udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
340
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 331-340
Névmutató:
Szabó Vilmos
2005. október 14.
Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./ 2005. november 15.
November 15-én kezdődik az Országgyűlésben a magyar költségvetés részletes vitája, amelynek a határon túli magyar közösségek számára is hatalmas a tétje. Ugyanis annak ellenére, hogy a magyar büdzsé jövőre 11 százalékkal nő, egyes számítások szerint a határon túli magyarok támogatása 25 százalékkal csökkenhet 2005-höz képest. „A tervezett csökkentés hírére az RMDSZ is készül felülvizsgálni az Erdélyt érintő tételek helyzetét” – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „„Ha valóban 25 százalékkal kisebb összegről beszélünk, akkor a véleményünk egyértelmű: ez számunkra nagyon rossz lesz” – fogalmazott Markó. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyharmados csökkenést számolt ki, és kéréssel fordult a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, kérve, ebben a formájában ne szavazzák meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium honlapján is fellelhető tervezetből kiderül: jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat. A Transindex.ro portál elemzése szerint a jelenlegi tervezethez képest a 2004-ben határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag is mindössze 15 százalékkal „kurtította meg” az előirányzott támogatásokat. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken részben átcsoportosítással vagy más módon változások lesznek. A támogatáscsökkentés indokául az államtitkár egy „takarékosabbra és feszesebbre” szánt költségvetés elkészítését jelölte meg. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke úgy értékelte: összegszerűen a 2006-os tervezetből a határon túli magyarságnak az ideihez hasonló nagyságrendű támogatás jön ki. „A múlt évben mintegy 12 milliárd forintot hagytak eredetileg jóvá, most 9,6 milliárdot irányoztak elő – fejtette ki az elnök. – Ha csak a 3,3 milliárdos oktatási-nevelési támogatást vesszük, amely várhatóan 5,5 milliárdos lesz, és amit mindenképpen ki fog fizetni a kormány, hisz felülről nyitott tételről van szó, és csak ezt az összeget hozzáadom a 9,6 milliárdhoz, ugyanott vagyunk, mint tavaly. Ugyanakkor még van más tétel is, amely felülről nyitott, mint például a Szülőföld Alap.” Szabó Béla szerint a végösszeg az ideihez hasonlóan alakul. Markó Béla szerint le kell ülni a magyar kormány képviselőivel, és meg kell beszélni ezt a kérdést. Kifejtette: „Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan már állást foglalt ezelőtt legalább két hónappal, amikor szintén fölmerült, hogy bizonyos számítások szerint 25 százalékkal kevesebb összeg jutna a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak.” A Transindex adatai szerint a magyar kormány 2005-ben a 6582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra. Egy adófizető minden ezer forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintból gazdálkodhat, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37 százalékkal csökkennek. /Gergely Edit, Gujdár Gabriella: Háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2005. november 25.
November 24-én a határon túli magyar egyházak vezetőit látta vendégül a magyar parlamentben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A vendégeknek Avarkeszi Dezső kormánymegbízott tájékoztatást adott a nemzeti vízum kiadására és a kapcsolattartás könnyítésére vonatkozó kormányzati intézkedésekről. A találkozón Tőkés László elmondta: véleménye szerint ellentmondásosak a kormány célkitűzései. A csíkszeredai konzulátus is arra lesz jó, hogy gördülékenyebbé tegye a kivándorlást – fogalmazott a püspök. – A szülőhazában való megmaradás a magyar kormánynak az elsődleges célkitűzése, de ezzel szemben éppen a nemzeti felelősség programjának ezideig főképpen azok a pontjai valósultak meg, vagy indultak el a megvalósulás útján, amelyek éppenséggel a kitelepedést könnyebbítik meg – mondotta. A résztvevők megköszönték az eddigi juttatásokat, de annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy az utóbbi három évben egyértelműen csökken a határon túli magyarok és egyházaik anyaországi támogatása. Fennmaradásukhoz elengedhetetlen az innen jövő segítség, hiszen az ottani kormányoktól sokszor csak alamizsnát kapnak. Anyaországi támogatás nélkül nem működhetnének a közösségmegtartó erővel rendelkező felekezeti iskolák. Szili Katalin köszöntőjében hangsúlyozta: fejet hajt a résztvevő püspökök előtt, mert hitéleti tevékenységük mellett a magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért is nagyon sokat tesznek. A püspököket délután Sólyom László köztársasági elnök fogadta hivatalában. Erdélyből Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Papp Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső László evangélikus-luteránus püspök vett részt a találkozón. /Budapesten a határon túli magyar püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Megalázó, hogy „mi kérjük a román kormánytól az ingatlanjainkat, és nagynehezen, de valamit csak visszakapunk belőlük, de a magyar kormánytól még nem is kérhetjük” – jelentette ki a Parlamentben Pap Géza református püspök. Javasolták, hogy kapja vissza ezeket az ingatlanokat a magyarországi református egyház, aztán ők „családon belül” ezt elrendezik, vagy kapjanak kárpótlást, de egyik javaslatból sem lett semmi. Tempfli József katolikus püspök szóvá tette: már az Antall-kormány idején visszakérték azokat a budapesti épületeket, amelyek a nagyváradi püspökség tulajdona volt. A Budapesten lévő Svábhegyi villa kérdését – melyet eredetileg a határon túli magyar egyházaknak szánt reprezentatív épületként az előző kormány – több egyházi vezető is felvetette. Szabó Vilmos államtitkár közölte: a vendégházat visszaadták az államkincstárnak. Javasolta az egyházi vezetőknek, határozzák meg közösen, milyen célt szolgálna egy ilyen épület, mert szálláshely-lehetőségként önmagában nem indokolt a fenntartása. Tőkés László református püspök szerint nagy ellentmondás feszül a Szülőföld-program, a nemzeti felelősség megfogalmazása, és a megvalósulás gyakorlati tényei között. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2002-2003-ban 46,8 millió forintot, a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megszervezésére pedig külön támogatást kapott, ezzel szemben 2004-ben 38,4 millió, 2005-ben pedig 24 millió forintot kapott. Megjegyezte: a többi egyház esetében is hasonló a helyzet. Tőkés László szóvá tette, hogy az Új Magyar Szó szerint 2006-ra háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása, a Transindex pedig kimutatta, hogy 37 százalékos ez a csökkenés a költségvetési előirányzatok szerint. /Guther M. Ilona, Budapest: Családon belüli magyar-román ingatlanrestitúció? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2005. november 25.
Decemberben teljes egészében kifizetik a határon túli magyaroknak szánt idei oktatási-nevelési támogatásokat, ugyanakkor az Illyés Közalapítványhoz pályázók egy része csak jövőre juthat a megítélt támogatáshoz – közölte Szabó Vilmos államtitkár. Az államtitkár megerősítette az MTI-nek azt az információját, amely szerint az Illyés Közalapítvány nem tudta kifizetni valamennyi határon túli magyar szervezet pályázaton nyert pénzét. Elmondta: a pályázati források egy részét csak 2006 első negyedévében fizetik ki. Laborczi Géza kuratóriumi titkár közölte: az Illyés Közalapítvány idénre tervezett 920 millió forintos keretéből a mai napig mindössze 483 millió forintot kaptak kézhez. – Ennek az a következménye, hogy gyakorlatilag az iroda minimális működését tudják biztosítani. Közölte, idén 3 000 pályázatot bíráltak el pozitívan, de csak minden másodikat tudták eddig kifizetni. /Késik az Illyés-támogatások kifizetése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2005. december 2.
– A határon túli magyar szervezetek pályázatait és a megítélt támogatások többségét ezentúl bárki megtekintheti a világhálón – jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár december 1-jén Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Az adatbázis célja, hogy minden pályázatról és minden pályázóról tudjanak, és a rendszer segítségével ki tudják szűrni a párhuzamosságokat. A https://tamogat.htmh.gov.hu/tamogatas címen elérhető térképen a többi közt követhető, hogy melyik térségben, illetve településen milyen mértékű támogatást vettek eddig igénybe a pályázók. Az adatbázisban jelenleg 35 milliárd forint igényelt, és 22 milliárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel, de az adatbázist folyamatosan frissítik, visszamenőlegesen is. Az idei ötmilliárd forint támogatási igényből 1,28 milliárdot ítéltek meg a döntéshozók. Ebből mindeddig 44,1 millió forintra szerződtek és 39,1 milliót fizettek ki. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója közölte, hogy a központi koordinációs keret támogatásait csak technikai számon rögzítik a rendszerben, így nem tudható, melyik szervezet mekkora összeget kapott. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke közölte: az alap rendelkezésére álló 975 millió forintot még ebben az évben kifizetik a nyertes pályázóknak. A Szülőföld Alap keretének kifizetése nem érinti az Illyés Közalapítványt, ahová az idei 920 millió forintos keretből eddig csak 483 millió forint érkezett meg. /Nyílt nyilvántartás a határon túli magyarok pályázatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2005. december 7.
Nincs esély a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívására, egy veszekedős értekezlet pedig senkinek sem kell – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a magyar parlament külügyi bizottságnak adott tájékoztatójában. Ugyanazon az ülésen Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok ügyéért felelős kormánymegbízott közölte: elkészült egy alkotmánymódosítást szorgalmazó munkaanyag, amely erőteljesebb formában hangsúlyozza Magyarország felelőségét a határon túli magyar közösségek fejlesztéséért. Mind a magyar parlamenti pártok, mind a határon túli szervezetek eltérő módon reagáltak a kezdeményezésre, ezért további egyeztetések várhatók. Avarkeszi szerint törvényerejűre kellene emelni a magyar–magyar párbeszéd, illetve Magyarország és a határon túli szervezetek együttműködésének szabályait. Jelenleg a Máért össze nem hívása miatt a magyar kormány nem vádolható azzal, hogy törvényt sért, ugyanis a testületnek még alapszabályzata sincs. A Máért az 1999-es első közös nyilatkozat alapján működik, csak ebben a dokumentumban van leszögezve, hogy évente egyszer, Magyarország miniszterelnökének meghívására gyűlhet össze a testület. /Nem lesz Máért az idén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2005. december 8.
A kisebbségi együttműködési szakbizottságok, amióta államtitkári felügyelet alá kerültek, a magyar kisebbségi politika tartalmi fórumainak szerepét töltik be – hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága esélyegyenlőségi albizottságának ülésén. Jó munkát végeznek a kisebbségi vegyes bizottságok – mondta Szabó Vilmos, kiemelve a szlovák- magyar példát, amikor is a kedvezménytörvényről szóló tárgyalások elhúzódtak, és a kisebbségi vegyes bizottságon keresztül sikerült végül tető alá hozni olyan szöveget, amelyet a két fél aláírt. A volt Jugoszlávia szétesése óta – folytatta – kialakult az együttműködés Szerbia- Montenegróval is: tavaly kisebbségvédelmi egyezményt fogadtak el, amelynek alapján kisebbségi vegyes bizottság alakult. Mindkét fél reméli, hogy az utóbbi időben gyakran jelentkező nemzetiségi jellegű atrocitásokat sikerül majd kezelni, hiszen az utóbbi példák azt mutatják, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás keményebben lép fel a kisebbségvédelem terén. /Szabó Vilmos a kisebbségi vegyes bizottságok szerepéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2005. december 16.
„A kölcsönös bizalom és a nyitottság szellemében folytattunk megbeszéléseket, hogy konkrétan válaszoljunk a két ország állampolgárai általa megfogalmazott igényekre. Minden kérdésben megállapodtunk, semmit se hagytunk nyitottan. Sajnos, a repülő nem vár, s ezért a jegyzőkönyvet nem írtuk alá, de januárban örömmel fogok visszatérni, hogy kézjegyemmel lássam el az egyezményt” – nyilatkozta Battonyán Lucian Leustean külügyminisztériumi államtitkár a magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében működő kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnöke. Hasonló szellemben nyilatkozott a magyar küldöttség vezetője, Szabó Vilmos politikai államtitkár. A rövidre szabott sajtótájékoztatón annyit elmondtak a társelnökök, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúság, az egyházak számos problémája terítékre került és minden témában megegyeztek. /Puskel Péter, Battonya: Kisebbségi kérdésekről Battonyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2005. december 16.
Második alkalommal szerveznek nemzetiségi fesztivált Zilahon, melynek keretében magyarok, romák, svábok, szlovákok mutatkoznak be sajátos programmal. A fesztivált december 15-én nyitották meg kollokviummal. A megye nemzetiségeit tanárok, helyi politikusok, képzőművészek képviselték, akik a művelődési tevékenységet, valamint az együttélés hagyományait ismertették. Megnyitották Szabó Vilmos, Szabó Attila és Váncza Edit képzőművészek közös kiállítását. /Fesztivál Zilahon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2005. december 22.
Az Országgyűlés a héten megszavazta Magyarország 2006-os költségvetését, amelyben a határon túli magyaroknak szánt összegek a büdzsé mintegy 11 százalékos növekedése ellenére is csökkentek. A legjelentősebb csökkentés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok támogatására szánt összegeiben van: az idei 1,568 milliárdhoz képest a tárca jövőre 1,086 milliárdot szán erre a célra. Így a határon túli magyarokat támogató alapítványok 700 millió helyett csak 504 milliót kapnak, az ösztöndíjakra és oktatói támogatásokra 417 millió helyett 341 millió jut, a határon túli közoktatás fejlesztésére szánt összeg 200 millióról 147 millióra csökken, a határon túli magyar felsőoktatás támogatása 170 millió forintról 32 millióra apad. Határon túli magyar tudósok támogatására pedig az eddigi 116 helyett 28,5 millió forintot költ majd a Magyar Tudományos Akadémia. Jövőre emellett közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – csökkentik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) költségvetését is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára a csökkentést a szűkösebb lehetőségekkel indokolta. A forrásszűkítés azonban szerinte nem érinti a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A Sapientia jövőre is megkapja az idei 1,8 milliárd forintot. Szabó Vilmos szerint egész évre vetítve nem csökken majd jelentősen az össztámogatás mértéke. A 2006-os büdzsében az ideivel ellentétben a magyar iskolába járó gyerekek után járó oktatási és nevelési támogatások nyitott tételként szerepelnek, így a tervezetbe nem a teljes összeget írták be, hanem 3,475 milliárd forintot, de a kormány garantálja a kérelmeknek megfelelő összeg kifizetését, ami 2005-ben ötmilliárd forint körüli összeg volt. Igaz ehhez a tételhez csatolták a csángómagyaroknak szánt támogatást is, amelyre idén külön tételként százmillió forintot folyósított a magyar kormány. A Szülőföld Alapot is nyitott rendszerben építették be a költségvetésbe: jelenleg 608 millió szerepel állami kiadásként, de a törvény előírja az egymilliárd forintos minimális összeget. /Kiss Csaba: Többől kevesebbet a határon túlra. Az oktatásra szánt támogatás csökken, a Sapientiáé nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2005. december 28.
Saját nemzeti zászlaja van december 23-tól a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van. A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével december 23-án ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, „jogi huncutsághoz” folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. /Saját nemzeti szimbóluma van a délvidéki magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./2005. december 29.
Komlós Attila foglalhatja el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki posztját – erősítette meg az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A református lelkész várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. Bálint-Pataki Józsefet július 4-én – saját kérésére – felmentették a HTMH elnöki tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátus-vezetői posztra jelölt. /Komlós Attila lesz az új HTMH-elnök? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Komlós Attila jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. /Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./ Szabó Vilmos államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. „Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyűgével és gondjával együtt – nyilatkozta Komlós Attila. – Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügyekkel. A Magyarok Világszövetségének főtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke a mai napig, és egy csomó más ügyben is járatos vagyok.” Komlós kiemelte: „Magyar barátaink, testvéreink kapcsolattartása az anyaországgal egészen másmilyen lesz, mint korábban, minőségében sokkal pozitívabb, és az egymással való kapcsolattartás lehetősége is hihetetlen módon megváltozik. Ezeket nyomon kell követni és elültetni életünk minden területén.” Fontos szempontként jelölte meg a jövőre nézve, hogy a határon túli magyarságnak „többféle hangja szólaljon meg és gazdagítsa a kapcsolattartást, adjon ötleteket, támpontokat, a döntéshozatalhoz háttéranyagot”. Konkrétan a civil fórumokat nevezte meg. /Guther M. Ilona, Budapest: Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült „első számú ügyintézője”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2005. december 29.
Olyan Máértnak nincs értelme, ahol megállapítjuk, hogy nem értünk egyet számos kérdésben – jelentette ki a vele készített interjúban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára. Gazda Árpád újságíró felvetésére, hogy törvény írja elő: a miniszterelnöknek évente össze kell hívnia a Magyar Állandó Értekezletet, Szabó Vilmos pontosított: nem törvény, hanem a Máért alapító okirata rögzíti ezt. A testület összehívása azért maradt el, mert a mai helyzetben a miniszterelnök és a kormány nem látta biztosítottnak, hogy egy ilyen értekezlet a nemzeti ügyet szolgálja. Nem éppen önök tennék veszekedőssé ezt a fórumot? Hiszen a kettős állampolgárságot mindenki más akarja, csak önök nem, vetett fel Gazda Árpád. Az államtitkár szerint a Fidesz akarja ezt fő témává tenni. Azonban a népszavazás nem volt eredményes, tehát ez a kérdés lekerült a politikai napirendről. Szabó Vilmos szerint számos előrelépés történt. Jogszabályok születtek: nemzeti vízum, kedvezményes honosítás. Az újságíró emlékeztetett: Markó Béla is letette a garast az állampolgárság igénye mellett. Ebben Markó Bélával sem értenek egyet, reagált az államtitkár. 1990 óta először történt meg, hogy az Illyés Közalapítvány nem fizeti ki azokat a támogatásokat, amelyeket a kuratórium megítélt. Szabó Vilmos jelezte, át fogják utalni a pénzt. 2006-ban a költségvetés kevesebbet juttat a határon túli magyarságnak. Ennek pénzügyi, költségvetési okai vannak, magyarázta az államtitkár. /Gazda Árpád: A magyarság nem kampánytéma. Interjú Szabó Vilmos államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2005. december 30.
A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2006. január 5.
Az Illyés Közalapítvány (IKA) 113 millió forintos támogatást nem folyósított még a 2005. évi 190 milliós keretből az erdélyi pályázóknak. A közalapítvány kevesebb mint a felét kapta meg a magyar költségvetésben erre a célra előirányzott 1 milliárd forintos keretnek. „A pályázati támogatások folyósítását mi szerződésben vállaltuk. Ezt a szerződést azonban érzésem szerint a magyar kormány egyoldalúan megszegte” – fejtette ki Laborczi Géza, az IKA kuratóriumi titkára. Hozzátette, hogy amennyiben az IKA megkapja a még hátralevő pénzt, azonnal folyósítja a nyertes pályázóknak. Az IKA romániai alkuratóriumának titkára, Tibád Zoltán közölte, szeptemberben már elakadtak az átutalások, az októberi néhány tétel kifizetése után egyetlen fillér sem érkezett Erdélybe. Pénzfolyósítás annak dacára sem történt, hogy több pályázó véglegesítette az elszámolást. Egyre többen sürgetik a pénz folyósítását, az oktatási, illetve művelődési intézmények a késés miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A késés miatt a pályázók egy része kölcsönökhöz folyamodott, amelyet a magyarországi támogatás megszerzése után törleszt. 2003-ban a romániai alkuratórium 209 millió forintot oszthatott szét, 2004-ben már csak 167 millió forint felett rendelkezhetett. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke szerint ha februárban, de legkésőbb márciusban nem kapják meg az IKA-támogatást, az erdélyi magyar tudományosság egyik alapintézete, az EME működésében komoly zavarok keletkezhetnek. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára szerint a támogatások kifizetését költségvetési és takarékossági tényezők késleltetik, a még fennmaradt összegeket azonban 2006 elején valamennyi sikeres pályázó megkapja. /Benkő Levente: Kilincselésre ítélt határon túli műhelyek. A tavalyi támogatások felét sem kapták meg az Illyés közalapítvány erdélyi pályázatainak nyertesei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./2006. január 6.
Végre átutalták az Illyés Közalapítvány számlájára a határon túli magyar egyházak és civil szervezetek elmúlt évi támogatásának még nem folyósított teljes összegét, azaz 537 millió forintot. Laborczi Géza, az IKA kuratóriumi titkára szerint a támogatások továbbküldése a kincstár munkatempóját ismerve a jövő hétre átcsúszhat. A 2005. évre tervezett 1,02 milliárd forintos keretből eddig csak 483 milliót fizethetett ki az IKA a határon túli nyertes pályázóknak amiatt, hogy az állami költségvetésből nem kapta meg az előirányzott teljes összeget. Laborczi Géza közlése szerint az 1990-ben alapított IKA történetében eleddig példátlan helyzetről még 2005 októberében levélben tájékoztatták Szabó Vilmos államtitkárt, majd november elején Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumi elnöke levélben hívta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök figyelmét a kialakult helyzetre. Szabó Vilmos szerint a késést költségvetési és takarékossági tényezők okozták. Az IKA romániai alkuratóriumának titkára, Tibád Zoltán szerint a legjobb esetben is legalább tíz nap, míg a támogatás eljut a pályázóhoz. Az Illyés Közalapítvány 2005. évi kerete (millió forint) Alkuratóriumi keret: 455 Ebből: Románia 209 Szlovákia 104 Vajdaság 73,4 Ukrajna 32,6 Horvátország 19 Szlovénia 8,5 Ausztria 8,5. Központi keret: 328,46 Szülőföld Alapból: 100 Működési költségek: 136,54 ÖSSZESEN: 1020 /Benkő Levente: A HTMH kifizette adósságát. Kimozdult a holtpontról a határon túli magyar intézmények támogatása. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./2006. január 7.
– Az utókor sem fogja vitatni, hogy történelmi esemény a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitása, ez azt is jelzi, hogy a Kárpát-medencei magyarság békés úton való újraegyesítése immár reális cél – ezt a gondolatot fejtette ki január 6-án Csíkszeredában Szabó Vilmos államtitkár az ottani magyar főkonzulátus működésének megkezdése alkalmából rendezett fogadáson. A rendezvény fő célja az új főkonzul, Szabó Béla bemutatása volt. Terényi János bukaresti magyar nagykövet úgy fogalmazott: a csíkszeredai főkonzulátus az egyik legfontosabb intézmény lesz Magyarország diplomáciai képviseletei között. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke rámutatott: ha évekkel ezelőtt azt mondja valaki, hogy ő a román kormány nevében köszönti majd Csíkszeredában egy új magyar főkonzulátus megnyitását, erősen kétkedve fogadta volna e jóslatot. /Bemutatták Magyarország csíkszeredai főkonzulját. Újabb magyar diplomáciai külképviselet nyílt Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2006. február 2.
Az Újvidéki Egyetem tanácsa döntést hozott az intézmény keretein belül működő szabadkai magyar tanítóképző kar megalakításáról, a tanítás az ősszel kezdődő tanévtől indulhat meg. A zombori magyar tanítóképző kar nevet változtat, pedagógiai kar lesz, a kar kihelyezett szabadkai tagozata pedig az egyetemen belül önállóan működő magyar nyelvű tanítóképző karrá növi ki magát. A szabadkai tanítóképző átveszi a zombori felsőoktatási intézmény tanárait, munkatársai és személyzetét, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a szabadkai kihelyezett tagozaton tanultak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar – az első vajdasági magyar felsőoktatási intézmény – létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. A vajdasági parlament még 2004 tavaszán elfogadta az oktatási intézmény alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját, Jeges Zoltánt. Részben a hatályos előírások félreértelmezése, részben a belgrádi vezetők ellenkezése miatt eddig nem sikerült beindítani a tanintézetet. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által tavaly decemberben aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai magyar tanítóképző kar – illetve a majdani szabadkai multikulturális tudományegyetem – létrehozásához. /Magyar tanítóképző lesz Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./2006. február 11.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean, a román külügyminisztérium államtitkára február 10-én Budapesten aláírta a Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A korábbi jegyzőkönyvekhez hasonló a dokumentum a két ország kisebbségének oktatási, kulturális kérdéseivel. Újságírói kérdésre válaszolva – amely a közelmúltban Brüsszelben bemutatott csángókról szóló dokumentumfilmhez kapcsolódott – Lucian Leustean államtitkár elmondta, hogy mivel a csángók nem egy jogilag hivatalos kisebbség Romániában, hivatalos álláspont velük kapcsolatban nincs. /Nincs hivatalos álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2006. február 13.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./