udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
271
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 | 271-271
Névmutató:
Bálint-Pataki József
2004. október 19.
A tordai csata hatvanadik évfordulóján már kőfal veszi körül a sírkertet, a hősök nevét márványtáblák és kőkeresztek őrzik, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság munkájának eredményeként. A sírkertben kétszáznegyven katona – 221 magyar, 15 szovjet és 4 német – nyugszik. A kopjafás emlékoszlop a tordai csata több mint 2500 áldozatának emlékét őrzi. Az okt. 17-i ünnepségen Bús János /Budapest/, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója kifejtette: „a tordai hősök életüket áldozták a honért." Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke történészként értékelte a tordai csata jelentőségét: „A második világháború egyik legnagyobb fegyvertényének ma már az árát is tudjuk: 10 ezer áldozat, 2500 hősi halott, számtalan sebesült és megnyomorodott, fogságba hurcolt honvéd. Csodával határos bravúrnak tűnik, hogy a második magyar hadsereg a tordai csatában képes volt hadműveleti feladatát teljesíteni, megakadályozni a szemben álló haderő gyors kijutását a közép-erdélyi részekre, ahonnan már egyenes út vezetett a Hajdúságba és a Nyírségbe, illetve Budapestre.” “A leharcolt, kifáradt, romjaiból újjáéledő hadsereg erejét talán a szülőföld adta.” Bálint-Pataki József hangsúlyozta: “Ők a hazáért, társaik visszavonulásának fedezéséért áldozták életüket.” Nem gondolhatták, hogy szerepük csupán a német hadsereg visszavonulásának fedezése volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította: „Aki életét is képes feláldozni nemzetéért, hazájáért, családjáért, az a hős. Így nem az a fontos, hogy melyik oldalon harcolt. Igazságos háborúk nincsenek, legfennebb jogosak. De igazság abban, hogy egyeseknek meg kell halniuk, nincs. Az elmúlt nyolcvan esztendőben arra próbáltak megtanítani, hogy az a hős, aki győzött, az a hős, aki a győztesek oldalán állt. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben mindannyian elfogadjuk: másképpen kell értelmezni a hősiességet, másképpen kell értelmezni a térség történelmét. Nem az számít, kik voltak a győztesek, illetve a vesztesek, hanem az, hogy ki miért áldozta életét." /Rostás-Péter Emese: Megemlékeztek a tordai csata hatvanadik évfordulójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2004. november 5.
A tíz nap múlva Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja megtárgyalni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra. A konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke okt. 25-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén jelentős eredménynek nevezte, hogy az oktatási- nevelési támogatásokra, valamint a szülőföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hozzátette: utóbbi belső elosztásáról a MÁÉRT ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek. /A szülőföldön való megmaradásról tárgyalna a kormány a MÁÉRT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./2004. november 8.
A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2004. november 11.
Debreceni barátai telefonon érdeklődtek: hogyan lehetséges, hogy Hiller Istvánt, az MSZP elnökét meghívják Székelyföldre, aki a kettős állampolgárság kiterjesztését ellenző párt vezetőjeként a határon túliakra nézve sértő kijelentéseket tett, írta Fekete Réka, a lap munkatársa. Sepsiszentgyörgyön a tüntető tömeg láttán Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem tudta kendőzni felháborodását, és a Lábas Házból kijövet úgy becsapta maga mögött a diplomáciai kocsi ajtaját, mintha Magyarország határait csattintotta volna a határon túliak orrára. A hivatalos magyar álláspont tetszik a román politikumnak, élvezi, hogy a kisebbség nem kell az anyaországnak. /Fekete Réka: Nem minden magyar félti kenyerét tőlünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2004. november 15.
Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2004. november 20.
Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./2004. november 29.
Újszentesen újjávarázsolták a református parókia épületét, a munka befejezését ünnepelték nov. 28-án. Szűcs András Ottó tiszteletes felolvasta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének az újszentesi gyülekezethez írt levelét. A tiszteletes hosszan olvasta azok nevét, akik pénzadománnyal, anyaggal, munkával segítették az épület renoválását. Szilágyi Géza mérnök, Újszentes polgármestere elmondta, hogy a község lakosai nemcsak parókiájukat hozták rendbe ezen a nyáron, hanem a nyolcosztályos iskolát is a tetőtől a parkettig teljes egészében felújították. /(Sipos): Bizakodó, állhatatos közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2004. december 6.
Az Új Kézfogás Közalapítvány elmúlt másfél évéről, a határon túli magyarság gazdasági egzisztenciateremtésének érdekében kifejtett tevékenységéről tartott dec. 3-án sajtótájékoztatót a Határon Túli Magyarok Hivatalában Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke és Lábody László kuratóriumi elnök. „A meghirdetett támogatási formákat a kuratórium tavaly szeptemberben már az EU követelményeknek való megfelelés jegyében dolgozta ki, és a támogatási rendszer EU harmonizációja idén augusztusban megtörtént – hangsúlyozta Lábody László. Az alapítvány 2003-ban 560 millió, 2004-ben 426 millió forinttal gazdálkodhatott. Több mint 660 versenyképes, nyereségtermelő vállalkozást támogattak, ami közel 14500 megtartott és 1000-nél is több új munkahelyet generált. Az új kezdeményezésnek számító, a Fiatal Kezdő Vállalkozókat segítő 65 millió forintos alapra több mint száz pályázat érkezett be. Egy másik programban, a kisvállalkozásokat támogató kölcsön esetében, ahol a visszafizetett összegek nem kerülnek vissza a közalapítványhoz, hanem újra befektetik az adott területen, Erdély esetében ez az alap – 500 millióról indult – most 700 millió forint körül van. A Kárpát-medencét behálózó összesen 33 Vállalkozásfejlesztési Központ több mint 80%-a elérte, sok esetben pedig jelentősen meg is haladta a teljesítménymutatók kritériumrendszerében megfogalmazott minimum értéket. A HTMH elnöke, Bálint-Pataki József elmondta, eredetileg szeptemberre tervezték a tájékoztatót, összefüggésben az ugyancsak szeptemberre tervezett Magyar Állandó Értekezlettel, de ez utóbbi csúszása miatt késett e beszámoló is. /Guther M. Ilona: Új feladat vár az Új Kézfogásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2004. december 8.
„Az utóbbi hetekben gyalázatosan leszerepelt a határon túli magyarság érdekében az adófizetők pénzéből létrehozott Határon Túli Magyarok Hivatala is. Az elnök, Bálint-Pataki József (aki maga is erdélyi volt) sunyin végiglapította a kampányt, a hivatal nem mutatott be egyetlen hatástanulmányt, egyetlen érvet sem azok érdekében, akiket képviselni, segíteni, támogatni lennének hivatottak. Ha egy normális országban élnénk, akkor hétfő reggelre beadta volna lemondását a HTMH teljes vezérkara, de tartok tőle, hogy ez nem fog bekövetkezni – még két évig végigeszik a díszebédeket a támogatottak pénzén, szétosztják a Szülőföld-program morzsáit a Kárpát-medencében, és nagyon fel fognak háborodni akkor, ha valamelyik határon túli területen esetleg tojás csapódik páncélozott autójuk szélvédőjének.” /Lukács Csaba: Amikor mindenki veszít. Másfél millió ember – innen kell felépíteni az új nemzetpolitikát. = Magyar Nemzet, 2004. dec. 7./2004. december 10.
A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretné fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője a dec. 9-i Magyar Szónak, az újvidéki napilapnak. „Meggyőződésem, hogy miközben egy újfajta nemzetpolitikát próbálunk nemcsak meghirdetni, hanem érvényesíteni is, ez csak arra épülhet, ami az elmúlt 14-15 évben tényleges eredményként felmutatható" – mondta Bálint-Pataki, emlékeztetve arra, hogy a rendszerváltást követően az Illyés Közalapítvány vállalta magára ezt a szerepet, s belőle nőtt ki az Új Kézfogás Alapítvány. A HTMH elnöke szerint szó sincs arról, hogy ez valamiféle összeseprése lenne az eddigi támogatási formáknak. Az eddigi alapítványok megmaradnak, s ezeken túlmenően jön létre az a Szülőföld Alap, amiben a HTMH számít az alapvetően mikro- és kisvállalkozásokat támogató Új Kézfogás közreműködésére. /Megkülönböztetett figyelem a Vajdaságra és Kárpátaljára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2004. december 18.
Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2005. január 15.
Január 14-én a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Virág György erdélyi magyar politikusnak az Országházban. „A Kolozsváron 1944-ben született Virág György az erdélyi magyar politikusok kiemelkedő felkészültségű, nagy, kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal és széles kapcsolatrendszerrel bíró, Erdély-szerte ismert és elismert, az RMDSZ-ben is több fontos tisztséget betöltő személyisége” – mondta méltató beszédében Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Virág György egész életútja az erdélyi magyar közösség és elsősorban Maros megye magyarsága szolgálatában állt. Virág György 2004 júniusában vonult nyugdíjba, mint a Maros Megyei Tanács elnöke. /Magyar kitüntetés Virág Györgynek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./2005. január 22.
A határon túli magyarság önazonosságát támogató Illyés Közalapítvány (IKA) 2000 és 2003 közötti kiadásainak majdnem felét kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésekor. A HTMH szerint nem volt szándékos törvénysértés. „Az ellenőrzés a teljesített kiadások mintegy 46 százalékát kifogásolta: (...) 2000–2001. években a (...) törvény előírásainak nem megfelelően kiírt pályázatok alapján 1,3 milliárd forintot, továbbá 2002–2003. években az alapító okiratban megjelölt pályáztatási kötelezettség mellőzésével 1,5 milliárd forintot” fizetett ki az alapítvány kuratóriuma – mutatott rá az ÁSZ. Az alapítvány saját „az alapító okirat előírásait megszegve az engedélyezettnél 11 millió forinttal többet költött”. A számvevőszéki jelentés szerint „az ingatlan vásárlásokra adott támogatások mintegy felénél nem követelte meg a pályázóktól a független szakértői értékbecslés elkészíttetését”. „A kuratórium – az alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve – összesen 39,5 millió forint támogatást ítélt meg a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására” – áll a jelentésben. A HTMH – törvénysértő készpénzkezeléssel és könyvvezetéssel – 30,4 millió forint összegben olyan kiadásokat teljesített, amelyeket a saját vagy más államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie. A számvevőszék kifogásolta – a többi között – azt is, hogy az alapítvány kuratóriuma „az alapító okirattal ellentétesen pályázat nélkül részesítette 300 millió forint támogatásban a Duna TV Rt.-t, amely a kapott összeget a kérvényében leírtakkal ellentétesen csak mintegy kétharmad részben fordította eszközeinek bővítésére, egyharmadát likviditási gondjai enyhítésére használta fel”. Az ÁSZ kezdeményezte a HTMH-nál feltárt törvénysértésekért a szükséges intézkedések megtételét, a kormánynak javasolta az alapítvány alapító okiratának módosítását. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a jelentésre reagálva az MTI-nek elmondta: a hivatal megtette „a megfelelő intézkedéseket”. Bálint-Pataki József szerint nem volt szándékos törvénysértés. /Az Illyés Közalapítvány kiadásainak majdnem fele kifogásolható. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 28.
Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni – derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek első eredményeit január 27-én ismertették Budapesten egy konferencián. Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január-július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai. A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére – mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek. Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-ről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevők négytizede elégedett az egyházakkal. /Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát az anyaországban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke kifejtette: a határon túli magyarságot érintő mindenkori magyarországi kormányzati stratégia fő irányelve a szülőföldön maradás támogatása, de az ehhez rendelt eszközöknek – nagyságrendben évente átlag 10 milliárd forint – csupán 6-7%-a fordítódott gazdasági fejlesztésekre, a többi oktatásra, kultúrára, a civil szférára, pedig az elvándorlás fő motívuma „nem a nemzeti elnyomásban, hanem a reálszférában keresendő”. /(Guther M. Ilona): Szociológiai kutatás. Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2005. február 2.
„A határon túli magyar közösségek képviselői érzékelhették, hogy újabb eszközök állnak rendelkezésükre az anyaországi támogatásban” – így foglalta össze a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által decemberben bejelentett ötpontos határon túli csomagról folytatott kétnapos szakértői egyeztetés tanulságát Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elmondta, az egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői elsősorban a Szülőföld programcsomagról kaptak tájékoztatást, de beszéltek a magyarországi kedvezményes honosítás megkönnyítésére irányuló intézkedésekről, valamint a határátlépéshez és munkavállaláshoz kapcsolódó kérdésekről is. Sikerült tisztázni azt az aggályt, amely szerint a kormány által tervezett Szülőföld Alap csupán átcsoportosítaná a határon túli támogatásokat. „A javasolt egymilliárd forintos alap önálló költségvetési háttérrel rendelkezik, de ez felajánlásokkal tovább bővíthető” – jelentette ki Bálint-Pataki. A tanácskozáson az RMDSZ-t Takács Csaba képviselte. /Gazda Árpád: Terítéken Gyurcsány öt pontja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2005. február 5.
Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2005. február 8.
Február 10-én írják alá Kolozsváron a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Iskola Alapítvány képviselői, Bálint Pataki József és Kelemen Hunor a 2004-2005-ös tanévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatásról szóló megállapodást, amelynek értelmében remélhetőleg már a jövő végétől azok igényelhetőek is lesznek. /Csütörtökön írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2005. április 5.
Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./2005. április 6.
Meghétszereződött 1992 és 2005 között a határon túli magyaroknak nyújtott támogatások összege – mondta Csíkszeredában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, cáfolva a magyarországi támogatások visszaesésére vonatkozó állításokat. Kifejtette, hogy mára már hatékony, átlátható támogatáspolitika alakult ki a határon túli magyar közösségek megsegítésére. „A határon túli magyarság, ezen belül pedig a magyar anyanyelvű oktatás támogatása nemzeti ügy” – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, aki szerint ennek megítélésében nem lehet különbséget tenni a különböző kormányok között. Berényi Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság alapító elnöke elmondta, a kutatás eredményei szerint a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai sikeresek voltak, de tartalékaik mára kimerültek. A határon túli régiókban általában biztosított az egyetemi oktatói és kutatási utánpótlás. A kutatás szerint a magyarországi támogatáspolitika jelenlegi formájában elavult, ezért tartalmában és szerkezetében egyaránt reformra szorul. /Meghétszereződött 1992 és 2005 között a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./