthatnak az RMDSZ-es politikusok is, ha nyilvánosan mutatkoznak. A szakszervezeti vezető azt ígéri, hogy a tiltakozás erősödhet, ha az RMDSZ honatyái nem találnak megoldást a válságellenes intézkedések hatásának enyhítésére. Azt is elmondta, sorra járták a képviselők és szenátorok területi irodáit, de egyiküket sem sikerült elérniük. Hozzátette, hétfőn Korodi Attila és Pál Árpád telefonon jelezte, hogy pénteken hajlandók találkozni a szakszervezetekkel.
Marosvásárhelyen is tiltakozni készül a CNSLR Frăţia. A szakszervezetek a Kultúrpalota előtt kívánnak tüntetést szervezni, ugyanis itt zajlik szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) ülése, amelyen egyebek mellett a szövetség válságellenes intézkedéscsomagjáról tárgyalnak. Călin Orlando Cociş, a szakszervezeti tömb Maros megyei elnöke közölte: azt szeretnék, ha a CNSLR küldöttsége bemehetne az ülésre, ahol elmondanák ellenvéleményüket.
Készül az RMDSZ válságellenes programja
A napokban véglegesítik az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatcsomagját, amelyet a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadnak majd el, és amelyről ezt követően mihamarabb egyeztetni kívánnak a kormányzati partnerekkel – jelentette be tegnap Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ-elnök bírálta a PDL egyes minisztereit is, akik elmondása szerint a válságos helyzet dacára is halogatják a szükséges intézkedések végrehajtását. „A reformot minél határozottabban és gyorsabban kell végrehajtani, és ez a koalíció működőképességétől függ.
Rendkívül rossz benyomást keltett bennem az, ahogyan egyes miniszter-kollégák – és itt nem az RMDSZ minisztereire gondolok – nem hajlandóak kellő határozottsággal végrehajtani a szükséges lépéseket, többen azt próbálják elmagyarázni, miért nem lehetséges az átszervezés, a költségcsökkentés, miért nem valósítható meg a decentralizáció” – vélekedett. Leszögezte: az RMDSZ nem kíván részt venni egy ilyen „halogató, időhúzó politikában”.
Krónika (Kolozsvár)2010. július 12.
Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)2010. július 13.
Vita is volt az SZTK-ülésen
Mégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat.
Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben.
Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette.
Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)