udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
604
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 601-604
Névmutató:
Pomogáts Béla
2002. október 2.
A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ 2002. október 9.
Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ 2002. október 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./2002. október 31.
Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját ünnepelték Nagyváradon okt. 28-án. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte megemlékezés vendége volt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, aki előadást tartott a költőről. Illyésért újra meg kell küzdenünk, mert mintha elfelejtetődtek volna üzenetei mai magunk számára - mondotta. Tőkés László püspök tartott igei bevezetőt. A nagyváradi esten mutatták be A költő felel című válogatást Illyés Gyula műveiből. /(Balla Tünde): Illyés Gyula ünnepség Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ 2002. november 21.
A magyarság ma egyféle "szigettengeren" él, írta tanulmányában Pomogáts Béla. A szigettenger kontinentális központja a jelen Magyarországa, illetve azok a kisebb területek, amelyek a trianoni ország határai mentén /Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül Vajdaság északi felében és a Tisza mentén/ etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak azután nagyobb magyar többségű területek, de más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld területe, amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége. Minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár vagy Kassa magyarsága is valójában szórványban él, Természetesen diaszpórában élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok. A jelenleg érvényesnek tekinthető statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét-nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében /Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban/ nagyjából további négyszázezer, a nyugati világban pedig körülbelül 1,2 vagy 1,3 millió magyar él szórványban. Ez együtt közel 2,5 millió ember, vagyis minden hatodik magyarnak idegen nyelvű népesség között kell leélnie életét. Ez a szórványmagyarság folyamatosan ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának, csak töredékesen vannak magyar intézményei, a kétnyelvűség körülményei között él. A magyarság közép-európai tévesztésében nagy szerepet játszott a máig folyamatos népszaporulatbeli deficit. Vagy másfélszáz esztendővel ezelőtt nagyjából egyforma nagyságú nép élt, úgy nyolcmilliós lélekszám körüli: a magyarság a maga országterületén és a románság több államban /a két román fejedelemségben, Magyarországon, az Ausztriához tartozó Bukovinában és a cári Oroszország tartományát alkotó Besszarábiában/. Azóta a Kárpát-medencei magyarság létszáma, amely az első világháborúig erősen emelkedett, nagyjából mindössze hatvan százalékkal növekedett, a románságé pedig /Romániát és a Moldvai Köztársaságot tekintve/ nagyjából megháromszorozódott. A népszaporulatban folyamatos deficit, az ugyancsak folyamatos szórvány magyar beolvadás, /és az állandósult kivándorlás és emigráció/ nélkül a románok lélekszámához hasonlóan ma mintegy huszonnégymillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. Ehelyett tovább halad a szórványosodás. A szórványmagyarság kérdésének felvetését nem lehet időszerűtlennek tekinteni. A magyarországi politika a magyar kisebbség védelmét célzó stratégiáját szinte kizárólagosan a magyarság etnikai tömbjeinek gondozására alapozták. Nem volt erőteljes érdeklődés a szórványgondozás iránt a kisebbségi magyarok politikai életében sem, kivéve talán a moldvai csángók kulturális gondozását, ahol mindig gyülekezett néhány intézmény és önkéntes még Magyarországon is /például Beke György író, Halász Péter néprajztudós vagy Atzél Endre jogász./ Erdélyben működik Vetési László református lelkész irányításával egy egyházi jellegű szórványalapítvány, melynek a Kárpátoktól délre is vannak eredményei. Azonban a szórványmagyarok helyzetének puszta felmérésre sem történtek kísérletek. Ezért jelentős, hogy az Anyanyelvi Konferencia /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával hozzáfogott egy szórványgondozási program kidolgozásához. A magyar "szigettenger" igen veszélyeztetett. A történelmi erők a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. A szórványmagyarság helyzetével, jövőjével foglalkozni kell. A szórványmagyarság kiszolgáltatott az integrációs folyamatoknak. Az integrációból kimaradott országokban minden bizonnyal erősödni fog az etnokratikus gondolat és az idegengyűlölet. Az integrációs folyamat később kiterjedhet Szerbiára, Ukrajnára azonban csak hosszabb idő elteltével. Felvetődik tehát a gondolat, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar szórványokat miként lehet szülőföldjükön megtartani. Nem lesz könnyű feladat, továbbá számolni kell azzal, hogy mind a Vajdaságból, mind Kárpátaljáról folyamatos a Magyarországra történő áttelepülés. A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést igényel. Ennek a stratégiának a valós helyzet felmérésére kell épülnie. Az elmúlt évtizedben nagy társadalomtudományi, demográfiai kutató- és elemzőmunkára került sor, ennek ellenére csak töredékes képünk van a magyar diaszpóráról. A szórványmagyar vidékek nagy részén nincsenek szervezett magyar iskolák, esetleg csak elemi iskolák. Ezeket az iskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel kell támogatni, emellett létre kell hozni a hétvégi magyar iskolák átfogó rendszerét. Leghasznosabb volna ezeket egyházközségekben megszervezni. A szórványban volna elsőrendű szerepe a magyar rádiós és televíziós adásoknak, ezen belül a távoktatásnak. A szórványvidéken élő gyermekek számára új tankönyvcsaládokat kellene kidolgozni. A kisközösségek anyanyelvmegtartó ereje mindennél fontosabb lehet. /Pomogáts Béla: Magyarok a szórványban. = A Hét (Bukarest), nov. 21./2002. november 23.
Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából nov. 21-én Nagykárolyban, a színházteremben Ady-emlékestet tartottak. Láng Gusztáv irodalomtörténész, egyetemi tanár hangsúlyozta: Ady Nagykárolytól kapott egy nagyon fontos, egész költészetére kiható élményt, ajándékot, ösztönzést. Nagykároly és környéke alakította azt a nyelvet Károlyi Gáspárban, ami lehetővé tette, hogy végül lefordíthassa a teljes Bibliát. A Károlyi-Biblia Ady egyetlen olyan könyve volt, amelyet úgyszólván minden nap olvasott. "Ennek a könyvnek a nyelve, a nyelvi fordulatai, a veretes képisége Ady egész költészetében állandóan jelen van" - hangsúlyozta. Pomogáts Béla szerint Ady volt az a magyar nemzeti gondolkodónk, aki kijelölte a magyarság előtt álló utat. /Boros Ernő: Nagykárolyi emlékest. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./2002. november 25.
Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./2002. november 29.
Az Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumának új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Arra fog törekedni: az Illyés Közalapítványt ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. Az alapítványnak idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 5 százalékkal csökkenteni akarja a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. /Pomogáts Béla az Illyés Közalapítványról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./2002. december 2.
Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/2002. december 21.
A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./2003. január 17.
Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ 2003. január 22.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, a magyarországi Illyés Közalapítvány új elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: volt olyan pénzügyminisztériumi javaslat, amely szűkíteni akarta a támogatási keretet, de ez ellen felléptek. Végül a parlamenti szavazáson az IKA ugyanakkora összeget kapott, mint az elmúlt esztendőben, tehát kb. 1 milliárd forintot, ehhez járul még hozzá a mintegy 1 milliárd kétszázmillió forint, amit a kedvezménytörvény keretei között az alapítvány juttat célba. A magyar költségvetést tekintve az állam egy év alatt 5 ezer milliárd forint fölött rendelkezik, ebből egymilliárd forintot kap az IKA. Ez tulajdonképpen azt jelenti, mintha valaki ötezer forintból egyet elveszítene. - Az erdélyi magyarság létszáma és az erdélyi lakosságon belüli aránya rohamosan csökken. Ma már alig másfélmillió erdélyi magyarról beszélhetünk, holott nemrég még kétmilliós magyarságról beszéltünk. A csökkenés megállítása érdekében szorosabbra kell fogni a magyarországi és az erdélyi magyarság kapcsolatrendszerét. S ez csak az európai uniós integráció keretei között képzelhető el. Pomogáts fontosnak tartja az egyházak nemzetmegtartó és közösségépítő szerepét. Az IKA részéről semmi nem fog változni az egyházak támogatása körül. Az IKA elsősorban a lapokat, a folyóiratokat, könyvkiadást, a kulturális intézményeket, a magyar házakat, az egyházak kulturális építő tevékenységét támogatja, s mindaz, ami a kulturális támogatás körébe elhelyezhető. /Somogyi Botond: Összehangolt támogatási rendszer. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2003. január 27.
A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ 2003. január 30.
Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ 2003. február 10.
Pomogáts Béla új tanulmánykötete /Kulcsok Erdélyhez, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ az erdélyi eszme- és politikatörténet népszerű, de megnyugtatóan nem tisztázott kérdéseit vizsgálja. Figyelmet fordít az autonómia problémakörére, a hazai kisebbségi jogok és az európai jogrend összefüggéseire, a román nemzetállami eszme és a regionalizmus gondolatköre közötti ellentétekre. A szerző hangsúlyozza az irodalom fontosságát és szolgálatát a mindenkori Erdély megismerésében. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./2003. február 15.
Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának legfrissebb számában Pomogáts Béla Wass Albert írói munkásságáról írt, Somogyi Botond a Wass Albert-szobrok és állítóik sorsáról cikkezett. /Üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ 2003. február 22.
Hónapokig is elhúzódhat az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körüli huzavona - írta a Népszabadság. A perre amiatt került sor, hogy a határon túli magyar kisebbség támogatásában kulcsszerepet játszó Illyés Közalapítvány kurátorainak megbízatása a kormányváltást követően lejárt. Lázár Mózes (Fidesz), Kelemen András (MDF) és Kávássy Sándor (FKGP) azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy mandátumuk megszűnt. Szerintük az Orbán-kormány őket annak idején meghatározatlan időre nevezte ki a kuratóriumba. A Fővárosi Bíróságtól ennek elismerését, továbbá annak rögzítését kérték, hogy a kormány automatikusan tekintse őket az újjáalakuló kuratórium tagjainak. Magyarné dr. Erőss Mónika bírói tanácsa a múlt év végén hozott elsőfokú határozatát a kuratórium frissen kinevezett tagjai - köztük Pomogáts Béla elnök - vitatták. Lázár Mózes és Kelemen András az ítélet nyomán végül elállt a további pereskedéstől. Kávássy Sándor viszont fellebbezést nyújtott be, amely abból indul, hogy ő ma is tagja az alapítvány kuratóriumának. Veress László, a távozó kuratórium titkára azért kapott bírálatot, mert felhatalmazás nélkül elkezdte a státustörvény végrehajtását azzal, hogy kiutalta az első oktatási támogatásokat szlovákiai magyar szülőknek. Az Illyés Közalapítványnak az idén is több mint egymilliárdos költségvetési támogatás elosztásáról kellene döntenie a határon túli magyarok javára. A kuratórium hiánya miatt azonban ősz óta húzódik a pályázatok elbírálása. /Szünetel a határon túli átutalás. Hónapokig elhúzódhat az Illyés Közalapítvány pere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2003. március 1.
Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./2003. március 14.
Fennállásának tízéves évfordulója megünneplésére készül a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, jelezte Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. Visszaemlékezett: gyermekkora óta kapcsolatban állt a könyvvel, mert édesapja saját könyvtárral rendelkezett, és olvasótábort szervezett maga köré. Tőzsér József a hatvanas évek óta foglalkozik könyvterjesztéssel, később az állami könyvterjesztő vállalatnál országos terjesztést, hálózatot épített ki, továbbá a Könyvet postán szolgálat, amelyet Beke György Tőzsér-postának keresztelt el. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó sorozatai, a Bibliotheca Transsylvanica, a Nobile Officium, a Műterem, a Mesevonat, az Emlékirodalom, az Erdély hegyei, a Technikatörténet nagy érdeklődésre tartanak számot. Évente negyven-ötven író-olvasó találkozót szervezett. A tízéves évfordulót rendezvénysorozattal ünneplik. A megnyitóra márc. 31-én kerül sor a Csíki Játékszín termében, megnyitóbeszédet mond dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Gálfalvi Zsolt, a Román Írószövetség alelnöke. A következő napokban író-olvasó találkozók lesznek, "A könyv útja a szerzőtől az olvasóig" című kiállításon kéziratokat, könyvillusztrációkat és a kiadónál megjelent 225 könyvet mutatják be. /Ferencz Imre: Könyv, szerző, olvasó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2003. március 17.
Kossuth-díjat kapott Bodor Ádám Kolozsváron született, 1982 óta Magyarországon élő író, akinek könyveit 14 nyelvre már lefordították. Szintén Kossuth-díjjal ismerték el a Dicsőszentmártonban született Ligeti György zeneszerzőnek rendkívül sokoldalú zeneszerzői és zenei alkotóművészetét is meghatározóan formáló életművét. Széchenyi-díjat kapott Pomogáts Béla irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalomra, a határon túli magyar irodalomra vonatkozó kutatásaiért, monográfiáiért, kulturális-irodalmi-közéleti tevékenységéért. Pomogáts Béla főként az erdélyi irodalommal foglalkozik, amelyről az elmúlt évtizedekben 14 könyvet írt. A határon túli magyar irodalom helyzete Pomogáts Béla szerint egyszerre jó és rossz. - Jó, mert ma szabadon lehet írni bármiről, és bármilyen könyvet ki lehet adni, rossz viszont a tekintetben, hogy nagyon kevés pénz jut az irodalomra, a határon túli magyar irodalmi intézmények főként magyarországi segítségre szorulnak - magyarázta. Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas írót a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. /Bodor Ádám és Ligeti György Kossuth-, Pomogáts Béla Széchenyi-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./