udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
408
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 391-408
Névmutató:
Medgyessy Péter
2003. szeptember 23.
A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/ 2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter jött, látott, mégsem sikerült kitűznie a magyar-román megbékélés zászlaját Bukarestben. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta egyebet sem hallani, mint hogy most aztán orvoslást nyernek a két nép sérelmei. Medgyessy Péter folytatta azt a gesztuspolitikát, amelyet a tavaly december elsejei budapesti koccintás, majd a közös miniszterelnöki vadászat jellemez. A román partnert nem hatja meg az sem, ha a szomszéd ország miniszterelnöke a szó szoros értelmében egy nyelvet kíván beszélni vele. Sőt, Nastase előrebocsátotta: a kettős állampolgársággal sem ért egyet, holott ezzel a kérdéssel Budapest hivatalosan elő sem mert hozakodni. Bukarest nem várt partnerre talált hazai román és magyar értelmiségiekben, akik annak ellenére tanácsolják el az RMDSZ-t a kormánypárttal való szakítástól. /Rostás Szabolcs: Elpuskázott megbékélés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2003. szeptember 24.
A románokat és a magyarokat ma már elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, nem pedig néhány poros szobor sorsa - írta szept. 23-i vezércikkében az Adevarul. A bukaresti napilap publicistája cikkének írásakor még úgy tudta, hogy az aradi Szabadság-szobor körüli vita miatt elmarad Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti látogatása. A szerző emlékeztet arra, hogy a két ország között több éven át tartó konfliktusokra tett pontot az 1996-ban aláírt alapszerződés. A magyar-román viszony Európában "sikermodellé" vált. Az újonnan keletkezett feszültségért a cikkíró szerint az évszázados szobrok a hibásak, amelyeket annak idején nem olvasztottak be, és így túléltek két világháborút. Medgyessy Péter miniszterelnöknek válaszolnia kell Orbán Viktor volt kormányfő "állandó ultranacionalista érveléseire". Az RMDSZ pedig a Markó Béla nevével fémjelzett mérsékelt európai szárnynak a véleményét igyekszik érvényesíteni Tőkés László püspök szélsőséges kijelentéseivel szemben - olvasható a az Adevarulban. A napilap címoldalán idézte Ion Solcanunak, az SZDP alelnökének javaslatát. Eszerint az aradi szoborcsoport "egyes elemeit" kellene felállítani a román fél által javasolt megbékélési parkban. Hozzátette, hogy a (román) nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát. /Az évszázados szobrok a hibásak. Az Adevarul a magyar-román viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2003. szeptember 25.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, illetve Borbély László, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős ügyvezető tájékoztatta az újságírókat a hét eseményeiről. Markó Béla elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint örvendetes esemény az, hogy szept. 23-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase kormányfő aláírták azt a megállapodást, amely a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását biztosítja. Az esemény üzenete tulajdonképpen az, hogy közös erőfeszítések árán, illetve az RMDSZ közbenjárásának köszönhetően, képesekké váltak arra, hogy rendezzék a két ország között felmerülő kényes kérdéseket. A két miniszterelnök az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya ügyében is megállapodott. Markó Béla szerint negatív konnotációval bír az a tény, hogy az aradi Szabadság-szobor helyreállításáról nem sikerült véglegesen megállapodni, bár a két miniszterelnök egyezséget kötött arra vonatkozóan, hogy közös megoldást találnak ebben az ügyben. A szövetségi elnök sajnálatosnak tartotta, hogy az aradi Szabadság-szobor visszaállítása körül kialakult vita miatt feszültté vált az RMDSZ és a kormánypárt közötti viszony. Hozzátette: meggyőződése, hogy ebben az esetben is képesek helyesen felmérni a legsúlyosabb problémákat, és megfelelő megoldásokat találni. Az RMDSZ támogatja az alkotmánymódosító törvény megszavazását, illetve részt vesz a népszavazást előkészítő kampányban is. /Az RMDSZ üdvözli a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./2003. szeptember 25.
Szavahihetőségünkről föltétlenül szeretném biztosítani a magyar felet és az RMDSZ-t - jelentette ki a Medgyessy Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Adrian Nastase, közvetlenül azután, hogy elmondta: már 2001-ben is az akarata ellenére került a Szabadság-szobor ügye a pártközi megállapodásba; ezért nem jelenik meg a kitétel a 2002-es és a 2003-as egyezményben. Azzal, hogy a miniszterelnök kijelenti: már az aláírás pillanatában nem értett egyet azzal, amit aláírt, tulajdonképpen saját rosszhiszeműségéről állít ki bizonylatot. Nastase lesöpörte az asztalról a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését. Közben a moldovai állampolgárok szülőföldjükön maradva szerezhették meg a román állampolgárságot. Tudatosan ferdít a miniszterelnök. Jól tudja, hogy sem a székelyföldi autonómiát, sem a kettős állampolgárságot nem kérték "etnikai alapon". /Gazda Árpád: A kormányfő szavahihetősége. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./2003. szeptember 25.
Itt járt a magyar miniszterelnök, megállapítható, "hogy a romániai magyarság dolga ezúttal sem ment elébb, sőt." - olvasható a lapban. "Aláírták ugye a kedvezménytörvény alkalmazásának jegyzőkönyvét. Ami maradék kedvezmény még a törvényben benne maradt, azt is csak Magyarországon lehet igényelni". Nem lesz rajta a magyar címer, nem etnikai alapon lehet igényelni stb. Az oktatási támogatás is jár mindenkinek, nemcsak a magyar gyerekeknek. Ezzel az egész ügynek éppen a lényegét vették el, azt, hogy a Magyarország határain kívül rekedt, és a magyar állampolgárságtól megkérdezésük nélkül megfosztott magyarok legalább ezzel igazolhatták, hogy ehhez a nemzethez tartoznak. Mondhatott Medgyessy Péter akármit, "a Szabadság-szobor nem fog állni Aradon sem az eltervezett helyen, sem az eltervezett időpontban - sőt, én megkockáztatom, hogy egyáltalán nem fog állni soha Románia területén." "Szólt ellenben a megállapodásról, a megbékélési szoborparkról, a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetetlenségéről Kovács László külügyminiszter, de olyan szellemben, mintha a román kormányt képviselné. Nagyon sokszor az az érzése az embernek, hogy a külügyminiszter beszél ugyan magyarul, de nem magyar, ráadásul mélységesen utálja ezt a nemzetet." - állapította meg Veres István, a lap főszerkesztője. /(veres): Itt járt Medgyessy? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./2003. szeptember 25.
Medgyessy Péter egy kurta nap alatt lezavarta bukaresti látogatását. " Mert hát a tárgyaláshoz partner kell. S Nastase a jelek szerint már nem az." Az "aradi szoborral kapcsolatosan megállapodtak abban, hogy nem állapodnak meg semmiben." - írta Szüszer-Nagy Róbert. /Szüszer-Nagy Róbert: A vadászat elmaradt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2003. október 3.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központjának felállítását javasolta Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén okt. 2-án elhangzott beszédében. A miniszterelnök utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok támogatásával a kormányt három alapelv együttesen vezérli, nevezetesen segíteni kívánja a külföldön élő magyarokat nemzeti önazonosságuk megőrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában, abban, hogy szülőföldjükön teljes méltósággal élhessenek. - E segítségnyújtást a szomszédos országok kormányaival együttműködve az államközi kapcsolatokat ezzel is gazdagítva kívánjuk megvalósítani - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva azt is: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a magyar kisebbségek támogatása az európai normákkal összhangban, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió támogatásával történjék. A továbbiakban a kormányfő utalt arra, hogy ezen alapelvek szellemében került sor a kedvezménytörvény módosítására. A módosítással a kormány célja az volt, hogy a törvény összhangba kerüljön az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1335. számú határozatával, a velencei bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európai Bizottság ajánlásaival. /Medgyessy Péter a határon túliakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2003. október 4.
Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2003. október 9.
Medgyessy Péter miniszterelnök az aradi Szabadság-szobrot illetőn erélyesebben állt ki, mondván, a román féltől nem vár el egyebet, mint azt, hogy betartsa két évvel ezelőtti ígéretét, azt, hogy a szobrot az idén ismét felállítsák. Ez, továbbá a tavaly decemberi elseji, Kempinsky szállodabeli koccintgatás és a kacsavadászat azonban nem hatotta meg a román miniszterelnököt, aki a szobor felállítását közös emlékparkban tartja elképzelhetőnek. "Mi, akik itt élünk, tudjuk, mi áll e mögött." - írta Asztalos Lajos. "A román vezetéstől csöppet sem idegen az ígéret, a vállalt kötelezettség be nem tartása. Ez történt az 1918. évi Gyulafehérvári Nyilatkozattal, az utána a kisebbségek jogait illető szerződéssel, szerződésekkel, ez a második világháborút, majd az 1989. évi fordulatot követőn (a kisebbségekkel kapcsolatos nyilatkozat, a magyar egyetemről, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló ígérgetések stb.)." A mindenkori román vezetés célja az egységes nemzetállam. "A jelenlegi magyar kormánynak nincs határozott nemzetpolitikája (pl. státustörvény kiherélése). Mint ahogy az azelőtti MSZP-SZDSZ kormánynak sem volt (lásd az 1996-ban megkötött alapszerződés kizsigerelése: közösségi jogok, egyházi ingatlanok visszajuttatása). Ezt a jobb híján magatartásnak nevezhető mifélét a kádári időkig vezethetjük vissza." "Kádár János 1958-ban Marosvásárhelyt és Kolozsvárt tett látogatásán többek között kijelentette, Magyarországnak nincs területi igénye Romániával szemben, a román elvtársak a nemzetiségi kérdést példásan megoldották." Az MSZP és az SZDSZ most a szomszédok "érzékenységét" tartja szem előtt, "nehogy valamivel is sértse (korona levétele a magyar igazolványról, magyar igazolvány alakjának megváltoztatása, a magyar vagy a külhoni állampolgárság igényének teljesítésétől való beteges elzárkózás, miközben Románia ezerszámra osztogatja állampolgárságát a moldovánoknak stb.)." /Asztalos Lajos: Ismét kibújt a szög a zsákból... avagy kit vert át Nastase? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2003. október 16.
Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2003. október 20.
Orbán Viktor szerint Magyarországon ma összefogásra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a "sodródást", s "ne tudjanak többet visszaélni az emberek bizalmával"; a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke erről a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt okt. 19-én. "Határozott kormányzati intézkedéseket kell kikövetelni annak érdekében, hogy a következő esztendőben ne legyen nehezebb az élet Magyarországon, tehát úgy érzem, hogy ma a párbeszéd ideje következett el" - tette hozzá. Orbán Viktor szerint a problémák és gondok közösek, "az árak mindenkinek emelkednek, a munkahelyek elvesztése miatti bizonytalanság minden családot gyötör, függetlenül attól, hogy milyen politikai értékeket vall magáénak". Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke kitért a Deák Ferenc söjtöri emlékházának felavatásakor szombaton történt eseményekre, amikor MIÉP-hívek megakadályozták, hogy Medgyessy Péter kormányfő elmondja avatóbeszédét. Orbán Viktor megítélése szerint a szólásszabadság mindenkire, így a miniszterelnökre is vonatkozik. "Ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek" - összegezte álláspontját Orbán Viktor. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a "magyar közélet jelentős változás előtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyező politika", s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Hozzátette: ezek megvalósításához határozott kormányzati lépésekre van szükség. /Orbán Viktor: Magyarországon ma összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2003. október 22.
A kettős állampolgárságról okt. 27-én kezdődnek az egyeztetések a vajdasági magyar szervezetekkel, ezt követően nemzetközi szinten is megbeszélések indulnak a Szerbia-Montenegróval e témában kötendő esetleges államközi megállapodás érdekében - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök okt. 21-én Budapesten, sajtótájékoztatón, miután szerb partnerével, Zoran Zsivkoviccsal tárgyalt. Zoran Zsivkovics arról beszélt, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás Magyarország és Szerbia-Montenegró között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne. "Az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon" - fogalmazott egy a szerb miniszterelnök. Medgyessy Péter és Zoran Zsivkovics aláírta a két ország közötti vízummegállapodást, valamint a Szerbia-Montenegróban élő magyar és a Magyarországon élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt. Zoran Zsivkovics fontosnak nevezte a magyar és a szerb kisebbség aktív részvételét a két ország közötti együttműködésben. Magyarország valamennyi szerb-montenegrói állampolgár számára ingyenes vízumot biztosít, ennek fejében Szerbia-Montenegró lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok a jövőben is vízum és minden korlátozás nélkül utazhassanak Szerbia- Montenegró területére. Budapest emellett biztosítja, hogy öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot kapjanak azok, akik hivatalos célból vagy családi, rokoni kapcsolatok ápolására utaznak Magyarországra. /Szerb-magyar egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2003. október 23.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megütközve értesült Zoran Zsivkovics szerb kormányfő budapesti kijelentéséről, miszerint a kettős állampolgárságról szóló majdani kétoldalú megállapodásnak mindkét ország állampolgáraira vonatkoznia kell. Az Ágoston András vezette VMDP közleménye szerint a Zsivkovics kormányára váró parlamenti bizalmi szavazással hozható összefüggésbe az, hogy a szerb miniszterelnök megmásította korábbi kijelentését A VMDP érthetetlennek tartja, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes visszafogottan reagált Zsivkovics nyilatkozatára. A párt szerint Kasza Józsefnek le kell mondania, a VMSZ hat parlamenti képviselőjének pedig meg kell vonnia a bizalmat a Zsivkovics-kormánytól. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. A szerb kormányfő későbbi nyilatkozatában ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie. Most viszont budapesti látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás a két ország között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, mert "az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon". A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája szerint Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozata azt a korábbi szerb hivatalos álláspontot ismételte meg, amelyről Németh Zsolt képviselőként és a parlament külügyi bizottsága elnökeként tájékoztatást kapott, "csak nem volt hajlandó tudomásul venni". Az eset rámutat arra, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak "tudomásul kell vennie, miszerint a magyar nemzeti érdek érvényesülését a higgadt és tényekre alapozott érvelés és nem a valótlan állítások, a belpolitikai használatra szánt, a magyar kormányt lejáratni próbáló nyilatkozatok segítik elő" - olvasható a külügyi nyilatkozatban. /VMDP: Kasza mondjon le. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2003. október 30.
Az újvidéki Magyar Szó napilap azt a gyanút fogalmazta meg, hogy a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne abból, ha a vajdasági magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot. A lap szerint noha Kovács László kételkedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Péter szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelentette: semmi akadályát nem látja annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. /Budapest "dolgozta meg" Zsivkovicsot? = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2003. november 11.
Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2003. november 13.
Törvényszéki ítélet született Aradon a Szabadság-szobor visszaállítási munkálatának leállításának jogosságáról. A határozat érvényteleníti az építési engedélyt és a Tűzoltó tér parkosításához szükséges városrendezési bizonylatot is. Az elsőfokú ítélet ellen egyedül az alperes aradi polgármesteri hivatal nyújthat be fellebbezést. /Gujdár Gabriella: Zárva marad a szabadság szobra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "Az aradi Szabadság-szobor kérdése továbbra is kulcskérdés a kormányzó párt és köztünk levő együttműködés szempontjából" - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ leszögezte: ragaszkodik az Adrian Nastase miniszterelnök és magyar kollégája, Medgyessy Péter közötti megállapodáshoz, miszerint dec. 31-éig a kérdésben megoldás születik. Markó nem tartja valószínűnek, hogy év végéig visszaállítják a szobrot Aradon, de szerinte lehetséges, hogy nagyon pontos, határidőhöz szabott, feltételeket rögzítő megoldás születik. /B. E. L.: Markó: politikai ügy a szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ 2003. november 15.
Medgyessy Péter miniszterelnök nov. 14-én Budapesten megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. A magyar nyelvű televíziós csatorna létrehozása "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfélmillió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. /Magyar nyelvű televízió Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Medgyessy Péter kitért arra: a találkozó másik oka az volt, hogy levelet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogatását kérte. Hangsúlyozta: a találkozón megegyeztek abban, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén."Ennek számomra egyetlen komoly feltétele van: én csak arra vagyok felhatalmazva, hogy a magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét úgy költsük el, hogy az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód legyen" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter ezért megbízást adott a HTMH-t felügyelő miniszternek: készítse el azt a pénzügyi konstrukciót, amely kellő biztosítékot jelent a források hatékony felhasználására. /Erdélyi tévé magyar pénzből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2003. november 18.
A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége felhívást juttatott el az Európai Újságírók Szövetsége elnökéhez, nehezményezve, hogy a szervezet 41. kongresszusára egyetlen magyarországi nem kormánypárti újságíró-szervezet sem kapott meghívást. A felhívásban a MEÚSZ kifejtette: "Néhány hónappal az EU-s csatlakozás előtt Magyarországon veszélybe került a sajtó-, szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága. Visszatért a kommunista időkre emlékeztető cenzúra a közpénzekből finanszírozott közszolgálati televízióban. Medgyessy Péter miniszterelnök magához hívatta a közszolgálati médiumok vezetőit, és ezután menesztették az MTV Híradójának főszerkesztőjét, megszüntették az egyetlen nem kormánypárti másként gondolkodó műsort. Folyamatos politikai támadások érik a konzervatív értékrendet képviselő műsorkészítőket, újságírókat. A liberál-szocialista kormány elleni tüntetéseken megverik, megbilincselik, letartóztatják az újságírókat, fotósokat. A közmédiumokban pártkatonákat ültetnek vezetői pozíciókba. Az MTV-nél a miniszterelnök lánya, baráti köre kap közpénzekből műsorkészítési lehetőséget. Folyamatos politikai zaklatással lemondásra akarják kényszeríteni a közszolgálati Magyar Rádió elnökét. A diktatórikus nyomásgyakorlás másik eszköze a pénzügyi kiéheztetés. Miközben állítólag nincs kellő anyagi forrás a közrádió számára, a miniszterelnök közeli munkatársa az adófizetők pénzéből új rádióadót indíttat. Hirdetési bojkott alá veszik a konzervatív-nemzeti értékrendet képviselő újságokat, így például az egyetlen polgári napilapot, a Magyar Nemzetet. A miniszterelnök megfenyegeti a kereskedelmi televíziókat azzal, hogy vizsgálni akarja, kik, miből finanszírozzák működésüket. Miközben a gyűlöletbeszéd elítélésének törvénybe iktatásáról folyik a vita, a gyakorlatban folyamatosan fenyegetik, mi több, életveszélyesen megfenyegetik Magyarország volt miniszterelnökét, a polgári oldal politikusait, a sajtó képviselőit, a Magyar Rádió markánsan nem kormánypárti műsorát, a Vasárnapi Újságot." A MEÚSZ elnöksége felkéri a szakmát: tegyen meg mindent azért, hogy az előbb felsorolt törvénytelenségek létezéséről a nemzetközi közvélemény és újságíró-társadalom tudomást szerezzen. /Kárpát-medence. Vészjelzések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./