udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134016 találat lapozás: 1-30 ... 19471-19500 | 19501-19530 | 19531-19560 ... 134011-134016

Névmutató:

1998. szeptember 9.

A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1998. szeptember 9.

A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 9.

Az egyetemista közösség "etnikai alapú szétválasztása" miatt aggódik az Egyetemisták Nemzeti Szövetsége is - közölte a mai Romania Libera. A szövetség vezetői úgy látják, hogy miután némileg sikerült gátat vetni az állami- és magánegyetemek diákjai közötti megkülönböztetésnek, az "etnikai kritériumok" újabb politikai vitákat szülnek. A szövetség ugyanakkor teljes mértékben támogatja a multikulturális egyetemek létrehozását, amelyek az egyetemisták meglátása szerint egyetlen lehetséges módja a román felsőoktatás "harmonikus fejlődésének". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./

1998. szeptember 9.

A Romániai Magyar Szó Murvai Lászlónak, a romániai magyar nyelvű oktatásról szóló statisztikai elemzésének második részét közli, ebben az iskolások létszámáról kapunk képet. 1997/98-ban magyar óvodákba 40 978 gyermek járt, az ország óvodáskorúinak 6,6 %-a /a magyar népesség aránya Romániában 7,2 %. A magyar óvodások száma az 1994/95-ös tanévhez képest 12,4 %-kal csökkent, ez közel van az országos apadás arányához. A magyar óvodások körében a legnagyobb a csökkenés Kovászna megyében /17 %/, de Kolozs megyében is jelentős: 11,7 %. Az elemi iskolások közül 67 111-en tanulnak magyar nyelven, ez az összlétszám 4,9 %-át jelenti, 1994-hez viszonyítva növekedett a létszámuk, hasonlóan az országos növekedéshez. Az V-VIII. osztályból /gimnázium/ magyar tannyelvű gimnáziumba járt 54 133 fő /4,6 %/, amíg 1994/95-höz hasonlítva országosan nőtt a gimnazisták száma, a magyarul tanulóké 8,9 %-kal csökkent. A líceumi tanulók /IX-XII. osztály/ közül magyarul folytatta tanulmányait 29 196 /a tanulók 3,8 %-a/. Országos szinten emelkedett 1994-hez viszonyítva a líceumba járók száma, a magyarul tanulóké viszont csökkent 5 %-kal. A szakmai oktatásban részesülők közül 4 946-an /1,9 %/ tanulnak magyarul. Esetükben is ellenkező előjelű a változás 1994-hez hasonlítva: országosan emelkedett a tanulólétszám, a magyar nyelvű viszont 14,4 %-kal csökkent. A posztszekunder oktatásban résztvevők közül 1309-en voltak magyarok, részarányuk 1,9 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában II. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Előző: szept. 8.

1998. szeptember 9.

Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.

1998. szeptember 9.

Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1998. szeptember 9.

Péter Pál, ügyvezető alelnök, az RMDSZ gazdasági főosztálya vezetője kifejtette, hogy költségvetési hiány fedezését célzó adóilletékek, a behozatali adók növelése valójában nem járul hozzá az állami bevételek növekedéséhez. A kormány meggondolatlanul tette meg ezt a lépést. "Lehetetlenség egészséges gazdaságot teremteni csak a megszorító intézkedésekre támaszkodva. Ha a lakosság egy évig hibernálna, semmit sem fogyasztana, a pénzügyminisztérium is elégedett lenne, de a kemény spórolás bevezetése előtt arra kellene gondolnia, hogy az új adók számottevően visszafogják a termelést" - nyilatkozta Péter Pál. Szerinte az állami költségvetés egész megterhelését a kis- és középvállalkozók viselik a vállukon. Siettetni kell a privatizációt, az Állami Tulajdonalap átszervezését, valamint a társaságok eladását a Rasdaq értékpapírtőzsde felé kell irányítani. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1998. szeptember 9.

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

1998. szeptember 10.

Murvai László a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzés befejező részében a tanszemélyzettel foglalkozik. A magyar nyelvű óvodákban 2474 óvónő dolgozott, az országos állomány 6,8 %-a. A megyei adatokat összesítve nagyobb a magyar óvónők létszáma: 2670, az 1994/95-ös tanévhez képest emelkedett a létszámuk, ugyanúgy magasabb a szakképzett óvónők száma is. Az elemi iskolák magyar tanítóinak a száma az 1997/98-as tanévben 3463 volt, Románia tanítóinak 5,5 %-át teszik ki. A megyei adatok összesítése eredményeképpen magasabb a magyar tanítók száma, 3812 fő. A szakképzettek száma emelkedett. A gimnáziumokban /V-VIII. osztály/ 5 187 /5,3 %/ volt a magyar tanárok száma, a megyei összesítések szerint viszont 5767 fő. A líceumi oktatásban /IX-XII. osztály/ 2246 magyar tanár működik /3,5 %/. Az eddigieket összegezve megállapítható, hogy több mint 100 ezer magyar gyermek nem tanul anyanyelvén. Romániában 1994/95-ben 208 652 gyermek tanult magyarul, 1997/98-ban pedig 198 489, a csökkenés 4,9 %-os, amikor országosan 0,5 %-kal csökkent a tanulók száma Ugyancsak összegezve látható, hogy az óvodai oktatásban még 6,6 % a magyar gyermekek aránya, de felfelé haladva ez az arány egyre csökken: elemi oktatásban 4,9 %, gimnáziumban 4,6 %, líceumban 3,8 %, szakoktatásban 2,3 %, posztszekunder oktatásban 1,4 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában III. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Előző: szept. 8, 9.

1998. szeptember 10.

Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 10.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./

1998. szeptember 10.

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ kisebbségügyekkel foglalkozó főbiztosa szept. 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte az EBESZ-főbiztos nyilatkozatát, hogy az "nyilvánvalóan erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit" a hétfőn sorra kerülő újabb koalíciós tárgyalásokon. Markó szerint Max van der Stoel nyilatkozata "egyértelműen egy olyan törvényszöveg mellett teszi le a voksot, amely az RMDSZ igénye is", vagyis a koalíciós vita tárgyát képező tanügyi törvénycikkelynek lehetővé kell tennie a különböző típusú kisebbségi felsőoktatási intézményeket is, beleértve az önálló anyanyelvű állami egyetemet is. /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Max van der Stoel az RMDSZ vezetőségének címzett levelében tiltakozott a múlt heti látogatását követő román sajtóhírek tartalma ellen. A főbiztos levelében kifejtette: megdöbbenve értesült arról, ahogyan a román lapok értelmezték az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kijelentését. /Tiltakozik az EBESZ-főbiztos. Max van der Stoel szavait félreértelmezte a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1998. szeptember 10.

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

1998. szeptember 11.

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter ügyészségi kivizsgálást kér az Atac la persoana hetilap ellen antiszemita cikkek közzététele miatt, közölte az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 11.

A szenátus megszavazta az egyik titkosszolgálat, az államelnökség mellett működő Védő és Őrző szolgálat /SPP/, másnéven testőrszolgálat működési törvényét, mely szerint tagjai lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket és betekinthetnek a levelezésbe /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 11.

A Cotidianul oldalas összeállításban melegítette fel a csángóság eredetének ügyét, nyilván azt bizonygatva, hogy a népcsoport tagjai román eredetűek. És egy másik oldalcím: Tőkés László megpróbálja maga mellé állítani a székelyeket és a történelmi egyházakat. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 11.

A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. szeptember 11.

Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. szeptember 11.

A Kolozs megyei RMDSZ hivatalosan is képviselteti magát a szept. 12-i alsócsernátoni rendezvényen. A Kolozs megyeieket népes küldöttség képviseli, köztük a szervezetnek mind jelenlegi, mind pedig volt elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. szeptember 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök, a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: Andrei Marga tanügyminiszternek egy "dunamenti", magyar-német tannyelvű, Romániában és Magyarországon létesítendő egyetemre vonatkozó javaslata megkerüli a lényeget, ugyanis a törvényről van szó, nem az esetleges intézmény formájáról. Zsehránszky István kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a hét eleji koalíciós találkozón továbbra sem jutottak eredményre, egyedüli eredménynek azt említve meg, hogy a képviselőház oktatási bizottságában a kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek vitáját leállították, "addig, amíg a koalícióban nem születik megállapodás velük kapcsolatban. Ez olyan értelemben eredmény, hogy nem haladunk tovább rossz irányban..." A koalíciós pártelnökök elismerték, hogy a bizottság által jóváhagyott változat nem fogadható el, és valamiképpen ki szeretnék javítani az "elrontott" cikkelyt, viszont bizonytalanok "azt illetően, hogy pártjaikon belül, tehát a parlamenti csoportokban el tudnak-e fogadtatni valamilyen jó változatot". Markó megállapította: "Egyébként azért, hogy ilyen helyzet állt elő, véleményem szerint egyértelműen ők a felelősök, mert hagyták, sőt, bizonyos nyilatkozatokkal támogatták is azt, hogy ilyen hangulat alakuljon ki... Számunkra a dolog egyszerű. Vissza kellene térni a különböző protokollumokban szereplő szöveghez, illetve a sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveghez, vagy akár azokhoz a szövegekhez, amelyek a kormányprogramban találhatók. Viszont elég sok a kétség bennem azzal kapcsolatosan, hogy ez sikerül." Markó felhívta a figyelmet a román sajtó szerepére is, mely szerinte "manipulálja a politikusokat és kényszerhelyzetbe hozza őket". A román sajtóban "egyértelműen megfigyelhető", hogy az szándékosan eltorzítja a konfliktus lényegét, azt a látszatot keltve, mintha arról lenne szó, hogy holnap lesz-e magyar egyetem, vagy nem lesz: "Holott a konfliktus arról szól, hogy holnap - ezt a holnapot jelképes értelemben használom - a tanügyi törvény lehetővé teszi-e az egyetem létrehozását, avagy nem teszi lehetővé". /Zsehránszky István: Keringő a magyar egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., folyt. szept. 12./


lapozás: 1-30 ... 19471-19500 | 19501-19530 | 19531-19560 ... 134011-134016




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék