udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
445
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-445
Névmutató:
Répás Zsuzsanna
2012. április 26.
A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma2012. április 28.
Erdélyi nemzeti jelentőségű programokat hirdetett a Máért szórvány szakbizottsága
Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén kedden Budapesten. A tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig beszámolt az elmúlt időszak főbb változásairól.
A nemzetpolitikai államtitkárság keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kántor Zoltán a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 – A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig beszámolt a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről.
A résztvevők tájékoztatást kaptak továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére – olvasható a kommünikében.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszegben), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszegben); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszegben) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszegben) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszegben). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között. (mti) Transindex.ro2012. április 28.
Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat jön létre
Már a közeljövőben felállhat a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban szombaton.
Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt.
Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.
Az MTI a hálózat struktúrájára vonatkozó kérdésére a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta: a hálózat már működő határon túli magyar szervezetekre alapoz.
"Azt szeretnénk, hogy a külhoni magyarok fogalmazzák meg azt, hogy milyenek az elképzeléseik" - mutatott rá. Hozzátette: a hálózatot egyetemi bázisokkal szeretnék kiegészíteni, ezzel kapcsolatban már folynak az egyeztetések és egy-két héten belül eldől, hogy erre milyen módon kerül sor.
A magyar nemzetpolitika célkitűzései kapcsán - a legutóbbi népszámlálás eredményeivel összefüggésben - Répás Zsuzsanna megállapította: megoldást kell találni a határon túli magyar közösségek létszámfogyására. Rámutatott: a határon túli magyar közösségekben - az előző népszámlálás eredményeihez képest - 10 százalék feletti volt a létszámfogyatkozás, ennek okai pedig nem csak a demográfiai trendekben keresendő, hanem abban az asszimiláció és az elvándorlás jelensége is komoly szerepet játszik.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a jelenség elleni harc legjobb eszközének azt tartja, hogy: meg kell mutatni, hogy miért jó, miért érdemes magyarnak lenni, és miért érdemes erre büszkének lenni. "Magyarországnak pozitív, erős ország képét kell mutatnia, olyan országét, amelyre lehet számítani" - mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva Répás Zsuzsanna.
A szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatban Répás kijelentette: nem látni, hogy megőriznék a status quót, amit az is bizonyít, hogy Szlovákiában megszűnt a kisebbségügyi kormányalelnök posztja. Hozzátette: a status quo megőrzése egyébként sem megoldás, többletjogokra van szükség. Hozzáfűzte: nemcsak többletjogokra, de arra is szükség van, hogy az érintettek éljenek is ezekkel a jogokkal.
A már hatodik alkalommal szervezett - csütörtöktől szombatig tartó - konferenciára Komáromban és Pozsonyban került sor. A szakmai konferencia központi témáját a Közép-Európa országainak keretén belül megvalósítható együttműködési lehetőségek adták. A rendezvény idei célkitűzése a szervezők szerint az volt, hogy a résztvevők a fórum keretén belül megbeszéléseket folytassanak a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pilléréről, az európai integrációról, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségről és a nemzetpolitikáról. Paraméter.sk2012. május 4.
Répás Zsuzsanna: a kormány kiáll a magyar nyelvű orvosképzés mellett
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem (MOGYE) magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett – mondta Répás Zsuzsanna csütörtökön az MTI-nek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon, sőt megerősödjön a magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben – fogalmazott a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna kiemelte: a Marosvásárhelyi Orvosegyetem nagyon komoly hagyományokkal bíró, magas színvonalú szakmai intézmény. Korábban kizárólag magyar tannyelvű egyetem volt, és a Ceausescu-éra idején kezdték elrománosítani.
A most érvényben lévő oktatási törvény szerint multikulturális egyetemnek számít a MOGYE. Az a probléma, hogy a szenátus által elfogadott charta az oktatási törvénynek nem felelt meg. Nem lehet szó tehát az egyetemi autonómiáról – folytatta a helyettes államtitkár, aki hozzátette: az egyetemi autonómiát tiszteletben kell tartani, de az egyetemeknek is tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket.
A tanügyi törvény szerint pedig a MOGYE-n létre kell hozni az önálló magyar oktatási vonalat- szögezte le.
Répás Zsuzsanna azt mondta, minden tisztelete azé a kitartó küzdelemé, amit a MOGYE magyar oktatói és diákjai folytatnak, és reményét fejezte ki, hogy ez sikerre fog vezetni.
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett, Románia lakosságának jelentős része magyar anyanyelvű és számukra biztosítani kell a lehetőséget, hogy magyar nyelven fordulhassanak orvoshoz – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A bukaresti kormány március végén határozott úgy, hogy a MOGYE-n egy magyar, angol és román tannyelvű új kar létesül, amely magában foglalja a magyar szakok többségét. A román kormány – amelynek tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – azt követően fogadta el ezt a határozatot, hogy az egyetem román többségű szenátusa nem volt hajlandó tiszteletben tartani a román oktatási törvényt, amely szerint a MOGYE-n is önálló struktúrába kell szervezni a magyar nyelvű oktatást.
Szerdán a román Mediafax hírügynökség úgy értesült: Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt kormányának első döntése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló korábbi kormányhatározat érvénytelenítése lesz.
A hírügynökség a román Szociáldemokrata Párt (PSD) meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy Ponta saját pártja vezető testületének zárt ajtók mögötti szerdai ülésén kijelentette: kormánya első döntésként érvényteleníteni fogja a magyar kar létrehozásáról szóló határozatot, amelyet még a Mihai Razvan Ungureanu vezette kabinet fogadott el. A Mediafax szerint Ponta a PSD megyei elnökeinek jelentette be ezt a tervét.
A tanácskozást követően Ponta újságíróknak elmondta: a szerdai megbeszélésen a szociáldemokraták nem vitatták meg ezt a kérdést, hiszen a döntést – bármely is legyen az – a hárompárti (szociáldemokrata, liberális, konzervatív) ellenzéki Szociálliberális Szövetségnek (USL) és nem külön a PSD-nek kell meghoznia.
Az USL társelnöke és államfőjelöltje, Crin Antonescu liberális pártelnök viszont szerda délután újságírók előtt megerősítette: vitán felüli, eldöntött tény, hogy a MOGYE-kormányhatározatot a Ponta-kabinet első ülésén érvénytelenítik.
MTI. Erdély.ma2012. május 5.
Háború és béke Csángóföldön
Újabb felkéréssel fordult a magyar kormány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, amelyben kérik a szervezetet, hogy vállalja továbbra is a moldvai magyar oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását.
Miközben a program finanszírozója és lebonyolítója közötti együttműködés zavartalan, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében nincs béke, a tagság nem ismeri el az új vezetőséget, a falvak többségének képviselői elégedetlenek a rájuk erőszakolt elnökséggel, amelynek tagjai januárban lemondtak, a múlt heti lábnyiki tisztújító küldöttgyűlésen visszatáncoltak, és részt vettek a szavazáson.
Takács Judit, a keresztszülői program révén egy lábnyiki kislány magyarországi keresztszülője lapunkhoz eljuttatott levelében beszámol a lábnyiki küldöttgyűlés szabálytalanságairól. Többek között arról tájékoztat: Solomon Adrián korábbi elnök azzal indokolta a januárban lemondott elnökség szavazati jogát, hogy csak szóban mondtak le, ellenben azt írásban visszavonták. "Már a közgyűlés elején számos törvénybe ütköző dolog adódott" – ismerteti a levélíró, "a kialakult helyzetet Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és a két magával hozott ügyvéd éppen hogy meg tudta tartani a legalitás határán". Takács Judit tájékoztatása szerint a leköszönő elnök nem válaszolt a szervezet pénzügyi hiányára vonatkozó kérdésekre; az egy hónappal ezelőtti sikertelen küldöttgyűlés óta a szövetség korábbi vezetősége az oktatási helyszíneken járt, és olyan tagokat szervezett be, akik a választáskor rájuk szavaztak; a gyűlésen többen kifogásolták, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára beleszól a dolgok menetébe, a küldöttgyűlésen többek között azt hangoztatta, "ha én mint politikus megtehetem, hogy a lemondásomat adom valamihez, és visszavonom, akkor a szövetség egykori tisztségviselői is megtehetik", miközben a szervezet alapszabályzatában szerepel, hogy politikamentes, ráadásul Pogár László, a szövetség megválasztott elnöke tovább szeretné folytatni politikai pályafutását az RMDSZ Bákó megyei elnökeként.
Korábban már tájékoztattunk arról, hogy a huszonkét falut képviselő küldöttek közül tizenhárman jelezték, erkölcsileg nem tudnak azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival, nem ismerik el a régi elnökségi tagok újraválasztását, és nem értenek egyet azzal, hogy "fenn kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése".
Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program lebonyolításával ideiglenesen megbízott RMPSZ elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a pedagógusszövetség elfogadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának április végi felkérését, hogy folytassa az oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását, a tanárokkal újabb szerződést kötöttek meghatározatlan időre, a csángószövetség elnökségével pedig hétfőn egyeztetnek annak a hat oktatási helyszínnek a további biztosításáról, amely a szövetség tulajdonában van. "Az RMPSZ ezen szerepvállalása határozott biztosítékot jelent a program hosszú távú sikeréhez mind az abban részt vevő gyermekek és pedagógusok, tágabb értelemben a moldvai magyar közösségek, mind pedig a fő támogatók, vagyis a Magyar Kormány és a keresztszülők számára" – indokolja az április 25-én jegyzett felkérést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 8.
Félidőben a kormány – Répás: Gyökeres fordulat a nemzetpolitikában
Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát - mondta Répás Zsuzsanna a kabinet kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat. Reményének adott hangot, hogy az őszi romániai választásokra sikerül a magyar erők összefogását megteremteni, a felvidéki magyarság esetében ugyanakkor a status quo megőrzését nem tartják kielégítőnek.
Répás Zsuzsanna azt mondta, nagyon fontos, hogy az állampolgársági törvényt szinte minden szomszédos állam teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott. Ennek - mint hozzátette - az előző Fico-kabinet idejére visszanyúló politikai okai vannak, amikor egy szélsőséges soviniszta párt is tagja volt a szlovák koalíciónak ezért megromlott a viszony a két ország között. Azóta több előrelépés történt, és egyértelműek a jelek arra, hogy az új kabinet nem ott akarja folytatni, ahol első hivatali idejében abbahagyta. Folyamatos a párbeszéd - mondta.
Szerinte ugyanakkor egyelőre nincs meg az a rugalmasság az állampolgárság ügyében a szlovák félben, amelyet szeretnének, de reményének adott hangot, hogy erről is megkezdődnek az egyeztetések, és eredményeket lehet elérni. A szlovák kormányfő azon kijelentéséről, hogy a status quo megtartása a cél a kisebbségpolitikában, azt mondta: Magyarországnak ez nem megnyugtató és nem kielégítő. A kisebbségekért felelős kormányfő-helyettesi poszt megszüntetése pedig egyértelműen visszalépés.
Hozzátette: a felvidéki magyarság több olyan problémával, hátránnyal küzd, amelyeknél a status quo megőrzése nem elegendő, előrelépésre van szükség. Szólt arról is: a magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, azokat a magyar pártokat tekintik stratégiai partnernek, amelyek kifejezetten nemzeti pártként definiálják magukat, és a magyar érdekeket akarják képviselni. Velük speciális a kapcsolat, a kormányzat megítélése szerint egy vegyes párt az adott nemzeti közösség hosszú távú megmaradását nem szolgálja. A Magyar Koalíció Pártjának márciusi választási eredményéről azt mondta: a párt - bár nem sikerült visszajutnia a parlamentbe - nem szerepelt rosszul, megőrizte korábbi eredményét, e szerint van határozott választói igény arra a politikára, amelyet képvisel. Utalva a Selye János Egyetem esetleges főiskolává való átminősítésére, reményének adott hangot: az intézmény meg tudja őrizni jelenlegi státusát. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan egyetem, amely kizárólag a magyar nyelvű oktatásnak szenteli tevékenységét, és mint mondta, bízik abban, hogy a minősítés kizárólag szakmai alapon történik majd.
A közelgő romániai választásokról azt mondta: az önkormányzati választásokon kipróbálhatja minden párt az erejét, de azt sajnálják, hogy a magyarság szempontjából fontos helyeken nem jött létre az összefogás (például Marosvásárhelyen). Szórványban több helyen látható az összefogás, és mint mondta, az őszi parlamenti választásokra az más területeken is kialakulhat. Az a cél, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen a bukaresti törvényhozásban - hangsúlyozta. A csángó oktatási programot mindenképpen meg kell őrizni, az elmúlt 3 hónap megnyugvást hozott az elszámolások körüli anomáliák után, s úgy döntöttek, meghosszabbítják a szerződést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel augusztus végéig, biztosítva a működtetéshez szükséges további 30 millió forintot.
Kárpátalja vonatkozásában azt mondta: sajnálattal értesültek a döntésről, hogy nem lesz olyan választókörzet, ahol többséget alkotnának a magyarok. A kormány ennek ellenére reméli, hogy a magyarság megfelelő politikai képviselete biztosítva lesz.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, "egy eldugott kis főosztály" foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Ezt szolgálja a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amelynek fő célja, hogy összehangolja a kormányzaton belül a nemzetpolitikával kapcsolatos cselekvési területeket. Felidézte, hogy még a kormány megalakulása előtt elfogadták az állampolgársági törvény módosítását, és a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek már két plenáris ülése volt, folyamatosan üléseznek a szakbizottságok, létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, mára több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is - sorolta.
Szeretnének minden magyart személyesen is megszólítani, éljen bárhol a világon. Ezt szolgálja a Nemzeti Regiszter, amelyre bárki feliratkozhat. Új támogatáspolitikát alakítottak ki, amely összegzése szerint beváltotta az előzetes reményeket. A programok közül szólt még a külhoni magyar területekre szervezendő osztálykirándulásokról és a külhoni magyar óvodák évéről. Kiemelte a nemzetpolitikai stratégia megalkotását - ilyen dokumentum az elmúlt 22 évben nem született. Utalt a legfőbb célokra, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és megerősítsék a magyar intézményeket. A közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat, amelybe bevonnák a külhoni civil szervezeteket, és várhatóan lesz egy budapesti központ, amely folyamatos monitoring tevékenységet végez, és továbbképzéseket nyújt. Közölte: idén 13 milliárd forint áll rendelkezésre nemzetpolitikai célokra, de remélik, a gazdasági helyzet javulásával a források is bővülnek majd. MTI 2012. május 9.
Gyökeres változás a nemzetpolitikában
Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát – mondta Répás Zsuzsanna a magyar kormány kétéves tevékenységét értékelve. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat. Reményének adott hangot, hogy az őszi romániai választásokra sikerül a magyar erők összefogását megteremteni, a felvidéki magyarság esetében ugyanakkor a status quo megőrzését nem tartják kielégítőnek.
Répás Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy az állampolgársági törvényt szinte minden szomszédos állam teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott. Ennek az előző Fico-kabinet idejére visszanyúló politikai okai vannak, amikor egy szélsőséges soviniszta párt is tagja volt a szlovák koalíciónak, ezért megromlott a viszony a két ország között. Azóta több előrelépés történt, és egyértelműek a jelek arra, hogy az új kabinet nem ott akarja folytatni, ahol első hivatali idejében abbahagyta – fejtette ki. A szlovák kormányfő azon kijelentéséről, hogy a status quo megtartása a cél a kisebbségpolitikában, azt mondta: Magyarországnak ez nem megnyugtató és nem kielégítő.
A közelgő romániai választásokról azt mondta: az önkormányzati választásokon kipróbálhatja minden párt az erejét, de azt sajnálják, hogy a magyarság szempontjából fontos helyeken nem jött létre az összefogás (például Marosvásárhelyen). Szórványban több helyen látható az összefogás, és mint mondta, az őszi parlamenti választásokra az más területeken is kialakulhat. Az a cél, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen a bukaresti törvényhozásban – hangsúlyozta. A csángó oktatási programot mindenképpen meg kell őrizni, az elmúlt három hónap megnyugvást hozott az elszámolások körüli anomáliák után, s úgy döntöttek, meghosszabbítják a szerződést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel augusztus végéig, biztosítva a működtetéshez szükséges további 30 millió forintot.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, "egy eldugott kis főosztály" foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Felidézte, hogy elfogadták az állampolgársági törvény módosítását. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is – sorolta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 9.
Ülésezett a Máért gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága – napirenden a Kárpát régió üzleti hálózat létrehozása
A Kárpát régió üzleti hálózat létrehozása szerepelt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottságának szerdai budapesti ülésén.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a testület Magyarság Házában tartott ülésén Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a szakbizottság elnöke beszámolt a Kárpát régió üzleti hálózat létrehozásáról, amelynek keretén belül Kolozsvárott május 4-én meg is nyílt az első iroda.
A hálózat létrehozása rendkívül fontos az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség megvalósítása szempontjából; működésében integráltan jelenik meg a kamaráknál fellelhető szakmai tudás, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által képviselt kormányzati szándék és eszközrendszer - olvasható a kommünikében.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a közlés szerint ismertette a Határtalanul! program kibővítését, amelynek értelmében immár a gimnazisták is részt vehetnek az osztálykirándulásokon. A helyettes államtitkár az ülésen bejelentette, hogy a külhoni magyar óvodák éve program részeként szerdán, a horvátországi Kopácson elindult az a Kárpát-medencei körút, amelyen külhoni magyar településeken a magyarországi jó óvodapedagógiai gyakorlatokat mutatják be.
A helyettes államtitkár tájékoztatta a Máért szakbizottsági tagokat a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat közeljövőben történő elindulásáról, amelynek létrehozására az Országgyűlés tavaly decemberben 50 millió forintot szavazott meg. 2012. május 10.
Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - nemzetközi konferencia a moldvai csángókról
Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák címmel nemzetközi konferenciát rendeznek a moldvai csángókról pénteken és szombaton Budapesten.
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint a tanácskozást Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár nyitja meg. Az első napon előadást tart többek között Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a moldvai csángók nyelvcseréjéhez szól hozzá a 2011-es népszámlálás tapasztalatai és előzetes adatai alapján.
Iancu Laura, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a moldvai csángók katolikus identitásának gyökereiről és hátteréről beszél, míg Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét tekinti át. Szó lesz még a moldvai csángók gazdasági migrációjáról, a moldvai csángó magyar csoportok áttelepüléséről Magyarországra az 1940-es években, és a csángók irányított letelepedéséről Erdélyben. A pénteki napot egyházügyi kerekasztal zárja.
Szombaton a moldvai oktatási program áll az eszmecsere középpontjában, illetve csángó fiatalokkal rendeznek kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozást Rejtőzködő csángóföld mottóval Lakatos Demeter, Demse Márton, Duma András, Iancu Laura csángó művész verseiből és prózáiból, moldvai csángó énekekből, táncokból álló műsor zárja.
A háttéranyag szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, amely ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. MTI2012. május 11.
Répás: folytatódik a moldvai magyar oktatási program
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetésével és szakmai felügyeletével - mondta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteken Budapesten.
Répás Zsuzsanna a Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú.
A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni azért, hogy segítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék - mondta az államtitkár.
Répás Zsuzsanna kitért arra, hogy a tavalyi népszámlálás (a csángók által nagy számban lakott) Bákó megyében több magyar mutatott ki, mint ahányan tíz esztendővel ezelőtt ott voltak. Úgy véli, ez akkor is jó eredmény, ha tudjuk, hogy ezúttal is csak egy töredékről beszélünk.
Megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még a magyar bölcsésznövendékeket is visszafordították Csángóföld tiltott területéről, ma a moldvai magyar órákat látogató csángógyerekek egymással versengenek a szavalóversenyeken.
Az irány tehát jó - folytatta - kiemelve: azon kell közösen dolgozni, hogy a hatásfok és az eredményesség még magasabb lehessen a negyedmilliós moldvai katolikusság csaknem ötvenezres magyar ajkú közösségeiben.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a moldvai magyarság által megőrzött archaikus népi kultúra a Kárpát-medencét is meghódítva tovább él, mert azt "az őrzők, a csángó nép megóvta". Az évszázadokon át őrzött nyelv, hit és kultúra egyedülálló és erőt adó teljesítmény, amely hangsúlyossá teszi fokozott felelősségünket e veszélyeztetett értékek megvédésére - mutatott rá.
Répás Zsuzsanna szerint a feladat egyértelmű, felelősséggel, eredményesen és elkötelezetten kell előre vinni a magunk lehetőségei szerint a magyarság ügyét.
A kétnapos nemzetközi tanácskozás első napján előadást tart többek között Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a moldvai csángók nyelvcseréjéhez szól hozzá a 2011-es népszámlálás tapasztalatai és előzetes adatai alapján. Iancu Laura, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a moldvai csángók katolikus identitásának gyökereiről és hátteréről beszél, míg Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét tekinti át. Szó lesz még a moldvai csángók gazdasági migrációjáról, a moldvai csángó magyar csoportok Magyarországra való 1940-es évekbeli áttelepüléséről, és a csángók erdélyi irányított letelepedéséről. A pénteki napot egyházügyi kerekasztal-beszélgetés zárja.
Szombaton a moldvai oktatási program áll az eszmecsere középpontjában, illetve csángó fiatalok részvételével tartanak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozást Rejtőzködő Csángóföld mottóval Lakatos Demeter, Demse Márton, Duma András, Iancu Laura csángó művész verseiből és prózáiból, moldvai csángó énekekből, táncokból álló műsor zárja.
A nemzetpolitikai államtitkárság írásos összegzése szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, ez ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. MTI2012. május 12.
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) vezetésével és szakmai felügyeletével – mondta Répás Zsuzsanna, magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteken, Budapesten. A Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák – a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú. A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni, hogy megsegítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék – mondta az államtitkár.
Szabadság (Kolozsvár)2012. május 15.
Nemzetpolitikai államtitkárság: aláírták a moldvai magyar oktatási programról szóló megállapodást
Aláírták a moldvai magyar oktatási programról szóló megállapodást. A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezetői közötti szerződés értelmében a program javára érkező keresztszülői támogatásokat befogadja és továbbítja az RMPSZ a moldvai magyar gyermekek és tanáraik részére - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság kedden az MTI-vel.
Az aláírás előtt még hétvégén újabb egyeztetést tartottak, amelyen a kormány részéről Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. illetékes képviselői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program megbízott koordinátora, Márton Attila, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójaként Petrás Róbert, valamint a Teleki László Alapítvány igazgatója, Diószegi László vett részt.
A közlemény szerint a résztvevők értékelték annak az elmúlt három hónapnak a tapasztalatait, amióta az RMPSZ működteti az oktatási programot. A felek megállapították, hogy a moldvai magyar oktatási program színvonala javult, hiszen megjelent a rendszerben a szakfelügyelet, azaz a minőségbiztosítás, a technikai nehézségeket pedig az eltelt idő alatt sikerült minimalizálni.
Azt is örvendetes változásnak tartották, hogy a tanárok minden hónapban időben megkapják járandóságukat, ráadásul a pénzeszközök felhasználása is sokkal hatékonyabb a korábbi évekhez hasonlítva.
Moldvában gördülékenyen folytatódik a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása - olvasható a kommünikében. A közlemény felidézi, hogy április 28-án minden, a moldvai magyar oktatásban részt vevő pedagógussal meghosszabbították munkaszerződését, amely immár határozatlan időre szól. A felek megállapították, hogy a támogatók, így a magyar kormány és a keresztszülők szempontjából az RMPSZ közreműködése az egyre magasabb színvonalon történő oktatást, továbbá a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony és átlátható felhasználásának garanciáját jelenti. MTI2012. május 17.
EMNP kampányindító a váradi színházban
Szerda este a nagyváradi színházban tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei kampányindító eseményét.
A kampányindító rendezvényen először Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az EMNP védnöke szólt a színházban nagy számban megjelentekhez. Beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus utáni nagytakarításra lenne szükség, mert a posztkommunista erők még itt vannak és aktívak. Hangsúlyozta, hogy új egységre van szükség , „de nem pártegységre, hanem nemzeti egységre gondolunk, mely a nemzeti összetartozásra épül fel” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT hozta vissza a köztudatba az autonómia ügyét, és a tavaly megalakított EMNP az autonómia megvalósításának eszköze. Tőkés László kiemelte, hogy a politikusok a polgárokat kell képviseljék; ne a politikusok mondják meg az embereknek, hogy ők mit akarnak, hanem a közösség mondja meg a politikusoknak azt, hogy mit képviseljenek. Jelenleg a képviseleti rendszer a feje tetején áll, mert a képviselők mondják meg a képviselteknek, hogy mi a teendő, majd hozzátette, hogy míg régen a románok diktáltak a magyaroknak, addig jelenleg saját magyar urainkhoz kell igazodjunk, és a politikusok visszaélve mandátumukkal, a közcél helyett s magánérdeket képviselik. Folyamatos kampány zajlik, a politikusok közpénzekből népszerűsítik magukat. Nem csak helyi, de országos szinten is szerepcsere figyelhető meg, jelezte Tőkés László, hiszen a magyar politikusok nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit képviselik az erdélyi magyarság körében. Végezetül Tőkés kifejtette: „Sikerült szegényekké tenni bennünket. A leigázás folyamata megy végbe gazdasági téren, a saját földünkön zsellérekként vagyunk kénytelenek élni. Ebből az állapotból kellene felemelkednünk” – mondta Tőkés László.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kifejtette: Magyarország számára fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen, és az új párt megalakítása az építkezés része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a XXI. században megvalósul a magyar egység, hiszen a határok átjárhatóvá váltak, könnyített eljásárssal lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Majd az államtitkár támogatásáról biztosította a jelenlevőket: „Mi veletek vagyunk, mert a ti küzdelmetek a mi küzdelmünk” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy „huszonkét évvel a rendszerváltás után nem gondoltuk, hogy megint eljön az az idő, amikor félnünk kell. Ha ezt a félelmet legyőzzük, akkor új politika kezdődhet el, amelyben nem az elöljárók mondják meg a közösségnek, hogy mi a jó, hanem a közösség és a vezetők közösen találnak megoldásokat az emberek problémáira.” Az EMNP alapvető célkitűzése az, hogy megszólítsa azt a több mint 500 ezer embert, aki az elmúlt években eltávolodtak a közélettől, árulta el Toró, hozzátéve azt, hogy másik alapvető célkitűzésük az új egység megteremtése, de ez nem a régi pártegység, hanem a nemzet egysége, melynek kötőszövete nem a félelem, hanem az együttműködés.
Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje a maga során leszögezte, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év politikája kudarc volt, „csődöt mondott a kijárásos politika. Változtatásra van szükség! Nekünk, erdélyieknek olyan megoldásokat kell életbe léptetnünk, melyek hosszú időre biztosítják jövőnket. Olyan új képviseletre van szükségünk, amely az erdélyi, partiumi, nagyváradi, Bihar megyei magyarok érdekei szerint működik, amely nem klientúrát, hanem közösséget épít. Erre jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt. Ezért indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott Zatykó. A politikus így folytatta: „Új politikára van szükségünk, mely megmutatja a kiutat a megalkuvás és a korrupció szövevényes hálójából. A politikának célból eszközzé kell válnia. (…) A választásokon a tét az, hogy elindul-e egy közösségépítő, megújulást hozó politika, vagy marad a rövid távú magánérdekre, mutyizásra alapuló zugmegegyezéses módszer” – hangoztatta a politikus.
A beszédek után Varga Miklós lépett színpadra és mintegy fél órás műsorában több ismert és kevébé ismert dalt adott elő, nagy sikert aratva a megjelentek körében, majd a Transilmania együttes vette át a terepet és adott közel egy órás hangulatos koncertet. A művészi program végeztével színpadra léptek az EMNP jelöltjei, a párt vezető, valamint a Répás Zsuzsanna államtitkár és közösen elénekelték a párt himnuszét, melyet a háttérből a Transilmania együttes játszott. Az esemény a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Pap István. erdon.ro2012. május 18.
Szívemben van a magyarság"
Átadták a tízezredik honosítási dossziét
Tegnap délután a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében állították össze és adták át a tízezredik honosítási dossziét.
A tízezredik kérelmező Szabó Beáta 28 éves marosvásárhelyi jogtanácsos. Kérdésünkre, hogy miért igényelte a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy régi álma teljesült: "Szívemben van a magyarság. Amikor meghallom a magyar himnuszt, sírok". Szabó Beáta, mint mondta, alig várja, hogy magyar állampolgár legyen, de magyarságtudata mellett az is motiválta, hogy így talán könnyebben talál munkát külföldön.
Kali István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke örömmel jelentette be, hogy a Demokráciaközpontban elérték a tízezres "mágikus küszöböt". Az eseményen részt vevő Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szerint ez a szám azt jelenti, hogy nagy az igény az erdélyi magyarság részéről, hogy közjogilag is a magyar nemzet részévé váljon. A továbbiakban elmondta, hogy a kérelmezők száma meghaladta a negyedmilliót, több mint 160 ezren letették az esküt, és az igény továbbra sem csökken. Örül, hogy a Demokráciaközpont alkalmazottai nem fáradnak bele a munkába, amely Kali István szerint nemcsak munka, hanem elhivatottság: – Minden tollvonással történelmet írunk, 2012 lesz az az év, amikor az erdélyi magyarság visszaszerzi magyarságát, mondta.
Répás Zsuzsanna köszöntötte Szabó Beátát, díszoklevelet adott át neki, örült, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált. Gratulált a marosvásárhelyi Demokráciaközpont munkájához. Mint mondta, ez az a plusz, amiért eljött.
Füzes Oszkár magyar nagykövet minapi marosvásárhelyi nyilatkozatát, amikor nyíltan kiállt az egyik polgármesterjelölt mellett, nem kívánta kommentálni. Azt válaszolta, hogy tudott a vásárhelyi látogatásról, de fogalma sem volt arról, hogy a polgármesterjelöltekkel is találkozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)2012. május 18.
A magyarságtudat erősítését szolgáló rendezvényeken vett részt Répás Zsuzsanna Erdélyben
A magyarságtudat erősítését szolgáló rendezvényeken vett részt pénteken Erdélyben Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Először az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének húszéves jubileumi közgyűlésén mondott beszédet a helyettes államtitkár Sepsiszentgyörgyön. Mint az MTI-nek elmondta: az anyanyelvi jogok kiterjesztése kulcskérdés a magyar közösségek megmaradása szempontjából, így fontos, hogy az anyanyelvhasználat joga ne csak a családban és az iskolában legyen biztosítva, hanem a közéletben, a közügyek intézése során is.
Répás Zsuzsanna rámutatott: az anyanyelvápoló szövetségek tevékenysége kettős jellegű, hiszen kisebbségi helyzetben a nyelvápolás mellett a jogkiterjesztés is fontos része munkájuknak. Ezen a közgyűlésen a magyarországi és a kárpát-medencei anyanyelvápoló szervezetek is részt vettek, amelyek azt vizsgálták, hogy milyen hatások érik ma a magyar nyelvet, hogyan őrizhető meg a magyar nyelv tisztasága és egységes használata a hétköznapokban.
Az államtitkár Sepsiszentgyörgyön megtekintett egy olyan kiállítást is, amely a honosítás során előkerült magyar dokumentumokat mutatja be. Répás szerint a honosítás folyamatát nem lehet pusztán adminisztratív államigazgatási aktusnak tekinteni: a jogi művelet jelentős érzelmi többlettel bír, mivel a kárpát-medencei magyarok alapvetően érzelmi, szimbolikus indíttatásból folyamodnak magyar állampolgárságért. A honosítás során előkerült, történelmi forrásértékkel is bíró dokumentumok a nagyközönség számára megmutatják azt az érzelmi többletet, ami az állampolgársági ügyintézés mögött van - mondta a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban megnyitotta a gorzafalvi csángó fazekasságról szóló ideiglenes kiállítást is. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a legtávolabbra szakadt, de a Kárpát-medencéhez szorosan kötődő csángóság hétköznapjairól is megemlékezzünk, mivel az ő múltjukon keresztül látjuk gyökereinket azáltal, hogy sok mindent megőriztek a korábbi évszázadok kultúrájából, hagyományaiból. MTI 2012. május 19.
Az anyanyelvi mozgalom számvetése (Huszadik évforduló)
A mai magyar kormány a jogkiterjesztés vonalán haladva politizál, a nyelvi többletjogok biztosítását látja szükségesnek a határokon túl, s azon van, hogy a magyar közösségek minél nagyobb mértékben dönthessenek saját kérdéseikben – jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) alapításának huszadik évfordulóját ünneplő konferencia díszmeghívottjaként tegnap a szentgyörgyi színházban –, ezért a jogtudatos cselekvéshez fog ezentúl is segítséget nyújtani.
Tisztelt nyelv- és nemzettársak! – ezzel a megszólítással köszöntötte az AESZ ünnepi gyűlését Péntek János, a mozgalom elnöke, aki beszámolójában a lepergett két évtized eredményeit vette számba. A történelmi fordulat a magyar nyelv nyilvános megjelenésének élményével ajándékozott meg bennünket, mondotta, s nem utolsósorban azzal, hogy sok román is elővette rejtett magyar nyelvtudását. Az AESZ végül Háromszéken került bejegyzésre, mai székháza is itt található. A nyelvpolitika a kisebbségpolitika szerves részeként fungált az eltelt években, ennek komoly jogi hozadéka volt, kár, hogy pontosan az anyanyelvművelés kapott kisebb hangsúlyt benne, holott nyilvánvaló: abban vagyunk érdekeltek, hogy anyanyelvünk maradjon a hangsúlyos, domináns elem a kialakuló magyarromán kétnyelvűségben. Az előadó rámutatott, a szövetség tevékenysége nagyot lépett előre, hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadig tartó távolodás után a közeledés legyen a túlsúlyos elem határon innen és túl, pontosan a határtalanítás értelmében.
A mozgalom hálózatszerűen épült ki és fonódott össze az anyaországi és az utódállamokbeli társszervezetei munkájával. Ezek legfiatalabbika – jelentették be a konferencián – a nemrég megalakult kárpátaljai szövetség. Az előadó szerint mindamellett a második évtizedben némileg lankadt a mozgalom lendülete, s köznyelvünk állapota sem kielégítő, a sajtó nyelvhasználatában, a tankönyvekben is sok a gondatlanságnak, a nyelvi igénytelenségnek, a restellni való provincializmusnak tulajdonítható hiányosság. A korszak egyik legkiemelkedőbb megvalósítása annak a kutatóhálózatnak a felállítása és működtetése volt, mely pontosan a mozgalom égisze alatt jött létre, és mely mára komoly kutatási eredményekkel dicsekedhet. Az előadó végül a nyelv presztízsének további növelésére hívott fel, rámutatva, az emberi méltóság értékének felismerése emelhet ki kisebbségi létünkből nyelvi vonatkozásban is.
Az anyaországi mozgalom részéről Wacha Imre főiskolai docens, a kolozsvári Georgorius Aranka Kör részéről Egyed Emese egyetemi tanár, az RMPSZ részéről Lászlófi Pál tiszteletbeli elnök köszöntötte a konferenciát, szót kapott Szabó Ágnes a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyek, Nagy R. János, az Implom József helyesírási verseny szervezője, valamint Demeter Emőke volt miniszteri tanácsos, Zsigmond Győző alapító elnök és Tapodi Zsuzsa mint a vetélkedők egyik szervezője. A konferencia délután a Kárpát-medencei anyanyelvi mozgalom helyzetének szentelt tanácskozással folytatta munkáját, a diákok vetélkedőire szombaton kerül sor. Délután kirándulni mennek a diákok, a Zágon–Csernáton–Kézdivásárhely vonal településeit látogatják végig, a vasárnap délelőttöt a díjkiosztásnak szentelik.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 21.
A honosítási iratokból nyílt tárlat a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban
Frontról küldött levelek, kitüntetések, iskolai bizonyítványok, cselédkönyvek, „tiszta keresztény” eredetet igazoló bizonylatok, dokumentumok, fényképek tucatjai láthatók a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban berendezett Magyar múlt – Magyar jelen című tárlaton.
A „történelmi ereklyéket” a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ munkatársai gyűjtögették össze, akik elkérték a magyar állampolgárságot igénylőktől az érdekesebb iratokat és beszkennelték azokat, így több mint 200 dokumentumot tárolnak, a tárlaton ennek a töredékét tudták a nagy nyilvánosságnak megmutatni – közölte Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ ügyvezető igazgatója.
Elmondta, Sepsiszentgyörgyön az elmúlt héten állították össze a 7000. honosítási iratcsomót, Kovászna megyében pedig közel 15 ezren kérték a magyar állampolgárságot, ami a megye lakosságának 10 százaléka. Továbbra is valószínűleg ilyen ütemben folytatják a munkát, hiszen az érdeklődés nem lankad, szögezte le a demokrácia-központ vezetője.
A megnyitón jelen volt Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, aki elmondta: az összetartozásra építették az új magyar nemzetpolitikát, ennek egyik fontos eleme a honosítási törvény, amely lehetővé teszi minden külhoni magyar számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen. A demokrácia-központokban keményen dolgoznak, de még senki nem mondta, hogy ez egy száraz munka lenne, ugyanis aki bemegy ezekbe az irodákba, az az életét meséli el, hiszen előfordul, hogy immár harmadszor lesz magyar állampolgár. Elmondja, hogyan veszítette el állampolgárságát, hogy őrizte a szívében, és hogyan őrizte az iratokat, melyek ezt igazolják. „Ezek a dokumentumok szívmelengetőek, ám ugyanakkor történelmi dokumentumok, örülök ennek a kiállításnak, mint ahogy örülök minden egyes magyar állampolgárnak is” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azokról a folyamatokról beszélt, amelyeket a honosítás katalizál: elmondta, Erdély-szerte alakulnak a magyar állampolgársági klubok, az új állampolgárok szervezeti keretbe tömörülnek. Kisgyörgy István, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ munkatársa lapunknak kifejtette, a kiállított dokumentumok közül az egyik legmeghatóbb az a levélköteg volt, melyet egy helyi honvéd küldött haza a frontról, a leveleket a család egyszerre kapta meg, azzal az értesítéssel, hogy az írójuk eltűnt. A tárlatot több háromszéki településen is bemutatják majd.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)2012. május 21.
Kiállítás a honosításról
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója. Több mint kétszáz ilyen irat gyűlt össze, és ennek egy töredékét állították ki a hét végén a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
A kezdeményezők szerint történelmi ereklyék kerültek felszínre; a gyűjtés elején nem gondolták, hogy kiállítás lesz, viszont az anyag értéke ébresztette rá őket arra, hogy meg kell mutatni. A kiállítás-megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a magyarországi honosítási törvény a nemzeti összetartozást gyakorlati értelemben fordítja le, lehetővé teszi minden külhoni magyar számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen. „Ez nehéz munka, de a honosítási kérésekkel foglalkozók közül senki nem mondta, hogy száraz munka lenne, hiszen ha valaki bemegy az irodába, az életét meséli el. Azt, hogyan veszítette el korábban az állampolgárságát, hogyan őrizte meg azt a szívében és hogyan őrizte meg azokat az iratokat, amelyek ezt igazolják” – mondta Répás.
A kiállított okmányok között van iskolai ellenőrző könyvnek megfelelő értesítés, nemzetvédelmi igazolvány, a Magyar Vöröskereszt által kiadott tudakozó lap, amelyeket a katonáknak állítottak ki egészségi állapotukról, régi magyar személyazonossági igazolvány, polgári személyi lap, utazási igazolvány. A tárlatot egy hónapon át lehet megtekinteni a Lábas Ház kiállítótermében.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) Új Magyar Szó (Bukarest)2012. május 24.
Répás: komoly aggályokat vet fel a választási törvény módosítása –
Megszavazta kedden a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a kétkamarás román parlament tagjait.
A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik.
Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban.
Tabajdi: Alkotmány- és kisebbségellenes a törvény
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője törvénymódosításról a Duna Tv Közbeszéd című műsorában, telefonon elmondta: szerinte az alkotmányellenes és kisebbségellenes, és ennek a romániai magyar nemzeti közösség szempontjából rendkívül hátrányos következménye lesz.
Mint mondta, a kedvezményes képviselet esetében lényeges kérdés a kiválasztás módja. Mint mondta, nem mindegy, hogy az adott nemzeti közösség választja-e ki, vagy „a hatalom szemezget a neki megfelelő, hozzá lojális magyar politikai személyiségek közül”.
Elmondta: korábban levélben fordult Hannes Svobodához, az európai szocialista frakció vezetőjéhez, valamint Martin Schulzhoz, az európai parlament elnökéhez, melyben jelezte, Romániában a magyar nemzeti közösség vonatkozásában egy visszarendeződés történik. Akkor azonban – tette hozzá – még nem lehetett tudni, miként alakul a választójogi törvény.
Marosvásárhelyi Magyar Orvostudományi Kar ügyét is felvetettem, és azt is, hogy a kisebbségi törvény tervezetéből törölték a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Felvetettem továbbá, hogy az összes magyar prefektust és alprefektust úgy váltották le, hogy ilyen nem volt a Romániai rendszerváltozás kezdete óta” – tette hozzá.
Répás: komoly aggályokat vet fel a törvény
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a műsorban úgy fogalmazott: komoly aggályokat vet föl a választási törvény módosítása. Ez – mint mondta – alkotmányos aggályokat is felvet.
Szerinte egy arányos választási rendszer sokkal jobban megjeleníti egy országon belül a különböző politikai nézeteket, és mindenképpen jobb a kisebbségek szempontjából. Ugyanakkor szerinte az a korrekció, ami megyénként 7 százalékos küszöböt jelent, sokban ellensúlyozza a kisebbségi szempontból negatív tendenciákat.
Kiemelte: az együttműködés, az összefogás irányába kell elmozdulnia az erdélyi magyar politikai életnek. Minél erősebb legyen a politikai érdekképviselet, fontos hogy a különböző politikai pártok megjelenjenek az erdélyi magyarságon belül is.
Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint ugyan Szerbiában Tomislav Nikolic nyerte a választásokat, de a VMSZ kitart a demokrata párt mellett, és nem hajlandó a Szerb Haladó Párttal szövetségre lépni, azt mondta: a VMSZ meg tudta erősíteni pozícióit, hiszen a köztársasági parlamentben 4 helyett 5 képviselői hellyel rendelkezik, önálló frakciót tud alakítani, nyolc képviselője pedig a tartományi parlamentben is van. „Innen Budapestről nem szólhatunk bele abba, hogy milyen politikai partnereket választ a VMSZ, számunkra az fontos, hogy az új felállás milyen eredményeket ér el a magyarság szempontjából” – tette hozzá. Répás Zsuzsanna.
hirado.hu. Erdély.ma2012. június 7.
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára; a Szász Pál egykori erdélyi országgyűlési képviselő nevét viselő programról szóló megállapodást szerdán írták alá Budapesten. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár újságírók előtt elmondta: a havi ötvenezer forintos ösztöndíjban 25-en részesülhetnek majd. Tízen Erdélyből, öten Felvidékről, hárman-hárman Vajdaságból és Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Szlovéniából és Horvátországból nyerheti el a támogatást. A hallgatókat év közben neves fővárosi ügyvédek segítik, tutorálják majd. Gál András Levente kormánybiztos úgy fogalmazott: Szász Pál kitűnő jogász és kitűnő magyar volt, aki Trianon után is, amikor "átsuhant felette a közigazgatási határ", megmaradt magyarnak. Népújság (Marosvásárhely)