udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 19561-19590 | 19591-19620 | 19621-19650 ... 134011-134016
Névmutató:
1998. szeptember 20.
A kommunista diktatúra idején több pap - köztük Márton Áron püspök - szenvedett Nagyenyed börtönében. Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor és dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök ebben a börtönben halt meg. A mártírok emlékét szeretnék megörökíteni az okt. 4-én leleplezésre kerülő emlékművön. Az emlékmű felirata: In memoriam qui tempore dictaturae communiste mortuit sunt. Név szerint feltüntetik a gyulafehérvári egyházmegye vértanú papjainak a nevét. Ugyancsak szeretnék felírni a történelmi egyházak elítélt, elhunyt papjainak számát, ha sikerül megbízható adatot találni. /Papp László: Az áldozatok emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./ Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 2. - Nagyenyed, 1953. okt. 1./1998. szeptember 20.
1997 augusztusától szerepel a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Interneten: W3.Datanet.hu/~inigo. Az erdélyi érsekség honlapján szerepel a püspökség felépítése nevekkel, címekkel, szerepelnek a szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak is. /Barta Tibor: Egy éve az Interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./1998. szeptember 21.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 21.
A szept. 14-i megállapodás is olyan, mint a többi volt: a koalíciós partnerek megígértek valamit, azután lépten-nyomon visszakoztak. Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke elmondta: a szakbizottság elnöke, Aghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője azt hangoztatta, hogy nem fog visszatérni a már megszavazott cikkelyre. Házszabályra hivatkozott, holott ilyen szabály nincs. Szept. 15-én Diaconescu parasztpárti elnöknél tartottak megbeszélést, ahol Asztalost vádolták merevséggel. /Zsehránszky István: A tanügyi bizottságból jelentjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19-20., szept. 21./1998. szeptember 21.
Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának marosvásárhelyi zárt ülésén a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kormányból való kilépésre vonatkozó döntése során előálló új politikai helyzetet, a szeptember 30-ig hátramaradt két hét feladatait, illetve a kilépést követő cselekvési program módozatait vitatta meg - nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök. Szerinte óriásit tévednek azok, akik bíznak abban, hogy Nyugat vagy még Magyarország rohanni fog a romániai magyarság érdekeinek támogatására. Takács szerint felelőtlen szemlélet elhitetni az emberekkel azt, hogy attól lesz jobb az élet, ha kilépnek a kormányból. - Ez legalább olyan felelőtlenség, mint elhitetni azt, hogy csak azért kapunk vagy nem kettős állampolgárságot, mert az RMDSZ kéri vagy nem. Hangsúlyozta, hogy először mindenki végezzen önvizsgálatot, és csak aztán hirdesse meg az RMDSZ megújulását. /Zárt TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az ügyvezető elnök bízik abban, hogy az RMDSZ vissza tud térni önmagához. Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1998. szeptember 21.
Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./1998. szeptember 21.
Gavril Dejeu belügyminiszter kétnapos látogatást tett Hargita és Kovászna megyékben a múlt héten. A látogatásról beszámoló a román sajtó a román-magyar ellentétekre helyezte a hangsúlyt. Az Adevarul szerint a belügyminiszter elintézte "a magyar szélsőségeseket". A látogatás során a miniszter a belügyminisztérium alkalmazottainak szociális és problémái iránt érdeklődött. A miniszteri látogatásról Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a miniszter teljesen mellőzte a magyar hatóságokkal való párbeszédet. Ráduly emlékeztetett, hogy Dejeu nyíltan ellenezte a kormány reformtörekvéseit, ezzel elnyerte a Nagy-Románia Párt szimpátiáját. Ráduly kifejtette, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség esetében csak a nevüket változtatták meg, de ez nem jelentette a működési elvek megváltoztatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1998. szeptember 21.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált arra, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter kijelentette: a Hargita és Kovászna megyei "sanyarú sorsú" román csendőrök és családjaik elleni felbujtókat megfelelő intézkedések foganatosításával csendre fogja inteni. A belügyminiszter székelyföldi látogatása alkalmával többek közt kijelentette: az országvédelem nem tartozik a helyi szervek hatáskörébe, az esetleges kaszárnyatelepítések "stratégiájához" az illető települések önkormányzatainak tehát semmi köze. A miniszter ugyanakkor egy-egy hektár mezőgazdasági területet ígért a Székelyföldön szolgálatot teljesítő csendőröknek. Takács hangsúlyozta, hogy Dejeu belügyminiszternek a Hargita és Kovászna megyei látogatása során tett kijelentései provokatív jellegűek. Nem lepik meg ezek a magyarellenes hangulatkeltéshez tartozó megnyilvánulások, és határozottan visszautasítja azokat. Ezek a felelőtlen kijelentések csak arra jók, hogy tovább élezzék az amúgy is javában tartó magyarellenes kampányt, és fokozzák, megye lakosságának amúgy is kiábrándult, rossz hangulatát, amely épp a közbiztonság, a rend megbomlásához vezet. /Újabb provokációt jelentenek a belügyminiszter székelyföldi nyilatkozatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1998. szeptember 21.
A Demokrata Párt vezetőségi ülésén leváltották Adrian Severint az alelnöki tisztségből. A döntésre Petre Roman pártelnök javaslatára került sor. /Magyar Hírlap, szept. 21./1998. szeptember 22.
Szept. 22-én fogadta Emil Constantinescu államfő az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjait, miután a Demokrata Párt politikusaival találkozott. A véleménycsere fő témáját a koalíciós válságot kiváltó oktatási törvény képezte, jelentette ki a megbeszélés után Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ csupán azt követeli, hogy a partnerek térjenek vissza a közös kormányzási programban foglaltakhoz. Constantinescu támogatta a kisebbségek nyelvén történő felsőoktatásra vonatkozó törvénycikkely bizottsági újraszavazásának gondolatát. Markó kifejtette, hogy bár a törvényhozás munkájába az elnök közvetlenül nem szólhat bele, véleményére oda kell figyelniük mind a koalíciós pártok vezetőinek, mind pedig a parlament tagjainak. Miután szept. 22-én a képviselőházi bizottság elvetette a szóban forgó cikkely újbóli megvitatását, a magyar állami egyetem létrehozását megengedő szöveget valószínűleg már csak a ház plénuma fogadhatja el. Zoe Petre elnöki tanácsos a Demokrata Párt és az RMDSZ frakcióival lezajlott tárgyalások után kijelentette: a felek megvizsgálták a 2000-ben sorra kerülő választások számba vehető koalíciós lehetőségeit, s arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a jelenlegi koalíció pártjai között képzelhető el elfogadható és következetes együttműködés. /Emil Constantinescu fogadta az RMDSZ parlamenti frakcióit. Az elnök támogatja az egyeztetett oktatási törvényszöveg parlamenti elfogadását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1998. szeptember 22.
Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 22.
A magyar–román alapszerződés felmondását és újratárgyalását követelte a Román Nemzeti Egységpárt. A RNEP felszólította Emil Constantinescu államfőt, hogy az ország alkotmánya legfőbb védelmezőjeként lépjen fel a Románia területi egységét fenyegető támadásokkal szemben. "Budapest továbbra is a nemzetközi magyar irredentizmus központja", és "a jelenlegi magyar vezetés teljes mértékben ellenségesen viselkedik Romániával szemben, újra aktivizálta és pénzeli a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül a romániai magyar nemzetiség szélsőséges szakadár köreit" - olvasható a Valeriu Tabara pártelnök által aláírt közleményben. Szerinte az államfő fellépésére azért van szükség, mert a mostani kormány semmit nem tesz az ország területi egységét és integritását fenyegető támadásokkal szemben. - Valeriu Tabara az elmúlt napokban már követelte, hogy vonják törvényes felelősségre Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, és az RMDSZ többi szélsőségesét, mert állítólag megsértették Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Pártja kezdeményezte, hogy az RMDSZ-t véglegesen zárják ki a kormánykoalícióból, toloncolják ki az országból Eva Maria Barkit, és nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki "nyilatkozataival és akcióival semmibe vette a román alkotmányos rendet, az egységes román állam hatóságait". /Valeriu Tabara RNEP-elnök szerint Orbán Viktort nemkívánatos személynek kell nyilvánítani. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1998. szeptember 22.
Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő pozitívan értékelte az Alsócsernátonban lezajlott fórumot: rendezvény "nyitottsága és nyilvános volta által rendelkezik azzal a kisugárzással, amely - reményeim szerint - erőt ad majd közösségünknek." Az RMDSZ-ben nem mindenki osztja a Székelyföldi Fórum részvevőinek álláspontját. "Abban bízom viszont, hogy az egyeztetés, a megegyezés és a konszenzusorientált belső munkastílus eredményekre vezethet." Szilágyi Zsolt fogalmazta meg a fórumnak az erdélyi románsághoz intézett felhívását, mert fontosnak tartja, hogy "a központosítás leépítéséért és a helyi autonómia kiterjesztéséért vívott harcunkban szövetségesekre találjunk az erdélyi románok körében" - nyilatkozta a képviselő. /Vissza a programhoz! Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő Csernátonról, a hogyan továbbról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./1998. szeptember 22.
Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szó aug. 29-i számában újra Tőkés László püspökre támadt, akire Ábrahámot megbízói 1990-ben telepítették, majd 1993-as lebukása után ráolvasta a püspökre régi hazugságait. Ábrahám újabb támadásának nyilvánvaló célja az alsócsernátoni tanácskozás, a Székelyföldi Fórum elleni hangulatkeltés volt. A Romániai Magyar Szó biztosított teret Ábrahám Dezső förmedvényének, de még senki sem vette a fáradtságot, hogy leleplezze. 1990-ben a magukat átmenteni készülő Keleti ezredes és Kárpáti vezérezredes kiszolgálást, korlátlan utazási és megszólalási lehetőséget biztosítottak a célszemélynek, Tőkés Lászlónak, a velük járó manipuláltság, ellenőrzöttség fejében. A gyanútlan Tőkés László lépre ment. Nem számolt hátsó szándékkal. Ábrahám rátelepedett Tőkés személyére. 1993-ban már olyan írások terjesztésén kapták rajta, amelyekben azt állította, hogy ő már a temesvári felkelés előtt felkarolta Tőkés ügyét és népszerűsítette a nagyvilágban. Ezt Tőkés László erélyesen cáfolta. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzének - sokak szerint Ábrahám keze közén - épp akkor veszett nyoma, és Koblencz könyvszakértő a bűnügyi szférába sorolta Ábrahám működését. Azóta beszél Ábrahám arról, hogy 1990 februárjában 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. A baj csak az, hogy Keleti ezredes 1990. febr. 3-án az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ő helyezte el az 55 művészt és ő gondoskodott róluk. Elfelejtettek egyeztetni, állapította meg a cikkíró. Tőkés László Temesvár ostroma című könyvét Ábrahám nyomattatta ki a Kossuth Nyomdával, majd maga árusította, de a hatmilliós számlát nem fizette ki. /Csipor Ildikó: Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény: Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./1998. szeptember 22.
Erdélyi bemutatkozó körútján Szabó Tibor HTMH-elnök szept. 22-én érkezik Kolozsvárra, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, és az alelnökökkel folytat megbeszélést. Szept. 23-án látogatást tesz a zsoboki Bethesda gyermekotthonba, majd délután a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségével, önkormányzati képviselőkkel, a civil, illetve az ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozik. Körútjának következő állomása: Nagyenyed, Gyulafehérvár, végül pedig Nagyvárad, ahol részt vesz a 200 éves Váradi Magyar Színjátszás rendezvénysorozat szept. 24-i esti előadásán: Kodály Székelyfonóját a kolozsvári opera társulata adja elő a bicentenáriumi ünnepségek tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1998. szeptember 22.
A gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár valószínűleg lekerül a visszajuttatandó közösségi javak listájáról. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal illetékes igazgatója megerősítette ezt. Dan Simeru, a Nemzeti Liberális Párt Fehér megyei képviselője elmondta, hogy erre az ő közbelépése nyomán kerül sor. Szerinte a könyvtár a Román Akadémia tulajdonában van. /Magyar Hírlap, szept. 22./1998. szeptember 22.
Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 23.
Szept. 23-án Daniel Dajanu pénzügyminisztert elnöki rendelettel váltották le, s helyébe Decebal Traian Remes, a Nemzeti Liberális Párt képviselője került. A román sajtó a minisztercsere gyorsaságát emelte ki. Az Adevarul ironikus cikke szerint a csere a reform intézkedések terén eddig példátlan "gyorsasággal és hatékonysággal" történt. A Cotidianul szerint a pénzügyminisztert azért váltották le, mert ellenezte a Bell Helicopters szerződést. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Megfigyelők szerint visszavetheti a gazdaság modernizációját az, hogy leváltották a reformok iránt elkötelezett Daianut. /Világgazdaság (Budapest), szept. 24./1998. szeptember 23.
Szept. 23-áról 24-re virradóan a közúti vállalat munkásai Kolozsváron kicserélték a Baba Novac szobrán lévő táblát egy magyarellenes szöveget tartalmazóval. Az új tábla felirata: "Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én". Az új felirathoz szüksége lett volna Gheorghe Funar polgármesternek a városi tanács beleegyezésére, de ez nem történt meg. Köztudott, hogy Baba Novac albán származású martalóc volt, aki Kolozsváron gyújtogatott, ezért az akkori városi hatóságok kivégeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./1998. szeptember 23.
Szabó Tibornak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a látogatása Kolozsváron folytatódott, ahol szept. 23-án sajtóértekezletet tartott, sikeresnek nevezve erdélyi útját. Látogatásának célja a tájékoztatás a magyar kormány programjáról, a hivatal előtti feladatokról, továbbá részletes információkat szerezni az erdélyi magyarság helyzetéről, azokról a problémákról, amelyekben konkrét segítséget tudnak nyújtani. A sajtóértekezlet előtt kiderült, hogy a képviselőház tanügyi bizottsága tovább szabotálja az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet azon cikkelyének újravitatását, amely az anyanyelvi felsőoktatási intézmények létesítését biztosítaná. Ennek következtében szinte elkerülhetetlen az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kilépése szeptember 30-i határidővel. A HTMH elnöke nem kívánta bővebben kommentálni a szerencsétlen helyzetet, szűk szavúan csak annyit mondott: a magyar kormány álláspontja szerint a határon túli magyarságot megilleti az anyanyelvű oktatás joga az óvodától az egyetemig. Mindaddig viszont, amíg nem születik parlamenti döntés a 36-os sürgősségi kormányrendelet ügyében, a magyar kormány nem tekinti lezártnak az ügyet. A kormánykoalícióból való kilépésnek az eldöntése pedig egyértelműen az RMDSZ-t illeti meg. - Szabó Tibor elmondta, hogy a HTMH-ban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a határon túli magyarok szervezeteivel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől: a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítése. Ennek érdekében új koordinációs főosztály jön létre a Hivatalon belül. Szabó Tibor a Hivatal egyik fontos céljának nevezte azoknak a problémáknak a felmérését, amelyben konkrét intézkedéseket tudnak kezdeményezni. Ilyen megoldásokra váró problémák a munkavállalás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátottság, a határátlépés, a magyarországi részképzés, a kihelyezett tagozatok kérdése. Erdélyi körútja alkalmával Szabó Tibor tapasztalhatta, hogy a határon túli magyarságot milyen aggodalommal tölti el Magyarország EU- tagságából, a schengeni határok kiterjesztéséből származó esetleges hátrányok. Szabó Tibor szerint Magyarországnak és Romániának közös érdeke, hogy ne lépjen fel olyan állapot, amikor vízummal lehet csak átjárni a román-magyar határon. Közös érdekünk az, hogy Románia ugyanazokba a kedvezményekbe részesüljön, mint amiben Magyarország fog részesülni az Európai Uniós tagság kapcsán. /Székely Kriszta: Bővülő anyagi forrásokat ígért az új HTMH-elnök. Hosszas tájékozódás - szűkszavú tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./